Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-05-22 / 39. szám

I Vll. 39. szám, 1957 május 22. KANADAI MAGYARSÁG (2*ttUldUlH ‘ífrtOtfO'tÜUU 996 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : EENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto egyes szám ára 10 Cent. Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 Amerikában : egész évre $8.50 fél évre $5.00 válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portó­költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak ta­lált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. MAGYAR LEXIKON Árpád-ház az első magyar királyi család, a világtörténelem egyik legki válóbb dinasztiája. Nemzetiségi hagyományai szerint Attila hun király véréből származott. Szakadatlan nemzedékrendje Álmostól yezethető le, akinek fiát : Árpádot 889-ben választot­ták fejedelemmé. E családból 6 fejedelmünk (Árpád, Solt, Fájsz, Taksony, Géza, Vajk) és 21 királyunk származott ; a dinasztia 400 éven át irányította Magyarország- sorsát és hadvezetés, honvédelem, törvényhozás és államigazgatás terén elévülhetetlen érdemeket szerzett hazánk történelmében. Ki­váló katonai tehetségek egész sora került ki tagjai közül olyan geniális országszervezők, mint Szent István, a magyar patrimoniális királyság megalapítója és IV. Béla, az ország ujjáépítője a tatárjárás után. Az Árpád-ház katonai és diplomáciai sikereire jellemző a magyar uralkodó címe az Árpád-kor végén : “Magyar-, Dal­mát-, Horvátország, Ráma. Szerbia, Halics, Lodomér, Kun- és Bolgárország királya.” Országuk egységét Nyugaton is csodá­lattal emlegették. A magyar képzőművészet sokat köszönhet az Árpád-háznak : a dinasztia tagjainak nagyrésze jelentős építke ő volt s koruk műemlékei nagyrészben, mint az 1934— 36-ban napvilágra került esztergomi, III. Béla korabeli palota romjai tanúsítják, hogy árpádkori építészetünk európai szín­vonalon állott. Az Árpád-ház utolsó férfitagja, III. Endre, 1301-ben, en­nek Erzsébet nevű leánya pedig (mint a tössi kolostor apácá­ja Svájcban) 1338-ban halt el. Régi királyaink közül csak Orseolo Péter és Aba Sámuel nem származott az Árpád-ház fiúágából..Az Árpád-ház számos tagját szentté és boldoggá avatta a katolikus egyház : 1. Szent István (975—1038), ün­nepe augusztus 20, 2. Szt. Imre (997—1031), ünnepe novem­ber 5, 3. Szt. Margit skót királynő, Szt. István családjából (1046—1093), ünnepe június 10, 4. Szt. László (1095), ünnepe június 27-én, 5. Szt. Erzsébet, II. Endre leánya (1207—1231), ünnepe november 19, 6. Szt. Lajos, V. István leányának, Má­riának és Angjou II. Károly nápolyi királynak fia, toulousei püspök (1274- 1297). ünnepe augusztus 19, "7. Szt. Erzsébet III. Endre leánya, svájci domonkos szerzetesnő (1292—1338), ünnepe május 6. , Az Árpádok címere először 1190 táján III. Béla király pénzén jelenik meg : a kettős kereszt, mint a királyi hata­lom jelvénye. Utóda, Imre király, 1202. évi aranypecsétjén többszörösen yágott pajzs látható s az így keletkezett csíkok minden másodikán jobbra lépő oroszlánok vannak. Ezzel lé­nyegileg egyező II. Endre király 1221. évi aranybullájának és kettős viaszpecsétjeinek címerképe. Csupán a csíkok száma és az oroszlánok elrendezése változik, de a végleges fonna a hétszer vágott, vagyis nyolc csíkú pajzs lett. Míg az oroszlá­nok csak díszítésül szolgáltak, a vágások, illetőleg csíkok az Árpádok címerének tekinthetők, melyet Imre király vett fel először. IV. Bélától kezdve az Árpád-ház kihalásáig a vágások helyét a különböző talapzatokra helyezett kettős kereszt fog­lalja el, mely a vágásos családi címerrel szemben a királyi ha­talom és az ország jelvénye, címere. Az Anjouk, mint a magyar korona igénylői, a vágásos címert szintén használták, rendszerint családi címerükkel egyesítve. Ettől kezdve ott, ahol az ország címerét akarták kifejezésre juttatni, mind a kettős kereszt, mind a vágások hol felváltva, hol együtt külön-külön pajzsban, vagy egy pajzsban egyesítve szerépeinek s mindig a magyar állam­címer alkotórészei voltak. UJ MIKES KELEMEN LEVELEI LEVELEK - ÓCEÁNIÁBÓL Édes néném ! Mondja meg őszintén, ha tudja, hogy err.e felé miért félnek az emberek úgy a késtől ? A napokban éppen egy ládát kellett kibontani s az én kedves és talpig amerikai úriember­­főnököm, miközben a késsel dolgoztam, mind­egyre a hátam mögé ugrándozott. Pedig ke­­ménykötésű ember, fizikailag, szellemileg egyaránt. Teológiai, filozófiai 'doktor, s mi­egymás. De ezen kívül, már a rajtam keresz­tüli figyelmességével is többet tett a magyar­ságért, azzal, hogy lelkesedése határtalan, ha én írok és dolgozhatom magyar lapjaimnak. Ha erről van szó, mindent elnéz nekem, s eny­­nyi megértést csak köszönettel nyugtázha­tok neki. E kedves jelenet azonban szeget ütött a fejemben. A televízió sztárjai másod­percenként lövöldöznek. A cowboy-filmekén annyi puskapor füstje száll az égnek, hogy vele még Moszkvát is felszabadítottuk volna. S ha ez a férfiideál, akkor, miéi t kell mind­ezt csupán végiggyönyörködni. És miért je­lennek meg olyan újságcikkek, amelyben ar­ról írnak, hogy átszellemült arcú fruskalá­nyok bálványozott .énekesei kíméletes be­osztást kérnek katonai szolgálatuk idejére ? Most már édes néném, nehogy félreértsen, nem akarom éh, hogy az emberek egymás­ra kezdjenek piff-puffozni. De meggondol­­koztató a dolog. Férfiak vagyunk vagy mi a csuda ? És ki tudja, még milyen tettrekész­­séget kérhet tőlünk a jövendő. Keletről jöt­tem nem vitás. Valamikor Ázsiából. Csak szerencsétlen szellemi beállítottságú agyam és arcom, — hogy úgy fejezzem ki magam — éjszakaiasan párisi. De ha én elmerülök ezekben az affektaságnak tűnhető szellemi mütyürkéimben, kérdezem, hogyan álltam volna meg a helyemet 14 év alatt gödörásá­sok, sóderbányászás idején ? Életem legnagyobb része, mint amolyan, a "földi paradicsom” országában élő segédmun­kásé, a fillérekért folytatott robotban merült ki. Hétfő hajnalban szállítottak ki valahova vidékre, s a második szombaton annyi kere­settel érkeztem haza, hogy a feleségem — valóban — egy szívpörköltet elkészíthetett. Mennyi volt eben a szív, mennyi a pörkölt, a rendszer részéről vagy részemről, felesé­gemmel szemben, az állandó anyagi nyava­lyákban, ma sem tudom. Jobb nem beszélni róla. Igyekeztünk néha hideg tust venni s hármat számolni, mielőtt elragadtattuk volna magúnkat. Különben is, ügyetlen em­ber voltam az élet realitásai terén. Amíg a régivágású ezredesekből lett segédmunkás kollégáim a falusiak vendégszeretetét élvez­ték, mert jól esett vendégelni olyanokat, akik a múltban “valakik” voltak, én a mun­káról való bevonulás után, nem tartottam fontosnak emlegetni, hogy a toll mellett há­rom diplomát is kiütöttek kezemből, hanem hirtelen két órára lepihentem, s este tíz felé, miután előre kifizettem három deci tejemet, a petróleutnlámpa mellett nekiültem írni. Sokszor talált ott a hajnal. Reggel pedig, a különben jóakaratú mérnök, leszidott, hogy miért olyan révetegek a szemeim, biztos mulattam az éjszaka ? Nem szóltam semmit, nem szólhattam ar­ról, hogy “magángyönyöreimben szavak ido­­mításával foglalkozom”. Egy időben azon­ban feljött az én napom is. Nem lehetett semmiféle húst kapni Pesten. Feketén jó ára volt. Megérkezett a tavasz. Régi jó idők­ből kerekpityókás báránycímer (így hívták nálunk Erdélyben) felséges szagai reszket­tek orrcimpáim előtt. Falun pedig, ahol dol­goztunk, itt-ott bégetni — (inkább mekegni. mert kecskével csaptam be mindenkit) kezd­tek a jövendő áldozatok. És édes néném. hall­jon most csudát — egy szombati napon, ami­kor hazafelé fordultunk, korán reggel kel­tem, s bár azelőtt életemben se csináltam egy “fordulj félre Úristen” felkiáltással az istállóban leszúrtam az első kecskét. Ázsia tört ki belőlem ? Hunivadék mivoltom, vagy négy-öf generációra visszamenőleg számított mészáros-székely őseim? Ma se tudom. De ment a nyúzás, a feldarabolás, mint a kari­kacsapás. (Akkoriban írtam “Farkassors” című versemet : “mert várnak otthon.”) Természetesen ez a báránynak nevezett . kecske — és a többiek, amik még utána jöt­tek, — csak a hátizsákomban melegített, s nem a hasamat, hanem a hátamat. Ezen én csak a fejét kerestem meg, árban. A többit, egyhetes szakálla!, szurtos köpenyem alatt a Rózsadombra vittem, nagypocakú régi s most elég jól helyezkedő szinészbarátomnak. Jaj, hogy öleltek, jaj, hogy szerettek! Haj­togatták, milyen borzasztó, hogy így kell él­jek, de nem baj, ami késik nem múlik, ők is borzasztó sokat szenvednek (a család el­kényeztetett Pubikája mázsás élősúlyban hevert el a parzsákkal megrakott lakásban.) Sáros bakancsaimmal a szobába be se mer­tem volna lépni, pedig a megértést mímelen­dő, elhúzott szájjal tessékelt a háziasszony. Nem bántok én senkit édes néném. Csak ép­pen az, hogy a halálos döfést mégis én kap­tam a végén. Mikor az a gyönyörű friss hús ott reszketett a mérlegen, amilyent egész fővárosban lámpással se lehetett szerezni, amikor a drámai hősnek hasfalai vitustáncpt jártak a holnapi ebéd reményében, vállvere­­getés és pénzszprongatás közben, amit a fa­lusiaknak úgy, ahogy van az ár fejében oda­­kellett adjak, a férfi megjegyezte : egész jó üzlet ! — az asszony pedig alkudozások és kellő szagolgatások után ájtatos képpel szólt : Tudja Zolika, nekünk nem is kellene, csak azért vesszük meg, hogy segítsünk magán ! No édes néném, a jobb jövő reményében ájtatoskodtak kellő igazolásképpen, nem tudták, hogy bennem melléje fogtak, mert én sehol semmiféle világban senkinek nem leszek jó, mivel emberek által “különc”-nek Ítélt utakon járok. Hasznom mi volt belő­le ? Talán ha nem nevet ki : “Jó voltam az emberek közt” című versem. Üdvözli : Kelemen űr apródja. KERESŐ SZOLGÁLAT J l| I 1 I BRE1H0UR & MORRIS LTD. REAL ESTATE 1766 ST. CLAIR AVE., W. Torontó leggyorsabban fejlődő és Kanada első ingatlanforgalmi központja. I I I I la házat ^ikar VENNI vagy ELADNI, hívja bizalommalN magyar megbízottunkat : V. Matuska keresi hagyatéki ügyben Nagy Mártont (szül. 1922), Nagy Lajost (szül. 1924) és Nagy Jánost (szül. 1926). Értesítést kér : V. Matuska 425 Albert St., Oshawa, Ont. ** * Bartha József és Béla keresik unokaöccsü­­ket Bartha Miklóst (szül. 1937), aki a Colum­bia hajóval március 24-én érkezett Halifaxba s onnan Winnipegbe irányították. Értesítést kérnek 163 Spadina Rd., Toronto, Ont. címre. Tel.: WA. 2-5838. MONTGOMERY MARSALL úgy nyilatkozott, hogy nincs nagy lehetősé­ge annak, hogy az oroszok a legközelebbi tíz éven belül atomháborút idézzenek fel. A szovjet megelégedett azzal, hogy a közelke­­leten zavart keltsen és a távolkeleten elvet­hesse a viharmagokat. FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET! Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált ! I STEVE DALNOKIT RO. 7-3161 mmmmmmmm Ha szereted Hazád s Magyarságod : Olvassad a “Kanadai Magyarság”-ot! COOOOOQCOOQOeOOC-MOOÖSOOOOSOOf TAVASZI HANGOK 1957 május 25-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel a 44 St. George Street, Toronto, gyönyörű nagytermében. Műsoron LEHÁR, KÁLMÁN, HUSZKA, STRAUSS, LAVOTTA örökéletű, gyönyörű operett részletek. SZEREPLŐK: TÓVIZI IRÉN, a Magyar Állami Operaház tagja, KENESSEY ZOLTÁN, a Madách-szinház tagja, SZIGETHY LENKE, Magy. Filharmónia tagja, LÁNDORI EDE, zongoraművész, ELKÁN IMRE, a Vígszínház tagja, Konferál : RUBIN FERENC. A műsoi’t összeállította és zongorán kiséri Lándori Ede zongoraművész. Műsor után tánc éjfélig ! Amerikai társasjáték 1 Jó mulatásról biztosítjuk ! Jegyek elővételben kaphatók : Bálint Kálmán könyvkereskedésében 272 Spadina Ave. Te.: EM. 8-1301 • Csárda Hungarian Café étteremben 161 King St. W, Tel.: EM. 8-7812 Continental Book Shop 463 Spadina Ave. Tel.: WA. 2-6828 Egy újabb üzenet azok közül, aminek segítségével meg­tudjuk, melyek a KANADAI ÜNNEPNAPOK APÁK NAPJA Hosszú időn át az ország különböző vidékein más és más időben ünnepelték az Apák Napját. Csak 1934- ben jelölték meg hivatalosan június hó harmadik va­sárnapját, hogy ekkor ünnepeljük az Apák Napját, itt Kanadában. Mrs. Jahn Bruce-tól származik a gondolat, hogy az édesapák tiszteletére is szenteljünk egy napot az év­ben. az egész országban. Mrs. Bruce 1909-ben vetette fel a gondolatot, Spokane-ban, az U.S.A. Washington államában. A szokás gyorsan tért hódított és ma már minden csa­lád kedves ajándékkal lepi meg a szeretett APÁKAT — e napon. :v I , •. . SZAVAZZ j. ti. (HM) ROONEY a St. Paul választókerület jelöltjére, aki “A TETTEK ■ EMBERE !” A boldogságot és életed jövőjét ne bízd a véletlenre ! A St. Paul kerületben JIM ROONEY a Te jelölted, aki megvédi jogaidat és ki fogja harcolni : a felemelt öregségi nyugdíjat, az intenzív bevándorlást, a közmunkák fejlesztését, ami meg­növeli a munkaalkalmat a St. Paul választókerületben is. szavazz ROONEY-ra a St. Paul választókerület, hivatalos Liberális jelöltjére! BEJELENTÉS FELHÍVÁS ÉS Ezúton közlöm kedves vevőimmel és Torontó magyarságával, hogy CIPŐÜZLETEMET ISMÉT MEGNYITOTTAM ! Uj címünk : 479 DUNDAS ST. W., TEL.: EM. 8-0717 Továbbra is kérem a magyarság szives támogatását. DÉTÁRI DEZSŐ cipészmester. TORONTO ELŐFIZETŐINKHEZ l " Tisztelettel kérjük azon olvasóinkat, akiknek az előfize­tése lejárt, hogy szíveskedjenek azt megújítani és a lap elő­fizetési árát hozzánk beküldeni, mert a lap előállításával járó kiadásaink a közelmúltban jelentékenyen emelkedtek, s így a lap küldését kénytelenek vagyunk mindazon előfizetőink részére beszüntetni, akik egy hónapnál többel hátralékban vannak. Lapunk évi előfizetési díja $7.50, fél évre $4.00.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents