Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-03-20 / 22. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VII. 22. sz. 1957 március 20. FIGYELEM! FIGYELEM ! Újonnan jött Bevándorlóknak is 2 éves hitelt nyújt TORONTÓ ELSÓ ÉS EGYETLEN MAGYAR BÚTOR-ÜZLETE MAGYAROK LEGJOBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁSA PONTOS KORREKT KISZOLGÁLÁS • 5 évi garancia minden bútorra • Kiváló minőség • Olcsó árak O 2 évi hitel • Alacsony kamat Három jóminőségű komplett szoba $299*00 MI NEM HIRDETÜNK VALÓTLANT ! Föltétlenül tekintse meg üzletünket! Ingyen lakáskereső szolgálat. TELEVÍZIÓK — RÁDIÓK — GRAMMOFONOK MOSÓGÉPEK — GÁZ- ÉS VILLANY KÁLYHÁK MIND A LEGJUTÁNYOSABB ÁRON BLOOR FURNITURE & APPI. CO. 471 BLOOR ST., W. (a Spadina és Brunswick között) Tel.: WA. 2-6661 Nyitva mindennap reggel 9-től, este 9-ig. TULAJDONOSOK: GABOR LAJOS ES PALL ISTVÁN mit írnak mások? SZABADSÁG A HÓ ALATT Perceken belül ható enyhülést, hasz­nálja a ROXODIUM-ot, ezt a mélyre ható, fájdalomcsillapító, bedörzsölésre használt folyadékot. Szinte hihetetlen gyorsan enyhíti a reumatikus, szaggató érgyulladásos vagy izomfájdalmakat. Zúzódások okozta fájdalmat, ficamból, vagy az izmok túlerőltetésébő1. származó hát- és térdfájást, váll, csukló, könyök, izületi fájdalmat, fáradt, izzadt lábat és meghűlés! mellfájást megszüntet. A ROXODIUM szagtalan, a bőrt nem izgat­ja, éppen ellenkezőleg gyógyító folyadék. Üvegje csak $1.65. Utánvét nincs. Luscoe Products Ltd. T. H. — Nagyban — 559 Bathurst St., Toronto 4, Ont. Canada Tekints reánk, tekints, szabadság Ismerd meg mostan népedet : Midőn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked. (Petőfi: ‘Európa csendes, újra csendes” verséből.) [ Görgey serege még valahol Branyiszkó előtt küzdött a hóviharral és az öreg Bem még csak kezdte szervezni az erdélyi ezrede­­ket, mikor Petőfi Sándor — talán egy erdélyi fogadó faggyúgyertyája mellett •— megírta ezt a versét, amely 109 év után is keservesen időszerű. “Magára hagyták, egymagára, a gyáva népek a magyart.” S Európa valóban újra csendes. Valahol azonban bizonyosan tud­ják, hogy a nagy csend nemcsak sírokat ta­kar és nemcsak börtönöket. A csend valami félelmetest, a hatalom urai számára rettene­test is elrejt. A csend mögött a történelem jlogikája dolgozik és Isten malmai felőrölnek valamit, amit mi mindközönségesen úgy hí­vunk — bolsevizmus. Ma már nem vitás, hogy Lenin nem a pro­letárok megváltására, hanem az intellektüe­­lek mákonyának szánta a maga tanítását. Le­nin az intellektüelekben bízott és a munkás­ság “üzemi öntudatától”, a dolgozó ember ösztönös és tudatos összetartásától féltette az uj vallást. Mert tűzzel és vassal, propagan­dával, emblémákkal, vörös csillagokkal, jel­szavakkal valóban “vallást” akartak kiépíteni a leninizmusból. El kellett hinni, hogy a rab­szolgaság “szocializmus”, hogy a nyomor “életnívó”, a tudatlanság “szocialista építés”, hogy a szovjet-militarizmus “béke-harc”. Aki nem hitt, azt bevitték az ÁVH földalatti bör­töneibe. Aki kételkedett, vagy eretnek volt, annak jelentősége abban áll, hogy ronggyá lőtte a jelszavak drapériáit és a földkerekség számára dokumentálta, hogy az uj “vallás­nak” nincsenek hívői, csak — mint a biblia szerint Bálnak valának, — hóhérruhában já­ró főpapjai. Mindezen túl a magyar szabad­ságharc megindított még valamit, ami legfé­lelmetesebb a szovjet-zsarnokság számára. SEGÍTSE ROMÁNIÁBAN ÉLŐ HOZZÁTARTOZÓIT ! A legbiztosabb, legkönnyebb és leggazdaságosabb módja a segítésnek az ajándékcsomag, gyarmatáruval, vagy textil-anyagokkal. Ezekre vágyik mindenki Romániában és ezeket lehet legkönnyebben készpénzre váltani. Mi kapjuk a legfrissebb értesülést a megengedett meny­­nyiségekről és minden szükséges formaságot elintézünk. A KÉZBESÍTÉSÉRT KEZESSÉGET VÁLLALUNK ! További felvilágosítást (levélben) szívesen ad a GRAYSON'S WORLD WIDE GIFT SERVICE Dept. RHP. 77 ADELAIDE ST. W., TORONTO, ONT., CANADA Telefon : EM. 6-4461 és EM. 6-4502. MEGNYÍLT A "MOULIN ROUGE" Két szorgalmas magyar ember sürgött-forgott az asztalok között a piros függönyös, piros székes, gyertyafényes uj étte­­rem-kávéházban : a “Moulin Rouge”-ban. Finta Imréné és Finta Imre, az örökké nyugtalan, vállalkozószellemű házas­párpár. A “Gyertyafény” kávézó sikeres eladása után, meg­takarított pénzecskéjüket most ebbe az otthonos, mégis disz­­tingvált, fényűző ,ás mégis bájos kis lokálba fektették. Han­gulatlámpák, fehér asztalok mellett vidám, mosolygós arcok kóstolgatták az inyencfalatokat, amit a sajtóbemutatón, a meghívott vendégeknek csinos lányok szolgáltak fel. A tömér­dek újságíró mellett ott láttuk a Kanadai Vöröskereszt kép viselőjét, a CBC rádió és televízió válogatott művészeit, ren­dezőit és percnyi pontossággal gördült a hosszú fekete gép kocsi a rendbehozott pirostéglás épület elé, — megérkezett a legszigorúbb kritikus. Torontó polgármestere, feleségével és egy québeci vendéghölggyel. A vendégek a felszolgált italok és a pompás ételek hatása alatt még sokáig vidáman elbeszélgettek, dicsérték a magyar Ízlést, a magyar konyhát, a magyar bort, a magyar zenét, a magyar vendégszeretetet — egyszóval mindent, ami magyar, Ennek az uj kis étteremnek a bája maradandó barátokat szerzett a magyarságnak megint. Kívánjuk, hogy Fintáékat kisérje a jószerencse tovább is és kérjük, hogy ne titkolják sohasem, hogy magyarok. Reméljük, hogy a “Moulin Rouge” falain a közel jövőben annak a képeit is láthatjuk, aki ezt a mulatóhelyet világhírre emelte : Toulouse Lautrec-ét. Ezt ki­mondottan hiányoljuk. Finta Imre barátunk kiemelte, hogy minden magyar barátja egy-egy téglával járult hozzá a “Moulin Rouge” terveihez és megvalósulásához, legyen a jó­kívánságokon felül ez a kis tanács a mi téglánk. Hajó. A Kanadai Magyarság az egyetemes magyar érdekekért küzd. Hívja fel barátai, ismerősei figyelmét is lapunkra. Elindított egy feltartóztathatatlan gondolko- . z^m dási folyamatot, s méghozzá pontosan az in­­tellektüelek körében. Ez a folyamat már nemcsak Kelet-Berlinig és nemcsak Varsóig jutott el, hanem Moszk­vába, Kievbe és Leningrádba is. Az írók, az egyetemi tanárok és főként a fiatal diákok ott is gondolkodni kezdenek már. A Frunze Akadémiáról, a Szovjetunió legfőbb katonai iskolájáról el kell távolítani egy csomó fiatal tisztet, a leningrádi egyetem diákjait és fiatal komszomolistákat meg kell róni a Pravdá­ban, mert már nem hajlandók gondolkodás nélkül a pártbálványok elé térdelni. Bulgáriá­ban Hriszto Botev szellemében kezdenek szól­ni az írók és az ifjúság, a nép újra abban a hangulatban él, mint a nyolcvan évvel ez­előtt, midőn cseresznyefából készítettek ágyút a parasztok, hogy kivívják az ötszáz éven át •árt szabadságot. A keletnémetországi gim­­láziumokból egész osztályok szöknek meg, nert a magyar szabadságharc mellett nyi­­atkoztak. Egészen bizonyos, hogy Moszkvában szinte oánikszerűen hatnak azok a hírek, amelyek Olaszországból érkeznek. Ott maga, a kommu­­íista párt volt vezető intellektűelje, Bugenio teale nápolyi szenátor, a pártból kizárt “nem­zeti-kommunista” leplezi le, hogy a magyar események következtében a párt 2,300.000 tagja közül 800.000 kilépett. Nemcsak az egyetemi tanárok, művészek, írók, szellemi emberek menekülnek dühösen és felháborod­va, hanem az ipari munkások is. Turinban, Milánóban és más ipari városokban felére csökkent a kommunista párt tagjainak szá­ma s párttagsági könyvüket már csak a mező­­gazdasági nincstelenek, a túlnépesedett Olasz­ország “sub-proletárjai” tartották meg. A ‘munkásság-parasztság szövetsége” szétsza­kadt. A magasabb szinten gondolkodó ipari munkás, nem akar “vezető-réteg” lenni egy olyan rendszerben, mely Magyarországon ép­pen az ipari munkásságot zsákmányolta ki legjobban, majd nyomta el a szovjet harcko­csikkal. A szovjet-ember minden fajtáját arra ta­nították, hogy ragaszkodjék a jelszavakhoz, formákhoz, szimbólumokhoz és ne engedje magát befolyásoltatni a tényéktől, a környe­ző lesújtó valóságtól. És Magyarországon a valóság győzött. A vörös “vallás” szimbólu­mait szétzúzták, utcára hányták, felgyújtot­ták, lerombolták. Ettől kezdve, szerte a vilá­gon gondolkodni kezdenek azok, akiknek még érzékük van a valóság iránt. Ez a folyamat valóban kísérteties. Telje­sen zavarba ejti magukat a szovjetprédikáto­rokat is. A propaganda-szervek immár tízfé­leképpen is magyarázzák a magyarországi események hátterét, az “elkövetett hibákat.” A hívők és az olvasók méginkább zavarba jön­nek. Melyik verzió az igaz ? Mit lehet még hinni ? S ez méginkább gyorsítja a gondol­kodási kényszert: Mert hogyan is kezdődött a több mint száz év előtti “Kommunista kiált­vány ?” Az öreg Marx hogyan is írta csak : “Egy kisértet halad keresztül Európán, a forradalom kisértete.” Hát ez a kisértet most valóban itt járkál, de ellenkező előjellel. Most már a kommunistákat rémítgeti, még hozzá igen alaposan. A szellemi emberek mélységes megrendü­lése és kiábrándultsága mögött azonban ott áll maga az egyszerű szovjet-katona is. Áll talán a Mária Terézia laktanya, vagy a “vö­rös Csepel” előtt, vagy áll a beásott tankban, egy magyar falu szélén. Neki azt mondták, hogy a “fasiszták” az “ellenforradalmárok” ellen kell harcolni Magyarországon. És a ka­tona látja, hogy ezek valamennyien munká­sok, parasztok. A katona már nem lelkesedik az ügy iránt, amelynek vörös-csillagos egyen­ruháját hordja. A katona, — igen maga az orosz tiszt és közlegény — megrendültek meggyőződésükben. Ez a magyar harc már a “nagy honvédő” háború. Ez piszkos munka. Elnyomás. Terror. Ugyanaz, amely az orosz népet is fojtogatja. A katona hit nélkül áll már a T 34-esben. S talán a Volga-dal régi változatát dúdolja : “szabad lesz orosz ha-A Kreml uraira nézve talán még ennél is veszélyésebb folyamat, hogy Nyugaton ki­fogytak az önkéntes-segéd csapatok. A nyu­gati kommunista és “szocialista” intellektüe­­lek, akik négy évtizedig éltek a bolsevizmus bűvöletében és csodálatában, egyszerre el­fogytak. Az André Gidek, Sartrek, Köstlerek a Joliot Curie-k, a dán, a francia, holland ki? szekértolók eretnekekké válnak -ős megné­­mulnak a magyar gyerekek hősi sírjai előtt Mi maradt még a marxista-leninista hit­vallás vonzóerejéből ? Egy 1901-ből származó idézet csupán, amely az akkori orosz hatalom urainak szólott, de ma is igaz : “Mily feltűnő az aránytalanság a diákok követeléseinek szerénysége, ártatlansága és a kormány ria­dalma között. A kormány érzi, hogy teljesen bizonytalan talajon áll és saját védelmére csu­pán a szuronyok ,és a korbács hatalmában bí­zik.” Ki mondta ezt ? Valami nyugati fasiszta ? Nem ! Moszkvában jól ismerik ezeket a soro­kat. Hiszen ezeket a “nagy” Lenin írta. A bol­­sevizmusból is csupán ez maradt: “a szui'o­­nyok és a korbács hatalma.” Magyarország és a többi vasfüggöny mögötti ország csendjét már csak ez őrzi. A magyar nép a fehér hótakaró alá elve tette a magot. Megöntözte fiainak, leányainál drága vérével. S a szabadság magja most ot alszik a hólepel alatt. Tavaszra vái*. Egy ki: európai melegre. A Nyugat bátorságának, el­határozottságának egy kis napsugarára. A vérrel öntözött mag ott alszik a hótaka­ró alatt. Nemcsak Magyarország földjében, hanem a népek lelkében, a szellemi emberek gondolataiban. S jósolni bár nem lehet, de ne­künk magyaroknak annyit talán szabad el mondani : hiszünk a Szabadságban. Hihetünk benne, mert ismét vérrel áldoztunk érte. Éf a vér nem hullott hiába. (Hadak Utján) A CSALÁDI PÓTLÉK iiiiimiiiiiiiiiiintiiimiimiiiiiiiimiimimiiiiiimiiimiiiiiiiimiiiimiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimimmiKii havi 5 dollár. Negyedévenkint folyósítják. A családi segély negyedévenkint küldötl csekkjével egyidejűleg kérvénvürlapot kül­denek a következő negyedévre szóló összeg igénylésére. Az eredeti űrlapot az ország te­rületére való belépés alkalmával kapják a bevándorlók, de beszerezhetők a bevándorlási hivatalokban is. A kitöltött kérvény addig nem postázandó, amíg a szülők nem találtak végleges lakást. A Családi Segély iránti kérvény The Chief, Administration Div., Immigration Branch, Ottawa címre küldendő. A Családi Pótlék fo­lyósítását a Regional Director of Family Al­­lowancés-hez kell intézni az illető tartomány fővárosában. (Sokan vannak az uj bevándorlók közül, akik nem ismerik eléggé a Családi Pótlékra és a Családi Segélyre vonatkozó törvényeket). A Federális Kormány minden Kanadában született, vagy egy év óta Kanadában lakó gyermek szülőjének családi pótlékot folyósít a gyermek 16. életévének betöltéséig. A kifi­zetett összegek a korral emelkednek és ösz­­szegük a születés évétől a gyermek 6. szüle­tésnapjáig havi 5 dollár, hattól tíz éves ko­rig 6 dollár, 10-től 13-ig 7 dollár és 13-tól 16-ig 8 dollár. Családi segély azoknak jár, akik ujbeván­­dorlók és még nem jogosultak a családi pót­lékra ; éppen ezért csak egy évig folyósítják. Családi segélyre azok jogosultak, akiknek gyermeke 16 évnél fiatalabb, törvényesen jöt­tek be Kanadába és szándékuk, hogy ez or­szágban végleg megtelepedjenek, összege Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki* adóhivatalunkkal. MAGYAROK BECSBEN Irta : Molnár János. A verőfényes vasárnap délután órái oly unalmasan és lassan teltek, hogy nem bírtam a táborban maradni. A nap folyamán ismét sok uj magyar menekült érkezett Bécsbe, ami kis változatosságot ígért. Elkeveredtem ismeretlenül ezekben a csoportokban, meg akartam tudni, mit mesélnek, s hogy érzik magukat a szabad földön. A Maria Hilfestrassen sétál­tam éppen keresztül, mikor egy férfi megszólított egy másik járókelőt : — Kérem szépen, meg tudná-e nekem mondani, hogy ju­tok el legközelebb a Waagegasse-ba ? — Aber bitte sehr, selbstverständlich, — válaszolt a má­sik és Bécs térképét elővéve hajszálpontosan megmagyarázta a bécsinek az- utat. Sok köszönöm és kéremszépennel elbú­csúztak egymástól a bécsi, aki nem ismerte az utat s a magyar, aki azt neki megmutatta. A villamos megállónál egy bécsi társalog egy magyar menekülttel. A magyar fején félméter magas kucsma van, kétes tisztaságú esőköpenyeget hord, amit különböző színű cérnákkal javítgattak, a csizmája olyan töredezett, hogy az amber attól fél : bármely pillanatban széteshetik. Vállán kis csák lógott, amit valószínűleg kenyérrel és más elemózsiával rakott meg. A menekült éppen a magyarországi bér- és árvi­­zonyokról mesélt. Közelebb húzódtam, hogy jobban megért­jein szavait. Közeledésemre felemelte hangját, hogy előadá­sában én is résztvehessek. így beszélt az osztrákhoz : — Én nem akarom önt megsérteni, de az önök gazdag­sága meg sem közelíti a miénket. Nem, is tudom magamat szavakkal kifejezni, hogy mi milyen gazdagok vagyunk. Ahogy megmozdult, csizmájából bugyborékoló cuppanás hallatszott. — Nekünk van bauxitunk aluminium gyártáshoz, nekünk van urán-ércünk atombomba gyártáshoz, szenünk van, ga­bonánk van és hatalmas állatállományunk. Sok olyan dolgunk, amit ön még nem látott s amiről még nem hallott. Megint felcuppog-ott a víz a csizmájában. Az osztrák kicsit szégyenkezve nézett le fényesre tisztí­tott cipőjére s aztán hátra nézett, hogy szürkére lakkozott ezép luxus kocsija még a helyén áll-e. Túlságosan udvarias /olt, az öreg szavaira valamit válaszolt, majd kezetnyujtva elbúcsúzott s elindult tükörfényes kocsijához. Mi felszálltunk x villamosra, a bácsika a kucsmával velem szemben foglalt he­­’yet, kinyitotta az osztrák által megszorított kezét s csodál­kozva állapította meg, hogy abban egy bankjegy' van. S aztán hozzámfordulva újra kezdte : —- Fiatal úr, én nem akarom önt megsérteni, de mihoz­­cánk képest önök egészen szegények. Nekünk van bauxitunk alumíniumhoz... Elővette zsebkendőjét és a bankjegyet annak egyik sar­kába kötötte. — Ha én megint hazamehetek, meghívom önt Budapestre is az én otthonomba. (Magyarországi kis falut nevezett meg, xem is gondolt arra, hogy én azt a helyet milyen jól ismerem.) 5s ön álmélkodni fog. Meghívom házamba, ah mit is beszélek, lem ház, hanem uradalom, palota... Kiszálltam anélkül, hogy megkérdezte volna címemet s gy nem fogja tudni elküldeni meghívását palotájába. De nem kuncogott mellettem valaki ? Igen, ez egy fehérszakállú, öreg 'migráns vicc volt. Ki nem ismeri ezt a tréfát ? Két kis elha­­lyagolt csontra-aszott daxli találkozik az emigrációban s el­mesélik egymásnak, mik voltak ők otthon ? Mikor az egyik cérdezi a másik még soványabbiktól, miért olyan bő a nyak­­rve ? — így válaszol : “Hát te nem tudod, hogy én otthon ernáthegyi kutya voltam.” Ez saját jargon, amit az egész világ emigránsai minden­től beszélnek. “Jók azok a fánkok”, mondja egy asszony. “Sze­­etr.ék belőlük hat darabot enni.” Vettek neki hat darabot. ‘Finomak voltak — mondja — majdnem olyan jók, mint ott­­íon nálunk.” És a tányérba hulltak a könnyei. Az idegen lé­iét szép, nagyon szép, de ha az ember idegenben van, a leg­­desebb fánk sem olyan édes, mint otthon. RÉSZLETEK HARRIS PÉNZÜGYMINISZTER KÖLTSÉGVETÉSI BESZÉDÉBŐL Nem lesz változás az egyének és társaságok jövedelmi dójában. A családi pótlék 6 éven aluli gyermekek részére zentúl 6 dollár, a 10—12 éves gyermekek részére 8 dollár esz szeptember 1-től. öregségi nyugdíjakat 40 dollárról havi 46 dollárra emelik. Lám ezt a magyaroknak köszönhetik az öregek. Július 1-től. öregségi pótlék, rokkantsági és vakok nyugdíja, ugyan­csak 46 dollárra emelkedik havonta és ezt a tartományi kor­­nányokkal együtt viseli a szövetségi kormány. Július 1-től. Ezentúl mindenki levonhat 100 dollárt a jövedelmi adóból ótékonyság, orvosi költség stb. helyett. Ez nem javulás xzonban. Aki rokonát, hozzátartozóját segíti és az nem keres töb­­het 950 dollárnál, az újabb 400 dollárt vonhat le a jövedelmi időből. Nyugdíjbiztosításra a jövedelem 10%-a vonható le ezentúl. Felemelik a vasútnak nyújtott támogatást és a Maritimes jzámára hőerőtelep épül a szövetségi kormány terhére. A frissítő italokra, csokoládéra, rágógumira, cukorkára kivetett adót megszüntetik. Nem változik a szeszes italokra, sörre, dohányra, gép­kocsira, rádiókra és televíziós készülékekre kivetett adó. Saj­nos de való! Az 1957-58 költségvetési évben a bevétel előirányzata : 5,170,000.000 dollár, a kiadás pedig 5,018,000.000 dollár. Uj kereskedelmi tárgyalások vannak folyamatban Auszt­ráliával, valószínűleg megváltozik a tarifa az acél, gumi és más termékekre. Tizenöt árúcikk tarifáját leszállították, így a vasúti ko­csikét és zeneszerszámokét. Azonnali hatállyal eltörölték a 10%-os forgalmi adót a kávé, tea, kakaó és más fűszer és zöldségárúk eladásánál. Még más kedvező és kedvezőtlen változás várható, azon­ban az összbenyomás az, hogy gazdasági helyzetünkben az uj költségvetés jót jelent. Azelőtt nagyon régen olvastunk ilyen költségvetést. Igaz-e ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents