Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-01-09 / 2. szám

VII. 2. sz. 1957 január 9. 6 KANADAI MAGYARSÁG w——»» ■.uK.ilMMH'l K'rtMM MAGYAR LEXIKON , * Akadémia. A tudományok és művészetek fejlesztését szolgáló inté­zet. Tagjai a tudomány és művészet kiváló képviselői. Van­nak állami alapítványú Akadémiák, de magánosok által alapí­tottak sem ritkák. Újabban főiskolai jellegű tanintézeteket is szoktak jelölni ezzel a névvel (pl. jogakadémia, zeneakadémia, szinművészetiakadémia stb.) Elnevezése onnan ered, hogy az Akademos athéni hősnek szentelt ligetben tartotta Platon és sok társa előadásait K. e. 387-től kezdve. Az Akadémiák virágzásukat a renaissance alatt érték el. Magyarországon is vannak nyomai a korai akadémiai törek­véseknek. Természetesen humanista királyi udvarba vezet­nek a szálak. Hunyadi Mátyás tudósköre már ilyen társaság volt. Nevét Mátyás király nagy kortársa, a legnagyobb huma­nisták egyike Celtes Konrád adta : Magyar Dunai Tudós Tár­saság. Az Akadémia gondolata ezután a renaissance kezdemé­nyezés után évszázadokig homályba veszett. Legelőször Bőd Péter sürgette egy Magyar Tudós Társaság felállítását, majd Bessenyei György 1781-ben “Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék” című munkájában vetette fel Akadémia alapításának gondolatát. 1825 november 3-án a pozsonyi országgyűlésen sürgette egy nyelvmívelő társaság felállítását Felsőbüki Nagy Pál, a főrendek nemes áldozatkészségére apellálva. Beszédének meg is lett a várt eredménye : egy fiatal huszárkapitány, gróf Széchenyi István, az Akadémia alapításához felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét. Példáját több buzgó főrend követte. Rövidesén negyed millió forint állt rendelkezésre. 1830 július 7-én megérkezett a királyi megerősítés. Nemso­kára megjelentek az Alapszabályok s aztán november 17-én Pozsonyban Cziráky Antal elnöklete alatt hivatalosan meg­alakult. Első elnöke gróf Teleki József, másodelnöke gróf Széchenyi István lett. A Magyar Tudományos Akadémia életében és történeté­ben három korszakot különböztetünk meg. Az első 1849-ig tart s a szabadságharcot is magában foglalja. A második ^z abszolutizmus alatti működés. A harmadik 1861-től az össze­omlásig tart. Azóta a tudományok helyett inkább a kommu­nista politika népszerűsítését segítette elő. Amerikában legrégibb az American Philosophical Society, melyet Franklin Benjámin alapított 1743-ban. Ezenkívül a newyorki Academy of Sciences (1818). Angliának kevés szer­vezett Akadémiája van. Ezek közül a legrégibb a Royal So­ciety of London (1662). FÁY FERENC : IMA, AHOGY MA ÉH IMÁDKOZOM Ha így akartad, ezt rosszul akartad. Véres káosz lett a magyar világ, S ma jót nevetnek rajtunk és Terajtad kik úgy hirdettek itt harmóniát a népek közt, hogy melldöngetve, térden imákba bújtak. S látod, míg hazug igékbe rejtve konzerválták biztos, szebb Holnapokká gyáva önmaguk a fajtám vérén, — átok lett a Béke, kegyetlenebb és vérzőbb, mint a harc. S ma műhelyed megőrült söpredéke, — minden elformált, torzó Istenarc — szent-szalmaszálon osztja szét a vérünk más nemzetek erébe. S míg Neked mi hálát adni jobb ruhát cserélünk a “jobb hazákban”, Te is kezdheted a tervezést élőiről, hegy modernné formáld Uram, e gömb-szerű csodád. S ha kihagynád a népemet, ki venné hiányunk észre ? önzők, ostobák az arcod-arcú bábok. De talán, a magyarfelejtés Istenszégyene szegény Fiad terített asztalán, a kenyérben, mégis szónkkal zengene vádlón feléd. Mert minket, porba verve, világgá szórhat büntető karod, de lent, a mélyben, rög közé keverve magyar test sarjaszt új magyar magot. Hisz’ nincs vagon még szétvinni a fákat, a hegyeinket, folyóink vizét, a termőfölddé szétesett apákat, még nincs vagon, mely elvinné a rét pompázó színét, hogy más ajkú népek temessék önző álmukat bele... A föld örök. És népem szenvedése a rög közül nyelvünkön zengene. Ha így akartad, hát, rosszul akartad. És én Uram, ma százezer halott néma hitével kérem : “Most az egyszer ne legyen meg a Te akaratod.” Brantford, 1956 XII. 28. 1 i R I L \^stinghouse televíziót, rádiót, jégszekrényt, villanytűzhelyet és minden más villamossági cikket magyar cégtől: J HODOS rádió- és villamossági szaküzletében vásároljon. 135 JAMES ST., N. HAMILTON, ONT. A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar hetilapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele. KERESŐ SZOLGALAT-----------o-----------­Dr. Szőnyi állatorvost, ki Ontarióban volt, keresi Szilvássy István. Simon Ibolyát Sopronkőhidáról, ki 5 éve van Kanadában azóta férjhezment, keresi Dr. Fábián Sándorné. Murányi Józsefet, ki 1930 körül érkezett Kanadába, keresi Faragó Mihály. Bodnár Máriát, Makkos Hotykáról, ki 30 éve él Kanadában, keresi unokaöccse, Bodnár István. Mr. Sztankovicsot, keresi Radányi Edit Bechből (V. K.) Strausz Györgyöt, keresi Krausz Sándor Angliából (V. K.) Balla Brigittát, (szül. Légrády), keresi testvére Légrády Tamás. Maik Máriát, férjezett neve ismeretlen, keresi unokaöccse Szabó István. (V. K.) Szebella Évát, keresi sógora Gál Miklós (V. K.) Minden választ kérünk a következő címre küldeni :Canadian Hungarian Relief Fund, Montreal Division, (kereső szolgálat) 904 St. Catharine St., West, Montreal, P. Q. Ca­nada. Cselényi József Czíz-fürdőről keresi Tóth Sámuelt, ki 1906-ban Csíz-fürdőn született, írjon László Szirmay c/o I. Nagy 178 New St. Block 1, Apt. 3, Burlington, Ont. címre. Kubichek Gábor, Noranda Banchaus Que­bec keresi testvérét Kubichek Mátyást (anyja neve : Juhász Mária). Alex Szász közölje címét Antal Csánig-gal: R.R. 1. Wellandport, Ont. Balog Ferenc keresi Jánváry Bélát (szü­letett Kisvárda) címe : 153 King St., W. To­ronto. Tel. EM. 6-4811. Lukács István keresi Zetelaki Sándor Ist­vánt. Címe: Hungarian Centre 14 West Lodge St., Toronto. Levele van Neuman Simonnak (utolsó címe 25 Rusholme Rd..) Átvehető a szerkesztősé­günkben. MENEKÜLNEK AZ OROSZ KATONÁK------------O-----------­Bécsből jelentik, hogy az osztrák határt olyan orosz katona lépte át, aki a magyar hadifogoly katonák táborának őrségében szol­gált. Szerencsés menekülése után elmondta, hogy oroszok és magyarok egyaránt torkig vannak már a nyomasztó terrorral és nélkü­lözésekkel s egyetlen vágyuk nyugatra mene­külni. Ez is bizonyítéka a lassan őrlő politi­kai malomnak, mely végre is a kegyetlen­séggel összetartott szovjet birodalom felbom­lására vezet. Canada *OC>K»DOOOMOö{XS»BOffOaCX5CXí30ÖC»ÍK«OOOÖCOCX>MCMe A YÖRŐS HÓHÉR------------o-----------­A Nyírség mezőgazdasági vidékére nem ju­tott el olyan elemi erővel uj szabadság­­harcunk, mint. akár a szomszéd Borsod ipari központjaiba. Mégis a Budapestről érkezett október végi első szabad hírek hatása alatt Nyíregyháza utcáiról letépték az orosz táb­lákat s a sok Zsdanow, Dimitrov, Makarenko, Sztálin, Lenin sőt Belioannisz neve helyett újból Szent István, Vay Ádám, Bercsényi és Betlen Gábor neve olvasható. Tiszavirág életű dicsőség volt ugyan, de megmutatta, hogyan lesz majd a végleges felszabaduláskor. Legnagyobb elégtétellel Szamueli Tibor nevét tépték le a Buza-tér házairól. Ez itt nem egyszerű “nemzeti megbecsülés” volt, mint más vidéki városokban, vagy éppen a fővárosban, ahol a Kálvin-térbe torkoló szép Lónyay-utcát nevezték el a vörös hóhérról. A névtáblákat csak éjjel merték kicserélni, félve a nemzeti felháborodástól. Itt ezen a nyíregyházi Búza-téren született Szamueli Tibor, zsindelyfedeles alacsony házban, mely­nek vasajtós déli része terményraktározására szolgált. Apja terménybevásárló volt a nyír­egyházi vásárokon. Apját és fiát személyesen ismertem. ** * Első irodalmi torzképe arról a különös talál­kozásról maradt reánk, amikor az 1918-as forradalom idején Kun Bála népbiztos Buda­pesten a Damjanich-utcai báró Kohner-vil­­lába hívta össze a kiválasztott magyar Írókat. Sötét, ködös este volt, mikor gyülekeztek, akár a cél, mely összehozta őket. Tárgyalni akart velük Kun B.éla a proletár diktatúra irodalmi népszerűsítéséről. Éjfélig szónokolt, anekdotákat mondott az irók szocializálásáról, a közös munkáról, a szovjetről és Lunacsev­­szky irodalmi vonatjáról. Az irók kényszere­detten mulattak az anekdotákon. A tréfálkozást azonban csakhamar Sza­mueli Tibor megérkezése szakította félbe, aki bőrkabátos emberekkel, kézigránátokkal, gép­puskákkal jelent meg hirtelenében, hogy nép­biztos társát ellenőrizze: vájjon csakugyan írókkal van-e együtt, nem pedig összees­küvést sző ellene? Már Moszkvában ellen­lábasok voltak. Az írók — e zordon alak láttán — ijedtük­ben a villa fényes szobáiból eg-y hátsó kis kamrába vonultak vissza, mely az udvarra nyílott ugyan, de ablakán vasrács volt s így kiugrani nem lehetett. Különben mindnyájan elpárologtak volna. Kun és Szamueli között izgatott szóváltás keletkezett a belső szobá­ban. Végre Szamueli elvonult, zörgő, csörgő, vastalpú legényeivel, szívdermesztő hangú autóival. Kun népbiztos aztán rányitotta az írókra a kamara ajtaját, szegény, összebújt, remegő burzsujókat talált : — Folytassuk a tanácskozást ! — mondta magabízón. De Kun Béla mindvégig megmaradt anek­­dotázó tonnájában s a tanácskozás nem volt sem komoly, sem fenyegető jellegű. Az írók és a tanácsköztársaság együttműködéséről mondott zavaros mondatokat. Farkas Imre emlékei szerint az “előleg” szót egyszer sem .ejtette ki a száján. Pedig a tárgyalás komoly­­; sága ezzel a szóval kezdődhetett volna. I Éjfél után Kun Béla vitt el néhány ujság­­j írót a Rökk Szilárd-utcai szerkesztőségbe .Az !ő gépkocsiját is állig felfegyverzett kézigrá- I nátos forradalmár vezette s mellette még két bőrkabátos terrorlegény ült. Az újságírók a kocsi hátsó ülésén egész úton azon tanakod­tak,' adhatnak-e borravalót a fegyveres pro­letár gépkocsivezetőnek ? Végül is Lovászy I Károlyt bízták meg a veszélyes vállalkozás­­. sál. A soffőr azonban elfogadta a pénzt, még mintha a bokáját is összeütötte volna. Ebből az újságírók, mint augurok, azt jósolták, hogy nem sokáig tart a forradalom. Farkas Imre szerint ez nem igazi, ez csak afféle borra­valós forradalom ! ** A második történelmi torzkép a magyar kommunista kormány “Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához” című vaskos köteteiben olvasható. Ezek sze­rint Szamueli Tibor bejelentette Nyíregyhá­zán, hogy 1919. évi január hó 5-én előadást tart a Városi Színházban a kommunizmus­ról. Nagy volt az ijedelem, hiszen az ilyen vörös propaganda szónoklat abban az időben egyértelmű volt a város rendjének felborítá­sával. A polgármester telefonutasítást kért a belügyminisztériumtól. Nagy Vince volt ak­kor a belügyminiszter, ki most is kint él Ame­rikában és élénk részt vesz a magyar köz­életben. Nagy Vince titkára azt telefonálta vissza a polgármesternek : “Értsen meg a polgármes­ter úr bennünket, a miniszter úr azt kívánja, hogy Szamueli Tibor ártalmatlanná tétessék $ ne helyezzen bennünket megmásíthatatlan tények elé.” Szamuelit ezen a napon elérte volna sorsa, erre minden előkészület megtörtént. A beszéd után az esti személyvonattal visszautazni szándékozott Budapestre. Egy fiatal rendőr­tiszt vállalkozott rá, hogy az ujfehértói vas­úti állomáson, mely mindössze 17 kilométer­re van Nyíregyházától, bekopogtat a személy­­vonat ablakán Szamueli fülkéjébe és közli vele, hogy a belügyminiszter kéreti telefon­hoz az állomás főnök irodájába. Úgy képzelték, hogy Szamueli kiszáll, be­siet a főnöki irodába, várja a telefonkapcso­lást, közben a vonat elindul s a nagy zajban végeznek vele. A vonat reggelre a vörös hó­hér nélkül érkezik Büdapestre. Mennyi ma­gyar életet mentettek volna meg, ha e tervet végrehajtják. Mielőtt azonban az esti sze­mélyvonat kiindult volna Nyíregyházáról, Nagy Vince újra telefonált, hogy “ne köves­senek el jóvátehetetlen tényeket.” A magyar kommunista kormány — az em­lített “Dokumentumok” -ban — tudni véli, hogy Szamueli Tibor ellen Nyíregyházán me­rényletet terveztek, de nem ismeri annak részleteit. Nekem maguk az érdekeltek mond­ták el s mivel már úgy sincs közülük senki életben, nyugodtan leírhatom. Szamueli éle­te csupán azon a hajszálon múlott, hogy Nagy Vincének 1919 január 5-én este a személyvo­nat indulása előtt még sikerült telefonössze­köttetést kapni Nyíregyházával. ** « Gimnáziumi tanulmányait a vörös hóhér a nyíregyházi Kossuth gimnáziumban végez­te. Már itt összeférhetetlen és felforgató ma­gatartást tanúsított s az iskola fegyelmi ta­nácsa eltávolította a növendékek sorából. így jutott Győr városának az a “megtisztelés”, hogy falai között érettségizett. Később az első világháborúban megadta magát az oro­szoknak, Moszkvában harcos bolsevikinek ké­pezték ki s 1918 novemberében azonnal haza­­küldték Magyarországra. Nyomorult öngyil­kos tetemét a proletár diktatúra bukása után az osztrák határon egy falusi temető árkában földelték el, de a kommunista kegyelet ta­valy ősszel kiásatott itt valami csontokat s talán csak a hős szabadságharc tudta meg­akadályozni, hogy azóta nemzeti mauzóleu­mot nem emeltek tiszteletére. Egy város nemcsak kiváló fiaival dicsek­szik, de jóvá kell tennie gonosztevő szülöttei­nek gyalázatát is. Ezért volt a szabadság­­harcban fellélegzett lakosság első mozdulata a Szamueli Tibor utcatáblák letépése és sár­­bataposása. Nem tudjuk visszakerültek-e e táblák, ha igen, nem sokáig lesznek fent. Nyíregyházy Pál. RÉSZLETEK AZ I95G-OS, DICSŐSÉGES OKTÓBERI FORRADALOMRÓL KOSSUTH RÁDIÓ. Kedves hallgatóink : őrszegi Józseffel beszélgetünk, aki magyar-angol szakos tanár a Pataki István-téri leánygimnáziumban, 26 éves. A Bem téri tüntetéstől kezdve valamennyi megmozdulásnak aktív résztvevője, vezetője volt. Kedden este a Honvéd utcai Szikra Nyomdába behatolt fiatalok élén ő nyomatta ki az ifjúság követeléseit tartalmazó 17 pontot. Szerdán reggel, amikor a rendőrség kiürítette a nyomdát, az éjszakán át benn­tartózkodó fiatalokkal együtt szabadonbocsátották. Csütörtö­kön délután a Lehet út felől érkező tömeget a Marx-tér és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán lévő Vörös Csillag nyomdához vezette, ott ismét kinyomtatták a 17 pontot, Uj Ideiglenes Forradalmi Kormány aláírással. Ott beszédet intézett a tö­meghez. Szeretnénk ha őrszegi József elmondaná, hogyan történt mindez ? — Kezdettől fogva tudatában voltam az események tör­ténelmi jelentőségének. Tiszta szívvel bíztam abban, hogy nemzeti megújhodásunk szent célját szolgálom, ha minden erőmmel és tehetségemmel küzdők a tüntetők első vonalában. Felhívásunkat azért írtuk alá az Ideiglenes Forradalmi Kor­mány nevében, mert a tömeg nem bízott Nagy Imre akkori kormányában a régi miniszterek jelenléte miatt. A kormány­nak akkor még tényleges hatalma nem volt, szükségét érez­tük tehát annak, hogy hivatalos jeleggel jelentsük be a kö­vetelések elfogadását. Ezzel elkerültük a helyzet kiélezését. IA tömeg nagy lelkesedéssel készült hazavonulni. — Igen, a jövő feladata lesz tisztázni mindazt, ami tör- Itént. Jelenleg uj kormány áll népköztársaságunk élén. Mi a véleménye erről a kormányról ? Bízik abban, hogy ez a kor­mány teljesíteni fogja mindazt, amit becsületes ifjúságunk tiszta szívből óhajt és megvalósítani kíván ? — Meg vagyok győződve, hogy az uj kormány helytáll szavának. Összetétele is biztosíték arra, hogy hazánk a tel­jes szabadság, a demokrácia jegyében fog kibontakozni. Hi­szen nincs mit tagadni, mi fiatal értelmiségiek az utóbbi években rengeteget keseregtünk a rideg, embertelen politika miatt, amely homokba dugta a fejét a valóság elől. A mun­kásságnak rossz volt a sorsa. A parasztság is embertelenül élt. Kinek volt tehát jó ez a világ ? Néhány vezetőnek, akik ragaszkodtak a pártdöntéshez és állatnak tekintették a népet! Hát igen, csak nekik volt jó ! Vívódtunk, sokszor már elvesz-i tettük hitünket a kibontakozásban. Éppen ezért örülünk an­nak, hogy most már olyan kormány vezeti a népet, amely, re­méljük, figyelembe veszi az emberek akaratát. És ezt szent­nek tekinti. Csak ne vér árán kellett volna ezt elérnünk. — Hadd szakítsam félbe. Ha úgy látják, ha tényleg hi­szik, hogy most uj élet kezdődik, mi a véleménye azokról a fiatalokról, akik még e percekben is fegyvert tartanak kezük­ben ? Vájjon ezek nem tudnak a bekövetkezett fordulatokról? — Bár mindenki meghallaná a szavamat és számot vet­ne az ^eseményekkel.! Léteimé végre .a testvérvért ontó fegy­vert! Rettenetes dolog ez. Ha nincs halogatás és huzavona az akkori vezetők részéről, ez elkerülhető lett volna. A harcoló fiatalok vére oly drága nekem. Megrendülve aggódom sorsu­kért. Van kiút, hiszen a megbocsájtás uralja most a sziveket. Elég volt a vérontásból. Ha kitűzik a fehér zászlót és eldobják fegyvereiket, megmarad drága életük, megint dolgozhatnak velünk a jobb magyar jövendőért. Szűnik a harc mindenütt. Az utolsó pillanatokban meghalni, utolsónak lenni az áldoza­tok között és most már értelmetlenül, micsoda tragédia ! Borzasztóbb, mint a harc tüzében elesni... Dobd el a fegy­vert, menekülj, őrizd meg magad, menj haza barátom ! Öleld meg édesanyádat, a gyermekeidet, lakjál jól és vedd elő józa­nabbik eszedet. Mostantól arra lesz szükség ! Ki tudná eldön­teni most még, hogy miért nem tette le a fegyvert a fiatal­ság egy része a tegnap esti felszólításra. Minden követelé­sünk teljesül, hiszen együtt kiáltottuk mi tegnap, hogy nem vagyunk fasiszták, sem ellenforradalmárok ! — aminek mond­tak valamennyiünket. De ha tovább harcolsz, beszennyezed igaz ügyünket. Mi az első pillanatban elhatároltuk magun­kat a banditáktól, a zavarosban halászoktól, az oktalan lö­völdözőktől. Felszólítottunk téged is. meggyalázod a kiontott vért... Dicsőség ragyog jószándékú tetteinken. Megtaga­dunk téged, ha tovább harcolsz. .. Azonnal tedd le a fegyvert! — Igen, ez a legfontosabb, őrszegi József és sokezer fiatal a demokráciáért, a nemzeti jövőért, a boldogabb Ma­gyarországért ment tüntetni. Az ellenforradalmi terrorizmus­sal nem azonosítja magát. Azt akarja, hogy az ország ügye előre haladjon, legyen béke ! — Legyen béke. Szeretném, ha nem a ti sírotokon virá­gozna ki a béke. Fejezzétek be a hazáért, az életért ! * * tk Azóta e fiatalok ‘letették a fegyvert” és legtöbbje bör­tönbe, Oroszországba, vagy a szerencsésebbek az emigráció­ban élnek. (Szerk.) A C.P.R. SZTRÁJK amely ma már napi 10 millió kárt okoz a kanadai közgazda­ságnak, még egyre tart. Legújabb hírek szerint a kormány még legalább egy hétig vár, amíg kényszerintézkedést alkal­maz a sztrájk abbahagyására ; ehhez a kormánynak tudvale­vőleg joga van, ha egy sztrájk az egész ország létérdekét fe­nyegeti. A sztrájkot a mozdonyfűtők szakszervezete hirdette meg, s a C.P.R. többi alkalmazottja szolidaritásból csatlako­zott a munkabeszüntetéshez. A szakszervezet egyetlen lénye­ges kívánsága az, hogy a mozdonyfűtöket tartsák meg eddigi beosztásukban annak ellenére, hogy a C.P.R. mozdonyait olajfűtésű Diesel-meghajtásra alakították át, ahol fűtésre nincs szükség, a fütő tehát csupán a mozdonyon utazik, de valóban nem végez munkát. A C.P.R. a fűtőket az eddigivel azonos fizetéssel, de más vasúti beosztásban akarja felhasz­nálni, ami a nagyközönség szemszögéből nézve az egyetlen logikus megoldás ; de a fűtők szakszervezete úgy érzi, hogy őket ezzel sérelem éri! A sztrájk tulajdonképpen a Diesel-von­tatásra való átalakítás természetes velejárója, s a C.P.R.-nál megkötendő egyesség példáját egész Amerika területén kö­vetni fogják a többi vasutak is. Ezért igyekszik a kanadai kormány mindaddig halasztani a beavatkozást, amíg meg­egyezésre remény van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents