Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-08-25 / 32. szám

VI. 32. sz. 1956 augusztus 25. KANADAI MAGYARSÁG rr HETROL-HETRE A szuezi csatorna kérdése komoly dillemává vált, mely­nek az a lényege : A Nyugatnak kell a közelkeleti olaj, szüksége van a csa­tornára és az arab világ szimpátiájára. Az arab államoknak kell a nyugati piac, az olajkutakat üzemben tartó szaksze­mélyzet, az olajszállító hajók és a csatorna. Ha háborúra kerül a sor, Anglia és Franciaország köny­­nyűszen-el elfoglalhatja a csatorna vidékét, szétverheti]; az egyiptomi hadsereget, de a százmilliós arab világ elpusztít­hatja az olaj berendezéseket, eltorlaszolhatja a csatornát és partizánháború formájában hosszú évekre lekötheti mindkét ország fegyveres erejét. Ha nem kerül háborúra sor, Nasser vérszemet kap. To­vább építi az arab birodalmat a Perzsa öböltől az Atlanti Óceánig. Felszámolhatja Anglia és Franciaország maradék pozícióit és gazdasági csődbe kergetheti a bojkott alá vett arab államokat. Aki mindkét esetben nyerhet az ügyön az a Szovjetunió, mely eddig is ügyesén játszotta az “elnyomott népek pártfo­gója” szerepét. Ezek a meggondolások magyarázzák meg Dul­les külügyminiszter magatartását, aki a kellemetlen dille­­mából, a fegyveres elintézési mód helyett, az arab világ és az egyiptomi nép, Nasser és politikája ellenes hangolásban látja és keresi a kiutat. * * * Az európai és világsajtót egyébként sokkal jobban fog­lalkoztatja a szuezi kérdés mint az amerikait vagy kanadait, ahol az újságok, rádiók és televíziók a pártkonvenciók hírei­vel vannak tele. A demokratákén hála Istennek már túl vagyunk. Nem hozott meglepetést, ha csak azt nem nevezzük meglepetés­nek, hogy Truman akciója a vártnál is csúfosabb kudarcba fulladt. A delegátusok meghallgatták a népszerű Hányt, meg is tapsolták, de tanácsát már nem voltak hajlandók kö­vetni. A volt elnök elfujta hattyúdalát és jó arcot mutatva kényszerült tudomásul venni, hogy pártja két személyes el­lenfelébe : Stevensonba és Kefauverba helyezte bizalmát. * * Amikor ezeket a sorokat írjuk a republikánus párt gyű­­lésezik. Kevesebb izgalommal, de talán még több lármával. Mindkét jelölő gyűlés előreveti árnyékát az elkövetkező he­teknek és hónapoknak. Köztük sok olyan megnyilatkozásnak, melyet nem nagyon tudunk megérteni. Viszont vigasztaló, hogy nem maradtunk egészen egyedül : Az egyik angol karikaturista, Dullest, Eisenhower elnök betegágya körül szorgoskodó orvosnak ábrázolta, aki a kü­lönböző világproblémákkal belépő ápolónőt azzal a megjegy­zéssel küldi ki a szobából, hogy “választási évben ezekkel a problémákkal nem zavarhatjuk a beteget !” A közismert, francia diplomata így nyilatkozott : “Két­ségbeejtő az a helyzet, hogy a szabad világ minden negyedik évben, hat hónapra paralizálva van a választások miatt.” Az olasz újságíró szerint, az amerikai jelölési és válasz­tási rendszer “túl komplikált ahhoz, hogy egyszerű halandó megérthesse.” A rémet “Die Zeit” című újság, azzal vigasztalja a sza­­maras, elefántos, nótás és mókás konvenciókból kiábrándult olvasót, hogy ne keseredjenek el, hisz “a logika az amerikai politikában sohasem játszott komoly szerepet.” Bulganin elvtárs szerint, meg az egész komédia nem ér­demel különösebb figyelmet, mert “Iket akkor is megválaszta­nák, ha Nixon helyett Molotov lenne a helyettes jelölt.” ** * Amíg a Nyugat így Szuezzal és elnökválasztással bajló­dik, Moszkva ügyesen kihasználja a békés coexisztencia által nyújtott előnyöket. A japán békedelegációt egyszerűen “vagy-vagy” helyzet elé állította. Vagy elfogadja az eredeti sztálini szellemben diktált békefeltételeket és lemond azokról a japánok által la­kott szigetekről, amelyeket a Szovjetunió a háború két utolsó napjában szállott meg, — vagy nincsen békeszerződés, diplo­máciai kapcsolat, kereskedelmi, hajózási megállapodás és kí­nai piac. Moszkvának mindez nem fontos, ráér. A vörösök burmai akciója sem olyan jelentéktelen, mint ahogy azt a “Lokomotív” című orosz futballcsapatot dédel­gető lapjaink itt Torontóban velünk elhitetni szeretnék. A határon betölt bandák garázdálkodása összhangban van az odaát maradt kínai csapatok mozdulataival. Mindkettőnek célja, politikai nyomást gyakorolni arra a burmai kormányra, mely már megelégelte a kommunisták tevékenységét és csak az elmúlt hetekben írta alá a baráti egyezményt Pekingben. Burma 360.000 kínai lakosa kivétel nélkül tagja a kom­munista pártnak. A főváros két legnagyobb bankja és öt lapja máris a kommunisták kezében van. A közvéleményt é­­kereskedelmi életet irányító két intézményt pedig a kommu­nista követségek látják el utasításokkal. Amíg a szuezi kérdés védelmi rendszerünk déli szárnyát teszi kritikus erőpróbára, addig a skandináv államférfiak egy­más nyomában Moszkvában járnak. Nekik is megvannak a Muirjaik, akik visszaérkezve, fokozott kereskedelmi kapcso­latokat, ennek érdekében “semlegességet” és a nyugati szö­vetségi viszony felszámolását sürgetik. ❖ * *!* Adenauer kormánya végre cselekedett. Ellenséges ügy­nököket egy ország sem tűrhet meg határain belül. Nincsen olyan egészséges demokrácia, mely immunis lenne a bacillu­­sokkal szemben. Feloszlatta és törvényen kívül helyezte a kommunista pártot. Vagyonát és sajtóját elkobozta. Az egyébként jelentéktelen kommunista pártnak 13 napi-, 4 heti- és három havi lapja volt. Ez a belső kútmérgezés is hozzájárult a német közvé lemény áthangolásához, melyet egy német közvéleményku­tató intézet most nyilvánosságra hozott adatai fejeznek ki Eszerint a múlt évben a lakosság 48%-a helyeselte az USA- barát politikát, ezévben már csak 38','. Tavaly 45% volt ; semlegesség híve, idén lilái-54%. A jellemző tüneten az sen változtat sokat, hogy a szovjet orientáció mellett ezévben ’■ c" szavazott. Az “U.S. News Publishing Corporation” copyright alatt közli Robert Strauss-Hupe-nak, a pennsylvaniai egyetem po­li : -kai tanszéke tanárának tanulmányát. A problémák lénye­gét vesézö tudós, átfogó Írásában figyelemreméltó megálla­pításokat tesz : Az Egyesült Államok történelme legveszedelmesebb korszaka felé közeledik : elveszíteni látszik külpolitikája és biztonsága feletti ellenőrzést.” — “Vagy nem látja a veszélyt, vagy abban a téves hitben ringatja magát, hogy az idő és kompromisszum elháríthatják azt.” — “Elmulasztotta a kérdések rendezését, a háború után közvetlenül és a koreai háború alatt, amikor annak lehetőségei adva voltak azért, mert hiányzott a végrehajtáshoz szükséges akarat ,és elszánt­ság-” — “Félő, hogy erre a kényszerítő lépésre akkor kell el­szánnunk magunkat, amikor korábban meglévő kedvező adottságaink már hiányozni fognak.” — “A Szovjet uj takti­káját nem Sztálin haláia, hanem a fegyveres erők viszonyá­ban beállott változás váltotta ki.” — “Az erőviszonyok meg­romlottak az idő már nem nekik dolgozik, ez a viszony tovább fog romlani, egészen a kritikus pontig. Egyre többen lesznek a cserben hagyott népek, a másik oldalhoz tallózó semlege­sek, amelyek úgy érzik, hogy az USA nem tudja megvédeni őket é nem képes megbüntetni elnyomóikat.” * 4 * Töblízben megemlékeztünk már a kommunista kormá­nyok “ha acsalogatási” akciójáról. Megírtuk azt is, hogy eredményt csak azokban a délamerikai államokban értek el, ahol a politikai és gazdasági viszonyok alapot adtak külön­böző ígérgetéseiknek. Az argentínai események azonban véget vetettek azok­nak a túlzott reményeknek, melyek 30.000 hazatelepülöm: szóltak. Erősen kétségbe vonjuk azt is. hogy még egy hajóra valóra is telik majd. Az “Entre Rios” argentin hajó, mely 780 ukránt, len­gyelt és románt szállított Odesszába a napokban tért vissza Buenos Airesbe. A hajó legénysége így adta elő a tapasztal­­t akat : “A kikötő elhagyása után szovjet kisérő személyzet az utasokat foglalkozásuknak megfelelő csoportokba osztotta. Megtiltották, hogy a hajó személyzetével érintkezzenek vagy beszéljenek. A rendelet megszegőit, külön munkával és az étkezés megvonásával büntették. Megtiltották, hogy a hajót bárki is elhagyhassa, levelet útközbeni megállásoknál partra csempésszen. Odesszában sem beszélhettek senkivel, át kellett szállniok egy szovjet hajóra, amelyen korra és nemre való tekintet nélkül összezsúfolták őket.” A partraszállt argentin hajósok nagyon sok korábban hazatelepült argentin lakossal találkoztak, akik sírva könyö­rögtek nekik, hogy csempésszék vissza őket Argentínába. Voltak olyanok is, akik 5.000 dollárt áldoztak volna, ha a szovjet titkos rendőrség, mely indulás előtt átkutatta a ha­jót le nem szedte volna őket. A régi mesé : “A szovjet paradi­csomba is csak bejutni lehet, de megszökni már nem.” * * * A “Mindszenty Népében” olvassuk, hogy Hokky Károly az ismert felvidéki képviselő, hézagpótló munkán dolgozik. Könyvet ír, melynek ez lesz a címe : “Mit adott a magyarság a világnak.” A készülő műből idézzük Haydn-ra, az osztrák­nak elkönyvelt nagy zeneszerzőre vonatkozó részt : “Haydn apja Tetunban — az ősmagyar Tatun, ma Mo­­j sonytétény nevű helységben —- született. E község lakói az 16-39. évi egyházi kánoni látogatás hivatalos adatai szerint is : színmagyarok. Atyja várjobbágy volt, akinek Hajdú ne­vét az anyakönyvi adatok szerint maga a község plébánosa adta. Az 1732 márc. 21-én született hősünk élete legjavát Kis­martonban töltötte, mint Eszterházy Miklós herceg udvari karnagya. Összes műveiből több mint hétszázat alkotott itt. Az egyetlen "Sánta ördög” kivételével, —. az összes operáit itt írta. Magyar tárgyú szerzeményeinek számát nehéz volna I felsorolni. Az Eszterházy hercegeket meglátogató Nelson ad- I morálisnak magyarként mutatkozott be. Senki sem tud fel­mutatni egyetlen kéziratot sem, amelyen a németes Haydn aláírást használta volna. Az elnémetesítő II. József féle ab­szolutizmus idején így ír róla a németnyelvű Pressburger Zeitung 1785 június 5-én. a “Hűség Jutalma” c. opera bemu­tatásakor : “Ama magyar Orpheustól való, aki a későbbi idő­ben is minden zenebarát csodálatának tárgya lesz.” Magyar­­országi sikereinek idején jelentette ki Haydn muzsikájáról Mária Terézia : “Ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek.” Rohamosan közeledik az ősz, de talán még hasznát ve­hetjük. Egyébként is jótanácsról van szó, mely nincsen idő­höz kötve. Dr. Brown, montreáli egyetemi tanár, 7 évig tanulmá­nyozta a szúnyogokat, míg végre most felfedezte az ellenük való védekezés módját. A dolog nagyon egyszerű. A szúnyo­gok nem szállanak sárga, zöld vagy fehér színű ruhára és így ;zen keresztül nem is csíphetnek. Viseljünk tehát ilyen szinű öltözetet és azzal takarjuk be magunkat. Lehetőleg maradék­talanul : kezünket, nyakunkat, fülünket és orrunkat is. Amennyiben ez sem segítene — miután a szúnyogok a ki­­légzett párás meleg levegőt szeretik — szüntessük be a lé­legzést és ne ingereljük őket. Köszönjük szépen tanár úr a jótanácsot, de azt mi is tudtuk, hogy “a halott ember a szúnyognak sem árt.” — km — .AAAAAAAAAAAAAA W.VWA-.WMVAVAVW, Dr. Szatmári Sándor \ Rendel : .* í ideg és kedélybetegeknek naponta 2-7-ig vagy ^ megbeszélés szerint- 260 St. Clair Ave. W. Toronto, Ont. Tel.: WA. 1-0556 Lakás: MA.5243 Elsőrendű cigányzene ! Nyitva naponta 12-től éjfélig. Látogassa meg a híres “Serenade Room”-ot, nyitva 5-től 12-ig. MAGYAR....... KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesz­tő és tudományos szakköny­vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagyválasztékú könyv­jegyzékünket, ingyen küldjük Sokszorosítást gyorsan és olcsón vállalunk. Igazi óhazai hentesárut, minden időben friss húst, fűszer és csemege árút magyar üzletben vásároljon 628 COLLEGE ST., Tel.: LE. 5-6242 1 Tulajdonos : IKRASZNAI KÁROLY j DR. PŐZEL~ ! volt budapesti ügyvéd tájé­koztató irodája. Jogi és kereskedelmi ter­mészetű ügyekben útmuta­tás. Közjegyzői munkák, forint küldés, fordítások, tolmácsi szolgálat. 463 SPADINA AVE. Toronto, Ont., Canada. Tel.: WA. 2-8827 Magyar fodrász üzlet a LAURENZA BEAUTY SALON 673 Spadina Ave. (Sussex sarok) WA. 3-6826 Tökéletes hajápolás, mérsékelt árak. Tulajdonos : DÓMJÁN MÁRIA. Ha szereti a jó magyar ételeket, hazai hangulatot, jöjjön a K ÉK DUNA É T T E R E M B E Tulajdonos: M R S. KIS Z E L I 262 Spadina Ave. Toronto Telefon: EM. 6-0349 A KANADAS HONVÉDELMI MINISZTER EURÓPÁBA REPÜL OTTAWA. Campney kanadai honvédelmi miniszter Frank Miller helyettes miniszter kíséretében az Európában állomásozó kanadai szárazföldi és légi csapattestek megszem­­;élésére Európába repülnek. Szerdán indultak kéthetes szol­gálati útjukra, melynek során a NATO-val kapcsolatos tár­gyalásokat is folytatnak. Mindennemű nemes, meszaiot- és fűszerárut TÓBIÁS!' ó L 482 Queen St., W.. Toronto Telefon: EM-8-1235 Dr. Simon László bőr- és nemibetegségek szakorvosa, 288 St. Clair Ave., W. Toronto. WA. 1-6614, WA. 2-8015 Rendel: délelőtt 10-12-ig délután fél 3-tól 7-ig, vagy telefonmegbeszélés szerint. Dr. Balkányi Mihály szülész és nőgyógyász specialista. 202 St. Clair Ave. West (Avenue Rd.-nál) Toronto WA. l-9Öá"2 - HU-8-7841 Rendel előzetes telefon megbeszélésre. Dr. Dohai Béla Orvosi rendelője 465 Bloor Sí. W. Toronto Rendel d. e. 10—12-ig délután 3—7-ig. és megbeszélés szerint. Tel.: rendelő WA-3-8821 Röntgentaóoratórium Dr. Mérten Pál — fogorvos — 160 Bloor St- W. Toronto. Rendel: d. e. 10-12.30-ig d. u. 4.30-7.30-ig. Telefon : WA. 3-9788 DR. RÉKAI PÁL belgyógyász röntgenvizsgálatok. DR. RÉKAI JÁNOS sebész és szülész. 219 St. Clair Ave- West. Toronto Telefon: WA.-3-2395 Dr. V. Nikolajevich orvos és sebész. 876 Dundas St., W. Toronto Tel.: EM. 6-1244 Rendelés 2—4-ig és 6—8-ig valamint előzetes bejelentésre. DR. A. BETTLER urológus, szakorvos vese- és hólyagbántalmaknál. Rendelés 2—7-ig és meg­beszélés szerint. 398 BLOOR ST., W. Telefon : WA. 1-7671. VASS FERENC, B. A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző. Az ontariói és kanadai ügyvéd Kamara rendes tagja 455 Spadina Avenue (Spadina-College sarok) Toronto, Ont. WA. 2-6111 WA. 2-6112 IZSÁK .1. ELEMÉR ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 Este : HUdson 8-3622 Dr. Luttor Károly szülész és nőgyógyász specialista. 288 St. Clair Ave., W. Toronto. Rendel : d. u. 2-től 7-ig, vagy megbeszélés szerint. Tel.: WA. 2-4620, Lakás : RE. 2202. GODÓ MIHÁLY ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző |64/b. COLBORNE ST., E. Tel.: Victor 4-6821 OAKVILLE, ONT. L. L U N S K Y OPTIKA Minden szenmez más szem­üveg kell, mi bármelyiket elkészítjük. 470 College St., Toronto Telefon : WA. 1-3924 Németül beszélünk 1 AUTÓTVEZETNI tanuljon az ALPÁR SOFFÖR ISKOLÁBAN 161/a King Street W Toronto, Ont Telefon: EM. 4-2663 RO. 9-1931 J Tanulj Kanada vezető szak­iskolájában Magyar borbély dolgozik az AVENUE BARBER SHOP üzletében. 403 Spadina Ave., Toronto Egyszer próbálja ki meg lesz elégedve. MAGYAR RÁDIÓADÁSOK Rózsa László clevelandi ma­gyar rádióműsora a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától II.30-ig. Cím: 2872 E. 112 Street Cleveland. 14 Ohio. USA. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1400-as hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz magyar műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. VAA A -A. Ak A. í § A Dohányvidéki Magvarház! i jjHa szereti az igazi magyar) hentesárut, jöjjön a népszerű CENTRAL MEAT MARKET! magyar üzletébe »259 College St., Torontoí £ Minden időben friss húsok,£ fűszer és csemege árúk. Ám...iiiiIiiíiimiiÍiiiiiiI^ s Ha házat akar eladni, § I vagy venni, Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló J szakemberek ezrei kerültek j J ki, nagy lehetőségeid j J kínálkoznak, szép, • • megbecsült, jólfizetett í • foglalkozásod lesz. Ingyen \ \ katalógus. Nappali és esti \ \ tanfolyamok, f Érdeklődés írásban vagy J személyesen : J MARVEL J HAIRDRESSING SCHOOL j J 358 Bloor St., W-, Toronto. J J Ontario területén fiókok J J Hamiltonban és Ottawában. J rádióórája, minden vasárnap 1.15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Jakab Iván. I hívja Torontó legrégibb 1 I magyar ingatlanforgalmi | szakemberét : Ha villany- vagy rádió­szerelőre van szüksége, hívja a DOMINION ELECTRIC ENTERPRISES CO.-T 2799 Bathurst St. [Tel.: RE. 7456, WA. 4-8587 és RE. 6954. Tulajdonos : JANCSIK MIHÁLY |c s e r e Sándort! § 996 Dovercourt Road | Tel.: LE. 4-9258 Ollllllllllllllllllll!l|ll||III(!lllliilll||llll||||imi<(|||>:;i|= Magyarországból importált legfinomabb édes, nemes PAPRIKA postai szállítással együtt 1 1b. $1.10 \ iszonteladóknak nagy árengedmény ! RENDELJEN MÉG MA ! CÍM : DELCÄN PÜLFRIKÄ IMPORT CO. BOX 465, DELHI. ONT. TEL.: 150 HA PLASZTEROZó vagy kisebb átalakítási (kőműves) munkára van szüksége, hívja : SZABÓ LÁSZLÓ plaszterozó mestert. 19 BELCOURT RD. HU. 8-5037 la költözködni akar, vagy bútorját le akarja raktározni, hívja a [RUSH CARTAGE . magyar szállítmányozási 5 vállalatot. . WA. 1-0217.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents