Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-12-22 / 50. szám

KANADAI MAGYARSÁG VI. 50. sz. 1956 december 22. INGYEN ADUNK 12 Hi-Fi LEMEZT HA VÁSÁROL NÁLUNK Hi-Fi RÁDIÓT LEMEZJÁTSZÓ GÉPET VAGY T.V.-T w C5 it* jrj « i- w O * M cc zr. H H HETENKÉNT KÉTSZER 1 a*'» \&é-­\oli magyar kommunisták JELENTŐS százaléka ma már ki­gyógyult a vörös maszlagból, beálltak olvasóink közé és most velünk együtt harcolnak a végső győzelemig. “A betyárból lesz a legjobb pandúr” — mondja egy régi közmondás és ma valóban azt látjuk, hogy Magyarországon a szabadságharc legels'ántabb katonái is, a rövid időre elbutított, de azért a fajtájukat fanatikusan szerető munkások, vagy ezek gyerme­kei. Itt viszont nem egy olyan volt kanadai magyar kommu­nistát ismerünk, aki miután rájött tévedésére, a legelszán­tabb harcot folytatja félrevezetői ellen. Ezek ma már temp­lomjáró, jó magyarok, akik BIBLIAKÉNT tisztelik lapunkat. Mi mindezt elégtétellel szemléljük és örülünk, hogy szerény tehetségünkkel annyi elbutított magyart vezettünk vissza a tisztességes társadalomba. Reméljük, hogy munkánk továb­bi része még eredményesebb lesz, s eljön az idő, amikor Ka nadában EGYETLEN MAGYAR SEM VÁLJ A TÖBBÉ MA­GÁT KOMMUNISTÁNAK. JÖVŐ TERVEINK l Szeretnénk, ha olvasóink a jövőben is megtartanának bennünket szeretetükben. Mi ígérjük, hogy ezután még TAR­TALMASABB, NÍVÓSABB LAPOT adunk olvasóink kezébe. Ennek értelmében máris felvettük a kapcsolatot az emigráicó LEGKIVÁLÓBB ÍRÓIVAL, PUBLICISTÁIVAL, akik mind boldogan írnak lapunk hasábjain. Ugyancsak kapcsolatot ke­resünk. a KÖZELMÚLTBAN KIMENEKÜLT, FIATAL ÍRÓKKAL IS és reméljük, hogy ezek között is találunk meg felelő munkaerőket. Amennyiben anyagi lehetőségeink azt lehetővé teszik, a jövőben több KÉPES beszámolót, riportot is közölni fogunk. Híranyagunk lényegesen kibővül, s igyekszünk a világban történő minden eseményről rövid összefoglalót adni. A jövő­ben megjelentetjük ÉVKÖNYVÜNKET is éjs foglalkozunk több magyar író könyvének a kiadásával is. Megnövekedett terjedelmünk lehetővé teszi, hogy TÖBBET FOGLALKOZ ZUNK a magyar EGYHÁZAK, EGYESÜLETEK életével, il­letve közölni tudjuk eseményeiket, híreiket. Havonta egy­szer SAJTÓÉRTEKEZLETET tartunk, amelyre meghív­juk az összes egyházak, egyesületek vezetőit is, hogy így még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat. Minden magyarlakta te­rületen lesznek megbizottaink, akik a magyarság életében történő eseményről be fognak számolni. Lapunk a közeljövőben RÉSZVÉNYTÁRSASÁGGÁ fog átalakulni, s ezzel lehetővé válik, hogy nemcsak a szellemi, hanem az anyagi irányításában is többen részt tudnak venni. Azt akarjuk, hogy a Kanadai Magyarság valóban EGÉSZ KANADA MAGYARSÁGÁNAK LEGYEN A LAPJA. Fő­­szerkesztőnk, aki ma lapunknak teljes tulajdonosa, hajlandó tulajdonjogát egy, a magyar ügy lelkes harcosaiból álló RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNAK átadni. Ezen a téren folynak a tárgyalások és ha sikerre vezetnek, közölni fogjuk olvasóink­kal. Azt akarjuk, hogy lapunk, amely ma SZILÁRD ALAPON NYUGSZIK, de mégis csak EGYETLEN EMBER FELELŐ­SÉGÉTŐL ÉLETÉTŐL FÜGG, a jövőben szélesebb alapokra helyezkedjék, s a hatalmas munka és teher ne csak egy em bér vállát nyomja. Ma ez, amikor a magyar balsors kifürkészhetetlen aka­ratából, újabb tízezrek kénytelenek elhagyni Magyarország területét, kétszeres fontossággal bír. Kanada a magyar me­nekültek egyik legnagyobb befogadó országa : 15—20 ezer uj menekültre lehet számítani és ezeknek oxigént, magyar életük folytatását jelenti a magyar betű. Komoly magyar újság fenntartása rendkívüli nagy fel­adat. Ezzel már sokan megpróbálkoztak és majdnem mind belebuktak. A keresztény emigrációnak mindössze három­négy komoly lapja van — a miénket is beleszámítva — (a többi hetilapokat, magyarországi viszonylatban, nem lehet “komoly” lapnak nevezni). S ezek közül kettőt, egyházi rend ad ki (Katolikusok Va­­í árnapját a Domokós-rendiek, a Brazíliában megjelenő Dél­­amerikai Hírlapot pedig a Bencések adják ki), tehát csak a Kanadai Magyarság az, amely egy ember tulajdonában van. Ezen változtatni kell, hogy a lap megjelenését az “utolsó ma­gyar betűt olvasó” magyar haláláig biztosítani lehessen. Amíg Kenesei F. László él (adja Isten, hogy még legalább 100 évig éljen) nincs gondunk, problémánk. De a Mindenható útjai kiszámíthatatlanok, ezért nem lehet egy komoly, nagy hivatást betöltő lap életét, egyetlen személy életétől függővé tenni. Főszerkesztőnk egyenes kívánságára, máris létre hoz­tunk egy úgynevezett SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGOT, amely­nek feladata az ő akadályoztatása esetén, a lapot kiadni, szerkeszteni. E szerkesztőbizottság tagjait, egyelőre lapunk belső munkatársai alkot ják, később azonban ki fog bővülni az esetleges részvénytársaság által delegált tagokkal. Amint a részvénytársasággal a megegyezés létre jön, vagy megalakul, rögtön publikálni fogjuk, hogy így módot adjunk olvasóink­nak is részvények vásárlására. Addig is kérjük olvasóinkat, hűséges régi barátainkat, hívják fel ismerőseik figyelmét is a HETENKÉNT MOST MÁR KÉTSZER MEGJELENŐ lapunk­ra és szerezzenek újabb barátokat, olvasókat. Az előfizetési áraink egyébként, az eddigi évi $5 helyett, mindössze $7.50 ’esz. Ezért a csekély összegért hetenként 12, esetenként 10 oldal olvasnivalót adunk olvasóink kezébe. Külföldi országok­ban előfizetési áraink $8.50 egy évre, illetve 5 dollár fél évre. A KANADAI MAGYARSÁG SZERKESZTŐSÉGE. á Hat évvel ezelőtt jelent meg a Kanadai Magyarság első »zárna, sokszorosított formában, kis rózsaszin papíron. Be löszöntőnkbe akkor többek között ezt írtuk : “A mi utunk, a magyarság útja ma is változatlan. Hiven ezeréves multunk­­loz, nemzeti tradícióinkhoz : a keresztény világnézetnek, a írisztusi igazságnak vagyunk a követői és hirdetői. Egyetlen népnek, egyetlen fajtának sein vagyunk az ellensége ! Hisz­­szük és valljuk, hogy minden népnek egyenlő joga van az élethez, legyen a bőre bármilyen szinű, vagy tartozzon a világ bármelyik felekezetihez. Feladatul tűztük ki a magyar egy­ség ápolását, illetve létrehozását. Kötelességünknek tartjuk a régi és később bevándorolt magyarok közötti mesterséges ellentéteknek a megszüntetéséi. Valljuk, hogy mindenki csak annyit nyom a mérleg serpenyőjében, amennyit a nemzet, illetve az egyetemes magyarság szolgálatában fel tud mu­tatni. NEM MELLVEREGETŐ MAGYARKODÓKRA, HA­NEM ÁLDOZATOT VÁLLALNI KÉSZ MAGYAROKRA VAN SZÜKSÉG !” Ezt írtuk, a fenti programmal utat jelöltünk ki lapunk céljául. Most hat év távlatából, ha visszatekintünk a megtett útra, felvetődik bennünk a kérdés, hogy betöltöttük-e azt a szerepet, amelyre vállalkoztunk, elvégeztük-e azt a munkát, amire ígéretet tettünk ? Ezekre a kérdésekre, elsősorban az OLVASÓ hivatott megadni a választ. Az emigrációban az újságírás nem csak hivatás, a közvélemény tájékoztatása, hanem : NEMZET­SZOLGÁLAT is. Ha az emigrációban egy lap arra vállalko­zik, hogy CSAK EGYETEMES MAGYAR ÉRDEKET SZOL­GÁL, s nem hajlandó egyetlen párt, érdekcsoport szolgálatá­ban sem állni, számolnia kell azzal, hogy mindazok támadni fogják, akik — csakis akkor hajlandók egy lapot olvasni, vagy bármilyen magyar munkából részüket kivenni, ha az a pártjuk, világnézetük célkitűzéseivel is találkozik. Ha egy újság, az emigrációban, ilyen olvasóra építi a jövőjét, az ha­lálra van ítélve. Mi erre — hála Isten — hamar rájöttünk s ennek köszön­hetjük, hogy elérkeztünk a heti kétszeri megjelenéshez. Tá­volról sem állítjuk, hogy nem követtünk el mi is hibát, hogy minden egyes cikkünkkel, írásunkkal csalhatatlanok lettünk volna. Egyet azonban bátran ki merünk jelenteni : TOLLÚN­KAT MINDIG A JÓSZÁNDÉK, A JÓHISZEMŰSÉG IRÁNYÍ­TOTTA és a jövőben is ez fogja irányítani. Ezért értelmes, az ujságkiadás nehézségeit ismerő, azt méltányolni tudó, hazá­ját, fajtáját szerető magyarnak nem volt nem is lehetett és nem is lesz sohasem lapunk ellen kifogása. Tudjuk, hogy van­nak olvasóink között olyanok is, akik nem minden cikkünk­kel értenek egyet, s nem minden munkatársunk írását szere­tik. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ne támogatták volna és ma is ne állnának szívvel-lélekkel lapunk mellett. Az igazi újságolvasó tudja azt, hogy NINCS OLYAN LAPJA A VILÁGNAK, amely minden ízlést, kívánságot ki tudna elégíteni. Lapunk függetleíiségét, pártatlanságát éppen az bizonyítja legjobban, hogy más politikai felfogásnak, meg­nyilatkozásoknak is helyt merünk adni. Mi magyarok éppen e sorsdöntő napokban adunk ISMÉT világraszóló bizonyságot SZABADSÁGVÁGYUNKRÓL, HOGY EGYETLEN IDEGEN RENDSZERT SEM VAGYUNK HAJLANDÓK ELTŰRNI, hanem csakis saját szivünk, eszünk, meggyőződésünk szerint akarunk élni, szeretnénk életünket berendezni. A Kanadai Magyarság ezt a vágyat, kívánságot, akara­tot képviseli, hirdeti megszületése óta, ezért tudta az IGAZ­SÁGÉRT, A FAJTÁJÁÉRT DOBOGÓ MAGYAR SZIVEKET MEGHÓDÍTANI. Mert büszkén elmondhatjuk, hogy ONTA­RIO MAGYARSÁGÁNAK jelentős része ma már MELLET­­I TÜNK VAN és hogy Kanada minden magyarlakta részébe I meg nem jutottunk el, azt csak szegénységünknek s főleg annak köszönhetjük, hogy NINCSENEK MEGFELELŐ MUNKATÁRSAINK, AKIK VÁLLALNÁK LAPUNK SZER­VEZÉSÉT Kanada távolabbi területein is. Reméljük, hogy a kő eijövőben azért erre is sor kerül. Olvasóink tehát munkánk eddigi eredményével meg van­nak elégedve és az ő kívánságukra, követelésükre és főleg lel­kes támogatásuk eredményeként, határoztuk el a HETI KÉT­SZERI MEGJELENÉST. Amire vállalkoztunk ÓRIÁSI FELADAT ! De ahogy a kis sokszorosított “zsebkendő” újságtól eljutottunk a hatalmas 8 oldalas mai Magyarság-ig, ugyanúgy meg fogunk birkózni a heti kétszeri megjelenéssel járó gondokkal is, sőt reméljük, hogy majd elérkezünk a HETI HÁROMSZORI MEGJELE­NÉSHEZ IS. Hogy idáig eljutottunk : azt olvasóink, hirdetőink támo­gatása mellett, egyetlen ember hitének, vas,szorgalmának, hihetetlen munkabírásának köszönhetjük. Kenesei F. László néikiil a Kanadai Magyarság ugyanarra a sorsra jutott volna, mint annyi kitűnő más laptársunk, akik kénytelenek voltak megjelenésüket megszüntetni. Csak a mi hat éves fennállá­sunk alatt 32 magyar lap szűnt meg — ezek között hat ka­nadai volt. f Lapunk szép fejlődését úgy érezzük annak is köszönhet jük, hogy NÁLUNK EGYETLEN LAP SEM HARCOLT .JOB­BAN, MEGGYŐZŐBBEN az ázsiai pestis, a bolsevista RÉM­URALOM ELLEN. Nincs a világnak még egy magyar lapja, amely olyan lést tudott volna vágni a megjelenése területén működő magyar kommunista sorok között, mint a Kanadai Magyarság. Mi elmondhatjuk, hogy EREDMÉNYESEN küz­döttünk (és a jövőben is ezt fogjuk tenni) mert a kanadai m JELENTÉS A HUNGARIAN RELIEF FUND HELYZETÉRŐL A Magyar Segély Alapítvány eddigi vagyona 227.870 dol­lár. Az utolsó napon több mint 8.000 dollár gyűlt össze. A KMSz elnöke és Mr. Thorvaldson, az Alapítvány elnöke azt remélik, hogy még karácsony előtt 500.000 dollárra fog emel­kedni a segélyalapítvány vagyona, egyúttal fokozott munká­vá. hívták fel az Alapítvány megbízottait. Az Alapítvány teljes, vagyonát a Kanadai Vöröskereszt kezeli. Minden fillér a magyar szabadságharc áldozatainak megsegítésére lesz fordítva, vagy Magyarországon vagy Ausztriában. A Segély Alaphoz tartozó tárgyakat a Nemzetközi Vörös kereszt osztja szét a Magyar Vöröskereszttel karöltve, míg a Nemzetközi Vöröskereszt gondoskodik Ausztriában mintegy 25.000 menekült élelmezéséről ,ás elhelyezéséről. Adományok bármely bank Vöröskereszt-pénztáránál fizethetők be, vagy elküldhetők az alábbi címre : Hungarian Relief Fund, 95 Wel­lesley Street, East, Toronto. Az adólevonásra felhasználható nyugtákat a Vöröskereszt adja ki. LEVÉL MAGYARORSZAGHÄ Ez a levél nem fog eljutni Hozzátok. Nem mondhatom el, hogy milyen nehéz a szívem miattatok. És sok itt élő ma­gyarnak. Kétségbeesve gondolunk reátok, féltünk ebben a vészes vérviharban, melyet megállítani nem tudunk. Kétség­­beesésünket fokozza tehetetlenségünk. Gyötrődve hallgatjuk a rádiót, látunk titeket a televízióban, olvassuk az újságokat késő éjszakáig. Nincs perc, mely nálatok nélkül telne el. Le­velekkel. sürgönyökkel ostromoljuk az U.N. azon tagjait, akik emberségesen mellettünk állnak ki. Tüntetéseken részt ve­szünk. Térdepeltünk az utca kövezetén, hogy ezzel is megin­dítsuk a föld urait és hogy tiszteletet adjunk Nektek, akik­ről azt írták egy kicsempészett levélben : . .ezek itt nem hősök, hanem szentek !” Imádkozunk .értetek, könyörgünk győzelemért. És ő erőt adott nektek a további ellenálláshoz. De várakozik, várakozik, hogy az Ember, a Hatalom reádöb­ben már végre, hogy Pénz őfelségével nem lehet a becsü­letet megvenni. Most még úgy látszik Belzebub hatalmába kerítette az emberiség egy részét, ideig-óráig. És mi szé­gyennel élünk a békéért, — Ti becsülettel meghaltatok a sza­badságért ! Kínosan telnek napjaink. De mi az ahhoz a kínhoz ké­nest, amit ti átéltetek. Vártátok a segítséget, melyet lelkiis­meretlenül rádiókon át kiabáltak felétek. Hogy kik és miért tették, milyen érdekből... csak találgatjuk, de nem tudjuk. Hogy innen Nyugatról nem Ígérték, azt bizonyosnak hiszem. Mi is reménykedtünk, hogy a választások után történik va­lami. Élve jogával megindul a Police Force. Ha a fölényes oroszok bábja nem engedi be. legalább megáll a határnál. Vagy legalább erélyes felszólításokat küldözgetnek csapatok helyett. De csak szavak hangzottak el. Felháborodott tilta­kozások a bolsevisták kegyetlen megtorló módszerei ellen. 57 erszág kiküldötte a mi igazságunkat védi. Tudják, hogy nem fasiszta zendülés, hanem egy nemzet küzd a szabadságáért. Egy nemzet, melyet odaajándékoztak, odadobtak a nagyha­talmak minden emberi jog és igazság ellenére a legnagyobb zsarnokságnak. Most a nagyhatalomtól vártátok, hogy kisza­badítanak a börtönből. . . Elődeik vétkét igyekeznek jóváten­ni. És vártuk mi is lélekszakadva. Hiába. Az ártatlanok vére folyik tovább ! Csodálatosak vagytok ! Az egész világ bámul. . . tapsol Nektek a mártíroknak, akik az aréna közepén a fenevadak martalékai vagytok. Az előadás még tart. A közönség figyeli, bár néha már ásítozik is. Az újabb események, a bámulatos ellenállás... a hős asszonyok gyászoló karavánja felrázták újra a szemlélőket és illetékesek beavatkozást sürgetnek, de a vér folyik tovább. . . a szív kő marad ! A pokolból Néró gyö­nyörködve nézi az égő várost, a mi Rómánkat.'. . az orszá­gunk pusztulását. És irigyen elismeri, hogy az Urnák 1956-ik esztendejében utódai leleményesebbek nála a kínzások kitalá­lásában. Az előadás még mindig tart és Ti mint az első ke­resztények, — ha más szavakkal is — ezt kiáltottátok a Ha­talmasok felé : Ave Caesár ! A halni menők köszöntenek té­ged. A Nyugat, a Caesárok nem gyönyörködnek a tragédiá­ban. S ezek tovább tépnek, marcangolnak és a töviskoszorű egyre mélyebben fonódik homlokotokra. Mi ezt tudjuk és nem 'segíthetünk. Tudjuk, hogy Ti, akiket Isten megőrzött, Hitet­len szobában éheztek és mi nem segíthetünk rajtatok, mert félünk a figyelmet felhívni reátok. Ez a levél — hiába írom, most nem juthat el hozzátok és mégis írom. . . Rom. . . és beszélek gondolatban, elmondom, mennyire vártalak és most már lehet, hogy soha sem találko­zunk az életben. Mert Ti a Szózat szavait választottátok — rendületlenül ! Zilahi Farnos Eszter. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN összes vendégeinek és Welland magyarságának GERGELY JAKAB borbély mester. 316 KING ST. WELLAND, ONT. íBOLDOG KARÁCSONYT és SZERENCSÉS ÚJÉVEI, kiván magyar vevőinek a legrégibb wellandi cég : (1881—1955) iw. G. SOMERVILLE & SOUS LTD.* Dodge-De Soto kocsik. Dodge teherautók 111 Niagara St., Welland Telefon : 4651, 4659.1 A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁRA ÁLL ! KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG UJESZTENDŐT KÍVÁN az összmagyarságnak LIPTÁK ANDRÁS pékmester és családja 47 Seven St. Crovland. Tel.: 5-5321 I KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET •t ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN minden kedves vendégének, barátjának és ismerősének a RAINBOW RESTAURANT jßf 1329 Ferry St. Niagara Falls, Ont. tulajdonosa : FEDOR JÁNOS. MENEKÜLTEK ÉRKEZÉSE Magyar menekültek valószínűleg a következő utakon fognak Torontóba érkezni : December 13-tól 19-ig 1979 személy érkezett. December 21-én 120 személy, Saint John, (zárójelben a hajó nevét ta­láljuk) (Empress of France). Dec. 25-én, 1.500 személy, Hali­fax (Venezuela). Dec. 27-én. 850 személy, még ismeretlen ki­kötőbe, (Árosa Kulm). Dec. 29-én, 200 személy, Halifax (Ber­lin). Dec. 30-án. 840 Halifax, (Colombia). Január 1-én. 500 személy, Saint John, (Empress of Britain).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents