Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 2. szám

amely Ön is segíthet annak biztosításában, hogy Kanada a szabadság országa. ben szabad emberek önkormányzatban élnek Kanada szabad emberek országa maradjon, ahol szabadon választják a képviselőket az Kanadában mindenkinek megvan ez a sza­badsága, akár itt született, akár más ország­ból vándorolt be. Tetszése szerint választhat országgyűlés, a tartományi törvényhozás valamint a községi és városi kormányzatok munkát, templomot, amelyben imádkozni k számára Ha bővebb felvilágosítást szeretne arra ván, a könyveket és újságokat, amelyeket nézve, hogy hogyan lehet valaki kanadai ál olvasni akar. Szabadon fejezheti ki vélemé­lampolgár, keresse föl a lakóhelyéhez leg­nyét és törvény védi otthonában való zavar­közelebbi bíróság jegyzőjét, vagy írjon erre talanságát a címre : Canadian Citizenship Branch Amikor ön kanadai állampolgár lesz, ki veheti részét a közügyekből. Ilyen módon Ottawa THE DEPARTMENT OF CITIZENSHIP AND IMMIGRATION CANADA Laval Fortier h. miniszter. Hon. J. W. Pickersgill miniszter. KANADAI MAGYARSÁG KANADAI (fatadUut ‘TnutfanUltU 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Phone : LO. 0333. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Telefon : LO. 0333. Laptulajdonos-főszerkesztő: RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre Sp2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg ' és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday QÜÖVÄDIS - KMSZ ? Gondolatok a Kanadai Magyarok Szövetsége közgyűlése előtt. II. A NAGY FELADATOK. Megelőző közleményünkben érintettük azokat a nehéz­ségeket, amit a külföldi magyarság kettőssége — a gazda­sági és politikai emigráció és ezen belül a politikai emigrá­ció tragikus belső megosztottsága— a külföldi magyarság vezetőszerveinek kialakítása és összefogott erejének, a nem­zeti célok szolgálatába állítása szempontjából jelent. Sajnos a külföldi magyarság nemcsak a kivándorlás in­dítóokában, keletkezésének időpontjában és ennek megfele­lően magyarságélményében mutat fel kettősséget, hanem az ennél fontosabb feladatokat illetően is. A politikai emigrációnak ugyanis rendszerint belpoliti­kai természetűek. Eredetük, az állami élettel kapcsolatos fontos és lényeges felfogásbeli különbségekre vezethetők vissza, — anélkül azonban, hogy emigrációba kényszerítő ok. a nemzet egyetemét avagy nemzeti létét érintené. Legtöbb­ször csupán annak egy rétegét, egy elképzelés, rendszer vagy párt híveit és az ezek által képviselt nemzeti életformát érin­ti. Például megemlítjük a Horthy-ellenes 19-es magyar, a Mussolini- és Hitler-ellenes olasz- és német, a Franco-ellenes spanyol monarchista és szocialista és a Tito-ellenes szerb nemzeti emigrációt. Ezektől a belpolitikai okokra visszavezethető emigrá­cióktól lényegesen eltér napjaink nemzeti emigrációja, amelyben a. ) nem egy elbukott rendszer, párt vagy elkép­zelés vezető személyei, hanem a nemzet minden rétegéhez, társadalmi osztályához, vallásfeleke­zetéhez és pártjához tartozó tömegek kénysze­rülnek emigrációba, b. ) az egész nemzet létét és jövőjét veszélyez­tető okok miatt. Sajátságos magyar helyzetünk a fentieket eléggé bi­zonyítja. Nem vitatható az a tény, hogy emigrációnkban, minden pártunk, társadalmi osztályunk és vallásfelekeze­tünk képviselve van. A kivégzett, titoista, avagy ha tetszik “magyar kommunista” Rajk László híveit sem kivéve, akik a szovjet-kommunizmusban, a szocializmusnak egyik hatá­sos, talán végső formáját keresték, nempedig a szláv-impe­­rializmus magyar-gyilkos rendszerét. Az sem lehet vitás, hogy az orosz-kommunizmus a ma­gyarság kiirtására tör. A nyugati befolyás hermetikus elzá­rásával, az orosz nyelv és szláv orthodox lelkiség erőltetett propagálásával, a “nemzeti egyházak” stb. megteremtésével, a nemzet lelki-ellenálló erejét igyekszik megtörni, hogy az­után egy későbbi vagy alkalmas külpolitikai időpontban — lakosságcsere, kényszerkitelepítések, szibériai tömegdepor­­tálások formájában — megszüntesse a magyarság népi és nemzeti jellegét, csakúgy, amint azt a Volga-németekkel, a Krimi-tatárokkal, a Balti-esztekkel, lettekkel, litvánokkal és a Kárpátaljai-ruthénekkel már megtette. A szovjet megszállás állandósulása, magyar vonatkozásban egyenlő a nemzetgyilkossággal, a magyarság ethikai kiirtásával, mely ellen küzdeni inindanny iónk feladata. A kommuniz­mus elleni harc magyar vonatkozásban nem vi­lágnézeti, hanem lét vagy nemlét kérdése. A szovjet imperializmus világhatalomra tör. így, ha nem is nemzeti létében, de szabadságában és életformájában veszélyezteti a világ összes nemzetét és népét. A kommu­nizmus elleni küzdelemben tehát érdektársakat, olyan szö­vetségeseket találunk, akik az erőviszonyokat tekintve, első­sorban képesek és hivatottak a feladat megoldására. A különbség a már leigázott és csak veszélyeztetett or­szágok között, az időben van. Amíg a szerencsésebbeknek telik idejükből a különböző próbálkozásokra és kísérletekre, addig bennünket minden év közelebb visz a tragikus véghez. Bármilyen furcsán hangozzék is, a kommu­nizmus elleni hatásos küzdelem a mi szempon­tunkból, gyakorlati vonatkozásban egyet je­lent a szabad világ, céljainknak megfelelő be­folyásolásával : a felszabadítás szükségességé­nek hangoztatásával és sürgetésével. Már az eddigiekből* is kitűnik, hogy a magyarság hát­rányosabb helyzetben van a többi leigázott nép zöménél, me­lyeket a közös szláv nyelv, orthodox lelkiség révén, a nagy­­szláv testvér ölelése talán kellemetlen, de nem halálos szorí­tást jelent. Keserves, de jó iskolát, a pánszláv ideálokból való kiábrándulásra, melynek éppen ők voltak leghangosabb szószólói. A Balti államokat és talán a románokat kivéve, a többi nációnak, idejéből is jobban telik mint nekünk. Számunkra az orosz imperializmus visszaszorítása és a kommunizmus felszámolása megoldja nemzeti problémáik lényegét. Az em­berek könnyebben és hamarabb szoknak a szabadsághoz mint a rabsághoz, az esetleges lelki rombolást pedig meggyógyít­ja az idő. Ugyanez a változás magyar vonatkozásban, nemzeti problémáinknak csak egy részét, bár kétségtelenül a veszé­lyesebbet oldja meg, de nem jelenti a népi állomány felszaba­dulását. Mi lesz az utódállamokba kényszerített 3 millió magyarral, akiknek lényegében mindegy, hogy a nagy-orosz, vagy kis-szláv imperializmus pusz­títja ki ? Akik nélkül nincs magyar hatalmi po­zíció a Dunamedencében és így nem lehet tartós rendezés Európa szivében. Ez a szabad földön élő magyarság másik, talán az előb­bieknél is nehezebb, de mindenesetre kényesebb feladata. Megértetni és elfogadtatni a rendező Nyugattal, hogy a magyarságon elkövetett igazságtalanságok és oktalansá­gok jóvátétele nélkül, az ujjárendezés ismét elveszti erköl­csi alapjait, nem lehet béke és nyugalom a Dunamedencében és nem lesz Európában sem. Megértetni és elfogadtatni a szomszéd és testvér népek­kel, hogy nem vagyunk hajlandók nemzeti öngyilkosságot elkövetni. Nincs más célunk mint az, hogy a Gondviselés ál­tal kijelölt földrészen ismét nyugodt és boldog életet éljünk. Ennek azonban előfeltétele a trianoni határok felszámolása. 'Nem a múlt visszaállítása, hanem a közös jövő kialakítása érdekében. Két irtózatos súlyú nemzeti feladat, melynek megoldá­sát az idő is sürgeti. A külföldi magyarságra háruló két nem­zeti feladat, melyet nem sajátíthat ki senki és amely nem nélkülözheti egyetlen magyar aktív résztvételét sem. Következésképpen a feladatok megoldására hi­vatott szervezetnek is olyannak kell lennie, mely belső szervezeténél fogva alkalmas a jó­szándékú erők maradéktalan összefogására és egyedül képes a feladatok megoldására is. (Folytatása következik). rpc=) o a o c^.-3 crj iHSo fl **rsir=-*r— n COUGHS COLDS Tamms 05B* A LEGTÖBB KANADAI ÍGY SZÜNTETI MEG A KÖHÖGÉST ÉS FÉKEZI A MEGHŰLÉST Légcsőhurutot és asztmát. Sok millió kanadai vé­leménye az, hogy nin­csen semmi a “Buckley’s Mixture”­­hez fogható, ha gyorsan és biztosan akarunk megszaba­dulni a ne­héz köhögés­től, megfá- Nagy 50 c. j zástól, lég-Családi 85 c. I csőhuruttól és asztmától. Ez a szer MÁS, nem szirup, — nagy a gyógy­szertartalma. Ne fogadjon el egyéb készítményt. Győződ­jék meg róla. hogy “Buckley” gyártmány. Ha nincs ered­mény, pénzét visszaadjuk. BUCKLEY’S MIXTURE ’.v.v.v.v/.v.v.v.v.v.v.v. GYÓGYSZERT AZ ÓHAZÁBA Legolcsóbban és garanciá­val vállaljuk bármely gyógyszer küldését, sürgős esetben légipostával is. Küldje el óhazai receptjét vagy keressen fel személyes megbeszélés végett. A gyógyszerekhez magyar­­nyelvű útasítást melléke­lünk és díjtalan tanáccsal szolgálunk. MED. EXPORT 26 Castle View Ave. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 1-2824 Ha igazán barátja lapunknak, bizonyítsa be azzal, hogy sze­rez egy előfizetőt. Lapunk nem pártoké, hanem az egyetemes _______ EXILED EUROPE “A mai — emigrációs tevékenységet és a holnapi — felszabadított Európa problémáit” tárgyaló, angolnyelvű szemle legújabb szá­ma felülmúlta várakozásainkat. Magyar közérdeket vélünk szolgálni, ami­kor erre a mindannyiónkat érintő, egyéni és nemzeti problémáinkat szokatlan bátorság­gal, tájékozottsággal és felkészültséggel tár­gyaló folyóiratra olvasóink figyelmét nyo­matékosan felhívjuk. Pártállásra való tekintet nélkül megegyez­tünk abban, hogy emigrációs tevékenysé­günk központjában nem egymás, hanem a külföld felvilágosítása és meggyőzése kell, hogy álljon. Évek óta sopánkodtunk azon. hogy miért nincsen a sok rendszeresen és rendszertelenül megjelenő, megbukó és újra nekiinduló magyar nyelvű lapok helyett, egy angol nyelvű szemlénk. Az “Exiled Europe”-ban megkaptuk, az­zal a nemvárt ráadással, hogy nem kimon­dottan csak magyar problémákkal foglalko­zik. A “Danubian Research Service” támo­gatásával jelenik meg. Mondanivalója így hatásosabb, tárgyilagos, meggyőzőbb az idegen olvasó felé. Felkérjük a KMSz, egyházköségeink egyesületeink és szervezeteink vezetőjét és mindazon olvasóinkat, akiknek befolyásos kanadai ismerősük van, hogy mindent köves­­iiiiüiiiiiiiiMiiiiimiimimmimiiMiimmimimiimiiiim senek el, hogy az “Exiled Europe” példányai eljussanak az illetékesekhez. Ennek a szem­lének ott kell lennie, minden minisztérium­ban, közhivatalban, újságszerkesztőségben és könyvtárban. Mindenkinél, akinek a Duna­­medence és azon belül á magyarság problé­máit ismernie kell. “The Heart of the Matter”, “The Janus- Face of Eurasian Politic”, “The Development of Russian Imperialism”, “No Man’s Geo­political Structure of the Carpathian Basin” címen komoly tanulmányokat közöl. “Exiled Panorama” cím alatt ismerteti az egyes vasfüggönymögötti emigrációk hely­zetét, erejét, problémáit. Bőséges kivonatok­ban a korábbi számaira beérkezett válaszo­kat s véleményeket, Sydney, New York, Ot­­tawa-n át, Madrid Páris, Münchenig. Külö­nösen érdekes ezek között a cseh emigráció — Free Czechoslovak Information (London) és Hlas Domova (Ausztrália) — reakciója. Külön mellékletként hozza a Danubian Reesarch Service, 16 oldalas tanulmányát : “Cultural Revolution in East Europe”-ot, melyben a tízéves szovjet megszállás szelle­mi és kultúrális hatását ismerteti a meg­szállt országokban. Tartalmában és mondanivalóiban egyedül­álló és ezért hézagpótló folyóiratot, számos térkép és vázlat teszi értékesebbé. Megrendelhető : “Exiled. Europe”, P. 0. Box : 1254 New York 8. N. Y. USA. Előfize­tés egy évre 1 dollár, egyes szám ára 1 dollár. “KARDVAS ÉS A VILLÁM” Ezen a címen írta meg Jókai Mór csaknem 80 évvel ezelőtt egyik leghíresebb rövid re­gényét, amely a 14. század két hatalmas ke­leti kényurának, Timur-lenk tatár fejede­lemnek és Bajazid török szultánnak vetélke­dését írja meg. De a regény témáját Jókai nem a történelemből vette, amely a neveken és harci eseményeken kívül alig jegyez fel valamit a két riválisról, hanem Christopher Marlowe angol drámaírónak “The Great Tamburlaine” című rémdrámájából. Chris­topher Marlowe a 17. században élt, Shake­speare kortársa volt és a legmodernebb teó­riák szerint valójában ő írta Shakespeare drámáit is. Ezt a 350 éves rémdrámát dolgozta át mo­dern színpadra Anthony Quayle, a straffordi Shakespeare-játékok dramaturgja, s azt most egy torontói színház hozta színre, olyan óriási sikerrel, hogy egyhónapi szereplés után az egész társulatot hosszú hónapokra New Yorkba szerződtették. A dráma sikere elsősorban a nagyszerű játékban és a rea­lisztikus díszletekben rejlik, de nem mulaszt­hatjuk el megjegyezni, hogy a kasszasiker nagyrészben annak köszönhető, hogy a bar­bár tatár világhódító életéről szóló színpadi műben percenkint végeznek ki és kínoznak, vagy nyilaznak halálra embereket, s mindez a szadisztikus hajlamú közönségben éppen­­olyan borzongást okoz, mint a 17. század ke­vésbé művelt hallgatóságában. Mr. Quayle, aki a főszerepet játssza, valóban hátborzon­gató alakítást nyújt. MIÉRT OLYAN ZAMATOS A MAGYAR GYÜMÖLCS ? Nem elfogultságból származik az a meg­állapítás, hogy a magyar gyümölcshöz ha­sonló zamatú alig található máshol Európá­ban, sőt a tengerentúl is. Nemrégiben kísér­letet végeztek Európában, hogy egy-egy vi­déken mennyi a tiszta napsütéses órák szá­ma, ami kétségtelenül elsősorban befolyá­solja a gyümölcs zamatát. Az eredmény az alábbi : a tiszta napsütéses órák száma egy év alatt Párisban 1163, Bécsben 1450, Velen­cében 1512, Pécsett 1567, Debrecenben 1620 és Szegeden 2064. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­adóhivatalunkkal.

Next

/
Thumbnails
Contents