Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-04 / 5. szám
KANADAI MAGYARSÁG VI. 5. sz. 1956 február 4. EZ KANADA! A KORONA KANADÁBAN (Canadian Scene.) Január második hetének egy koradélutánján Kanada főkormányzója Right Honorable Vincent Massey elhagyta hivatalos rezidenciáját Ottawában ,és négylovas hintán, amelyet 24 királyi kanadai lovasrendőr kisért. végighajtatott a főváros utcáin, hogy megnyissa Kanada 22-ik országgyűlésének harmadik ülésszakát. Amint ő excellenciája közeledett az Ottawa folyó fölötti kőszirtre épített magasztos parlamenti épülethez, megkezdődött a 100 ágyúlövésből álló tisztelgés és a főkormányzói gyalogos gárda díszőrsége vigyázzba állt. A Himnusz hangjai szállottak a parlament dombja fölött. Massey főkormányzó kilépett a hintóbái a főbejárat előtt, ahol a miniszterelnök fogadta. Innen tovább haladtak a vörös szőnyeges szenátusi terembe. A “Gentleman Usher of the Black Rod”, akinek tisztsége századokra nyúlik vissza a brit parlamenti hagyományban átment a szenátusból a képviselőházba, az épület másít végébe és összehívta a képviselőház tagjait. Ezután a főkormányzó hivatalos állami egyenruhájában elfoglalta ülőhelyét az emelvényen, szemben minisztereivel, a szenátorokkal és képviselőkkel és fölolvasta beszédét a parlament következő ülésszaka tervezett törvényhozásáról. A Mr. Massey által végrehajtott feladat majdnem teljesen ugyanaz, mint az, amit a királynő végez minden esztendőben Londonban, amikor megnyitja a brit parlamentet Westminsterben. S ez ismétlődik, bár kevésbé grandiózus mértékben minden egyes helyettes kormányzó által Kanada tíz tartományának mindegyikében a törvényhozás ülés-szakának megnyitásakor. íme a Korona szerepe modern de ősi demokráciánkban. Voltaképpen nem a főkormányzó írta azt a beszédet, amelyet fölolvasott — s amelyet “trónbeszéd”-nek neveznek — bár föltehető, hogy r.észe volt a megszövegezésben. A beszédet kevéssel a megnyitás napja előtt St. Laurent miniszterelnök adta át neki. Hasonlóképpen, Erszébet királynő beszéde, amelyet a brit parlament két házához intéz, tulajdonképpen a brit miniszterelnök által íródik. Az egyszerű tény az, hogy bár a királynő “uralkodik” Nagybritanniában (úgyszintén Kanadában, Ausztráliában, Uj Zélandban és a brit népközöss,ég más részeiben) és bár Mr. Massey, mint főkormányzó képviseli őt és tekintélyét itt Kanadában, amit a Korona jelent, teljesen a hivatalban lévő kormány ajánlásán épül fel és ezt a kormányt pedig a lakosság szavazata helyezte tisztségbe. Századokon keresztül, a Magna Carta-tól (1215) kezdődőleg a “Petition of Rights” (1628) és a “Bill of Rights” (1689) továbbá más írott és íratlan folyamatokban a Korona hatalma fokozatosan csökkent, míg ma alig van több, mint jelképes jelentősége. A 19. században Victoria királynőt “elszomorította és undorította” Gladstone miniszterelnök “rettentően radikális kormánya” és ezirányú érzelmeinek levelekben adott kifejezést, de aggodalma nem sok hatással volt az államügyekre. Ugyanakkor azonban, a modern idők uralkodó államfőjének szívesen látott és gyakran igen hasznos hangja és befolyása lehet az állam belső tanácsában. Kívánságait rendszerint nem hozzák nyilvánosságra. De befolyása, amely mostanában mindig jóindulatú, ott van. V. György, aki 1935-ben halt meg, láthatatlan, de szilárdító hatást gyakorolt az első világháború alatti brit kormányokra és az azt követő békeévek kritikus éveiben is. Fia, VI. György a második világháborúban minden héten együtt ebédelt Churchill miniszterelnökkel. “Tudatára .ébredtem” — írta később Churchill, “hogy milyen rendkívüli szorgalommal olvasta el a király az összes hozzá felterjesztett táviratokat és okiratokat... Az uralkodónak korlátlan joga van ahhoz, hogy tanácsot adjon kormányának.” Kanadában a főkormányzó nem más, mint a királynő képviselője és jelképezi a brit Koronát. Már régóta nem képviseli a brit kormányt. A helyzet az, hogy Kanada és a brit kormány közti érintkezés a főkormányzó személyének kikapcsolásával történik, valamint ez a helyzet a kanadai kormány és a királynő közti .érintkezésben is. A főkormányzó fizetését a kanadai adózók fizetik. Kanadából, vagy a kanadaiaktól nem küldenek azonban pénzt a királyi háztartás angliai fönntartására. Nagybritannia népe fizeti egyedül a királynő és családja költségeit. A főkormányzónak joga van tanácsot adni, vagyis ki lehet kérni a tanácsát, de ez a jog kisebb, mint az angol királynőé az ő otthoni kormányával szemben. A főkormányzónak alá kell írnia (“királyi hozzájárulást” kell adnia) minden parlamenti határozatot, hogy az törvénnyé lehessen. Kinevezi a miniszterelnököt, valamint elfogadja a miniszterelnök és a többi miniszterek lemondását. Valójában azonban szinte lehetetlen volna számára a törvényjavaslat aláírásának megtagadása, vagy a kormány indítványainak visszautasítása. Egy főkormányzó, Lord Byng, 1926-ban nem volt hajlandó föloszlatni a parlamentet King miniszterelnök kérésére s ezáltal alkotmányjogi válságot idézett elő. Az egész ügyet többé-kevésbé maga a miniszterelnök idézte elő s arra volt jó, hogy egyszer s mindenkorra meghatározza a főkor mányzó jogkörének korlátáit. Egy nagy kanadai miniszterelnök, Sir Wilfrid Laurier a följegyzések szerint ezt mondotta : “A kanadai fökormányzó már régen nem dönt politikai kérdésekben, bár nem csupán a közönség által elképzelt névleges vezető, vagy nem kell csupán annak lennie. Előjoga az, hogy tanácsot adjon minisztereinek és ha bölcs és tapasztalt ember, tanácsát gyakran megfogadják, idejének nagy része alapkő letételekkel és unalmas beszédek hallgatásával telhetik el, de az alapköveket le kell rakni és az emberek szeretik a szint és szertartást; vannak olyanok, különösen polgármesterek, akik szeretnek hivatalos beszédeket intézni a fökormányzóhoz, vagy bárkihez, aki kénytelen meghallgatni őket.” Az ilyen kötelességek alól fölmentett miniszterelnöknek több ideje marad a sürgős államügyek számára. HÍREINK a nagyvilágból GUY MOLLET SZOCIALISTA PÁRTELNÖK kapott megbízást a francia kormány megalakítására. Mollet Köztársasági Front név alatt koalíciós pártot alkotott, amelyben Mendes-France pártja kivételével a polgári középpártok vannak benne. Mendes-France és pártjának bevonása feltétlenül biztosítaná a középpártok parlamenti többségét a 151 kommunista és 52 poujadista ellenzéki képviselővel szemben, azonban Mendes-France ragaszkodik ahhoz, hogy az uj kormányban a külügyminiszteri széket kapja meg, míg Mollet pártja csupán a gazdasági miniszteri tárcák valamelyikét hajlandó neki adni. Mendes-France, aki egy későbbi időpontban újra miniszterelnök akar lenni, nem akarja a népszerűtlen gazdasági miniszteri szelepet vállalni. Mollet máris visszautasította a kommunisták azon javaslatát, hogy őket is vegyék be valamilyen formában a kormánvba. KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT MOZART Wolfgang Amadeus Mozart, minden idők egyik legnagyobb zenei zsenije 1756 január 27-én született Salzburgban. Már hatéves korában ismert zongoraművész és komponista volt, s .eleiének tizenhetedik évében már olyan műveket írt, amelyeket azóta is a zeneirodalom gyöngyeinek ismer nemcsak a szakirodalom, hanem a népszerű zenét kedvelő nagyközönség is. Mozart 35 éves korában halt meg egyik bécsi kolerajárvány idején, de ezalatt a rövid idő alatt 626 kompozícióval ajándékozta meg a világot, s ezek vözül egyetlenegy sincs, amely ne volna remekmű. A kétszázéves évforduló alkalmából a világ minden kultúrvárosában hónapokig tartó ünnepségeket rendeznek, amelyeken Mozart minden művét többször is előadják. Mozart legismertebb operái : Figaro Házassága, Don Giovanni, Szöktetés a Szerailból, Varázsfuvola, Cosi fan Tutte, annyira népszerűek, hogy egyes áriákat a kisgyerekektől a jazz-komponistákig minden ember állandóan fütyörészi és felhasználja. AZ ÚGYNEVEZETT VARSÓI EGYEZMÉNY amelyet a NATO mintájára abból a célból szervezett meg a Szovjet, hogy a rabnemzetek katonai erejét nyíltan is Szovjet főparancsnokság alá rendelhesse, most hívta össze Prágába tagjait. A gyűlésen Zsukov szovjet marsall és Molotov külügyminiszter voltak jelen. A propagandacélú gyűlés főtémája az volt, hogyan lehet Keletnémetország hadseregét olyan színezettel csatlakoztatni a varsói keleti NATO-hoz, mintha Németország, mint ilyen lépett volna be tagnak a varsói katonai szövetségesek közé. A gyűlésen Vöröskína delegátusa mint megfigyelő szintén résztvett. Hírek szerint a prágai konferencia eredményeként magyar, bulgár, román és cseh kontingenseket fognak küldeni Vöröskínába. A SZEXUÁLIS BÜNTETTEK MEGAKADÁLYOZÁSA CÉLIÁBÓL a torontói Városi Tanács egyik tagja azt javasolta, hogy teen-agerek (kamaszok és bakfisok) számára vezessenek be kötelező zárórát este féltízkor, amely idő után ezeket a fiatalkorúakat a rendőrség igazoltathatná, illetve szüleikhez erőszakkal hazaszállítaná. Ez persze nem vonatkoznék azokra a fiatalkorúakra, akik megfelelő felnőtt társaságban vannak hazulról távol. A torontói sajtó egy része támogatja az intézkedést, másrésze élesen támadja azza a szerintünk hamis indokkal, hogy a fiatalkorúak rendőri ellenőrzése a szabadságjogokkal ellenkezik. Bizonyos, hogy nem kellemes érzés egy fiatalkorúnak sem, ha késő éjjel nem járhat-kelhet egy szabad ország szabad városának utcáin. Az is bizonyos, hogy megszégyenítőnek fogják sokan érez ni azt, hogy a rendőr vigyáz rájuk pont ab ban a korban, amelyben minden gyermekben amúgyis túlteng az öntudat és a tekintélytől való irtózás. Azonban a városatya indítványa lényegé ben mégis helyes. A kapuzárás és a záróra amely ifjúkorunkban mindannyiunkat bősz szántott, rendesen mégis este tízórára haza kényszerítette azokat a túlfiatal lányoka és fiúkat, akik a saját forró fejük és hevesei dobogó szivük szerint reggelig is szívesei együttmaradtak volna. Nem szükséges, bog: a szabadság a fegyelem teljes meglazulásár; vezessen, mert igenis a szülői tekintély tel jes hiánya okozza azokat az érzelmi trage diákat, amelyeknek közvetlen következnie nyei úgy a szexuális bűntettek, mint a ká bítószerek szedése és hasonló undorító je lenségek. Elvégre okosabb dolog, ha a rend őrség élő teen-agerekre vigyáz, mint ha csal akkor kezd a dolgokba beleavatkozni, miko a randevúzók egyike már halott, vagy őröl életére nyomorék.------------------------o----------------------CSILLAG MIKLÓS HÁROM ARCA December folyamán magyar mezőgazdasá gi delegáció járt az Egyesült Államokbai Csillag Miklós mezőgazdasági technika szakértő vezetésével, állítólag azzal a céllal hogy az amerikai kukoricatermelést és a ezzel kapcsolatos mezőgazdasági techniká tanulmányozza. A küldöttség hazaérkezés után Csillag Miklós különböző s egymásna többé-kevésbé ellentmondó nyilatkozatoka tett tapasztalatairól. Az amerikai sajtónak valamint az Egyesült Államokban megjelen Amerikai MagyarSzó című kommunista lap nak szóló nyilatkozatában általában nagyo; 'dicsértjén nyilatkozott amerikai benyomásai ról, főként a munkabeosztásról, a speciali zálásról, amelyet szerinte Magyarországoi is be kell vezetni. Dicsérte az amerikai far merek eredményes gazdálkodását és.tájéke zottságát. magas színvonalú tudását, felelős ségérzetét, stb. és “mély köszönetét” fejezt ki az amerikai hatóságoknak. Már máskén hangzott az a nyilatkozat, amely Csilla; Miklós ajkáról a budapesti Kossúth-rádióba hangzott el január 12-én. Dicsérte ugyan a amerikai gépesítést, hiszen az útnak nyilván való főcélja az volt, hogy amerikai példáké; hivatkozva közölje a magyar parasztokba a gépesítés s a magyar bolsevisták szerin ezzel szorosan összefüggő kollektivizáció ál dásait. Közölte továbbá, hogy különbőz--' amérikai kukorica megmunkáló gépeket vá sároltak. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a amerikai mezőgazdaságban tendencia veheti észre a kisfarmok megsemmisítése és nagy birtokok kialakítása irányában. Persze az' nem mondta el, hogy ezeknek a “nagybirto koknak” a tulajdonosai is egyszerű farmerek akik maguk dolgoznak és akiknek a nagy fokú gépesítés teszi lehetővé, hogy töbl földet műveljenek meg. Végül pedig Csilla; Miklós a Szabad Nép január 22-i számába! is nyilatkozott. Itt már az amerikai farmerek többségének “alacsony életszínvonalát ,és exisztenciájának bizonytalanságát” ecsetelte Bolsivilág Magyarországon... VISSZA A CSÁRDÁSHOZ (FEP.) A kommunisták az elmúlt 10 év alatt nem egv?zer sajat csapdájukba estek. így pl. addig erőltették a szovet Hímeket míg a mozik kiürültek. Mivel pedig a bevételre szükség van, kénytelenek voltak francia, olasz filmeket benutatni es több magyar filmet gyártani. Hasonló helyzet vo’t i színház területén is. Aztán a fiatalságnak akkora szabad-agot adtak, hogy most nem győzik őket jó erkölcsre oktatni. ':s *fy, tovabb- Hasonló jelenség történt a tánc területén is. >— evvel ezelőtt ostobán erőltették az orosz táncot. Ezzel ikerult az ifjúságot olyan nyugati tánc-őrületbe kergetni, íogy a kommunisták kétségbeesve tapasztalják, hogy mé<r merikában sem táncolják jobban a mambót, vagy boogievoggie-t, mint a magyar ifjak. Erre, miként a Népszava jamar 3-1 számában írják, azt tanácsolják a magyar ifjúságiak, hogy sürgősen térjenek vissza a “csárdáshoz.” SZABOTÁZS A DUNÁNTÚLON Az egyik dunántúli téglagyárban, — ahogy egy fiatal aenekült munkás beszélte — olyan elkeseredett a hangulat, íogy a munkások egymás között nyíltan és hangosan szidják i rendszert. Az egyik nap, .éppen fizetéses nap volt és annyi evonás volt a fizetésből, hogy elkeseredésükben aznap délitán a munkások halomra törték a téglákat és ezenkívül oly íagy mennyiségű selejtet készítettek, hogv az egyik munkás íangosan megjegyezte : “Amennyit levontak, annyi kárt sináltam. A jelentős károkozás a gyár vezetőinek is felülit. V izsgálatot tartottak, de a munkások egyöntetűen valották, hogy a téglatöréseket egy nagyobb mennyiség lezulanása okozta, míg a selejtet “a rossz nyersanyag.” A meneült fiatal munkás megállapítása szerint ‘ilyen összetartás aég nem volt a munkások között.” ** * A REPÜLŐTISZT JELÖLTEKET KÉT ÉVRE A SZOVJETUNIÓBA VITTÉK A szolnoki “Kilián György pilótaképző iskolai 86 első óvolyambeli növendékét 1955 nov. 16-án a Szovjetunióba veényelték, ahol két éves. kiképzésben vesznek részt. Elszál- Jásuk előtt parancsban megtiltották nekik, hogy utazásuk áljáról és időtartamáról hozzátartozóikat értesíts,ék. A haza rt lapokon és cenzúrázott leveleken csak egy magyarországi áboii postaszámot adnak meg a feladó címe gyanánt. ** * A FOLYAMI ÖRHAJÓT GYÁRTANAK A SZOVJETUNIÓ ÉS KÍNA RÉSZÉRE A dunaharaszti hajóépítő vállalat 1956. évi termelési i ogi amurjában o4 darab “CV-4” mintájú folyami őrhajó yártása szerepel. Valamennyi hajóegységet exportra készíik, még pedig 26 darabot a Szovjetunió, 8 darabot pedig Tiröskína részére. A folyami őrhajó hossza 27 méter, leglagyobb szélessége .56 méter. A meghajtó Diesel-motorokat Ganz Vagon és Gépgyár készíti. A hajókat hadifelszerelés, egyverzet nélkül szállítják a megrendelőknek. ** * '°®®®°®®®®&MíWOODOC‘:OOOOOOC-SOOOOOOÍX50öOQOOC' oooooc A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek olvassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Naacvobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. . ___háJ 1920-AS FORDDAL A VILÁG KÖRÜL Stan Guinard és Len Harding két kanadai lakos arra vállalkoztak, hogy öreg Ford kocsijukkal körül utazzák a földet. Eddig már háromezer mérföldet tettek meg és jelenleg Miami Beach-en tartózkodnak. )ROSZ KATONASÁG KECSKEMÉTEN ÉS LAKITELEKEN Kecskeméten az elmúlt hetekben újabb szovjetorosz kaonai alakulatokat szállásoltak el. Az ősz folyamán készült 1 az uj vasutas laktanya a kecskeméti rendezőpályaudvaron, e ezt nem adták át rendeltetésének, hanem október óta küonböző ürügyekkel halogatták az átadást. Végül is a három meletes korszerűen berendezett épületbe nem magyar vasitasokat, hanem szovjetorosz tiszteket és altiszteket költözettek be. A vasútállomástól délre barakktábort építettek, melybe november végéig kb. 1300 főnyi orosz katonaságot helyeztek el. A családos orosz tisztek és altisztek részére közel 50 lakást vettek igénybe az elmúlt három hónap alatt. Orosz alakulatokat szállásoltak be Lakiteleken is. * * ak SZÁMOS LETARTÓZTATÁS GYŐRÖTT ÉS KÖRNYÉKÉN Pár hete menekült el hazulról egy munkás, aki munkatársunknak az alábbiakat mundotta : “1955 utolsó napjaiban hét győri, illetőleg mosonmagyaróvári lakost őrizetbe vett a rendőrség. Azzal vádolják őket, hogy nyilvánosan lázítottak az ország alkotmányos rendje és a kormány ellen. A letartóztatottak közül kettő mosonmagyaróvári illetőségű vasutas, a többi győri illetőségű munkás. \ vád szerint a Győr-mosonmagyaróvári személyvonaton lyugati, magyarnyelvű rádióadások híradásait terjesztették is ezzel kapcsolatban izgattak a fennálló rend ellen. A letaróztatások élénk feltűnést keltettek Győrben, ahol az az álsalános vélemény, hogy a személyvonatokon fizetett rendőrbesúgók tevékenykednek és figyelemmel kisérik az utasok lijelentéseit.” * KÁRPÁTALJA NÉPÉNEK VALLÁSOSSÁGA SZÁLKA A SZOVJET SZEMÉBEN A szovjet mindent megkísérel a közismerten istenfélő kárpátaljai nép vallásos .érzületének letörésére. Mint a Zacarpatská Pravda január 7-i száma jelenti, a kárpátaljai állami könyvkiadó “A marxizmus megalapítói a vallásról és a vallásosság leküzdéséről” címen könyvet jelentetett meg. A kiadvány Marx és Engelsnek a vallással foglalkozó írásait foglalja egybe, továbbá “útmutatásokat tartalmaz a vallásos írzü’et kiküszöbölésére irányuló küzdelemhez.”
