Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 1. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VI. 1. sz. 1956 január 7. KANADA : KULCS-ORSZÁG Irta : John Collingwood Reade. HÍREINK A NAGYVILáGBQl Kanada hangját egyre fokozódó tisztelettel veszik tudo­másul a világ nemzetei. A kanadai befolyás növekedését a vi­lágkormányzati ügyekben igen szemléletesen mutatja az az aktív szerep, amelyet a kanadai küldöttség tölt be az Egye­sült Nemzetekben. Nemrégen a kanadai fődelegátus kedvéért üresen maradt az a terem, amelyben az igen fontos politikai bizottság akarta meghallgatni az amerikai Henry Cabot Lodge beszédét a leszerelésről. Ekkor történt ugyanis, hogy Mr. Martin előterjesztette Kanada javaslatát 18 ország fel­vétele ügyében. Tekintettel arra, hogy a tagságot kérő országok közül öt beismerten kommunista és a másik 13 többé-kevésbé a nyugati táborba tartozik, igen nagy szakértelemre volt szük­ség ahhoz, hogy a javaslat eljusson a szavazáshoz és a kana­dai küldöttség minden kétséget kizárólag bebizonyította, hogy érti a nemzetközi diplomácia bonyolult technikáját. A kanadai befolyás növekedése azonban nem pusztán csak a külügyminisztérium, valamint L. B. Pearson és Paul Martin kétségtelen tehetségének tudható be. Kanada mint ország olyan hatalommá lett, amellyel több okból kifolyólag is számolni kell. Ezek közé lehet számítani : Gazdasági potenciálját, Angliával való különleges és a brit népközösség többi országaival, valamint Amerikával való vi­szonyát. Barátja a nagyoknak és hatalmasoknak, anélkül, hogy le volna kötelezve nekik ; gazdag, anélkül, hogy túl ha­talmas volna ; a Keletet és Nyugatot összekötő utak keresz­teződésében fekszik s így Amerikának és Angliának is szük­sége van rá. Nélkülözhetetlen az Egyesült Nemzetekben és igen aktív résztvevője a Colombo Terv-nek, amely a Délkelet Ázsia-i országok gazdasági fölépítését akarja. Elmondható tehát, hogy mind politikailag, mind gazdaságilag komolyan érdekelt fél a világ ügyeiben. A világfeszültség jelenlegi állapotában, amikor az első osztályú hatalmak két, egymással halálos ellentétben álló csoportba tartoznak, a kommunizmus és a demokrácia fő­képviselőinek kevés mozgási lehetőségük van. Mindegyik visszavonhatatlanul elkötelezte magát a különböző fontos kérdésekben, mint pl. Formóza védelme, kommunista Kína elismerése, vagy a fegyverkezés korlátozásának feltételei és az atomfegyverek betiltása. Ezekben a kérdésekben az Egye­sült Államok szilárd álláspontot foglalt el s ezekből kompro­misszumokba hátrálni igen kellemetlen volna. Oroszország hasonlóképpen szilárd álláspontot tart Németország fölosz­tása, a nyugati katonai szövetségek feloszlatása, Formózának a pekingi kormányhoz való csatolása és ennek a kormánynak az Egyesült Nemzetekbe való fölvétele ügyében. Mindezekben a nyugtalanító kérdésekben Kanada, Ang­liával együtt kevésbé merev magatartást tanúsít, nem meg­győződés-hiány következtében, ebben biztosak lehetünk, ha­nem azért, mert a holtpontra jutott ellenfelek békítésében a hajlékonyság taktikai előnyt jelent. Ez különösképpen igaz akkor, amikor a világ lakosságának egy tekintélyes része még nem vesz részt a küzdelemben, de nagy nyomásnak van kitéve mindkét oldal részéről. A Colombo hatalmak, ahogyan ezeket az országokat nevezik, félnek úgy a Kelettől, mind a Nyugattól és gyanakvással fogadják mindkettőt, de teljesen egyiktől sem tudnak elszakadni. Az indiai miniszterelnök ön­ként fölajánlott vezetésével erősen próbálnak létrehozni egy védelmi szövetséget, amelynek azonban nincsenek nyers­anyagai és technikai fejlettsége. A hidegháború jelenlegi fázisában mind a kommunisták, mind a nyugati csoport versenyt futnak azért a lehetősé­gért, hogy gazdasági támogatással vásároljanak barátságot és támogatást. Ezen a téren Kanada szintén hatalmas befo­lyást gyakorolhat. Nem gyarmati hatalom s katonailag sem jelent veszélyt, csak másokkal együtt. Nyersanyag forrásai roppant nagyok, technikai képessége magasrendű. Követke­zésképpen tisztelik, de nem gyanakszanak rá, csodálják, de nem félnek tőle. A körülményeket figyelembe véve túlzás nélkül lehet állítani, hogy a kanadai külügyminiszternek egyedülálló hely­zete van. Felelőssége éppen olyan súlyos, mint amilyen na­gyok a lehetőségei. A jövőben, mint a múltban is, Kanada sok barátja és szövetségese örülhet, hogy L. B. Pearson mer kezdeményezni és felelősséget vállalni. (Canadian Scene). AZ ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE “ÜZEN AZ OTTHON” CIMÜ MAGYAR RÁDIÓ ÚJÉVI MŰSORÁBÓL A hajdani budapesti rádió Szilveszter éjjelén mindig vidám műsort adott, de mielőtt megkondultak volna az éj­féli harangok, melyek az ó év távozását és az uj esztendő megérkezését jelezték, néhány percre elnémult a tánczene, a vidámság és még az akkori időkben is komoly, meghatott hangok intéztek szózatot a magyar néphez, mely megcson­kított országban bár, de otthon és szabadon élt. Ma sem ott­hona, sem szabadsága nincs a magyarnak, s minekünk, akik mindkettőt megleltük itt a tengerentúl, mégis fájó szívvel, örökös honvággyal gondolunk a távoli áldott szülőföldre, az a kötelességünk, hogy mindenkor megemlékezzünk boldogta­lan hazánkról és ottélő testvéreinkről, de különösen a nagy és jelentős percekben. Az évnek a fordulója, ha vidáman kö­szöntik is, ünnepélyes, komoly percet jelent, mert valójában ez az idő múlásának, az élet elröppenésének örökös szimbó­luma. A magyar nemzet az összeomlás óta nehéz sorsának 11-ik évébe, a Keresztút 11-ik stációjához ér, sokan közülünk a 11-ik ujesztendőt köszöntik emigrációban. Vájjon hány stációja van még a magyar Kálváriának és mit hoz a jövő ? Kérjük a magyarok Istenét, könyörüljön meg árva népén, mely megbünhődte már a multat és jövendőt, s hozzon rá végre áldásos, békés, boldog, szabad, víg ujesztendőt. Mi pe­dig véssük szivünkbe mélyen a szavakat, melyek ma a kül­földre menekült magyarság számára már csak jelképesen értendők és a haza, a nemzet iránti örök szeretet és hűséget jelentik, de ezek a szavak ott égjenek lelkűnkben életünk vé­géig és hangozzanak gyermekeink, unokáink ajkán is, akár­mit hoz a jövendő : Hazádnak rendületlenül... Adjon Isten minden igaz jó magyarnak áldásos, boldog ujesztendőt. «ew ■ :*♦>. ■ ma >:♦> •»> >:«< :<♦>. mmm® ysm wmmmam mm :««<» x»' <♦> • <♦>" LÉGI MÖTORBICIKLI Az USA hadügyminisztériuma bejelentet­te, hogy egyelőre kísérletképpen megrendelt a hadsereg számára bizonyos számú légi mo­torbiciklit. A kis helikopter-szerű repülőgé­pek a már néhány hónappal ezelőtt leírt “re­pülő fedőhöz” hasonlítanak. A katona a he­likopter propellerjei felett áll és a gépet test­súlyának áthelyezésével kormányozza. A gép sebessége mintegy 100 km, meghajtásá­hoz csupán egy 45 lóerős motor szükséges. A MALAYAI KOMMUNISTÁK megadták ugyan magukat a kormánynak, de amikor Abdul Rahman miniszterelnök a megbeszélés szerint találkozott Chin Peng kommunista vezérrel és átnyújtotta a béke­feltételeket, a vörös főnök megtagadta a fel­tételek aláírását és kijelentette, hogy haj­landó a hadműveleteket beszüntetni, de nem haljandó magát megadni. — Ez a válasz csak kettőt jelenthet: vagy attól fél Ching Peng, hogy ha megadja magát, a kommunisták fogják kivégezni, vagy az egész béketárgya­lás csak manőver volt.-----------------------o--------------------­AZ ÖNÁLLÓ SZUDÁN A Khartoumban ülésező szudáni parlament egyhangúlag megszavazta a szudáni köztár­saság önállóságát. Az uj köztársaságot Egyiptom és Anglia kormánya elismerte, s gondoskodott diplomáciai képviseletek fel­állításáról. A parlamenti határozat elsősorban Egyip­tomnak volt válasz, amely azt ajánlotta fel, hogy ez a korábbi angol gyarmat csatlakoz­zék Egyiptomhoz. Az uj szudáni miniszter­­elnök, Izmail el Azhary kijelentette, hogy Szudán, mint mohammedán ország, az arab blokk erejét fogja növelni, egyúttal pedig Angliával is a legmelegebb kapcsolatokat kí­vánja fenntartani. A Szudán név az arab Bilad-el-Szudán “a feketék országa” elnevezésből származik. Területe közel egymillió négyzetméi'föld, la­kosságának száma 9 millió. 1898-ban került brit fennhatóság alá, s a II. világháború alatt egy ideig olasz megszállás alatt volt. -----------------------o—-----------------­ÉSZAKAMERIKA FIATALKORÚ NAGYKÖVETEI-----------o-----------­Az ujkanadás fiúk és lányok bekapcsolód­nak abba a “levelező barát” (“pen pals”) ak­cióba, amelyet az International Friendship League Incorporated tesz számukra lehető­vé. Ez az intézmény nevelési célokat szolgál, nem üzleti vállalkozás és a világ ifjúsága közt akarja előmozdítani a jobb megértést. Az IFL központja Boston, Massachusetts (40 Mount Vernon Street). 139 szabad or­szágból érkeznek ide ezrével a levelek. Ba­rátokat kérnek. Az év minden napján 800—1000 levelet hoz ide a posta. Az elmúlt 18 esztendő alatt, amióta a szervezet fennáll, közel egymillió Északamerikai és más országbeli ifjút mu­tatott be egymásnak. A levelezők leírják városukat, iskoláju­kat és otthonukat. Ezenkívül ajándékokat és emlékeket küldenek egymásnak. Fényképe­ket, bélyeget és pénzt cserélnek. Születés­napjukon kártyával emlékeznek meg egy­másról. Azok a fiúk és lányok, akik a barátság nem hivatalos nagykövetei szeretnének len­ni, írjanak a következő címre : Canadian Scene, 696 Yonge St., Toronto. Egy ívet kül­denek nekik, amelyben kérdések vannak arra nézve, hogy mi érdekli őket különösen. Ha szeretnének egy fiatalkorú levelezési bará­tot valamely meghatározott országban, ezt is említsék meg az íven.-----------------------o-----------------------­A GYORSHAJTÁST NEM LEHET PÉNZÉRT MEGVÁSÁROLNI — ez a mottója a Los Angelesi közlekedési rendőrségnek, amely bizonyos közlekedési kihágásokat nem hajlandó birsággal büntet­ni, kizárólag elzárással. Ezt a rendszert fog­ja átvenni az ontariói rendőrbíróság is. Ja­nuártól fogva azok, akik közlekedési kihá­gással mások életét veszélyeztetik, börtönbe kerülnek. A PARKING-MÉTEREK EGYHETI JÖVEDELMÉT szavazta meg ajándékképpen Mrs. Breggs­­nek a Fort William-i városi tanács. ' Mrs. Breggs férje novemberben halálos autósze­rencsétlenség áldozatául esett ebben a vá­rosban, s az özvegy senkitől sem kap nyug­díjat. ÚJRA FELLÁNGOLTAK A HARCOK A FORMÓZAE SZOROSBAN Az újév első napján az amoyi kommunista ütegek ismét megnyitották a tüzet Quemoy szigetére, míg a partmenti szigetek másik központját, Matsut légitámadások érték. A nemzeti kínai hadsereg nyomban tűzzel vi­szonozta a vörös támadást. Nincs kizárva, hogy ezek a harcok a vöröskínai inváziós tö­rekvések újabb elindítását vezetik be. AZ AMERIKAI KONTINENS LEGKIVÁLÓBB SPECIALISTÁI koncentrikus támadást indítanak a szívbaj ellen, amely ma már Amerika lakosságának 52%-ban okozza halálát. Torontóban külön tudományos intézet alakult meg, amelynek célja elsősorban a szívbetegek okainak ta­nulmányozása, másodsorban uj gyógymódok kidolgozása, végül a megelőző intézkedések, mint megfelelő étrend és életmód pontos le­írása. MEGBUKOTT A FRANCIA KOMMUNISTÁK POLITIKAI MANÖVERJE A francia kommunista párt vezetője, Jacques Duclos a választások előestjén fel­ajánlotta Mendes-France volt miniszterelnök­nek, aki a januári választáson a radikális és szocialista pártok koalícióját vezeti, hogy csatlakoztatja a koalícióhoz a kommunista pártot is, s egy népfronthoz hasonló baloldal fronttal közösen indul a többiekkel. Mendes- France erélyesen visszautasította ezt az át­látszó kísérletet. Ennek következtében a ja­nuár másodiki választáson 9 párt jelöltjei indultak.--------------------o--------------------­ELLENŐRIZHETETLEN HÍREK SZERINT állítólag titkos tárgyalások folynának a Vö­röskínai kormány és Csiang-Kai Sek között a vitás kérdések békés úton való rendezésé­re. Csupán annyi a tény, hogy a nemzeti kí­nai kormány egy ismert közvetítője hivata­los megbízással Pepingbe érkezett, s arra is ’időt talált, hogy Hong-Kong-ban homályos értelmű intervjút adjon egy helybeli újság­írónak. MISTINGUETT, a párisi kabarévilág egyik leghíresebb csil­laga, 82 éves kora ellenére állítólag ma is ? “világ legszebb női lábának” tulajdonosa. A szellemességéről, vidám dalairól, szerelmei­ről és fejedelmi alakjáról egyaránt híres öreg hölgy, akinek vonzó, de elöregedett egyéniségét sokszor olyan gúnyosan idézték a franciák szimbólumaként, — súlyos beteg és felépülésére alig van remény. PEARSON KÜLÜGYMINISZTER egyik amerikai hetilapban kifejtette véle­ményét a nyugat által ezévben követendő külpolitikai irányról. A cikk főbb pontjai a következők : 1. Az Északatlanti Egyezmény katonai erejét fenn kell tartani a kelet felől fenye­gető támadás kivédésére. 2. A genfi konferenciák pozitív eredménye abban látszik, hogy háború esetén valószínű­leg egyik fél sem fog atomfegyvereket hasz­nálni. Ennek következtében a tárgyalásokat nem katonai, hanem diplomáciai síkon kell folytatni. 3. Az ázsiai és afrikai népek javára nagy­szabású gazdasági felsegítési programmot. kell foganatosítani, még akkor is, ha egyes népek elutasítják ajánlatunkat. 4. A vöröskínai kormányt el kell ismerni anélkül, hogy politikai programmját jóvá­hagynék. 5. Nem szabad elhinni azt a kommunista maszlagot, hogy ha Nyugatnémetország le­mondana a NATO-tagságról, akkor a szovjet beleegyezne Németország egyesítésébe. Az igazság az, hogy Németország maga fogja megoldani az egyesítést, ha erre elég erős lesz. 6. A Vasfüggöny mögötti látogatókat szí­vesen kell fogadnunk a nyugaton, mert csak ezzel ismertethetjük meg a nyugati életfor­mát feléjük. Nem szabad engedni, hogy az ilyesféle közeledésre az első lépést a kom­munisták tegyék meg. 7. Nem szabad a kommunisták felé ellen­séges, vagy kardcsörtető kijelentéseket ten­nünk, mert ezeket propaganda célokra hasz­nálják fel. Mint lapunkban többször kifejtettük, mi sok szempontból nem értünk egyet Pearson külügyminiszter véleményévé^. Szerintünk az ilyen, lényegében passzív magatartás pon­tosan az, amire a kommunisták számítanak Bolsivilág Magyarországon... “ÍRÓK LÁZADÁSA ?” (FEP.) A bécsi “Die Presse” december 16-i jelentése szerint valószínűleg kizárják a pártból a magyar írók egész sorát, mivel “az ellenség zászlóhordozói lettek” és Nagy Im­re politikáját támogatták. A párt Központi Vezetőségének határozata többek közt két veterán kommunista írót említ, Déry Tibort és Zelk Zoltánt, továbbá a Sztalindíj-nyertes Aczél Tamást, a Békedíjas Mérai Tibort és a moszkovita Háy Gyulát. ** AZ ÁVH TÖRTE LE A GYŐRI PÉKMUNKÁS SZTRÁJKOT. Nemrég menekült ki Ausztriába egy győri pékmunkás, aki salzburgi munkatársunknak elbeszélte a győri pékmun­kások idei nyári sztrájkjának lefolyását, melyet az ÁVH köz­belépése tört le. A pékmunka tudvalévőén egyike a legnehezebb munkák­nak, s ráadásul éjjel és hajnalban kell dolgozni. Ennek elle­nére a győri Sütőipari Vállalat Wenesz Jenő utcai fióktele­­nén nők is dolgoztak, az ú. n. süteménypékségben. Vékási László üzemvezető a pékmunkások havi átlagos 1400 forin­­:os keresetét különböző “költségcsökkentési” manipulációk­kal és “normarendezéssel” a nyáron havi 8-900 forintra csök­kentette, mire a munkások egy napon sztrájkba léptek s nem öttek be a műhelybe. Óriási botrány volt ez, Győr kenyérel­­átása is veszélyben forgott. ÁVH-sok mentek ki a munkások akásaira összeszedni őket, de legtöbbjüket nem találták ott­hon. Erre az ÁVH legénység ugrott be kisegítőnek s azok da­gasztottak kenyeret a süteménypékségből áthozott dolgozók rányítása mellett. Nem közönséges látvány volt, amint az 4.VH legények nyakig lisztesen-csirízesen dolgoztak a nekik idegen munkában. De így legalább a nagyobb botrányt el le­hetett kerülni, nem omlott össze a város kenyérellátása. Es­tig aztán összeszedték a munkásokat, jól elverték őket, de nert kiderült, hogy a sikkasztó múltú Vékási is szabálytalan­ságokat követett el, súlyosabb következményei nem lettek az ügynek, sőt egyelőre visszaállították a régi bérezést is, ki­sebb csökkentéssel. A sztrájkolok mindenesetre napokig vi­seltek holmi “ktilsérelmi nyomokat” a testükön. ** * ZSÍR és KENYÉRSZÜKE NAGYKANIZSÁN. November eleje óta úgyszólván eltűnt a zsír a nagyka­nizsai piacról. Az állami üzletekben csak margarint és étola­­;at árusítanak, igen korlátolt mértékben. Friss húst heten­ként egyszer, pénteken mérnek ki. A városi tanács intézkedé­sére a kenyérgyár és a pékségek csak délután hordják ki a tenyeret az üzletekbe, mert a falusiak, kik délelőttönként 'árnak be a városba, hogy saját kenyérgondjaikat enyhítsék, i kanizsai boltokban nagy mennyiségben szoktak kenyeret /ásárolni, s a munkából hazatérő kanizsaiaknak a délutáni órákban már nem jutott kenyér. Jellemző a kenyérszűkére, hogy a városi tanács a közelmúltban négy volt pékmesternek engedélyt adott, hogy kukoricalisztből készült lepényt ké­szítsenek. * * íj: DEBRECEN BOTRÁNYOS ÁRAMSZOLGÁLTATÁSI ZAVARAI. “A megelőző 28 esztendőben nem volt annyi áramzavar, mint most egyetlen év alatt” — mondotta Ménes János ta­nácselnök, a debreceni Néplap tudósítása szerint a debreceni /árosi tanács végrehajtóbizottságának ülésén, melyet a vá­ros botrányos áramszolgáltatási zavarai miatt hívtak össze. Debrecen vízellátását csupán szeptember hónapban huszon­hétszer zavarta meg az áramkimaradás. Emiatt egyetlen na­pon a Hajdúsági Gyógyszertár félmillió forint kárt szenve­­iett, mert alapanyagai tönkrementek. A Gázgyárnál csak a munkások ébersége akadályozta meg, hogy robbanás nem rnrtént : a fejlődő gázokat a szabadba kellett kiengedni. A hibák fő oka a nyulasi nagyfeszültségű leadóállomás hiányos munkája. * * * “TÖBBE KERÜL A LEVES, MINT A HÚS”. Ezzel a címmel írt cikkben támadja az Esti Budapest a szenet szállító alkalmi szállítómunkásokat, akik egy-egy má­zsa szénnek hazaszállításáért “8—10, sőt 14 forintot is el­kérnek. S a vevő, ha nem akar hideg szobában maradni, kény­telen elfogadni a “szállítómunkás” által megszabott árat és a kért összeget kifizetni”. Miután (az igen rossz minőségű) háztartási szén mázsája 27 forint, s a lap szerint “egy-egy vevő általában 5 mázsát rendel”, tehát 135 forintot fizet érte, a hazaszállítás 50—70 forintja rendkívül drágítja a vételt. Szegény pestieknek nincs pénzük nagyobb tétel, vagy a má­zsánként 54 forintba kerülő tatai brikett vásárlására, ame­lyiknek fűtőértéke megközelíti a békében korlátlan meny­­nyiségben kapható jó szénét. * * * “MILYEN ERŐS A “CSEPEL KERÉKPÁR ?” A kommunista sajtó egyre gyakrabban hirdeti a hazai gyártmányú “Csepel” kerékpárt, s — mint már ilyenkor a kommunistáknál szokásos — jelzőkben nem szerénykednek. Á “Csepel”,kerékpár a kommunisták szerint “nem szorul ja­­/ításra”, sőt “elpusztíthatatlan”. Berecz István egri lakos (Szarvastér 1.), miként a kommunista sajtó közli, vett egy híres “Csepel” kerékpárt 800 forintért. “Gyönyörűség volt yánézni — írja Berecz — ... Sajnos a gyönyörűségem nem inkáig tartott, mert a gyönyörűséges kerékpár az első köves utamon úgy összecsukódott, mint a colstok. . . így hát szere­det cseréltünk, mert eddig ő vitt engem, aztán én vettem vállamra és visszavittem az üzletbe, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy a kerékpárt valószínűen tévedésből szállították lekik, mert az inkább “selejt” mint eladható tárgy”.

Next

/
Thumbnails
Contents