Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-23 / 25. szám

KANADAI MAGYARS A vi 3 VI. 25. s7.. 1956 június 23. AZ AMERIKAI KAPITALIZMUS Elismert tény, hogy Amerika anyagi alapjai a tőkés ma­gángazdaság elvén épültek fel. De sokan helytelen következ­tetéseket fűznek ehhez a tényhez. A kommunisták például azt állítják, hogy a magánkap ital izmus a kizsákmányolással egy­értelmű, hogy az amerikai közgazdaságot a Wall Street ural­ja, stb. De más országokban sem kedvelik azt a kapitalizmust, amit ez a szó a tizenkilencedik században jelentett. Az a ka­pitalizmus tényleg a munkások kizsákmányolásával járt együtt és általános gazdasági bizonytalanság lett a követ­kezménye. A viszamaradt világrészeken a kapitalizmus a gyarmatosítást is jelentette. Az a kapitalizmus tényleg ke­vesek javát szolgálta, milliók kárára. De fel kell világosítanunk a külföldet arról, hogy a mo­dern amerikai rendszernek valami egészen más a lényege. Igaz, hogy a közgazdaság rugói a magánvállalkozás, az egy. mi kezdeményezés, az egyéni befektetés és kockázat vállalás. De nem igaz, hogy a milliók erőfeszítése csak kevesek javát szol­gálja. A gazdasági siker ennek éppen az ellenkezőjétől függ. Attól, hogy termelő erői emelni tudják-e állandóan a milliók életszínvonalát. Ez a dinamikus szabad vállalkozói szellem alig emlékeztet többé a régimódi kapitalista doktrínára. Alaptalan az az állítás is, hogy a nagyvállalkozók, vagy bármilyen más csoport uralkodnék korlátlanul az Egyesült Államokban. Itt tudvalevőleg demokratikus a kormányforma, választott törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalommal. Az amerikai nép megválasztott képviselői szabályozzák és ellen­őrzik az üzleti vállalkozásokat is éspedig gyakran igen szi­gorúan. De a legnagyobb kiilömbség a régi kapitalista felfogás és az amerikai rendszer között az, hogy ennek hasznát nem a kevés kiválasztott, hanem sokmilliós tömegek élvezik. Renge­teg bizonyíték van ennek az igazolására. A nemzeti jövedelem szélesebb alapokon ,és egyenletesebben oszlik meg ma, mint valaha. Több mint háromnegyed részét a munkásság kapja kézhez, mert fizetésekben, munkabérekben, társadalmi biz­tosítási illetékekben stb., kerül kifizetésre. A nemzeti jöve­delem egy nyolcadrészét a földbirtokosok, az önálló vállalko­zók, kereskedők és diplomás emberek élvezik és csak a meg­maradt egy nyolcadr.észt fizetik ki kamatok, osztalékok és házbér fejében. Ez azt jelenti, hogy Amerika termelésének oroszlán­­része a nemzet munkásainak gazdasági jólétét szolgálja. Ezért van az, hogy az amerikai munkás ma háromszor annyi árút vásárolhat béréből, mint 1900-ban tehette. Az életszínvonal felemelésén kívül, a kollektív szerződé­sek egyéb feltételei is haladást hoztak. Az amerikai gazdasá­gi életben ma már szilárdan megalapozott tétel az, hogy a szakszervezetekhez mindenki szabadon csatlak ozh a tik és a vállalkozókkal ezek útján kereshet megegyezést. A szabad és fele’ős szakszenezetek a szabad és felelős “kapitalisták­kal” vádivetve dolgoznak a kölcsönös megértés ás béke szel­lemében. A szabad vállalkozási rendszerben a munkásság az egyen­jogú társ szerepét vívta ki magának. A nyereségben való ré­szesedés és egyéni részvényvásárlások segítségével, a mun­kások milliói vállaltak érdekeltséget az amerikai iparban, aminek csak természetes következménye az. hogy a mai ame­rikai munkás emberi méltósága és anyagi biztonsaga, szilár­dan megalapozódott. Megírhatjuk vagy megmondhatjuk külföldi bírálóinknak, hogy a mai amerikai kapitalizmus nem is hasonlít a 19-ik századbeli őséhez, ami azonban nem azt jelenti, hogy a mi rendszerünket másokra akarjuk erőszakolni. Minden más nemzet elfogulatlanul Ítélje meg a mi viszonyainkat és azután alkossa meg a maga véleményét arról, hogy mi a kívána­tosabb. Common Council. A HALÁLOS AUTÓSZERENCSÉTLENSÉGEKRŐL Irta : DR. LUTTOR KÁROLY orvos. IRODA ÁTHELYEZÉS Ezúton hozzuk Torontó és környéke magyarságának szives tudomására, hogy IRODÁNKAT 285 VjEhristie St. alól 996 DOVERCOURT RD. alá (a Kanadai Magyarság épületébe) helyeztük át. Továbbra is kérjük a magyarság szives támogatását CSERE SÁNDOR REAL ESTATE BROKER (Ingatlanforgalmi iroda.) Tel.: LE. 4-9258 Hallgassa rádióhirdetésünket a torontói CKFH magyar adásán minden szombaton d. u. 4—5-ig, az 1400-as hullámhosszon. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Béla deák: Hulló Vércseppek .................................. Dr. Bernolák : Angol-Magy., Magy.-Angol szótár $5.80 Béky Zoltánná : Hungarian Cook Book (angol) $1.50 D. Holló József : Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat .............................................• • • • $2.90 Csighy Sándor : Viharok Sodrában ...................... $1.50 Dumas : Gróf Monte Christo, 2 kötet, (vászon). . $4.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ..........................$1.80 Füry Lajos • Két Állomás Között..........................$2.00 Izsák Gyula : A Samaritánus.................................. $1-00 Kenesei F. László : Járhatatlan utakon .............. $2.50 Kerecseny János: A világmegváltó Eszme, 2 kötet $5.00 Rudyard Kipling : A Dzsungel könyve .............. $2.00 Margaret Mitchell : Elfujta a szél, 2 kötet.......... $5.50 Mikszáth Kálmán : A lohinai fű .............................. 0.50 Kocsim lassan gördült a St. Michael kór­­íáz felé. amikor hirtelen felharsant a mentő­kocsi szirénája. Én is a kórházba igyekeztem s a mentőkkel csaknem egyszerre érkeztünk a kapu elé. Két ápoló hozta az autószerencsét­lenség áldozatát. Alig 20 éves fiú, feje vér­rel borítva s a sebtiben előkerült ügyeletes orvos reménytvesztetten hajolt a hordágy felé. Majd lassan elfordult s az ápolók leta­karták a holttestet. Na és mi történt azután ? A rendőrség vizsgálatot tartott, az orvos felboncolta a tetemet és megállapította, hogy agyvérzés és koponya alapi törés okozta halálát. Neve másnap az újságokban is megjelent s aztán a szerencsétlen édesanyán kívül mindenki el­feledkezett az esetről. A rohanó élet megy tovább, a halálautók vezetői ismét vidáman ülnek a kormányke­rékhez és nem tudják, hogy talán utolsó út­jukra indulnak. Az újságok hasábjairól részletes jelentést olvasunk egy-egy hosszú weekend halálos áldozatairól. Arról is tájékoztatnak, hogy évente az országúti halálesetek milyen arány­ban nőnek, vagy csökkennek. Talán kissé meghökkenünk a magas statisztikai adato­kon. de az élet megy tovább és senki sem hiszi el, hogy talán ő lesz a következő. Történik valami e sok feleslegesen kioltott élet megmentésére ? Igen, nagyon sok min­den történik. Rádióban szinte naponkint fi­gyelmeztetnek az óvatosságra, ‘ safety drive” heteket tartunk. A rendőrséget megkétszere­zik és sokkal szigorúbban büntetik a forgal­mi szabályok megsértőit. Még sok más erőfe­szítésről is szerzünk tudomást, csak sok ered­ményről nem. A halálos autószerencsétlen­ségek száma talán nem emelkedik, de lénye­gesen nem is csökken. A Kanadai Orvos Szövetség hivatalos lap­jában a hetekben figyelemreméltó értekezés jelent meg. Főként ez indított cikkem meg­írására. Itt az orvosi társadalom emelt szói az autószerencsétlenségek sokezer halálra­ítéltje érdekében. A cikk szerzője kiváló ame­rikai vpbész, aki hosszabb idő óta tanulmá­nyozza a halál okait az autószerencsétlensé­gek kapcsán. Feltevéseit, melyek szigorúan a fizika alaptörvényein .épülnek fel. tények­kel is bizonyítja. Szerinte, ha a közönség az autógyárosokat rákényszerítené a safety belt kötelező bevezetésére s kisebb átalakításokat végeznének a kocsi belső szerkezetén, a jelenlegi halálesetek egy tizedrészére csök­kennének. Ki nem látta még a “dare devil”-ek haj­meresztő mutatványait ? Talán elkerülte so­kak figyelmét, hogy ezek a bátor ördögök sem feledkeznek meg az óvatosságról. Mind­egyik gondosan becsatolja biztonsági övét, mielőtt elindul nyaktörő mutatványaira. Ismeretes a fizikából, hogy ha egy 200 Ibs. test 30 miles sebességgel beleütközik vala­mibe, a beékelődés ereje változik másfél ton-Hogy jött létre az ONTARIO HYDRO nától 18 tonnáig aszerint, hogy a test kél lábnyira. vagy két inchre állt-e meg. , Másfél tonnányi nyomást az átlag ember könnyen elvisel, ha az erő nagy felületen osz­lik el. Ila például egy autó 30 miles sebes­séggel beleütközik egy szilárd falba, vagy egy híd alapzatába, (ami már sokszor elő­fordult) a tehetetlenség törvénye szerint a bentiilők 30 miles sebességgel előreesnek. Az első ülésről az utasok beleröpülnek az alig pár inchre lévő ablakba, vagy a szerelvényfalba ütik be a fejüket. A beékelődés ereje itt olyan nagy és aránylag olyan kis felületen hat, hogy halálos végű sérüléseket szenvedhet­nek. A hátsó ülés utasai már sokkal szeren­csésebbek. Ezek sebessége, mire elérik a szi­lárd szerelvény falát, már annyira lecsökkent, hogy a beékelődés ereje rendszerint nem okoz halálos sérüléseket. • A biztonsági övnek tehát legfon­tosabb feladata megakadályozni az előreesést és benntartani az utaso­kat a kocsiban. A californiai rendőrség kis tájékoztatójá­ban számos szerencsésvégű autóbalesetet kö­zöl, ahol a “safety belt” a biztos haláltól óv­ta meg az utasokat. Savary és Mathison orvosok a biztonság­­övét még a vállakra vagy a mell köré kiter­jedő hurokkal látták el, ami az utasokat még biztosabban megóvja az előreeséstől. Az Amerikai Sebészek Szövetsége memo­randumot küldött az autógyárosoknak, mely­ben követelik, hogy a jövőben olyan kocsikat gyártsanak, melynek ajtói nem nyílnak k: összeütközés esetén. Továbbá, hogy az ülés és az üléspárnák ne mozdulhassanak el. A tető és szerelvényfal kitünően legyen pár­názva. Rugalmas szélvédő ablaküveggel é: megfelelő biztonsági övvel legyen minden ko­csi ellátva. Az ideális persze az volna, hogy a szeren­csétlenségek számát igyekeznénk a lehető legkisebbre csökkenteni, de ka ezt nem tud­juk, legalább a halálos sérülések számát igyekezzünk leszállítani. 4* 4? 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* KÜLFÖLDÖN IS NÉPSZERŰEK A KANADAI KATONÁK ---------o-------­Az Európában állomásozó angol és ameri­kai repülők kanadai kollegáikat ‘‘kis diplo­matákénak nevezték el. Ez az elnevezés annak az újabb “jóakarat­hadjárat” -nak az eredménye, amit a Francia­­országban és Németországban állomásozó RCAF légihadosztály beosztottjai folytatnak. A Szövetségesek tisztikara beismeri, hogy a kanadai fiúkat szeretik legjobban a Nyu­­gateurópában állomásozó külföldi katonaság­­közül. 4* 4« 4« A JL Ju JL A A A A A A A A A A v FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET! Bolsivilág Magyarországon... iSZUSZLOV TITOKZATOS KÉJ UTAZÁSA BUDAPESTRE. (JEP.) A Szabad Nép június 8-i száma közli, hogy Szusz­­, , a Szovjetunió kommunista pártja Központi Bizottsági elnökségének, vagyis a szovjet-világot irányító politbürónak tagja, felesegeve! Budapestre érkezett “ahol szabadsága egy 1'e.szet tölti.” A rövid közlemény szerint Szuszlov felkereste Rákosi Mátyást. Nem kétséges, hogy Szuszlov budapesti lá­togatásának komoly következményei lesznek -a magyar kom­munista part jövő alakulását illetően. Nem tudni természete­­icn, hogy Szuszlov azért jött-e Budapestre, hogy végrehajtsa Rákosinak Titoéktól változatlanul követelt likvidálását, vagy­­s megállapítsa, hogy kik lehetnek és legyenek Rákosinak és parsainak az utódai, vagy pedig azért, hogy tapasztalatai alap­ún hivatkozzék Rákosi nélkülözhetetlenségére és megkisérel­­en olyan megoldást, amely Tito presztízsén esett csorba nél­­-iü! megmenti Rákosit a likvidálástól. *** JOLGOZú PARASZTOKKÁ VISSZ A VEDLETT KULÁKOK. Éveken keresztül a kommunista agrárpolitika igyekezett udákokká átminősíteni a parasztság minél nagyobb részét. icgy ezeket azután megfoszthassa javaiktól és a iegkülönbö­­:obb bajokért rájuk háríthassa a felelősséget. Most megfor­­iult a helyzet és az eddig kulákoknak minősített parasztokat -orozatosan visszaminősítik úgynevezett középparasztokká. A Magyar Nemzet június 7-i száma közli : “A bácsmegyei Vá­­xsföldön a napokban gyűlést tartottak a dolgozó parasztok. A gyűlés résztvevői megbeszélték azoknak a középparasztok- V'k ,az ügyét, akiket az előző években helytelen megítélés ’.lapján kóláknak minősítettek. A megbeszélés alapján 11 kö­­-pparasztot mentesítettek a hátrányos megkülönböztetések­­;őL” A Szabad Nép június 5-i száma közli, hogy Sármelléken ugyancsak revízió alá vették 11 eddig kuláknak minősített srnbei ügyét. Eddig a 11 ember a nyilvános tanácsülésekre mm jáihatott el. Hozzájuk ember a tanácstól ki nem megy, csak papír és felszólítás. Nem töltenek be ezek semmiféle ■isztséget a községben, sőt Kálmán Károlynak a fiát nemrég kizárták a rádiós szakkörből s a híres sármelléki földműves ialárdából is kitiltottak kettőt közülük.” A Szabad Ifjúság najus ol-i száma is védelmébe veszi a kulákoknak minősített családokat. “De most már ideje megtanulni, hogy emberek sorsáról dönteni igen nehéz és felelőtlen csak úgy megbélye­gezni. Ideje megtanulni, hogy volt cséplőgép-tulajdonosok is lehettek és lehetnek becsületes kisemberek, akiknek és főleg gyermekeiknek helyük van a társadalomban.” * * Móra Ferenc : Elbeszélések .................................. $0.80 Móricz Zsigmond : Mese a zöld fii vön .................. $0.50 Móricz Zsigmond : Pacsírtaszó .............................. $ -50 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.................................. $1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu............................. $0.30 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története-----$2-50 Sulyok Dezső : A magyar tragédia .................. $5.00 Székely M. Imre : Szent István legendája.............. 80.25 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. KÉRÉSRE DÍJTALANUL KÜLDÜNK ISMERET­KÖZLŐ IRODALMAT Ebben az évben van arany jubileuma az “Ontario Hydro”-nak s ez alkalomból megünnepeljük a tartomány 50 éves haladását a villanyáram szolgáltatás terén. A ‘ Hydro” nagyon szeretné, hogy minden uj bevándorló megismerje e nagy vállalat tör­ténetét. Hogyan működik a “Hydro”; a.hatalmas erőfejlesztő telepek; a frekvencia szabályozási programm ; és hogyan szolgál mindnyájunkat a “Hydro”. Mindez érdek­­feszítő olvasmány. Színes képekkel ellátott füzetek készültek róla. Töltsük ki és ad­juk postára a mellékelt szelvényt. Jó alkalom arra, hogy érdekes tényeket tudjunk meg tartományunkról és “Hydro”-nkról. DÍJTALAN Vágjuk ki és adjuk postára, hogy DÍJ­TALANUL elküld­­jék számunkra a “Hydro”-róI szóló füzeteket. Information Division /-3*** Ontario Hydro 620 University Avenue Toronto 2, Ontario. Kérem küldjék el számomra, részemről való kötelezettség nélkül az “Ontario Hydro”-ról szóló füzeteket. NÉV ................................................................... UTCA...............................................................’ VÁROS v. POSTA ....................... A SZOVJET FA OLCSÓBB TRIESZTBŐL MINT MOSZKVÁBÓL A budapesti kormány a szovjet árakhoz képest még min­dig aránylag olcsón, de bonyolult módon jutott hozzá egy na­gyobb tétel farakományhoz a trieszti kikötőben. Olasz és gö­rög íaimportőrök az utolsó hónapokban nagymennyiségű fa­árút kínáltak eladásra. A faárú a Szovjetunióból származott éc dömping ára miatt nyugtalanságét keltett a nemzetközi piacon. Különösen az osztrák faexportnak okozott nehézsége­ket a kompenzációs üzletkötéseknél. Osztrák faexportőröK megnyugvására és meglepetésére az olasz és görög cégek ál­tal kínált szovjet eredetű fűrészelt fa és bányafarakománv nagyrészét a budapesti kormány megvásárolta. Még- mindig jobban járt, amikor kerülő úton Triesztben vásárolta meg- a szovjet bányafát, mintha közvetlenül kapná a Szovjetunióból es a vételárat a szovjet—magyar cserekereskedelmi számlán számolnák el. MÉGIS OLYAN ROTHADT-E A NYUGAT ? Legújabban a kommunista sajtóban mind gyakrabban kö­vetelik szabad szellemi kapcsolatok kiépítését nyugat felé. Fekete Sándor, kommunista író, állapítja meg az alábbiakat az irodalmi Újság jún. 2-i számában megjelent cikkében. “Éveken át olvastunk cikkeket Hemingway, Steinbeck, Faulkner és mások elrothadásáról, de műveiket nem olvas­hattuk. Éveken át hallottuk, hogy a kommunista írókon és művészeken kívül nincsen ,ős nem is lehet számottevő iroda­lom és művészet nyugaton, de ebből a nemkommunista iroda­lomból és művészetből alig ismertünk meg valamit. Nem hi­szem, hogy mind a két kezemre szükségem volna, ha meg­akarnám számolni azokat a magyar írókat, akik a jelenkori francia, angol, nyugatnémet, vagy akár skandináv irodalmat úgy ismerik, ahogyan Kazinczytól, Babitsig és József Attiláig legjobbjaink ismerték a kortársi Európa irodalmát.” Ámde az íróban még az iránt is kétség támadt, hogy Hollywood olyan rothadt-e, mint ahogy eddig a hazai bolse­vista sajtó jellemezte. “Hollywood tökéletes elzüllésérő! is annyi cikket írtak már nálunk, hogy nem lehet csodálkozni, ha egyesek előtt gyanús kezd lenni a dolog. Az ilyen cikkek nyomdai, papír, munkabér és utazási költségeinek egy részéből lehetne már vásárolni valamit ezekből a filmekből és alighanem találnánk olyat is, amely nem méreg és ópium, hanem művészi alkotás.” * * * MÁR A KAKASOKKAL IS BAJ VAN. A tanácsok többek között azért is felelősek, hogy a téeszcsék és egyéni gazdák kellő időben szolgáltassák be a tojásokat. Ebből kifolyóan sok baj van a tyúkokkal, mert a gazdák árra hivatkoznak, hogy hiába írják elő a beszolgálta­tandó tojás mennyiségét, ha a tyúkok nem teljesítik a normát. Eddig rendben van. Ellenben a pákozdi járásban olyanokért vonták felelősségre a tanács elnökét, amit alig- lehet nevetés nélkül tudomásul venni. Szószerint idézünk a Szabad Népből: “Pákozd községben a községi tanács elnökét az egyik felvá­sárlási szerv dolgozója azért leckéztette meg, mert szerinte a község kakasainak a minősége nem kielégítő.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents