Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-16 / 24. szám
KANADAI MAGYARSÁG VI. 24. sz. 1956 június 16. Ä BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS KÉRDÉSE IL Brit Columbia minden lakosa számára bevezette az ingyenes kórházi (de nem orvosi) kezelést, aminek költségeit az adóból vonja le, nem pedig az egyéntől, aki a kezelést kapja. Saskatchewan bevezette a kötelező kórházi biztosítást, amelynek költségeit egyrészt adóból fedezi, másrészt a kezelés alatt álló egyéntől, ha pedig az utóbbi fizetésképtelen, akkor a lakóhelye szerinti törvényhatóság vállalja a költségeket. Newfoundlandpak van hivatalos kórházi és betegségi biztosítása, mely a lakosságnak mintegy felét fedezi és ezt évenkénti kiegészítő odóztatásból tartja fenn. Albertában a törvényhatósági kórházakat a külön erre a célra való helyi adózásból tartják fenn és némi tartományi adósegélyből, a kórházi ápoltak napi 1 dollár megterhelése mellett. Brit Columbia, Alberta, Saskatchewan, Ontario és Nova Scotia ingyenes orvosi kezelést biztosít a helyi orvosokon keresztül lakosai egy bizonyos rétege számára, mint pl. az aggok, vakok, özvegyek és gyermekek. Mindegyik tartomány nyújt orvosi és kórházi kezelést az ellátatlanok számára, vagy közvetlenül, vagy a törvényhatóságokon keresztül. Mindegyik tartomány fokozatosan kiszélesítette az ingyenes kezelést bizonyos fajta betegségek esetén : így a legtöbb tartomány ingyenes kezelést ad tüdőbajnál és elmebajnál és némelyik tartomány ráknál és poliónál is. Szülés előtti vizsgálat várandós anyáknál és a csecsemőgondozó intézetek szolgálata: szintén ingyenes sok városban és községben, részben a hatóságok, részben magánszervezetek jóvoltából. így láthatjuk, hogy a kanadaiaknak egy nagy rétege részesül ingyenes, vagy előre megfizetett orvosi és kórházi kezelésben, vagy jogosult arra. És ezeknek száma még egyre növekedőben van. De van egy meglehetős nagy réteg, amely nem jogosult az ilyen fajta segélyre, vagy valamilyen okból nem igényli azt. A vagyonosak magától .értetődőleg nem is óhajtják a betegségi biztosítást. A nagyon szegény pedig még a legcsekélyebb hozzájárulást sem tudná megfizetni. Az elszigetelt, néptelen vidéken élő nem tudná annak előnyeit úgy élvezni, mint a városi lakos. Sokan vannak azután, akik egyszerűen nem törődnek az egész kérdéssel, — addig, amíg már aztán túl késő. Az országos egészségügyi biztosítás, hogy eredményes lehessen, mindenkire kiterjedő kell hogy legyen, nem pedig csupán részleges. Mint minden társadalom biztosítási tervezetnél, a bővelkedőktől jutna a szegényebbekre, a takarékos fizetne a közömbösért. De kevesen vannak, akik tagadnák, hogy a végeredmény áldásos lenne, az egész országra nézve. A nagy kérdés, mint ma annyi más területen is, — az egésznek a költs ige és hogy ki fogja azt viselni. A központi kormány szakembereinek felbecsülése alapján a betegség megállapítás és kórházi ápolás költségei országos viszonylatban 360 millió dollárba kerülne az első évben Kanada lakosságának. Az orvosi kezelés, —• az orvosi számlák fizetése, még ezen felül 267 millió dollárba kerülne. Ez tehát 627 millió dollárt jelentene egy évre csupán a minimális szolgálatokért. Természetesen ennek a 627 milliónak egy részét máris kifizetik azok, akik önkéntesen tagjai valamely betegségi és kórház-biztosítási tervezetnek. Úgyhogy ez az összeg leszámítható lenne az összes költségből. De az országos betegsegélyző tervezet általános költségei mégis csak egy főforrásból jöhetnének : Kanada adófizetőitől. Az országos egészségügyi biztosítás bírálói azt állítják, hogy annak kötelezővé tétele újabb 4 C-ot csatolna a jövedelmi, társulati és forgalmi adóhoz. Ez a becslés lehet, hogy túlzott, lehet, hogy nem. Mindenesetre a “Canadian Welfare Council” állítása szerint a “családok, jövedelmük nagyságára való tekintet nélkül hajlandók arra, hogy jövedelmük 4.5%-át orvosi kezelés költségeire fordítsák.” Egyik 19, másik egy hijján 20. Talán van. aki szívesen használja fel egészségét tétül a játékban és leéli életét csupán néhány dollárt kitevő orvosi számlával. Vagy pedig elveszti a játszmát és befejezi nem csupán betegséggel, hanem anyagi romlással is. Az egészségügyi biztosításra vonatkozó javaslatoknak olyan tömege van tanulmányozás alatt, — egészen a jelenlegi önkéntes egyéni biztosítás kiterjesztésétől az általános és egyetemes állami költségvállalásig (ami valószínűtlen), — hogy nincs arra terünk, hogy azokat mind közérthetően végigismertessük. Tény azonban az, hogy valamilyen formában, — hacsak valami nemzetközi katasztrófa ezt meg nem akadályozza, — az egészségügyi biztosítást még a legtöbbünk életében megvalósulva látjuk majd. Időközben pedig, ha valaki még nincs védve egy váratlan betegség költségei ellen, jól teszi, ha utána néz a lakóhelyén elérhető különféle biztosítási módozatoknak, akár társulati, akár magán-biztosítás tonnájában. — Vége. — WAWAVVWA'AV.VVA’.V.W.VWAVAVWAV.V/M'. HEGEDŰS ANDRÁS MINISZTERELNÖKÖT HIDEGEN FOGADTÁK A CSEPELI MUNKÁSOK. A rendszer egyik leggyakoribb frázisa — különösen május eleje óta, — hogy a vezetőknek állandó kapcsolatot kell tartani a néppel. Ezt a célt szolgálta Hegedűs András miniszterelnök csepeli kirándulása is, aki meglátogatta a csepeli csőgyárat és motorkerékpárgyárat. A “miniszterelnök elvtársat” azonban nem fogadta ováció, de még kisebb lelkesedés sem, sőt a munkások hideg-, fagyos magatartása alaposan lerövidítette Hegedűsnek hosszabbra tervezett látogatását. HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL » <♦> *►> A NIAGARA VÍZESÉS AMERIKA ERŐMÜVEINEK EGYIKE amely közvetlenül a világhírű Szivárványaid alatt fekszik, múlt pénteken páratlan arányú sziklaomlás áldozata lett. Tudvalévő, hogy a vízesés állandóan gigászi erővel mosa a falat, melyrő- lezúdul, s nem múlik el év, hogy kisebb-nagyobb sziklaomlások no zúdulnának le a mélybe. Ezek ellen a természeti erők ellen az ember tehetetlen, mert a . ízesés lassan, de feltartóztathatatlanul mossa afá a saját partjait. Ha megakadályozni nem is lehet ezt a pusztulást, azt el lehet érni, hogy ne tegyen kárt az ember munkájában, így például a tavaly elkészült uj kanadai erőmű nem a vízesés alatt, hanem attól több kilométerre lejjebb fekszik, ahol sziklaomlásrá nem kerülhet sor. Az az amerikai erőmű, amely most összeomlott, 30 évvel ezelőtt épült, egy mérnöki szempontból rosszul kiválasztott helyen. Sok billió tonna szikla és föld hullott alá a villanyműre. s a szerencsétlenségnek egy halálos áldozata is van, míg a többi szolgálatot teljesítő mérnök és műszerész belső alagutakon át meg tudott menekülni. Fényképfelvételek százait készítették a baleset lefolyásáról, melyeken jól lehet látni, amint a hatalmas erőmütelep feletti fal hirtelen széttörik, atombomba-nagyságú porfelhővel takarja be az épületet, gyufaszálként töri össze az acéltornyokat, s végül az egész romhalmazt befedi a Niagara vízesés egy újonnan megnyílt ága. Az anyagi kár százmillió dollárra rúg. TIZENKÉT NAPIG EGY JÉGTÁBLÁN Mintha Jules Verne ifjúsági regényéből kelt volna életre, úgy számolt be életveszélyes kalandjáról Carlton Crossley, 62 éves pilóta az újságíróknak. A nagyszerű fizikumú Crossley kis gépével lezuhant a Jeges óceánon, de sikerült egy úszó jégtáblára fel vergődnie. 12 napon át itt élt egyetlen ponyvába burkolózva, mialatt a meleg szél állandóan olvasztotta a lábai alatt a jeget, úgy. hogy mire megmentették, alig volt néhány négyzetméternyi keményre fagyott terület a lábai alatt. Crossley, akinek ideg'eit és lelkierejét több mint negyven év állandó kiizdelnVe edzette meg, teljesen frissen és egészségesen fogadta a megmentő repülőgépet, s kijelentette, hogy még hosszú ideig kibírta volna jégbörtönében. <<» ::m MOLOTOVOT RÁKOSINAK KELL KÖVETNIE - ÍRJA A BELGRÁDI LAP Az első jugoszláviai kommentár Molotov szovjet külügyminiszter lemondásához a Republika” belgrádi napilap állásfoglalása. A “Republika” mint az “idők jelét” i-egiszt rálja, hogy “a szovjet külügyminiszter a saját kezdeményezésére, Tito elnök Moszkvába érkezését be nem várva”, hagyta ott tisztét és hozzáteszi : “Most itt az ideje, hogy a töb bi sztálinista kövesse példáját. .. Rákosi Má tyásnak és Sztálin többi követőjének most követnie kell Molotov példáját.” A RENDSZER KETTŐS ARCA : RÁKOSI meghívást kért AZ ANGOL KÖVETSÉGRE-o-STEVENSON HELYI GYŐZELME Adlai Stevenson a Demokrata Párt jelölő listáján óriási győzelmet aratott Californ iában, s ennek alapján biztos, hogy a Demokrata Párt elsősorban őt fogja elnöknek jelölni. FIGYELJE* PÖLITÍkXÍ* ItDt KINKET* l*' Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált ! A londoni Daily Telegraph május 2-i szá ma közli budapesti tudósítójának. Gordor Shephardnak cikkét arról, hogy a Magva’ Állami Népi Együttest, mely 42 előadási* szerződött le Londonba, oda elkíséri Kálla Gyula miniszterhelyettes is (aki tudvalévőéi három .évi rabság után csak 1954 őszén sza badult ki a börtönből.) Kállai kilátásba he lyezte, hogy szó lehet a British Council, o Hungary nevű kultúrszerv működésének en gedélyezéséről Budapesten, amelyet 1951-ber a kommunista kormány kémkedés vádja eí mén eltávolított. A tudósító beszámol arro is, hogy a budapesti angol követségnek II Erzsébet királyné születésnapja alkalmábó rendezett ünnepségére Rákosi Mátyás nen kapott meghívót, mert nem tagja a kormány nak, Rákosi azonban telefonon érdeklődött hogy elmehct-e ő is az ünnepségre, igenlt válasz után ott nieg is jelent és nagyban ba rátkozott az angolokkal. A tudósítás szerint a londoni BBC rádió adásainak zavarására éppen az elemző napok ban helyeztek üzembe Magyarországon ké uj zavaró állomást... A barátságos arc é. szavak mögött tehát ellenkező tettek állnak (Az Esti Budapest május 30-i cikke szerint a magyar népi együttes látogatását Pétéi Daubeny nevű nemzetközi impressszárió rendezi, a londoni színház 1380 férőhelyes.) EGYRE-MÁSRA ÉPÜLNEK a felhőkarcolók Torontóban, s ha az ember s Bloor Street, Avenue Road, St. Clair Avenue környékén jár, úgyszólván hetenkint ujj épületóriásokat lát. A legújabb 18 emeletes irodaépület építését most kezdték meg a Yonge és Carlton ^treet sarkán, szembe az Eaton College Street-i épíi’etével. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy. Torontó városrendezési osztályának vezetője egy régi kanadás magyar, Mr. Faludi. Bolsivilág Magyarországon... MIBEN REMÉNYKEDNEK ODAHAZA ? (hEP.) Május elején menekült Nyugatra egy 21 éves m apesti gyári szakmunkás, aki egyik ausztriai munkatársunknak így vázolta a mai budapesti hangulatot : “Otthon altalános az a vélemény, hogy a Szovjet mos-am engedékeny politikája az USA magatartásának hatásáa következett be, oly módon ,hogy az USA — bár nem tud- I. v, hogyan — rákényszerítette a Szovjetuniót, hogy ha már iem is vonul ki azonnal az általa 1945 után meghódított or■zagokbol, legalább tegye elviselhetőbbé ott a nép életét. Hiszen azzal mindnyájan tisztában vagyunk otthon, hogy a >/ov.|i'tben nagy bajok lehetnek, hogy egyszerre így megindult. A tavalyi nagy genfi csalódás után most abban összlontosulnak a remények, hogy az USA mégis. így vagy úgy. alán gazdasági, talán politikai nyomással fogja visszaszoríam az oroszt Európából. A magyar kommunista párt alsó 'S középső vezetőségében — vagyis azokkal a kommunista -.örökkel, melyekkel én otthon érintkeztem — óriási a bizonyalanság, idegesség és félelem. Senki sem tudja, mi fog köetkezni, mi lesz a helyes, mi lesz a helytelen magatartás to■abbi két-három év múlva. A Sztálin kultusz megdöntése e erén Nyugaton el sem képzelhető zűrzavart keltett melvol csak azért nem hallani vagy látni többet, mert mindez a artirodák zárt ajtaja mögött csendben folyik le.” ** * MÁTRAHÁZÁN FOG ÜLÉSEZNI AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA. Május 25-i genfi jelentés szerint az Egyházak Világtanásanak 90 tagú központi bizottsága Mátraházán tartja július 8-tol augusztus 5-ig évi ülésszakát. Ez az első eset, hogy az f yhazak Világ-tanácsának vezetősége a Vasfüggöny mögött dosezik. Miért éppen Mátraházát bocsátotta rendelkezésüke,a .bolsevi'sta rendszer '■ á Mátra hegyei és erdei közt fekvő id ülő tökéletesen el van szigetelve a magyar néptől — mégsak falu sincs a közvetlen közelében — a magyar nép hanga nem befolyásolhatja a rendszer ellen az ülésező egyházi i .'érfiakat. ^ £ * ; * VARGA JENŐ ISMÉT A NYUGAT KÖZELI GAZDASÁGI VÁLSÁGÁT JÓSOLJA. I ^ arga Jenő szovjet akadémikus és egyetemi tanár, Sztam egykori bizalmas gazdasági tanácsadója, a “Kommunist” dméleti pártfolyóirat legújabb számában ismét azt jósolja, íogy rövidesen bekövetkezik a kapitalista államok súlyos gazlasagi depressziója, mely automatikusan a Nyugat politikai ■yéngüléséhez fog vezetni. A szabad világ közeli gazdasági lukasának első számú jósa Zsdanov volt. Varga Jenő akkor — nyilván felsőbb biztatásra — szembe helyezkedett Zsda- I íovval s azt áhította, hogy alaptalan illúzió a kapitalista országok közeli összeomlására számítani. Vargának akkor a haalmas Zsdanovva! szemben el kellett hallgatnia ; ámde Zsdaíovot hamarosan eltették láb alól. Azonban néhány év múlva 1952-ben Sztálin magáévá tette a likvidált Zsdanov jóslását i hirdette a kapita'ista világ közeli gazdasági összeomlását. /arga Jenő természetesen teljesen magáévá tette az uj szta:m tételt s most eddigi álláspontjának a teljes ellentétét hirlette. Azóta a nagy elvi kérdésekhez nem szólt hozzá. Nem az i figyelemre méltó, hogy most a szovjet propaganda lomtá•ábol előveszi a régi vágyálmot, hanem az, hogy uj urai és negbízoi ma miért tartják ismét időszerűnek a Nyugat köeli gazdasági bukásának megbukott tantételét felmelegíteni? íj: % >T GYEREK APJA “KÖZVESZÉLYES MUNKAKERÜLŐ” LETT, MERT DOLGOZNI AKART. Épületes históriát mond éli hosszú riportjában a Somogyi Néplap április 15-i száma, mely kitünően megvilágítja, miféle ellegű a magyar munkások tényleges szabadsága, munkaíelyváltoztatási lehetősége. ^ Végh Ferenc Mihályt, a kaposvári járásbíróság társah'.lmi tulajdon elleni vétségért, közveszélyes munkakerülőéit, közokirathamisításért két esztendei szabadságvesztésre télte.” . . . Fellebbezés folytán egy év és két hónapra mérsékelték a büntetést, amit a vádlott le is ült.. “Végh Ferenc 1952-ben Sztalinvárosban dolgozott, a 10/ L-es Építőipari Vállalatnál, önkényesen kilépett, hazautazott Kaposvárra, öt gyermek apja. nyilván dolgozni akart. De vajon hol veszik fel munkakönyv nélkül ? Visszautazott Sztalin•arosba, kérte a munkakönyvét. Ott azt a választ kapta : Bulapestre küldték a könyvet megsemmisítés végett. Kérje ott. tliáoa utazott Budapestre, ott sem kapta meg munkakönyvét. Kaposvárott ismét alkalmi munkával, fafűrészeléssel, fabeíordással igyekezett pénzre szert tenni. Uj munkakönyvét .-cért, állandó munkahelyre akart menni, hogy dolgozhasson. Nem kapott uj munkakönyvét. Jó bürokratáink közölték, !l°gy egyszer már Veszprémben is állítottak ki munkakönyvét számára ; kérjen ott másolatot. Végh Ferenc utazott Veszprémbe. bár még sohasem járt ott. Veszprémben adtak egy írást, igazolták ,hogy ott sohasem kapott munkakönyvét. A kaposvári bürokraták azonban még ezután sem voltak hajlandók kiállítani uj munkakönyvét. A kétségbeesett ember nem tudott elhelyezkedni, csavargó«:, alkalmi munka után kutatva. Munkakönyv nélkül nem kaphatott állandó munkát. S ime, máris kész az első vádpont r közveszélyes munkakerülés.” Végh végül is ellopott egy idegen munkakönyvét, áthamisította saját nevére és munkába állt a komlói szénbányában. Kilenc nap után rájöttek a hamisításra, mire ijedtében megszökött, de mert a vállalattól kapott munkaruhában tá• ezott, elkövette a “társadalmi tulajdon elleni vétséget” is. { A lap most az eset miatt a bürokráciát támadja. Ha kellemes meglepetést akar szerezni ;■ külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a J KANADAI MAGYARSÁGOT \ LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! § Előfizetési díjat (külföldi államokban egész évre $6.00) I csekken, Money order vagy készpénzben is beküldheti. j <«•- <«• mer- ymmmnmmm••s»- «• mmem -a? származású kanadai művész. RÉGI KANADAI SZOKÁSOK 1867 július elseje Kanada .“születésnapja”. Ezen a napon lett Kanada a brit birodalom első federális állama. Nyolcvankilenc évvel később, Kanada még mindig megtartja születésnapja megünneplésének szokásait, újabban rendszerint július első hétfőjén. Érezze jól magát Kanada születésnapján ! OXSeéa OLD VIENNA ■ NIWIRV LIMITND
