Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-16 / 24. szám
Még Jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Büigó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. &MtuUtut ‘tbuttyarUcutt C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunisia hetilapja. fiááSSSfiQSfiáfiáSfiáfifiáCá—IflfltíűtSíCt Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VI. évfolyam, 24. szám. Ara : 10 Cent. Toronto, 1956 jűnius 16. TITO MOSZKVAI ÚTJA A híres balkáni bandavezér moszkvai látogatása érdekes részletekben bővelkedett, s mindvégig azt a képet mutatta, hogy a belgrádi diktátornak nagyobb a hatalma, mint a szovjet vezetőinek. Tito szokás szerint megtekintette a Lenin- Sztalin mauzóleumot a Vörös Téren, de csupán Lenin holtteste előtt állt meg, Sztálin mellett úgy ment el, mintha nem Is léteznék, majd hatalmas koszorút tett le a síremlék elé : “A nagy Leninnek — Josip Broz Tito” — felirattal. A díszszemlén Vorosilov, a szovjet névszerinti elnöke fogadta, s üdvözlőbeszédében mindazt a dicsérő és magasztaló jelzőt elmondta Tito felé, amit néhány évvel ezelőtt csupán Sztálinra pazaroltak a Kreml hivatalos talpnyalói. Tito hivatalos politikai nyilatkozatot is adott, melyben kijelentette, hogy a jugoszláv-szovjet (figyeljük a sorrendet!) viszony ismét uj, barátságos fejezethez érkezett, mely függetlenségen, egymás jogainak kölcsönös elismerésén és egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapszik. A látogatás végén Tito és felesége elvegyült az üdvözlésre kirendelt gyerekek között. Ha meggondoljuk, hogy a Szovjetunió rendelkezik a világ legnagyobbszámű hadseregével, — ha arra gondolunk, milyen reverendával és a tiszteletig menő félelemmel beszélnek a szovjetről az Egyesült Államokban, akkor meglepőnek látszik, hogy azt a Titot, aki Sztálin idején nyíltan szakított a Szovjettel, most ennyire ünnepük, holott az orosz hadsereg tényleg órák alatt elfoglalhatná Jugoszláviát, ha politikai meggondolások ettől nem tartanák vissza. Véleményünk szerint ennek a moszkvai Tito-ünneplésnek az a nyitja, hogy Tito az egyetlen olyan kommunista diktátor, akinek egyéni bátorságánál fogva, valamint múltjánál fogva igazi tekintélye van az úgynevezett népi demokráciákban. Egyúttal ő az a kapocs, amelyen keresztül közvetlen kapcsolat van a Kelet és a Nyugat között, eltekintve a formális diplomáciai és hasonló delegációktól. Ha például valamelyik kommunista átmeneti vezérnek menekülnie kellene (s erre bármelyiknél bármikor sor kerülhet) akkor a szökés természetes kapuja csak Jugoszlávia lehetne. Tito moszkvai látogatását éppen ezért a hízelgő ünnepléseken kívül kézzelfoghatóbb ajándékok is kisérték. Közel 150 millió dolláros árúhitelt kapott Jugoszlávia a Szovjettől és a szatellita államoktól, s Magyarországtól még külön 80 millió dollár kártérítést az ok nélkül felmondott kereskedelmi szerződés elmaradt haszna fejében. Ajánlatot kapott Jugoszlávia arra is, hogy szovjet mérnökök segítségével atomreaktort építhessen fel, s hogy a még kiaknázatlan rézbányákat ugyancsak szovjet segítséggel feltárják. * A most uralkodó kereskedelmi és gazdasági szabadverseny elveinek megfelelőleg az Egyesült Államok és Nagybritannia, melyek az elmúlt években már több mint egymillióid dollár gazdasági segélyt és hitelt nyújtottak Jugoszláviának, rá fog duplázni a szovjet Ígéretekre. Most tehát az a helyzet, hogy Titonak mindkét oldalon udvarolnak ugyanazok, akik még 1948-ban mindkét oldalról a legsúlyosabb fenyegetésekkel halmozták el. Jugoszlávia rövidesen ki fog lábalni a szegénységből és nincs messze az az idő, mikor ez az ország hasonló helyzetbe kerül, mint például Ausztria. Akármilyen véreskezű diktátorként is került a mai helyzetbe Tito, annyi bizonyos, hogy kitünően játssza a szerepét és hogy tisztán bátorsággal és okossággal, nem pedig erőszak útján érte el hatalmas eredményeit. Emellett azonban az sincs kizárva, hogy Tito maga fogja átvenni a kommunista világ vezetőjének szerepét, amire bolsevista szempontból több “joga” volna, mint Kruscsevéknak. Az angol és amerikai diplomaták dolga, hogy Tito jövőbeli magatartását helyesen értékeljék, mert ebből a sötétmultú emberből éppenúgy válhat a komoly béke egyik megteremtője, mint a harmadik világháború előidézője. WA^m’AVWJV.VWi'A^WAV.V.V.’AVWAW/A ÚJABB VÉRES FELKELÉS ARGENTÍNÁBAN--------—o------------1955 szeptember 20-án menekült a száműzetésbe Peron, Argentina volt diktátora, miután az ellene szervezett fegyvere.-, felkelések sorozata végül is győzelemmel végződött. Utódja, Lonardi tábornok, már decemberben megbukott, s azóta Aramburu tábornok áll Argentina élén. ő alatta is több véres felkelés folyt, melynek során nyílt harcokra, majd kivégzésekre került sor. Most, 1956 június 10-én újabb súlyos forradalom tört ki, melyet éppúgy mint a korábbi esetekben, most is a Paraguayban száműzetésben élő Peron hívei készítettek elő. A kormány 12 órás ütközet-sorozatban leverte a forradalmat és unnak 40 vezetőjét a helyszínen agyonlövette. A délamerikai méretekben is szokatlan eréilyel végrehajtott megtorló intézkedéseket nem Aramburu elnök, hanem Rojas elnökhelyettes rendelte el. A lázadók többezer főnyi katonaságtól támogatva igyekeztek a különböző kormány épületeket megszállni, első céljuk pedig a Buenos Aires mellett felevő Lanus-fegyverraktár elfoglalása volt. A jelek szerint a forrongás még távolról sem ért véget. MALAYA MINISZTERELNÖKE LEMONDOTT-----------o-----------David Marshall, Malaya miniszterelnöke, aki nemrég A# gliában járt, hogy Malayanak teljes katonai függetlenséget kérjen, Szingapúrban lemondott azzal az indokolással, hogy a brit hatóságok nem teljesítettéle kívánságait. Utódja, Lim Yew Hock szintén százszázalékosan angolbarát, azonban politikájának a magva az, hogy Malaya teljes katonai önállóságára még nem érkezett el az idő. Malayaban még mindig számos kommunistabarát kínai él. s különösen a szingapúri kínai egyetem hallgatósága között sok a vörös kém és. lázitó. Ezek most arra törekszenek, hogy Malayában újra életre keltsék a nemrégen levert kommunista felkelést.-----------------------o-----------------------KRUSCSEV MÁSKÉP BESZÉL MOSZKVÁBAN mint Londonban, vagy az amerikai követ fogadásán. A szovjet pártvezér június 7-én az ifjú kommunisták gyűlésén nagy szónoklat során jelentette ki, hogy a kommunizmus jelenleg ugyan nem kíván háborút, de ez csak azért van, mert a Marx, Engels és Lenin eszméire alapított bolsevizmus békésen is győzni fog az egész világ felett. “Már nincs meszsze az idő” — mondta a nagyszájú Kruscsev — “mikor a világon csak egyetlen nagyhatalom lesz, mégpedig a szovjet.” Ez a nagyhangú frázis a legjobb bizonyítéka az oroszbk gyengeségének, — ugyanis, aki erős, vagy biztos a dolgában, annak nincs szüksége a “fenyegetésekre.”------------------------o----------------------SZOVJET AJÁNLAT DÉLAMERIKÁNAK-----------O----------A Szovjet többszázmilliós szállításra tett ajánlatot különböző latinamerikai országoknak, elsősorban Mexikónak. Az ajánlat gazdasági gépekre, szerszámgépekre .és vetőmagvakra vonatkozik. A szovjet hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi ajánlatokhoz semmiféle politikai engedmény nincs hozzákapcsolva, “mindössze” szovjet delegációk felállítása az érdekelt országokban. A latinamerikai államok egyrésze máris megadta az elutasító választ. Feltűnő a dologban az, hogy a szovjet azokat az árúkat akarja olcsón és nem nemes valutáért Délamerikába szállítani, amelyeknek megvételére — drágán és nemesvalutáért — ajánlatot tett és tesz a nyugati országoknak, Angliának, Nyugatnémetországnak, Kanadának. Az árkülönbséget a szovjet rabszolgák tízmilliói fizetik meg.-----------------------o-----------------------U NU BURMÁI MINISZTERELNÖK átadta székét a hadügyminiszternek, s országos — és világkörüli körútra indult pártjának újjászervezése céljából. U Nu hithü és odaadó buddhista tanár, aki töretlenül hisz az idealizmus győzelmében és a szelídségre alapított politikai eszközökben. Utóda. U Ba Swe, aki a “tigris” melléknéven ismeretes, már sokkal erélyesebb politikát akar bevezetni a korrupcióval, az igazságtalansággal és a kommunizmussal szemben.-----------------------o-----------------------MÉG EMLÉKSZÜNK AZOKRA A JELZŐKRE melyekkel Sztálint, mint totális zsenit, a világ legnagyobb államférfiénak, hadvezérének, tudósának, nyelvészének, filozófusának, stb., stb nevezték. A totális diktátor bűncselekményeinek leleplezése ugyanilyen totális mértékben folyik. Kruscsev legújabb, titokban tartott beszéde szerint a georgiai rablóvezér nemcsak ostoba, tudatlan, gyilkos, bolond, vérengző gazember volt, hanem egyúttak szexuális őrült is, aki fiatal lányokon és asszonyokon kéjgyilkosságokat követett el. Sztálin ellen most utólag bűnpereket akarnak indítani. TELJES MEGEGYEZÉS A SAAR-VIDÉK ÜGYÉBEN------------o------------1957 január elsején a Saar-vidék teljes egészében Nyugatnémetországhoz csatlakozik, PTanciaország viszont nagyértékű bányajogokat kap ezen a sokat vitatott területen. Ellentétben az 1935-ös eseményekkel, mikor a Saar-vidéket katonai megszállás útján csatolták vissza Németországhoz, a mostani visszacsatolás megbeszélések útján, közös megegyezéssel jött létre. A mai Nyugatnémetország gazdasági helyzete sokszorosan jobb, mint Németországé volt 1935-ben, s ezért a Saar-vidék ma nem gazdasági élethalál kérdés, mint volt a hitleri Németország számára. Másrészt a mai Franciaország politikailag sokkal gyengébb, mint volt 35-ben, s ezért nagyhatalmi presztízsére nem anynyira érzékeny, mint akkor volt. Ez az oka annak, hogy a Saar-vidék visszacsatolása szenvedélytelen, üzleti jellegű, de igazságos és józan megoldást nyert. BULGANIN SZOVJET MINISZTERELNÖK levelet intézett St. Laurent kanadai miniszterelnökhöz, melyben arra kéri, hogy Kanada járjon elől a nyugati országok között a katonaság létszámának csökkentése ügyében. Hasonló tartalmú levél érkezett Bulganintól az olasz, a francia, a nyugatnémet és az angol miniszterelnök címére is. A levél átlátszó politikai blöff. Az oroszok csak az elutasító válaszra várnak, hogy azt világgá kürtölhessék. Éppen ezért csodálkozunk egyik legnagyobb kanadai napilapnak a politikai rovatban közzétett cikkén, melyben komolyan azt javasolja, hogy Kanada ugorjon be a szovjet fogásnak és (ipítse le teljes hadseregét. Sajnáljuk, hogy az egyébként annyira jóindulatú és komoly lap ilyen naív módon játszik a kommunisták kezére. TIM BUCK, a kanadai kommunista párt hírhedt vezetője uj utasításokkal tért haza Moszkvából, melyeknek lényege — mint azt ő maga hivatalosan közölte — az, hogy a kanadai-amerikai baráti viszonyt minden erővel megrontsa. E szempontból a kanadai kommunistáknak és barátaiknak minden eszközt meg kell ragadniuk, mert a legfőbb cél : “az USA és Kanada közötti jószomszédi viszony felbomlasztása.” Más szavakkal, a moszkvai parancs ma az, hogy míg szavakkal a “békés együttélést” hirdetik, addig tettekkel a más országok közt fennálló békés együttélést támadják. Az egyetlen megoldás : A KANADAI KOMMUNISTÁKAT LAKAT ALÁ KELL TENNI HAZAÁRULÁS MIATT, s akik még nem kanadai állampolgárok, azokat KÖNYÖRTELENÜL KI KELL UTASÍTANI A VASFÜGGÖNY MÖGÉ. A VATIKÁN GRÖSZ JÓZSEF ÉRSEK MA G ATA RTÁSÁRÓ L------------o-----------A Vatikán hivatalos lapja, az “Osservatore Romano” május 20-i számában foglalkozik Grösz József kalocsai érseknek a kommunisták által való rehabilitásával. Az Osservatore Romano szerint az érsek szabadonbocsátását nem lehet az Egyház felé megbékít,ősi gesztusnak minősíteni, mert egyrészt Mindszenty bíborost a börtönből való kibocsátása óta szigorú internálásának vetették alá, másrészt a püspökre 1950-ben terorral rákényszerített megegyezés továbbra is érvényben van. Az Osservatore Romano megállapítja, hogyha a szándék a katolikus egyház jogainak helyreállítása lett volna, akkor nem kegyelmeztek volna meg Grösz érseknek, hanem hamisnak minősítették volna a vádakat, amelyek alapján öt év előtt életfogytiglani fegyházra Ítélték. Az érseket akkor helyezték vád alá, amikor elutasította az 1950-i kényszer megegyezést. Az Osservatore Romano él azzal a gyanúperrel, hogy Grösz érsek legújabb kijelentései nem valódiak és nem felelnek meg az egyházfő szabad akaratának. EISENHOWER ÚJABB BETEGSÉGE Június 6-án riasztó hírek terjedtek el a világon Eisenhower USA elnök újabb súlyos betegségéről. Az elnök egy 1 fogadásról hazatérőben súlyos gyomorbántalmakról panaszkodott, s a közvélemény újabb szívattaktól félt. A konzíliumra összehívott 22 világhírű orvos gyorsan megállapította, hogy a baj oka nem a szív, hanem a béltraktusban beállott pangás, melyet azonnali nehéz műtéttel sikerült eltávolítani. Június 10-én az elnök már egy-két percre fel is kelhetett ágyából, s az orvosi jelentések szerint a gyógyulás várakozást kielégítően gyors. A mai helyzet szerint valószínű, hogy Eisenhower a június végére tervezett nagyobb politikai találkozóit — mint Nehruval való konferenciáját — akadálytalanul meg tudja tartani. Eisenhower betegsége ismét döntő módon befolyásolja a közelgő elnökválasztás esélyeit. Mint már többször megírtuk, Eisenhower indulása esetén más jelölt aligha kerülhet szóba, mert Ike nemzetközi tekintélye, egyénisége, múltja és az amerikai állampolgárok előtti hallatlan népszerűsége olyan erők, melyekkel szemben sem Stephenson demokrata jelölt, sem a Republikánus Párt garnitúrájának egy tagja sem számíthat győzelemre. Most azonban megváltozott a helyzet. Az elnök újabb betegsége felvéti azt a gondolatot, hogy megválasztása után nem lesz képes, a következő négyéves elnöki időt akadálytalanul letölteni, úgy, hogy ma már a választónak nem csak Eisenhowerre, hanem Eisenhower azon utódaira is kell szavaznia, akik az elnök egészségi okok miatti akadályoztatása esetén a most következő négy év alatt a helyébe léphetnek. Csak múlt szeptemberben, mikor Eisenhower szívattakban feküdt, dőlt el az a fontos alkotmányjogi kérdés, hogy az elnök akadályoztatása esetén ki gyakorolja funkcióit ? Ma Nixon szenátor volna az a személy, aki automatikusan a Fehér Házba kerülne, ha Eisenhower a következő négy év alatt bármikor kénytelen volna lemondani, illetve visszavonulni, úgy, mint ahogy Truman 1945-ben automatikusan vált elnökké Roosevelt halála következtében. Nixon pedig távolról sem annyira népszerű, sem annyira tapasztalt, hogy ez a megoldás — ha rákerül a sor — kielégítőnek mutatkozzék. Másrészről azt sem lehet elvárni a republikánus érzelmű választótól, hogy Stephensonra, az ellenzéki Demokrata Párt jelöltiére szavazzon csupán azért, mert Eisenhowert szereti, de Nixont nem. A kínálkozó megoldás, ha Eisenhower nem indulna — csak az lehet, hogy a Republikánus Párt, illetve Eisenhower maga, még a választás előtt döntse el, ki legyen az a republikánus jelölt, aki mögé a teljes propagandagépezet és Eisenhower saját személyében felsorakozik. A valószínű jelölt Sherr.án Adams, régebben New Hampshire kormányzója. DEWEY BESZÉDE Dewey New York-i ügyvéd, aki az 1952-es választáson Eisenhower mögött második helyen végzett, mint a Repubikánus Párt elnök jelölt je, s egymásután három ízben New York állam kormányzója volt, olyan beszédet tartott a Kanalai Gyáriparosok Szövetségének ünnepi ebédjén, melynek ninden szavához lelkesen csatlakozhatunk. Dewey a kommuűzmus világuralmi törekvéséről beszélt. Elmondta, hogy a jelenlegi békepropaganda mind csak üres szóbeszéd, a kommuústák egyetlen tettükkel sem bizonyították be, hogy a békét komolyan gondolják, s hogy a nyugat legfőbb feladata i kommunizmus világhódító céljainak állandó leleplezése és i nyugati eszmék mellett való kitartás. Dewey nagyszerű logikával világított rá arra, hogy a világpolitika igazi küzdőere : Délázsia. Itt mintegy 800 millió ember él, akik csak nemrégen nyertek önálló nemzeti létet s állandóan tétovázlak a nyugati életformához, vagy a kommunista világhoz való csatlakozás között. Ha ez a 800 millió ember kommunistává válik, akkor a demokratikus világ kisebbségben mai-ad, s a borzalmas atomháború előbb-utóbb be fog következni. Elsősorban anyagi és technikai segítséggel leltet a vörös propaganda ellen küzdeni ezekben az országokban, s ez ma minden egyébnél százszor fontosabb. Dewey ezenfelül rámutatott arra, hogy az egyéni szabadság és az egyéni üzleti vállalkozás rendszere, úgy amint az Amerikában és Kanadában meg-van, tulajdonképpen egy és igyanaz, egyik a másik nélkül a történelem folyamán még sohasem valósult meg. Ma a világ-nak csak a kisebbik része követi még ezt az egyéni vállalkozás rendszerét, s valóban a világnak csak elenyészően kicsiny részében élnek a polgárok igazán szabadon. A CSEPEL AUTÓGYÁR TEREPJÁRÓ OROSZ JEEPEKET GYÁRT HADI CÉLOKRA. A szigetszentmiklósi Csepel autógyárban előkészületeket tettek a szovjettipusú “Gaz-69” gépkocsi, az ú. n. “orosz jeep” gyártására. A gyártás ez év második felében indul meg. Az “orosz jeep” 8 személyes, terepjáró személyautó, amelyet különleges hadicélokra terveztek. A szovjet típustól csak abban tér el, hogy a 90 lóerős benzinmotor helyett Diesel-motorral fogják felszerelni.
