Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-21 / 3. szám
VI. o KANADAI MAGYARSÁG 3. sz. 1956 január 21. &huuUm "íkcuupvilcuM 996 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Phone : LO. 0333. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Telefon : LO. 0333. Laptulajdonos-főszerkesztő: RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre ^>2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre §3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday QUO VADIS - KMSZ ? Gondolatok a Kanadai Magyarok Szövetsége közgyűlése előtt. III. A SZERVEZET. Megelőző közleményeinkben nagy vonásokban érintettük a. ) “a keretet” — a világpolitikai és abban a magyar helyzet jelenlegi és várható alakulását, b. ) “a feladatokat”, — melyek az ország felszabadítása és a magyar jövő biztosítása érdekében a külföldi magyarságra hárulnak. Más szóval a külső és belső adottságokat és a megoldásra váró teendőket. Azt a két tényezőt, mely végső fokon a cél elérésihez szükséges eszközt, a “szervezetet” is meghatározza. Megállapítottuk továbbá, hogy magyar adottságaink annyira kedvezőtlenek és a feladatok olyan nagyok, hogy komoly eredményt csak a rendelkezésre álló erők maradéktalan összefogásától remélhetünk. A kérdés amely az eddigiekből természetszerűleg felvetődik az, hogy milyen legyen az a szervezet, amely a külföldi magyarság — vagy annak legalább is túlnyomó többségének — erkölcsi és anyagi erejét összefogja ? ** * A társulásnak, — emberek, csoportok, egyesületek vagy pártok — közös cél érdekében történő összefogásának, — kis és nagy vonatkozásban egyaránt, — általában két formája ismeretes : a kényszer- és szabadtársulás. A “kényszer-társulás” jellemzője, hogy az felülről lefelé a 'akul ki. Az ilyen társukért kikényszerítő ekek, az anyagi függőségi viszonytól kezdve, a titkosrendőrség terrorjáig, a legkülönbözőbbek lehetnek. Emigrációs körülmények között, anyagilag független, | demokratikus államrendben é’ő, szabad emberek kényszertársulása elképzelhetetlen. Hatástalannak bizonyultak a társulást — összefogást és egységet — kikényszeríteni akaró egyéb emigrációs kísérletek is. Az “alkotmányra”, “jogfolytonosságra”, a “megszállt országra”, egyik vagy másik ‘ nagyhatalomra” történő hivatkozások éppenúgy, mint a hazatérés utáni vagy a túlvilági “felelősségre vonással” való fenyegetések, vagy az ellenfelek erkölcsi kiirtását célzó egyéb kísérletek. A külföldi magyarság és a magyar emigráció helyzete eléggé bizonyítják, hogy az összefogásnak ilyen eszközökkel való erőltetése milyen eredményre vezet. Marad tehát a másik lehetőség : a “szabad-társulás”. Egyesek, csoportok vagy szervezetek, szabad elhatározásból történő összefogása, olyan közös cél szolgálatában, melynek eléréséhez közös fellépésre van szükség. Kritériuma a közös cél vagy érdek és a közös fellépés szükségességének érzete. E két tényező nélkül nincsen szabad társulás. Amilyen könnyű néhány ember, vagy azonos felfogású csoport számára közös célt találni, a közös fellépésnek —- a társulásnak — szükségességét tudatosítani, éppen olyan nehéz, a különböző feladatok megoldására alakult, sokszor egymással ellenkező és eltérő érdekek által vezetett személyeket vagy csoportokat, szabad elhatározásból, közös szervezet keretében egységes fellépésre bírni. Vonatkozik ez a külföldi magyarság szervezeteire éppúgy, mint a francia parlament pártjaira. Ezért nem lett több Eckhardt Tibor “Magyarok Világszövetségénél” és Kállay Miklós “Szabad Magyarok Ligájából”, — egy ilyen szervezet szükségességét felvető felhívásnál. * Ha mindezen nehézségek ellenére, a különböző szempontok szerint megosztott magyarságot, a közös cél érdekében össze akarjuk fogni és erejét egy olyan szervezet keretében igyekszünk .érvényesíteni, amely a vezetés intencióira reagál is, akkor a következő szempontokat okvetlenül figyelembe kell venni : 1. ) A cél legyen egyszerű, világos. Kizárólag arra szorítkozzék, ami tényleg közös és minden kétséget kizáróan indokolja a szabad társulás szükségességét. Pillanatnyi adottságaink mellett, ez a kommunizmus elleni harcnál, az ország felszabadítását és jogos nemzeti igényeink megvalósítását szolgáló tevékenységnél több aligha lehet anélkül, hogy az ellentétes érdekeket ne sértse és a résztvétel indokoltságát vagy szükségességét kétségbe ne vonná. 2. ) Szervezet alkalmazkodjék az adottságokhoz és feladatokhoz. Kényesen ragaszkodjék a “szabad-társulás” örök szabályaihoz. Vezetősége megválasztásában tiszta szándék és a többség, alulról-felfelé megnyilvánuló szabad akarata éi-vényesüljön. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a szervezet külső felépítésében, a külföldi magyarság meglévő adottságait, földraj i helyzetét és a befogadó ország viszc ivrit a legmesszebbmenőén figyelembe kell venni. Belső felépítésében, a megszokott, sablonos klub vagy egyesületi tagozódás helyett, a feladat által megkövetelt szempontok érvényesül jenek. Mentes legyen rrint’en felekezeti, belpolitikai, személyi vagy egyéb befolyástól és alkalmas minden o’yan kísérlet elhárító ára, mely a társulás erejét a közös cél szolgálata helyett részlet szempontoknak vagy egyéni elképzeléseknek igyekszik megnyerni. 3.) Munkáját a feladatból folyó felelősségérzet, alapos felkészültség, a lényegre összpontosított tervszerűség és a bizalomra alapozott határozottság jellemezze. Minden magyar csúcsszervezet, puszta létezésével, széles körű hatást fejt ki. A külföld, a magyarság és a társt- I emigrációk felé egyaránt. Tevékenységét figyelemmel kisé- 1 rik, barátok, ellenségek és a kialakult vélemény nem a szervezetet, hanem a magyarságot érinti. Ezért nagy a felelősség. Olyan feladatokat, mint a kommunizmus elleni harc, egy ország felszabadítása és történelmi igazságainak érvényesítése, egy csak a nevében élő, látszat szervezet, — szellemi, tárgyi ,és anyagi felkészültség nélkül — nem szolgálhatja. Sokkal kedvezőbb körülmények között is csak akkor remélhet eredményt, ha a százféle szerteágazó érdekek és ezerféle tennivalók közepette, munkáját a lényegre összpontosítja. A magyarságért folytatott munkájában, kifelé a legerősebb hatalomra az igazságra, befelé a többség szabadon nyilvánított akaratára és bizalmára támaszkodhat. Egy ilyen szervezet vezetősége ne féljen síkraszállni történelmi örökségünkért és ne habozzon elfojtani olyan kísérleteket, melyek a szervezet létét vagy akcióképességét veszélyeztetik. Mindezen elvi és elméleti fejtegetések után, fel kell vetnünk a konkrét kérdést : “Érvényesültek-e a Kanadai Magyarok Szövetsége megalakulásában és négy éves működésében, ezek a szempontok és ezek az elvek ?” (Befejező közlemény következik). HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGE kevesebbe kerül, ha vágott sertést vesz. Pör:: sölve, vaíjy forrázva hetenként kétszer szállítunk friss i árút Oshawa és Torontó területére. Malacok 50 lbs.-ig 40 cent. 50—100 lbs-ig 36 cent. Disznók 100 lbs.-on felül 32 cent minden súlyban. Úgyszintén borjúk 10 cent per lbs. Valódi vasmegyei módra készült füstölt kolbász 70 cent per lbs. Meg rendelhet lő : TÖREKY LAJOS 75 Major St., Toronto. Telefon : WA. 2-8359. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek olvassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nasryobb hirdetéseknél árajánlattal j szívesen szolgálunk. NYILTTÉR . . Bakonyi Béláné, szül. Marschalik Marianna, volt házastái. ammal a házastársi köteléket egyszer s mindenkorra megszüntettem. Nevezettért sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem vállalok ! Végtelenül sajnálom, hogy sajtó útján, a nagy nyilvánosság előtt kell nyilatkoznom, azonban becsületem s nevem eddigi tisztasága, ezt feltétlenül megköveteli. Kelt : Toronto, 1956 jan 9-én. Bakonyi Béla p. k. SINGER VILLANYVARRÓGÉP hordozható, újjáépített, 5 évi garanciával MINDÖSSZE $19.95 Telefonhívásra ingyenes bemutatást tartunk. Uj világítás. Uj motor, Uj indítópedál. Uj táska. A gépeket varrógépszakértők építették újjá Imperial-féle géprészek felhasználásával. Tel.: WA. 1-5161 IMPERIAL SEWING MACHINE CO. LTD. 289 College St., Toronto 762 King St. E., Kitchener Tel.: 2-685.3 VÁSÁRLÁSAINÁL Hivatkozzon lapunkra A HATEZERÉVES FÉRFI Irta : Szomaházy István. A fürdő kávéházi verandáján tavaly összetalálkoztam Pintér mérnökkel, aki iskclatársam volt valamikor a veszprémi gimnáziumban. Pintér kalábriászt játszott egy hűvös sarokban, mellette pedig egy búzavirágos-kalapú fiatal asszony olvasgatta a harmadnapos újságokat. Egyszerre fölismertük egymást, az öreg Pintér elérzékenyülve borult a nyakamba, majd örvendezve bemutatott a feleségének. — Nézd cica. nézd, mondta az újságot olvasó fiatal asszonynak, — bemutatom neked a vén Lászlót, akivel hat éven át betyárkodtunk a veszprémi vár kanonoki palotái körül... Ej, ej, öreg kutya, hogy megnőttél, megemberedtél. .. Ez a szép asszony itt a feleségem, aki híven megtartja, amit az oltár előtt megfogadott, . . mert lám, még a kalábriás asztal mellé is követi az ő szerető uracskáját.. . Pintérné nevetve a kezét nyújtotta, majd férfiasán megrázta a jobbomat. Vidám, egészséges asszonynak látszott, olyan asszonynak, akit félórai ismeretség után az ember hosszú esztendők óta ismerni vél. — Maga nem kártyázik ? — kérdezte. —- Nem, nagyságos asszony, csacsi vagyok, nem is tudok egyéb játékot a huszonegyesnél ... Akkor jöjjön és udvaroljon nekem, amíg az uram a kártyapartie-ját végzi . . Úgy is közel állok már ahhoz, hogy meghaljak unalmamban, mert, fájdalom, nem tudok aludni délután, mint a többi fürdőző aszszony... Félreültünk a veranda másik sarkába s míg én a kávémat kevergettem, ő cigarettát vett elő egy oroszos ezüsttárcából. Nem szeretem a cigarettázó asszonyokat, de a Pintérné szép ajkai közó illett a vékony gianaclas s mikor a szemét összehúzta kissé a füsttől, igen bájos és kellemes látvány volt. Csakhamar az urára fordította a beszédet s egy negyedóra múlva már oly őszinte hangon csevegett velem, mintha kislány kora óta a legintimebb barátságban lennénk. — Tudja, — szólt komolyan, — Eleknek meg kell engednem, hogy kártyázzék, mert a játék szórakoztatja és mulattatja... Pedig a szórakozásra igen nagy szükségbe van, mert innen-onnan már oly idegessé lesz, hogy beszólni sem lehet vele. Az orvosnak nem tetszik az állapota — és ha az igazat megvallom, bizony nekem sem tetszik. . . — Csak nem érezteti talán a nagyságos asszonnyal is az idegességét ? — Velem ? Százszor jobban, mint másokkal. A társaságban jókedvű és szeretetreméltó, de otthon ! . . Tudja, hogy féltékeny reám ? Csak talán nem ? — Oly féltékeny, hogy szinte elviselhetetlen. Pedig elhiheti, hogy semmiféle oka sincs rá. .. — Igazán ? — Maga talán azt hiszi, hogy van ?. . . — Minden tisztességes férjnek kötelessége, hogy az ilyen világszép asszonyra féltékeny legyen... Elvégre a férjek is csak tisztában vannak azzal, hogy a világnak szeme van. . . — Ne tréfáljon, mert ez sokkal komolyabb dolog, mint gondolná. Végre is, addig fogja szuggerálni, hogy hűtlen vagyok hozzá, amíg csakugyan azzá leszek ... Pintér utóbb bevégezte a partieját, együtt mentünk le a tópartra, s együtt vacsoráztunk attól fogva a szép vendéglői terraszon. Szomorúan láttam, hogy az iskolatársam csakugyan idegesebb, mint egy fiatal férjhez illik, néha ok nélkül elborul, máskor a legkisebb epizód is dühbe hozza. Ha Pintérné jókedvűen viccelt valakivel, az ura mord arccal ült az asztal mellett, néha pedig hirtelen felszaladt a lakására, ha az asszony egyedül volt otthon a villában. Utóbb, amikor a gyerekkori barátságunkat teljesen felújítottuk, bizalmasan megkérdeztem tőle : — Hova rohansz ? — Semmi, — mondta — semmi... valamit otthon felejtettem a lakásomon... Az asszony olykor kisírt szemmel jött le a tópartra, néha napokig nem beszéltek egymással, máskor megint őszintén kitört, ha véletlenül egyedül maradtak a kávéházi verandán. — Hallotta, hogy mit beszéltem tegnap Sas főhadnaggyal ? — Hogyne ! — A galamblövésről beszéltünk és a yacht-klub augusztusi regattájáról... És tudja, hogy mi történt otthon ? — Nos ? — Egész éjjel nem hunytuk be a szemünket. .. Azzal fenyegetett, hogy megöl, ha mégegyszer egy katonával kacérkodom ... Mikor harmadnap a Yacht-Club juniálisán hosszasan kvaterkáztunk Pintérrel, s ő elérzékenyülve kezdte emlegetni a régi jó időket, a piaristák udvarát, a Szent Gellért-hegy kopár szikláit, szemtelenül szóba hoztam előtte azokat a családi ügyeket, amelyekhez tulajdonképpen nem volt semmi közöm. — Hát féltékeny vagy vén Lexi, mondtam neki mosolyogva, — mert ugy-e bár, eszedbe jut az a sok bűn, amelynek megtorlásával a Sors még adósod maradt. . . Féltékeny vagy a legszebb, a legjobb, a legbecsületesebb asszonyra. .. * Pintér, aki ekkor már be volt csípve, nem vette rossz néven a beavatkozásomat, hanem duhajul, korhely módon átölelt. — Édes öregem, mondta suttogva, ne mondd senkinek, ne árulj el, de hidd meg, hogy a legjobb asszony is megcsalja a férjét, ha a kellő alkalom megérkezik. . . Igazi szerelem nincs, csak szükségbeli ideiglenes szerelem .. A férj, aki egy szép asszonyt hozott el az oltár mellől, mindig talpon, védő állásban lesse a közelgő veszedelmet ... ❖ # Pintérnek egyszer Budapestre kellett utaznia, hogy valami vicinális vasút ügyében az illetékes férfiakkal tanácskozzék. Mikor a parton elbúcsúzott tőlünk, hogy a hajóra felszánjon, érzékenyen súgta a fülembe : — Vigyázz rá, ha csakugyan jó barátom vagy !... Hogyan vigyázzon az ember egy szép asszonyra, aki egy népes fürdőben szalmaözvegykedik ? Este együtt vacsoráztam Pintémével, de vacsora után, amikor a sötét platánok alatt egy sereg ismerősbe botlottunk, perfidül megszökött tőlem. Még éjfél után ott láttam a tó partján, egy jókedvű társaság közepette, mely orfeumi kuplékat énekelt. Harmadnap este megérkezett Pintér a budapesti kirándulásából. Váratlanul jött, mint a novellák ezredéves férjei, még pedig nem a rendes esti hajóval, amely a fővárosi vendégeket szállítani szokta, hanem éjfélkor, kerülő úton, azon a kicsike éjjeli propelleren, amely hetenkint kétszer hozta Badacsony felől az utasokat. Honnan került Budapestről Badacsonyba? Valószínűleg a gyanakodás súgta neki ezt a veszedelmes furfangot, elég a7, hogy egyetlen lélek sem várta az elhagyott tóparton s magánosán dobogó szívvel indulhatott még éjf.élután a villája felé. A viszontlátás részleteit másnap az egész fürdőben beszélték, mert szerencsétlen iskolatársamat borzasztó meglepetés várta. Sas főhadnagy (a multheti katona) ott cigarettázott a felesége .szobájában, s a Banville novelláiból olvasott föl részleteket az unatkozó szép asszonynak. A cselédek mit sem tudtak a Banville-féle elbeszélésekről, s ez a részlet, melyhez Pintér később görcsösen ragaszkodott, egyáltalában kissé apokrifnek látszott >a fürdői közönség előtt. Annyi bizonyos, hogy Sas főhadnagy levetett gallérral cigarettázott a szalon egyik fauteuiljében, s mikor Pintér sápadtan a szivéhez kapott, nyugodtan felcsatolta a gallérját. . . Pintér utóbb vadállati ordításba tört ki, s kétségbeesetten kapkodott a főhadnagy sarokba támasztott kardja után ; de a vérengzésből nem lett semmi, mert Sas fölcsatolta a kardját, mielőtt nagyobb veszedelem támadhatott volna. Mari, a szakácsnő, aki a villa többi cselédségével együtt, lázas örömmel leskelődött a földszintes ablak alatt, utóbb hallotta, mikor a Pintérné így szóllott : — Ostobaság ilyen lármát csinálnod, amiért Sassal ártatlanul beszélgettünk... De ha megcsalnálak, sem lenne csoda, hiszen te szuggeráltad belém, hogy hűtlen legyek hozzád... A főhadnagy ezután ruganyos léptekkel elvonult, anélkül, hogy a testi épségében bárminemű csorbát szenvedett volna. A szép asszony sértődötten a hálószobájába sietett, s az ajtót bezárta maga után. Pintér pedig hajnalig sétált föl s alá a felesége szalonjában és Mari, kevéssel öt óra előtt, csodálkozva látta, hogy a haragos oroszlán gyöngéden kopogtatni kezd a hálószoba ajtaján... E részleteket én, kivétel nélkül. Johanntól tudom, a szállodánk közlékeny bérszolgájától, aki kora reggel, mikor a kitisztított ruhákat behozta, örörrtrepesve újságolta, hogy botrány történt. Az unatkozó fürdővendégek e napon mennyei gyönyörűségben résrrcsü’tek ; szemtől-szembe láthatták Pintéréket, akik sápadtan, de emelt fővel jelentek ,meg délelőtt a kút mellett. Karonfogva sétáltak és közömbösen beszélgettek egymással. Sas főhadnagy pedig egy szfinksz mosolyával reggelizett a kávéház terrasszán. . . Pintér, aki délután, szokása szerint, eljött a kávéházba, mitsem szólott az éjjeli kaland felől, hanem kissé meggyűrve ült le kalábriászt játszani a mindennapi társaságával. A játék után izgatottan félrehívtam : — Tudod, hogy mit beszélnek a fürdőben ? — kérdeztem tőle. — Mit ? — Hogy éjjel Sas főhadnagyot ott találtad a feleséged szobájában. .. Pintér nagyot lélegzett, a kezével végigsimította borzas haját, aztán tétován a földre sütötte szemeit. — Ott találtam, mondta, igaz, de hát tulajdonképpen mit jelent az, hogy ott találtam?... A feleségem éjfélutánig sem tud elaludni és Sas .előzékenyen vállalkozott arra, hogy a Banville novelláit felolvassa nöki. . . Igaz, hogy nem nagyon illik az ilyesmi. . . de a mai asszonyok nem sokat törődnek az etikett szabályaival. A modern asszonyok kevesebbet adnak a látszatra, mint a régiek... És tulajdonképpen, kérlek alásan, mit is tegyek ?. . . Ha a főhadnagyot kihivatom, ezzel csak magamat és a feleségemet kompromittálom ... A kihívással hallgatagon elismerem, hogy a feleségeim megcsalt. .. pedig együgyű fajankó lennék, ha azt hinném. . . Ilonkának szabad a modora, de mérget vehetsz rá, hogy sohasem fog megcsalni... Nem ez a te véleményed is, kérlek szépen ? Helyeslőleg bólogattam és szemem a földre szegezve, mormogtam : — Igazad van... szó sincs róla... ez a leghelyesebb, amit cselekedhetsz... * ❖ ❖ De ha nem sajnáltam volna a szivem mélyéből ezt a szegény, ostoba fickót, aki tétován nézett a szemeim közé, bizonyára így szóltam volna hozzá : — Csodálkozzam-«, hogy így beszélsz, szerencsétlen ? Hiszen belőled is csak a hatezeréves férfi beszél, az örök férfi, aki pesszimista, amíg jó dolga van, de gyáván, érthetetlenül optimista, amikor a vérengző sors ellene fordul.
