Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 3. szám

VI. o KANADAI MAGYARSÁG 3. sz. 1956 január 21. &huuUm "íkcuupvilcuM 996 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Phone : LO. 0333. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Telefon : LO. 0333. Laptulajdonos-főszerkesztő: RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre ^>2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre §3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday QUO VADIS - KMSZ ? Gondolatok a Kanadai Magyarok Szövetsége közgyűlése előtt. III. A SZERVEZET. Megelőző közleményeinkben nagy vonásokban érintettük a. ) “a keretet” — a világpolitikai és abban a magyar helyzet jelenlegi és várható alakulását, b. ) “a feladatokat”, — melyek az ország felszabadítása és a magyar jövő biztosítása érdekében a külföldi magyar­ságra hárulnak. Más szóval a külső és belső adottságokat és a megoldás­ra váró teendőket. Azt a két tényezőt, mely végső fokon a cél elérésihez szükséges eszközt, a “szervezetet” is megha­tározza. Megállapítottuk továbbá, hogy magyar adott­ságaink annyira kedvezőtlenek és a feladatok olyan nagyok, hogy komoly eredményt csak a rendelkezésre álló erők maradéktalan összefo­gásától remélhetünk. A kérdés amely az eddigiekből természetszerűleg fel­vetődik az, hogy milyen legyen az a szervezet, amely a kül­földi magyarság — vagy annak legalább is túlnyomó több­ségének — erkölcsi és anyagi erejét összefogja ? ** * A társulásnak, — emberek, csoportok, egyesületek vagy pártok — közös cél érdekében történő összefogásának, — kis és nagy vonatkozásban egyaránt, — általában két formája ismeretes : a kényszer- és szabadtársulás. A “kényszer-társulás” jellemzője, hogy az felülről le­felé a 'akul ki. Az ilyen társukért kikényszerítő ekek, az anyagi függőségi viszonytól kezdve, a titkosrendőrség terrorjáig, a legkülönbözőbbek lehetnek. Emigrációs körülmények között, anyagilag független, | demokratikus államrendben é’ő, szabad emberek kényszer­társulása elképzelhetetlen. Hatástalannak bizonyultak a tár­sulást — összefogást és egységet — kikényszeríteni akaró egyéb emigrációs kísérletek is. Az “alkotmányra”, “jogfoly­tonosságra”, a “megszállt országra”, egyik vagy másik ‘ nagyhatalomra” történő hivatkozások éppenúgy, mint a hazatérés utáni vagy a túlvilági “felelősségre vonással” va­ló fenyegetések, vagy az ellenfelek erkölcsi kiirtását célzó egyéb kísérletek. A külföldi magyarság és a magyar emigrá­ció helyzete eléggé bizonyítják, hogy az összefogásnak ilyen eszközökkel való erőltetése milyen eredményre vezet. Marad tehát a másik lehetőség : a “szabad-társulás”. Egyesek, csoportok vagy szervezetek, szabad elhatározásból történő összefogása, olyan közös cél szolgálatában, melynek eléréséhez közös fellépésre van szükség. Kritériuma a közös cél vagy érdek és a közös fellépés szükségességének érzete. E két tényező nélkül nincsen szabad társulás. Amilyen könnyű néhány ember, vagy azonos felfogású csoport számára közös célt találni, a közös fellépésnek —- a társulásnak — szükségességét tudatosítani, éppen olyan ne­héz, a különböző feladatok megoldására alakult, sokszor egy­mással ellenkező és eltérő érdekek által vezetett személyeket vagy csoportokat, szabad elhatározásból, közös szervezet ke­retében egységes fellépésre bírni. Vonatkozik ez a külföldi magyarság szervezeteire éppúgy, mint a francia parlament pártjaira. Ezért nem lett több Eckhardt Tibor “Magyarok Világszövetségénél” és Kállay Miklós “Szabad Magyarok Li­gájából”, — egy ilyen szervezet szükségességét felvető fel­hívásnál. * Ha mindezen nehézségek ellenére, a különböző szem­pontok szerint megosztott magyarságot, a közös cél érdeké­ben össze akarjuk fogni és erejét egy olyan szervezet kere­tében igyekszünk .érvényesíteni, amely a vezetés intencióira reagál is, akkor a következő szempontokat okvetlenül figye­lembe kell venni : 1. ) A cél legyen egyszerű, világos. Kizárólag arra szorítkozzék, ami tényleg közös és minden kétséget kizáróan indokolja a szabad társulás szükségességét. Pillanatnyi adottságaink mellett, ez a kommunizmus el­leni harcnál, az ország felszabadítását és jogos nemzeti igé­nyeink megvalósítását szolgáló tevékenységnél több aligha lehet anélkül, hogy az ellentétes érdekeket ne sértse és a résztvétel indokoltságát vagy szükségességét kétségbe ne vonná. 2. ) Szervezet alkalmazkodjék az adottságok­hoz és feladatokhoz. Kényesen ragaszkodjék a “szabad-társulás” örök szabályaihoz. Vezetősé­ge megválasztásában tiszta szándék és a több­ség, alulról-felfelé megnyilvánuló szabad aka­rata éi-vényesüljön. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a szervezet külső felépítésében, a külföldi magyarság meglévő adottságait, földraj i helyzetét és a befogadó ország viszc ivrit a leg­messzebbmenőén figyelembe kell venni. Belső felépítésében, a megszokott, sablonos klub vagy egyesületi tagozódás he­lyett, a feladat által megkövetelt szempontok érvényesül je­nek. Mentes legyen rrint’en felekezeti, belpolitikai, személyi vagy egyéb befolyástól és alkalmas minden o’yan kísérlet el­hárító ára, mely a társulás erejét a közös cél szolgálata he­lyett részlet szempontoknak vagy egyéni elképzeléseknek igyekszik megnyerni. 3.) Munkáját a feladatból folyó felelősség­­érzet, alapos felkészültség, a lényegre összpon­tosított tervszerűség és a bizalomra alapozott határozottság jellemezze. Minden magyar csúcsszervezet, puszta létezésével, szé­les körű hatást fejt ki. A külföld, a magyarság és a társt- I emigrációk felé egyaránt. Tevékenységét figyelemmel kisé- 1 rik, barátok, ellenségek és a kialakult vélemény nem a szer­vezetet, hanem a magyarságot érinti. Ezért nagy a felelősség. Olyan feladatokat, mint a kommunizmus elleni harc, egy ország felszabadítása és történelmi igazságainak érvényesí­tése, egy csak a nevében élő, látszat szervezet, — szellemi, tárgyi ,és anyagi felkészültség nélkül — nem szolgálhatja. Sokkal kedvezőbb körülmények között is csak akkor remél­het eredményt, ha a százféle szerteágazó érdekek és ezer­féle tennivalók közepette, munkáját a lényegre összpontosítja. A magyarságért folytatott munkájában, kifelé a legerő­sebb hatalomra az igazságra, befelé a többség szabadon nyilvánított akaratára és bizalmára támaszkodhat. Egy ilyen szervezet vezetősége ne féljen síkraszállni történelmi örök­ségünkért és ne habozzon elfojtani olyan kísérleteket, me­lyek a szervezet létét vagy akcióképességét veszélyeztetik. Mindezen elvi és elméleti fejtegetések után, fel kell vet­nünk a konkrét kérdést : “Érvényesültek-e a Kanadai Magyarok Szövetsége megalakulásában és négy éves működésében, ezek a szem­pontok és ezek az elvek ?” (Befejező közlemény következik). HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGE kevesebbe kerül, ha vágott sertést vesz. Pör:: sölve, vaíjy forrázva hetenként kétszer szállítunk friss i árút Oshawa és Torontó területére. Malacok 50 lbs.-ig 40 cent. 50—100 lbs-ig 36 cent. Disznók 100 lbs.-on felül 32 cent minden súlyban. Úgyszintén borjúk 10 cent per lbs. Valódi vasmegyei módra készült füstölt kolbász 70 cent per lbs. Meg rendelhet lő : TÖREKY LAJOS 75 Major St., Toronto. Telefon : WA. 2-8359. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nasryobb hirdetéseknél árajánlattal j szívesen szolgálunk. NYILTTÉR . . Bakonyi Béláné, szül. Mar­­schalik Marianna, volt házas­­tái. ammal a házastársi köte­léket egyszer s mindenkorra megszüntettem. Nevezettért sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem vállalok ! Végtelenül sajnálom, hogy sajtó útján, a nagy nyilvá­nosság előtt kell nyilatkoz­nom, azonban becsületem s nevem eddigi tisztasága, ezt feltétlenül megköveteli. Kelt : Toronto, 1956 jan 9-én. Bakonyi Béla p. k. SINGER VILLANYVARRÓGÉP hordozható, újjáépített, 5 évi garanciával MINDÖSSZE $19.95 Telefonhívásra ingyenes bemutatást tartunk. Uj világítás. Uj motor, Uj indítópedál. Uj táska. A gépeket varrógépszakértők építették újjá Imperial-féle géprészek felhasználásával. Tel.: WA. 1-5161 IMPERIAL SEWING MACHINE CO. LTD. 289 College St., Toronto 762 King St. E., Kitchener Tel.: 2-685.3 VÁSÁRLÁSAINÁL Hivatkozzon lapunkra A HATEZERÉVES FÉRFI Irta : Szomaházy István. A fürdő kávéházi verandáján tavaly összetalálkoztam Pintér mérnökkel, aki is­­kclatársam volt valamikor a veszprémi gimnáziumban. Pintér kalábriászt játszott egy hűvös sarokban, mellette pedig egy búzavirágos-kalapú fiatal asszony olvas­gatta a harmadnapos újságokat. Egyszer­re fölismertük egymást, az öreg Pintér el­­érzékenyülve borult a nyakamba, majd ör­vendezve bemutatott a feleségének. — Nézd cica. nézd, mondta az újságot olvasó fiatal asszonynak, — bemutatom neked a vén Lászlót, akivel hat éven át betyárkodtunk a veszprémi vár kanonoki palotái körül... Ej, ej, öreg kutya, hogy megnőttél, megemberedtél. .. Ez a szép asszony itt a feleségem, aki híven meg­tartja, amit az oltár előtt megfogadott, . . mert lám, még a kalábriás asztal mellé is követi az ő szerető uracskáját.. . Pintérné nevetve a kezét nyújtotta, majd férfiasán megrázta a jobbomat. Vi­dám, egészséges asszonynak látszott, olyan asszonynak, akit félórai ismeretség után az ember hosszú esztendők óta ismerni vél. — Maga nem kártyázik ? — kérdezte. —- Nem, nagyságos asszony, csacsi va­gyok, nem is tudok egyéb játékot a hu­szonegyesnél ... Akkor jöjjön és udvaroljon nekem, amíg az uram a kártyapartie-ját végzi . . Úgy is közel állok már ahhoz, hogy meghaljak unalmamban, mert, fájdalom, nem tudok aludni délután, mint a többi fürdőző asz­­szony... Félreültünk a veranda másik sarkába s míg én a kávémat kevergettem, ő ciga­rettát vett elő egy oroszos ezüsttárcából. Nem szeretem a cigarettázó asszonyokat, de a Pintérné szép ajkai közó illett a vé­kony gianaclas s mikor a szemét összehúz­ta kissé a füsttől, igen bájos és kellemes látvány volt. Csakhamar az urára fordítot­ta a beszédet s egy negyedóra múlva már oly őszinte hangon csevegett velem, mint­ha kislány kora óta a legintimebb barát­ságban lennénk. — Tudja, — szólt komolyan, — Eleknek meg kell engednem, hogy kártyázzék, mert a játék szórakoztatja és mulattat­ja... Pedig a szórakozásra igen nagy szükségbe van, mert innen-onnan már oly idegessé lesz, hogy beszólni sem lehet ve­le. Az orvosnak nem tetszik az állapota — és ha az igazat megvallom, bizony nekem sem tetszik. . . — Csak nem érezteti talán a nagyságos asszonnyal is az idegességét ? — Velem ? Százszor jobban, mint má­sokkal. A társaságban jókedvű és szeretet­reméltó, de otthon ! . . Tudja, hogy félté­keny reám ? Csak talán nem ? — Oly féltékeny, hogy szinte elviselhe­tetlen. Pedig elhiheti, hogy semmiféle oka sincs rá. .. — Igazán ? — Maga talán azt hiszi, hogy van ?. . . — Minden tisztességes férjnek köteles­sége, hogy az ilyen világszép asszonyra féltékeny legyen... Elvégre a férjek is csak tisztában vannak azzal, hogy a világ­nak szeme van. . . — Ne tréfáljon, mert ez sokkal komo­lyabb dolog, mint gondolná. Végre is, ad­dig fogja szuggerálni, hogy hűtlen va­gyok hozzá, amíg csakugyan azzá le­szek ... Pintér utóbb bevégezte a partieját, együtt mentünk le a tópartra, s együtt vacsoráztunk attól fogva a szép vendéglői terraszon. Szomorúan láttam, hogy az is­kolatársam csakugyan idegesebb, mint egy fiatal férjhez illik, néha ok nélkül elborul, máskor a legkisebb epizód is dühbe hozza. Ha Pintérné jókedvűen viccelt valakivel, az ura mord arccal ült az asztal mellett, néha pedig hirtelen felszaladt a lakására, ha az asszony egyedül volt otthon a villá­ban. Utóbb, amikor a gyerekkori barátsá­gunkat teljesen felújítottuk, bizalmasan megkérdeztem tőle : — Hova rohansz ? — Semmi, — mondta — semmi... va­lamit otthon felejtettem a lakásomon... Az asszony olykor kisírt szemmel jött le a tópartra, néha napokig nem beszéltek egymással, máskor megint őszintén kitört, ha véletlenül egyedül maradtak a kávéhá­zi verandán. — Hallotta, hogy mit beszéltem tegnap Sas főhadnaggyal ? — Hogyne ! — A galamblövésről beszéltünk és a yacht-klub augusztusi regattájáról... És tudja, hogy mi történt otthon ? — Nos ? — Egész éjjel nem hunytuk be a sze­münket. .. Azzal fenyegetett, hogy meg­öl, ha mégegyszer egy katonával kacérko­dom ... Mikor harmadnap a Yacht-Club juniáli­­sán hosszasan kvaterkáztunk Pintérrel, s ő elérzékenyülve kezdte emlegetni a régi jó időket, a piaristák udvarát, a Szent Gellért-hegy kopár szikláit, szemtelenül szóba hoztam előtte azokat a családi ügye­ket, amelyekhez tulajdonképpen nem volt semmi közöm. — Hát féltékeny vagy vén Lexi, mond­tam neki mosolyogva, — mert ugy-e bár, eszedbe jut az a sok bűn, amelynek meg­torlásával a Sors még adósod maradt. . . Féltékeny vagy a legszebb, a legjobb, a legbecsületesebb asszonyra. .. * Pintér, aki ekkor már be volt csípve, nem vette rossz néven a beavatkozásomat, hanem duhajul, korhely módon átölelt. — Édes öregem, mondta suttogva, ne mondd senkinek, ne árulj el, de hidd meg, hogy a legjobb asszony is megcsalja a fér­jét, ha a kellő alkalom megérkezik. . . Iga­zi szerelem nincs, csak szükségbeli ideig­lenes szerelem .. A férj, aki egy szép asszonyt hozott el az oltár mellől, mindig talpon, védő állásban lesse a közelgő ve­szedelmet ... ❖ # Pintérnek egyszer Budapestre kellett utaznia, hogy valami vicinális vasút ügyé­ben az illetékes férfiakkal tanácskozzék. Mikor a parton elbúcsúzott tőlünk, hogy a hajóra felszánjon, érzékenyen súgta a fülembe : — Vigyázz rá, ha csakugyan jó bará­tom vagy !... Hogyan vigyázzon az ember egy szép asszonyra, aki egy népes fürdőben szal­­maözvegykedik ? Este együtt vacsoráztam Pintémével, de vacsora után, amikor a sö­tét platánok alatt egy sereg ismerősbe botlottunk, perfidül megszökött tőlem. Még éjfél után ott láttam a tó partján, egy jókedvű társaság közepette, mely or­­feumi kuplékat énekelt. Harmadnap este megérkezett Pintér a budapesti kirándulásából. Váratlanul jött, mint a novellák ezredéves férjei, még pe­dig nem a rendes esti hajóval, amely a fő­városi vendégeket szállítani szokta, ha­nem éjfélkor, kerülő úton, azon a kicsike éjjeli propelleren, amely hetenkint két­szer hozta Badacsony felől az utasokat. Honnan került Budapestről Badacsonyba? Valószínűleg a gyanakodás súgta neki ezt a veszedelmes furfangot, elég a7, hogy egyetlen lélek sem várta az elhagyott tó­parton s magánosán dobogó szívvel indul­hatott még éjf.élután a villája felé. A vi­szontlátás részleteit másnap az egész für­dőben beszélték, mert szerencsétlen iskola­társamat borzasztó meglepetés várta. Sas főhadnagy (a multheti katona) ott ciga­rettázott a felesége .szobájában, s a Ban­­ville novelláiból olvasott föl részleteket az unatkozó szép asszonynak. A cselédek mit sem tudtak a Banville-féle elbeszélések­ről, s ez a részlet, melyhez Pintér később görcsösen ragaszkodott, egyáltalában kis­sé apokrifnek látszott >a fürdői közönség előtt. Annyi bizonyos, hogy Sas főhadnagy levetett gallérral cigarettázott a szalon egyik fauteuiljében, s mikor Pintér sápad­tan a szivéhez kapott, nyugodtan felcsa­tolta a gallérját. . . Pintér utóbb vadállati ordításba tört ki, s kétségbeesetten kap­kodott a főhadnagy sarokba támasztott kardja után ; de a vérengzésből nem lett semmi, mert Sas fölcsatolta a kardját, mi­előtt nagyobb veszedelem támadhatott vol­na. Mari, a szakácsnő, aki a villa többi cse­lédségével együtt, lázas örömmel leskelő­­dött a földszintes ablak alatt, utóbb hal­lotta, mikor a Pintérné így szóllott : — Ostobaság ilyen lármát csinálnod, amiért Sassal ártatlanul beszélgettünk... De ha megcsalnálak, sem lenne csoda, hi­szen te szuggeráltad belém, hogy hűtlen legyek hozzád... A főhadnagy ezután ruganyos léptekkel elvonult, anélkül, hogy a testi épségében bárminemű csorbát szenvedett volna. A szép asszony sértődötten a hálószobájába sietett, s az ajtót bezárta maga után. Pin­tér pedig hajnalig sétált föl s alá a felesé­ge szalonjában és Mari, kevéssel öt óra előtt, csodálkozva látta, hogy a haragos oroszlán gyöngéden kopogtatni kezd a há­lószoba ajtaján... E részleteket én, kivétel nélkül. Johann­­tól tudom, a szállodánk közlékeny bérszol­gájától, aki kora reggel, mikor a kitisz­tított ruhákat behozta, örörrtrepesve új­ságolta, hogy botrány történt. Az unat­kozó fürdővendégek e napon mennyei gyö­nyörűségben résrrcsü’tek ; szemtől-szembe láthatták Pintéréket, akik sápadtan, de emelt fővel jelentek ,meg délelőtt a kút mellett. Karonfogva sétáltak és közömbö­sen beszélgettek egymással. Sas főhad­nagy pedig egy szfinksz mosolyával reg­gelizett a kávéház terrasszán. . . Pintér, aki délután, szokása szerint, el­jött a kávéházba, mitsem szólott az éjjeli kaland felől, hanem kissé meggyűrve ült le kalábriászt játszani a mindennapi tár­saságával. A játék után izgatottan félre­hívtam : — Tudod, hogy mit beszélnek a fürdő­ben ? — kérdeztem tőle. — Mit ? — Hogy éjjel Sas főhadnagyot ott ta­láltad a feleséged szobájában. .. Pintér nagyot lélegzett, a kezével végig­simította borzas haját, aztán tétován a földre sütötte szemeit. — Ott találtam, mondta, igaz, de hát tulajdonképpen mit jelent az, hogy ott ta­láltam?... A feleségem éjfélutánig sem tud elaludni és Sas .előzékenyen vállalko­zott arra, hogy a Banville novelláit felol­vassa nöki. . . Igaz, hogy nem nagyon illik az ilyesmi. . . de a mai asszonyok nem so­kat törődnek az etikett szabályaival. A modern asszonyok kevesebbet adnak a látszatra, mint a régiek... És tulajdon­képpen, kérlek alásan, mit is tegyek ?. . . Ha a főhadnagyot kihivatom, ezzel csak magamat és a feleségemet kompromittá­lom ... A kihívással hallgatagon elisme­rem, hogy a feleségeim megcsalt. .. pedig együgyű fajankó lennék, ha azt hinném. . . Ilonkának szabad a modora, de mérget ve­hetsz rá, hogy sohasem fog megcsalni... Nem ez a te véleményed is, kérlek szépen ? Helyeslőleg bólogattam és szemem a földre szegezve, mormogtam : — Igazad van... szó sincs róla... ez a leghelyesebb, amit cselekedhetsz... * ❖ ❖ De ha nem sajnáltam volna a szivem mélyéből ezt a szegény, ostoba fickót, aki tétován nézett a szemeim közé, bizonyára így szóltam volna hozzá : — Csodálkozzam-«, hogy így beszélsz, szerencsétlen ? Hiszen belőled is csak a hatezeréves férfi beszél, az örök férfi, aki pesszimista, amíg jó dolga van, de gyáván, érthetetlenül optimista, amikor a véreng­ző sors ellene fordul.

Next

/
Thumbnails
Contents