Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-19 / 20. szám

DAI MAGYARSÁG VI. 20. sz. 1956 május 19. a s B ■ « 0 R.OPEA\ l—-JIT Hasz­nálja Az utol­érhetetlen hatású UJ DIANA CSÖP­PEKET meghűlésből eredő Ö H Ö G É & utak katarrhusa, az iá, a bronchitis, s a séges t orokbánt álmák nert nagyszerű gyógy­­t. Ugyancsak kitűnő ású toroköblítőszer. nőttek és gyermekek aránt használhatják. APHATó MINDEN RUG STOREBAN. unentes európai vagy amerikai GYÓGYSZER AGYARORSZÁGRA i postán 7 nap alatt ct Svájcból küldhető, állítmányt garantáljuk. esen adunk bővebb fel­világosítást. T PARCEL CENTRE TO HUNGARY Queen St., W., Toronto Tel.: EM. 6-4593 Magyar kiszolgálás. |Í MONTREALI EX A. KELEN ÉG ÜZENETEI : t is harcol a KELEN CÉG cete forint küldés ellen ? sieges hangsúlyozni, hogy in veszéllyel jár az ilyen hivatalos pénzküldés, iszázan jelentkeztek ná­­panaszolva, hogy a pénzt ;11 jó dollárban befizettek, on nem kapták meg. Sőt záz azok száma, kik ellen yarországon bűnvádi el­­st indítottak. No már t mért tegyük ki az óha­­kat is veszedelemnek és a pénzt is kockáztatjuk. :en az IRKA SZABAD- jASZTÁS útján egy dollá­­több forintot kapnak, tha feketén küldene pénzt, lezer forintnak megfelelő iktildést is vállalunk IRKA I lBADVÁLASZTÁS útján, iletanyagot, deszkát, tég­­cserepet, vasgerendákat, j rmit ! Gyapjúfonalat ól­ában kap, mert minden ímentesen megy. Sokan ak fel 500 dollárnál na­­>bb összeget, sőt voltak, kik )0 dollárt is feladtak egy ire és boldog levelek jöttek, y pontosan Jís előnyösen ; minden elintézve. Ez az zság és nem az, hogy feke­­forint volna előnyös. Veszé­­s és ne tegye ki otthoni iládját, hogy bajba keríil­­i, Horváth József úr jól tette, gy gondosan elkészítette ^rendeletét. Ezt mindenki, főleg magános ember tegye Kihozatali, hazautazási ügy­­n hajón vagy repülőn, for- Ijon hozzánk, Gyógyszere­it \pontosan, gyorsan kül­­ink Szlovenszkóba is. Fól­iások. hitelesítések ! iLEX, A. KELEN LIMITED 1467 Mansfield St., Montreal 2, Quebec. Phone : PL. 954S. ^•vWWWAVWVWANiW» VÁSÁRLÁSAINÁL [IVATKOZZON LAPUNKRA MOZI MOSOK MELODY THEATRE, TORONTO 144 COLLEGE ST. TEL.: WA.2-0850 — WA. 2-63191 JELENLEGI MŰSOR szerdáig, 1956 május 23-ig bezárólag. ]röKK MARIKA PAZAR, SZÍNES, ZENÉS FILMJE : DIE FRAU MEINER TRAUME (“ÁLMAIM ASSZONYA”) Angol feliratokkal, mindenkori német filmgyártás egyik legremekel>b al­kotása telve romantikával, lendülettel és humorral, fTovábbi főszereplők: WOFGANG LUKSCHY. WALTER] MÜLLER és sokan mások. Kisérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Előadások naponta 6.05 és 8.30-kor, Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor. IMELODY THEATRE, MONTREAL] iHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok). AV. 8-3070* |Péntektől, 1956 május 18-tól csütörtökig, május 24-igl A MEGRÁZÓAN SZÉP BEETHOVEN FILM EROICA Angol feliratokkal. A német zenetitán élete, szerelmi és tragikus sorsa. EWALD BALSER remek alakításával a főszerepben. További főszereplők : JUDITH HOLZMEISTER MA j IRIANNE SCHOENAUER, OSKAR WERNER és mások \ Kisérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, ^szombaton és vasárnap 2.05, 4.15, 6.30 és 8.45 órakorJ YORK THEATRE, HAMILTON 11956 május 17-, IS- és 19-én (csütörtöktől szombatig) j A NAGYSZERŰ, VÉGTELENÜL ÉRDEK FESZÍTŐ NÉMET-LENGYEL KÉMFILM RITTMEISTER WRONSK9 Címszereplő : WILLY BIRGEL Kisérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Előadások naponta 6 és 8.15 órakor este. Szombaton 2 órától folytatólagosan. NYARALJON MUSKOKÁN GOLDEN GATE LQDGE-BANi CSÁSZÁR I S T V Á N közismert nyaralójában. Magyar és bécsi konyha. — Italok az L.C.B.O. által engedélyezve. Homokstrandja egyedüli Muskokán, privát tennisz­­pálya, motorcsónak, T.V. a társalgóban és golfpálya két mile-ra. Torontótól csak 120 miles távolságra. HETI ÁRAK: teljes ellátással személyenként $35.00-tó! ELŐSZEZONBAN : júniusban és szeptemberijén árengedmények. Megnyitás : június 1-én (hosszú-weekend.) ^Felvilágosításért írjon: MANAGER. Golden Gate Lodge, Muskoka, Milford Bay, Ontario. Tel.: Milford Bev 9 R 4. ARANYKARIKA Irta : SZITNYAI ZOLTÁN. XIII. GYÓGYSZERT KÜLD AZ ÓHAZÁBA ? Küldje a receptet, vagy a rendelést hozzánk INTERNATIONAL PHARMACY 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. WA. 3-1882 Gyógyszer csomagokat két héten belül teljes garancia mellett leszállítjuk. {Magy arul levelezünk és beszélünk. ! KMÄDÄ LEGNAGYOBB LINCOLN, METEOR ÉS MEBOTHY AUTÓÜZLETE REGENT MOTOR SALES 323 COLLEGE SE. (1 blokkra nyugatra a Spadinától.) / TELEFON : WA. 1-1406. MAGYARUL IS BESZÉLÜNK l A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nasrvobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. — Ne bántsa ! — kiáltottam parancsolóan és kirántottam a kardomat. Agor visszafordult. Hosszan rámnézett, aztán felröhö­gött. Kissé megmarkolta a botját és tántorogva jött felém. Olyasféle léptekkel, mint a harangozó, akkor, régen a to­ronyban. — No most aztán móresi’e tanítalak — mondta kaján arccal és hirtelen előrenyujtóttá a kezét. A kardomat akarta elkapni, de .ín a levegőbe lendítettem :> a vékony penge sziszegve lesújtott. Agor felszisszent s a szája elé kapta a kezét. Az arcát elöntötte a vér. A hátam bőgött zajosan nyílt fel az ajtó. — Lulu ! — sikoltotf fel Anica. Az ölébe kapott és az ajtó felé hátrált velem. A kertes' ismét ütésre emelte véres öklét. De akkor belépett a rendőr. — Micsoda garázdaság ez itt ? Anica kivohant velem. Úgy látom — mondta anya s egészen fehér volt az arca az ijedtségtől — én már nem bírok veled. Majd szólok apának s valami javítóintézetbe fogunk küldeni. — Anyuskám, hiszen én. .. — Csak menj, menj. .. Rossz fiú vagy, nagyon rossz. — Úgy. hát így szokás bánni egy hőssel ? — gondoltam magamban mélyen megsértődve. Apát vártam, ő majd megért és méltányolja hősies cse­lekedetemet. — Ilyen későn ? — mondta anya, amikor apa hazaérke­zett és megcsókolta anya homlokát. — A telepen voltam — mondta apa elgondolkozva s me­gint szomorú volt a hangja. — Talán ismét valami baj van ? — aggódott anya. — Nem, senpmi különös. . . Istenem, kisebb bajok min­dig adódnak. . . dehát ez az élet. — Kálmán én meg panaszt teszek Lulu ellen. Úgy lát­szik, már-nem bírok a gyerekkel. — Mit hallok ? — nézett rám apa tréfás szigorral. — Csak vegye elő keményen. Halálos rémületbe hozta az egész házat. Hallgattam. Hagytam anyát beszélni. Pedig egész más­ként mondja el a dolgokat. Mintha nem én mentettem volna meg az Agorné életét, hanem Anica az enyémet. Holott ő csak nevetségessé tett engem a rendőr előtt. — És most mi van vele ? — kérdezte apa, miután végig­hallgatta anyát. Kivel ? — Az Agorral. — Semmi.'Ázít mondják alszik. Az a buta asszony még védelmébe vette, hogy nem is ütötte meg őt. hanem csak el­esett s attól lett véres az arca. — Talán jobb is így —- mondta apa. — Ha kialudta a részegségét megint összebékülnek. De csak nem képzeli Kálmán — mondta már anya ingerülten, — hogy ezzel rendben is van ? — Légy nyugodt — csillapította apa — majd én elbá­nok vele. — Hogy éiüi ezt ? *> — Bízd csak rám. Majd én leszoktatom erről. — No de Kálmán, ezekután magának ez elégséges meg­oldás, hogy leszoktatja Agort ? — De hát mit tehetek, édes fiam ? — Ki kell dobni. — Értsd meg, hogy ez az ember Rosenstein alkalmazott­ja, én nem rendelkezem vele. Én nem értek semmit — kiáltott fel anya egész áthe­­viilten — én csak azt tudom, hogy már a gyerekeim élete is veszélyben van emiatt a részeges alak miatt. Mindeddig hallgattam. Hagytam anyát beszélni. De most már meg kell mondanom apának az igazat, hogy ezentúl már nem kell a kertésztől félni. Már nem is élne. ha Anica nem rontja cl a dolgot azzal, hogy ölbe kap, épp akkor, amikor le akartam szúrni Agort. — Apa — kezdtem fontoskodva, — ha én akkor. . . Apa haragosan rámkiáltott: — Add ide rögtön azt a kardot 1 Kissé hátrább léptem és hitetlenül néztem apára. De még szigorúbban ismételte :- Rögtön, ha mondom. Hát jó. Már apa is elhagy engem. Hirtelen leoldottam a1 kardot : — Tessék. — Valóban fölséges mozdulattal nyújtottam át neki. Mint egy valódi király, akit a túlerő lefegyverezett. — Nézd kisfiam — kezdte már apa engesztelőén — ez' nem azért kaptad, hogy a magad kárára csinálj csacsiságokat Te még kicsi vagy és ne ártsd magad a nagyok dolgába. Át akart ölelni, de én kirántottam magam és kifutottam A gyerekszobába mentem és megálltam a nyitott ablak­nál. Valaki keresztülment a csendes utcán és sokáig leheteti hallani távolodó lépteit. A lakás mélyéből nyugodt beszélgetés hangjai, tányérok csörömpölése hallatszott be. Edit tüntetőén nevetett valamin. Ilyenkor mindig nevet és nagyon jókedvű, hízeleg apának, anyának és nagyon engedelmes. Velem meg senki se törődik. Mintha nem is lennék apa meg anya fia. Magamra hagytak. Azt se bánnák, ha meghalnék. Igen, ha meghalnék. .. Kihajoltam az ablakon. Csak ne volna ilyen magas. Vagy. ha tudnám, hogy nem fájna. .. Aztán mindenki kifutna a házból és ott találnának a földön, véresen. Mégegyszer föl­néznék szomorúmosollyal és azt mondanám : már nem harag­szom, már megbocsátottam. Füleltem. Hátha jön valaki ? De senki. Tovább néztem a fal magas síkját. Arra gondoltam, aho­gyan majd a koporsóban fekszem, behunyt szemmel. “Milyen szép halott. Istenem !” Mondják majd rólam is. Apró, gyors léptek közeledtek a szomszéd szobából. Széket húztam az ablak elé és sietve felálltam rá. — Gyere vacsorázni ! — kiáltott be Edit a félig nyitott ajtón. Nem is válaszoltam. — Nem jössz ? — kérdezte már komolyabban. Még várt egy ideig. — Annál jobb. legalább több marad nekem — és behúzta maga után az ajtót. Bántott, hogy több marad neki, azért mert én nem eszem. Meg éhes is voltam. De mégse mentem. Ott álltam a széken, vártam és gondolkoztam. Edit azóta elmondta, hogy a n; itott ablakban állok és abból tudhatják, hogy meg akarok halni. Vártam. Nagyon sokáig vártam, hogy jöjjenek és az utolsó pillanatban megakadályozzák, hogy levessem magam az ablakból. De nem jött senki . . Azóta már a vacsorát is elfogyaszthatták. Nélkülem. Azóta már rég meghalhattam volna. A távoli szobákból ismételt ajtónyitás hallatszott. Ilyenkor féllábammal az ablakpárkányra léptem. Ujjaim gör­csösen kapaszkodtak az ablakfába. Aztán ismét csönd. .. —- Hát senki, senki se törődik azzal, ha én meghalok ? Ismét lépteket hallottam. Ismét mélyen kihajoltam, mintha máris ugranék, de még erősebben kapaszkodtam meg az ablakrámában. Anica állt meg az ajtóban. Még háromig számolok magamban s ha addig sem történik semmi, okvet­lenül kiugróm az utcára. — Mit csinál ott ? — kiáltott fel Anica és hozám szaladt. — Hagyjon — rángattam magam. — Én meghalok s ha akkor elenged, talán csakugyan kiugrottam volna. —Méltóságos úr ! Méltóságos úr ! — kiáltozott Anica a lakás belseje felé. Bejött apa. Hosszú pipáját előre tartotta és csodálko­zás volt a szemében. Anica apa fülébe súgott valamit, mire ő intett, hogy hagyjon bennünket magunkra. Aztán átkarolt szorosan, de nem úgy, mint Anica, hanem, mintha csak át akarna ölelni. — Látod — s a pipaszárával az ég felé mutatott — az ott a Göncölszekér. És az a kekfejű'csillag, az meg a Vénus. Egy pillanatra az égre pislogtam, majd hirtelen lesütöt­tem a szememet, mert nem hallgathatom, amit apa mond, én haragban vagyok vele és most meg fogok halni, mert en­gem senki sem szeret. De apa nyugodtan mutogatott tovább a pipaszárral : — És nézd csak Lulu, ez meg a Mars. A fegyverek istené­­j tói kapta a nevét. Aztán van egy csillag, amit szabad szem­mel nem is lehet látni, de ha jó leszel. . . Megrándltcttam magam, mert én inkább nem leszek jó. — No várj csak, majd egy nagy távcsövein keresztül fogjuk megnézni s akkor látni fogod, hogy annak a csillagnak még gyűrűje is van. — Gyűrűje ? — szaladt ki a számon önkéntelenül, de nyomban elhallgattam, durcásan kiduzzasztott szájjal, mert engem az se érdekel, ha gyűrűje is van. — Bizony, gyűrűje. Ez meg a Tejút. Másként a hadak útja, ez a hosszú, ezüstös sáv. Ha bajba jut a magyar nemzet, Csaba királyfi ezen nyargal le hozzánk segítségül. Látod, ■ milyen kis ezüstös pontok ? Pedig azok is csillagok és talán I nagyobbak is, mint a Föld. ahol mi élünk. — Hát az is mind föld ? — feledkeztem meg magamról (ismét és csalódottan néztem a végtelen égre. — Hát azok is i a föld és nem csillagok ? i — Mindegyiknek van neve, mindnek más és más. A mi i földünk is egy csillag és Földnek hívják. Mennyivel szebb volt, ahogy én gondoltam el. Fölöttünk az ég, a ,mennyország boltozata, azon lógnak a csillagok. Egész kicsi kis csillagok. — És mekkorák ? — érdeklődtem. Már végkép és tel­jesei: megfeledkeztem arról, hogy apával haragban vagyok. Némelyik olyan nagy. hogy a földünk ahhoz képest ciyan kicsi, mint a dió a dinnyéhez. — És hováig terjed az ég ? y — Ez mind ég. amit itt a fejed fölött látsz kisfiam. Az is. amit már nem látsz és azon is túl csupa ég. Ott is vannak csillagok .Meg azokon túl is. És ennek a nagy égnek sehol sincs vége. —- De ott, ott — mutattam clszomorodva, némi remény­kedéssel mégis — ott mi van. ahol már nincsenek csillagok ? — Ott is csillagok vannak, mondom, csak nem látjuk őket. — És aztán ? — Azután is. — De ahol a vége van ? — Ennek nincs vége. Ez mindig és mindenütt van. Nincs vége ? Istenem, hiszen mindennek van vége. Vala­hol okvetlenül van. Apa is tudja biztosan, csak nem akarja megmondani. — Hát hol van akkor a Mennyország, ahol az Istenke leitik ? -Apa egy pillanatig ijedten nézett rám. Mintha elárult cina valamit, amit nem lett volna szabad. — A Mennyország ? — kérdezte aztán mosolyogva — bitód, neked van igazad. A [Mennyország csakugyan ott van. — Ahol már nincsenek csillagok ? — helyeseltem. Ott, ott. Összetettem a tenyeremet. Majd szélesen kitártam a tarjaimat : — S ott egy nagy-nagy palota van, sok-sok lépcsővel iziistszobákkal, aranyszobákkal, aztán egy gyémántszobában nagy-nagy trónus. Ezen ül az Úristen. De őt sohase lehet látni, mert olyan fényes, hogy még az angyalkák is lehuny­lak előtte a szemüket. — Bizony, bizony - mondogatta apa és forró öleléssel magához húzta az arcomat. A ház már elcsendesedett. A petróleumlámpák is sorra elaludtak a szobákban. Ismét csak mi ketten virrasztottunk az ebédlőben. Én apa ölében ültem és néha megsimogattam fáradt, kék-eres kezét. — Apuska — kérdezgettem tovább — ugye az Istenke után a király el legnagyobb úr ? — Bizony a király. (Folytatása következik).

Next

/
Thumbnails
Contents