Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-05 / 18. szám

KANADAT MAGYARSÁG 3 Vl. 18. sz. 1956 május 5. A DÉLI HARANGSZÓ ÉS A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL; Irta : Dr. Hets Aurélián O.S.B. (Sao Paulo). IV. A szultán személyesen állt rohamoszlopai élére és a ma­gyar védőőrséget előretolt állásaiból, a külvárosból, vissza­szorította a fellegvárba, sőt a harmadik támadással sikerült a vár külső részébe is benyomulniok. A belső vár megroha­­mozásokar történt az ismert eset, hogy egy török katona már, ki akarta tűzni zászlaját a belső var egyik tornyára, ami a védő seregben a vár elestének benyomását kelthette volna. A bástyára kitűzött török zászló megbénította volna a védők ellenállását. E kritikus és döntő helyzetben egy Dugonics Ti­tusz nevű vitéz ölre ment a török zászlótartóval és mert más­ként nem gyűrhette le, saját életének feláldozásával magával rántotta a vár árkába. A vár sorsa már kétségbeejtő volt. Az állandó ágyúzás következtében a város külső falai már a földdel voltak egyen­lők. A várbeliek akkor uj taktikához folyamodtak. Szurkos .es kénes rőzsekötegeket és gerendákat szórnak le a rohamlétrá­kon hangyák módjára felkúszó ozmánokra. Rohamot roham után vernek vissza. A szultán őrjöngve tombol és korbáccsal vereti katonáit újabb és újabb rohamra. Hunyadi lóháton bás­­tyáról-bástyára nyargal és lelkesítve tüzeli katonáit. Ahol a nagy hadvezér megjelenik, a védők uj erőre kapnak és lelkes “Jézus, Jézus” csatakiáltással vetik rá magukat a támadókra. Az elkeseredetten tomboló harc során a védők egy cso­portja hősies kirohanással igyekezett a vár egyik nagyon veszélyeztetett pontjáról visszatartani az ozmán csapatokat. Váratlan rohamuk megzavarta az ostromlókat, akik futás­nak eredtek. Hunyadi felismerte a kedvező pillanatot és na­gyobb sereggel, amelyet személyesen vezetett a hátráló ana­tóliai lovasságra vetette magát. Az ősz Kapisztrán, a keresz­tet magasra emelve azonnal a küzdők közé sietett és magával ragadta a fellelkesült kereszteseket. Az ozmán harcosok meg­inogtak. Hunyadinak sikerült eljutni a török ágyúkig, ame­lyeket nyomban megfordíttatott és közelről lövette velük az ellenséget. Ez eldöntötte a csata sorsát, A harcban maga a szultán is megsebesült. Egyik tatár fejedelem elesett. Az esti órákban már nyilvánvaló lett, hogy a török nem bír helytáll­ni és nemsokára a megkezdett visszavonulás is rendetlen fu­tássá fajult. Európa megmenekült. Hunyadi és Kapisztrán érdeme. A kortársak felismerték a győzelem jelentőségét. Hu­nyadi és Kapisztrán óriásokká nőttek a harcok során. “Visz­­szavcnulni — kiáltja a török — mert itt nem emberekkel kell harcolni ; a keresztények Istene harcol ellenünk.” III. Callixtus pápa élete legszerencsésebb eseményének mondta a nándorfehérvári diadalt és nem győzte magasztalni Hunyadit, akit évszázadok óta a leghíresebb hősnek nevez. Augusztus 6-án vette hírét a nagy győzelemnek, ezért a kö­vetkező évben elrendelte, hogy ezen a napon, mint kötelező ünnepet tartsa meg az Egyház Urunk színeváltozását. A hír vétele napján a pápa parancsára megszólalnak az összes templomok harangjai és minden templomban ünnepélyes kör­menetet tartanak. Hunyadi János diadalmas pályájának csúcsteljesítménye volt Nándorfehérvár felszabadítása. “Ha ez a vár a török kezére jut. akkor a többit már sorra könnyen elfoglalhatja” és minden jel arra mutatott, hogy nem lesz elégséges az el­lenállás. Maga Hunyadi írja Dénes esztergomi érseknek : “Ember hiszem még ilyet nem látott, ész még ilyet nem kép­zelt el, amilyen a török ereje. A vár már nem vár, hanem síkság. .. ” Augusztus 23-án érkezett meg Rómába a pápai követnek, Carvajal bíborosnak a jelentése. A következő napon fogadta a pápa Jacobo Calcaterát, milánó város követét és ekkor rá­terelte a beszédet a nándorfehérvári győzelemre : “Magasz­talván a győzelmet és a csillagok fölé emelte Hunyadi János vajdát, s a leghíresebb egyikének nevezte el, akit 300 év óta a világ látott. .. Az egész érdem — így szólt tovább — János vajdáé és a szegény kereszteseké, minélfogva kétségtelen, hogy a győzelem az isteni kegyelem ajándéka és nem embe­rek műve.” A pápa szerint is a győzelem másik nagy bajnoka Ka­pisztrán János “Kedves Fiam ! üdvözletemet és apostoli ál­dásomat küldöm. Nem kételkedünk, hogy a törökök felett nyert ezen győzelem kivívásában Atyaságodnak is tettel és szívvel nagy része volt, amint ezt sokaknak, de különösen ott­­lévő követeinknek jelentéséből megtudtuk. . . Örök hálát re­­begünk és egyúttal elismerésünket fejezzük ki buzgó fára­dozásaiért.” Mint Dávid állt Góliáttal szemben, úgy nézett ő az oz­mán szemébe. S mikor lealkonyodott a győzelem napja, a Mindenható erejében bizakodó szerzetes első szava : “Dicső­ség a magasságban Istennek, akinek kegyelméből nem lettünk elpusztítva... Oly nagy küzdelemben és oly nagy élet-halál harcban voltunk, hogy mindnyájan azt hittük, hogy az oz­mánok erejének nem tudunk már ellenállni.” írja levelében III. Callixtus pápának. A győzelem felett érzett örömet azonban hamarosan a gyász váltotta fel. Három hét múlva — augusztus 11-én Hu­nyadi János áldozatul esett a zimonyi várban kitört pestis­nek, október 23-án követte őt a sírba ősz barátja, Kapisztrán János is. “Lehullt az ország koronája, kioltódott a világ vi­lágossága, eltört a tükör, amelybe belenézhettünk. Mert Te, aki legyőzted ellenségünket, már az Istennel országolsz, an­gyalokkal diadalmaskodói — Te, jó János —” sóhajtott fel Thúróczy János krónikás. A hős és a szent halála után nem jött létre a keresztény fejedelmek hadjárata. Európában sem volt senki, aki a szent ügyet kezébe vette volna. Sőt a gyűlölködés, irigység, versen­gés nagyobb, mint valaha, mert nem élnek már azok a férfiak, akiket mindenki Európa és a kereszténység védelmezőjének tekintett. Következő számunkban folytatjuk. NYOMDAVÁLLALATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy kapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovereourt Road Telefon : LE. 6-0333 HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL UJÄBB VALLÁSI TÉBOLY A Jehova tanúinak csökönyös vérátömlesz­tés elleni őrületéhez most egy, hasonló ostoba­ság csatlakozott.. Az alabamai Birmingham­­ban Mr. Hill egy 37 éves férfi a templomba vitt egy kosárra való csörgőkígyót, amelyek­kel az istentisztelet alatt játszott azért, hogy bebizonyítsa, hogy a hit ereje megakadályoz­za a kígyót abban, hogy méregfogaival meg­­inarja a hívőket. Ügy látszik azonban, Hogy ez a csörgőkígyó nem tartozott ugyanahhoz a felekezethez, mint Mr. Hill, vagy nem ol­vasta a bibliát, mert istentagadó módon megmarta a szentéletű férfiút. Amint várni lehetett, Mr. Hill megtagadta, hogy az or­vosok ellenmérget adjanak neki. Jelenleg a kórházban haldoklik, s tébolyult tettét azzal magyarázza, hogy Szt. Márk evangéliumának egyik mondata szerint a hívő még a kígyók vermében sem veszti el a hitét. Az ilyen val­lási őrület a legjobban a hívőknek árt, mert diszkreditálja, nevetségessé teszi az emberi­ség egyik legnagyobb szellemi kincsét a Bibliát. HALÁLBA ÍTÉLTÉK FITTONT Fitton postakihordó-sofőrt, aki sállal foj­totta meg 13 éves Linda nevű alkalmi barát­nőjét, a torontói esküdtszék halálra ítélte. Az esküdtszék egyúttal kegyelemre ajánlot­téi az alig 21 éves vádlottat, aki a főtárgya­láson beismerő vallomást tett. A bűnügy súlyosan terhelő részleteket leb- Lentett fel az áldozat erkölcsi magatartásá­ról, aki 13 éves kora ellenére nyilvánvalóan kikezdett Fittonnal. annak ellenére, hogy Fitton nős ember volt és két kisgyermek ap­ja. A két fiatal a kérdéses éjszakán autózni ment, s a leány nagyrészben sajátmagának köszönhette sorsát. A vádlott mindvégig az1 hangoztatta, hogy nem volt szándékában megölni az áldozatot. TIZENHAT REPÜLŐTÉREN ÁLLOMÁSOZNAK OROSZ REPÜLŐGÉPEK RADARÁLLOMÁSOK ÉPÜLTEK AZ OSZTRÁK HATÁR MENTÉN Ez év elején menekült Nyugatra egy lég­védelmi magyar katona, aki résztvett a múlt év ősze óta az osztrák határon épített radar­állomások munkálataiban. Ilyen radar vagy mint a kommunisták nevezik : “lokátor” ál­lomások épültek Sormáson, Nagykanizsa kö­zelében, Fertőszentmiklóson, Homokszent­­györgyön, Hídségen, a Körmend melletti Ka­­tafán és Kaposvár mellett, A radarkészülé­kek orosz gyártmányok. A katafai állomás a községtől kb. félkilométerre délre van elhe­lyezve, a Hegyhátsál község felé vezető or­szágút nyugati oldalán. Az állomás területe mintegy 1000 m. hosszú és 800 m. széles, me­lyet a katafai parasztoktól minden ellen­szolgáltatás nélkül sajátítottak ki. A beren­dezések létesítése a szovjet csapatoknak Ausztriából való kivonulása miatt vált szük­ségessé, hogy “Magyarország légiterét köny­­nyebben megvédjék az imperialista repülő­­rópektöl.” ... A Kanadai Magyarság a világ egyetlen füg­getlen, pártokon felülálló magyar hetilapja. Ezért támogatása közérdek. A Neues Donau-Bulletin április 1-i grazi jelentése szerint jelenleg az 59. számú orosz repülőgéphadsereg állomásozik Magyaror­szágon, melynek parancsnoksága Kecskemé­ten székel. A repülőgéphadsereg öt divízióra oszlik, melyből két divízió esik a pápai ée kunmadarasi repülőbázisokra, egy könnyű bombázó hadosztály Nyíregyházán székel, míg a szállító és középbombázók román te­rületen vannak elhelyezve. Magyarországon összesen 16 repülőtér szolgál szovjet-orosí repülőgépek elhelyezésére. A központi mű szaki raktár a Nagy-Budapesthez tartozó Sashalomban van.-o-A TEST ÉS A LÉLEK KÜLÖN ÉLETÉBEN hittek már a régi egyiptomiak is. Az ő vallá­suk szerint a test halála után a lélek még; hosszú generációkon át vándorol testről-test­­re, majd mikor levezekelte bűneit, szintér meghal, s halála után a Napisten mennyor­szágában él tovább. Erről a -költői szépségű hitről, amely egyébként a régi görög mytho lógiában szintén megtalálható, eddig csak £ hagyomány tett említést. Most egy újonnan kiásott kairói sírban a tudósok olyan hiero glifákat fedeztek fel, amelyek Ijáilön mutat­ják be a test halálát és külön a meghalt lé­lek eltemetését. imiimiHiijimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitimiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiMiiimiiiiiiiiiii Bolsivilág Magyarországon... “FELÜTÖTTE FEJÉT A DEMAGÓGIA” — PANASZOLJA A SZABAD NÉP (FEP). A moszkvai pártkongresszus eseményei, főleg a Sztalin-kultusz megszüntetése, nagyobb hullámokat vernek Magyarországon is, mint ahogy a kommunista sajtó hangjá­tól észrevehető volna. A Rákosi-klikknek fölöttébb kellemet­­cn jelenségekről nem írnak. Ámde egy-egy elszólás azért lkad. amiből következtetni lehet a kulisszák mögötti történé­sekre. Ilyen Horváth Mártonnak, az egykori gazdag pesti ke­reskedő és bérháztulajdonos fiának Rákosi védelmében írt cikke a Szabad Nép április 20-i számában, melyből egy rész­letet idézünk : “Egyes taggyűléseken felütötte fejét a pártdemokráciá­­val visszaélő jólismert demagógia, mely a párt egysége és a vezetés tekintélye ellen támad. . . A legtöbb helyen a tagság visszaverte az ilyen provokatív kísérleteket, de nem min­denütt. . . A pártélet lenini normáihoz nemcsak a demokrácia, hanem a fegyelem is hozzá tartozik. S ha egyes területeken felüti fejét a párt egységét és fegyelmét kikezdő kispolgári iemagógia, a tagság kommunista öntudata álljon őrt és ver­jen vissza minden támadást. * * * SEMMI VÁLTOZÁS A KÉNYSZERMUNKATÁBOROK KÖRÜL. Április elején menekült ki egy magyar, aki európai mun­katársunknak a következőket mondotta : “Számos magyarországi munkatáborban, ahol túlnyomó öbbségben politikai rabokat foglalkoztatnak, a politikai pe­ek és ítéletek revidiálása még nem kezdődött meg. Az álla­­ni erdőgazdaságok sátoraljaújhelyi igazgatóságának terü­ltén 14 üzemegység között háromban úgyszólván kizárólag politikai foglyokat dolgoztatnak. A 400 főt is meghaladja a rabmunkások száma, akik a páli, a feketeerdői és az epres­­völgyi erdőgazdaságban dolgoznak. A foglyok között nagy­számban vannak olyan elitéltek, akiket tiltott határátlépés smételt megkísérlése miatt sújtottak szabadságvesztés btin­­etéssel. Az erdőgazdaságok munkatáboraiban fegyőrök tárt­ák a fegyelmet, akiket kíméletlen, durva magatartásuk miatt ‘barna ÁVH-soknak” neveznek a foglyok, akiknek kedvenc szavajárása, hogy fegyelmet csak abban a munkatáborban ehet tartani, amelyben a “büntető bunker” sohasem üres. Az állami erdőgazdaságok sátoraljaújhelyi igazgatósága vbmunkástá bora inak feloszlatásáról jelenleg nincs szó, sőt írről beszélnek, hogy további üzemegységeket állítanak át rabmunkásokra.” A MELODY FILMSZÍNHÁZ ÜJ MŰSORA------------o----------­A Melody Filmszínház következő, rendkí­vüli tárgyú és mint már említettük, általá­nos nagy érdeklődéssel várt filmjének címe: “Rittmeister Wronski” azaz “Wronski száza­dos”, főszereplője pedig az egyik legnagyobb, legnépszerűbb német színész : Willy Birgel. A csütörtökön, május 3-án bemutatásra ke­rülő, végtelenül izgalmas és érdekfeszítő kémtörténet cselekménye és személyei csu­pán a képzelet szüleményei ugyan, mégis va­lóban megtörtént eseményeken, történelmi és politikai tényeken alapulnak. A film a két világháború között eltelt évtizedek táján ját­szódik, a weimari köztársaság hanyatlása idején, mikor már egyre érezhetőbbé válnak a viharos szelek, egy uj, minden elsöprő, a régi rendszert gyökerestől felforgató hata­lom előjelei, melynek harcos alakulatai ké­szen állnak, hogy kezükbe ragadják a kor­mányt. A versaillesi békeszerződés még tiltja a legyőzött Németországnak a fegyverkezést és csupán jelentéktelen számú hadsereget en­gedélyez számára védelmi célokra. A berlini honvédelmi minisztérium titkos aktái azon­ban már nagyszabású haditerveket, modern fegyvervázlatokat rejtegetnek, s bár a len­gyel-német barátsági szerződés előkészítése folyamatban van, a lengyelek már ekkor ag­gódó félelemmel gondolnak egy német invá­zió lehetőségére, hiszen a Németországtól el­szakított Danzig és a lengyel korridor fenye­gető mementóként lebeg a két nemzet között. Már ekkor félnek attól az időtől, amikor majd esetleg német páncélosok dübörögnek lengyel földön, nem mint szövetségesek, hanem mint hódítók, mint ellenségek. A lengyel honvé­delem tudni szeretné az igazságot, mely a német papírmasé tankok kuijisszái mögött rejtőzik, s mielőtt még a szerződés aláírásá­ra kerülne a sor. munkába lépteti kémszerve­zetét. Wronski százados, egy volt k. und k. ulá­­nus tiszt, aki később lengyel hazájának had­seregében szolgált, de súlyos adósságai miatt le kellett mondania rangjáról, megfelelőnek látszik a feladatra, hogy a régi jobb időkből fennmaradt kitűnő berlini kapcsolatai révén kikémlelje a német hadititkokat, s így rend­behozza megtépázott becsületét és zilált anyagi helyzetét. A simamodorú, elbűvölően gavalléros világ­fi. a nők kedvence, vakmerő szerencsejátékos létére mesterien ügyes kémnek bizonyul. Ör­­döngős ravaszsággal hálózza be mindazokat £ nőket, akik vezető egyéniségekkel állnak szo­ros családi kapcsolatban vagy a minisztérium legfontosabb osztályain dolgoznak, s akik könnyelműségből, élnivágyásból, butaságból sőt fanatikus meggyőződésből az őket pazar­lóan megajándékozó vagy hatásos szavakkal megtévesztő férfi eszközeivé válnak. Wronski ezúton a legjelentősebb adatok birtokába jut de sikereinek tetőpontján és éppen akkor mikor megbízatása végéhez ér, a veszedelmes játékot űző kalandor saját csapdájába esik Az első igazi nagy szerelem okozza végzetét, s a megtévedtek vele együtt bűnhődnek. Wronskinak meg kell érnie, hogy legna­gyobb diadalát, a megszerzett titkos német felvonulási tervet értéktelen tanulmánynak nyilvánítják. A német-lengyel barátság' szerződés aláírásával és a kémügy lezárásá­val befejeződik a történelem egy parányi, mégis nagyjelentőségű szakasza és a világ továbbsodródik a közelgő katasztrófa felé, ha talán még egy évtizednek is kell eltelnie amíg 1939 szeptember 1-én a német páncélo­sok átdübörögnek a lengyel határon, ahogy azt Wronski megjósolta. Willy Birgel lenyűgözően, a színjátszó mű­vészet ezerféle árnyalatával alakítja a cím­szerepet, de női szereplőtársai és a kiváló együttes összes tagjai olyan meggyőzően élethű és művészien drámai teljesítményt nyújtanak, amely cselekményénél fogva is különösen érdekfeszítő., filmet felejthetetle­nül nagyszerű élménnyé teszik. MAGYAR DALOK SZOMORÚ A NYÁRFAERDŐ .. Szomorú a nyárfaerdő, Fodrával a futó felhő bevonta. Messze elment a kedvesem, Siratgatom keservesen naponta. Köd lepte he a nagy Szamost, Minden csöndes, nem járja most a nóta, Azt susogja a sok nyárfa, Hogy minálunk minden árva azóta. Ugye édes visszajössz niég, Csillagos lesz újra az ég felettem, összefonva újra kezünk, Ugye újra ölelkezünk mi ketten ? Feledve lesz minden könnyem, Feledve lesz ugye könnyen, bánatunk, Elringatva csókkal téged Bűvös-bájos szép meséket álmodunk. ❖ A MUNKAHELY ENGEDÉLY NÉLKÜLI ELHAGYÁSA MÉG MINDIG BŰNCSELEKMÉNY, t A rendszer vezetői, különösen amióta a kommunista kor­mány bejutott az Egyesült Nemzetek tagjai közé, egyre me­­: tószebben hangoztatják, hogy Magyarországon a szabadság­egok gyakorlásában nincs hiba. Valóban mindenki azt várta, mgy a szabad világnak ez a kényszerű gesztusa — az Egye­sült Nemzetekbe való bejutás -— mégiscsak hoz valami köny­­ryebbséget a hazaiaknak, elsősorban a munkásoknak. Jogok íekintetében azonban semmi változás nem történt, sőt a buda­­sesti Népszava április 7-i száma, a Sztalin-időkre emlékeztető szigorral állapítja meg, hogy az a munkás, aki önkényesen i agy ja el helyét és “ezzel a népgazdasági terv, vagy vala­­nely részletterv megvalósítását veszélyzeteti, bűncselek­­nényt követ el, tehát bíróság elé kerül.” ** * ELVESZTETTE ÁLLÁSÁT, MERT FÉRJE KATONATISZT VOLT. A Szabad Nép április 15-i számában közük Várnai Fe­­rercné esetét, aki a “felszabadulás”-! követő években Csur­gón dolgozott. Férje katonatiszt volt, aki nyugatra távozott §s ott meghalt. Munkájával felettesei meg voltak elégedve Mindaddig, amíg “a felsőbb szerveknél valaki le nem leplezte, rogy férje aktív katonatiszt volt, amit Várnainé sohasem ■agadett. Ettől kezdve minden megváltozott. El kellett köl­­:özniök lakásukból. Fegyelmit akasztottak három pedagógus ryakába, akik ezelőtt gimnáziumi tanulásra javasolták a Vänai fiúkat. Kislányát nem javasolták gimnáziumba, mert íz apja katonatiszt volt. Várnainénak el kellett távozni Csűr­­tóról. nem maradhatott tovább az iskolában.” %*> FELEMELTÉK A PARASZTSÁG JÖVEDELMI ADÓJÁT. Olt Károly pénzügyminiszter cikket irt a Szabad Nép íprilis 21-i számában a mezőgazdasági lakosság uj jövedelem­­adójáról. Szerinte az uj rendszer megszünteti az eddigi adó­kivetési aránytalanságokat, de “az adó mérsékelten magasabb szinten kerül kivetésre.” Indoklás : a parasztoknak maga­sabb lett a jövedelmük. (1955-ben valóban jó termés volt, az 'dei kilátások azonban annál borusabbak. Jóval gyengébb ter­­néssel kell az idén számolni, de a rendszer ezzel már nem törődik.) TSzCz- tagok 20% engedményt kapnak. ** * JELLEMZŐ SZÍNFOLTOK A HAZAI HELYZETRŐL A budapesti Népszavának az alábbiakban szóról-szórn tózölt soraihoz alig kell valamit hozzátenni, hogy lássuk, a kommunisták miként züllesztik a hazai életet : “Nyíregyházán a nők részére nincs szállás... Székes­fehérvárott egyetlenegy szálloda sincs, a vendégszobák pe­­^ig foglaltak. . . Kaposvárott a szálloda piszkos, elhanyagolt, írről nem is szólva, hogy a szállodaWC-jének még a környé­két is el kell kerülni... De sorolhatnám a többi városokat : Zalaegerszeget, Szekszárdot, vagy Salgótarjánt, ahonnan az Hutazó sokszor dolgavégezetleniil tér vissza, mert éjszakára em akad szállás.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents