Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-05-05 / 18. szám
Még jönni kell, niég jönni fog. Egy jobb kor, mely után fluzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto (fattaditut ^tutq&Utut& C a n a d a' s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Szerkeszti : KENESEl F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VI. évfolyam, 18. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1956 május 5. A LONDON! TALÁLKOZÓ TANULSÁGA! Közel kéthetes londoni, illetve angliai út után végre hazautaztak a szovjet vezetői, Bulganin és Kruscsev. Amint mindjárt kezdetben látszott, a látogatás eredménytelenül végződött, s nem hozott sikereket sem a kommunisták számára, sem azok számára, akik a koexisztenciás politikai irány hívei. Mint ismeretes, a látogatást a kommunisták erőszakolták ki és egyedül ők fűztek reményeket ahhoz, hogy Londonban kommunistabarát hangulatot és komoly kereskedelmi eredményeket fognak elérni, míg a világ kommunistaellenes ré sze kezdettől fogva meg volt győződve arról, hogy Eden és az angol kormány az egyedül helyes elutasító álláspontra fog helyezkedni az átlátszó orosz kísérletekkel szemben. Kruscsevék első célja, hogy tömeghangulatot idézzenek elő Angliában, s ennek következményeképpen az egész Nyugatot a szovjet mellé állítsa, nemcsak nem valósult meg, hanem visszájára fordult, ök azt hitték, hogy Anglia baloldal" elemei, elsősorban a Munkáspárt és méginkább annak szélsőbaloldali Bevan-csoportja lelkesedéssel fogja fogadni őket. mint “a szocialista világ hivatott vezetőit”. Ehelyett az történt, hogy a munkáspárt gyűlésén számonkérték tőlük azokat az elveket, amelyekre a szocializmus eszméi épültek ; e szociális igazság elvét, a munkás egyoldalú kizsákmányolásának megszüntetését, az egyéni és politikai szabadságot a társadalom minden rétege számára. Ezek az alapelvek, amelyek az amerikai kontinensen majdnem maradéktalanul megvalósultak, eredetileg a szocialisták programmjához tartoztak, s az angol Munkáspárt ma is azért küzd, hogy ezek a klasszikus szocialista alapelvek a világon mindenütt megvalósuljanak. Miután pedig a Szovjet a szociális igazságtalanságra, a munkás kizsákmányolására és a szabadságjogok hiányára épül, ezért az angol munkáspártnak (és a világ minden valódi munkáspártjának) a legádázabb ellensége éppen a kommunizmus szovjet formája. Valóban zseninek kellett volna lenni Kruscsevéknak, hogy az angol Munkáspárt vezetőivel elhitessék, hogy ami a Szovjetben van, az szocializmus. Azonban Bulganin és Kruscsev nemcsak nem zsenik, hanem műveletlen, tehetségtelen emberek és bennünk már régen él a gyanú, hogy nem is akarnak egyebet, mint néhány évig kényelmesen, a hatalom mámorában élni, s a végén megmenekülni a szibériai haláltábortól. Nem is lehetett tőlük mást várni, mint ami valóban történt, hogy tudniillik gyerekes dadogással feleltek a brit szocialisták vádjaira és olyan elemista ostobaságokat hangoztattak, mint például, hogy a Szovjetnek nincs befolyása arra,, hogy a csatlósállamokban börtönben sínylődő 200 szocialista politikai foglyot szabadonbicsássák. Intelligens hallgatóságban, vagy akár tanulatlan, de józanül gondolkozó hallgatóságban az efféle kijelentések csak undort és felháborodást kelthetnek. Valóban undorral és felháborodással is zárult a sikeresnek remélt propaganda a szocialisták között, s ennek az undornak a hullámai máris végigmentek a nyugati szocialista (és kommunista) párto kon, ahol a taglétszám hirtelen elképesztő mértékben csökkent. Ugyancsak nagy kudarcot jelentett ez a gyászos szerep lés a Távolkeleten is, ahol “K és B” mesterséges nimbusszá volt körülvéve. Indiában és Burmában Kruscsev milliók mű tapea melleit kijelentette, hogy a Szovjet a kizsákmányoló brit kapitalisták ellensége, amely “a fél-rabszolgaságban sínylődő angol munkásokat támogatja felszabadulási harcukban” éppúgy, mint ahogy “a Szovjet szabadította fel a brit gyár matok népeit.” Most a brit munkásság hivatott vezetői egyszerre erszág-világ előtt leleplezik, hogy nem a brit kormány, hanem a szovjet a kizsákmányoló kapitalizmus igazi fészke, s hogy nem az angol munkás, hanem a szovjet munkás van rabszolgasorsban. Ilyen Kruscsev-féle “szocialistákból'’ az indiai munkások nem kérnek ; “B és K”, akik tavaly ősszel talán még “a tömegek vezetőinek” koszorúját viselték a fe jiikön, ma Távolkeleten éppolyan jellemtelen pojácákká sülyedtek, mint Sztálin, akit .'50 évi félistenszerű ünneplés után ugyanezek ® pojácák lepleznek le. Kruscsevék második célja, az Északailanti Szerződés felrobbantása, s ezzel a Vasfüggöny vonalának egyszersmindenkorra való megmerevítése, szintén nem sikerült. Mialatt a két orosz Erzsébet királynőnél teázott, London utcáin két órán át vonultak fel a szovjet által rabszolgaságba döntött csatlósnépek londoni képviselői, s míg a szovjet vezetőket mindenütt hideg megvetés fogadta, addig ezek a néma tüntetők az angol közönség osztatlan lelkesedésével találkoztak. Kruscsevék azzal az érveléssel kívánták a NATO ieloszlatását, hogy ez a szervezet a Sztalin-féle szovjet fenyegetésének elhárítására alakult, s mivel a szovjet “ma már nem a sztálinista hódító politika alapján áll” felesleges azt tovább fenntartani, s ha fennmarad, akkor annak nem védelmi, hanem támadó jellege van. Ha ezzel egybevetjük, hogy a nyugatnémet hadsereg megalakulóban van, s hogy a német sajtó egyre határozottabb hangon kívánja, hogy az ország egyesítésére végre történjék valami, akkor meg kell állapítanunk azt, hogy a NATO- hadsereg, mint az európai béke védelmezője a szovjettel szemben, esetleg valóban uj értelmet nyerhet. Mert ha Krus csevék egyetlen lépést sem hajlandók tenni a csatlósállamok felszabadítása, és Németország egyesítése felé, s ha ez a helyzet idővel a világbékét fenyegeti, akkor a NATO hadsereg esetleg azt a feladatot kaphatja, hogy Nyugateurópát akkor is védje meg a szovjet támadástól, ha ez a támadás esetleg a Nyugatnémetországból kiinduló egyesítési akció elhárítására indul. Mert ha a szovjet a kruscsevi ajánlatnak megfelelően a mai status quo alapján kívánja a békét fenntartani és örökre megmerevíteni, akkor valójában nen a béke, hanem a fegyveres hódítás megvédésére törekszik. Londonban most megkapták a szovjet vezetők azt a választ, amit mi marunk már régen vártunk : hogy a mai európai határok semmiféle békének nem lehetnek az alapjai, s ezért a szovjet nem s remélheti azt, hogy a nyugati nagyhatalmak a háborútól •aló félelemből belenyugszanak a mai “rend”-be. Az már csak ennek a válasznak a logikus következménye, hogy a szovjet elutasító választ kapott a leszerelési ügyben tett kétszínű ajánlataira is. A szovjet hajiandó volna a szárazföldi hadisereget bizonyos nemzetközi ellenőrzés alá venni,az atomfegyvereket ellenben nem. Nem mintha a szovjet atomfegyverek bármilyen fölényt biztosítanának a kom munistáknak. Mi, akiknek alkalmunk volt összehasonlítanun! az amerikai és a szovjet hadi felszerelést péléául 1945-ben úgy hisszük, hogy a szovjet atombombák szána és gyakorlati felhasználhatósága csak egy kis töredékí az amerikai atom-haderőnek. De ez ma nem lényeges. Mert egyetlen atombomba pusztítása is oly szörnyű, hogy annak a edobását senki sem kockáztathatja meg. Ezért nem engedi a szovjet az atomfegyverek gyakorlati ellenőrzését, — mert hiszen a: itombomba csak addig jelent igazi hatalmat, amíg a fényé Tető, potenciális erőt jelenti. Csakhogy ez ugyanúgy igaz a Nyugat javára is. S most azt magyarázták meg Kruscsevnek Londonban, hogy pusztán az atomháborútól való félelemből semmiféle engedményt sem lehet várni a nyugati nagyhatalmaktól. Ellenkezőleg. Ha a Szovjet nem hagyja abba közelkeleti fegyverszállításait és nacionalista jelszavak alatt foyó lázítását, Nagybritanniát és szövetségeseit semmiféle itomháborús fenyegetés nem fogja visszatartani attól, hogy a szükségesnek vélt intézkedéseket megtegyék. A szovjet vezetők londoni látogatásának talán legfontosabb jellemzője az, hogy ezeket az erkölcsi pofonokat nem az Egyesült Államoktól, hanem az angoloktól kapták. A szovjet sajtó hosszú évek óta úgy beszél Nagybritanniáról, mint vaami erőtlen, másodrangú hatalomról, s a Brit Nemzetkö össéghez tartozó keleti népeket azzal igyekszik a kommunista oldalra édesgetni, hogy Anglia már amúgyis politikai romhalmaz csupán. Most a “hatalmas” szovjet vezetői, akik TávoJkeleten úgy állították be magukat, hogy “befejezett tények” elfogadtatása céljából utaznak Londonba, úgy tértek haza Moszkvába, mint megvesszőzött iskolásgyerekek. Az a kísérletük pedig, hogy Angliát USA-ellenes irányba tereljék, nár első pillanattól kezdve nevetségesnek mutatkozott. Még ha a Szovjet százszor olyan erős volna is, mint az USA, akkor sem volna partner az angoloknak. Mert ha a szovjet mindössze ilyen tapasztalat és diplomáciai érzék nélküli vezetőt ud kitermelni, mint Kruscsev, akkor valóban nem számíthat íz angolok partnerségére. De mindezen szovjet kudarcok ellenére azt hisszük, hogy i londoni utazás pozitív eredményt hozott. Megmutatta Kruscsevéknek, mi is a valódi helyzet. Számos meggyökeresedett kommunista tévhitet szertefoszlatott. Kétségtelenné tette előttük, hogy a Nyugat egységes, erős, hatalmas, s hogy a világ rabszolganépeit fel akarja és fel is fogja szabadítani a kommunista parancsuralorii alól. Ezekután már a szovjetnek kell elhatároznia : megkockáztatja-e az atomháborút és a biztos pusztulást azért, hogy egy sokszáz évvel elmaradt zsár neki rendszert fenntartson ? Talán ez a londoni látogatás, r más hasonló látogatások Kelet és Nyugat között kissé józa nabbá fogják tenni az elvakult szovjet vezetőket. DR. PANGLOSS. WVWWWWWWWWVWVWWAWVWSWS^W/VW.V% ANYÁK NAPIÁRA NYUGATEURÓPAI MEREK Poujade, a francia parlament ‘fenegyereke”, aki pártjának 50 képviselőjével együtt az adófizetés megtagadásának és a kormányintézkedések megakadályozásának a híve, törvényjavaslatot nyújtott be aziránt, hogy hívják össze az Alkotmánvozó Nemzetgyűlést. Ennek a szervnek történelmi neve : “Etats Généraux” s utoljára 1789-ben, a francia forradalom kitörése előtt hívták össze. A francia belpolitikai helyzet annyira zavaros, hogy nincs kizárva, hogy valóban összehívják az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, s Franciaország alkotmányát gyökeresen megváltoztatják. * # * Nyugatnémetország külügyminisztere, Brentano háromnapos megbeszélésre Londonba érkezett, ahol meglehetősen hideg fogadtatásban részesült. A brit kormány neheztel a nyugatnémetekre azért, mert Adenauer kancellár közölte velük, hogy Németország nem hajlandó többé fedezni a megszabó brit csapatok ellátási költségeit. Brentano tárgyalásai elsősorban arra irányulnak, hogy ebben a kérdésben elfogadható egyesség jöjjön létre. Csighy Sándor : MÁRIÁHOZ, ANYÁK NAPJÁN Lásd Szűzmária, nekem nincs anyám, hogy ma virágom felé nyújtanám. Hazám sincsen, száműzött rab vagyok ; ami kincsem van, szememben ragyog. így állok eléd könnyel, virággal, és szívemben egy kis remény ággal. Fogadd el Mária, nekem nincs anyám. Elfogadnád, ha neked nyújtanám ? S fogadd el a temetők virágát, a nép könnyét, melyet magvar árvák nyújtanak feléd reménnyel, hittel : áldozatul szent fiadnak vidd el. kAAAAAAAAAAAAAAA A. A A Bírt ha Kálmán : ANYÁK NAPJÁRA Hogyha nekem Anyám volna, Szívem lantja neki szólna, Ellesném a gondolatát, Megfogadnám minden szavát, Szednék neki csokorba virágot, Neki adnám az egész világot ! ő volna az én mindenem, Szentem, bálványom Istenem, Simogatnám szerétéiben, Boldogok lennénk mind a ketten, És máma, az Anyák napján Csókjaimmal elhalmoznám. >3O0OMOíXSOOOOCM-M«>0öCX:' A HIDROGÉNBOM3A KÖRÜL ! sok újabb hír kelt szárnyra. Ezek közé tarj tozik a Londonban látogatást tett szovjet vezetők nagyhangú kijelentése, hogy “nemsokára képesek lesznek repülőgépen szállítani hidrogénbombát, s azt a világ bármelyik részére ledobni, ha szükséges.” Ha ez igaz volna, ebben előrébb volnának, mint a nyuigati katc-iai konstruktőrök, mert még csak ez év nyarán fogják egyik Csendes óceáni szigeten az első repülőgépről ledobott amerika hidrogénbombát kipróbálni. Egyidejűleg azonban a sokkal szavahihetőbb amerikai légierő parancsnoksága is fontos bejelentést tett. Egy szenátusi bizottság előtt két légi tábornok kijelentette, hogy ma már olyan hidrogénbomba birtokában vannak, amely igen csekély súlyú és óriási hatású. Ezeket a hidrogénbombával töltött hadieszközöket részben nagyhatású jet repülök, részben távolból irányított szárnyas bombák fogják inni, s nemcsak az amerikai hadseregnek, hanem minden nyugati hadseregnek rendelkezésére fognak állani. A londoni megbeszéléseken az orosmk azt s kijelentették, hogy fúziós eljárással elekromos áramfejlesztő telepet kívánnak működtetni, s hogy ebben a kérdésben már közel annak a megoldáshoz. Az orosz ipar arányagos elmaradottságát tekintve ez a hír valószínű1 eg csak blöff. De őszintén szeretnők ha-a hír igaz volna, mert ennek a problémának az ipari jellegű megoldása óriási haladást jelentene e “szép, uj világ” felé vezető úton. --------------------o-----------------------nincs változás BURMA POLITIKAI VEZETÉSÉBEN i Burma, amely földrajzi fekvésénél fogva kulcspozíciót tölt be India és Vöröskína között, a most megtartott általános vá'asztá- I sokon ismét U Nu kormányát juttatta hataj lomra. U Nu pártja, melyet Antifasiszta Li'gának neveznek, a teljes semlegesség politikáját követi. Maga a miniszterelnök Angliában nevelkedett és magas műveltségénél fog! va a nyugatiak egyik legfontosabb távolkeleti embere. A választásokon a kommunisták semmi számbavehető eredményt sem értek el, noha Kruscsev tavaly őszi burmai látoga- 1 tása pontosan ezt célozta. Zilahy Farmos Eszter : ANYÁMHOZ Tőled tanultam Anyám az első lépést járni. .. élet útvesztőin jó útra találni, S ha a keresésben tövis szúrást kaptam, kezedet megfogva csak tovább haladtam. Tőled tanultam Anyám a célom egy lehet : becsülettel élni végig az életet, s ha nem is jutok fel a lélek csúcsára a szándékom tiszta, tettemnek nincs ára. Virrasztottál Anyám betegágyam mellett Küldöttéi, harcoltál, győztél halál felett. Virrasztók most én is... veszélyben a hazám érette s éretted győzni kell majd Anyám 1 -mooqooc-sooöoocx:*: ALGÍRBAN MÉG FOLYIK A FRANCIA HADSEREG AKCIÓJA A legújabb hírek szerint Aumale környékén, valamint Algír városában újra fellángoltak a szélső nacionalisták terror-cselekményei, melyeknek legújabban 19 halálos áldozata volt, köztük 2 európai is. A francia hadsereget most újabb 5000 fővel erősítették meg, amely koncentrikus támadással Oran mellett felszámolt egy terrorista tűzfészket. Az akciónak 87 halálos áldozata van. -----------------------o-----------------------CZAP8K GYULA EGRI ÉRSEK HALÁLA--------o----» A budapesti rádió április 25-i jelentése szerint Czapik Gyula egri érsek meghalt. Egy héttel ezelőtt azt jelentette a budapesti rádió, hogy Czapik érsek sikeres kimenetelű sebészeti operáción esett keresztül és hogy a kormány képviseletében Bognár József külkereskedelmi miniszter látogatta meg a beteg egyházfőt. Czapik Gyulának kivételes érdemei vannak a magyar katolikus sajtó és könyvkiadás felvirágoztatása körül, ő alapította a Korda könyvkiadót és számos katolikus folyóiratot. Papi pályáját a Csanádi egyházmegyében Temesvárott kezdte, Szegeden folytatta, majd veszprémi püspök lett. A veszprémi egyházmegye éléről került az egri érseki székbe. 1945 óta ő volt az Actio Catholica vezetője. Grősz érsek bebörtönzése óta ő volt a magyar püspöki kar feje. Ebben a rendkívüli nehéz pozícióban a kommunista uralom állandó zaklatásai közepette igyekezett megvédeni az egyház mind szűkebbre szorított jogait. A Kossuth-rádió április 26-i jelen'»je szerint a halál oka : rák. Az érsek 68 éves volt. Az orvosi jelentést dr. Haynal Imre egyetemi tanár, dr. Szedő-Pommersheim Ferenc és Mózes Elek főorvos írták alá. Ä BUDAPESTI FRANCIA KÖVETSÉG két francia alkalmazottját, Jean Philip és Roger Dubois konzuli alkalmazottakat a francia katonai bíróság kémkedés miatt súlyos börtönbüntetésre Ítélte. A két alkalmazott a budapesti francia követségen szerzett titkos információkat pénzért árulta el a kommunista hatóságoknak.
