Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-04-07 / 14. szám

VI. 11. KZ. 1956 április 7. KANADAI MAGYARSÁG JH KANADAI m W N R G m fűtődül* “THutfMleiKi 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont,, Canada Laptulajdonos-főszerkesztő: RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Telefon : LE. 6-0333 Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre 82.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portó­költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak ta­lált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published at 996 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Phone : LE. 6-0333. ______ OKOS HÁZVÉTEL Irta : Lex Schräg. I. (Canadian Scene.) Nemrégen a “Canadian Scene” közölt egy útbaigazító cikket arról, hogy milyen követelményeknek kell eleget tenni amikor házat veszünk. Mivel sok ujkanadás most gondol házvételre először életében. — a háztulajdonos súg gyakoribb dolog lévén itt, mint Európában — úgy gon­doljuk. ilyen felvilágosító cikk jelent némi segítséget azok számára, akiknek még nincs elég tapasztalatuk. Legtöbb kanadai törvényhatóság (városok, községek, falvak, kerületek) előírja az építkezési törvényeket és ellen­őröket alkalmaz, akiknek az a feladata, hogy kötelezze az építészeket ezeknek a törvényeknek és előírásoknak a betar­tására. De ezek a szabályrendeletek csupán az egészségügyi és biztonsági szempontokat írják elő az épülő háznál. Arra azonban rendszerint már nem terjednek ki, hogy ellenőrizzék az alapot, .munkát és kifogástalan építőanyagot, hacsak nem valami egészen selejtanyagot akarna felhasználni az építész, ami a ház biztonságát veszélyeztetné. Éppen ezért nagyon tanácsos a vevő számára, hogy fo­gadjon fel egy építészt a megveendő ház alapos átvizsgálá­sára, különösen, ha angol nyelvtudása még nem megfelelő, vagy, ha az eladó anyanyelvét nem érti. Az építész díja 20—25 dollár közt váltakozhat. Előzőleg meg kell tudni, hogy mekkora díjazást kér és azt is kikötni, hogy jelentését a házról írásban adja majd, aláírásával el látva. Ha nincs módunkban ilyen építészt alkalmazni, egy meg­bízható szakmunkás, aki a házépítésnek legalább valamely ágát jól ismeri, már tud adni megbízható véleményt. Lehet azonban, hogy a vevő kénytelen egyedül csak a saját ítélőképességére és véleményére támaszkodni a ház át­vizsgálásánál. Ehhez lehet kapni hasznos könyveket a könyv­tárakban és üzletekben, amelyek pontosan leírják a házépí­tés részleteit és a módszereket, amelyekkel meg lehet állapí­tani, hogy a ház megbízható módon volt-e felépítve. A legjobb évszak házvételre a koratavasz, mikor a hó olvadni kezd .és a fagy felenged a talajban. Ekkor jól meg lehet állapítani, hogy a ház-alapzat megfelelően .csatorná­zott-e és a pince megbízhatóan száraz és vízhatlan-e. A vevő meg fogja látni, hogy a pince sokkal inkább meg­mutatja a ház minőségét, mint annak bármely más része. A SZÍNHÁZ Z1LAHY SÁNDOR színtársulata ez év, tavaszi szezonját, Martos—Szirmai vidám, szórakoztató darabjával, az ÉVA GRÓFNŐ ESKÜVŐJE című, már otthon is nagy sikert aratott operettel kezdi meg. SZEREPLŐK : Gödry Júlia, Ernődy Margit. Zilahy Sándor. Faragó Árpád, Földessy Lilla, Farkas Tóni és Tolnai Ferenc. A darab sorrendben a következő helyeken lesz bemutatva : DELHI : április 15-én, vasárnap d. u. 2.30 órakor a. Magyar Házban. HAMILTON : április 15-én, Református Hallban. vasárnap este 8.15 órakor a TORONTO : április 16-án este 8 órakor a Torontói Magyar Házban (245 College St.) WELLAND : április 17-én este 8 órakor a Görög Katolikus Egyház nagytermében. Jegyek elővételben (így sokkal olcsóbb) a szokásos helyeken már kaphatók. mit írnak mások? házépítés legáltalánosabb módszere az, hogy talaj egyengető . ppe! kivágnak a talajból a pincének megfelelő mélységű területet, azt kiöntik cementtel a falak megalapozására. Jól épített háznál a cementréteg külső oldalánál egy csatorna­menet van elhelyezve, amely a pincében lévő szennyvíz gö­dörbe vezet. A legtöbb lakóházban innen a szennyvíz a gra­vitáció alapján levezetődik a központi szennyvízcsatorna há­­'ózatba. Külvárosi és vidéki otthonokban pedig szivattyú ve­­eti ki a háztól meglehetős távolságra* hogy így a visszaszi­­várgást megakadályozza. A pincefalak rendszerint erre a cement-alapzatra épül­nek fel, szintén cement-táblákból. Ezeket a cement-táblákat szilárdan be kell ágyazni vakolatba és a külsejüket is bevon­ni vakolattal, vagy egy cm. vastag szurok-bevonattal. A leg­helyesebb eljárás itt, ha először vakolattal van a cement-táb­la beborítva és erre jön egy réteg szurok. Ha a vakolat a táblák közt durva és dörzsölésre leválik, ez már szegényes építés jele. A vakolat túl szárazon lett fel­rakva és így a kötés a táblák, valamint az alapzat között gyenge, éppen ezért nem vízhatlan. A pince cement-padlózata legalább négy hüvelykes kell, hogy legyen és alatta egy salak, vagy kavics réteg megkíván­tatok. Ennek szilárdnak és simának kell lennie a cement rá­­öntése előtt és enyhén menetelesnek a szennyvíz-lefolyó felé,­­hogy a padiéra kerülő víz levezetődjön abban. Legtöbb lakóház pincéje 9 cement blokk magasságú. Jobb építkezésnél azonban 10 blokk magasságot alkalmaz­ni-k. Mindkét esetben azonban a pincefalak tetejét téglasorral kell befejezni, vakolatba szilárdan beleágyazva azt. Ha a tar­tógerendák. (amelyek a pincefalon támaszkodnak és a felső padlózatot tartják) közvetlenül a cement blokkokra vannak helyezve, téglasor nélkül, akkor ez nagyon gyenge építke­zésre mutat. A tartógerendáknak legalább , két hüvelyk vastagságú­nak és 8 hüvelyk szélességűnek kell lenni és nem lehetnek 16 hüvelyknél távolabb egymástól. Hosszukban minden 15 lábnál alá kell támasztani őket. Ha a tartógerendák hossza eléri a 15 lábat, akkor tulaj­donképpen már helyesebb, ha közelebb vannak egymáshoz mint 16 hüvelyk és egynél több “hidalás” szükséges köztük. “Hidalás” alatt értjük az X alakú összekapcsolásokat a tar­tó gerendák között. Ezek azért szükségesek, hogy a gerendá­kat szilárdan a helyükön tartsák és lecsökkentsék a rájuk nehezedő padló rezgését és behajlását. A tartógerendákra jön a padló-alap. Ezt 45 fokos szög­ben kell ráhelyezni a gerendák hosszára, hogy a padló suly­­elosztása egyenletes és szilárd legyen. Minden szobafal alá kettős gerendát kell tenni, hogy azok a falak súlyát meg­felelően alátámasszák. Következő számunkban folytatjuk. AKIK A TEZZEL JÁTSZANAK Frank Tumpane cikke a torontói “TeJegranT'-ban, ‘Bárki, aki s-ivén viseli a német bevándor­lók érdekeit, jól teszi, ha sürgősen ellátogat az Etobicoke-i Mail Szerszámgyár üzemébe és felvilágosítja a “bennii' ő-f.ztrájk”-ban részt­vevő munkásokat néhány egyszerű igazság­ról. Mert minden jel arra mutat, hogy a kom­munista párt felhasználja őket cinikus meg­vetéssel a kommunista politika hitvány játé­kaiban. Az üzem 93 alkalmazottja közül 89 német­­országi bevándorló. Közülük többen állítják, hogy mikor egy szakszervezetei akartak ala­kítani az üzemben, elbocsátották őket. Erre való tiltakozásul közülük 70-en kijelentették, hogy az üzemet nem hajlandók elhagyni és az elmúlt péntek óta ott tartózkodnak. Az üzem tulajdonosa egészen mást mond. Azt állítja, hogy azért bocsátotta el az alkal­mazottakat, mivel azok szándékosan vissza­éltek az üzem tulajdonával és semmibe vet­ték azt. Én sem ezt a céget, sem annak állítólagos szakszervezet-ellenes magatartását nem is­merem. De egyet tudok : a kanadai bíróságnak tel­jes mértékben jogában áll mindent megtuda­kolni róla. És azt is tudom, hogy ebben a tar­tományban a munkaadót bírósági eljárás alá lehet helyezni, ha megfélemlítéssel próbálja megakadályozni azt, hogy munkásai egy szakszervezethez csatlakozzanak. Hasonlóképpen tudok egyet-mást az “Ame­rikai Egyesült Rádió és Gépmunkás Szak­­szervezet”-ről is, amelyik most úgy próbál fellépni, mint ezeknek a német emigránsok­nak a képviselője. Arról is tudomásom van, hogy ezt a szak­­szervezetet kizárták a kanadai CIO. kötelé­kéből, mivel a C.I.O. x-ájött, hogy az kommu­nista vezetés alatt áll. Hasonlóképpen kizár­ták a Kanadai Munkás Kongresszusból is ugyanazon ok miatt. És ez a rosszhírű csoport az. amely hivat­va van azt a tanácsot adni ezeknek a beván­dorlóknak, hogy a legmegfelelőbb mód kierő­szakolni szakszervezetük elismeiését, ha el­foglalják erőszakkal az üzemet ? Ez a szakszervezet a bevándorolt munká­sok nevében nyilatkozatokat bocsátott ki, aminek éppen olyan záptojás szaga van, mint ami minden kommunista nyilatkozatot jel­lemez. Itt közlünk egy példányt ezekből a nyilatkozatokból, úgy ahogy azt a “Tele­gram” leközölte : “Az ontariói munkaügyi minisztei'hez, Dailyhez intézett fellebbezés mellett a mun­kások táviratot intéztek J. W. Pickersgill ál­lampolgársági és bevándorlásügyi miniszter­hez is Ottawában, kéx*ve a német munkások elbocsátási ügyének kivizsgálását és hason­lóan kéréssel fordultak a Kelet- és Nvugat­­nérnetországi Szakszex-vezetekhez is. hogy tiltakozzanak az ontaidói kormánynál a né­met munkásokat ért. méltatlan elbánás miatt.” A kommunista vonal ravaszsága itt az, hogy a Kelet- és Nyugatnémetországi Szak­­szervezetekhez fellebbez, kérve őket, hogy tiltakozzanak az ontariói kormánynál “a né­met munkásokat ért méltatlan elbánás miatt.” Az Egyesült Rádió és Gépmunkás Szak­­szervezet a legkevésbbé sem várja, hogy a kommunista Kelet- és demokratikus Nyugat­németország tiltakozása majd cselekvésre indítja az ontariói kormányt ebben az ügy­ben. Nem is az a céljuk. Céljuk az, hogy a régi kommunista trük­kel megpróbáljanak zavart kelteni a Nyugat szövetséges népei között. Céljuk az. hogy meggyőzzék Németország munkásságát ar­ról, hogy honfitársaikkal rosszul bánnak Kanadában. Az a reménységük, hogy ilyen propagandával felkeltik a németországi mun­kásság bizalmatlanságát Kanadával és álta­lában a Nyugat népeivel szemben és így ba­rátságosabbá teszik őket a Szovjetunió kö­zeledésével szemben. Hasonlóképpen az üzemtulajdonos maga­­tartásának “Kanada-ellenes” voltát is igye­keznek kihangsúlyozni. Ez is teljesen meg­felel a jelenlegi kommunista vonalvezetésnek, melynek jelszava : “Gyűlöljétek Amerikát !” és főtörekvése a bizalmatlanság felkeltése az Egyesült Államok és a Nyugat többi népe között. A kommunisták úgy gondolják — és nem alap nélkül, — hogy ha minket bele tud­nak ösztökélni az egymás ellen acsarkodásba, akkor nem tudunk majd kialakítani egy erős, egységes frontot a hideg-háborúban, Ezek a német bevándorlók nagyon valószí­nűleg teljesen össze vannak zavai’va azoknak a tanácsa által, akiket a kanadai munkás­kérdésekben szakéidőknek tartanak. Teljesen félre vannak vezetve. Ebben az országban megvan a törvény sza­bad folyása és minden munkás-vitát el lehet intézni a törvénynek megfelelően. Jó lenne, ha ezeknek a munkásoknak jó­barátaik megmagyai’áznák. hogy veszélyes tűzzel játszanak és ha nem vigyáznak, köny­­nyen megégethetik magukat. A FRANCIA IDEGENLÉGIÓ MAGYAR KATONAI MAGYAR FEGYVEREK ELLEN HARCOLTAK A francia idegenlégióból kiszabadult ma­gyar ifjú közlése szerint a magyar idegen­­légionáriusok, akik í’észtvettek Viet-Namban a Dien Pien Hu körüli harcokban, a vietnami kommunisták zsákmányul ejtett fegyvei'ei között igen sok magyarországi gyárakból származó automatikus puskát találtak. így kerültek ezek a magyar ifjak magyar mun­kások által gyártott lőfegyverekkel szembe. A magyar nehézipar nagymértékben rendez­kedett be modern automatikus lőfegyverek gyártására mind a bolsevizált államok, mind az ázsiai államok számára. Március 19-i je­lentés szerint a Szeged folyami tengerjáró hajó 1956 március 3-án érkezett Fiumébe, itt egyiptomi gyapotot rakott ki s helyette 60 köbméter hajóteret elfoglaló automatikus lőfegyvert vett föl Egyiptom rendeltetési céllal. ÄZ ELKÉSETT LEVÉL Irta : FUry Lajos. . . . Késik a kanizsai gyors. Már elfáradt a grammofon is, ha azóta mégis észrevet­ted, hogy elmentem, gondolj rám. Soha nem gondoltam volna, hogy itt egy fonyó­­di villában találkozom veled. . . és igen. . . most már bizonyos vagyok. .. szelhetlek Irén. Itt az állomáson, itt jöttem rá. Azt hittem, hogy minden csak egy kedves ba­latoni emlék marad, mint annyi más, de most érzem, hogy ez több. Néhány órát voltam csak veled, alig beszélgettünk kö­zömbös dolgokról, néhányszor táncol­tunk... és én mégis eljöttem, elszöktem. Téged körülvettek, néhányszor egybekap­­csolódott a szemünk, a táncolókon és az éneklőkön keresztül, mintha a táncban is hozzámsimultál volna, de aztán valaki azt mondta, amikor egy hosszú szőke alakkal táncoltál : milyen szép pár, az államtitkár lánya és fonyódi parcellázási társaság igaz­gató mérnöke. Akkor talán a sok italtól meg cigarettától, felfordult a gyomrom, csak édesapádtól köszöntem el és rohan­tam az állomásra. Fejemben még muzsi­kált a zene és a hangod. Dühös voltam, hogy mért kellett nekem Kaposvárról ide­jönnöm, hogy gyarapítsam a sikereid, a a hódolóid számát. Késik a kanizsai gyors és hamar írok levelet, mert ... meg kell mondanom... Irén, szeretlek. Visszamen­nék, de azóta már nyugodni tért a ház... ha elolvastad a levelet, írj csak egy sort, hogy szombaton jöjjek le... vagy ne is válaszolj és akkor az egész marad egy fe­lejthetetlen fonyódi emlék... A vonat igyekszik behozni a késést és már az aligai partok homokos dombjait .’útja, amikor felébred. Nehezen múlnak a napok, délelőtt tár­gyalások, délután az ügyvédi irodában és közben számolgatja, hogy legkésőbb hol­nap meg kell jönnie a válasznak. A kapu előtt várja a postát és kézből veszi át a meghívókat, hirdetéseket, újságokat, né­hány levelet, csak éppen azt nem, amit várt. Talán a délutáni postával. Csak ak­kor döbben rá, hogy nem is kap választ, amikor másnap sem jött levél. Igen, gon­dolhatta volna, hogy is merte remélni, hogy az őszinte szerelmi vallomásra vá­laszt kap az elkényeztetett lánytól. Majd­nem elvesztette egyik könnyű és biztos perét és az elnök is megjegyezte. Fáradt, ügyvéd űr, agyonhajszolja magát. Dél­után nem megy be az irodába, csak bete­lefonál, hogy nem érzi jól magát. Megnézi a menetrendet és jegyet vált Fonyódra. A Duna felett hűvös szél fű és Kelenföldnél , kiszáll a vonatból. Másnap pontosan ott áll a perfelvételinél a Pestvidékin és utána a Törvény széken, délután gépbe diktálja Mancinak a tény­állásokat. Néha még megdobban a szive a iposta átvételénél, de az idő bebizonyította, hogy Fonyódról ne is várjon, úgy is hiába. Budapest búcsúzik a nyártól. Ez is ép­pen olyan észrevétlenül tiinik el a város­ból, mint a többi. Tegnap még melegen sütött a nap, még sárgadinnye illata volt az utcának és ma reggelre a Gellérthegy felől hűvös őszi szél fú és délutánra meg­ered az októberi eső. Sokáig foi'gatja kezében a behívót, az­tán zsebrevágva megy az irodába. A főnök nem nagyon örül, meg is kérdezi, hogy nem lehetne-e felmenteni. Két napja van még. Bevásárol, ii*atait, leveleit rendezi az­tán két bőröndjével kimegy a Keleti pálya­udvarra. Nem búcsúzik senkitől csak Bu­dapesttől. Ki tudja látja-e még. Egy hét múlva indulnak Oroszországba és mire Lawocznéhoz ér a két mozdonyos sze­­relvény, már méteres hó borít mindent. Eleinte szokatlanul hangzik fülében az eddigi ügyvéd úr, megszólítás helyett a főhadnagy úr. És hideg futkos a hátában, amikor az első aknák közel sivítanak a fe­jéhez, de később ezt is úgy megszokja, mint az éhséget, a hideget, a fárasztó me­netelést és a megszámlálhatatlan sok ha­lált. Az álmosság és a hideg gyötörte, amikor valami nagy fényesség csap fel előtte a hóban és egyszerre könnyűnek és meleg­nek talál mindent, mintha lebegne a föld felett és az egész életét a pillanat töredé­ke alatt maga mögött látja. .. Ii*én átkutatta az egész lakást és nem találta a levelet. Próbálta visszafelé vezet­ni az emlékezetét. Itt vettem át, amikor Jóska bácsi a vasúti portás átadta. Itt he­­vertem a verendán, amikor elolvastam. Háromszor is elolvastam, aztán kimentem a kertbe és mégegyszer elolvastam. Akkor jött a Pityu, hogy menjünk teniszezni. Ak­kora blúzomba rejtettem. Később átöltöz­tem. Nincs sehol. Várja a választ és nem tudom a címét. Pedig írnom kell. Igen meg kell írnom, hogy én is... hogy igen... jöjjön le Fonyódra... hogy kerestem min­denütt, amikor elment, hogy kiküldtem utána Pityut az állomásra, .de már akkor elment... hogy .. .írjak, amikor nem tu­dom a címét... várjunk csak, kivel jött... a Szamosi Bélával Kaposvárról. Hívja Kaposvárt, de Szamosi Béla nincs itthon. Hívja vissza ha hazajön. Szamosi hivatalos ügyben Pestre utazott. Irt utá­na a szállóba, de visszajött a levél, hogy továbbutazott Erdélybe. És így múltak a napok. A Balaton kék volt és üde, újabb estély volt és komoly teniszversenyek, vitorlás kix-ándulás Ba­dacsonyba és Feri a Kisfaludy háznál meg­kérte a kezét. Édes badacsonyi bort ittak és tarajokat vert a hullám a hajóoldalán. Csomagoltak. Vége a nyárnak és a Ba­laton a jövő nyárig csendesen zúgja kö­rül a lezárt villákat. Betakarták a zongorát és partra húzták a csónakokat. Julis rakja el a könyveket. Ez a levél a kisasszonyé ? Megvan a levél. Újra felkavarodik benne minden. Két hónap távlatából emlékszik már csak és a bőröndök tetején írja meg a választ. .. .Tudom, hogy várt és én hívtam vol­na. Talán még nem késő. Ma utazunk fel Pestre. Jövő héten lesz az első fogadásunk, de addig is hívjon fel. Higyje el, én hív­tam volna. .. talán még nem késő... most hívom.,. jöjjön... A házvezetőnő nézegette a levelet, az­tán megadta a táboriposta számot. A levél csak a gyűjtő állomásig jutott, ott leállították, mert a címzett alakulata mozgásban volt. Kitavaszodott Olaszországban is, ami­kor a levél újra elindult. A századparancs­nok ráírta a levél hátára : Kórházban. Nagy postazsákokban vitték a levelet a tábori kórház felé a Dnyeper partjára. A kórházban hamarosan megállapították, hogy a címzettet repülővel hazaszállították Magyarországra. Végére járt a nyár, amikor a levél visz­­szakerült újra Budapestre, hogy a Margit­szigeti honvéd üdülőben utolérje a címzet­tet. A főorvos jegyezte fel. Felgyógyulton alakulatához bevonult. A levél ment az alakulat után. A vonatot bombatámadás érte és csak nagy késve érkezett Győrbe. Akkor már Budapestet ürítették. A posta már alig győzte a felhalmozott levél és csomag kézbesítést. A levél Pápáig eljutott, amikor Radnóti Mihály honvéd­tizedes magához vette. Még ma este sze­mélyesen átadom a főhadnagy úrnak. Radnóti tizedes hősi haláláról és nála talált tárgyakról felvett jegyzőkönyvben szex-epeit a levél is. Kovács őrnagy az ezi’ed irataival együtt hozta a levelet Németországba. Landshutban is járt, Jóska bácsi a gya­log postás hazavitte Budapestre is, de sem a feladót, sem a címzettet nem találta. Münchentől Dietzig végigjárta az összes magyar táborhelyeket, hol a címzettet, hol pedig a feladót keresve. Amikor hirtelen megkerült a címzett. Egy párisi magyar adta meg, a pontos címet... az Idegenlégióban Afrikában. Uj borítékban most már és más feladó­val ment a levél az Idegenlégió egyik ma­gyar katonája után. Több mint két esztendő telt el és az ösz­­sze vissza pecsételt tintaceruzajegyzetes boríték egy rövid pár soros francianyelvü jegyzék kíséretében visszaérkezett a m4- sodik feladóhoz. A címzett légiós őraxester Indochinábaix elesett Franciaországért, Vissza a feladó­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents