Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)
1955-09-24 / 37. szám
V. 37. ez. 1955 szeptember 24 2 KANADAI MAGYARSÁG Mam e itö (ZanatUaH 0íkuH$4nia*t& Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto, Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street. Toronto, Ont.. Canada. FÉNYSZÓRÓ “Semmi sem lehet ránknézve veszélyesebb, mint a Szovjet uj külpolitikája által teremtett helyzetben, áldozatul esni, a fegycrkezés csökkentése kisértésének. Tudnunk kell, hogy a Szovjet háborús gépezet érintetlen, a kipróbált és bevált ötödik hadoszlopok bomlasztó és felforgató tevékenysége változatlanul tart” — írta L. Pearson külügyminiszter a “Foreign Affairs” című külpolitikai szemle augusztusi számában. gai rádióban szólalt meg a müncheni Europe rádió egyik cseh vezetője is. Free ** * ** * KARCOLATOK Egy kis epizódot akarunk feleleveníteni a régi jó világból, amelynek megtörtént meséje arról szól, milyen emberien élő valami a hiúság ! Olyan titkos rúgó ez, ami sorsokat, szándékokat, cselekedeteket kormányoz és megköveteli a maga anyagi áldozatát is. Ez pedig azt is jelenti, hogy mindennek ára van és semmit sem kívánhatunk ingyen ! A mese pedig a következő. Feld Mátyás ismert színigazgató volt Budapesten. A városligetbe színházat bérelt és arról volt híres, hogy mániákus ígérgető volt. Mindent megígért, de csak keveset váltott be ezekből az Ígéretekből. A harmincas években nagy anyagi válságokkal küzdött az ország s ugyan kinek volt kedve színházba járni ? Nagy sztár kellett ahhoz, ami a darabon kívül, becsalogassa a közönséget. Ilyen nagy sztár volt Fedák Sári. Nyár volt akkor, csodálatosan szép nyár. A kőszinházak bezártak, de a Ligetben virult az élet. Feld Matyi kétségbeesésében füt-fát Ígért a jeles primadonnának, aki végül is elvállalta a szerepet. Az öreg színigazgató számítása bevált : az előadások telt házak mellett folytak. Azonban minden csak úgy jó, ha a vége is jó. Elrepült a nyár s Feld Mátyás tetemes összeggel maradt adós Fedák Sárinak. A járásbíróság előtt megindult a per. Szereplők, ügyvédek s egymás hegyén-hátán szorongok lepték el a tárgyalótermet. Feld Matyi reszkető szavakkal, elcsukló hangon jelentette ki, hogy ő fizetni akar, ha majd tud, de őt a művésznő tönkre akarja tenni ezzel a meghurcolással. Mindenki derült az átlátszó védekezésen, amikor Feld Matyi egyszerre csak felemelte a hangját : — Egyébként is — mondotta — ez az?«egé3Z per két öreg, elkeseredett ember harca a pénzért... Hiszen, ha meggondoljuk, a művésznő is. . . ha jól emlékszem. .. majdnem anynyi idős, mint én vagyok ! — Elég ! — csattant közbe Fedák Sári hangja. — Kérem, a koromról ne beszéljen. — Majd ingerülten nézett szét a közönség sorain és ellentmondást nem tűrően adta ki az utasítást az ügyvédjének : — Ezt a pert egyelőre szüneteltetjük. . . Kérem, intézkedjen a tárgyalás berekesztéséről. Feld Matyiba belefojtották a szót, de megérte, mert a művésznő jó párezer pengőt hagyott ott nála. Sőt ezenfelül személyesen járt el a szerkesztőségekben, nehogy belekerüljön a lapokba ez a kis kellemetlen incidens, ami — szerinte — nagyban sértené művészi nimbuszát... Hiúság-vásár : névvel, könnyel, pénzzel — mindegy, hogy mivel, de könyörtelenül fizetni kell az adóját . . Székely Molnár Imre. /VSWVWŰWWWVWWVWVWVWtfVS/VUWWWWVWWWt AZ OROSZOK VISSZAADTAK PORKKALAT FINNORSZÁGNAK Valahogy tényleg úgy néz ki a dolog, mintha a Szovjet világhatalmi céljainak elérésében, tevékenységének súlyát pillanatnyilag az ötödik hadoszlopokra bízta volna. A feszültség átmeneti enyhülését, a megtépázott kommunista pártok megerősítésére és a vasfüggöny mögötti, erősen kömmunistaellenés emigrációk felszámolására igyekszik felhasználni. ** * Ezt bizonyítja a “Nemzetközi Keresztény Demokrata Unió” birtokába került és a világsajtóban közzétett titkos kommunista irat, mely az USA-ban és Kanadában működő kommunista pártok tevékenységére vonatkozólag tartalmaz utasításokat. A beépülésre (infiltráció), propagandára s a menekültekkel kapcsolatos rendelkezéseiből, most csak az utóbbiról emlékezünk meg. Ezeket írja : “Folytatni kell az eddigi tevékenységet, hogy az emigrációk szervezetei és személyei, komolytalannak, felelőtlennek tűnjenek fel. Mindenféle eszközzel szórni kell az egyenetlenség és gyanakvás csiráit. A vezetőkkel szemben még meglevő bizalmat le kell fektetni. Semmiképpen sem szabad elárulni azt, hogy a tevékenységet pártunk irányítja”. * * * Ehhez -—az emigráció akcióképességét bénító — uj ötödik hadoszlopos tevékenységbe szorosan beletartozik a hosszú évekkel ezelőtt kiküldött és az emigrációkba beépült kommunista kémek váratlan hazatelepülése. A Londonban székelő Pilsudszki-féle lengyel ellenkormány elnöke, — aki annak idején a földalatti mozgalomban szerzett érdemeire hivatkozva érkezett ki, — a napokban becsomagolt és hazautazott. Most a varsói rádión keresztül csalogatja honfitársait hazatérésre, ahol “senkinek semmi baja nem történhet”. Hasonlóképpen, egészen váratlanul a prá-A magyar emigráció sem mentes ezektől az évekkel ezelőtt sorainkba csempészett kommunista ágensektől, hivatásos bomlasztóktól és propagandistáktól, akik a szükség szerint játszák és hajtják végre vörös gazdáik utasításait. A napokban napvilágra került esetek közül mint legjellemzőbbet Földes Pap Károlyét említjük meg. Az állítólagos református lelkész 1951-ben hagyta el az országot. Salzburgban telepedett le, ahol a fokozatos kivándorlás következtében megüresedett helyeket elfoglalva, egészen a Magyar Iroda vezetéséig tornászta iel magát. A leghangosabb “magyar” volt Salzburgban, száz és száz ember ismerte, száz és száz alkalommal biztatott nemzeti kötelességeinkre. Bejárta Ausztriát, Svájcot, Belgiumot, alaposan tájékozódott és most ennek gyümölcseit hasznosítja odahaza. Hazai és a külföldnek szánt rádióadásokban nyilatkozik, az újságokban firkál. így és ezeket : “örömmel fogadtam a magyar kormány nagylelkű, mélységesen humánus intézkedését, ezt a megbocsájtás és ember ség sugalta kegyelmet. Éltem vele. örömmel tértem haza. örülök, hogy itt vagyok és szolgálhatom a béke ügyét”. * Ebbe az egész hazacsalogatási kompányba természetesen belekapcsolódik a kommunista Magyar Munkás is. Legutóbbi számaiban megrendítő hazugságot közöl, a “boldoi ságba hazatértek” szájából. A nyilatkozók között eddig még nem sikerült egyetlen is merőst sem felfedeznünk. Amit azonban így is tudomásul kell vennünk, az az, hogy kommunista hadoszlop tervszerűen dolgozik és fokozott aktivitásba kezdett. Mi is résen leszünk. .. * A magyarok mindig ezermesterek voltak. Ez bizonyítja azt, hogy egyik honfitársunk, Mr. Ficzere scotlandi lakos újfajta tobacco pácoló hygrometert talált fel, amelynek segítségével a dohány nedvességtartalmát szárítóban állandóan figyelemmel lehet kisérni, s így a dohány sem meg nem pörkölő dik, sem szivacsossá nem válik. A kitűnő szabadalom megvásárlásáért máris megindult verseny különböző cégek között. Gratulálunk Ficzere barátunk nagyszerű találmányához Ofioe»oooo»o«oocoooooooeooDS<»»soo«ffie Finnországból kapjuk ezt a szivünknek különösen kedves, nemzetközi politikai hírt : a Szovjet visszaadta Finnországnak a porkkalai haditengerészeti bázist. Porkkala csak tíz kilométerre fekszik a finn fővárostól, s a Leningrád felé vezető balti tengeri utat védi. Hadászati jelentősége a mai harceszközök mellett nincsen ; mégis fontos, hogy a Szovjet feladott egy katonai bázist, amely nyugatbarát fajrokonaink nemzeti szuverenitását sértette. A porkkalai bázis feladása további jele annak, hogy a kommunisták pillanatnyilag a “jó fiú” szerepét akarják játszani. Talán még nagyon messze van, de ugyanezen az úton fekszik hazánk felszabadulása is. Ä "KONSUL STROTTHOFF" című lebilincselően érdekes és értékes színvonalú film, mely szept. 28-ig bezárólag a Melody-ban látható. A történet középpontjában egy fiatal énekesnő áll, aki küzdelmes évek után az érvényesülés útjára lép, de egyben súlyos érzelmi válságba is kerül, mert nem tudja eldönteni, hogy az előkelő, gazdag és finom fellépésű, de nálánál jóval lidősebb pártfogóját, Strotthoff konzult, vagy kissé nyersmodorú, de nagyon tehetséges fiatal karmester kollégáját válassza-e élettársul. Utóbbi hűséges barátja és támogatója volt a kezdet nehézségeinek idején, de az érett világfinak a leány iránt fellobbanó mély szerelme elhidegíti őket egymástól. Bár mindketten Strotthoff konzulnak, a nemes műpártolónak köszönhetik tehetségük érvényesülését, éppen az első nagy siker mámorában eszmélnek rá, hogy a sors mégis egymásnak rendelte, a muzsika és a művészet pedig örökre egybeköti őket. A film Mozart és Weber zenéjének bűvös légkörében, Salzburg és Hamburg patinás művészi környezetében játszódik. KÖZOKTATÁS KANADÁBAN Kanadában az elemi és középiskolai oktatás ingyenes és kötelező 14 éves korig. ISKOLA KEZDETE. Az iskolák rendszerint kora szeptemberben nyílnak meg. Ha iskolaköteles gyermeke van, küldje azonnal, amint letelepedik Kanadában. Legjobb, ha a lakásához legközelebbi iskolában érdeklődik. Az igazgató és a tanító testület tagjai szívesen szolgálnak felvilágosítással és tanáccsal. ESTI TANFOLYAMOK. Minden nagyobb városban és központban esti tanfolyamokon tanítják az állampolgári ismereteket, valamint az angol nyelvet. Minden uj kanadás jól teszi, ha felhasználja ezt az alkalmat. Ennek segítségével megismerkedik a kanadai élettel és betölthet olyan munkakört, ahol az angol nyelv tudása szükséges. Ezeken kívül bármilyen más tárgyat is lehet tanulni esti tanfolyamon. Okos dolog korán beiratkozni. A helyi lapok rendszerint közük a beiratkozás dátumát. Lehet, hogy csekély beiratkozási díjat kell fizetni, amelyet azonban rendszerint visszaadnak év végén, bizonyos számú óra lehallgatása után. Bármelyik középiskola bővebb felvilágosítást nyújt ezekről a tanfolyamokról. TANULÁS ÁLTAL IS MEGISMERHETI A KANADAI ÉLETMÓDOT. HELLYEL HOZZÁJÁRUL JOHN LABATT LIMITED OBoooBBQoeoQOgoaaeooQcoooeoooBwroMQgogoe gsooeoeooBogoowooaooooMoooowwoooooa ŐSZINTE KRITIKA (Folytatás az 1. oldalról) Révaié mellett a Kahána, stb. nevet sohasem említi. Hosszadalmas volna Sulyok valamennyi nyilvánvaló elfogultságból származó tévedésének, szándékos vagy véletlen mulasztásának és önellentmondásának sorozatát helyreigazítani vagy pótolni, néhányra azonban a helyes közvélemény kialakítása miatt, — úgy érezzük, — kötelességünk a fentieken túl kitérni. A szerző, (de másoknál is felbukkanó) többször ismételt tévedése a Magyarországból a békeévekben történt kivándorlás megrovó emlegetése. Szögezzük le egyszersmindenkorra, hogy az a több mint egymillió ember, aki még az I. világháború előtt Magyarország területéről kivándorolt, legalább fele részben nem a magyar, hanem az ország területén '-lő szlovák, rutén, horvát, zsidó, stb. néphez tartozott. Hogy )hhez hasonlóan milyen veszélyes eredményeket lehet kihozíi egy-egy helytelenül felfogott tényből vagy intézkedésből, innak másik jellemző példája az, amit a szerző a magyar kormány 1936—38. években követett iparpolitikájáról ír (335 sk.) Történelemhamisítást és ellentmondást fedez föl a kevésbé éles szem is, ha olyasmit olvas, hogy Schuschnigg 1938 nárc. 9-én innsbrucki rádióbeszédét “végveszélybe jutott országa megriadt népéhez” intézte. (99). Igen sokan, köztük e sorok írója, jártak ezidőtájt Ausztriában, s ott ha végveszélyről szó esett, az az ország gazdasági csődjével volt kapcsolatos : riadalom helyett pedig az osztrák nép jelentős tönegeinek a hitleri rendszer iránti rokonszenvét tapasztalták. 3 itt a mendacem opportet esse is alkalmazható, mert nem sokkal előbb még ezt írta Sulyok : “Ausztriában az ausztro(ascizmus véres harcokban törte le a demokráciát és készítette elő az utat a hitlerizmus előtt”. (83. v. ö. még 89 sk) Légből kapott állításokat a forrásaira különben sem kényes ?zerző nyugodt lelkiismerettel leír. Ilyen ez is : “Mussolini utasítására Pavelics emberei meggyilkolták Sándor jugoszláv királyt, valamint Barthou francia miniszterelnököt”. 445). A papiros türelmes, de azért visszaélni vele veszedelnes ! Általában Sulyok külpolitikai tájékozottsága feltűnően gyenge. így válik érthetővé, hogy De Gaulle-t szélsőjobbddalinak tartja ! (82). Sulyok könyve kiáltóan destruktiv politikai beállítottság tükre. E tükörből egy önvádtól dúlt arc vonásai néznek ’z olvasóra, s a trianoni börtönbe zárt ország eseményeinek, szereplőinek időszerűtlen, hamis, tehát mindenkép káros raja. Tévedés ne essék ! nem a kritika jogának a megcsorbítása az, ha az ilyen mű ellen fölemeljük tiltó szavunkat, emékeztetve Sulyokot arra, amit Mindszenty bíboros 1945 Szilveszterén éppen az ilyen “történelmi visszapillantásokról” mondott : “Ebben az évben folyton emlegették a múlt bűneit. Mindenesetre többször mint Európa népei a magukét. Mintha mi volnánk Európa és a világ rossza egyedül, mintha csupa angyal között ez a nép volna a legbűnösebb világfelforgató... Elkoptatták már egészen magyar (?) ajkak a magyar népnek a külföld számára gyártott bünlemezét, amit torzító lencsével készítettek és hálás forrásanyag is sokak kezében”.. A magyar múlt Sulyok-féle ócsárlása ezen felül még egy nagy veszélyt tartalmaz. S ez az, hogy az olvasót könnyen ejti abba a tévedésbe, hogy az 1945. évet megelőző politikai, gazdasági és szociális intézkedések, illetőleg mulasztások szerves következménye mindaz, ami most történik a leigázott országban a rabnemzettel. Hogy ez a hamis szándék milyen kényelmes következtetések lejtőjére juttatja a nyugati politikusokat, arra is volt már meghökkentő példa. Mindent összefoglalva, megismételjük, hogy ez a könyv túlzásaival és rosszindulatúan célzatos beállításaival nem szolgálja a magyarság érdekeit. Quebec, 1955 szeptember. NYILATKOZAT Tudomásomra jutott, hogy Bácsalmási István, egy szegélyemmel kapcsolatos “szigorúan bizalmas” jelzésű, katonai természetű iratot — a helyes megértéséhez és megítéléséhez szorosan hozzátartozó “előzmények” és a vádlókra vonatkozó “határozat” nélkül — denunciálási szándékkal, széles körben, százszámra terjeszt. A rám egyedül illetékes magas katonai szervek, a Honvédség volt főparancsnoka, a MKEK Főnöke és egy vezérezredes elnöklete alatt működő “Tábornoki Becsületügyi Választmány”, valamint a “Kanadai Magyarok Szövetségének Elnöksége” — Tömöry Jenő a KMSz elnöke, Torzsay-Biber Gyula a KMSz. világi, Ft. Simor György S. J. és Nt. Rúzsa Jenő egyházi társelnökök — éppen Mr. Bácsalmási ellenem benyújtott “összeférhetetlenségi indítványával” kapcsolatosan, írásban is megállapították, hogy az ellenem emelt becsületsértő vádak “egyike sem nyert beigazolást”. Mr. Bácsalmási esetleges ellenkező véleménye rám nézve teljesen közömbös. Ezúton is megköszönöm neki, hogy a már ezév február 26-tól birtokomban lévő “szigorúan bizalmas” iratot, melyet én a magamra nézve kötelezőnek elismert titoktartás miatt eddig nem közölhettem, — a nyilvánosságra hozta. Abból — a vádirat ismerete nélkül is — mindenki megállapíthatja azt, hogy becsületemen nem esett csorba. Egyébként tudomásom szerint, ez az egész ügy, hátsó összefüggéseivel együtt, a közeljövőben egy arra hivatott szerv döntése alá kerül. Ezért — csak úgy mint a múltban is tettem — az illetékes szerv határozatának további észrevételekkel, egyelőre nem óhajtok elébe vágni. Mr. Bácsalmási eljárásával kapcsolatosan pedig osztom saját véleményét, melyet nem is olyan régen — a Kanadai Magyarság 1955 május 14-i számában “a Torontóban elszaporodott röpcédula és levélharccal” kapcsolatosan írt. Idézem saját szavait : “Azoknak, akik esetleg zavarban vannak, hogy mi a legjobb védekezés e szenny ellen, a jó öreg és bölcs Arany Jánost ajánljuk : Ha egy úri ló-cslszárral Találkoztam s bevert sárral : Nem pöröltem, — Félre álltam, letöröltem”. KORPONAY MIKLÓS.
