Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-09-17 / 36. szám

V. 36. sz. 1955 szeptember 17 2 KANADAI MAGYARSÁG m KANADAI mAM&Afv Szerkesztőség (ZtM4uU<Ul “r^CiH^VtiOKA es kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-767«. Laptula jdonos-f őszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évié $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. FÉNYSZÓRÓ ZARÁNDOKÚT A RÉGI EMLÉKEK NYOMÁN RABINDRANATH TAGORE ISMERETLEN VERSE. Régi emlékek ütöttek szivén. Varázslatosan felragyogj előttem a Balaton... A Magyar Tenger. Lépten-nyomon ki­sért a kép és szeretném a régi idők hangulatát egy villanás­nyi időre megeleveníteni. Hiszen aki csak egyszer is belené­zett a Balatonba s hallgatta a csobogó hullámok susogását, népi mesék, legendák születtek a lelkében ; megtermékenyült s egyszerre érzékelte a jelent, ami rohanó futással kanyar­góit el a messzi múltba. . . SYBILLA KÚTJA Sybilla kútja ez, ahol a legmesszebb a fény, benne csak magad vagy, s örökké látod a szikrát-verő kezed ; holt ös­vény ez a tegnap, s titkát feltárni nincs emlékezet... Talán ez a pár sor fejezi ki legjobban azt a varázslatos erőt, ami ott él a tóban, a kanyargós part sétányain : ott reszket az égnek mutató fák hüse alatt, s minden erről be­szél, amerre ellát a szem, lélekzetet vesz a föld s kibuggyanó szépségében rád nevet a világ. . Költőket, színészeket ihletett ez a romantikus ábránd­világ, melyet teleszőttek dallal, szerelemmel, mesékkel. VÉNASSZONYOK NYARA Szeptemberben jártam ott, vénasszonyok nyarán, ami­kor a természet, mint egy pazarló szép asszony kegyes tékoz­lással szórta kincseit; a nap csorgó aranyát, a virágok nehéz illatukat, s a víz pezsgő melegét még mindig a véremben érzem. .. A móló mellett hajók vesztegelnek. A Jókai és a Hékla egyszerre indul neki a túlsó partnak. Fénylő ködpárák között csillog Csobánc, Tátika kupolája, a tihanyi apátság karcsú tornyú temploma . .. És Balatonfüred ! A betegek Mekkája. A sima víz tük­rét óriási pillangók szántják. A vitorlások. A régi fauszoda közel százéves, belenyúl egészen a Balatonba. Úgy tűnik messziről, mintha rákönyökölne a tóra. EGY ISMERETLEN RABINDRANATH TAGORE VERS A sétányon vadgesztenyék és platánok pompáznak. Gyó­gyító forrás világhírű. Borának ize, zamata egészen egyedül­állóvá teszi. A szél sem rezzenti a fák lombsátorát. Mozdulatlan, át­tetsző a levegő. Itt, a platánok alatt gyógyult meg a nagy hindu költő és bölcselő : Rabindranath Tagore. Az ő nyom­dokait járom s mintha a nagy mesemondó susogna ott, mint­ha az ő szelleme itt élne tovább. . . Egy érdekes, Rabindranath Tagore költészetére annyira jellemző kis verset találtam. Magyar fordításban így szól : Ilyenek vagyunk üdvözülten Megtérten hívő barátok, S elfut velünk megint a hajó. . . Reszket a hullám a tó tükrén. .. Gyűrött ráncok vagyunk csupán Egy fáradt élet holttetemén ! A mester egyik rajongója adta át nekem ezt az ismeret­len verset. Olyan áhítat sugárzott az arcán, mintha bibliát, vagy zsoltárt idézne. VOLT EGYSZER EGY KIRÁLYLEÁNY Most Tihany következik. Kezemben a nagy hindu költő verse. Tűnődésre késztető sorok. Egy leszűrt élet filozófiája árad a papírlapról. Alkonyul. A hegyek, mint alázatos bará­tok csuklanak le néma áhitattal a bárányfelhőket eregető kékboltozatos ég előtt. Két mezítlábas gyerek toppan elém. Zacskóikban zörög a kecskeköröm. Arany János legendáját suttogja a szájuk : “Volt egyszer egy királyleány. . A tihanyi apátság évezredes falai komor időket láttak. Minden köve őriz valamit a múltból. Itt lakott a tragikus sorsú Károly király is, .. akkor még minden úgy volt benne, ahogy az uralkodó hagyta. A kegyelet vigyázott mindenre. Közeledik az éjszaka. A nap vörös korongja lebukni ké­szül. Az utolsó vércseppek most buknak le a házak ablakán. A színek orgiája részegesen tobzódik a fákon és balzsamosan csókolja meg az ember lelkét. . . Régi emlékek. Bocsássanak meg, hogy egy kicsit haza­szaladtam s megfürödtem a boldogság kék vizében. .. Jeszenszky Imre. I?4*4*4*4*4444444444444444444?? TITOISTA MOZGALOM BULGÁRIÁBAN Bécsből érkezett jelentések szerint a bulgár hatóságok letartóztattak 50 magasrangú katonatisztet és nagy számú legénységi állományú egyént, mert a Jugoszláviához való csatlakozást követelték. A 15 millió dolláros alappal rendelkező “Found for Republic” uj hadjáratba kezdett, a rejtett kommunista tevékenységet felderí­tő és leleplező amerikai kormányszervek te­kintélyének lejáratása céljából. A “U.S. News” ezzel kapcsolatosan hozza Eisenho­wer elnök 1952-ben “Kommunista árulás nemzeti életünkben” eímmel tartott beszédét egész terjedelmében és megjegyzi, hogy az “árulás” változatlanul tovább folyik, az éber­ségre a moszkvai bekettaktikázások idején kétszeresen szükség van. Jó lesz figyelemmel kísérni a sajtómegnyi­latkozásokat. 15 millió nagy pénz. * * * r Roy E. Belyea, városi ellenőr, — aki a de­cemberben megtartásra kerülő választáso­kon Náthán Phillips egyik ellenjelöltje lesz — az orosz mezőgazdasági küldöttség elleni tüntetésekről úgy nyilatkozott, hogy : “meg­érti és együttérez az ujkanadásokkal”. Ugyancsak ő, azt a javaslatot terjesztette a városi tanács elé, hogy az ujkanadások ál­tal fizetett adóból, támogassák az egyes nem­zetiségi csoportok sajtóját, “mely kanadai vonatkozású híreivel hasznos szolgálatot tel­jesít, az állampolgári kötelességek elsajátí­tásában”. Közelednek a választások. ** * “Félre a fasiszta vezérekkel” című cikké­ben, az orosz delegáció elleni tüntetések miatt tajtékzik a Magyar Munkás. “A tüntetők mögött azok a főkolompos Hitler-maradékok állnak, akikkel miniszte­rek, liberális, tori és más politikai vezetők, Grossmann-féle képviselők, Philips-féle pol­gármesterek és városatyák még mindig pa­­roláznak”. Nem is kerültek olyan rossz társaságba azok a “kétségbeesetten őrjöngő fasiszta banditavezérek”. ** * Moszkva kanadai magyar szócsöve nagy ostobán el is árulja mindjárt, hogy mért fáj annyira az elvtársak látogatásának elmara­dása, amikor ezeket írja : “A moszkvai delegáció torontói látogatása lett volna a jó alkalom, az INGATAG OTTA­WÁRA GENFI SZELLEMŰ HATÁROZA­TOT KÉNYSZERÍTENI EGY HATALMAS TORONTÓI FOGADÁSSAL !” Kell-e ennél a kommunista elszólásnál fé­nyesebb bizonyíték arravonatkozólag, hogy kinek az érdekeit képviseli a “genfi-szellem” és annyira felesleges volt-e a torontói akció előkészítése, mely megakadályozta, hogy a torontói kommunista hadoszlop “genfi szel­lemű határozatot kikényszerítsen az ottawai kormánytól”. Rákosi Mátyás viszont Titonál tapogatód­zott, “egy a jóviszonyt helyreállító látoga­tásának lehetősége felől”. A délszlávok a lá­togatást a 20b millió dolláros tartozás telje­sítéséhez kötötték. Miután a kommunista tervgazdálkodás nyomorát nyögő országok közül az egyiknek nagyon kell a pénz, a másik meg nem tud fizetni, a találkozás csak a moszkvai nagy­bácsi közbelépése nyomán születhet meg. ** * Nixon amerikai elnökhelyettes a közelke­­leti államok meglátogatására készül, hogy sikeres távolkeleti és délamerikai útjaihoz hasonlóan, a veszedelmes méreteket öltő kommunista befolyást ellensúlyozza.’ Genf ide, Genf oda — úgylátszik Moszkva véres mancsát változatlanul figyelemmel ki­sérik az illetékesek. ** ♦ Száz és száz amerikai újság közölte War­ren festőművésznek Szt. István napra készí­tett rajzát. A képet a “National Newspaper Syndicate” hozta forgalomba. Az ezeréves magyar határokat töviskoszorúval ábrázoló rajz felírása : “Boldogok akiket az igazsá­gért üldöznek, mert övék a mennyek or­szága”. Az Amerikai Magyar Szövetség sikeres munkájával minden magyar köszönetét ki­érdemelte. ** * A Zuni indiánok 400 évvel ezelőtt tértek át a keresztény hitre. Még felderítésije váré okok miatt, a magyarok első királyát Szt. Istvánt választották védőszentjüknek. A Na tional Parkban rezervációban élő indiánok, éppen ezekben a napokban, hatalmas ünnep­séget rendeznek a “Hungarian St. Steven emlékére. Nem ártana a torontói Szt. István nap ren­dezőit is elküldeni a zuni-indiánoklioz egy kis tanulmányútra, talán akkor jövőre 140 nél több magyart sikerül majd összegyűjte­ni, a Szt. István-napi megemlékezésünkre. ** * Az egyik Amerikában megjelenő magyar lapban olvastuk az alábbi hirdetést : “Okos ember sok újságot olvas, A lelkiismeretes, — legalább egyre előfizet” Nem fűzünk hozzá megjegyzést, mert mi is így érezzük. 1— km — * *-le Abdel Nassert — Egyiptom miniszterel­nökét — hivatalos látogatásra meghívta a budapesti kommunista kormány, aki azt el is fogadta. Valószínűleg a Moszkva által felajánlott hadianyag és fegyverszállítások gyakorlati lebonyolításának kérdéseit beszélik meg. NÉMETORSZÁGBÓL AZ ÁLOMBA S A HALÁLBA vándorolt Manfred Osten. 20 éves nyelvta­nuló. A szerencsétlen fiú csak három napja érkezett Torontóba, ahol a YMCA központi helyiségében kapott szállást. Elfelejtette megmondani a többi lakótársának, hogy al­­vajárásban szenved. Szeptember 12-én éjjel álmában felkelt, kilépett az ablakon, végig­ment a párkányon, majd a harmadik emelet­ről leesett és halálra zúzta magát. iiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiimiMiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiuimiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiimiiiiimitmiiiiiiiuii- / ■ - . - ' ... - ív . ; •AÄ' 'vÄ-ilr;;' ISMERJÜK ' . .. : ■ IPA I Ali mi .\-Ft V; .' V ■ . • ■ SASKATCHEWAN Saskatchewan 251.700 négyzetmérföldön terül el, a préri-vidék közepén. Gazdag talaja és az általában elegendő csapadék következtében a déli részben terem Kanada búzájának több mint fele és az ország zab és lenmag termésé­nek nagy része. Északon ásványi lerakatok van­nak, de a tartomány e részében még mindig a fakitermelés a legfontosabb. A tartomány fő­városa Regina, amely jómódú mezőgazdasági vidék kereskedelmi központja. A' tartomány éghajlata igen szélsőséges. SASKATCHEWAN HAMUZSIR IPARA Ez az egyetlen tartománya Kanadának, melyben hamu­zsír lerakatok vannak. A hamuzsír értékes műtrágya s ezenkívül az üveg, robba­nóanyagok, szappan és ben­zin gyártásánál használják. «•'».’s CROWN & ANCHOR >*** BREWERY LIMITED MUNKÁSOK HASZONRÉSZESEDÉSE AZ AMERIKAI VÁLLALATOKBAN Az amerikai munkásság egyre nagyobb számban része­sedik az iparvállalatok hasznában. Körülbelül 1,875.000 mun­kás van, aki a vállalatok nyereségében közvetlenül is osztozik. A pénzügyminisztérium ma 8.000 olyan szerződésről tud, amelyek szerint munkások a részvénytársaságok nyereségé­ből külön osztalékot kapnak. 1953-ban még csak 6.000 ilyen megállapodás volt érvényben, tíz évvel ezelőtt pedig csak 549. A Wall Street Journal, a pénzügyi napilap a következő érdekes példákról emlékezik meg : A “De Luxe Printers of Chicago” vállalatnak a legköze­lebbi 10 éven belül visszavonuló munkásai magasabb nyug­iíjat fognak húzni haszonrészesedés címén, mint amilyen bért kaptak, amíg dolgoztak. Az E. G. Shiner & Company­­nak, e középnyugati húsárúüzletnek számos fiókja olyan magas haszonrészesedést biztosított munkásainak, hogy azok 1953-ban megvásárolták a céget maguknak. A Reader’s Digest kiadóvállalat a tavalyi év végén 1.200 alkalmazottnak 1,200.000 dollár készpénzajándékot folyósí­­ott, ami alkalmazottanként 548 és 25.000 dollár között vál­tozott. Sears, Roebuck & Co., az általánosan ismert árúház, 1916 óta több mint 500- millió dollárt fizetett ki csak haszon­­részesedés címen 120.000 alkalmazottjának. A rendszernek sokféle formája van. A kiosztott összegek a vállalati nyereség 5-től 50%-ára rúgnak, a részvények al­kalmazottanként 5-től 100%-át teszik ki az évi fizetésnek. Az átlagos arány 10—12%. A kiosztás módja is különböző. Egyesek készpénzben fizetnek, mások letétszámlára helye­zik el a nyereségrészesedéseket, amelyek az alkalmazott visszavonulása vagy kilépése idején, vagy bizonyos előre ; neghatározott időpontban válnak esedékessé. Vannak válla­­atok, amelyek készpénzt és takarékbetétet adnak. A vállalatok, amelyek a rendszert bevezették, dicsérik innak hatását az alkalmazottak munkakedvére és termelőké­pességére és megállapíják, hogy az ilyen alkalmazott nehe­zebben válik meg állásától. Úgy érzi, hogy főnökének vállal­kozó társa ; jobban ügyel a felszerelésekre, elkerüli az anyag­ipazarlást és uj eljárásokat javasol, amelyek a termelést fo­tózzák és a költségeket csökkentik. Más vállalkozók ellenzik a rendszert, mert ez csupán a nyereségben való osztozkodást biztosítja a munkásoknak, de nem intézkedik gz esetre, ha a vállalatot veszteség éri. Arra is rámutatnak, hogy miután a munkások általában véve egy­formán részesednek a haszonban, az ügyes és szorgalmas munkás sem kap többet, mint a tehetségtelen és hanyag. A szakszervezetek eleinte maguk sem pártolták a ha­szonrészesedési megállapodásokat, mert azoknak nyilván­­\z volt a céljuk, hogy a szervezkedés iramát letompítsák ; irra is gyanakodtak, hogy a magasabb bérek kialakulását kedvezőtlenül fogják befolyásolni. Újabban azonban az állás­pontjuk megváltozott, mert több és több kollektív szerződés tartalmaz idevágó kikötéseket. A haszonrészesedési tervezetek elszaporodásának egyik oka az amerikai adótörvényben is kereshető. A haszonrésze­­; sedés címén kiutalt összegek ugyanis levonhatók a nyereség­ből, ha az elosztás az adóhivatal felügyelete alatt történt és bizonyos követelmények figyelembe vételével. Egyébként a haszonrészesedési rendszer annak a szel­emnek a megnyilvánulása, mely szerint az amerikai vállal­kozónak nemcsak a részvényeseivel szemben vannak kötele­zettségei, hanem alkalmazottaival, vevőközönségével és az amerikai társadalommal szemben is. Common Council. VWWVWWWWWYWWWYWWVWWWWWWVWVVVWi UNIVERSITY DE MONTRÉAL A Montreáli Egyetem Irodalmi Karán immár hetedik éve működő Szláv (és keleteurópai) Tanulmányi Központ tanfolyamai e hó végén kezdődnek. Az előadások felölelik a közép- és keleteurópai államok történetét, civilizációját, iro­dalmát, gazdasági és szociális problémáit, népművészetét, al­kotmányát, jogi és kultúrális intézményeit. E mellett az elő­­idások tárgyát képezi a magyar, lengyel, orosz, cseh, szlovák, >zerb, ukrán, észt, litván és más nyelvek tanítása is, mind kezdők, mind haladók, mind pedig magukat valamilyen tudo­­nányos vagy szaknyelvben továbbképezni óhajtó hallgatók észére. Az előadások hallgatása a vizsgák sikeres letétele ese­tén, módot ad a M.A., sőt a Ph. D. (doktori) diplomának el­­pyerésére is.Magyar nemzetiségű hallgatók magyar tárgya­kat is választhatnak főtárgyként, azokból magyar nyelven is vizsgázhatnak és doktori értekezésüket magyarul is írhat­ják ! E tekintetben a montreáli egyetem az egyetlen a vilá­gon, ahol teljes értékű diplomát magyar nyelven lehet szerezni. A beiratások az 1955—56 tanévre már folyamatban van­­aak és e hó végéig tartanak. Beiratkozási díj az egész tan­évre rendes hallgatónak $300 ; “szabad” hallgatónak, aki /izsgája eredményéről tanúsítványt kap, tárgyanként $25 ; akik csak valamelyik nyelvet óhajtják megtanulni, egy-egy nyelvtanfolyamért egész évre $30-t fizetnek. Vizsga letételé­re nem jogosult látogató-hallgatók (franciául : “auditeur”, angolul “listener”) beiratkozási díja tárgyanként és féléven­ként $10. A végzett hallgatók előnyösen érvényesíthetik itt szer­zett ismereteiket és képesítésüket az újságírói, könyvtárosi, katonai, közigazgatási, tanári és bizonyos tudományos pályá­kon, mnt általában a szociális tevékenység sok egyéb terén is. Az érdeklődőknek minden további felvilágosítást kész­séggel megad és katalógust, beiratkozási nyomtatványokat készséggel küld a központ titkársága : Secrétariat du Centre d’Etudes Slaves Faculté des Lettres, Unversité de Montréal Case postale 6128, Montreal P. Q. (Telefon : REgent 8-9451, 34 mellékállomás). Magyarul írt levelekre magyarul válaszolunk. Walter Emil egyetemi tanár s. k. a keleteurópai osztály főnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents