Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)
1955-09-03 / 34. szám
V. 34. sz. 1955 szeptember 3. 2 KANADAI MAGYARSÁG Ä KANADAI m m f á m @4lH4l€Ci4lK ^ ff } Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. ( Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton / Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre §2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. FIAINK A NIAGARA PARTJÁN (Helyszíni tudósítónktól). Nyolcezer cserkészlátogató ritkán fordul meg egy városban, ezúttal azonban országunk a világérdeklődés középpontjába került. Mintegy ötven nemzet tízezer cserkésze táborozik a festői Niagara folyó partján, a Lake Ontario-tól egy mérföldnyire. őexellenciája Vincent Massey, Kanada kormányzója augusztus 20-án nyitotta meg a szinpompás tábort, ahol az . , , , „,, , . , i ' i ' jogtalanul es szerzodes-ellenesen leigazott es egyenruhás tarkaságban ott virít a magyar cserkeszek ar- ’ * . , , , . , Közlemény ELŐZETES FELHÍVÁS KANADA MAGYARSÁGÁHOZ A nemzetközi helyzet alakulása, — melynek legjelentősebbjei az USA formózai magatartása, az ázsiai színes konferencia, a régen vajúdó osztrák államszerződés aláírása és a szuverén Nyugatnémetországnak a szabad világ védelmi szervezetébe (NATO) való bekapcsolása voltak, =— jelentős, talán döntő fordulatot jeleznek a világpolitikában. A genfi konferencia és a vele kapcsolatos megnyilatkozások ugyanis nemcsak azt mutatták meg, hogy mindkét fél irtózik az atombombás 3. világháború kirobbantásától, hanem érzékeltették a bolsevizmus belső gyengeségeit és a nyugati világ megerősödését is. Ez a változás most már lehetővé teszi, hogy a szabad világ vezetői felhagyjanak a 10 éve tartó foltozgatásokkal, — melyek mindig csak a pillanatnyi veszély elhárítását célozták és ennek érdekében mindig újabb területeket és embermilliókat adtak át és el a bolsevizmusnak, — s most már — növekvő erejük tudatában, de a végre felismert veszély által sarkalva is, a felületi ke- i zelés helyett a bajok gyökerének, a két vij lágháborút követő végzetes tévedések orvoslásához fogjanak. Ha a Nyugat folytatja erőgyűjtését és nem dől be megint a “keleti Áfium”-nak, akkor bizton remélhetjük, hogy évekig tartó céltudatos és következetesen folytatott tárgyalások sorozata után háború nélkül is sikerülni fog az oroszt határai mögé visszakényszeríteni. A rendezendő kérdések között szerepel a valányhaja is. A kanadai cserkészek által kezdeményezett gyűjtés mintegy ezer szegénysorsú külföldi cserkész részvételét tette lehetővé a tengerentúli államokból. Miután a kommunista kormány Magyarországon a cserkészetet 1948-ban betiltotta, a magyar színeket menekült cserkészeink, köztük a torontói és montreáli cserkészek képviselik. A két magyar őrsnek a kanadai francia cserkészszövetség kontingensén belül jutott helye. Táborhelyünkön, az Alouette altáborban, magyar faragású kapu és gémeskút köszönti a látogatókat, akik között nagyon sok a Kanadában és az Egyesült Államokban lakó magyar. További hatvan magyar cserkész táborozik Wellandporton a jamboree segédtáborban és a vezetőképző táboron. Szent István napján nagy eseménye volt cserkészeinknek az uj Cserkészszövetségi zászló felszentelése, melyen résztvett vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész is. A Tatárhágó hős védője, s a gödöllői 1933-as világjamboree szervezője, még ma is sok-sok jó ismerőst számol a külföldi cserkészvezetők között. Érthető, hogy árvalányhajas fiaink nagy népszerűségnek örvendenek, a leányokról nem is beszélve. A sátorváros egész komoly szervezettel rendelkezik. Hatvan kanadai öregcserkész látja el a tábori rendőri szolgálatot. A tábornak külön kórháza, telefonközpontja, rádióleadótornya és stádiuma van. A tábori postahivatalban az erre az alkalomra kibocsájtott jamboree-bélyeget árulják, mely bélyeggyűjtők körében máris keresett cikk. A tábor résztvevői számára a parancsnokság színes programúiról gondoskodik. Ezek között szerepel a torontói nemzeti kiállítás meglátogatása, a Niagara vízesés megtekintése, fúvóshangversenyek és díszbemutatók a tábori arénában, s az esti tábortüzek. A tábor naponta délután 2-től este 10 óráig van nyitva látogatók számára. Annak ellenére, hogy állandóan a látogatók tízezrei vannak a táborban, a fiúk nem zavartatják magukat tábori életük folytatásában. A táborozok egyik legkedvesebb időtöltése a cserkészjelvények és emléktárgyak kicserélése, s előfordul, hogy az a cserkész, akit az árvalányhajárói magyarnak vélő látogató megszólít, hollandul, franciául, vagy görögül válaszol. Míg az előző hét világtáboron, melyeket kivétel nélkül Európában rendeztek, a táborozok úgyszólván mind vonaton, vagy hajón érkeztek s tértek haza, ezúttal cserkészek százai, sőt ezrei “repültek”. így a québeci Dorval repülőtérre 1000 francia cserkész, az ontariói Malton repülőtérre csaknem ezer angol cserkész érkezett, s fog e hét végén visszatérni. Ugyancsak repülőgépen érkeztek a skandináv államok cserkészei, az olaszok, németek, svájciak, hinduk, brazilok, sőt a nyugaton lakó amerikaiak és kanadaiak is. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy a tábor baráti légköréből s társaságából hiányzik valami, nevezetesen a vasfüggöny mögötti országok fiai. Addig is' azonban, amíg Isten segítségével újból Magyarországról indulnak cserkészeink, a kanadai és amerikai magyar fiúk kiválóan megállják helyüket, mint népünk képviselői. Császár Ede. (UTAZÓKAT KFIP^íiNK AZ “IRON FIREMmi BERENDEZÉS SZÁMBA ZFÜTÉS3 Kitűnő alkalom, hogy jó keresetre tegyen szert, a legismertebb nevű és védjegyű gázfűtési berendezés eladásával. Alapos kiképzést adunk a teljes “Iron Fireman” berendezés eladási technikájában. Magas részesedést fizetünk, keresetének nagysága saját erőfeszítésétől függ. Kérjük, írja meg eddig szerzett tapasztalatát, korát és hogy mióta van Kanadában, vagy hívja föl ME. 9931-et s beszéljen meg egy találkozót Mr. Templeman-nel. IRON FIREMAN MFG. CO. OF CANADA LTD. 80 Ward Street, Toronto. bolsevizált Közép- és Keleteurópa-i népek sorsa és benne a magyar kérdés is, —amely már túlnőtt a Kárpátmedencén — és hála Isten, elsőrendű európai problémává fejlődött. Nem azért, mintha a magyarságot két ízben is sújtotta a világtörténelemben példátlanul álló, égbekiáltó igazságtalanságok nagyon fájnának a nyugati államok vezetőinek, hanem azért, mert a Kárpát medencének esztelen feldarabolása kegyetlenül megbosszúlta magát. Tudomásul kellett venni, -— akár tetszett, akár nem, hogy ennek az 1000 éves védőbástyának és az azt hűségesen védett magyarságnak meglététől és állapotától nemcsak Nyugateurópa sorsa, hanem az évezredes emberi kultúra megmaradása is függ, A Kárpátok medencéjének tartós rendezése és a magyarság rehabilitálása nélkül nincs és nem is lesz béke Európában, csak állandó félelem és fegyverkezés. A magyar kérdést tehát felvetette a kérlelhetetlen történelem és a magyarság megmaradása függ attól, hogy ez többé el ne aludjék és félre ne állíttassék arra a mellékvágányra, ahova a pánszláv-bolsevista ügynökök jóvoltából már kétszer félreállították. Ez a mostani világhelyzet-változásnak bennünket, magyarokat érdeklő része és ez határozza meg magatartásunkat és feladatainkat. A szabad földön élő magyarság számára elérkezett az a történelmi pillanat, mikor minden erőnket és szellemi képességeinket mozgósítanunk kell, hogy sikerre segítsük azt a “béke harc”-ot, melynek kimenetelétől függ a Kárpátmedencében sínylődő 15 millió magyar testvérünk élete, szabadsága, jövője és boldogsága. Végzetes mulasztást követnénk el magyarságunk ellen és jóvátehetetlen károknak lehetnénk okozói, ha nem ismerjük fel e történelmi pillanat jelentőségét (amit az ellenünk acsarkodók már felismertek), ha nem engedelmeskednénk a vér parancsszavának, ha gyáván félreállanánk akkor, mikor rabláncra fűzött testvéreink kétségbeesett reménykedéssel tekintenek reánk. Hív a kötelesség és azt teljesítenünk kell minden erőnkkel és minden eszközzel, amit a befogadó államok törvényei megengednek. Állandóan felszínen kell tartanunk a magyar kérdést és megértetnünk a nyugati vili lúggal, hogy a magyar kérdés európai ügy, j sőt az egész kultúrvílág ügye. A vezető ál- I lamférfiak állandó és cáfolhatatlan bizonyítékokkal alátámasztott tájékoztatásával, idegen, — főleg angolnyelvü — kiadványokkal, befolyásos egyének megnyerésével és megszólaltatásával, jól szervezett összejövetelekkel, ellenségeink hazugságainak azonnali visszautasításával és nem utolsó sorban a mindig jelenlévő konkolyhintők kikapcsolásával érhetünk csak célt. Mindehhez tervszerűen felépített és állandóan ható vezetés kell és pénz. Sok pénz. A hiányzó egységes vezetést és a sajnos szintén hiányzó elismert tekintélyt pótolhatjuk a szabadföldi magyar szervezetek összefogásával, vagy legalább összehangolásával és fegyelmezettséggel. A pénzt pedig magunknak kell összeadnunk, mindenkinek, aki magyarnak érzi magát. A fent körvonalazott meggondolások, a szabadföldi magyar szervezetek által ránk ruházott bizalom és a ránk nehezedő felelősség mély átérzése arra késztették az amerikai kontinens három nagy magyar szervezetének (Amerikai Magyar Szöv. Kanadai Magyarok Szövetsége, Délamerikai Magyar Szöv.) törvényesen megválasztott vezetőségeit, hogy egymással érintkezésbe lépjenek és az elalkudhatatlan magyar kötelességek mikénti teljesítése tekintetében, — a szervezetek egyéni függetlenségének megtartása mellett, — megtalálják azt az utat, melyen az adott esetekben szükséges egységes erőkifejtés a legnagyobb sikert Ígéri. Ez a három magyar szervezet összesen legalább 1.000,000 magyart reprezentál, kiknek szavát a szabad világ demokratikus vezetői is figyelembeveszik. A tervszerű munkához szükséges pénzt mindhárom szervezetnek magának kell előterjeszteni az egyetlen lehetséges módon : a nemcsak uj, de régi Hazájukhoz is hűséges magyarok áldozatkészségéből. A Kanadára vonatkozó országos gyűjtés mikénti lefolytatásának tervén a KMSz. elnöksége dolgozik és azt hamarosan el fogja juttatni nemcsak a KMSz. tagegyesületeihez, hanem az ezen kívül álló minden egyházi és világi magyar szervezet vezetőjéhez is, mert a magyar kötelességteljesítés mindenkire vonatkozik és abból senki ki nem zárható. -Előzetes általános tájékozásul szolgáljon, hogy a KMSz. eins, minden kereső magyartól 2 dollárt remél, — mint önkéntesen felajánlandó “Magyar Adó”-t, míg az egyesületeket és vagyonos honfitársainkat külön is fel fogjuk kérni az egyszersmindenkori adakozásit. Tesszük ezt abban a szilárd hitben, hogy mi magyarok is tudjuk szeretni édes szülőhazánkat és hajlandók vagyunk érte minimális anyagi áldozatra is. Minden adományt nyilvánosan — lehetőleg hírlapilag — (legalább egyesületenként) megköszönni és nyugtázni fogunk. Minden adomány, —az utolsó centig — a fenti célokra fordíttatik és a nyilvánosság ellenőrzése alá bocsájtátik. A gyűjtés eredménye és annak felhasználására vonatkozó elnökségi javaslat felett az 1956 elején összehívandó “Közgyűlés” fog dönteni. Kelt 1955. év Szent István napján, országalapító első kirányunkra való méltó megemlékezésül. A Kanadai Magyarok Szövetségének elnöksége.----------------------o---------------------TÁJÉKOZTATÓ A CLEVELANDI “MAGYAR NAPIRÓL---------0--------Az idei “Magyar Nap”-ot feszült várakozás előzte meg, mert a Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek közgyűlése magyar ünnepi szónoknak vitéz Kovács Gyula altábornagyot hívta meg. E meghívás utólagos meghiúsítása érdekében mindent elkövetett az ötödik hadoszlop, de tervük nem sikerült. A Magyar Nap teljesen zavarmentes és az alkalomhoz méltó lefolyása igazolta azt, hogy a Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek közgyűlése helyesen választotta meg magyar ünnepi szónokát. A szónokot megjelenésekor olyan lelkes és hosszantartó taps fogadta úgy a régen itt élő, mint az újonnan érkezett magyarok részéről, amely nemcsak személye iránti szeretetnek és megbecsülésnek volt félreérthetetlen bizonyítéka, hanem a szónok személyének a helyes megválasztását is igazolta. Az idei Magyar Nap mérlegét meghúzva, két eredmény domborodik ki. Az első kézzelfogható megnyilatkozás, hogy nemcsak Kovács Gyula altbgy. beszéde alatt, hanem a közönség megnyilatkozásaiból a műsor lezáródása után is minduntalan kicsendült, miszerint a már régen itt élő és az újonnan érkezett magyarság közé bedobott ellentétek nem a lelkekben gyökereznek, hanem célzatosan szított hangulat hatása alatt lobbantak fel. Beszédes bizonyítéka ennek az a közvetlen és testvéri érintkezési mód, amelynek a régen itt élő és az újonnan érkezett magyarok között örömmel voltunk szemtanúi. A második és a magyar jövendőt illetően nem alábecsülendő jelenség, hogy az ünnep közönsége — úgy a régen kijöttek, mint az újonnan érkezettek — magukévá tették a magyar ünnepi beszéd vezérgondolatát, miszerint a pusztulás útjára lökött óhaza és népe iránt nem elegendő csupán részvétet és aggodalmat érezni, hanem érette dolgozni és cselekedni is kell. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címváltozásuk esetén az előző címüket is közöljék kiadóh iva tálunkkal. KANADAI ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK------------o-----------(Canadian Scene). A kanadaiak majdnem többet esznek, mint bármelyik más nép a világon : naponta átlagosan 3.200 kalóriát (kétszeres az átlag hindu napi étkezésének). A kanadai étkezés nagy forradalma az 1930-as években kezdődött, amikor nagy számban kerültek piacra a csomagolt, gyorsan felhasználható élelmiszerek. A változás nagyrészt a modern hűtési eljárás következménye. Ez tette lehetővé az olyan, gyors eljárással fagyasztott élelmiszerek használatát, amelyeket azelőtt szezonjuk lejártával csak konzervben lehetett kapni. Egyik legnagyobb változás a csecsemő táplálékok terén történt. Egyik kanadai cég egymaga 47 féle megszűrt táplálékot készít csecsemők számára ; az egész élelmiszer-ipar összesen 25.000 tonna csecsemő élelmet gyárt évente. A háziállatok pedig, amelyek azelőtt a maradékokat és kétszersültet kaptak, most konzervdobozból kapják táplálékukat — legalább is nagyon sokan közülük. A kanadai gyárosok évenként 54.000 tonna kutyaeledelt gyártanak és az Atlanti Óceán partjának halászai most már el tudják adni a kevésbé jó minőségű halat is a gyárilag készített macska eledel számára. A 30-as évek óta bekövetkezett egyik nagy változás a margarin bevezetése. Ez uj lendületet adott a Kínából behozott szója-bab termelésének. Azelőtt kínai eledelek és kínai szósz készítésére használták. Most a szója-bab olaját felhasználják a margarinban, a “shortening”-ban (növényi zsiradék, amely a tésztát porhanyóssá teszi) és a saláta olajokban. 1942 óta, amikor 44.000 acre területen termeltek szóját, állandóan nagyobb területet fordítottak erre a célra, tavaly 254.000 acret. Az ebből származó évi bevételt 12 millió dollárra becsülik. Annak ellenére, hogy könnyebbé vált az ételek otthoni elkészítése, egyre több kanadai étkezik házon kívül. Jelenleg 13.000 vendéglő van Kanadában, ami 20 százalékos szaporodást jelent az utolsó húsz esztendőben. Sydney Katz nemrégen cikket írt az ételekről a MacLean’s Magazine-ban s abban azt állítja, hogy Kanada részint azért fogyaszt többet, mert létrejött a “supermarket”. Az ügyesen elrendezett élelmiszerek arra csábítják a vásárlót (akár férfi, akár nő), hogy többet vegyen, mint amennyire valójában szüksége van. A kanadaiak azonban, különösen a városi lakosság, nem esznek bő reggelit és általában kerülik a “nehéz” ételeket (a magas kalória tartalmúakat). A halfogyasztás nem sokat emelkedett a 30-as évek óta, de 25 százalékkal magasabb a húsfogyasztás (bár nem olyan nagy mint 1925-ben, amikor még a gazdasági depresszió nem emelte a hús árát túl magasra a legtöbb fogyasztó számára). Kanadában nem esznek annyi sajtot, mint Amerikában, vagy Németországban, bár a “cheddar” sajtok közül talán itt készülnek a legjobbak. Ennek ellenére, még 70 féle sajtot is találhatunk a nagyobb üzletekben s legnagyobb részük kanadai gyártmány. Kanadában évente átlag 91 font főzeléket fogyasztanak fejenként. Csökkent azonban a liszt-termékek (“cereals”) fogyasztása. A 30-as években évente 205 font volt fejenként, jelenleg csak 167. A nagy választékú élelmiszerek bősége és méltányos ára ellenére nagyon sok kanadai nem táplálkozik megfelelő módon. Meglepő vitaminhiányt lehet találni, olyanok közt is, akik sokat esznek. Egy országos kísérlet szerint, a tanulmányozottak 25 százalékának étkezése valamilyen szempontból meg nem felelő volt. A gyermekek közt a C és D vitamint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása elégtelen. Felnőttek között mészben mutatkozott nagy hiány, mivel nem fogyasztanak elég tejet és tejterméket. Valamennyi családtag közül pedig a háziasszony az, akinek minden valószínűség szerint a legkevésbé megfelelő a táplálkozása. Annyira elfoglalja az, hogy mindenki mást tápláljon, hogy maga nem eszik eleget a kellő táplálékból. Másrészt, a torontói dr. Harol Cranfield, a frontharcosügyi minisztérium tanácsadója szerint, kétmillió kanadai annyira túlsúlyban van, hogy az már veszélyt jelent egészsége számára. Az életbiztosító társaságok tapasztalata azt mutatja, hogy a kövér embereknek egy harmaddal kisebb az esélyük túlsúlyúk miatt hosszú életkor elérésére. Mivel mostanában fölfigyeltek a túlsúly kérdésére, valamint arra, ho-. gyan lehet megszabadulni tőle, sok üzletben nagy választékban lehet kapni alacsony kalóriájú, elhízottak számára készített élelmiszereket. Az orvosok szerint a fogyás egyetlen biztos és ártalmatlan módja a kalóriák gondos számontartása és a kevesebb evés. VAVWAVAW/AV.WJVVAWW.VAV.\VAV.V.VA,A AZ UJ MOLSON SÖRGYÁR----------------o--------------• Torontó gombamódjára szaporodó ipartelepei közül is külön figyelmet érdemel az uj “MOLSON” sörgyár, amelyet ünnepélyes keretek között, az elmúlt napokban nyitottak meg és mutattak be a sajtó-, rádió- és televízió képviselőinek. Kanada ragyogó tisztaságú és a technika minden vívmányával felszerelt legmodernebb sörgyáráról csak az elismerés és csodálkozás hangján lehet beszámolni. Méltó utóda az 1786-ban, Montreálban létesített ősének, Kanada első sörgyárának, melynek nevéhez sok egyéb kezdet! vállalkozás is fűződik. Többek között a Molson sörgyár építette a St. Lawrence folyón közlekedő első gőzhajót, az első vasutat La Prairi és St. John’s között és az első pénzintézet megteremtése is a Molson család érdeme. A régi időkre emlékezve, amikor a sörrendelésekei po.. tagalambok továbbították, az ünnepélyes megnyitás alkalmával 800 póstagalambot eresztettek fel. Azok vitték szét a hírt Kanada minden részébe, hogy a közel kétszáz éves vállalat, 15 millió dolláros költséggel épült uj gyára, napi négyszázezer üveg termeléssel siet a jó sört szeretők szomját oltani. A gyár vezetősége szorosabb kapcsolatot igyekszik teremteni fogyasztóival, ezért úgy építették, hogy a látogatók, — akiket szívesen látnak, — a gyártás minden részletét végig kisérhessék. A látogatók megnyerését szolgálja a hatalmas fogadóterem, 45x10 láb nagyságú hatalmas falfestménye, melyet a bécsi születésű Alex Swoboda uj kanadás festőművész készített.
