Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-09-03 / 34. szám

V. 34. sz. 1955 szeptember 3. 2 KANADAI MAGYARSÁG Ä KANADAI m m f á m @4lH4l€Ci4lK ^ ff } Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. ( Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton / Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre §2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. FIAINK A NIAGARA PARTJÁN (Helyszíni tudósítónktól). Nyolcezer cserkészlátogató ritkán fordul meg egy vá­rosban, ezúttal azonban országunk a világérdeklődés közép­pontjába került. Mintegy ötven nemzet tízezer cserkésze tá­borozik a festői Niagara folyó partján, a Lake Ontario-tól egy mérföldnyire. őexellenciája Vincent Massey, Kanada kormányzója augusztus 20-án nyitotta meg a szinpompás tábort, ahol az . , , , „,, , . , i ' i ' jogtalanul es szerzodes-ellenesen leigazott es egyenruhás tarkaságban ott virít a magyar cserkeszek ar- ’ * . , , , . , Közlemény ELŐZETES FELHÍVÁS KANADA MAGYARSÁGÁHOZ A nemzetközi helyzet alakulása, — mely­nek legjelentősebbjei az USA formózai ma­gatartása, az ázsiai színes konferencia, a ré­gen vajúdó osztrák államszerződés aláírása és a szuverén Nyugatnémetországnak a sza­bad világ védelmi szervezetébe (NATO) való bekapcsolása voltak, =— jelentős, talán döntő fordulatot jeleznek a világpolitikában. A genfi konferencia és a vele kapcsolatos megnyilatkozások ugyanis nemcsak azt mu­tatták meg, hogy mindkét fél irtózik az atombombás 3. világháború kirobbantásától, hanem érzékeltették a bolsevizmus belső gyengeségeit és a nyugati világ megerősödé­sét is. Ez a változás most már lehetővé te­szi, hogy a szabad világ vezetői felhagyja­nak a 10 éve tartó foltozgatásokkal, — me­lyek mindig csak a pillanatnyi veszély elhá­rítását célozták és ennek érdekében mindig újabb területeket és embermilliókat adtak át és el a bolsevizmusnak, — s most már — növekvő erejük tudatában, de a végre felis­mert veszély által sarkalva is, a felületi ke- i zelés helyett a bajok gyökerének, a két vi­­j lágháborút követő végzetes tévedések orvos­lásához fogjanak. Ha a Nyugat folytatja erőgyűjtését és nem dől be megint a “keleti Áfium”-nak, ak­kor bizton remélhetjük, hogy évekig tartó céltudatos és következetesen folytatott tár­gyalások sorozata után háború nélkül is si­kerülni fog az oroszt határai mögé vissza­­kényszeríteni. A rendezendő kérdések között szerepel a valányhaja is. A kanadai cserkészek által kezdeményezett gyűjtés mintegy ezer szegénysorsú külföldi cserkész részvételét tette lehetővé a tengerentúli államokból. Miután a kommunista kormány Magyarországon a cserkészetet 1948-ban betiltotta, a magyar színeket menekült cserkészeink, köztük a torontói és montreáli cserkészek képviselik. A két magyar őrsnek a kanadai francia cserkészszövetség kontingensén belül jutott helye. Táborhelyünkön, az Alouette altáborban, magyar fara­­gású kapu és gémeskút köszönti a látogatókat, akik között nagyon sok a Kanadában és az Egyesült Államokban lakó magyar. További hatvan magyar cserkész táborozik Wellandport­­on a jamboree segédtáborban és a vezetőképző táboron. Szent István napján nagy eseménye volt cserkészeinknek az uj Cserkészszövetségi zászló felszentelése, melyen résztvett vi­téz kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész is. A Tatárhágó hős védője, s a gödöllői 1933-as világjamboree szervezője, még ma is sok-sok jó ismerőst számol a külföldi cserkészvezetők között. Érthető, hogy árvalányhajas fiaink nagy népszerű­ségnek örvendenek, a leányokról nem is beszélve. A sátorváros egész komoly szervezettel rendelkezik. Hat­van kanadai öregcserkész látja el a tábori rendőri szolgála­tot. A tábornak külön kórháza, telefonközpontja, rádióleadó­tornya és stádiuma van. A tábori postahivatalban az erre az alkalomra kibocsájtott jamboree-bélyeget árulják, mely bé­lyeggyűjtők körében máris keresett cikk. A tábor résztvevői számára a parancsnokság színes pro­gramúiról gondoskodik. Ezek között szerepel a torontói nem­zeti kiállítás meglátogatása, a Niagara vízesés megtekinté­se, fúvóshangversenyek és díszbemutatók a tábori arénában, s az esti tábortüzek. A tábor naponta délután 2-től este 10 óráig van nyitva látogatók számára. Annak ellenére, hogy állandóan a látoga­tók tízezrei vannak a táborban, a fiúk nem zavartatják ma­gukat tábori életük folytatásában. A táborozok egyik legked­vesebb időtöltése a cserkészjelvények és emléktárgyak ki­cserélése, s előfordul, hogy az a cserkész, akit az árvalány­­hajárói magyarnak vélő látogató megszólít, hollandul, fran­ciául, vagy görögül válaszol. Míg az előző hét világtáboron, melyeket kivétel nélkül Európában rendeztek, a táborozok úgyszólván mind vonaton, vagy hajón érkeztek s tértek haza, ezúttal cserkészek százai, sőt ezrei “repültek”. így a québeci Dorval repülőtérre 1000 francia cserkész, az ontariói Malton repülőtérre csaknem ezer angol cserkész érkezett, s fog e hét végén visszatérni. Ugyancsak repülőgépen érkeztek a skandináv államok cser­készei, az olaszok, németek, svájciak, hinduk, brazilok, sőt a nyugaton lakó amerikaiak és kanadaiak is. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy a tábor baráti légköréből s társaságából hiányzik valami, nevezetesen a vasfüggöny mögötti országok fiai. Addig is' azonban, amíg Isten segítségével újból Magyarországról indulnak cserké­szeink, a kanadai és amerikai magyar fiúk kiválóan meg­állják helyüket, mint népünk képviselői. Császár Ede. (UTAZÓKAT KFIP^íiNK AZ “IRON FIREMmi BERENDEZÉS SZÁMBA ZFÜTÉS3 Kitűnő alkalom, hogy jó keresetre tegyen szert, a leg­ismertebb nevű és védjegyű gázfűtési berendezés el­adásával. Alapos kiképzést adunk a teljes “Iron Fireman” be­rendezés eladási technikájában. Magas részesedést fize­tünk, keresetének nagysága saját erőfeszítésétől függ. Kérjük, írja meg eddig szerzett tapasztalatát, korát és hogy mióta van Kanadában, vagy hívja föl ME. 9931-et s beszéljen meg egy találkozót Mr. Templeman-nel. IRON FIREMAN MFG. CO. OF CANADA LTD. 80 Ward Street, Toronto. bolsevizált Közép- és Keleteurópa-i népek sorsa és benne a magyar kérdés is, —amely már túlnőtt a Kárpátmedencén — és hála Isten, elsőrendű európai problémává fejlő­dött. Nem azért, mintha a magyarságot két ízben is sújtotta a világtörténelemben pél­dátlanul álló, égbekiáltó igazságtalanságok nagyon fájnának a nyugati államok vezetői­nek, hanem azért, mert a Kárpát medencé­nek esztelen feldarabolása kegyetlenül meg­­bosszúlta magát. Tudomásul kellett venni, -— akár tetszett, akár nem, hogy ennek az 1000 éves védőbás­tyának és az azt hűségesen védett magyar­ságnak meglététől és állapotától nemcsak Nyugateurópa sorsa, hanem az évezredes em­beri kultúra megmaradása is függ, A Kárpátok medencéjének tartós rendezése és a magyarság rehabili­tálása nélkül nincs és nem is lesz béke Európában, csak állandó féle­lem és fegyverkezés. A magyar kérdést tehát felvetette a kérlelhetetlen történelem és a ma­gyarság megmaradása függ attól, hogy ez többé el ne aludjék és félre ne állíttassék arra a mellékvágány­ra, ahova a pánszláv-bolsevista ügy­nökök jóvoltából már kétszer félre­állították. Ez a mostani világhelyzet-változás­nak bennünket, magyarokat érdek­lő része és ez határozza meg maga­tartásunkat és feladatainkat. A szabad földön élő magyarság szá­mára elérkezett az a történelmi pil­lanat, mikor minden erőnket és szel­lemi képességeinket mozgósítanunk kell, hogy sikerre segítsük azt a “béke harc”-ot, melynek kimenete­létől függ a Kárpátmedencében sínylődő 15 millió magyar testvé­rünk élete, szabadsága, jövője és boldogsága. Végzetes mulasztást követnénk el magyar­ságunk ellen és jóvátehetetlen károknak le­hetnénk okozói, ha nem ismerjük fel e tör­ténelmi pillanat jelentőségét (amit az elle­nünk acsarkodók már felismertek), ha nem engedelmeskednénk a vér parancsszavának, ha gyáván félreállanánk akkor, mikor rab­láncra fűzött testvéreink kétségbeesett re­ménykedéssel tekintenek reánk. Hív a kötelesség és azt teljesíte­nünk kell minden erőnkkel és min­den eszközzel, amit a befogadó álla­mok törvényei megengednek. Állandóan felszínen kell tartanunk a ma­gyar kérdést és megértetnünk a nyugati vi­li lúggal, hogy a magyar kérdés európai ügy, j sőt az egész kultúrvílág ügye. A vezető ál- I lamférfiak állandó és cáfolhatatlan bizonyí­tékokkal alátámasztott tájékoztatásával, idegen, — főleg angolnyelvü — kiadványok­kal, befolyásos egyének megnyerésével és megszólaltatásával, jól szervezett összejö­vetelekkel, ellenségeink hazugságainak azon­nali visszautasításával és nem utolsó sorban a mindig jelenlévő konkolyhintők kikapcso­lásával érhetünk csak célt. Mindehhez tervszerűen felépített és állan­dóan ható vezetés kell és pénz. Sok pénz. A hiányzó egységes vezetést és a sajnos szintén hiányzó elismert tekintélyt pótol­hatjuk a szabadföldi magyar szervezetek összefogásával, vagy legalább összehango­lásával és fegyelmezettséggel. A pénzt pedig magunknak kell összeadnunk, mindenkinek, aki magyarnak érzi magát. A fent körvonalazott meggondolások, a szabadföldi magyar szervezetek által ránk ruházott bizalom és a ránk nehezedő felelős­ség mély átérzése arra késztették az ameri­kai kontinens három nagy magyar szerve­zetének (Amerikai Magyar Szöv. Kanadai Magyarok Szövetsége, Délamerikai Magyar Szöv.) törvényesen megválasztott vezetősé­geit, hogy egymással érintkezésbe lépjenek és az elalkudhatatlan magyar kötelességek mikénti teljesítése tekintetében, — a szer­vezetek egyéni függetlenségének megtartása mellett, — megtalálják azt az utat, melyen az adott esetekben szükséges egységes erő­kifejtés a legnagyobb sikert Ígéri. Ez a három magyar szervezet összesen legalább 1.000,000 magyart reprezentál, kik­nek szavát a szabad világ demokratikus ve­zetői is figyelembeveszik. A tervszerű munkához szükséges pénzt mindhárom szervezetnek magának kell elő­terjeszteni az egyetlen lehetséges módon : a nemcsak uj, de régi Hazájukhoz is hűséges magyarok áldozatkészségéből. A Kanadára vonatkozó országos gyűjtés mikénti lefolytatásának tervén a KMSz. el­nöksége dolgozik és azt hamarosan el fogja juttatni nemcsak a KMSz. tagegyesületei­hez, hanem az ezen kívül álló minden egy­házi és világi magyar szervezet vezetőjéhez is, mert a magyar kötelességteljesítés min­denkire vonatkozik és abból senki ki nem zárható. -Előzetes általános tájékozásul szolgáljon, hogy a KMSz. eins, minden kereső magyar­tól 2 dollárt remél, — mint önkéntesen fel­ajánlandó “Magyar Adó”-t, míg az egyesü­leteket és vagyonos honfitársainkat külön is fel fogjuk kérni az egyszersmindenkori adakozásit. Tesszük ezt abban a szilárd hitben, hogy mi magyarok is tudjuk szeretni édes szülő­hazánkat és hajlandók vagyunk érte mini­mális anyagi áldozatra is. Minden adományt nyilvánosan — lehető­leg hírlapilag — (legalább egyesületenként) megköszönni és nyugtázni fogunk. Minden adomány, —az utolsó centig — a fenti cé­lokra fordíttatik és a nyilvánosság ellenőrzé­se alá bocsájtátik. A gyűjtés eredménye és annak felhasználására vonatkozó elnökségi javaslat felett az 1956 elején összehívandó “Közgyűlés” fog dönteni. Kelt 1955. év Szent István napján, ország­alapító első kirányunkra való méltó megem­lékezésül. A Kanadai Magyarok Szövetségének elnöksége.----------------------o---------------------­TÁJÉKOZTATÓ A CLEVELANDI “MAGYAR NAPIRÓL---------0--------­Az idei “Magyar Nap”-ot feszült várako­zás előzte meg, mert a Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek közgyűlése magyar ünnepi szónoknak vitéz Kovács Gyula altábornagyot hívta meg. E meghívás utólagos meghiúsítása érde­kében mindent elkövetett az ötödik hadosz­lop, de tervük nem sikerült. A Magyar Nap teljesen zavarmentes és az alkalomhoz méltó lefolyása igazolta azt, hogy a Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek köz­gyűlése helyesen választotta meg magyar ünnepi szónokát. A szónokot megjelenésekor olyan lelkes és hosszantartó taps fogadta úgy a régen itt élő, mint az újonnan érkezett magyarok részéről, amely nemcsak személye iránti szeretetnek és megbecsülésnek volt félreérthetetlen bizonyítéka, hanem a szó­nok személyének a helyes megválasztását is igazolta. Az idei Magyar Nap mérlegét meghúzva, két eredmény domborodik ki. Az első kézzel­fogható megnyilatkozás, hogy nemcsak Ko­vács Gyula altbgy. beszéde alatt, hanem a közönség megnyilatkozásaiból a műsor lezá­ródása után is minduntalan kicsendült, mi­szerint a már régen itt élő és az újonnan ér­kezett magyarság közé bedobott ellentétek nem a lelkekben gyökereznek, hanem célza­tosan szított hangulat hatása alatt lobban­tak fel. Beszédes bizonyítéka ennek az a köz­vetlen és testvéri érintkezési mód, amelynek a régen itt élő és az újonnan érkezett ma­gyarok között örömmel voltunk szemtanúi. A második és a magyar jövendőt illetően nem alábecsülendő jelenség, hogy az ünnep közönsége — úgy a régen kijöttek, mint az újonnan érkezettek — magukévá tették a magyar ünnepi beszéd vezérgondolatát, mi­szerint a pusztulás útjára lökött óhaza és népe iránt nem elegendő csupán részvétet és aggodalmat érezni, hanem érette dolgozni és cselekedni is kell. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­­adóh iva tálunkkal. KANADAI ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK------------o-----------­(Canadian Scene). A kanadaiak majdnem többet esznek, mint bármelyik más nép a világon : naponta átlagosan 3.200 kalóriát (kétszeres az átlag hindu napi étkezésének). A kanadai étkezés nagy forradalma az 1930-as években kezdődött, amikor nagy számban kerültek piacra a csoma­golt, gyorsan felhasználható élelmiszerek. A változás nagy­részt a modern hűtési eljárás következménye. Ez tette lehe­tővé az olyan, gyors eljárással fagyasztott élelmiszerek hasz­nálatát, amelyeket azelőtt szezonjuk lejártával csak kon­­zervben lehetett kapni. Egyik legnagyobb változás a csecsemő táplálékok terén történt. Egyik kanadai cég egymaga 47 féle megszűrt táp­lálékot készít csecsemők számára ; az egész élelmiszer-ipar összesen 25.000 tonna csecsemő élelmet gyárt évente. A há­ziállatok pedig, amelyek azelőtt a maradékokat és kétszer­­sültet kaptak, most konzervdobozból kapják táplálékukat — legalább is nagyon sokan közülük. A kanadai gyárosok éven­ként 54.000 tonna kutyaeledelt gyártanak és az Atlanti Óceán partjának halászai most már el tudják adni a kevésbé jó minőségű halat is a gyárilag készített macska eledel szá­mára. A 30-as évek óta bekövetkezett egyik nagy változás a margarin bevezetése. Ez uj lendületet adott a Kínából beho­zott szója-bab termelésének. Azelőtt kínai eledelek és kínai szósz készítésére használták. Most a szója-bab olaját felhasz­nálják a margarinban, a “shortening”-ban (növényi zsira­dék, amely a tésztát porhanyóssá teszi) és a saláta olajok­ban. 1942 óta, amikor 44.000 acre területen termeltek szóját, állandóan nagyobb területet fordítottak erre a célra, tavaly 254.000 acret. Az ebből származó évi bevételt 12 millió dol­lárra becsülik. Annak ellenére, hogy könnyebbé vált az ételek otthoni elkészítése, egyre több kanadai étkezik házon kívül. Jelen­leg 13.000 vendéglő van Kanadában, ami 20 százalékos sza­porodást jelent az utolsó húsz esztendőben. Sydney Katz nemrégen cikket írt az ételekről a MacLean’s Magazine-ban s abban azt állítja, hogy Kanada részint azért fogyaszt töb­bet, mert létrejött a “supermarket”. Az ügyesen elrendezett élelmiszerek arra csábítják a vásárlót (akár férfi, akár nő), hogy többet vegyen, mint amennyire valójában szüksége van. A kanadaiak azonban, különösen a városi lakosság, nem esznek bő reggelit és általában kerülik a “nehéz” ételeket (a magas kalória tartalmúakat). A halfogyasztás nem sokat emelkedett a 30-as évek óta, de 25 százalékkal magasabb a húsfogyasztás (bár nem olyan nagy mint 1925-ben, amikor még a gazdasági depresszió nem emelte a hús árát túl magasra a legtöbb fogyasztó számára). Kanadában nem esznek annyi sajtot, mint Amerikában, vagy Németországban, bár a “cheddar” sajtok közül talán itt ké­szülnek a legjobbak. Ennek ellenére, még 70 féle sajtot is találhatunk a nagyobb üzletekben s legnagyobb részük ka­nadai gyártmány. Kanadában évente átlag 91 font főzeléket fogyasztanak fejenként. Csökkent azonban a liszt-termékek (“cereals”) fogyasztása. A 30-as években évente 205 font volt fejenként, jelenleg csak 167. A nagy választékú élelmiszerek bősége és méltányos ára ellenére nagyon sok kanadai nem táplálkozik megfelelő mó­don. Meglepő vitaminhiányt lehet találni, olyanok közt is, akik sokat esznek. Egy országos kísérlet szerint, a tanulmá­­nyozottak 25 százalékának étkezése valamilyen szempontból meg nem felelő volt. A gyermekek közt a C és D vitamint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása elégtelen. Felnőttek kö­zött mészben mutatkozott nagy hiány, mivel nem fogyaszta­nak elég tejet és tejterméket. Valamennyi családtag közül pedig a háziasszony az, akinek minden valószínűség szerint a legkevésbé megfelelő a táplálkozása. Annyira elfoglalja az, hogy mindenki mást tápláljon, hogy maga nem eszik eleget a kellő táplálékból. Másrészt, a torontói dr. Harol Cranfield, a frontharcos­ügyi minisztérium tanácsadója szerint, kétmillió kanadai annyira túlsúlyban van, hogy az már veszélyt jelent egészsé­ge számára. Az életbiztosító társaságok tapasztalata azt mu­tatja, hogy a kövér embereknek egy harmaddal kisebb az esélyük túlsúlyúk miatt hosszú életkor elérésére. Mivel mos­tanában fölfigyeltek a túlsúly kérdésére, valamint arra, ho-. gyan lehet megszabadulni tőle, sok üzletben nagy választék­ban lehet kapni alacsony kalóriájú, elhízottak számára ké­szített élelmiszereket. Az orvosok szerint a fogyás egyetlen biztos és ártalmatlan módja a kalóriák gondos számontartá­sa és a kevesebb evés. VAVWAVAW/AV.WJVVAWW.VAV.\VAV.V.VA,A AZ UJ MOLSON SÖRGYÁR----------------o--------------­• Torontó gombamódjára szaporodó ipartelepei közül is külön figyelmet érdemel az uj “MOLSON” sörgyár, amelyet ünnepélyes keretek között, az elmúlt napokban nyitottak meg és mutattak be a sajtó-, rádió- és televízió képviselőinek. Kanada ragyogó tisztaságú és a technika minden vív­mányával felszerelt legmodernebb sörgyáráról csak az elis­merés és csodálkozás hangján lehet beszámolni. Méltó utóda az 1786-ban, Montreálban létesített ősének, Kanada első sör­gyárának, melynek nevéhez sok egyéb kezdet! vállalkozás is fűződik. Többek között a Molson sörgyár építette a St. Law­rence folyón közlekedő első gőzhajót, az első vasutat La Prairi és St. John’s között és az első pénzintézet megterem­tése is a Molson család érdeme. A régi időkre emlékezve, amikor a sörrendelésekei po.. tagalambok továbbították, az ünnepélyes megnyitás alkal­mával 800 póstagalambot eresztettek fel. Azok vitték szét a hírt Kanada minden részébe, hogy a közel kétszáz éves vál­lalat, 15 millió dolláros költséggel épült uj gyára, napi négy­­százezer üveg termeléssel siet a jó sört szeretők szomját oltani. A gyár vezetősége szorosabb kapcsolatot igyekszik te­remteni fogyasztóival, ezért úgy építették, hogy a látogatók, — akiket szívesen látnak, — a gyártás minden részletét vé­gig kisérhessék. A látogatók megnyerését szolgálja a hatal­mas fogadóterem, 45x10 láb nagyságú hatalmas falfestmé­nye, melyet a bécsi születésű Alex Swoboda uj kanadás festő­művész készített.

Next

/
Thumbnails
Contents