Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-07-02 / 27. szám

KANADAI MAGYARSÁG híreink a nagyvilágból AZ EGYESÜLT NEMZETEK JUBILÁR5S KÖZGYÜP-ÉSE se<5»>::>»> "«►>' "«e*: x«r • <♦>.: *♦> <♦> <«• <♦> ÄZ ARGENTIN HELYZET Most folyik San.Franciscóban az Egyesült Nemzetek tízéves fennállásának alkalmából, különleges ünnepélyes keretek között meg­nyitott, jubiláris közgyűlése. Az elnök bejé­­lentette, hogy a közgyűlés megnyitó ülésén az ünenpélyes alkalomra való tekintettel a szónokoknak tartózkodniuk kell a minden­nemű politikai megnyilatkozástól. Ennek a kívánságának elsősorban Molotov nem tett eleget, hanem ismét éles hangon kritizálta a nyugati hatalmakat, s arra hívta fel az UNO tagjait, hogy a koexistencia elvének elismerésén tulmenve, mondjanak le minden regionális egyezményben való résztvételtől, így elsősorban oszlassák fel a NATO-t, a SEATO-t és a többi védelmi szerződést ; en­nek jutalmaként volna hajlandó — mondta Molotov — a szovjet és Vöröskína szintén lemondani védelmi szerződéseiről és szoro­sabban együttműködni a nyugattal. Miután Molotov így letért az elnök által megszabott ünnepélyes hangtól, a többi fel­szólaló, így elsősorban Pinay francia külügy­miniszter és Pearson kanadai külügyminisz­ter ugyancsak nem kímélték a szovjetet. Pi­nay kifejtette, hogy mindaddig, aihíg annyi millióan élnek rabszolgatáborban a szovjet­ben, s amíg a rabnemzetekben szabad vá­lasztásokat nem tartanak, addig a koexis­­tenciás ígéreteket komolyan venni nem lehet. Pearson közvetlenül Molotovnak adott válaszában kijelentette, hogy a nyugati ha­talmak semmiféle vörös Ígéretért nem fog­ják feladni nemzetközi védelmi szerződései­ket, mert amíg a világ békéjét nem a meg­egyezés és a megértés, nem a szabadság és az egyes országok függetlensége tartja fenn, hanem kizárólag a pusztító hatású atom­fegyverektől való félelem, addig mindazok a népek, amelyeknek nincs támadó céljuk — tehát a nyugati népek — csak közös védelmi szervezetekkel és erős fegyverekkel képesek és csak így akarják kivenni a részüket a bé­ke fenntartásában. Június 24-én Dulles amerikai külügymi­niszter mondott beszédet. Kijelentette, hogy hiába kíván most a szovjet általános lesze­relést, hiába ajánl most fel különböző egyez­ményeket, hiába hivatkozik békeszándékára azon az alapon, hogy a koreai és indokínai kérdésekben fegyverszünet állt be és hogy Ausztria függetlenségét visszaadták tíz évi szerződésszegő megszállás után. Az egyetlen, amit a szovjetnek és a többi népnek tenni kell, ha valóban a békét akarják : betartani az UNO alapokmányát. Ezt pedig a szovjet nem teszi , és soha nem tette meg. Dulles ez­után még arra hívta fel a közgyűlés — első­sorban a vörös oldal — figyelmét, hogy ha a Genfi Konferencia azzal ül össze, hogy más népek sorsát diktatórikusán, az ő megkérde­zésük nélkül meghatározza, akkor annak nem lehet komoly eredménye. A nyugatiak minden felszólalása azt a célt szolgálta, hogy szétoszlassa azt a kissé naiv hitet, mintha a vörösök egyszerűen azért, mert végre “hajlandók” tárgyalni, vagy mert néhány kisebb kérdésben engedékeny­séget mutattak, már diktálni volnának hi­vatva. A világ közvéleményének tudnia kell, hogy a jövő világpolitikai irány egyedül és kizárólag a nyugat iniciatívája alapján és az UNO Alapokmányában lefektetett elvek alapján fejlődhet. Ellenkező esetben a hideg­háborút nem lehet megszüntetni, mert hi­szen a hidegháború éppen a nyugatiak küz­delme azért, a békeellenes bolsevista elnyo­mást és megszállást megszüntesse. Olyan “béke”, amely a jelenlegi, alapokmányelle­­nes szerződésszegő, embertelen rendszert és rendszereket akarná törvényesíteni és állan­dósítani, nem béke, hanem kommunista győ­zelem volna. Csak a vörös oldal lehet tehát az, amely levett kalappal a kezében kínálhat engedményeket, s ennek ellenében nem kér­het mást, mint azt. hogy a Nyugat elégedjen meg az Alapokmányban lefektetett elvek be­tartásával.--------------------_o----------------------­SÚLYOS HATÁRI NC1DENS AMERIKA ÉS A SZOVJET KÖZÖTT---------•--------­Június 24-én az Alaska és a Szovjet között húzódó Behring-szorosban szovjet gépek le­lőttek és kényszerleszállásra kényszerítet­tek egy USA felderítő gépet. A támadást az amerikai külügyminisztérium “érthetetlen­nek és oktalannak” minősítette. Az elnök utasítására nyomban tiltakozó jegyzéket adtak át Molotovnak San Franciscóban. Az incidenst az teszi súlyossá, hogy közvetlenül megelőzi a küszöbön álló genfi találkozót. A légiharcnak hét sebesültje van, halottja nincs. A gép a Behring szorosban fekvő St. Lawrence szigeten szállt le. Az Argentínából jövő legújabb hírek sze­rint Peron ismét hatalmon van. A kormány­rendeletek újra Peron aláírásával jelennek meg. A diktátor szabadonbocsátotta a leg­utóbbi forradalommal kapcsolatban letartóz­tatott valamennyi egyházi személyt és meg­bízta külügyminiszterét Jeronimo Remori­­not, hogy újra lépjen érintkezésbe a pápai nunciussal, s rajta keresztül kísérelje meg a Vatikánnal való rendezett viszony helyre­­állítását. A hadsereg lázadó tagjaival szem­ben széleskörű kegyelmet gyakoroltak, s úgylátszik, mintha Peron egyszerűen el akar­ná felejteni mindazt, ami történt. Hogy az A TÍZÉVES UNO HUMOROS OLDALA A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY KÉRDÉSÉBEN St. Laurent miniszterelnök az ottawai par­lamentben tizennégypontos törvényjavasla­tot terjesztett be, amely a szövetségi és tar­tományi kormányok hatáskörét írja körül a munkanélküli segélyek ügyében. A szö­vetségi kormány bizonyos arányszámok sze­rint magára vállalná a szükséges munkanél­küli segélyeket, míg a szükséges összegek ki­göny mögött él, a nyugdíjat nem folyósítják. Javára írják ugyan, de majd csak akkor fizetik ki, ha az orosz szférából kikerült és a dollárokkal szabadon rendelkezhetik. Aki bevándorlási, vagy honosítási, vagy az illető kül­földieket érintő bármely adó-, vagy társadalombiztosító kér­désben megbízható és díjtalan felvilágosítást óhajt, írjon — akár magyarul is — a Common Council for American Unity címére, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., ahol kész­séggel útbaigazítják. _______ V. 27. sz. 1955 július 2. A RABÁLLAMOK FELSZABADÍTÁSA NÉLKÜL NINCS MEGOLDÁS (FEP). Az USA németországi nagykövete és egyik leg­befolyásosabb diplomatája James B. Conant, a Frankfurter Rundschau tudósítása szerint a televízióban nyilatkozott a napokban Németország semlegesítésének lehetőségeiről. Co­nant kijelentette : “Németország helyzetének megváltozása csak akkor képzelhető el, ha a szovjetizált csatlósállamok helyzete gyökeresen megváltozik”. Majd hozzátette : “A né­met kérdés tartós megoldása csak része lehet a világban ki­alakuló uj általános helyzetnek”. * * UJ TAGOSÍTÁS, UJ RABLÁS A kommunista sajtó június 9-i számaiban megjelent uj mezogazdasagi határozat mutatja, hogy a rendszer az egyé­nileg dolgozó parasztokkal szemben az utóbbi évek arányait messze meghaladó uj rablóhadjáratra készül. A határozat szerint a közeljövőben uj tagosítást kell végrehajtani úgy, hogy a tagosítás fő formája a jövőben az egész községre kiterjedő földrendezés legyen”. Ez az uj tagosítás azt jelenti, hogy az újonnan alakuló termelőszövetkezetek javára elve­szik a belépéstől idegenkedő egyénileg dolgozó parasztok leg­java földjeit és őket ezek helyett a határ legértéktelenebb földjeivel elégítik ki. Amellett úgy hajtják végre a tagosí­tást, hogy az egyénileg dolgozó paraszt a határnak az ő há­zától a legmesszebb eső részén kapj’a uj földjét. A nyomorú­sággal, amely az uj tagosítással a parasztságra zúdul, akar­ják kényszeríteni, hogy vállalja ezzel szemben a viszonylag még kisebb nyomorúságot : a termelőszövetkezetekbe való belépést. Az uj tagosítás a jelek szerint még durvább lesz, mint az 1952-ben végrehajtott, ennek folytán még nagyobb elkeseredést fog kiváltani és a következménye ismét csak a teimelés további hanyatlása lehet. A magyar bolsevista ve­zetők tudják ezt, — de végre kell hajtaniok Kruscsev pa­rancsát. A REZSIM KÉNYTELEN TAKARMÁNYT, KENYÉRGABONÁT, CUKROT ÉS ZSÍRT IMPORTÁLNI Gerő Ernő, a miniszterelnök első helyettese, a Szabad Nép június 12-i számában vezércikket írt, melyben meglepő beismeréseket tett : az 1954—55-ös gazdasági évben a re­zsim kénytelen volt nagymennyiségű kenyér- és takarmány­­gabonát, valamint cukrot és zsírt importálni, hogy a lakos­ságot a legszükségesebb élelmiszerekkel el tudja látni. A megelőző években Magyarország általában exportált cukrot és kenyérgabonát, most a gabonaexport országból gabona­importáló ország lett. A mezőgazdasági kivitel 1950-től 1954- ig abszolút értékben is csökkent, a mezőgazdaság kiviteli ré­szesedése 43 százalékról 27 százalékra esett vissza. így fest valóságban a magyar mezőgazdaság helyzete a kommunis­ták által erőszakolt kolhozosítás után. A katasztrofális hely­zetben most sem az egyéni gazdálkodókat támogatják, ha­nem fokozottabban erőltetik a kolhozosítást. * * ISMÉT EGY KÍMÉLETLEN RENDELETTEL ZAKLATJÁK A LAKOSSÁGOT A minisztertanács rendeletet adott ki, amelynek értel­mében “a budapesti vállalatok, hivatalok, intézmények stb. csak olyan személyeket alkalmazhatnak, a kisipari szövetke­zetek pedig csak azokat vehetik feltagjaik közé, akik állan­dó fővárosi lakosok, vagy akiknek a Belügyminisztérium ille­tékes szakosztálya az ideiglenes tartózkodási engedélyt meg­adta. . . A rendelet szerint azok, akiknek Budapesten nem engedélyezték az ideiglenes tartózkodást (vagy nem hosz­­szabbították meg engedélyüket), kötelesek egy hónapon be­lül lakásukból ki jelentkezni és a főváros területét elhagyni”. Ez az embertelen rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ismét százaknak és ezreknek kell lakásukat és munka­helyüket elhagyniok, mivel a rendszer ily formában óhajt főleg lakást biztosítani a vonalhű elemeknek. ** AZ IKKA CSOMAGOK NAGYRÉSZE A FEKETEPIACRA KERÜL A szabad Nyugatról rengetegen küldenek hozzátarto­zóiknak ú. n. IKKA csomagokat, hogy nehéz anyagi helyze­tükön segítsenek. Nemrég menekült ki Bécsbe egy alkalmi üzletezéssel, “feketézéssel” foglalkozó fiatalember, aki auszt­riai munkatársunknak saját tapasztalatai alapján a követ­kezőket mondotta : “Az IKKA csomagok tartalmának nagyrésze a fekete­piacra kerül. Már a Széchenyi-utcában levő IKKA központ bejáratánál megkérdezik a csomagokkal kijövőtői, hogy nem ad-e el valamit ? Főleg nők, háziasszonyok próbálnak így vásárolni. Aki sajátmaga adja el csomagját, annak baja nem történhet, de ha valakit megfognak, hogy továbbeladásra, ke­reskedésre veszi meg, azt megbüntetik. Az IKKA cikkek árai ugyanolyanok, mint a csempészett cikkeké. Egy kis doboz szardínia ára 20 forint. A Karaván és Mistral nevű cigaret­ták 25-ös csomagjáért 8 forintot fizetnek. Keresett cikk az IKKA rum, az 50%-os “Habana”, melynek literje 85 forint. Ez aránylag még olcsó is, mert a legjobb, hivatalosan árusí­tott rum, a 45%-os Porto-Rico literje is 86 forint”. * * EGY KILO BURGONYA 2 FORINT 60 FILLÉR A Szabad Nép június 19-i száma nagy eredmény gya­nánt jelenti, hogy a “Parázs” ujburgonya kilónként 2 forint 60 fillérért kapható az állami üzletekben és a szövetkezeti boltokban. (Az őstermelőknél jóval drágább, de jobb minő­ségű.

Next

/
Thumbnails
Contents