Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)
1955-11-12 / 44. szám
Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ ** largest Anti-Communisi weekly in Hungarian language Authorized as Second Class Mail /^ 9 ///9 A Kanada legnagyobb magyarnyelvű Post Office Department, Ottawa. anti-kommunista hetilapja. Hzerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Publishco 996 Dovercourt Rd., Toronto V. évfolyam 44. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1955 november 12. CSEH POLITIKA HURRiCAN BOHÉMIA Érdemes felfigyelni és tanulni belőle. Valahányszor a cseh “mintaállam” éppen felelős vezetői olyan lépésre kényszerülnek, mely a nyugati világ közvéleményében kedvezőtlen hatást vált ki, a cseh emigráció azonnal és irígyrésreméltó ellenakcióba lép. A csehek voltak azok, akik ellenállás nélkül behódoltak és leghűségesebben kiszolgálták a “Harmadik Birodalmat”, — de ma mégis ők “Hitler igazi áldozatai”. A cseh Benes volt az, aki faképnél hagyta a Nyugati Szövetségeseket, Londonból Moszkvába repült és ott önként lemondott az ezer éven át Magyarországhoz tartozó Ruthénföldről, — de ma Benes egyik lelkes tanítványa F. Nemec — “The Soviet Seizure of Subkarpathia Ruthenia” című, 360 oldalas könyvében, a “cseh Kárpátaljának a Szovjet által történt elrablását” bizonyítja a külföld felé. A csehek voltak azok, akik 3 millió szudéta-németet és egymillió magyart, ugyancsak Benes aláírásával ellátott falragaszokon, “törvényen kívülállóknak” minősítettek 1945- ben, vagyonukból kiforgatták és szülőföldjükről elűzték, — de ma ők képviselik az “igazi demokráciát Középeurópában”. A csehek voltak az egyetlen középeurópai náció, akik szovjet megszállás nélkül, kommunista többséget választottak, — de ma ők a felületes és tájékozatlan nyugati közvélemény előtt, “a legellenállóbb népség a vasfüggöny mögött”. A Szovjet legmegbízhatóbb szövetségesei a csehek ázok, akik az annyira kényes és még beláthatatlan horderejű, arab fegyverszállításokat lebonyolítják, — de a cseh emigráció gépezete, — a “Hurrican Bohemia” — ismét akcióba lépett. A félmilliós példányszámban megjelenő Torontói “Daily Star”, napokon keresztül, öles hasábú cikkekben hozta Stambera esetét, aki leleplezte és visszautasította, a cseh kommunista követség kémkedési ajánlatát. A szenzációs tálalásban hozott, szenzációs történet bejárta a világsajtót. Sorra nyilatkoztak a cseh szervezetek vezetői, tiltakoztak a hazacsalogatás ellen, követelték a kommunista követség szóbanforgó tisztviselőinek hazaszállítását, megjelent vagy 30 fénykép, különböző cseh személyekről, akik nemcsak bizonyítót, ták, hanem el is hitették a külfölddel, hogy a fegyverszállításokhoz a cseheknek semmi közük sincsen. Távol áll tőlünk a szándék, hogy a kommunizmus elleni közös harcot, talán másodrendűnek látszó kérdésekkel zavarjuk. Ezért hajlandók vagyunk még azt is elhinni, hogy az eset tényleg megtörtént és úgy történt meg ahogy írták. Bár a közismerten jó cseh hírszerző szolgálat egyik vezetőjéről csak nehezen lehet feltételezni azt a katonai analfabétizmust, mely egy hamis névvel hazatelejntésre jelentkező és először látott jámbor személyt, — anélkül, hogy személyazonosságát ellenőrizné, megbízhatóságát, használhatóságát kipróbálná — a legszigorúbban védett A. V. Roe gyár, hétlakattal őrzött titkainak felderítésével bízzon meg. Akár igazi történet, akár nem, ügyes, szellemes megoldás, hasznos emigrációs tevékenység és jó cseh propaganda volt. Megismételjük, nincs és nem lehet kifogásunk cseh emigránstársaink kommunistaellenes tevékenysége ellen. Legfeljebb irigykedve vesszük tudomásul, hogy közös nemzeti feladataik megoldásában, a náluk is meglévő párt és személyi ellentéteiket félre téve egységes és így hatásos fellé pésre képesek, — hogy a “Canadian Czechoslovak National Council”-nak, egy egész csomó fizetett titkára van, míg e “bizalmatlansági” indítványokkal bajlódó KMSz. elnökségében, az egyetlen titkári állást sem lehetett betölteni, — hogy velünk ellentétesen, minden cseh, minél magasabb pozícióba tornázta fel magát Kanadában, annál inkább részt kér és részt is vesz a közösségi életben, — hogy van “Masaryk Hall”juk, “Masaryktown”-juk és “Stefaniktown”-juk, amelynek bevétele nem folyik szét, apró-cseprő egyesületek önző versenyfutásában, a megszámlálhatatlan és különféle, külföldi csúcsszervezetek életbentartásában, hanem elsősorban a “Czehslovak Foreign Institute” anyagi alapját képezi, — hogy ameddig mi arról vitatkozunk, hogy hogyan, mikor és főleg ki indítsa meg a “Magyarságunkért” gyűjtést, amelyből legalább néha-napján egy-egy pamfletét kiadhatnánk, addig a csehek Torontóban is — “Across Canada Press” — címen, hetenként angolnyelvű kőnyomatost adnak ki és tervszerűen épített személyi kapcsolatokon kívül, állandóan beadványokkal és felterjesztésekkel bombázzák az illetékeseket és a közvéleményt irányító intézményeket. Mindez ellen nem lehet kifogásunk. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet és fel kellene legalábbis emelnünk tiltakozó szavunkat akkor, amikor a szemfüles cseh propaganda magyar érdekeket sért. Konkrétan : A “Short History of the Czechoslovak People in Canada” című Ízléses kiállítású füzetről van szó, amellyel a napokban árasztották el Kanadát. Megtudjuk belőle, hogy “Csehszlovákia, — Bohémiából, Morva-Sziléziából és Szlovákiából áll”. Amíg a “csehek állandóan küzdöttek a germánok ellen, addig a szlovákok elkeseredetten harcoltak a hunok, avarok és magyarok” — tehát a nyugati közhit szerint — “barbárok ellen”. Megállapítja a füzet, hogy “Középeurópában a Csehszlovák nép (ami nincs) őrzi a legerősebb és legrégibb demokratikus hagyományokat, akiknek az osztrák és magyar elnyomás miatt kellett kivándorolniok”. “A csehek és szlovákok úgy szeretik egymást, hogy még itt Kanadában is együtt telepedtek le, mert el akarták kerülni az egyedüllétet. így került négy cseh 1884-ben a Saskatchewan tartománybeli Eszterházy”-ba, — amelyről viszont tudjuk, hogy magyar település volt és így valószínűnek tartjuk, hogy a megérkezett négy cseh is inkább szlovák lehetett. Az I. és II. világháborús cseh hősködés ismertetése után ezt írja : “A megszálló vörös hadsereg közvetlen támogatásával és a Szovjet politikai nyomásával a kommunisták átvették a hatalmat”. Vörös megszállás és Szovjet katona nem volt Csehországban a “Coup D’etat” idején. A kanadai csehszlovák emigráció ismertetésében ez a kedves mondat szerepel :“A kanadai csehszlovák népcsoport többsége szlovák, miután azok szenvedtek a legtöbbet, mert a magyarok politikai, nemzeti és gazdasági vonatkozásokban elnyomták őket”. Miután bennünket magyarokat így szépen elintézett a szerző, — aki egyébként itt Torontóban “Chief Inspector” egy gyárban — rátér a szlovákokra is. Ezeket. írja : “Több szlovák van mint cseh, akik ellenzik a Csehszlovák federációt és az önálló Szlovákia hívei” Mindjárt meg is állapítja azonban, hogy “a szlovák szeparatisták aspirációikat téves elképzelésekre, nacionalizmusra és patriotizmusra alapozzák”. Valószínűleg azért, mert erre a “demokrata mintaállamban” csak a cseheknek van joguk. “Ha te nem is szeretsz, szeretlek én” — vallja a szerző és azért így folytatja : “Ezeket a szintén jó demokrata szlovákokat csak tévesen tájékoztatták és ugyanúgy félrevezették, mintahogy a prágai kormány becsapta az otthoni cseh kommunistákat”. Egyelőre ennyit a “Hurrican Bohémiáról”, a Kanadában élő húszezer cseh emigrációs tevékenységéről, mely a világ közvéleményét tetszése szerint befolyásolja, tényleg élen jár a kommunista ellenes tevékenységben s amellett, hogy remek intézményeket létesített és tart fenn, — jut energiájából a magyarok és szlovákok felé is. Lehet, hogy e sorok olvasása után keserű szájíz marad. A hiba azonban nem a csehekben, hanem kizárólag bennünk Ivan. Bennünk a Kanadába szakadt magyarságban, valamenynyiünkben kivétel nélkül, akikben Széchenyi szerint “éppen íem lappang, de vajmi ocsmányul kitűnik az irigység és a sültgalambra való étvágy”. Mert, há a párezres magyar emigráció Limában “La voz de los Hungaros livres”, a mienkénél sokkal kisebb létszámú brazíliai magyarság “Cartina de Hiero” az argentiniai “Boletin Informativo Hungaro” címen tudtak spanyol és portugál nyelven sajtótájékoztatót kiadni, akkor Kanada magyarságának is többet kellene felmutatnia. Valahol mélyreható hibának, végzetes tévedésnek kell lennie. És aligha lehet megoldás az, ha minden kibontakozást kereső kezdeményezést, jószándékú kísérletet, az egységes tétlenség “megbontásának” minősítünk és a személyeskedés posványába fullasztunk. “Bűnösök közt cinkos, aki hallgat” — ezért szólaltunk meg eddig is és szólunk most is. , . Komisz. OOOHWOOOOOOWOO' AZ ORSZÁGÚTI KÖZLEKEDÉS KÉRDÉSÉBEN Louis St. Laurent, Kanada miniszterelnöke levelet intézett a “Kanadai Országúti Közlekedési Biztonág” elnökéhez, melyet a közérdekre való tekintettel az alábbiakban szószerint közlünk : “Kedves Mr. Ash ! Mint Mr. Brooke Claxtonnal már közöltem az év májusában, nagy örömre szolgált a Kanadai Országúti Közlekedés Biztonsági Bizottságának megalakulása. Önnek, mint a Bizottság jelenlegi elnökének ezennel felajánlom támogatásomat a december elsején, csütörtökön Kanadaszerte megtartandó “Balesetmentes Autóvezetés Napja” megtartásához. Az országúti balesetek számának növekedése úgy Kanadában, mint az Egyesült Államokban súlyos gondokat okoz a nagyközönségnek. Ezért a legtermészetesebb dolog, hogy e két ország egy és ugyanazon a napon tegyen fokozott kísérletet arra, hogy 24 órán át egyetlen baleset se történjék. Felhívom a világ bármely részén tartózkodó kanadaiakat, hogy csütörtökön, dejcember elsején tartsanak “Balesetmentes Autóvezetési Napot. Szívélyes üdvözlettel : Louis St. Laurent sk.” —o-A GENFI KÜLÜGYMINISZTERI KONFERENCIÁN volt valamelyes előrehaladás. Molotov, mint ismeretes, azt az újabb formulát terjesztette elő, hogy Németország választások megtartása nélkül úgy egyesüljön, hogy úgy Keletmint Nyugatnémetország megtartsa jelenlegi kormányát. Ezt természetesen a nyugati külügyminiszterek nem fogadták el, s ezzel a megbeszélés eredménytelenül be is fejeződhetett volna, — azonban Molotov újabb utasításokért hazautazott és pár nap múlva vissza fog térni. Ezekszerint a Szovjet semmikép nem akarja eredménytelenül lezárni a genfi ügyet. Dulles a nyugatiak nevében azt az ellenajánlatot tette, hogy egész Németország területén tartsanak jövő ősszel népszavazást az egyesülés kérdésében. A szovjet kormány Molotov útján adandó válaszától függ, hogy a genfi próbálkozást egyszersmindenkorra lezárják-e, vagy a világ a tartós béke felé képes-e halandi ? SZÓLJ IGAZAT; ELHURCOL AZ ÁVH Nemrég menekült szabad nyugati földre egy budapesti intelligens mechanikus, a GAMMA gyár szakmunkása, aki németországi munkatársunknak elmondotta, hogyan törte le a Gamma gyár szakszervezeti megbízottja, igazgatója ér a politikai rendőrség a gyári munkások ellenállását, mellyel a július havi “normarendezést” (valójában bércskökentést) fogadták. A gyári pártszervezet kommunistái megkapták felülről az utasítást, hogy közöljék röpgyűléseken a munkásokkal a tervezett “normarendezést” és puhátolják ki hangulatukat. Ez megtörtént, sőt még a kommunisták biztatták a többi munkást, hogy csak bátran nyilvánítsanak véleményt. Az egyik műhelyben a röpgyűlésen Sós nevű régi, derék szakmunkás így fakadt ki : “Mindennek van határa, emberek, de ezt már mégsem lehet tűrni. A bérünkből eddig is csak nyomorogva tudtunk megélni, most meg még 30%-kai több munkát követelnek tőlünk, hogy beleszakadjunk ugyanannyiért. Szavait általános helyesléssel fogadták. A párt emberei Sóst nyomban elbocsátották, egy hét múlva pedig lakásáról elhurcolta az ÁVH. Hollétét senki sem tudja. HÍREK ARGENTÍNÁBÓL-----------o-----------Egy argentin katonai becsületbíróság tárgyalta az elcsapott Peron generális becsületügyét. Mint tudvalevő, Peron eredetileg altiszt volt, s politikai hatalmának emelkedésével együtt nevezte ki önmagát magasabb és magasabb katonai rangra. A becsületbíróság megfosztotta Peront tábornoki rangjától és a katonaságból való kicsapatásra ítélte. Az ítélet indoklása szerint Peron számos becsületbevágó cselekményt követett el, melyek közül a legsúlyosabb az volt, hogy egy fiatalkorú leánnyal szerelmi viszonyt kezdett. — Peron, mint diktátor, bizonyára megérdemelte sorsát és a becsületbíróság minden bizonnyal helyesen fosztotta meg magacsinálta tábornoki rangjától. De elborzadunk arra a gondolatra, mi lenne a világból, ha minden katonatisztet meg kellene fosztani a rangjától, aki elcsavarta egy kislány fejét.. _ ÚJABB NOBEL-DIJAS AMERIKAIAK Dr. Vincent du Vignaud new yorki kutatc orvos most kapta meg a Nobel-díjat a gyér mekszülést elősegítő hormonok és ujfajt; vesevizsgálati módszerek kidolgozásáért. Dr Willis Lamb és dr. Polykarp Kusch atom kutatók együttesen kapták meg a fizikai , Nobel-díjat az atom szerkezetének feltárás; körül szerzett érdemeikért. Mindhárom tu dós amerikai. A KÖZELKELETI HELYZET------------0-----------Egyiptom és Izráel között most már naponta folynak hadicselekmények, habár csak helyi jelentőségű pozíciókért, kis erőkkel folyik a küzdelem. A washingtoni külügyminisztérium közzétett jelentése szerint a hadianyag cseh, illetve szovjet részről hajórakományszámra érkezik Egyiptomba, — egyiptomi gyapotért cserébe. A szállítmányokkal együtt szovjet szakértők is érkeztek,, — bár ezekre nézve Nasser egyiptomi diktátor kijelentette, hogy nem fogja engedni, hogy Egyiptomban politikai befolyást fejtsenek ki. Úgy az egyiptomi, mint az izráeli követet megbeszélésre hívta magához a washingtoni külügyminisztérium és a londoni Foreign Office is. Egyúttal az UNO titkársága is lépéseket tett közvetlenül a két érdekelt kormánynál abból a célból, hogy a közelkeleti háború kitörését megakadályozzák. Ma úgy látszik, hogy ha Amerika nagyobb fegyverszállítmányokat intéz Izráel címére, akkor a katonai egyensúlyt, s ezzel a békét egyelőre fent lehet tartani.---------------------------------o---------------------------AZ USA-SZOVJET KERESKEDELEM TÁMOGATÁSA az amerikai kormány egyik eszközévé vált abból a célból, hogy megmutassák a Vasfüggöny mögötti népeknek, hogy az USA szívesen hajlandó politikai feltételek nélkül is szállítani kereskedelmi árukat, — szöges ellentétben a kommunista kereskedelmi nolitikával. Az USA kereskedelmi minisztériuma legutóbb bejelentette, hogy a Szovjet felé menő nem-stratégiai jellegű árúk szállítása mostantól kezdve szabad. Ez évben mintegy 5 millió dollár értékű magánszállítás történt az USA részéről a Szovjetbe, főleg mezőgazdasági gépek és termények alakjában. --------------------;—o-------------------PICKERSGILL BEVANDORLÁSÜGYI MINISZTER NYILATKOZATA----------------o---------------“Egyes sajtóközlemények szerint — mondotta Mr. Pickersgill — a vezetésem alatt álló minisztérium állítólag figyelmeztetést intézett volna az Ujkanadásokhoz, hogy ne tüntetessenek a Vasfüggöny mögül Kanadába érkező politikai vendégek ellen”. “Ez az állítás a fantázia szüleménye. Érintkezésbe léptem a sajtótájékoztató iroda vezetőjével is, aki kijelentette, hogy soha nem adott le semmiféle olyan figyelmeztetést az Ujkanadásokhoz, hogy a Kanadába érkező szovjet küldöttségek ellen ne tüntessenek”. Ezzel szemben a Telegram című torontói napilap külön tudósítója tollából azt a hírt közli, hogy R. Alexander Sim, a Bevándorlási Minisztérium tájékoztató irodájának vezetője titkos utasítást adott ki a bevándorlási hivatal tisztviselőinek, hogy oly módon tájékoztassák az Ujkanadás közvélemény tájékoztatására hivatott szerveket, hogy a Bevándorlási Minisztérium intézkedésekre készül abból a célból, hogy megakadályozza az Ujkanadásoknak a Vasfüggöny mögül érkező látogatók elleni tüntetéseit. Meg kell állapítanunk, hogy a kormány semmiféle szerve részéről semmiféle ilyenirányú felhívás nem érkezett szerkesztőségünkbe. Azt is meg kell állapítanunk, hogy Pickersgill miniszter és Mr. R. Alexander Sim által állítólag kiadott titkos utasítás egymással homlokegyenest ellenkezik. Mi pár hónappal ezelőtt szóról szóra közöltük a kanadai kommunista párthoz (és a többi nyugati kommunista párthoz) intézett bizalmas utasítás szövegét. Ebben többek között ez a Programm van benn : “A bevándoroltak és a kormánykörök között ellentéteket minden erővel, álhírek és hazugságok árán is szítani kell”. EZ AZ AMI TÖRTÉNIK !
