Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-07-02 / 27. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI C a n a d a’ s largest Anti-Communist week!}' in Hungarian language Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. J Akár optimista, akár peszimista szempontból vizsgáljuk a július 18-án megnyíló genfi négyhatalmi találkozó esélyeit, az kétségtelen, hogy maga a találkozó az eddig legfontosabb lépés lesz a hidegháború felszámolása és az általános béke biztosítása felé. A világ rendezését irányító fő elveket — leg­alábbis papíron — mind a két fél elfogadta. A nyugatiak az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvek alap­ján állnak, s most a jubiláns közgyűlésen Molotov a kommu­nista világ nevében is olyan elveket fektetett le, amelyek lényegében azonosak a nyugati, demokratikus princípiumok­kal. Molotov szerint a követendő irány : “A népek egyen­jogúságának és önrendelkezési jogának elismerése, más nem­zetek belügyeibe való be nem avatkozás, továbbá a világ ösz­­szes népe számára békés és nyugodt élet biztosítása”. Molotov fenti kijelentéseit ezúttal nem szabad egysze­rű propagandafogásnak minősítenünk ; mert ezek az elvek nagy mértékben különböznek az eddigi imperialista, világ­forradalomra törekvő szovjet alaptételektől. Jól tudjuk, hogy a gyakorlatban még változatlan a bolsevisták politikája, de mivel a Vasfüggöny mögött a politikai irány követése a min­dennapi élet kikerülhetetlen eleme, azért nem érdektelen, hogy a Szovjet és Vöröskína polgárai most már legalább pa­píron ugyanazokat a nemzetközi politikai elveket követik, mint a nyugat. Különösen olyan országok, mint a keleteuró­pai rabnemzetek, amelyekben a kommunista rendszert csak a jól megszervezett erőszak tartja fenn, könnyen kerülhetnek ol,yan helyzetbe, amelyben a Molotov által hangoztatott el­veket hirtelen valóra válthatják. De most nem ezt a lehető­séget kívánjuk vizsgálni. Elégedjünk meg annak a leszöge­­zésével, hogy Genfben nem fog tovább folyni az a kelet-nyu­gati konferenciákból ismert ostoba játék, hogy amire a nyu­gat igent mondott, arra a kelet nemet válaszolt és fordítva. Az alapvető kérdéseket, amelyekről Genfben szó lesz, a következőkben úgy ismertetjük, hogy az olvasó tájékozód­hasson a két álláspont közötti különbségről : LESZERELÉS. Nyugati álláspont : Mindkét fél haderejének másfélmillióra való lecsökken­tése. Az atomfegyverek gyártását nemzetközi bizottság el­lenőrzi. Védelmi célokra az atomfegyvereket korlátlanul sza­bad használni. Az atomfegyverek gyártása csak az UNO ál­tal meghatározott országoknak van megengedve. Szovjet álláspont : Mindennemű atomfegyvert el kell tiltani, védelmi cé­lokra is. Az atom-leszerelés ellenőrzésében a közvetlenül nem érdekelt országok is vegyenek részt. A szárazföldi hadsere­geket csak az atomfegyverek megsemmisítése után kell más­­félmillióra csökkenteni. NÉMETORSZÁG. Nyugati álláspont : Nyugat- és Keletnémetországot egyesíteni kell. E célból nemzetközileg ellenőrzött választásokat kell tartani demokra­tikus elvek szerint. Németország az egyesülés után jogosult OOOaOOOCOOOQOQOCOOOOOO« szuverén módon csatlakozni bármilyen katonai védelmi tömbhöz. Szovjet álláspont : Nyugat- és Keletnémetországot egyesíteni kell, de nem uj választások alapján, hanem a nyugat- és keleti kormányok által alkotott koalíciós kormányzati rendszer szerint. Német­ország csak semleges lehet, tilos akármilyen katonai blokk­hoz való csatlakozása. Az egyesített Németországot részle­ges négyhatalmi megszállás alatt kell tartani. KÍNA ÉS A TÖBBI ORSZÁG UNO-TAGSÁGA. Nyugati álláspont : Vöröskínát jelenlegi kormányzati rendszerével nem le­het felvenni az UNO-ba. A vasfüggöny mögötti országokat akkor lehet az UNO-ba felvenni, ha tettekkel bizonyították be, hogy az UNO alapokmánya alapján állanak, tehát a rab­nemzetek csak akkor lehetnek UNO-tagok, ha nemzetközileg ellenőrzött demokratikus választás alapján hatalmon lévő kormányok alatt állnak. Szovjet álláspont : Vöröskínát azonnal fel kell venni az UNO-ba. Olaszor­szág, Japán, Nyugatnémetország és Ausztria felvehetők az UNO-ba, ha cserébe felvesznek négy csatlósállamot. FORMÓZA KÉRDÉSE. Nyugati álláspont : Formóza és Nemzeti Kína függetlensége fenntartandó, beleértve a partmenti szigeteket is. Az angol álláspont sze­rint a partmenti szigeteket — alku esetén — fel szabad adni. Szovjet álláspont : Formózát át kell adni Vöröskínának, s Nemzeti Kínát fel kell számolni. Alku esetén maradhat a fprmózai helyzet a jelen megoldatlan állapotban. t A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM KÉRDÉSE. Nyugati álláspont : Mindaddig, amíg a kommunisták be nem bizonyították békés szándékaikat, elsősorban a rabnemzetek felszabadítása útján, addig a vasfüggöny mögötti országokat nem lehet be­kapcsolni a nyugati szabadkereskedelmi rendszerbe. Az el­len nincs kifogás, hogy egyes kereskedelmi kérdések megtár­gyalására kelet-nyugat között konferenciákat tartsanak. Szovjet álláspont : Az egész keleti világot be kell kapcsolni a nyugati keres­kedelmi rendszerbe, s meg kell szüntetni minden politikai alapon álló kereskedelmi korlátozást. A fentiekből látjuk, hogy a különbségek óriásiak, de át­hidalásuk nem lehetetlen. Ha : a közösen lefektetett elveket a szovjet valóban be akarja tartani. Ez pedig nem nemzet­közi, hanem kizárólag szovjet belpolitikai kérdés. Látjuk to­vábbá azt, hogy a rabnemzetek felszabadításának kérdése majdnem minden pontnál felmerül. Ez a kérdés tehát nincs eltemetve — mint Trianonban — és nincs mellőzve — mint Yaltában. S ez már magában óriási eredmény. A bonni parlament előtt Adenauer, illetve Theodor Blank honvédelmi miniszter uj tör­vényjavaslata fekszik. A javaslatot július 15-ig kell letárgyalni, hogy még a genfi kon­ferencia megnyitása előtt köztudomású le­gyen a német hadsereg megszervezésének alaptörvénye. A törvény szerint az uj német hadsereg lényegesen különbözni fog az eddigi német militáris alakulatoktól éspedig- elsősorban a követendő alapelvek tekintetében. Az uj el­vek a következők : 1. Az uj hadsereg vezetése és ellenőrzése kizárólag a szövetségi kormány kezében van, a szövetséget képező államoknak nincs bele­szólásuk a hadügyekbe. Ennek az elvnek azért van fontossága, hogy ha Nyugat és Keletnémetország egyesítése megtörténik, a keletnémet államok ne rendelkezhessenek önálló haderővel. 2. A szövetségi polgári kormány, illetve a parlament mindenkor a legfelsőbb hadveze­tőség felett áll és jogosult a követendő vagy végrehajtandó célok tekintetében a vezér­karnak utasítást adni. Ez az elv a katonai diktatúra lehetőségét kívánja kiküszöbölni. 3. A hadsereg tagjai : katonai szolgálatot teljesítő német polgárok. Ez az elv kizárja annak a lehetőségét, hogy uj katonai kaszt alakuljon ki Németországban. 4. A tisztek és altisztek kizárólag a tör­vény által szorosan megszabott kereteken1 belül adhatnak parancsot alantasaiknak, s a feljebbvalók és beosztottak közötti viszony a legtisztább demokratikus elvek alapján kell, hogy álljon. A törvényjavaslattal egyidőben benyúj­tották az úgynevezett “önkéntes jelentke­zési” törvényjavaslatot. Eszerint a kormány felhívja a hadsereg volt tagjait, hogy egy 6.000 főnyi hadseregszervezési tiszti csopor­tot alkossanak, amely a NATO-hoz fog ki­küldetést nyerni, s az ott nyert tréning és utasítások alapján megkezdi a keretek fel­állítását.-----------------------o-----------------------­MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB FIA DR. PAN GLOSS. OOOOQQOeOQgQQOQOPQQOOOOeOQQOOOOOOOOQC MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSOK TOTÁLIS ELLENŐRZÉS MELLETT Megbízható bécsi hírek szerint az osztrák rendőrség megállapította, hogy a bécsi magyar követség minden egyes osztrák túrista magyarországi vízumkérelmével kapcsolat­ban kikéri az osztrák kommunista párt “nyilvántartási osz­tálya” véleményét. Utóbbi igen kiterjedt szigorú nyomozást hajt végre. Megküldi a neveket a lakhely szerint illetékes ke­rületi pártszervezetnek. Az ellenőrzés azonban nem ér véget a vízum megadásával. A többnyire közösen megszervezett utazásokkal Magyarországra érkező túristákat a magyar kommunista ágenseken kívül útjukon végig kiséri az osztrák kommunista pártnak egy túristának öltözött megbízottja, aki azután pártszervezetének beszámol tapasztalatairól. 44 4 4* 4*4444444444444444444 A VÉN POJÁCA ISMÉT MEGNEVETETTE A VILÁGOT Hewlett Johnson, a canterbury-i “vörös dékán”, aki éves korára azt a nem éppen megtisztelő jelzőt érdemelte ki a négymillió példányban megjelenő Daily Mirrortól, hogy ő “a történelem legostobább kereszténye”, ismét hallatta sza­vát. Nem kevesebbet mondott az ősz bolond, mint hogy a “ke­reszténység és a kommunizmus együtt fognak áldást hozni a világra”. Az egész angol sajtó gúnnyal és felháborodással fogadta ezt a legújabb propaganda-hazugságot. Minden ille­tékes személy azt követeli, hogy a canterbury-i érsek fegyel­mi úton távolíttassa el Johnsont a nagy történelmi múltú székesegyház szószékéről. Azonban az érsek szerint Johnson semmi világi, vagy egyházi törvénybe ütköző cselekményt ÚJRA KIÉLEZŐDÖTT A CIPRUSI HELYZET Az angol birtokban lévő Ciprus szigetén, amely a Föld­közi tenger keleti medencéjében' Törökországhoz közel fek­szik, ismét kiéleződött a helyzet. Az angol kormány éles szemrehányást tett a görög kormánynak, amiért a Nagybri­­tanniától való elszakadást sürgető ciprióta görögöket a kor­mány által fenntartott rádióállomásokról lázítja. Maga az angol kormány felajánlotta a ciprusi állampolgároknak, hogy az angol nemzetközösségen belül önálló kormányuk legyen, azonban még hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg ezt a kérdést nyugodtan és időálló módon rendezni lehet. Egyelőre a Cipruson állomásozó katonaságot és tengeri erőket újabb egységekkel erősítették meg. Ciprus görög uralom alá vétele ellen főként a törökök tiltakoznak, mert a sziget lakói leg­alább olyan százalékban török, mint görög származásúak, azonfelül Ciprust erős gazdasági szálak is fűzik Törökor­szághoz. .. VASV.V.VAV.V/AV.V.V.V.'.V.V.V/.V.VV.V.V.V.V.VA A VÖRÖSÖK POLGÁRHÁBORÚRA KÉSZÜLNEK jelentette ki Adenauer kancellár a nyugatnémet hadsereg szervezésére vonatkozó parlamenti vita során. A kancellár közölte a parlamenttel, hogy megbízható hírek szerint Ke­letnémetországban 150.000 főnyi hadsereget szereltek fel ab­ból a célból, hogy Németország, egyesítését polgárháborúval akadályozzák meg. sem követ «1 vörös szónoklataival. Ezért Johnson tovább prédikálhat a templom üises falai között és tovább teheti ne­vetségessé magát és a kommunizmust. Nehru, India miniszterelnöke a Vasfüg­göny mögött tett útja után most Bécsbe ér­kezett, ahol többek között kijelentette, hogy meggyőződése szerint a kelet-nyugat kö­zötti feszültség lényegesen enyhült -s közeli megegyezés várhat®. Erzsébet királynő uralkodása óta elsőíz­ben tett hivatalos látogatást külföldön. Haa­kon norvég király látta vendégül az oslói ki­rályi palotában, ahol férjével, FülöppeS együtt jelent meg. A királynő mindenekelőtt a Norvégiában elesett és kivégzett angol hő­sök emlékének adózott, majd megjelent a pa­lota erkélyén, ahol a norvég nép üdvrivalgás­sal fogadta. Az elutazás előtti napon egyébként a szimpatikus fiatal királyi házaspár élénk jelét adta annak, hogy az otthoni minden­napos problémák a királyi trón árnyékában is ugyanazok, mint másutt. Fülöp herceg he­likopter-vezetési órát vett, s kényszerleszál­lást végzett egy London melletti futballpá­­lyán. Erzsébet királynő, mint férjéért aggó­dó fiatalasszony, már várta. “Hol az ördögbe voltál ilyen sokáig ?” — kérdezte szemrehá­nyó, de örömtől repeső tekintettel férjét, aki egyúttal elsőszámú alattvalója is. “Drá­gám, halaszthatatlanul fontos ügy miatt késtem” — felelte mosolyogva F,ülöp. --------------------o--------------------­TITO HELYZETE ERŐSÖDIK Belgrádban közzétett hivatalos kommü­niké szerint Tito tárgyalásokat folytatott az USA, Nagybritannia és Franciaország nagy­követeivel, majd együttes nyilatkozatot ad­tak ki, mely szerint a “négy ország közötti folytatólagos együttműködés, valamint Ju­goszlávia függetlenségének teljes elismeré­se rendkívül fontos tényezői a világbékének”. Ezzel egyidejűleg Tito bejelentette, hogy elfogadta Kruscsev Moszkvába szóló meghí­vását a május végén tett orosz látogatás visszaadásaként. — A két nyilatkozat össze­vetéséből az látszik, hogy Tito az európai kérdések békés eldöntésénél igen fontos sze­repet fog játszani. A KELETNÉMET PARADICSOMBAN Ez alatt a cím alatt ír egyik torontói újság kommentátora egy könyvről, melyet Morton Thompson amerikai orvos-író szerzett, s amely a magyar orvos-zseni, Semmelweis Ig­nác életéről és működéséről szól. A könyv a világ egyik leghíresebb orvosának, Lister­­nek, a modern sebészet megalapítójának hí­res idézetével kezdődik : “Semmelweiss nél­kül az egész sebészet fejlődése értéktelen volna. A sebészet mindent ennek a zseniális magyarnak köszönhet”. A könyv részletesen ismerteti Semmel­weiss felfedezését a gyermekágyi láz kór­okozójáról, a kórházi tisztaság jelentőségé­ről és a sebészeti fertőtlenítés mindennél fon­tosabb szerepéről. Semmelweiss előtt minden három kórházba szállított szűlőnő közül ket­tő meghalt, s az akkori primitív egészség­­ügyi viszonyok mellett azoknak a szeren­csétlen nőknek, akik az árok partján hozták világra gyermeküket, tízszer annyi esélyük volt a teljes gyógyulásra, mint azoknak, aki­ket kórházba szállítottak. Semmelweiss magyarországi német szü­lők gyermeke volt és orvosi pályája nagyré­szét Bécsben futotta be. Annál jobban esik nekünk, hogy Amerika és Kanada írói — csakúgy, mint a világ orvostudomápya — tisztában van azzal, hogy Semmelweiss nem­csak európai, hanem MAGYAR ZSENI volt. —----------------------o—--------------------­NEHRU BÉCSBEN Keletnémetországban három embert az USA javára állítólag elkövetett kémkedés miatt halálra, illetve életfogytiglani fegy­­házra Ítéltek. Ugyanakkor fegyházra Ítéltek egy 57 éves berlini asszonyt, aki Nyugatber- 1 inbői levélben kért ruhasegélyt és cipőket, s így 32 női ruhát “halmozott fel”. Képzel­jük el, hogy fegyházra ítélnének például minden kanadai kommunista, vagy kommu­nistabarát asszonyt, akinek 32 ruhadarabja van. Azt hisszük, alig maradnának néhányan szabadon. NINCS MEGEGYEZÉS a General Motors és a szakszervezetek kö­zött az évi biztosított munkabér kérdésében. Több, mint száz pontban van még súlyos vi­ta, s az ügy most Ontario munkaügyi minisz­tere, mint egyeztető előtt fekszik. Ha egy hét alatt egyezség nem jött létre, az oshawai 8.000 és a többi ontariói 18.000 General Mo­­tors-munkás valószínűleg sztrájkot fog kez­deni. EGY REJTÉLYES KANADAI TEHERHAJÓ a Vöröskínai Hainan szigetén zátonyra fu­tott. A kapitány és a legénység épségben kerültek partra a helyi kommunista parti őrség őrizetében. A hajó, a 7125 tonnás ka­nadai építésű “Champlain” üresen hajózott A londoni hajózási társaság szerint a hajó kanadai tulajdonban van, a Hong-Kongi je­lentések szerint görög zászló alatt futott. A rejtélyt fokozza az, hogy Hainan szigete egyike a vöröskínai léglökéses repülőbázi­soknak.

Next

/
Thumbnails
Contents