Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-19 / 12. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 V. 12. sz. 1955. március 19. A LEGJOBB TELEVÍZIÓ-VÉTEL! • EZ A LEGNAGYOBB, LEGVILÁGOSABB 21 INCSES KÉP. Az uj Westinghouse-féle 21 incses kép a legnagyobb, legtisztább televízió kép Kanadában. A vetitőernyő alumíniummal van kezelve, hogy a kép élethűbb legyen. • A SZEKRÉNYT HIRES BÚTORTERVEZŐK KÉSZÍTETTÉK A szekrény gyönyörű stílusban készült, minden szoba díszére válik. A beállító gombok a szekrény oldalán vannak elhelyezve, hogy a modern, tiszta bútorvonal még jobban érvényesüljön. • TÖKÉLETES HANGVÉTEL Az óriás Koncert Hangosanbeszélő, amely FM hangvételi rendszerrel dolgozik, tiszta, teljes hűségű vételt biztosít a skála minden hangján. Wístinúhouse 2VIK modell kapható diófa, mahagóni vágj' világos cseresznye pácolással. 21” TV CONSOLE 2VIK A kanadai televízió történetében ez az a készülék, amely a vételi sáv határán is a legkiválóbb vételt biztosítja. Westinghouse hozza ki legelőször az ujtipusú hangolószerkezetet, amely több részletet hoz ki, kevesebb fehér pontozással. Ha MINDAZT élvezni akarja, amit a televízió ma nyújtani képes, — EZT a készüléket vásárolja! Bárhol is lakik ön, tapasztalni fogja, hogy a Westinghouse-féle televíziónak rengeteg előnye van. Meg lesz lepve, ha a Westinghouse 21” televíziós készülékek UJ OLCSÓ ÁRAIT meghallja. Még ma keresse fel a legközelebbi üzletet ! DIKTATÓRIKUS HATALOSVI3VIÄL ruházza fel a közlekedésügyi minisztert az egyes helyeken betartandó hajtási sebességtekintetében a most tárgyalás alatt álló Országúti Közlekedési Törvény javaslata. A miniszter rendelettel szabályozhatja, vagy módosíthatja a megengedett sebességet. A javaslat ezenfelül is sok érdekes újítást tartalmaz. Előírja például, hogy mindazok, akik ittas állapotban hajtanak, hat hónapra meg legyenek fosztva hajtási engedélyüktől, akik pedig ittas állapotban bármilyen közlekedési balesetet okoztak, egytől három évig nem vezethetnek. Súlyos esetekben börtönbüntetés, a kocsi elkobzása is kimondható. 1956-tól kezdve minden kocsin kötelező az irány jelző index. A gyalogjárókra nézve előírja az uj törvényjavaslat, hogy az országúton gyalog közlekedő egyének mindenkor az út baloldalán, tehát a járművekkel szemben kötelesek haladni.--------I--------------o--------------------NEPAL FŐVÁROSÁBAN, az ősi Katmanduban, megjelentek az első turisták. Nepal, amely a Himalája legmagasabb csúcsai tövében fekszik, évszázadok óta feudális rendszer alatt állott, az uralkodó Rana-család tulajdonában volt az egész ország, amelybe egyetlen idegent sem engedtek be. Katmandunak modern repülőtere van, azonban az útrendszere csupán gyalogösvényekből áll, még kocsiközlekedésre sem alkalmas, mert a helyi vallási meggyőződés szerint semmiféle állatot nem szabad teherhordásra felhasználni. így azt a néhány terepjáró autót, amely az egészségügyi intézmények, valamint a turisztika kifejlesztésére szükséges, egytől-egyig kulik hátán cipelték fel a 2.000 méter magasan fekvő nepáli fővárosba. EGY BÁTOR BÁMYÁSZ ÉS TÁRSAI a kitartás és bajtársi együttműködés csodálatos példáját adták március 12-én a cobalti ezüstbányában. Basil Ruddy 37 éves veterán bányászt váj ás közben a beornló sziklák hirtelen betemették. Ruddynak páratlan lélekjelenléttel sikerült egy kiugró szikladarab mögött védelmet találnia, s ott, egy alig egy méter magas és széles nyílásban, egyébként sértetlenül kuporgott. Bajtársai egy vascsövet vezettek át a törmelékeken, közel 12 méter hosszúságban, s ezen át táplálékot levegőt és lámpát juttattak el hozzá, majd mikor Ruddy teljesen magához tért, feszítővasakat és más munkaeszközöket is. A baj társak kívülről, Ruddy belülről dolgozott két nap, két éjjel, de a végén szerencsésen megmenekült. Állítása szerint egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy épen fogja megúszni a kalandot. m som <♦> wm msoammsz sasa»»: •:♦> yam Beértek a városba ; beállítottak a sógorhoz. — Maga a Rudas Ferenc ? — Én vagyok. — Legyen olyan emberséges, — szólt a betyár rendetlenül toldozgatva a szót. — Egy kis pénzvárandóságom van valahol, jöjjön el, hozzon is még valakit magával tanúnak. Ennek a gyereknek adom ; tartozom neki ;osztán vegyen belőle zsírt, lisztet, meg ami kell, — beteg az apja — szállítsa ki nekik. . — Szíves örömest. így mentek fel négyen, öten a komiszárushoz. A kapu előtt tréfálkozva szólt a betyár. — No fiam, nem megyek be, ha csak nem viszel. Pedig ott mindent kapsz, ha beviszel. — Jöjjön be kend, jöjjön — s megfogta a ruháját. I — A kezemet fiam, úgy húzzál. A gyerek úgy tett. Ilyen módon mentek be az udvarra, be az irodába. — Kérdezd fiam, hol a csendbiztos úr. — Hol van a csendbiztos úr ? — Itt vagyok. Mit akartok ? — Mondjad fiam : Elfogtam a Kormost, adják ki a salláriumot. A kicsi szépen utánamondta : — Elfogtam a Kormost, adják ki a sallal<♦: <♦> ■ <♦: lárét. Most tudták meg az emberek kit kisértek. Bámulva nézett még a csendbiztos is a híres rablóra, akit három megye pandúrja sem tudott összeszedni s Ráday száz pengőt tűzött ki a fejére. — No, te kutya, — rivalt rá dühösen — mégis megkerültél. — Meg, könyörgöm... — szólt alázatosan. Aztán keményen tette hozzá : — Látja, csendbiztos úr, kicsoda fogott el ? — Látom. — Megkapja-e értem a száz pengőforintot ? —- Meg ám. Akkor jó. Mert a szentháromságra, senki ide nem hozott volna, ha ez a poronty nem. A pandúrok körülvették, hogy békót tegyenek kezére, lábára. Kormos a sírva fakadó gyereknek még egyszer megsimogatta a fejét. — Osztán fiam, tisztelem az édesanyádat. Jó ember legyen belőled. Könnyet törölt ki a szeméből s mikor elvezették, ezt gondolta magában : — Mindegy. Ha engem elótanak, olyan, mintha az egész világot megöltem volna úgyse látom többet. S a tömlöc fenekén felnézett az ablakra sóhajtva, reménnyel : — Úristen ! Hátha nem is Ítélnek halálra... VODKA ÉS COCA-COLA II. Ha viszont a demokratikus egyenlőség túlzott védelmében, az egyenlőség ellenségeit, a más meggyőződésűeket meg lehet semmisíteni, akkor az egyenlőség a legnagyobb egyenlőtlenségnek, az elnyomók és elnyomottak egyenlőtlenségének ad helyet s megint csak zsarnoki uralommá, diktatúrává fajul el. Hogy jelenlegi világrendünk ismertetett belső ellentmondásai, nem a szürke elmélet rémlátása csupán, bizonyítja a nagy francia forradalom története, amelynek a Szabadság és Egyenlőség jegyében játszott fenséges felvonásait nem egyszer az anarchia szomorú jelenetei váltották fel, amelyen úrrá lenni, a terror eszközeivel csak diktatúra tudott és végül is Napoleon katonai diktatúrájában nyugodott meg. Ugyanezt tapasztalhattuk az orosz forradalomban is, ahol ugyancsak ugyanazon jelszavak alatt először anarchia, majd különleges Cseka, GPU., NKDV. és MVD. diktatúra született meg. A Szabadság és Egyenlőség eszméjének zabolátlan tobzódása vezetett az olasz, német, spanyol és kínai anarchiához és később Mussolini, Hitler, Franco, Csiang-Kai-Sek majd Mao diktatúrájához. A közelmúlt és jelen azt bizonyítják tehát, hogy az individualizmus, az egyéni érdek tulhajtása logikailag az anarchiába, gyakorlatilag pedig az erősek egyeduralmához, a közösségi elv tulhajtása pedig logikailag és gyakorlatilag is rabszolgaságba, az uralmon lévők zsarnokságába, a diktatúrába vezet. A kapitalizmusba vagy kommunizmusba, Nyugatba, vagy Keletbe, az arany demokráciájába, vagy a vér diktatúrájába, Vodkába, vagy Coca-Colába. Az emberiség meg-megujuló válságát az egyéni és közösségi érdek összeütközése szüli. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség eszméin felépülő világrendünket két örvény fenyegeti : az anarchia és a diktatúra. A Szabadságon és Egyenlőségen felépülő világrend azonban nemcsak az anarchia és diktatúra örvényeinek, hanem kisértéseknek is ki van téve. Ezek közül első helyen kell megemlítenünk az erkölcsi felelőség vállalás hiányát. A demokrácia ugyanis az egész nép részvétele a közösségi életben, mégpedig közvetlen vagy közvetett irányítás formájában. A tömeglélektan azonban bőségesen igazolja, hogy a tömegben a felelőségérzet annyira megoszlik a sok résztvevő között, hogy a gyengébb, fejletlenebb lelkiismeretű ember azt szinte már nem is érzi többé, hanem egyenesen felmentve érzi magát a felelőség alól. Dolgok történnek, amelyekért a felelőséget senki sem vállalja, sőt nem is érzi. Az átlag ember a szabadsággal nem tud mit kezdeni. {Hisz maga sem tudja mit akar, mit csináljon, mihez kezdjen. lA tömegember engedelmeskedni akar, vezetésre vár, személyeket követ és jelszavak rabjává válik. Nem a szabadságban, hanem a hatalomban keresi a lelki kielégülést. A demokráciákban a tömeg felelősége csökken, mert vezetik, a vezetőké viszont elsikkad, mert a tömeglélektan eszközeivel, jelszavakkal, propagandával, hiúsággal és Ígéretekkel vezetett 'vagy félrevezetett tömeg, amelyet maga mögött érez, mentejsíti a felelőség terhe alól. A dilettantizmus szintén a felelőségérzet nagy meggyenígülésének a jele. A dilettáns felelőtlenül vállalkozik olyanra, vagy irányítólag akar befolyni olyan dolgokba, amelyekre sem értelmileg, sem pedig erkölcsileg felkészülve nincsen. Hasonló nagymértékben fenyegeti korunkat a demagógia is. A demokrácia ugyanis a nép közvetlen vagy közvetett uralma. Azé a népé, amelynek csak igen csekély hányada ismerheti az állami, társadalmi, gazdasági, politikai, avagy .akár a katonai élet ezer feltételét és titkát. Uralom és szereplési vágy ilyen adottságok mellett könnyen csábíhatja a vezetőket lelkiismeretlen demagógiára, hogy az uralomrajutásukhoz vagy az uralmon való megmaradásukhoz a tömeg, a nép, avagy a szavazópolgár támogatását megszerezzék. A demagógiával legszorosabban összefügg a hazugság, a hazudozás kisértése. Különösen nagy szerepet játszik a hazugság propaganda a diktatúrákban, ahol a hírek ellenőrzését drákói rendszabályok akadályozzák meg. ** * Az eddigiekből megállapíthatjuk tehát, hogy abszolút szabadság és abszolút egyenlőség nincsen és azok a gyakorlatban meg nem valósíthatók. Az ismertetett örvények és minduntalan fellépő kisértések miatt, mindkettő támogatásra, de ugyanakkor védelemre szorul, amit csak a közösség, végső fokon a államhatalom biztosíthat. Az államhatalom azonban épenúgy nem tud megbirkózni a szabadság és egyenlőség problémájával, mint az egyes ember. Modern nagy államokban ugyanis kivihetetlen, hogy az egyén, — tehát a nép — közvetlenül kapcsolódjék be az államéletbe. Szükségmegoldásként született meg a napjainkban uralkodó közvetett, avagy népképviseleti rendszer, melynek az a lényege, hogy milliók pár száz képviselőt választanak, akik legalább az államhatalom egyik ágát, — a törvényhozást — gyakorolják. A végrehajtó hatalmat pedig a parlamenti demokráciák szokásai alapján a többségi párt, ha ilyen nincs a koalíciós kormány gyakorolja. Ez az a pont, amiért a parlamentarizmus, avagy képviseleti rendszer — legyen az keleti, vagy nyugati — lényegében szintén csődöt mondott. Teljesen megoldatlan problémája ugyanis a pártrendszer és az egyes pártok hasznos összműködése. A két párt. rendszer elszínteleníti a vezetést, szavazásra korlátozza a megválasztott kevés képviselő tevékenységét. A fontos kérdések (külügy, hadügy) pártközi értekezleteken, a parlamenten kívül dőlnek el és a parlament maga már csak becikkélyez. így > a pártvezér kegyelméből mandátumhoz jutott képviselőnek' a tulajdonképeni képviselethez vagy vezetéshez semmi köze 1 nincs, az istenadta népnek mégannyi sem. A több pártrendszer viszont folytonos kormányválságot, a határozott politikai irányvonal hiányát, a folyosói befolyások és korrupció érvényesülését éredményezi. Eléggé meggyőző példa a kormányait futószalagon abortáló Franciaország helyzete. A másik nagy gyengéje az, hogy az igazság és jó, amit a kormány elvileg az egyén és közösség érdekében megvalósítani hivatott, mint fogalmak, függetlenek a pártoktól, de méginkább a parlamenti többségtől. Könnyen lehetséges tehát, hogy a kisebbségnek van igaza és az ellenzék szolgálja a közjót. Vagy hogyan egyeztethető össze az ál’ara által védendő egyén szabadságával az, amikor mondjuk egy 51%-os többség, a 49%-os kisebbség kívánságát nem veszi figyelembe, sokszor egyenesen eltapossa. Folytathatnánk az ellentmondások, a megoldatlan problémák felsorolását. A csődöt amelybe jutottunk, talán a-fogalmak és kifejezések összekeveredése jellemzi a legjobban. A Szabadság, Egyenlőség és Testvériség nemes eszméin született demokrácia, már a kifejezések és meghatározások területén is teljes anarchiába süllyedt. Mert ismerünk politikai és gazdasági demokráciát, polgári és szociális demokráciát, közvetlen és képviseleti demokráciát, parlamentáris és pártdemokráciát, radikális és harcos demokráciát, nyugati és keleti demokráciát és mindezek betetőzéseképpen népi demokráciát is. Kivétel nélkül mindegyiknek egy közös jellemzője van, az, hogy Szabadsághoz és Egyenlőséghez igen kevés köze van. ** * Hasonló fogalomzavar uralkodik mindennapi életünkben használatos politikai “jobb és baloldal” meghatározása körül is. A politikai oldalak elnevezése a francia pártoknak a parlamentben elfoglalt helyétől származik, ahol a “bal”-oldal elnevezés, később átvitt értelmezésben, liberális és demokratikus beállítottságot jelentett, a reakciós és konzervatív “jobb”-oldallal szemben. Ma már a “bal”-oldalnak, legyen az szociáldemokrácia^ vagy kommunizmus, semmi köze sincsen az eredeti liberalizmushoz, avagy pláne a szó nemesebb értelmében vett demokráciához. Az eredetileg reakciós jobboldal pedig ma lényegesen közelebb áll a demokratikus eszmékhez, mint a baloldal. A szélsőjobboldalnak pedig igazán nincsen már semmi köze a konzervatívizmushoz vagy reakcióhoz. Nem jutunk megnyugtatóbb eredményhez akkor sem, ha a bal- és jobboldal zűr-zavaros meghatározása helyett, ama divatosabb és közhasználatban forgó “szocializmus”, vagy “kapitalizmus” kifejezésekben keressük a kiutat, A szocializmust ugyanis, nemcsak a “Vasfüggöny” két oldalán értelmezik homlokegyenest ellenkezőleg, hanem az ú. n. nyugati világban is a legkülönbözőbb feketepiaci árfolyamon tartják forgalomban. A “nemzeti” szocializmus, a “szovjet” szocializmus, a Marx-ot megtagadó “angol” és a Marx-ot elismerő “francia” szocializmus, a palesztínai szakszervezeti szocializmus és a keresztény szocializmus, mind mást és mást ért a lassanként szintén demagóg eszközzé vált bűvös varázsige alatt. Még meglepőbb eredményre jutunk, ha a szocialista pártoknak magatartását boncolgatjuk. Az internacionalista szocializmus, avagy a szociálista internacionálé, a nacionalizmust, sovinizmust és imperializmust mindig támadta és elkeseredetten küzdött a politikai és gazdasági válaszfalak ledöntéséért. Ma azonban a Szocialista Szovjet Tanácsköztársaságban a kozmopolita kifejezés csúfolkodás, a nemzeti szuverénitás olyan bálvány, amelynek érdekében az atombomba ellenőrzését is meg kell tagadni. ,A magukat ugyancsak szocialistáknak nevező angol, német és francia munkáspártok azok, akik Európa tervezett egyesítését tűzzel-vassal ellenzik és minden eszközzel tiltakoznak a német munkástestvéreikkel való egyesülés ellen. Az meg egészen természetes, hogy a nemzetközi emlőkön nevelkedett német szoedem párt a Saar kérdésben sovinisztább álláspontot vall, mint klerikális-reakciós ellenfele. íme a már-már komikumba fulladó paradoxon, ahol a kapitalista USA hajlandó a nemzeti szuverenitásából jó adagot feláldozni, míg a Szovjet minden ilyen lépéstől elzárkózik. A reakciós és konzervatív Churchill és Adenauer inkább hajlandók a nemzetközi együttműködésre, mint az internacionalizmus szocialista apostolai. Gazdasági vonatkozásban sem kapunk megnyugtatóbb választ. A csepeli államosított gépgyár magyar munkása csak annyira tulajdonosa a gyárnak, mint a Királynő Őfenségének matróza, a Formóza körül cirkáló angol csatahajónak. Az meg nem is vitás, hogy hol van jobb dolga a munkásnak : az ő érdekében államosított és tulajdonát képező “Vodkás” üzemben, vagy az őt kizsákmányoló kapitalista “cocacolás” gyárban-e ? íme a csőd. Világrendünk a büszke demokrácia örvénybe szédült és a ráható erők, egyre mélyebbre rántják. (Folytatása következik). GIFT PARCELS TO HUNGARY and ROUMEHIA Vámmentesen küldheti a következő tartalmú csomagokat : Ruhanemű, cipő, szövet, gyapjúfonalat és egyéb cikkeket. A vámot ön itt fizetheti. Magyarországra korlátlanul, Romániába egy csomagot havonta lehet küldeni. KÉRJEN MÉG MA PONTOS ÁRJEGYZÉKET WORLD OVERSEAS SERVICE 781 Queen St. West, — Toronto, Ont-, Canada. KÉPVISELŐT KERESÜNK KANADÁBAN ÉS USA-BAN. MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi magyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. •’Álmodó Tiszapart” címen Welland minden szerda este 9 órától 10 óráig a CHVC 1600 hullámhosszon magyar műsort sugároz. Bemondó • Esső Miklós, Tel.: 2-1665. HTGYJÉL A NEMZET FELTÁMADÁSÁBAN !
