Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-12 / 11. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

C a n a d a’ s

largest

Anti-Communist

weekly

in Hungarian language

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa

(fataeUcut ‘Tfuttyaniatu

Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja.

rusi v/ince ucyuiimént, LHiawa. ^ ~ f

cuiii-Kummumsta neumpja.

Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St. Toronto.

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto

V. évfolyam 11. szám

Ára : 10 Cent.

Toronto, 1955. március 12.

MÁRCIUS 15.

KÖZVETLEN VÉDELMI SZERZŐDÉS KÉSZÜL

Mint annyi más történelmi esemény, 1848 március tizenötödike sem úgy indult, hogy a magyar szabadság örök ünnepe legyen. Azok az ifjak, akik Petőfi, Jókai, Kossuth vezetésével kivonultak, hogy a börtönbe zárt Táncsics Mihályt kiszabadítsák, majd a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti Dalt meghallgassák, a magyar nemzet tizenkét pontját lelkesen ünnepeljék és kinyomassák az első cenzuramentes magyar sajtón, — nem képviselték a teljes magyar közvéleményt. Fiatal, majdnem suhanckorban lévő férfiak voltak, lelkesedésüket a nagy francia forradalom vívmányaiból, az 1848 februári párisi felkelés jelszavaiból és a két nappal azelőtt Bécsben kitört forradalom eredményeiből merítették. Elsősorban azt kívánták, hogy Magyarországon is alakuljon felelős minisztérium, s az hajtsa végre a már hosszú idő óta folyt pozsonyi reform-országgyűlések által megszavazott törvényeket. A márciusi ifjak nem élvezték az idősebb generáció erkölcsi támogatását, amely félt a háborútól, lojális volt a királyhoz és főként féltette azt a társadalmi, vagy vagyoni pozíciót, amelyet a napóleoni háborúk zűrzavara után az elmúlt két évtized alatt nagynehezen megszerzett. Sem az arisztokrácia nagyrésze, sem a békés polgárok zöme, sem a kis- és nagyiparosok nem tartották egyébnek a felkelést, mint éretlen tüntetésnek, amely csak zavarja a nyugalmat és lázadást próbál szítani a törvényes hatalom ellen.

Hogy március tizenötödikének eszméje mégis magával ragadta a magyarságot, — hogy a szabadságharcban már osztatlan erővel és lelkesedéssel vett részt fiatal és öreg, magyar származású és nemzetiségű, gazdag és szegény, polgár és arisztokrata, nemes és paraszt, az annak volt köszönhető hogy a forradalomnak indult mozgalom mélyén a minden ember által óhajtott ÁLTALÁNOS EMBERI SZABADSÁG eszméje húzódott meg. Mély erkölcsi alapja volt a szabadságharcnak, olyan alapja, amelyre biztosabban lehetett birodalmakat építeni, mint a jólmegszervezett osztrák katonák ezredéire, vagy akár a cári Oroszország hadseregére.

Az osztrák abszolutisztikus közigazgatás ellen indult meg a harc, a kötelező német kormányzati nyelv, a nem-magyar jogrendszer ellen irányult a márciusi ifjak első tüntetése, de a valóságos cél más volt. A valóságos cél az volt, hogy Magyarországon — sőt egész Európában — olyan kormányzási rendszert vezessen be, amelyben a törvényhozás a demokratikus formában megválasztott képviselők kezében van, a közigazgatási hatalom a parlamentnek felelős, az uralkodónak pedig nincs joga az egyént semmilyen veleszületett szabadságjogától megfosztani. A további cél, pedig az volt, hogy megszüntesse az emberek között születésükből, vagyoni helyzetükből, vagy más, tőlük független körülményekből kifolyólag fennálló különbségeket.

Ma mindezek a jogok természetesek, legalább is a nyugati országokban, ahova minket, emigráns magyarokat elvezérelt az Isten. Egy demokratikus országban, akár béke van, akár háború, akár fellendülés van, akár válság, akár gazdagság, akár szegénység uralkodik, az embereknek a törvény előtti egyenlősége, s a parlamenti rendszer uralma éppenolyan magától értetődő, mint a szabad közlekedés, a magántulajdon, a szabad sajtó és a többi szabadságjog. Azokat a célokat, amelyeket a márciusi ifjak 1848-ban Pesten a zászlójukra írtak, a nyugati népek régen megvalósították. Magyarország is ezen elvek alapján élt mindaddig, amíg hol nyugat, hol kelet felől meg nem szállották és ideiglenesen rá nem kényszerítettek egy olyan életformát, amely ellen a szabadságharc hősei olyan hősiesen küzdöttek már. 1848-ban.

A mi szeretteink, akik a március ünnep pírja helyett a bolsevista rabszolgaság szürkeségét nézik ezen a napon, úgy tekintenek a titokban ünnepelt március idusára, mint egy elmúlt hősi korszakra, amelynek a visszatértére talán még soká kell várniuk. Az ő számukra ez az ünnep talán az “illegális” magyar nemzeti érzés ünnepe, amelyen halkan imádkoznak, s talán mifelénk, nyugaton élő magyarok felé néznek és tőlünk várják a márciusi szabadságot, amely még

Nagybritannia és a közelkeleti országok között, — jelentette ki a pakisztáni Karachiban Sir Eden brit külügyminiszter. Nagybritannia közvetlen támogatást fog nyújtani a Törökország, Pakisztán és Irak között fennálló hármas katonai szerződés tagjainak, s ezzel a közelkelet közvetlenül belekerül a SEATO védelmi közösségbe is. Ezen az úton fog megvalósulni a SEATO és NATO között az a közvetlen kapcsolat, amelyet lapunkban az elmúlt év őszén már előre jeleztünk. A szerződés nemcsak azt mutatja, hogy a nyugati államok szorosabbra akarják vonni a kordont az ázsiai kommunista államok köré, hanem azt is, hogy Anglia semmi körülmények között sem akarja világhatalmi pozícióját a közelkeleten felszámolni éspedig sem az Egyesült Államok, sem az UNO javára.-----------------------o-----------------------STUMP ADMIRÁLIS ÉRDEKES NYILATKOZATA---------o--------Stump admirális, az USA Csendes-óceán flottájának főparancsnoka a sajtó képviselő előtt oly értelmű nyilatkozatot tett, hogy “a" USA hadereje bármilyen területet képes ellenséges támadás ellen megvédeni”. Az újságírók azon kérdésére, hogy ez vonatkozike Quemoy és Matsu szigetére is, Stump azt felelte : “Ismétlem, bármily terület megvédésére képesek vagyunk”. Arra a kérdésre pedig, hogy véleménye szerint lesz-e Távolkeleten háború, ezt a választ adta : “Ez kizárólag a kommunistáktól függ. ők a támadók, nem mi”.

Az admirális Formózában tárgyalásokat folytatott Csiang-Kai-Sek-kel és Dulles USA külügyminiszterrel, amelyeknek eredményeként jelentékenyen megerősítették Matsu kínai helyőrségét, ellentétben azokkal a multheti hírekkel, hogy ezeket a szigeteket kiüríteni készülnek.-----------------------o-----------------------AZ EGYESÜLT NEMZETEK KÜLÖN BIZOTTSÁGA

fogja tanulmányozni azt a kérdést, mennyi kísérleti atom- és hidrogénbombát lehet még felrobbantani, anélkül, hogy a rádióaktiv hatás súlyos károkat ne okozzon az emberiségnek a közeli, vagy távoli jövőben. Az eddigi kísérletek még távolról sem löveltek olyan tömegű rádióaktív anyagot a föld légkörébe, hogy hosszantartó káros hatástól lehetne tartani. Azonban annyi tény, hogy ha kísérletek során bármelyik állam átlépi azt a küszöböt, melyen túl a rádióaktivitás már tömegkatasztrófával fenyeget, akkor nincs emberi erő, amely a rádióaktív mérgezés továbbterjedését megakadályozhatná. Ezért most az Amerikai Tudósok Szövetségének indítványára az Egyesült Nemzetek bizottságot küld ki a kérdés kísérleti megoldására.

olyan messze van.

Mi, emigrációban élő magyarok, semmit sem tehetünk ma még annak érdekében, hogy március 15. ismét a magyar nemzeti zászló ünnepe legyen. El fog jönni az idő, mikor erre Is sor kerül. Addig azonban egyet kell szivünkbe vésnünk : amit Kossuth és Petőfi példájából tanulhatunk meg. S ez az, hogy a szabadságot csak az kapja meg, aki meg is küzd érte. Ma forradalommal és lázadással, holnap fegyverrel, holnapután megfeszített munkával, hazaküldött dollárokkal Kanadában megtartott magyarnyelvű előadásokkal, magyarnyelvű sajtóval, magyar irodalom ápolásával, vagy akár magyar karrierek szorgalmas kiépítésével a nyugati féltekén, — de mindig tovább kell küzdenünk.

És addig is, amíg a most külföldre kényszerített márciusi eszme megint hazatérhet, küzdjünk a szabadság vívmányaiért uj hazánkban, ne hagyjuk feledésbe merülni a nyugat előtt hazánkat. Itt őrizzük és ápoljuk azokat az eszméket, amelyeket 107 évvel ezelőtt otthon hirdettek világgá a magyar szabadságharc örökké élő hősei.--------------------o--------------------HAWAI SZIGETÉN

mint ismeretes nagyszámú tűzhányó működik. Itt fekszik többek között a világ egyik legfantasztikusabb természeti tüneménye, a Kilauea láva-tó, amely egy több mérföld hosszú kráter, melyben állandóan olvadt fém szörcsög és csobog. Március 5-én az egyik régebben kialudt hawaii tűzhányó, Pahoa község mellett kitört, s ötnapos földrengés után páratlan nagyságú lávatömegeket öntött magából. A lávafolyam több mint két mérföld széles, útjában mindent feléget és elpusztít, s egyelőre semmi jele sincs annak, hogy a kitörés alábbhagyna. Ezen a vidéken csak kevésszámú ember él, s így emberáldozatai nincsenek a kitörésnek, ellenben az anyagi kár sokmillió dollárra emelkedett.

KÖZÖS

USA-NEMZETI KÍNAI FŐPARANCSNOKSÁG

A HUMANIZMUS ÉS A RENAISSANCE MAGYAR VONATKOZÁSAI

kerül felállításra Formózában. Legalább is erre vallanak Robert Carney-nak az USA távolkeleti vezérkari főnökének kijelentései. Részleteket nem közöltek az uj közös parancsnokság működéséről, de a jelenlegi politikai helyzetből biztosra vehető, hogy a közös vezetés alatt álló távolkeleti vegyeshadsereg hármas célt fog követni : 1. Megakadályozza a vörösök partraszállását Formózán, illetve azokon a szigeteken, amelyeknek védelmét elhatározták. 2. Megakadályozza, hogy Csiang-Kai-Sek hadserege önálló támadó vállalkozást kezdjen a vöröskínai szárazföld ellen. 3. Biztosítja a távolkeleti tengereken a békét mindaddig, amig a kínai kérdésre végleges megoldást nem találnak.

A közös főparancsnokság felállítása nagymértékben hozzá fog járulni a távolkeleti béke fenntartásához, mert befejezett tény elé állítja mindazokat a diplomatákat, akik idővel tárgyalni fognak a “két Kína” megalakításáról.------------------------o----------------------KIUTASÍTOTTÁK A SZOVJETBŐL

Georges Bissonette atyát, a Moszkvában székelő nyugati diplomáciai képviselők egyetlen működő katolikus papját. Bissonette atya évek óta működött Moszkvában az orosz hatóságok engedélyével, s egyike volt az ottani nyugati családok legnépszerűbb egyéneinek. A szovjet kormány most indoklás nélkül kiutasította a szovjet területéről, s azt sem engedte meg, hogy helyette más katolikus papot delegáljanak.-----------------------o-----------------------AZ INDIAI PROLETÁROK A KOMMUNIZMUS ELLEN

SZAVAZNAK------------0-----------India legerőteljesebben iparosított része a csak néhány évvel ezelőtt kihasított Andhra tartomány, amelynek 20 milliós lakossága nagyrészben gyárakban dolgozik, igen nagyrészben pedig földnélküli, napszámos földműves. Andhra volt az indiai kommunizmus főfészke, s gazdasági helyzeténél fogva a bolsevista propaganda legtermékenyebb talaja. Az andhrai tartományi parlamentben 45 kommunista képviselő volt, míg ugyanott a kormányzó párt, Nehru kongresszusi pártja csak 46 képviselővel rendelkezett. Az indiai kommunisták Andhrát tartották legfőbb bázisuknak.

A mbult héten megtartott tartományi választás érre adott csattanós választ. Az uj andhrai parlamentbe mindössze csak 4 kommunista képviselő került be. A vörös-ellenes szavazatok mind a proletár-réteg köréből kerültek ki.-----------------------o-----------------------A TAVASZI OLVADÓ JÉG

ismét öt ember, köztük három kisgyermek életét vette el az elmúlt weekenden. Ketten a Scugog-tó vizébe szakadtak be autón, egy kisfiút a Niagara-folyóba sodort be a szél egy jégtábláról, két kisgyerek pedig Torontóban, a Woodbine-lóversenypálya mellett egy befagyott pocsolyában lelte halálát. Minden olvasónk figyelmét felhívjuk arra, hogy különösen most nagyon vigyázzanak a gyerekekre, akikre a csillogó tavaszi jég határtalan vonzást gyakorol. Tavasszal, pláne néhánynapi olvadás után egy pillanatig sem szabad a gyerekeket a jég mellett egyedül hagyni, ha pedig felnőttek kíséretében csúszkálnak, mindig kéznél kell tartani egy kötelet, amivel könnyen ki lehet húzni a jégbeszakadtat, — ha a segítség gyorsan jön. Számtalan ember életét mentették már meg kötéllel, vagy úgy, hogy a jégre hasalva, csúszva közelítették meg az áldozatot.

Dr. Saád Ferenc a montreali egyetemen, karácsony után tartott előadásában a humanizmus és a renaissance világát elevenítette fel, megkeresve annak magyar vonatkozásait.

Az igazi lángész, mondotta dr. Saád, messze megelőzi korát, Dante, Petrarca és Boccaccio még a nemzeti eszme hajnalhasadása előtt bebizonyították a világnak, hogy : ‘ Nyelvében él a nemzet”. Ez a tanítás azonban a XIV. ésXV. században süket fülekre talált, mert az olasz írók és tudósok a római és görög klasszikusokért rajongtak ekkor. A világnak és az egész emberiségnek akartak írni, nem a nép, hanem a klasszikusok nyelvén. Szándékuk nemes volt és tiszta, hiszen az embereket nemesebb életre, tisztultabb gondolkodásra akarták szoktatni, az emberi ész és jellem nemesítésére törekedtek. Egyik legfőbb gondjuk az irodalom és a tudomány népszerűsítése volt. Ezt az irányt, ezt az irodalmi műveltséget, a klasszikus nyelvek oktatását humanizmusnak nevezték. Ettől az időtől kezdve napjainkig, hazánkban 1945-ig, a gimnáziumok a humanizmus alapelvén épültek fel. A humanisták a latinnál is többre becsülték a görög nyelvet, de mindaddig nem volt Itáliában elegendő görög tudós és tanár, amíg a törökök szorongatni nem kezdték Konstantinápolyi. A görög emigráció Olaszország felé vette útját. Főleg Firenzében fogadta őket szívesen Medici Cosimo. Bizony ezek a menekült tudósok nem csupán Plató és Aristoteles nyelvét hozták magukkal, hanem a bizánci züllött életfelfogást is. Régi görög kéziratokkal üzleteltek Itáliában ; hírnévre és dicsőségre törekedtek és mindent ógörög patinával akartak bevonni. Hamarosan divatos lett az újplatonizmus és az emberek tizenöt évszázados értékítélete államról, erkölcsről, vallásról, stb. kezdett megváltozni. Persze az emberek legnagyobb része, csak a neveket jegyezte meg magának és nem volt elég műveltsége a letűnt klasszikus kor szellemvilágának megértésére. Pontosan úgy szenvelegték az órómait, vagy ógörögöt, mint a mai kor u. n. “szalonkommunistái” a szociális igazságokkal telített prófétát.

Az olaszországi egyetemeken ekkor már százával tanultak magyar ifjak, akikre hihetetlen módon hatott a klasszikusok szelleme. Leghíresebb volt köztük Janus Pannonius, aki egyforma tökéletességgel írt latin és görög verseket. Persze ő is korának gyermeke volt, aki a többi humanistával együtt úgy törekedett a klasszikus irodalom csúcsai felé, hogy visszatekintgetve átkokat szórt a barbárság siralommal telített mélységeire. A humanisták tehát habzsolták az ókort, de semmi fáradságot nem vettek maguknak arra, hogy saját korukat megismerjék. Persze voltak kivételek is, mint Aeneas Sylvius Piccolomini, aki később II. Pius néven pápai trónra emelkedett, aki Európa újjászületését nem a rómaiság, hanem a kereszténység újjászületésétől várta és aki messze tovább látott Olaszország határainál. A mohamedánizmust tanulmányozta. Tudta, hogy azok döntik el hamarosan Európa sorsát. Ez az ember, ha ma élne semmi esetre sem írta volna alá a Yaltai egyezményt.

Ha tárgyilagosak akarunk maradni, bizony meg kell állapítanunk, hogy az emberiségnek ez a valóban csodálatos korszaka a renaissance, nem volt mentes a túlzásoktól. A világ humanistái akkor azt hitték, hogy Mátyás király udvarában egy új Olaszország születik. Mátyás valóban nemcsak szívesen látta a humanista írókat és tudósokat, de udvarába is csalogatta őket. Diplomatái és kancellistái majdnem mind humanisták voltak Vitéz Jánost magyar Cicerónak tartották és Báthory Miklóst a római szenátusban olvasgató Cato-hoz hasonlították. Augusztus korát elevenítették fel a budai királyi udvarban, akkor amikor Olaszországon kívül még nem igen ismerték máshol a renaissance alkotásait. Sajnos ezt a dicsőséges korszakot, minden alkotásával együtt hazánkból elseperte a vihar. A közeli népek, akik sokkal később vették át jobban hasznukra tudták fordítani.

Az egyetemeken kívül ennek a kornak legjellegzetesebb alkotásai a múzeumok és könyvtárak. V. Miklós pápa alapította 1453-ban a Biblioteca Apostolica Vaticana-t 5.000 kötettel. 1464-ben Mátyás király Biblioteca Corvina-ja a harmadik legnagyobb könyvtár volt a világon. (145 kötet maradt meg). Az újkor első nyilvános könyvtára Budán volt. Mátyás király követve Lorenzo il Magnifico példáját, katonáitól és tudósaitól nem sajnálta az aranyat. Könyvmásolóinak évente harmincezer aranyat fizetett. A könyv tehát valóságos kincsvolt. Persze Európának akkor fogalma sem volt arról, hogy Kínában már 550 éve nyomatják a könyveket. Nálunk 1418- ból való az első fametszet. Egy szentkép sorozat volt ez és a “Szegények Bibliája” néven ismerték. Ugyanakkor Kassán ismerték az első kártyát, amit “ördög Bibliája—nak neveztek. Magyarországon az első nyomdát 1471-ben állították fel. Tulajdonosa Hess András volt. 1500-ig Európában 910. nyomda épült. Ezek 16.299 ismeretes u.n. ősnyomtatványt készítettek el. Ebből 900 a Magyar Nemzeti Muzeum birtokában van. A nyomda mitsem ért volna olcsó papír nélkül. Holbein 1290-ben alapította az első vászon és kenderpéppel dolgozó papírgyárat. Egy félévszázad sem telt el, a könyv(Folytatás a negyedik oldalon.)