Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-25 / 26. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 V. 26. sz. 1955 június 25. Ha igazán jól akarja magát érezni, kellemesen akar szórakozni, jöjjön a HUNGÁRIA CLUB MODERN TÁNCTERMÉBE 7 BRUNSWICK A VE. (COLLEGE SAROK) Asztalrendelés : WA. 1-1868 telefonszámon SZOMBATON ZONGOR LÁSZLÓ ÉS ZENEK ARA Tánc ! Buffet ! Italok ! Figyelmes kiszolgálás ! HÍREINK a nagyvilágból CEYLONBAN 71/4 perces napfogyatkozás volt június 20-án. Ehhez hasonló hosszúságú napfogyatkozás 600 éve nem volt, A csillagászat nem ismer a földön 71/2 percnél hosszabb napfogyatko­zást. Ceylon fővárosába, Colombóba gyűlt össze a világ minden élvonalbeli csillagásza, köztük több kanadai is, hogy méréseket vé­gezzenek a nap koronájának hőfoka, terje­delme és mozgása körül. A SZOVJET ÁLTAL JAVASOLT PROGRAMM a négyhatalmi találkozóra a következő : 1. Az atomfegyverek betiltása. 2. Kollektív biz­tonság megteremtése Európában. 3. Béke Ázsiában. 4. Kína nemzetközi helyzetének tisztázása. 5. Egyéb kérdések. — Ezek sze­rint a négy nagyhatalom képviselői bármi­ről tárgyalhatnak, amiről akarnak. — Az USA még nem közölte saját programmját. NAGYBRIT ANNIA HAT ATOM-REAKTOR épít 900 millió dollár költséggel, valamenv­­nyit békés célokra. A telepek elektromos energiát fognak termelni atombontás segít­ségével. Itt említjük meg, hogy Tibet, a vi­lág legmagasabban fekvő országa ez év vé­gén helyezi üzembe első vízierőműveit a Brahmaputra folyó felső folyásánál. •:» •»> »> •*«> lenére visszatetszést szült, mert azt •Sfc' a be­nyomást kelti, mintha az ottawai külügymi­nisztérium a szovjet követség érzékenységét kívánná kímélni. AMERIKAI LÉGVÉDELMI GYAKORLATOK ALTALÁNOS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁS KANADÁBAN ? A Torontóban most kezdődő Brit Nemzet­­közösségi Orvosi Konferencia főtémája a kanadai általános betegségbiztosítás kérdé­se. A kilenc nemzetből résztvevő 3.000 orvos és egészségügyi biztosítási szakértő olyan tervet kíván Kanada számára kidolgozni, amely a nagyközönségnek kielégítő orvosi díj- kórházi ápolási költség- és gyógyszer­költség-biztosítást nyújtana, s emellett az orvosok és gyógyszerészek számára is meg­nyugtató jövedelmet biztosít. A terv megva­lósítása rendkívül nehéz, de mindenki szá­mára kívánatos. A KANADÁI HŐSÖK EMLÉKMŰVE csupán a kanadai hősi halottak iránti meg­emlékezésre szolgál, — jelentette ki Char’cs Stein, ottawai helyettes államtitkár, s egy­úttal megtiltotta, hogy a Kanadában élő balti nemzetek képviselői, akik öt év óta minden június 14-én koszorút raktak le a Hősi Em­lékműre a Szibériába hurcolt balti hősök em­lékére ebben az évben is megjelenjenek az Emlékmű előtt. A helyettes államtitkár sze­rint a kanadai balti nemzetiségi egyesüle­teknek eddig sem volt engedélyük az emlék­ünnepségnek az ottawai Hősi Emlék előtt való megtartására. Az intézkedés ennek el-Az USA ezévi országos légvédelmi és lég­oltalmi gyakorlata befejeződött. A nagy szomszéd és Kanada napokig a gyakorlatok hatása alatt állott. A feltevés szerint egy légi lerohanásra tchnikailag felkészült ellenség, előzetes had­üzenet nélkül, megsemmisítő A. és H. bomba támadást indít az USA ellen. Földrészek kö­zötti bombázók százszámra repültek be min­den irányból a kontinensre. A gépek zöme az Északi-Sarkon és Kanadán át érkezett. Tá­volból irányított atommagvas lövedékek, ten­geralattjárókról és álcázott kereskedelmi hajókról kilőtt rakéták, szabotőrök által rob­bantott atombombák összpontosított táma­dásában, az USA legnagyobb városai romba-1 dőltek, hatalmas területek fertőződtek meg az atompermet révén, sok millióra rúg a ha­lottak és sebesültek száma. Ijesztő kép a bekövetkezhető jövőből. A rendelkezésre álló pár óra alatt, csak a lakosság egy részét sikerült kitelepíteni. Köztük az elnököt és a hadügyminisztert, aki vezérkari főnökeivel egyetemben, heli­kopteren hagyta el a Pentagont. Az elnök maga is három napig tartózkodott, “atom­­biztos főhadiszállásán”, ahonnan televizión keresztül érintkezett a 300 mérföldes kör­zetben szétszórt kormányszerveivel és az or­szág lakosságával. Az “Operation Alert 1955” tapasztalatai­nak kiértékelése hosszú hónapokat fog igény­be venni. Ami azonban máris biztos, az ame­rikai kontinens történelme folyamán első­ízben van kitéve ellenséges támadás lehető­ségének, a légoltalmi felkészültség könnyel­műen kezdetleges, a hivatalos szervek, s a la­kosság nemtörődömsége miatt, amely nincs tisztában a várható veszéllyel, a honi légol­talom jelentőségével. Még szomorúbb a helyzet Kanadában, ahol például Quebec tartomány és Torontó, még­­csak a vezetési gyakorlatba sem tudnak be­kapcsolódni, mert egyszerűen nincsen, vagy annyira kezdetleges a légoltalmi felkészült­ségük. Reméljük, hogy a közeljövőben ezen a té­ren is fontos intézkedés fog történni. SZERBEKET TELEPÍTENEK LE BÁCSKÁBAN A Donauschwaebische Rundschau német hetilap május 22-i híre szerint tíz év alatt 265.000 szerbet telepített be a Tito-kormány­­zat Bácskába, főleg a megölt vagy kiüldö­zött svábok földjeire. A Bácska jelenlegi la­kossága kb. 860.000, de a németségnek már csak töredékei vannak, holott 1944-ig ott 173.500 német élt. A BÉKEPALOTA HÁGÁBAN Déihollandia tartományának gyönyörű fővárosa, HÁGA joggal büszke arra, hogy a történelem során Európa egyik diplomáciai központja volt. Azok közül a maradandó emlékek közül, talán a legnevezetesebb a hatal­mas Békepalota, amelyet 1913-ban a Hágai Döntőbíróság székhelyének szántak és hosszú* ideig az Állandó Nemzetközi Bíróság székhelyéül szol­gált. Bár Hága városát a megszállás részben elpusztította, ez a város mégis örökké él, mint Hollandia erejének és szellemének jelképe . tele épületek­be1, megyek régi időket juttatnak eszünkbe, s visszaidézik a szép. emlékeket. KÖZLI AZ ÖN SZÓRAKOZTATÁSÁRA BRADSNGS mm// BBiWiRY UMUtD • VINOIOi ONTARIO Kiejtés : BRÉDINGSZ KÖSZÖNET SZŐKE PISTÁNAK Szőke Pista, akinek most nyilvánosan köszönetét mon­dunk. nem más mint a Kanadai “Magyar” Munkás című to­rontói bolsi lap szerkesztője, magyar születésű kanadai ál­lampolgár, aki úgy lapját, mint sajátmagát a Magyarorszá­got megszállva tartó és Kanadát megsemmisíteni kivánó szovjet pénzén tartja fenn. A köszönetét pedig azért mond­juk,, mert lapjának június 16-i számában “Bolondgomba” cí­men majdnem teljes egészében idézte a “Szociális jólét útja” című cikkünket. Sőt azt is meg kell állapítanunk, hogy cik­künk majdnem minden mondatával egyetértett, csak persze a végkövetkeztetéssel nem. A konklúziót igyekezett a szo­kásos marxista-sztalinista következtetéssel úgy magyarázni, hogy ami történt, az mind a kommunisták győzelme, s ami­nek a jövőben történnie kell, az Kanada átadása a bolse­vistáknak. Mi röviden azt írtuk, hogy az autógyári munkások biz­tosított évi bére az amerikai kontinensen iskolapéldát fog nyújtani, s az európai állapotokhoz képest már amúgyis ha­sonlíthatatlanul jobb helyzetben lévő amerikai munkás szo­ciális jólétét még további mértékben fokozni fogja, míg el­tűnik az “osztályharc” utolsó maradványa is Amerikában, s ezzel a szocializmus 100 évvel ezelőtt kitűzött igazságos cél­jai megvalósulnak. Azt állítottuk továbbá, hogy miután a kommunizmust, mint világhódító eszközt már kellő erővel sakkban tartja a nyugati világ félelmetes ereje és a szovjet belső gazdasági válsága, most már a kommunizmust, mint elméleti ideológiai irányt is lassan végleg kikapcsolja az, hogy a szociális jólétet nem a kommunizmus, nem is a szo­cializmus, hanem a kapitalizmus valósította meg a gyakor­latban. Érdemes elolvasni, milyen ostoba igyekezettel próbálja Szőke állításainkat oly módon magyarázni, hogy azok ugyan igazak, de levont következtetéseink tévesek. S hogy Szőke ele­mista érzékkel replikázik, az csak azt bizonyítja, hogy mégj nem kapta meg a moszkvai, illetve kominform-feletleseitó'l (érzésünk szerint az ottawai szovjet követségtől) a cikkünk­re adandó válasz szövegét. Valahányszor egy-egy szovjet diplomata disszidál — ami rendszeresen ismétlődő időközök­ben szokott megtörténni, — mindannyiszor írásbeli bizonyí­tékok kerülnek a hatóságok kezébe arról, hogy a Kanadai Magyar Munkás és hasonló önfészekbe-piszkító lapok lénye­gesebb cikkeit a szovjet követségeken fogalmazzák. Ezért, ha egy ilyen Szőke-féle, vágj hasonló kaliberű cikk ebben a “Bolondgomba-szerű stílusban van megfogalmazva, ez csak annyit jelent, hogy Mr. X., az illetékes követség, vágj- más szerv magjrar referense nem készült el kellő időben a mun­kájával. De az is lehet — és mi ezt erősen gyanítjuk, — hogy valami más is van amögött, hogy Mr. Szőke a saját nem ép­pen sokrátesi bölcseségű fejéből volt kénytelen ezúttal egy ellenünk szóló cikket kotyvasztani. Ez a valami más pedig a jelek szerint igen komoly veszedelmet jelent a Szőkék szá­mára. Az a benyomásunk ugyanis, hogy a Szovjet — a most folyó hegyulladt “békülékeny” politikai irányából kifolyólag lassankint teljesen fel fog hagyni a “világkommunizmus” propagálásával és a nyugati országban működő hazaáruló, bomlasztó kommunista sejtek és ÚJSÁGOK anyagi és poli­tikai támogatásával. Könnyen lehet, hogy néhány hónap múl­va a vörösöknek MÁR NEM LESZ SZÜKSÉGÜK A KANA­DAI MAGYAR MUNKÁSRA. Abba fogják hagyni a kanadai bolsevista propagandát, a szőke pisták céltalan pénzelését. Nem azért, mintha Szőke nem szolgálta volna ki őket a várt módon, tollal és főként NYELVVEL (nem magyar nyelvvel, hanem a fizikai értelemben vett nyelvvel). E téren a legvö­rösebb bolsi is mindenkor meg lehetett elégedve. Hanem mert Szőkére nemsokára már nem lesz szükség, mert a kommuniz­mus zászlójára uj szólam került. Abban a közös nyilatkozat­ban, melyet Tito diktált a kézcsókra járuló szovjet vezetők­nek, így fogalmazták meg azt az elvet, amely Mr. Szőkének és a többi ELHASZNÁLT JUDÁSNAK kiadja az útját : “A népek közti békés egjmás mellett élés elismerése tekintet nélkül az ideológiai különbségekre és a társadalmi rendszer különbségére”. Mi egy pillanatig sem hisszük, hogy a Szovjet ezen ki­jelentései őszinték. Szó sincs róla. Tudjuk, hogy az ilyen új­fajta sloganok csak csalásra, álnokságra törekszenek. De a most következő hónapokban és években az lesz a Szovjet külpolitikája, hogy a nyugati államokban felhagynak az iz­gatással és amúgy is hatástalan bujtogatással. S így Mr. Szőke és a Kanadai “Magyar” Munkás, mint levitézlett “társ­utasok”, kirepülnek a bolseviki vonatból, — s mint költség­­vetési tételek, törölve lesznek a követségi sajtóalapból. S ak­kor elmaradnak mellőle az opportunista kommunisták, s a lélekben megtört szegény fanatikusok, míg végre majd lassan elmúlik az egész Szőke-elvtárs-féle lélekmérgezés, s majd őróla is meg fog jelenni egy kis fejléc a lapunkban, mint a múlt héten Salsberg-ről, hogy “Kimúlt. . .” Igen, a jelen nemzetközi politikai áramlat logikája sze­rint csak egy méltó idézet marad Szőke Pista megörökítésé­re, — amit Szomory egyik drámájában, a Nemzeti Színház­ban ekképen hallottunk a huszas évek végén : “Ah, ő elmegy, — s nem marad utána más, csak egy kis illat .” KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Külföldiek címbejelentése. Kérdés : Nemrégiben érkeztem Amerikába. Itt többek közt arra is figyelmeztettek, hogy lakcímemet be kell jelen­tenem a hatóságoknál, egyik barátom szerint 10, a másik szerint 30 napon belül. Mi az igazság ? Felelet : Ha az a mai címe, amit a vízumkérvényben je­lölt meg, nem kell a lakóhelyét bejelenteni egész 1956 január­jáig. Ha másutt lakik, a beköltözéstől számított 10 napon belül köteles azt a postahivatalban kapható AR-11 számú űr­lapon bejelenteni. Ez a címbejelentési kötelezettség minden lakásváltoztatásra is vonatkozik, amíg csak nem lesz pol­gárrá. A január 1-én az országban tartózkodó külföldi január hónapban ismét köteles a címét közölni a legközelebbi posta­­hivatalban kapható űrlapon. Amikor valaki évközben először érkezik az országba, a legközelebbi januárig ne jelentkezzék, ha címe nem változott meg. Végül az esetben, ha január 1-én ideiglenesen távol van a rendes lakóhelyétől, visszatérte után 10 napon belül köteles a fenti űrlapot benyújtani. Házastársak honosítása. Kérdés : Két évvel ezelőtt bevándorlóként érkeztem Amerikába. Tavaly amerikai lányt vettem nőül. Mikor folya­modhatom honosításért ? Felelet : Amerikai polgár, vagy polgárnő házastársa, akit állandó tartózkodásra engedtek be, három évi ittlakás után folyamodhatik honosításért, ha legalább három éve együtt élt e házastársával és az Egyesült Államokban leg­alább másfél évig fizikailag jelen volt. Minthogy egy éve múlt, hogy önök megesküdtek, mostantól számított két év múltán folyamodhatik polgárpapírért, feltéve természetesen, hogy addig folytonosan együttélt amerikai feleségével és nem hagyta el az országot másfél évnél hosszabb időre. Külföldi családtagok utáni adókedvezmény. Kérdés : Amikor az Egyesült Államokba sikerült bejut­nom, nem tudtam feleségemet és gyermekeimet magammal hozni. Amerikai jövedelmi adó vallomásomban feltüntethe­­tem-e őket, mint eltartott családtagokat ? Felelet : Nejét bejelentheti, de ő érte csak egy személyre szóló adókedvezményt kaphat (one exemption), még ha 65 éven felüli vagy világtalan volna is, — ha nem amerikai pol­gárnő. Gyermekei után csak abban az esetben igényelhet adókedvezményt, ($600 személyenként), ha Kanadában, Mexicóban, a Canal Zone-ban, vagy Panama köztársaságban laknak). Ha bevándorlási, honosítási vagy az újonnan érkezette­ket érintő bármily (adó, társadalmi, biztosítási, stb.) kér­désben megbízható felvilágosítást szeretne kapni, írjon, akár magyarul is a COMMON COUNCIL FOR AMERICAN UNITY címére, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., amely intézet a legnagyobb készséggel és díjtalanul útba­igazítja. AZ EGYESÜLT NEMZETEK ÉS A NEMZETKÖZI TURISTAFORGALOM Az Egyesült Nemzetek szakértői mostanában azt a kér­dést tanulmányozzák, hogyan lehetne a nemzetközi turista­­forgalmat előmozdítani, ami már ma is milliókra rúgó üzlet. A mozgalom elindítója az Egyesült Államok, amelynek kép­viselői indítványozták, hogy a kérdés tanulmányozását a Gazdasági és Társadalmi Tanács tűzze ki napirendre. Ez a Tanács az Egyesült Nemzetek egyik legfontosabb szerve, most nyáron is aktívan működvén a newvorki központban. Az Egyesült Államok valamennyi tagország kormányá­nak jegyzéket nyújtott át, körvonalazva a turista forgalom fellendítését célzó intézkedéseket, különösen az olyan orszá­gok érdekében, amelyek eddig a turistaforgalmon kívül es­tek. Az országokat, amelyek a turisták körében máris nép­szerűek, felkérték, hogy tapasztalataikat osszák meg a ke­vésbé szerencsés nemzetekkel. Amerika azt is javasolta, hogy a vállalkozóknak előnyöket biztosítsanak, ha modern szállodákat és más túrista-attrakciókat építenek és hogy minden állam csatlakozzék a nemzetközi megállapodásokhoz, amelyek a vámok, útlevelek, vízumok, forgalmi illetékek és automobil határátlépések formaságait a minimumra szo­rítják le. A javaslatokat azzal indokolják, hogy a nemzetközi tú­­ristaforgalom jelentőségét általában még nem ismerték fel. Hivatalos becslés szerint 41 állam külföldi utazói a legutolsó év folyamán 2.400 millió dollárt költöttek el a nemzetközi pénzforgalomban, ami magasabb a nemzetközi búzaforgalom összegénél is. Csak amerikai polgárok 1200 millió dollárt for­dítottak külföldi utazásaik fedezésére. Amerikaiak az idén csak Nyugateurópa területén 500 millió dollárt fognak elköl­teni. Washington szerint, a külföldi utasforgalom a jövőben még emelkedni fog. Az amerikai kormány a túrista forgalmat az eddig elha­nyagolt államokra is ki akarja terjeszteni. A mai gyors köz­lekedési eszközök lehetővé teszik, hogy még a két-három heti szabadságra utazó amerikai is, távoli országokat láto­gasson meg. De az amerikai javaslat nyomatékosan hangsú­lyozza, hogy ha a túristákat megnyerni óhajtjuk, nemcsak hirdetni kell a látványosságokat, hartem megfelelő kényel­met kell teremteni a látogatók részére. Ez a pont az, ahol a tapasztaltabbak támogathatják az újoncokat. Nassau és Bermuda a példái annak, hogyan lehet a nem­zetközi turistaforgalmat sikeresen kifejleszteni. A turisták száma ott megháromszorozódott 1949 és 1954 között, ami főleg uj befektetéseknek köszönhető. Nagybritannia is jó példa arra, hogyan lehet a külföl­diek beözönlését előmozdítani. A turistaforgalomból nagyobb jövedelmet húz Nagybritannia, mint bármiféle árú-exportjá­ból, de ez az ország 1 millió dollárt költ el az Egyesült Álla­mokban az utazási kedv élesztősére, hirdetések és kedvez­mények útján. Az Egyesült Államok az utazási forgalom előmozdítását nemzetközi politikájának egyik sarkalatos pontjává tette meg, hogy a Szabad Világ közgazdaságát támogassa. Az a dollárjövedelem, amit ebből az üzletből külföldi országok él­veznek, alátámasztja egész nemzetközi kereskedelmüket. Az amerikai kongresszus előtt javaslat fekszik, amely szerint amerikai túristák $1.000 értékű uj árút hozhatnának be vám­mentesen, amikor külföldi útjukról visszatérnek. Az eddigi értékhatár 500 dollár volt. Valószínű, hogy ez a kedvezmény lökést adna a turistaforgalomnak. Common Council.

Next

/
Thumbnails
Contents