Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-15 / 3. szám

1955. január 15. 2 KANADAI MAGYARSÁG (tyituzdúut "íbmqanicMi. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office ; 362 Bathurst Street; Toronto, Ont., Canada. Telefon: EM. 3-7678. KÖNYVEKRŐL (A VILÁGVÁLSÁG TÉRKÉPEN). A fenti könyv a napokban hagyta el a nyomdát. Tárgya, egyéni és közös életünket érintő. Szerzője, a szerb születésű D. J. Tosevic, a Kisantant volt prágai tájékoztató irodájának egykori elnökhelyettese. A százezer példányban megjelent könyv ünnepélyes be­mutatásán, komoly ^közéleti tényezők, az angol és nemzetisé­gi sajtó kiküldöttei, a Board of Education képviselője vettek részt. Sikere és olvasottsága biztosítottnak látszik. A könyv elsősorban azért íródott, hogy felhívja a kana­dai és USA-beli nagyközönség figyelmét arra a kommunista veszélyre, mely 37 évvel ezelőtt 70.000 párttaggal robban­totta ki az orosz forradalmat és ma már ezermillió embert tart uralma alatt. A Vasfüggönyön kívül, további 12 millió fanatikus követőre támaszkodhat. A szerző jellegzetes sajtóember és ügyes propagandista. Hangya szorgalommal hordta, össze és élvezetes formában tárja elénk az elmúlt félszázad kommunista vonatkozású ese­ményeit és megnyilatkozásait. Az ismertetteket 24 hatásos térképpel teszi szemléltetővé és könnyebben megemészthe­­tővé. Tosevic regisztrálja és rendszerezi a történteket, de nem mélyed bele a problémák lényegébe és nem elemzi az indító okokat. Célravezetőén ismertet, de nem hoz újat. Tito rendszerét sem kiméivé, határozottan állást foglal a kommunizmussal szemben. Megrázó erővel ismerteti a kom­munista veszélyt és érthető módon tárja fel a rendszer moz­gató rugóit. Hasznos és megszívlelendő tanácsokat ad a vé­dekezést és elhárítást illetően. A lényegi kérdésben azonban adós marad a felelettel. Megvalósítható-e az általa megoldást jelentő Egyesült Európa — amelybe nagyon helyesen, Kö­zép- és Kelet-Európát is beleérti — háború nélkül ? Ez a probléma lényege. A világválságot mindannyian érezzük, a kommunista veszélyt jól-rosszul ismerjük. Arra volnánk ki­váncsiak, hogy mi a megoldás, a kivezető út ebből a válság­ból, amelybe az emberiség beletornászta magát ? Magyar vonatkozásban igyekszik tárgyilagos maradni — megemlékezik Mindszenty kardinálisról és Ordas püspökről — de a szerző nem tud szabadulni fiatalkori emlékeitől, Masaryk és Benes szellemétől. Szerintünk ugyanis a mai világválság igazi oka, az európai válságban rejlik. Amely a Moszkva által is hűen követett, Nagy Péter cár végrendeletével kijelölt szláv imperializmussal kezdődött és nem a Germán naciona­lizmussal, vagy a Hitleri Németországgal. Folytatódott a Mo­narchia feldarabolásával, amely Európa szivében légüres te­ret teremtett és megnyitotta az utat a germán és szláv hódító törekvések számára. Yaltában már csak állandósult a válság. Katonai vonatkozásban — enyhén szólva is — elfogult­nak tartjuk a szerző ama igyekezetét, amely az Oroszország lerohanására vonatkozó hitleri tervek meghiúsítását Jugo­szlávia és Görögország érdemének igyekszik betudni.A Kis­­ázsián keresztül történő német felvonulási tervekről Hitler nem tudott, a hadtörténelem pedig nem tesz említést. Mindezek azonban csak részletek. Mit sem vonnak le, a hézagpótló könyv értékéből, mely nagyban hozzá fog járulni a kanadai nagyközönség felvilágosításához és ismereteinek bővítéséhez. A közös ellenség ellen íródott, Ízléses kiállítású könyv megérdemli, hogy a probléma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. K. M. KÖSZÖN ETN Yl LVÁN STÁS Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik a szeretett férj, apa és nagyapa BOLLÓ JÓZSEF elhunyta alkalmával bánatunkat enyhíteni igyekeztek. Hálás köszönetét mondunk a torontoi Szent Erzsé­bet Egyházközségnek, Father. Simor plébános úrnak, a Katolikus Nőegyletnek, a Brantfordi Betegsegélyző ve­zetőségének és tagjainak, továbbá a koporsóvivőknek, a sok jóbarátnak, ismerősnek, szomszédnak és minden­kinek, akik a szomorú alkalommal szeretetüknek bár­milyen tanujelét adták. A jó Isten fizesse meg mindannyiuknak a jóságát, drága halottunknak pedig adjon örök nyugodalmat. özv. BOLLó JÓZSEFNÉ és családja. A TULIPÁN Irta : Gárdonyi Géza. A tél szép. Csak köd ne volna benne, meg olykor szeles idő ! Mikor éjjel-nappal suhog a szél, s ember és állat dideregve, ködöt le­helve jár, kedvetlen vagyok. Aggodalom száll meg, hogy a természet intéző hatalma benne felejti a világot a télben ! Talán mink va­gyunk az utolsó emberek ! Ha mink is el­múlunk, a mindent intéző hatalom lepecsételi a Föld történetét. Ilyenkor aztán virágcserepet szedek elő. Megtörnöm földdel. Vetek beléjök minden­féle virágmagot. Odaállítom a kályhám kö­zelébe és öntözöm. Az idén egy tulipánhagymát is tettem cse­répbe. Öntöztem. És míg odakünn zúgott a hózivatar, álltam a kályha mellett és néztem a cserepeimet. Vájjon kikelnek-e ? Van-e még élet a föld­ben ? Van-e még reménység a Föld életé­ben ? Egy szerdai napon rozsdaszínbe játszó zöld gombocska emelkedett ki a cserép kö­zepén. Örömmel néztem. A tulipán kelt ki, az én tiszta, szép piros tavaszi virágom. A kályha mellett elhitte, hogy tavaszodik. Föl­ébredt. És bontakozik kifelé a földből a vi­lágosságba. Ápolgatom, takargatom. Itatós papirosból formálok neki köpönyeget, hogy mikor ab­lakot kell nyitni, meg ne fázzon. És .öntözöm reggel, este, langyos yízzel. Harmadnapra már akkora, mint a datolya magva. Egyre kijjebb emelkedik a földből. Egy napon már széjjel is nyitja üde vöröses palástját és megmutatja, hogy a palástja bélése zöld selyem. Aztán két vékony zöld gallérocska tűnik elő. A két gallér között egy gömbölyű zöld fej : az ő elburkolt orcája. Miért lehet örülni az ilyen semminek ? Hogy zöld ? Hiszen annyi zöld növény terem nyáron a Föld kerekén, hogy a más csillagok lakói bizonyára zöldnek látják a mi csilla­gunkat. Hogy virág ? Hogy télen nő ? Hogy nekem virul ? Nem. Az életnek örül az ember. Az élet szemlélete gyönyörűség. És künn most az egész világ határtalan nagy fehér temető. Hát van élet a földben ? Van élet a fehér szemfedő alatt ? Íme ez a bájos virág meg­felel reá : megélemlett a koporsójában és ki­kéit. Az arca még burokban van, de már is a világosság felé fordul. A világosság az ab­lak jégkérgén aránylik által. Ez a növény úgy szereti a napot, mint az ember ! Már régen érzem, hogy van valami rokon­ság az ember és a virág között. Talán az élet erejie azonos bennünk ! Talán, hogy az égi nap egy-ősanyánk. Talán a virág emberré válik holta után ? Az emberből meg virág leszen ? Künn tél az idő és mi ketten együtt meleg­szünk a tulipánnal a kályhánál. Az ember megfagyna künn a hidegben, mint a virág. A virág él a meleg szobában, mint az ember. És nőtt a tulipán. Hogy sugaras napok következtek, nőtté­­ben elhajlott az ablak felé. A nap felé, mint a gyermek az anyja felé. Odatettem az ablak párkányára, de háttal. Ha boldog tud lenni a virág, a tulipánom bi­zonyára boldog volt. Széles zöld levelei szinte itták a sugarakat. És ott maradt. Már másnap kiegyenese­dett és lebocsájtóttá maga körül vastag és széles palástját. A bimbója fölgyulladt. Nőtt napról-napra. Végre egy februáriusi napon kinyitotta üde piros orcáját és tartotta a napnak. Kinézett az ablakon a napfényes tél­be, mint én. Nem ismerhetem a teremtés titkait, de érzem, hogy az értelmes erő, amelyik az élet­nek milliárdnyi sokaságát szórta el a világ­ban, a virágot gyönyörűségnek teremtette. Nekem titok :ez a virág. Csak annyit tudok róla, hogy él és hogy bájos. Miképpen rejtő­zik benne az erő ? honnan szívja leveleibe a zöld szint ? orcájába a pirosat ? — nem tu­dom. Csak ülök előtte és nézem elandalogva. Hogy ez a tiszta, üde és bájos teremtés sár­ban fogamzott, sárban nőtt és mégis égi fen­ségben pompázik. A folyosón gyermekcsizma kopog a szobám felé. Ismerem a járásáról, ki jön. A. nyolc éves Eszter leány. Most jár a második osz­tályba. Az a neve, ami az anyjáé. A vezeték­neve is az anyjáé. Az anyja cseléd valahol a városban. Tudom mért jön : el fog kéredz­­kedni a holnapi tanításról. Mert az öregany­ja tartja s téli napokon bejár az öregasszony az urasághoz kukoricát morzsolni. Olyankor vele megy ez a kis leány is, kap húsz fillért a munkájáért. Leveri a havat a csizmájáról az ajtóban és csiszi-csoszi : törli a csizmáját hosszan a gyékénybe. Azután kopogtat. Először csak egyet -koppant, azután kettőt. Vár. Azután hármat koppant. — Bejöhetsz Eszter ! Belép. Az ajtót két kézzel csukja be gondo­san. Fakózöld pamut-kendő van rajta. Hátul nagy csomó tartja a kendőt a derekán, s a kendő két sarka leér a térde hajlásáig. A szemét lesütve áll meg előttem és félénken rebegi, hogy holnap napszámba kéreti az öreganyja : csak egy napra engedjem el az iskolából. S mikor ezt elmondta, fölnyitja fekete selymes szempilláit. Rám néz, majd hirtelen meglepődéssel fordul a szeme a virágra. — No mi ez Eszter ? Ismered-e ? — Tulipán, — feleli mosolyogva. És a tekintete gyönyörűségbe feledten áll a virágon. Ez a kisleány is olyan, mint a tulipán. Az arca gömbölyű és üde piros. Mindig piros és mindig mosolyog. A szeme fekete és mély­tüzű. ő az egyetlen feketeszemű leányom. A többi kékszemű. A többi orgonavirág. És a nyolcéves tulipán nézi a nyolchetes tulipánt. — Szereted ezt a virágot ? — Szeretem. — Hát csókold meg szépen. Nem volt neki szokatlan a gondolatom. Hi­szen mindennapi valami, hogy az ilyen kis­leányok tavasz kinyiltával bokrétát hoznak az iskolába és csókolgatják, meg egymással is csókoltatják. Odament az ablakhoz. Lábujjhegyre állt. A szemét félig lehunyta. És csókot lehelt a tulipánra. mmmmsaam mmmmmmMmumsmmmwmmmmmmt wmf KANADA HALÁSZATA------------0-----------­(Canadian Scene). Kanada halászati ipa­ra 66 ezer személyt foglalkoztat. Legtöbb halat az Atlanti illetve a. Csendes Óceán partjain fognak. A Csendes Óceán partjain főleg lazacot, félszeg-úszót és keringet, az Atlanti Óceán partvidékén pedig tőkehalat, félszeg-úszót, heringet, szardíniát, márkahalat, homárt, ehető-kagylót és osztrigát fognak. A belföl­di tavak főbb halfajtái : a csuka, a tavi piszt­ráng, a fehérhal, az eperián és a “goldeye”. vvwvvwvvwvvvvwwvvvvv^vvw^^ Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­adóhivatalunkkal. lososo^ososeo BUCKLEY A KANADAIAK GYÓGYSZERE GYORSAN MEGSZÜNTETI A KÖSZVÉNY ÉS REUMA FÁJDALMA- ( KÁT-FÉLE TISZTA, FEHÉR KENŐCS Bármilyen éles fájdalma van izmai­ban, karjában, lábában a W.K. BUCKLEY gyorsabb könnyebbü­lést igér, mint minden eddigi fáj­dalom csillapító. A BUCKLEY fehér kenőcs lehető­vé teszi fájdalma gyors enyhülését. Könnyíti a reuma, köszvény, seb és a fáradt láb éles fájdalmát. Elő­ször áll rendelkezésére ez a 9 kü­lönböző fájdalom csillapító, olaj, amely a fehér krémben vegyített. Mint “soild liniment” (tiszta ke­nőcs) széles körzetben ismert. A BUCKLEY fehér kenőcs dörzsölés által mélyen beszivódik a pórusok­ba. Vérerek továbbítják a kelle­mes gyógyszert egyenesen a baj fészkéhez. Meleggel árasztja el a fájó végtagokat. Próbálja meg ! Gyorsan enyhíti fájdalmait. Kérje az 50 centes BUCKLEY-FÉLE TISZTA, FEHÉR KENŐCSÖT. MELLKAS MEGFÁZÁS ELLEN IS NAGYSZERŰ HASZNÁLAT ELŐTT. . . HASZNÁLAT UTÁN... No. 205 SZELVÉNY (Ingyen minta) W.K. BUCKLEY Limited, Department N. P. 559 College St., Toronto, Ont. Kérem küldjön egy doboz­zal a BUCKLEY-féle kenőcs­ből. A posta költségre itt kül­dök 15 centet bélyegben. NÉV ...................................... CÍM ..................................... ]aBaBC5BC!iBC5BC5BC5BnBC5BC3BC5BI IVÓ TÉLBEN” B M E G H § “TAVASZ A E című zenés, táncos, vidám Tarka Est-re, melyet Ea jelenleg Kanadában tartózkodó nagy magyar művésznő H B E SZELECZKY ZITA tiszteletére rendez Toronto magyarsága a CENTRAL TECHNICAL SCHOOL ^jszinháztermében Harbord Street-en (Lippincott sarok) BA 1955 JANUÁR 15-ÉN, SZOMBATON ESTE mj PONTOSAN 8 ÓRAKOR. El Közreműködnek: B SZELECZKY ZITA NASZÓDY SÁNDOR E HARASZTOSSY IRÉN GONDOS LAJOS B JÁNOSI MARGIT KARNAY TIBOR E CSÓK ERZSÉBET DORNIS JUDITH E Műsorvezető : NYÁRY NAGY MIHÁLY Pn Jegy ára : $1.00 m Kérjük a nagy érdeklődésre való tekintettel jegyeikről ^ elővételben gondoskodni ! |T Elővételi helyek : FÉSZEK ÉTTEREM, 263 College St., BALL NATIONS BOOK & FILM SERVICE 340 College P]St.,BÁLINT KÖNYVKERESKEDÉS, 272 Spadina Ave.s B L’EUROPA ÉTTEREM, 469 Bloor St. W., H a U a a 5 A HUNGÁRIA CLUB ^szeretettel közli Toronto és környéke magyarságával,} hogy minden PÉNTEKEN, SZOMBATON ZENÉS TÁNCESTÉLYT RENDEZ ÉS MINDEN VASÁRNAP ZENÉS KLUB-EST melyen kávét és süteményt szolgálunk fel. 'Ha kellemesen akar szórakozni, jöjjön Toronto legszebb] tánctermébe és hozza el barátait is. 7 BRUNSWICK AVE. (COLLEGE SAROK) Telefon : WA. 1-1868 PÉNZ MEGTAKARÍTÁS Use GlUiTT'S LYE to noke top quality soap for only 11 a bar! Jóminőségű szappant készíthet ha GILLETT’S LYE (LÚGOT) használ. Csak 1 centbe kerül darabonként. Ilyen olcsó árral jelentős összeget megtakaríthat magának. Finom, kemény, gyorsan-habzó szappant főzhet a mara­dék zsiradékból a GILLETT’S LYE segítségével. GILLETT’S LYE (LÚG) utasítása könnyen követhető. Az eddigi évi szappan számláját dollárokkal csök­kentheti. Úgy a ház körül, mint a gazdaságban GILLETT’S LYE pénzmegtakarítást jelent. UTASÍTÁSI KÖNYVECSKÉT díjmentesen kaphat. Cím: Standard Barnds Limited, Dominion Square Bldg. Montreal. Háziasszony mondja: SOHA NEM GONDOLTAM, HOGY A SZAPPANFŐZÉS ILYEN KÖNNYŰ. Kapható 5 lb. dobozban, (rendes nagyság). In regular size, A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nagyobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents