Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)

1954-08-21 / 32. szám

1954 augusztus 21 6 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI NOTESZ r VITÁS HATÁRVONAL Bolsi világi Magyarországon... GERŐ ERNŐ ISMÉT AZ ÉLEN------------o-----------­(FEP) Az uj gazdasági programm meghirdetésével igyidejüleg Gerő Ernőt első miniszterelnökhelyettessé és jelügyminiszterré nevezték ki- A belügyminisztérium átszer­vezése után Gerő Ernő megvált a belügyi tárcától és jelen - eg mint első miniszterelnökhelyettes fejt ki a kormányban ;ény kedést. Augusztus 1-én a Szabad Nép teljes első oldalát jetöltő hosszú cikke jelent meg, melyben ismerteti az or­szág gazdasági helyzetét és programmot ad az elkövetkező élre. Gerőnek ezen feltűnést keltő helyen megjelent Írása ar­­•a mutat, hogy ismét irányitó szerepet kap a népgazdasági ervek előkészítésében és azok végrehajtásában. DÉLKÁRPÁTALJAI HANGULATKÉP (FEP) Egy magyar hadifogoly, aki olasz állampolgársá­gának köszönheti, hogy szibériai fogságából egyenesen a sza­bad világba került, mesélte el a következőket: “Hazaszállító vonatunk Munkácson hosszabb ideig vesz­tegelt. A pályaudvaron dolgozó rakodómunkások magyarok voltak. Mintegy nyolcán, rongyosak, a téli hidegnek meg nem felelő ócska ruhában. Válogatott szitkozódásokban törtek ki és káromkodva fejezték ki gyűlöletüket a rendszer rabszol­gatartó módszerei ellen.” Útjukat folytatva a magyar beszéd jelezte, hogy már magyar vidéken járnak. Csapra este futottak be, itt az állo­más fele még mindig romokban hever... IFJÚSÁGUNKAT NEM TUDJÁK BOLSEVIZÁLNI (FEP) A Párt tudományos folyóirata, 1954 júniusi szá­mában elpanaszolja, hogy az ifjúság “nem csekély része nem érti meg társadalmunk fejlődésének kérdéseit, sőt vannak, akik közömbösek a politikai kérdések, a párt politikája iránt- Különösen veszélyesen jelentkezik ez a fiataloknak annál a részénél —a most 14-20 éveseknél— akik csak az elmúlt évek­ben kerültek a politikai életbe A Párt mindent elkövetett az utóbbi évek folyamán, hogy az ifjúságot megnyerje magának. És éppen a legfiata­labb korosztályok indoktrimálására fordította a legtöbb gon­dot. A. Társadalmi Szemle fenti cikkéből kiderül, hogy a 14- 20 éves korosztály átnevelése sem skerült a kommunisták­nak. EGY KÜLFÖLDI LÁTOGATÓ BUDAPESTRŐL Volt idő Kanadában, amikor rendőrök rend­őröket fogtak el. Ez a különös helyzet az On­tario és Manitoba közti határvonal fölött ki­fejlődött vitából állott elő és Rat Portage (jelenleg Kenora)-nál idézte elő a legnagyobb zavart. A két tartomány közti határvonalat bizott­ság állapította meg, 1878-ban. Rat Portage várossá alakult az ontariói szabályok szerint, és megválasztották a polgármestert, városi tanácsot, valamint kinevezték a rendőrséget. 1882-ben azonban, a Sir John A. Macdo­nald alatti központi kormány majdnem Fort Williamig terjesztette ki Manitoba keleti ha­tárát s igy Rat Portage is Manitobához ke­rült.. Ennek következtében 1883-ban, a ma­­nitobai kormány rendeletére uj polgármes­tert, tanácsot választottak és uj rendőrséget neveztek ki. Egy éjszaka a manitobai rendőrség “ren­detlenkedő személyek”-et tartóztatott le Rat Portege-on, amikor egyszerre csak beke­rítve találta magát az ontariói rendőrség ál­tal. A manitobai rendőröket elfogták és a Rat Portage-i börtönbe zárták. A manitobai kormányt ez az eset annyira felháborította, hogy rendőrosztagot küldött Rat Portage-re, letartóztatta az ontariói rendőröket és Win­nipegre szállíttatta őket. Ugyanakkor per­sze kiszabadították a manitobai rendőröket a Rat Portage-i börtönből-Oliver Mowat, ontarioi miniszterelnököt ez az erőszakosság annyira felingerelte, hogy ezt irta John. Norquay manitobai miniszter­­elnöknek: “Az ehhez hasonló események füg­getlen államok között hadüzenethez vezet­tek volna.” A két tartomány nem üzent azonban ha­dat egymásnak, hanem a vita eldöntését az államtanács jogi bizottságára bízta- Oliver Mowat jogai érveinek súlyával legyőzte a tárgyaláson manitobai ellenfeleit és Rat Por­tage visszakerült Ontariohoz. A Manitoba­­ontariói határt a mostani módon vonták meg és Rat Portage-ban újra csendes lett minden, egy polgármester, egy városi tanács, egy bi­­ró és egy rendőrség vezetése alatt. A “CARíFkITERJESZTI KANADAI MUNKÁJÁT jött létre a “CARE” nevű szervezet. A CARE Kanadában és az Egyesült Álla­mokban egyaránt működik és több éven át Ottawában volt a kanadai központja. Most azonban Torontóban is megnyílt egy irodá­ja, 28 Wellesley St. E., címen, Miss Jeannine Locke irányítása alatt. Az európai szolgálaton kívül a CARE most személyes segítséget tud nyújtani Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában lakó szemé­lyeknek is és a különböző országok különle­ges szükségletei szerint tette változatossá szolgálatát. Egy itt lakó személy pénzadománnyal tá­mogatja a CARE segélyalapját, vagy élel­met, ruhát, orvosságot, mezőgazdasági szer­számokat és egyéb felszerelést küldhet köz­vetlenül egyéneknek, csoportoknak, vagy szervezeteknek, a következő országokba: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaor­szág, Németország (mind a négy zónába), Nagybritannia, Görögország, Izrael, Olasz­ország, Korea, Hollandia, Japán, Okinawa, Pakisztán, Fülöpszigetek, Malta és Jugoszlá­via. A CARE nem haszonra dolgozó vállalko­zás és minden küldeménye adó és vámmen­tesen megy a felsorolt országokba. PAULINE JOHNSON, MOHAWK KÖLTŐNŐ I; Elegáns férficipők mérték után és raktáron DÉTÁRI volt budapesti cipész üzletében 153 King St. W., Toronto EM. 6-4811 (FEP) Nemrégiben egy külföldinek sikerült 5 napot Bu­dapesten töltenie. Többek között igy jellemzi a látottakat: “. . .Milyen szép is ez a Budapest, ha az ember csak a panorá­mát, az uj épületeket, a gyönyörű hidakat, a virágpompában tündöklő Margitszigetet nézi, és milyen szomorú, ha a járó­kelőket. a kirakatokat, az utcákat és a forgalmat figyeli.” KAPOSVÁRON REPÜLŐTÉR ÉPÜLT Az elmúlt háború alatt Kanada és az E- gyesült Államok népe hivatalos és magán ak­ció folytán több millió dollár értékű ruhane- I müt, élelmiszert, orvosságot és egyéb felsze­­j relést küldött Európa háború sújtotta orszá- I gai lakosságának. A harcok befejezése után nem szűnt meg a szükség, — sőt némely e­­setben még nagyobb lett — és továbbra is kellett önkéntes adományokat küldeni más országok kevésbbé szerencsés lakosainak. így Kanada legismertebb költőinek egyike, jog­gal nevezheti magát kanadainak. Pauline Johnson ugyanis egy mohawk indián-főnök leánya-1861-ben született, azon a Brantford mel­letti területen, amelyet több Iroquois indián törzs kapott jutalmul a koronának tett szol­gálatokért. Ha úgy tetszik még Pauline Johnson népe is bevándoroltnak számit. New York állam északi részéből jöttekKanadába. de évekkel az európaiak Kanadába települé­se előtt az Iroquois törzsek kereskedtek — és harcoltak — unokatestvéreikkel, a Huron indiánokkal, akik a Georgian öböl déli part­vidékén laktak. Pauline Johnson nem végzett sok iskolát, de sokat olvasott és 12 éves kora előtt már ol­vasta a világbirodalom legszebb termékeit. Irodalmi elismerést 1892-ben nyert, amikor meghívták Torontóba, hogy felolvasson sa­ját költeményeiből. Nagy ovációban része­sült, s ami fontosabb, támogatást kapott mű­vei kiadására. 1894-ben Angliába ment fel­olvasó körútra és attól kezdve állandóan hív­ták, úgy Angliába, mint Észak Amerikába. 1931-ben bekövetkezett halála előtt 19-szer utazott végig Kanadán. (FEP) A Szabad Nép julius 23-i jelentése szerint Ka­posvár határában befejezték a repülőtér építését. Terv sze­rint Kaposvárt augusztus 20-án kapcsolják be az ország lé­giforgalmába. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­­adóhivatalunkkal. A Jh 4b-GYÓGYSZERT AZ ÓHAZÁBA Legolcsóbban és garanciá­val vállaljuk bármely gyógyszer küldését, sürgős esetben légipostával is. Küldje el óhazai receptjét vagy keressen fel személyes megbeszélés végett. A gyógyszerekhez magyar­­nyelvű útasítást melléke­lünk és díjtalan tanáccsal szolgálunk. MED. EXPORT 26 Castle View Ave. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 1-2824 HA SZERETI a jó hazai kenyeret? Rendeljen nálam. Reggel 7-re már a lakására szállí­tom. Tel,: EM. 8-8531-KENYERES TAMÁS Egyéb szállításokat is vállalok! 10 HunoBwnn BŰK) Magyar italok Magyar ételek Cigányzene — Air-condition — mmmmmam mm <♦> ♦:«. MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály-Cim: Hungarian Souvenir 11 Braenar Ave., Toronto. “Álmodó Tiszapart” címen Welland minden szerda este 9 órától 10 óráig a CHVC 1600 hullámhosszon magyar műsort sugároz. Bemondó : Esső Miklós, Tel.: 2-1665. \*/WW\*WV MAGYAR-ANGOL BILLENTYŰZET SZÁLLÍTÁS KANADA EGÉSZ TERÜLETÉRE. Csak 10 dollár lefizetésével egy hordozható koffer es Író­gép tulajdonosa lehet. Kérje képes árjegyzékünket. II. J. SHÁROUN TYPEWRITER CO. 781 Queen St. W. Toronto Tel. EM. 8-7198 Gondoljon mindig arra: AZ ELŐREJUTÁSHOZ SZÜKSÉGES AZ ÍRÓGÉP. Beszélünk magyarul! Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brandford, CKPC 1380 hul­lámhosszon. Cim: Mrs. Erna Végh 63 Palace Street, Brantford, Ont. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ LAKE SIMCOE Steven’s európai stilusu ven­déglője. Magyar konyha, ol­csó árak- Tulajdonosok: Kovács és Moskovszky Jackson’s Point, a sörözővel szemben a sarkon. Autóját azonnal javítja White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy hirdetési és könyvügyekben forduljanak hirdetési és könyvosztályunk­hoz ; 362 Bathurst St. Tel. ; EM. 3-7678. Béla deák Dal az idegen leányról Béla deák Dal az idegen leányról LOPNAK A “PATYOLATÁBAN------------0-----------­(FEP) A Szabad Nép augusztus 6-i száma közli, hogy J‘a nagykanizsai Patyolat Vállalatnál 1953 ,s 54 folyamán a tisztitásra átadott ruhanemüekből mintegy 19 ezer darab el­tűnt”. Ezenkívül sokan nem azt a ruhát kapták vissza, amit átadtak. De ezek legalább örülnek, hogy valamit visszakap­tak. A vizsgálat adatai azt vélik megállapítani, rogy a bea­dott ruhákat tervszerűen lopták, nem egy esetben éppen a “Patyolat” tisztviselőinek segítségével. Azt már nem álla­pítja meg a vizsgálat, hogy a nagymértékű lopások oka a nagy méretű lerongyolódás. ÉRDEKES SZOBORCSERÉK BUDAPESTEN---------------o--------------­(FEP) A Köröndről Bethlen Gábor és Boeskay István szobrát a Mlléniumi Emlékmű szoborgalériájára viszik. A már kész Rákóczi és Thököly szobor, továbbá a Kossuth­­szobor a Habsburg-királyok helyére kerülnek- A Köröndön egyébként csak Zrinyi Miklós szobrát hagyták meg. Pállfy Jánosét múzeumban helyezik el: a három üres helyre pedig Szondy György, Vak Bottyán és Balassa Bálint szobrát fog­ják felállítani. HOGY TÖBB LEGYEN A MOSLÉK... (FEP)“Az idén nem termett zöldfőzelék? — kérdi az e­­gyik olvasó a Nők lapjában (julius 8) —- mert a Gizella úti vendéglátóipari konyhán háromszor egy héten most is rán­tott levest, lencsét, babot főznek- Amikor ezért felszólaltunk, azt a választ kaptuk: küldjék vissza az ételt, legalább több lesz a moslék, Vájjon azért fizetünk napi 5 forint 35 fillért, hogymegebédeljünk, vagy azért, hogy több legyen a mos­lék?” —■ Szóval igy folyik az élet ma bolsi-Magyarországon. XVI. Budapest élt, lármázott, lüktetett, akárcsak Páris. A járdákon karcsú, elegáns nők kopogtak, magas fasarku cipőikben. Álmodozó szemű fiatal bakfisok, mesterien kendőzött asszonyok és nagystílű kokottok. Sejtelmes, halk parfőmjeik illata láthatatlan felhőként úszott utá­nuk. Divatosan öltözött jampecek kihivóan nézegették formás, selyemharisnyás lábaikat. A keramitkockákon fényes autók suhantak elhízott bankáinkkal és ügyes tőzsdeügynökökkel. A körúti kávéházak árnyékos mé­lyén erősen gesztikuláló emberek láthatatlan árukat ad­tak el egymásnak vaggontételben. Dagadt nyakú és re­kedt hangú rikkancsok ujságneveket és ostoba szenzáció­kat kürtőitek világgá fáradhatatlan hévvel- Unatkozó ki­futófiuk elcsépelt ócska és csömörlésig megunt slágerdal­lamokat fütyörésztek. Hamis volt ez a sok zagyva fütty­szó és bántó módon éles. Jótékonyan hatott időközben egv-egy villamos csengetése, vagy gépkocsitülkölés. Fá­radt arcú emberek szomorúan és kiábrándultán cipelték életük rettentő terhét. A félig gyermekjátszótérré alakitott szökőkutas parkban neveletlen és egymással minduntalan civódó ve­rebek dicstelenitették körül a padokra gyanútlanul lete­lepedő járókelők kalapjait. Valamelyik bérház udvaráról kegyetlen kíntorna bömbölésének fáradt hangfoszlánya­it hozta az útközben felkavart porral együtt a sok magas bérház között rongyokká szakadt szellő- Egy hengerala­­ku hirdetőoszlop mellett ezüstrókás hölgy sétáltatta pó­— 192 — rázon két tömpeorru japán selyempincsijét. Mig egyik görnyedt háttal lekuporodott, a másik hátsó lábát égnek szegezve leadta névjegyét a hirdetőoszlopnak. Az ezüst­rókás hölgy ezalatt föltette lornyetjét s nagy szakérte­lemmel merült bele a hirdetőoszlop plakátjainak tanulmá­nyozásába. A tanulmányozott plakát történetesen hatal­mas bütykös lábat ábrázolt és a Szent Rókus lábsó áldá­sait hirdette a hiszékeny emberiségnek. Egy platinaszőkévé hennázott villogószemü démon sokat mondó pillantással csábította pásztorórára a gya­nútlanul arra haladó férfiakat. Utcasarki lámpaoszlopot kései részeg ölelgetett látható szeretettel és elismerésre méltó kitartással. A sokaságban egyszercsak feltűnt egy fáradt, szomorú arcú ember, aki hasán és hátán háromne­gyedrészben meztelen nőket ábrázoló, hatalmas orfeum! plakátot hordozott. Olyan volt igy szegény, mintha moz­gó kalodába zárták volna. Ilyennek láttam Pestet, mikor Párisból visszajöt­tem. Nem az ünnepi, nem a ragyogó szépfekvésü Buda­pestet láttam, melyet minden, ott először megforduló ide­gen tátott szájjal csodál. Nem Szent Gellért kivilágitott szobrát a fényárban úszó Halászbástyával, nem a királyi palota patinás-zöld kupoláit és a parlament hatalmas é­­pületét. Nem a hegyi kilátóba mentem, hogy a szemkáp­ráztató panorámába gyönyörködjem, hanem csak a lár­más, zajos, olcsó Pestet vettem észre. Azt az arculatát, ami szennyes, szürke és kiábrándító. Ilyen volt a hangu­latom. Érdekes, hogy az mennyire befolyásolja az ember benyomásait- Szomorú, fásult, kiábrándult voltam és. va­lami furcsa kéjes önmarcangolással csak azt láttam meg körülöttem, ami csömörlött ielkhdlágomhr-? akkor éppen illett. Órákig, sokszor félnapokig céltalanul ténferegtem az utcákon. Legtöbbször nem is tudtam miért, merre me­—- 193 —

Next

/
Thumbnails
Contents