Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
1954-07-17 / 29. szám
KANADAI MAGYARSÁG 1954 jutóus K7 AMERIKA ÁLLÁSPONTJA A GENFI KONFERENCIÁN VÖRÖSKINA ÉS AZ UNO METRO T.T.C. VONALOK LAPUNK MÁSODIK OLDALÁN VAN EGY TÉRKÉP A KÖZLEKEDÉSI VONALAKRÓL ÉS A VITELDIJAKRÓL. UJ VITELDI JAK VÁROSI ZÓNA EGYSZERES VITELDIt JU KÜLTERÜLETI VONALAK A menetjegy egy külterületi zónára érvényes- Ugyanazon zónán belül korlátlanul át lehet szállni az érintkező vonalakra-Korlátlan átszállás az érintkező vonalakon (földalattin is) a városi zónában. VFTELDIJAK: Felnőtteknek .............. (Tantúszok kizárólag városi zónában) JEGYFÜZETEK: Bgyenkinti vásárlásnál: 5 drb. ára 50c. 20 drb. ára $2.00 (lila borítékban) ...........15c............... 4 drb. ára 30e. ... 20 drb. ára $1.50 . . . (világoszöld borítékban) ...............10c-.................. KETTŐS VITELDI JU KÜLTERÜLETI VONALAK. A menetjegy két egymással érintkező külterületi zónára érvényes. Mindkét zónán belül korlátlanul át lehet szállni az érintkező vonalakra. ... 8 drb. ára $1.00 ... GYERMEKJEGYEK: Menetjegyek:............................6 drb- ára 25c.......................8 drb. ára 25c........... Egyenkinti vásárlásnál: ................ 5c......................................4c. . .. .- _____ TANULÓ JEGYEK: Menetjegyek:...........................10 drb. ára 55c. 6 drb. ára 25c. 10 drb. ára 55c. . 10 drb. ára 70c. HÁROM VAGY TÖBB KÜLTERÜLETI ZÓNÁN ÁT VALÓ UTAZÁSNÁL: A kettős viteldiju kültelki zónák után minden további zónáért 5c fizetendő készpénzben. Legkisebb viteldij kültelki utazásnál: egy darab kültelki zóna jegy, melynek ára 4 darabonként 30 cent. ÁTSZÁLLÁS: Korlátlan átszállás, mint fent. Az átszállójegyet akkor kell kérni, amikor az utas a jegyárát megfizeti. KOMPJÁRAT: (külön viteldij, átszllni nem lehet.) A kompjáraton ugyanazt a jegyet, tantuszt, vagy készpénzviteldijat keH fizetni, mint a városi vonalakon. Ugyanazok a jegyek és tautuszok használhatók. HILL ÉS MOUNT PLEASANT AUTÓBUSZJÁRATOK: Csak készpénzzel lehet fizetni. Menetdij: felnőtteknek 25c., gyerekeknek 16c. tanulóknak 15 cent. A VITELDIJ FIZETÉSE Kültelken közlekedő kocsikban BESZÁLLÁSKOR kell a teljes viteldijat megfizetni, egészen az utazás céljáig. A BELTERÜLETI ZÓNÁBAN UTAZÓK A BESZÁLLÁSKOR fizetik a belterületi viteldíjat. EGYETLEN KÜLTERÜLETI szakaszon utazók BESZÁLLÁSKOR fizetik egy zóna viteldiját. . ' A BELTERÜLETRŐL AZ 1-es számú külterületi zónába utazók: 1-) Ha a zónahatáron átszállanak a) a belterületi kocsira való BESZÁLLÁSKOR fizetnek egy belterületi menetdijat, b) mikor a zónahatáron a külterületi kocsira való átszállásnál, BESZÁLLÁSKOR fizetnek egy külterületi zónajegyet. 2) Hai a zónahatáron NEM SZÁLLNAK ÁT (A Bathurst autóbuszon a Don Mills, Dufferin, Keele, O’Connor, Weston, Woodbine vonalakon) a) BESZÁLLÁSKOR fizetnek egy belterületi menetdijat, vagy felmutatnak egy belterületi átszállójegyet és egy külön külterületi zónamenetjegyet fizetnek, b) a vezetőtől kapnak egy zóna-menet jegy-elismervényt, vagy egy átszállójegyet, c) a leszállásnál visszaadják at elismervényt, vagy felmutatják átszállójegyüket. A BELTERÜLETRŐL a 2-es számú külterületi zónába utazók: 1. ) Ha a zónahatáron átszállnak a) BESZÁLLÁSKOR fizetnek egy belterületi menetdijat, * b) amikor a belterület határán átszállnak, a külterületi kocsiba való BESZÁLLÁSKOR megfizetik az egyszeres vagy kettős zónaviteldijat, c) a vezetőtől kapnak egy zóna-menetjegy-elismervényt, vagy egy átszállójegyet, d) mikor a második zónában leszállnak, visszaadják az elismervényt, vagy felmutatják az átszállójegyet. 2. ) Ha a zónahatáron NEM szállnak át más kocsira (Bathurst, Keele, Weston vonalakon) a) BESZÁLLÁSKOR megfizetik a belterületi menetdijat ÉS a kettős külterületi menetdijat, b) a vezetőtől kapnak egy külterületi menetdij-elismer-vényt, vagy átszállójegyet, c) leszálláskor átadják az elismervényt, vagy felmutatják az átszállójegyet. EGYSZERES ÉS KETTŐS VITELDIJU KÜLTERÜLETI ZÓNÁK KÖZÖTT UTAZÓ UTASOK: a) BESZÁLLÁSKOR megfizetik a kettős külterületi viteldijat, b) a vezetőtől kapnak egy külterületi menetdijelismervényt, vagy átszálló jegyet, c) leszálláskor átadják az elismervényt, vagy felmutatják az átszállójegyet. HÁROM VAGY TÖBB KÜLTERÜLETI ZÓNÁBAN UTAZÓ UTASOK: a) BESZÁLLÁSKOR megfizetik a céljukig szóló teljes menetdijat, amely egy drb. kettős külterületi viteldijból és zónánkint további 5 centes pótdijból áll, d) a vezetőtől kapnak egy külterületi menetűi j-elismervényt, vagy átszálló jegyet, c) leszálláskor átadják az elismervényt, vagy az átszállójegyet. JEGYZET: A belterület felé utazó NORTH YOUNGE utasok kötelesek egy belterületi menetdijat fizetni, amikor az Eglinton végállomáson leszállnak. TORONTO TRANSIT COMMISSION A Mendes-France francia miniszterelnök és Chou-en-Lai vöröskinai külügyminiszter között folyt titkos tárgyalások eredményeként a genfi konferencia ismét megkezdte üléseit az indokínai kérdésben. Úgy Chou-en- Laii, mint Molotov visszautaztak Genfbe és Eden brit külügyminiszter is valószínűleg visszatér a konferenciára. Az USA azonban — nagyon helyesen — nem hajlandó a franciák által tervbevett, vagy elfogadott szégyenletes megegyezésben semmiféle részt venni. Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy addig nem tér vissza a konferenciára és helyettest sem küld, amig Vöröskina kézzelfogható tanujelét nem adja annak, hogy valóban megegyezést akar kötni és azt be is fogja tartani. A francia kormány — amely az egész felkavart és zavaros helyzetnek az egyetlen oka — most természetesen az USA-t hibáztatja azért, ha az indokinai megegyezés esetleg teljésén meghiúsul, mert az USA, mint a berlini konferencián résztvett négy nagyhatalom egyike, kikötötte magának, hogy hozzájárulása nélkül Genfben sem lehet érvényes határozatot hozni. Az angolok azonban megértő álláspontot tanúsítanak, s Eden az elmúlt szombaton sajtónyilatkozatban jelentette ki, hogy Amerika álláspontját teljesen megérti, s hogy a brit kormány a irftga részéről semmi olyan lépést nem kíván tenni, amely az USA kívánságaival ellentétben volna Indokínában. Az angol kormány felkérte Eisenhowert, hogy legalább Bedell Smith államtitkárt, Dulles külügyminiszter első helyettesét küldje el a genfi konferenciára, az amerikaiak azonban egyelőre nem hajlandók álláspontjukat megváltoztatni. Amerikát Genfben — ideiglenes megbízatással — az USA csehszlovákiai követe képviseli. MEGEGYEZÉSHEZ KÖZELEDIK A SZUEZI KÉRDÉS------------0----------Amíg a keletázsiai problémák egyre súlyosabbá válnak, addig a szuezi kérdésben a hónapok óta tartó angol-egyiptomi tárgyalások eredményes befejezéshez közelednek, élénk bizonyítékául annak, hogy minden kérdést ellehet intézni, ahol a kommunisták nincsenek közvetlenül érdekelve. Nasszer Pasha, Egyiptom diktátora és Ralph Stevenson brit nagykövet közölték, hogy részletes tervet dolgoztak ki kormányaik megbízásából, amelynek lényege az, hogy az angol szárazföldi csapatok kivonulnak Szuezből, de helyettük állandó mozgó tengerészeti erők fognak állomásozni a csatornazónában, s a brit szárazföldi haderő jogosult lesz kivülről fenyegető veszély esetén bármikor újra megszállani a 'csatornazónát. A rendkívül részletes tervezet egyúttal Szudán kormányzásáról is intézkedik.------------------------o-----------------------A SUTLEJ FOLYAM GÁTJA------------O-----»-----AZ AMERIKAI SAJTÓ egyrésze megbélyegezte Edén brit külügyminiszternek a washingtoni látogatás alkalmából tett azon kijelentéseit, hogy Vöröskinának az Egyesült Nemzetekbe való felvétele előbb-utóbb elkerülhetetlenné fog válni. Az amerikai kormány, a sajtó, a közvélemény egyformán azon az állásponton van, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében az USA és Vöröskina együtt nem ülhetnek. ENNEK A JOGOS MEGDÖBBENÉSNEK az ellensúlyozásaként Churchill az angol Alsóház előtt mondott beszédében kijelentette, hogy az Eisenhowerrel való tanácskozásokon Vöröskinának az UNO-ba való felvétele csak másodrangu témaként és csupán futólagosán szerepelt, mert mindaddig, amig az indokinai kérdésben a katonai döntés igy vagy úgy meg nem születik, addig Vöröskinának az Egyesült Nemzetek szervezetébe való felvételére gondolni sem lehet. Churchill azt a meggyőződését fejezte ki, hogy ez a kérdés csak lényegesen később, a maitól teljesen eltérő hatalmi és politikai viszonyok között kerülhet egyáltalán 'érdemleges tárgyalásra. CHURCHILL KIJELENTÉSE nem kötelező ugyan a brit Commonwealth többi tagjaira, azonban nyilvánvaló, hogy — amennyiben kommunista oldalról Vöröskina felvételének kérdését az UNO közgyűlésén ismét felvetik — sem Kanada, sem Ausztrália, Délafrika. vagy az angol érdekszférához tartozó nemzetek bármelyike sem fogja a Mao-Ce-Tung-féle Kína felvételét támogatni, még kevésbbé a délamerikai államok, amelyek amugyis az északamerikai álláspont mellett állanak. Nincs ok tehát — legalább egyelőre — attól félni, hogy Vöröskinát felveszik az UNO-ba, aminek további következménye úgyis csak az lehetne, hogy az USA, majd annak nyomán a délamerikai államok kilépnének, s igy a maradék-UNO lényegében kommunista világszervezet formáját venné fel; ami minden bizonnyal maga után vonná a harmadik világháború kitörését. AZ INDOKÍNAI HÁBORÚ befejezése után — ami éppenugy bekövetkezhet néhány héten belül, mint hosszú évek múlva — Vöröskina minden bizonnyal garantálni fogja úgy a kelet, mint a nyugat felé azokat az uj határokat, amelyekig az indokinai béke megkötésekor előrenyamult, vagy amelyek mögé esetleg visszaszorítják. Mihelyt a nyugati hatalmak és a keletázsiai színes országok kormányai ELFOGADNAK egy ilyen garanciát, és valóban el is hiszik, hogy a garancia megbízható, ezzel — de CSAKIS EZZEL — a ténnyel tudomásul fogják venni, hogy Vöröskina egy olyan nagyhatalom, amelynek joga van az UNO-ban való részvételre^ VÖRÖSKINÁNAK rengeteget megér, hogy benn lehessen az UNO-ban (talán nem utolsó sorban azért is, hogy a Szovjet hatalmát ellensúlyozza?) s ezért nagy engedményekre lesz hajlandó. Bizonyára fel fogja ajánlani a végleges békét Koreában, a Laos és Kambodzsa-i határok és a megmaradt Vietnam határainak garantálását Indokinában és talán még sok egyebet is. Azonban ha Vöröskina ágy, a támadó és győztes rablóvezér alakjában követeli felvételét az UNO-ba, akkor — természetesen az USA, nem fogadhatja el “békés” nagyhatalomként, amelynek helye van a tisztességes népek gyülekezetében Majd fogja javasolni a felvételt Franciaország. EZ LESZ AZ UNO SZEPTEMBER ELEJÉN összehívandó uj közgyűlésének sarkalatos kérdése- És ezen a ponton mutatkoznak meg az UNO szervezési hiányai. Uj tagok felvételéről az alapokmány szerint az UNO közgyűlése dönt a Biz*tonsági Tanács ajánlása alapján. A Biztonsági Tanács határozatait egyszerű többséggel hozza, de az öt nagyhatalom (USA, Anglia, USSR, Franciaország, Kina) bármelyikének vétó-joga van, — KIVÉVE TISZTÁN ELJÁRÁSJOGI KÉRDÉSBEN. Nyilvánvaló, hogy annak eldöntése, hogy valamelyik nemzet ‘békeszerető’-e és hogy igy felvehető-e az UNO- ba, NEM TISZTÁN ELJÁRÁSJOGI, hanem érdemi kérdés, amelynél tehát a vétójog gyakorolható. EZZEL AZONBAN MÉG NEM JUTOTTUNKÉUL a kérdés nehezén. Az “öt nagyhatalom”, amely Kínát magában foglalja, nem tesz különbséget “Kina” és “Vöröskina” között. Ha tehát Vöröskinát, mint a kinai nép egyetlen képviselőjét a négy másik nagyhatalom elismerné, akkor a “Kina” név alatt nyilvánvalóan egyedül Vöröskinát kellene érteni, s ebben az esetben a Biztonsági Tanácsnak mindenekelőtt arról kellene határoznia, hogy Formoza-Kina, vagy Vöröskina-e az, amelyik a Biztonsági Tanácsben résztvehet. EZ A KÉRDÉS pedig minden bizonnyal VALÓBAN ELJÁRÁSJOGI KÉRDÉS, — ahol vétójog gyakorlásának helye nincs. HA TEHÁT AZ USA DIPLOMÁCIAI UTÓN elismerné, hogy Kina képviselője a Mao-Ce-Tung-féle kormány, ez maga után vonná, hogy esetleg a Biztonsági Tanácsban úgy menne keresztül Vöröskina felvételének, illetve ajánlásának kérdése, hogy ott az USA nem képes gyakorolni a vétójogot. S ha a Biztonsági Tanács ajánlaná Vöröskinát, — kérdéses, hogy a Közgyűlés, amely végleg dönt, nem szavazna-e a felvétel mellett, mert a közgyűlésen a felvételről kétharmad többséggel határoz. EZÉRT OLYAN VILÁGFONTOSSÁGU, hogy az USA ne ismerje el a vöröskinai kormányt semmiféle formában- Mert egy látszólag jelentéktelen lépésből — a vöröskinai kormány hatalmának DE FACTO elismeréséből — matematikai pontossággal következnék VÖRÖSKINA felvétele az UNO- ba, azután az Egyesült Államok kilépése az UNO-ból, azután a délamerikai államok kilépése, s azután a káosz és a világháború. OLVASÓINKHOZ ————o-----------A Sutlej folyam, amely vízmennyiségben körülbelül kétszeresen meghaladja a Dunát, India és Pakisztán határain húzódik. A folyó alsófolyásán évezredek óta öntözőművek állnak fenn, amelyek a Pakisztánhoz tartozó Punjab tartomány óriási területeit látják el vízzel. India — amely akkor még magában foglalta a mai Pakisztánt is — még 1946- ban megkezdte a folyó felsőbb részén egy hatalmas gát építését, amely a világ leghoszszabb öntözőcsatorna rendszerét van hivatva vízzel ellátni. A gát most nyert befejezést a Nemzetközi Bank utján az UNO által nyújtott segélyből, s Nehru miniszterelnök ünnepélyes keretek között megnyitotta a 236> mérföld hosszú csatornarendszer zsilipéit. Bármily hatalmas a Sutlej, a vize mégsem kimeríthetetlen, s a hindu öntözési rendszer kiapadással fenyegeti a lejjebb fekvő pakisztáni ősi csatornákat. Pakisztán kormánya most tiltakozó jegyzéket nyújtott be az Egyesült Nemzeteknél, hivatkozva az 1952- ben India és Pakisztán között kötött szerződésre, amely szerint a két ország határvizein az 1952-es állapotoknak megfelelő helyzetet kell fentartani. A kérdés messze túlnő egy egyszerű határvita keretein. A Sutlej folyó csatornarendszere 6 millió pakisztáni és közel 20 millió indiai földmivelő élelmiszerellátását befolyásolja. SZABOTÁZSOK KELETNÉMETORSZAGBAN A berlini népbiróság nagyarányú bünper keretében súlyos börtönbüntetésre Ítélt kilenc szabotőrt, akik a termés behordását szándékosan elmulasztották, valami1 nt megmérgfeztek 4000 sertést egy államosított farmon. Jellemző, hogy az éhező Keletnémetországban akadnak olyan bátor farmerek, akik megtagadják a géppisztollyal kikény szeritett termésbeszolgáltatást. Szives elnézést kérünk kedves olvasóinktól, hogy a jelen számunkban összetorlódott nagy hirdetési anyag miatt a szokásos értékes cikkeink egyrészét kénytelenek voltunk kihagyni. Az augusztus 7-én megjelenő legközelebbi számunkban sok uj és érdekes cikkel fogjuk kárpótolni olvasóinkat, s reméljük, hogy ősztől kezdve lapunk nagyobb oldal terjedelemben jelenhet meg.
