Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)

1954-10-16 / 40. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ s largest /— Anti-Communist weekly in Hungarian language Authorized as Second Class Mail Post Office Départment, Ottawa. @<i*MuUeut '7ttMqevUeM4, Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 BatKurst St. Toronto. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto 4 évfolyam 40 szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1954 október 16. LÉGIPOSTA EURÓPÁBÓL------------------------------------ Európai szerkesztőnk: Mattyasovszky Kornél írja: ------------------------------------------­HIREIHK A NAGYVILÁGBÓL A német közvélemény nagyobb része Adenauernek köny­veli el: a londoni konferencia viszonylagos sikerét. A sajtó és a rádió hírmagyarázói hangsúlyozzák, hogy végeredmény­ben a német kancellár elgondolása győzedelmeskedett: Né­metország hadsereget állít fel, résztvesz a nyugati világ ka­tonai koalíciójában, nem adta fel a Saarvidéket, határozott formában követelte Berlin további garantálását s a keleti te­rületekkel való békés egyesülés szorgalmazását, tehát Né­metország egyesítését. Hogy Dulles és Eden fenntartás nél­kül elfogadták a német kancellár javaslatait, egész koncep­cióját és a francia miniszterelnököt Mendes Francét engedé­kenységre bírták, az kétségtelenül Adenauer diplomáciai si­kere. Növelte ennek a sikernek a jelentőségét, hogy szinte ugyanazokban az órákban Vincent Auriol volt francia köztár­sasági elnök éles beszédben támadta a Yalta-i és Potsdam-i egyezményeket, mondván, hogy ezzel robbanó bombát helyez­tek el Európa kellős közepén... Most a francia kamarán a sor. Ha elfogadják azt, amit Londonban elhatározták, akkor Európa megvédésének előké­születei — politikailag! — befejeződtek. A további majd a katonák dolga-.. Másfélméteres ujhóval s tiz fok alatti hidegekkel bekö­szöntött az Alpokban a tél. A korai téli időjárás végighúzó­dik Délnyugat-Németországon s a babonás emberek nem­csak komor hideget, de komor politikai viharfelhőket is vár­nak kelet felöl.. • A frankfurti negyedik nemzetközi könyvvásár Európa szellemi profilját mutatta be a százezernyi látogatónak. E- gész Nyugateurópa elküldte szellemi képviselőit, ha nem is személyesen, de müveik képében. Igen sok német, osztrák, francia, olasz, angol sőt amerikai iró is résztvett személyesen is a vásárral kapcsolatos konferenciákon, sajtófogadásokon, előadásokon, összesen ezerharmincöt könyvkiadó vállalat ál­lított ki több mint negyvenezer különböző könyvet. E negy­venezer kötetből kereken tizenkétezer jelent meg ebben az esztendőben! Jól értsük meg: tizenkétezer különböző mű! Az a körülmény, hogy e tizenkétezer műből több mint kétezer a szépirodalom illatos kertjéből került ki, azt bizonyítja, hogy a regényíró korunk igazi szellemi proletárja lett. Az iró ma olcsón dolgozik, hogy megállja a versenyt a szellemi tömeg­­termelés hangos piacán. Hogy melyek lesznek azok a müvek, amelyek megállják majd az idő viharáit, a kortársak és az utókor kritikáját s odakerülnek mint egyenrangú társak Bal­zac, Anatole France, Gerhard Hauptmann, Unamuno, Piran­dello, Móricz Zsigmond vagy Mikszáth Kálmán mellé, az per­sze a jövő titka- Mert valamennyi természetesen nem kerül­het oda s olyan irodalomtörténet sem lehetséges, amely egy évszázad — jobb hijján Íróvá lett —- nyugtalan s szerencsét­len nemzedékének minden szellemi vadvirágát számontart­­ja... A vásár kiemelkedő eseménye volt: a német könyvke­reskedők egyesületének szellemi békedijának átnyujtása- Az ez évi dijat svájci Carl Buchardt professzor kapta meg, e ki­váló történész és diplomata, a nemzetközi vöröskereszt egye­sület hosszú éveken át volt elnöke. • “A volt belgrádiak számára továbbra is csak “egy hang” maradok, továbbra is csak a Lili Marleen — irta Lale Ander­sen Stuttgartba a volt katonai rádiók baj társainak összejöve­telére és: nem ment el- . . Miért ? Talán azért, mert Lili Mar­­leen-Lale Andersen nem a legfiatalabb már és szép sohasem volt. De a hangja! Katonák százezrei s fél Európa rádióhall­gatói szerettek bele ebbe a halk, álmodó, kifejező s elégikus hangba. Belgrádban történt 1941 áprilisában, hogy egy fi­atal hadnagynak sürgősen meg kellett szólaltania a csatazaj­ban elhallgatott rádióállomást. És miként katonáéknál éppen szokásos azzal aztán senki sem törődött, hogy miként hajtja végre a parancsot. Elvégre hiradótiszt volt s háború volt. Bécsből hozatott le nagyhirtelen párszáz hanglemezt. Ezek a lemezek olyanok voltak, amelyeket Göbbelsék már Németor­szágban eltiltottak... No de honnan tudja ezt egy kis had­nagy? Már a repülőtéren átvette a lemezeket s gyorsan neki­látott válogatni. Első választása a Laie Anderson által éne­kelt Lili Marleen lemezre esett- Ez az 1938-ban készült Elect­­rola lemez a nem kívánatos lemezek listáján volt (Még W el­ső világháborúban irta versét egy Hans Leips nevű, azóta feledésbe merült katonaköltő s Norbert Schulze ismert zene­szerzőnek megtetszvén a vers azt megzenésítette. Lale An­dersen akkoriban a “Kabarett der Komiker”-ben lépett fel Berlinben s rögtön műsorára tűzte a kedves dalt. A siker nagy volt. Az “Elektrola”: lemezt készített, de közben jött a háború s Göbbelsék valahogy lehangolónak találták a zenét s a szöveget is ) Két évig hallgatott a Lili Marleen, mígnem 1941 április 24-én Belgrádban megszólalt. Miután kevés volt a látszható lemez, három hétig minden nap. Azután jöttek Berlinbe')! az uj lemezek s “Lili Marleen” elhallgatott. A had­nagy örült, hogy végre valami mást is játszhat a frontkato­naknak. igen am, de jöttek a levelek, ö szaznegyvenezer kelj hónap alatt. Mindenki a Lili Marleent. követelte. Tábornokok j és tisztek. Altisztek és bakák. Polgári hallgatók egész Délke- í leteurópából. így azután 1941 augusztustól kezdve a háború j végéig minden este tizórakor felcsendült halkan a Lili Mar­­leen-. . Igazi világsiker lett. Amerikai és angol katonák dudol-1 ták már a háború alatt- A megszállás után első dolguk volt j azt németekkel elénekeltetni. Sok német lány csavarta el a j szövetséges katonák fej'ét ezzel az egyszerű, szentimentális, j de kedves dallal... Most a napokban a volt belgrádi német rá­dió munkatársainak stuttgarti találkozóján felelevenítették j a Lili Marken történetét s mosolyogtak azon, hogy miként győzedelmeskedett a frontkatonák kívánsága, Göbbels pa­rancsa felett. Mert a katonák nem csak magát a Lili Marleent követelték, de éppen a Lak Andersen hangját, amit a nagyha­talmú miniszter egyszerűen nem bírt... Az csak természe­tes volt, hogy Rommelék rövidhullámú adója “előzékenység­ből” angolul is sugározta a dalt Afrikában: az ellenségnek... • Most már nem csak Olaszországnak van monarchista pártja, hanem Nyugatnémetországnak is. Frankfurtban ala­kult meg a napokban Leuchtgens dr. képviselő elnöklete alatt- A párt megalakulását a sajtó derűvel adta tudtuk A sikerre való kilátás a nullával egyenlő. A németek nevetnek rajta —“ Minek nekünk király, vagy császár? Ugyan kérem! Ilyen elavult dolgot!” — mondják. A párt a humoristák martaléka lett. Pedig a derék pártvezér kijelentette, hogy: ő “népcsá­szárságot” akar, a jövendő császár nem lehet sem a Hohen­­zollem, sem a Habsburg-házból való, sem valamelyik bajor királyi herceg. A császárnak a népből kell jönnie... Viszont Olaszországban komolyabb a monarchisták sze­repe. A közéleti botrányok sorozata után egyre erősebb a királypártiak hangja. És ha a többi párt nem is látja a ki­rályság visszaállítását korszerűnek s időszerűnek és nem is várnak attól tisztább közéletet, minden esetre igazat adnak a monarchistáknak a korrupció elleni harcban. A közéleti erkölcstelenség elleni küzdelem első komoly! politikai jele Piccioni külügyminiszter lemondása volt. Picci­­oni, ez a derék ember, fia áldozata lett, aki egyik főhőse az úgynevezett Montesi-botránynak. Ezelőtt másfél évvel ta­lálták meg Ostia környékén a tengerparton a feltűnően szép, húszéves Montesi Vilma félmeztelen holttestét- A rendőrségi vizsgálat fulladást adott tudtuk Azután egy szép napon Sil- ‘ vano Muto az “Attualita” című hetilap szerkesztője hatal­mas szenzációval lepte meg az olasz közéletet- Muto elha­gyott szeretők vallomásai alapján megírta, hogy Montesi Vilma egy gazdag és befolyásos emberekből álló társaság tagja volt, (mint az egyik ur szeretője) és halálát korántsem fulladás, haneih a Montana őrgróf villájában kábítószerek él-} vezetével egybekötött orgia okozta. Azután kitették a holt-! testet az udvarra.. • illetve a tengerpartra! A botrány egy­­re szélesebb lett. Kiderült, hogy Róma rendőrfőnöke maga is tagja volt annak a kalandor bandának, amely hatalmas össze­geket keresett kábitószercsempészésben s ezt a pénzt orgiá­kon dorbézolta el. A Montesi-botrány egyik főszereplője Montagna ‘őrgróf’ két órával Umberto király lemondása előtt lett őrgróf. Sok pénzébe került ez a sziciliai proletárcsalád kalandor gyerme­kének. .. A másik főszereplő Piccioni miniszter fia: Piero Piccioni római “aranyifju”, jogot végzett, majd mint tehet­séges zeneszerző tűnt fel. A szép és pikáns szerepeket játszó Martin Carol francia filmszinésznő legutóbbi filmjének ze­néjét Piccioni szerezte. Mellékesen sikeres csempészüzletek­kel foglalkozott és orgiáknak lett a főhőse- Rajta kivül is­mert közéleti férfiak is kompromittálva vannak és a botrány politikai következménye lett a rendőrség átszervezése, a kül­ügyminiszter lemondása, — aki mint ügyvéd, fia védelmét akarja ellátni. Piccioni az akták áttanulmányozása után idegösszeroppanást kapott- Róma utcáin napokon át rendőr­alakulatok portyáztak, hogy a felháborodott tömeg tünteté­seit lecsillapítsák. Olasz politikai körök azzal is számolnak, hogy maga Scelba miniszterelnök is lemondásra kényszerül, ha minden nyilvánosságra kerül, amit a rendőrség és az ál­lamügyészség idáig eltussolt... A NYUGATNÉMET HADSEREG--------o--------­A bonni nyugatnémet kormány rekordidő alatt kívánja felállítani a londoni egyezmény által engedélyezett félmilliós német hadsere­get- Már 1955 január elsején meg fognak je­lenni az első német csapatok, s a jövő tavasz­ra valószínűleg készen fog állni az egész né­met haderő a kommunizmus elleni védelem­re. A hadsereg az eddigi adatok szerint a kö­vetkező egységekből fog állni: Hat motori­zált hadosztály, 4 tankhadosztály, 10 bombá­zó ezred, 2 felderítő, 2 vadászrepülő ezred, összesen mintegy 1400 hadirepülőgéppel, 50 ezer főnyi haditengerészet, a legmodernebb gyors naszádokkal és rombolókkal felszerel­ve. A keretek felállításához szükséges tiszti­kar 20.000 főből fog állani, mintegy 80 ezer kiképző altiszttel és segédszemélyzettel. A kereteket sorozás utján fogják kitölteni, s a katonakötelezettség 18-tól 45 évig fog ter­jedni. Már az első nap százezrével érkeztek be kérvények aktiv katonai szolgálatra való fel­vétel iránt. KOMMUNISTA KÉMSZERVEZETET LEPLEZTEK LE FRANCIAORSZÁGBAN--------o--------­André Baranes párisi újságíró volt a köz­pontja annak a kommunista kémszervezet­nek, amely a francia hadügyminisztérium bi­zalmas iratait a francia kommunista párton keresztül Oroszországba juttatta. Ez az ügyes kém egyúttal a francia kémelháritó hatóságoknak is szolgáltatott adatokat, és­pedig a francia kommunista pártközpont ál­tal cenzúrázott formában. Barnes-t letartóz­tatták, egyúttal börtönbe vettették a francia hadügyminisztérium két tisztviselőjét, Jean Mons államtitkárt pedig azonnali hatállyal felfüggesztették állásától.------------------------o---------------------­EDEN A VILÁGPOLITIKA UJ VEZÉRALAKJA------------o-----------­Anthony Eden brit külügyminiszter és miniszterelnökhelyettes, a londoni egyez­mény létrehozója, hirtelen — de nem várat­lanul — a világpolitika legjelentősebb vezér­alakjává nőtt. Eden a legmagasabb iskolá­­zottságu, legkulturáltabb, a legtöbb szakér­telemmel rendelkező diplomata, aki méltán van hivatva átvenni azt a szerepet, amelyet a második világháború befejezéséig Winston Churchill töltött be. De amig Churchillt a példátlan akaraterő, hatalmas szónoki kész­ség és a tipikusan brit küzderii-vágyás jel­lemzi, addig Eden elsősorban a fölényes tu­dásra, a borotvaélés logikára és a történelem tapasztalatainak jó^an kiértékelésére tá­maszkodik. Eden azzal, hogy az eseményeket és a né­pek jellemét nem szentimentális szempont­ból, hanem kizárólag a hideg tények meglá­tásából mérlegelt , három hét alatt a követ­kező páratlan psycb.olomai sikereket érte el: 1 ) Rábírta a Labour-pártot, Anglia e­­gyetlen na"v el'enzéki r-ártiát. hogy Bevan kibuktatásával elfogadja a kormány nem-No de nem csak botrányok foglalkoztatják Róma és Itá- i lia népét. Derűt és megelégedést keltett az egyik parlamenti! ülés, amelyen Ettore Viola képviselő állami kegydijat köve­telt Olaszország leghíresebb betörőjének, a ma 74 éves Na­tale Pappini-nek. Ez a nemzetközileg is “elismert” mester­betörő az olasz kormány megbízásából tört be 1917 február 25-én éjjel az osztrák-magyar konzulátus zürichi házába. Felnyitván a konzulátus hatalmas páncélszekrényét, kiemelte onnan a háború alatt Olaszországban működő kémekre vonat­kozó bizalmas aktákat. Az osztrák-magyar kémszervezetet leleplezték, tagjait agyonlőtték vagy becsukták. Az olasz Folytatása a hatodik oldalon. "etközi — ko—umm-pfoel’enes -—, politikáját. Eden ezzél biztosította, hogy Nagybritannia mögötte fog állani és nem kell az erejét bel­politikai harcokban szétforgácsolnia, 2.) Meggyőzte az USA külpolitikusait, hogy az európai védelem kérdésében Angliá­nak engedjék át a vezető szerepet. Eden ez­zel kikapcsolta az európai vezérkarokban uralkodó Amerika-eüenes bizalmatlanságot. 3 ) Megnyerte a német hadseregtől joggal reA+e"ő Franciaországot, hogy egyezzék be­le Nvu^atnémetország felfegyverzésébe. Eb­ből a célból á’landó brit haderőt és légihad­erőt bocsátott Franciaország rendelkezésé­re, amely szükség esetén Németországgal szemben is az európai rendfenntartó szere­pét .látszhatja. 4.) Rábírta Németországot, hogy fogadja el a felállítandó német haderő létszámának ellenőrzését és jelentse ki, hogy a német had­sereget nem fogják Németország egyesítésé­re felhasználni. Ezzel megcáfolta a londoni egyezménynek azt a jellegét, hogy az a kelet ellen támadás céljára alakult volna. Ennek az intézkedésnek psychologiai hatása a csatlósállamokban és az ázsiai népeknél lesz érezhető. QUEMOY ÁGYÚI HALLGATNAK-----------o----------­A nemzeti kínai csapatok Quemoy szige­tén, az Amoy-i bolsevista kikötővel szemben felvonult csapatai parancsot kaptak, hogy szüntessék meg a szárazföldi vörös csapatok és támaszpontok ágyúzását. A parancs az USA főparancsnokság kívánságára született meg, s nyilvánvaló célja az, hogy megszün­tesse annak még a látszatát is, mintha az USA ki akarná provokálni a Vöröskinával va­ló fegyveres összetűzést, akár — jelenleg -— támogatni akarná Csang Kai Sek csapatait egy esetleges partraszállási kísérletnél. A formozai sajtó elkeseredetten ir erről az USA intézkedésről, amelyet azzal a három évvel ezelőtti intézkedéssel hasonlít össze, a­­mikor az amerikai hadsereg győzelmes csa­patainak megállást parancsoltak a yalui ko­­reai-kinai határon. Az USA főparancsnok­sága azonban semmi kétséget nem hagy az iránt, hogy mig egyrészt minden erőt latba kíván vetni a Formoza ellen irányuló vörös támadás ellen, másrészt azonban nem nyújt segítséget a Vöröskína elleni támadáshoz sem­-----------------------o---------------------­ÉHÍNSÉGET okoz A KOMMUNISTA POLITIKA KÖZÉPEURÓPÁBAN--------0-------­Washingtoni hivatalos jelentések számol­nak be a Vasfüggöny mögötti Európa nehéz élelmezési .helyzetéről- Az éhínségnek bárom fő oka van: 1.) A földművelő lakossággal •szemben gyakorolt politikai nyomás, a köte­lező terménybeszolgáltatás és politikai üldö­zés, 2.) A földművelő lakosságnak az ipar mesterséges fokozása céljából a városokba való telepítése, 3.) Időjárásbeli nehézségek, amelyeknek káros hatását a bolsevista pro­paganda a lakosság szabotálásának tulajdo­nítja. Az egyes középeurópai országokról a was­hingtoni jelentés a következőket mondja: Romániában fegyveres őrség szállítja az állami gyűjtőhelyekre a gabonát, amelyet e­­nélkül nem lehet a parasztoktól begyűjteni- A csehországi Rudé Pravo hivatalos kommu­nista lap ^szerint a termés 20 százalékkal alatta marad a tavalyinak, s a gabona sók helyen a földeken rothad meg. Bulgária mi­niszterelnökhelyettese, M. Saburov, kijelen­tette, hogy Bulgária még annyit sem termel, amennyi lakosságának ellátására szükséges, holott mostanáig állandóan exportált. Magyarországon a Szabad Nép keserű szemrehányást tesz a tervhivatalnak, amiért a falusi lakosságot az ipari központokba te­lepitette át. A Szabad Nép azt követeli, hogy a tervhivatal most “bírja rá” az ipari mun­kásokat, hogy települjenek vissza a falvak­ba. Lengyelországban azt a meglepő kijelen­tést teszi a kommunisták hivatalos szócsöve, hogy az ország egyetlen kerületében sem kö­zelítették meg az előirt terménybeszolgálta­tást, a legtöbb helyen még 50 százalékban sem.

Next

/
Thumbnails
Contents