Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
1954-07-03 / 27. szám
KANADAI MAQYAJöMG 2 1954 Julius 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-f őszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válaszbé-lyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Telefon: EM- 3-7678. KANADAI NOTESZ TÖBBET LEHET VÁSÁROLNI A FIZETÉSBŐL AMI SOK, AZ SOK! New Yorkban meghalt egy ember. A halál pontot tett élete után és ezzel megszüntetett minden további kritikát, mert halottról csak jót szabad mondani, vagy semmit. Nem is a halottról van itt szó, hanem arról a már ízléstelenségen is túlmenő ajnárázásról, amit a körülötte szorgoskodó siserehad művelt és művel ma is. Mindannyian bűnös emberek vagyunk, tele hibákkal és még a szentek mindegyikéről sem mondhatjuk el azt, hogy szeplőtelen életet éltek- Hogyan lehetséges, hogy pont a megboldogult Göndör Ferenc volt a “makulátlan”, a “tökéletes”, a “hibanélküli”, a “mocsoktalan tollú”, a “legigazabb ember”, az “amerikai magyar közélet tisztalelkü és nemes szándékú vezérférfia”. Nagyon szomorú az az “amerikai magyar közélet”, amelyiknek ilyen “vezérférfia” lehetett. Az vitathatatlan, hogy “elveihez” hű maradt végig. Kommunista volt,, vagy ahogy kebelbarátja. Peyer Károly gyászbeszédében mondotta “szociáldemokrata elvtárs” bár az utóbbi időkben itt-ott antikommunista cikkecskéket is megeregetett, — jobb meggyőződése ellenére — dehát mit lehessen tenni, ha igy kívánta a “business”. Egyetlen ami becsülhető lehetne benne, hogy “hithű zsidó maradt élete végéig”. Ebben viszont meg az a furcsa, hogy akkor miért Takaró Géza temette, aki állítólag református lelkész? Vagy New Yorkban nincsen zsidópap? Ha hithű zsidó volt, akkor miért tért ki, viszont ha kitért, hogyan lehetett hithű zsidó? Arról nem is beszélve, hogyan engedhette meg Takaró Géza, úgyis mint keresztyén egyházi férfiú, hogy ott ahol ő temet, a szabadkőművesek is “gyászszertartást” tartsanak. Az milyen vallás? Vagy talán Takaró Géza is szabadkőműves? Ebben az esetben hogyan bitorolhatja a papi talárt? Jávor László szerényen a “legnagyobb magyar ujságiró”nak titulálta az elhunytat. Hát újságírónak újságíró volt, az tény. Lehet, hogy Jávor Lászlónak a “legnagyobb”, nekünk azonban, — MAGYAROKNAK — nem csakhogy “legnagyobb” nem, de még csak közepesnek is alig-alig. Magyarnak pedig?... Na, hagyjuk szegényt. ő semmiesetre sem tehet róla, hogy halálát a sleppje reklámcélokra használja és meggyőződésünk, ha tudna, ő is tiltakozna az ilyen, szinte már komikum számban menő dicshimnusz zengedezése ellen. Mennyivel szebb lett volna csak egészen röviden és az igazságnak is megfelelően tudatni a tudatandókkal, hogy: “Göndör Ferenc hírlapíró, az Ember főszerkesztője, egy küzdelmes élet után, egy SZERINTE tisztességes elv hűséges harcosaként, a sors kifürkészhetetlen akaratából eltávozott”Ezt kivétel nélkül mindannyian aláírtuk volna és mert eltávozott közülünk, tisztelettel hajtottuk volna meg az egykori ellenfél előtt, a halottnak járó gyászlobogót. így is meghajtjuk, hisz az inkriminált kitételeket nem ő irta sajátmagáról, ellenben finoman szólva csirkefogóknak tartjuk azokat, akik a tényeknek megfelelő sírfeliratokat szerkesztenek a jobbizlésü és valóban MAGYAROK felháboritására! Mi ugyan nem vagyunk “haladószellemű kanadai magyarok”, mint ahogy a “Piarista öregdiák” álnév mögé bújó montreáli irdonász-inas összepattantyuzta, ellenben ismerünk ezen a környéken néhány becsületes zsidóvallásu magyar embert, akik tökéletesen osztják nézetünket és még csak azt sem foghatják rájuk, mint ránk, hogy: “fasiszták”, mert egyik-másikuk bizony megjárta a német internálótáborokat is. Befejezésül csak annyit, hogy mi is búcsúzunk Göndör Ferenctől! Ellenfelünk volt, sőt ellenségünk is. Gyűlölt bennünket, mi mégsem haragszunk Rá. A Mindenható majd elszámol Vele, nem mi vagyunk arra illetékesek. Mi megbocsájtunk! < Nyugodjon békében! (S—) Az emelkedő megélhetési költségek és az emelkedő fizetések versenyében az előbbiek győznek- Mégpedig tekintélyes mértékben. Annak ellenére, hogy a megélhetési költségek az elmúlt 10 év alatt 54 százalékkal emelkedtek, az átlagos kanadai munkás fizetésének vásárlóértéke sokkal nagyobb, mint 1945-ben, a háború befejezésekor. Az ipari munkás átlagos fizetéséből ma 10.55 dollárral lehet többet vásárolni, mint 1945-ben. A munkás helyzetének javulása tulajdonképpen még nagyobb, mint e számok mutatják Jelenleg ugyanis, a munkás kevesebb óraszámot dolgozik hetente, mint 1945-ben és a magasabb munkabérekből az sem tűnik ki, hogy az utolsó 10 évben tetemesen emelkedtek a betegségi, baleseti és jóléti juttatások. 1945-ben, mikor a háború végétért, az átlagos munkás, heti 44.3 óra munkaidővel a jövedelmű adó levonása után 28.38 dollárt kapott. Az árak 54 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint ma- Következésképpen az akkori 28.38 dollár ma 43.70 dollárnak felel meg. Jelenleg azonban ugyanaz a munkás heti 41 órát dolgozik — átlagosan számítva — és az adó levonása után 54.25 dollárt kap kézhez. Ha tehát átszámítjuk 1945-ös kere-setét 1954-es dollárértékre, kiderül, hogy jelenleg heti 10-55 dollárral kap többet KŐBŐL ÉPÜLT VÁROSOK ONTARIÓBAN GEREVICH TIBOR PROFESSZOR HALÁLA Gerevich Tibor, egyetemi tanár, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelemtudományi és művészet-történeti tanszékének professzora, junius 11-én, 72 éves korában Budapesten elhunyt- Junius 15-én temették el a Farkasréti temetőben. ERŐLTETETT HADISZERGYÁRTÁS A GYŐRI GÉPGYÁRBAN Megbízható hir arról számol be, hogy háromezer darab aknavető, lőszer, illetőleg nehézgéppuska-szállitó kétkerekű utánfutó talyigát rendelt a Honvédség a közelmúltban a Győri Wilhelm Pieck Vagon és Géggyárban. Szállítási határidő 1954 augusztus 1. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET TORONTÓBAN---------o------Európa, Nagybritannia, Ázsia, a Közép- Kelet, Dél-Amerika, az Egyesült Államok és Kanada több, mint 2500 delegátust küld Torontóba, hogy megtárgyalják a szociális és jóléti munkásokat világszerte érdeklő kérdéseket. Az értekezletet most tartják először Kanadában. A gyűlés megnyitásán, junius 27-én, Hon. L. B. Pearson, Kanada külügyminisztere tartott előadást. A szervezet első gyűlését Párisban tartották 1928-ban, főleg a belga Dr. Rene Sand fáradozásai alapján. A mostanit megelőző gyűlés Madrasban volt, Indiában, 1952-ben. Az értekezlet nincsen kapcsolatban semmilyen felekezettel, politikai szervezettel, vagy kormányzattal és célja az, hogy “nemzetközi fórumot nyújtson a társadalom-jóléti és rokon problémák megvitatására* valamint elősegítse a szociális munkások és szociális munka-szervek közt világszerte, a nyert ismeretek kicserélését.” Angol és francia lesz az itteni értekezlet hivatalos nyelve, de az Egyesült Nemzetek üléseihez hasonlóan ,szakértő tolmácsok fordítják különböző nyelvekre az értekezlet beszédeit, úgyhogy a kiküldöttek fejhallgatóin keresztül saját nyelvükön hallhatják a felszólalók beszédeit. Munkatársunk, Vaszary Kálmánná, aki résztvesz az értekezleten jövő számunkban részletes beszámolót fog közölni. Mrs. Marjorie Wilkins Campbell, kanadai irőnő szerint Ontario legjobb építészeti alkotásainak nagy része annak köszönhető, hogy a skót bevándorlók nem vettek részt az akkor Európában a gótikus és klasszikus építészeti stilus közt folyó harcban. Az Írónő szerint ez a harc a múlt század közepén érte el tetőfokát. Abban az időben épült Középontario sok városa. A skót telepesek közül sokan Közép-ontarióban telepedtek le, azon a mészkő vidéken, amely a Caledon hegységtől nyugatra, Guelphen át Galtig terjed. John Galt, a Canada Land Company vezető személyisége nevéhez fűződik elsősorban Guelph város létrehozása és róla nevezték el Galt városát. A Guelph-i telepesek ingyen kaptak házhelyet, ha vállalták, hogy kőből építenek. Következésképpen, David Allan skót építész irányítása mellett a város épületei egynemű, sajátosan egyéni stílusban épültek. Allan nem követte sem a gótikus, sem pedig a klasszikus irányzatot. Épületei ennélfogva méltóságtelj esebbek és egyéniebbek voltak, mint sok más város épületei Ontarioban-Guelph egyik legszebb és legszembetűnőbb épülete a Szeplőtelen Fogantatás temploma,' amely a város legmagasabb pontján épült és 20 mérföldről látható. Bár Galt nem volt r. katolikus, ingyen adta a telket a templom számára, amely a hires kölni dóm mintájára épült. Mrs. Campbell megállapítása szerint, Ontario sok más részében a városok esztétikailag nem olyan vonzók, miint Európában. Ennek oka szerinte az, hogy igen nagy a variáció az építészeti stílusban, valamint az épü let-anyagban és sok esetben a kettő közt nincsen összhang. OLAJKUTATÁS^ ONTARIÓBAN TESZNEK-E KÜLÖNBSÉGET A MUNKAVÁLLALÓK KÖZÖTT?---------o--------Tesznek-e különbséget a munkaadók faji, vagy vallási alapon a munkavállalók között és ha igen, történik-e valami ennek megakadályozására? Junius 27-től kezdődőleg heti egy előadásból álló sorozatot fog közvetíteni a rádió országszerte, a fenti és ahhoz hasonló kérdésekről íme nehány cim az előadás-sorozatból: Különbségtétel és demokrácia Kanadában; A különbségtétel hatása az egyénre; Tudatlanság a különbségtétel létalapja; Az egyházai? és a különbségtétel; A különbségtétel elleni fegyver. Az előadók közt lesz Walter Harris bevándorlásügyi, és Milton F. Gregg munkaügyi miniszter. Rajtuk kívül felkértei? még újságírókat, lelkészeket, üzletembereket, orvosokat és szakszervezeti vezetőket. Az előadás-sorozat a szövetségi munkaügyi minisztérium rendezi, a “Kanadai Keresztények és Izraeliták Tanácsá-” val karöltve. Az előadások napja és időpontja városrólvárosra változik és azt hanglemezről közvetítik. KANADA ELSŐ VASÚTI ALAGUTJA Ontarioban közel 100 éve termelnek már kis mennyiségű, jó minőségű olajat. A tartomány azonban eddigelé nem volt fontos olajtermelő terület és most a déli, sűrűn lakott vidékeken folytatnak olajkutatást. Toronto város közigazgatási területén, amely Torontótól nyugatra van, kísérleti fúrásokat fognak végezni, olyan agyagpala rétegekben, amelyek igen hasonlítanak az albertai olajmezők talajához. Pontosan Ontario délnyugati sarkában, a Detroit és Windsor közötti St. Clair tó alatt, szintén olaj után kutatnak.-----------------------o-----------------------HÁROM HALÁLOS ÁLDOZATA VOLT A VIHARNAK Kanada első vasúti alagút ja, amelym építését 1854-ben kezdték és 1859-ben í jezték be, tulajdonképpen szükségtelen, terv az volt, hogy a Brockville-Ottawa-i va útvonal szerelvényei egyenesen Brockvií alatt mehessenek ki a viz partra- Samu Keefer, a vasút felügyelő mérnöke kijelenti te, hogy a város nyugati részén át fél ann idő alatt és fele annyi költséggel lehet me építem a vonalat. De a vasút igazgatói r gaszkodtak az alaguthoz. Az alagút csak egy-harmad mérföld hói szu és az a különlegessége, hogy mindkét v gén kapuval van ellátva. Ennek valószínül az volt a célja, hogy a szél ne fújja be a h vat télen, nyáron pedig ne kerüljön az ala útba valami eltévedt jószág. Az alagút építői könnyen haladták a Bro ville alatti kőzet átfúrásával, fizetésüket zonban annál nehezebben kapták. Ezért csj 1859-ben lett kész az alagút. Elsőnek egy í tüzelésű mozdony és két kis kocsi haladt az alaguton Perth városa felé, amely 40 mi földre fekszik. A menetidő 9 órát vett igén be- 1 A múlt hétfői vihar, amely Toronto északi külvárosait sújtotta a legerősebben, három halálos áldozatot követelt- Két szabadságos katona Bowmanville mellett az Ontario tóba fulladt, egy férfinek pedig a kocsiját felbo'ritotta a vihar, s a roncs alatt lelte halálát ŐSKORI LELET CHATHAM KÖRNYÉKÉN A ontarioi Chatham környékén minteg 35.000 éves csontokra bukkantak, amely-e valószínűleg a mai elefánt egyik ősétől, mastodontól származnak. A fej és a ki agyar teljesen ép. Az elefánt zápfogai 6x inch szélesek. ASSZONYOKNAK-----------o----------- ' GYEREKEK A TELEVÍZIÓ ELŐTT-----------o-----------Egyre több és több panaszt hallunk nőolvasóinktól, hog a televízió teljesen leköti a gyerekek figyelmét, betölti a fantáziájukat, idegessé, gorombává teszi őket és elveszi a szabad idejüket a sporttól, játéktól, meg a szüleikkel való bensőséges együttléttől. Ha van otthon televízió, a gyerek nap, mint nap órákon át rontja a szemét az olcsó, sokszor felháborítóan romboló hatású vagy ostoba programmok nézésével, ha pedig nincs, a kisfiúk és kislányok órákra egyszerűen eltűnnek a lakásból, s a végén késő éjjel vetődnek haza a harmadik szomszédtól, ahol egész este megbűvölten nézték a rémhistóriákat, bűnügyi történeteket és erotikus táncbemutatókat-Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a televízió a mai fejlettségi fokán, a most szokásos programmok mellett súlyos fejtörést okoz minden szülőnek, akinek húsz éven aluli gyereke van. Mint minden gyereknevelési kérdésben, úgy ebben is a hibát sohasem a gyerekben, hanem mindig a szülőkben kell keresni. Mindenekelőtt nézzük, miért ül a gyerek a televízió előtt, ahelyett, hogy a szabadban futkározna, vagy a barátaival játszana? Azért, mert a televízión állandó mozit lát, méghozzá Szórakoztató, vagy inkább izgató programmal, ami a fantáziáját betölti. A gyerek a saját csapongó képzeletét azzal tölti be, amivel lehet. Ha nem kap a szüleitől állandó meséket, szüntelen programmot, akkor mohón magába szívja mindazt, amivel fejlődő lelkét könnyen és gyorsan betöltheti. A televíziós műsorokat a modern reklámtechnika minden tapasztalatának felhasználásával úgy állítják össze, hogy az minden néző figyelmét teljesen lekösse. Hát még a gyerekét, akii — televízió hiányában — egy rongylabdával is el tudna játszani. A helyes megoldás tehát az, hogy gyerekünk képzeletét mi magunk kössük le mesével, személyes foglalkozással, játékokkal és mindig ellenőrizzük, mi az a programm, amit a gyerek néz. ELŐRE kell megállapítanunk, melyik előadáshoz engedjük a gyereket leülni, melyikhez nem. BŰNÜGYI történeteket, RÉMTÖRTÉNETEKET, CSALÁDI drámákat SOHA, kivételesen se engedjünk játszani a gyerekek előtt. Ha már a gyerek elkezdte nézni a műsort, erőszakkal elhurcolni, vagy a szobából kitiltani nem lehet, mert ezt a gyerek büntetésnek fogja érezni, holott nem ő a hibás, hanem mi. Itt nem segít más, csak a szigorú, előzetes ellenőrzés. Nyugodtan megkérhetjük a szomszédokat is, ahová gyerekünk eljár, hogy ellenőrizzék a programmokat és ne engedjék a televízióhoz, ha nem gyereknek való műsort adnak. Viszont a kifejezett gyerekműsorok — amik amúgy is gyerekeknek való órában kerülnek sorra, nemcsak nem ártalmasak, hanem az az előnyük is megvan, hogy a gyerekek számára megszokottá válnak úgy, hogy a gyerek sok esetben sokkal könnyebben le fog mondani róluk, mint a rémhistóriákról és bűnügyi történetekről, amelyek felé állandóan vonzza a tilos gyümölcs csábitó ingere. S ha rájövünk arra, hogy gyerekünk határozott tilalmunk ellenére és ellenőrzésünk dacára nem gyereknek való előadást néz, ne habozzunk nyomban és súlyosan megbüntetni, — EGYSZER, de példásan. A másik ok, amiért a gyerekek a televízió előtt ülnek nap-mint nap, megint csak a szülőkben van. Sok szülő maga küldi a gyereket televíziót nézni azért, hogy végre békében hagyják, S mivel ezek a “hagyj békében” időszakok rendesen az esti órákra esnek, épp ezekben az órákban a gyerek, aki azért ült a televízió elé, hogy nekünk, felnőtteknek legyen nyugtunk, a legrosszabb programmot fogja nézni. A mi véleményünk az, hogy SÚLYOS ÁRULÁS a saját gyerekünkkel szemben, ha csak azért ültetjük a televízió elé, hogy mi magunk másutt pihenhessünk, vagy szórakozhassunk. Ne felejtsük el: a gyerek lelki fejlődésének ellenőrzését soha, egy napra sem szabad a kezünkből kiengedni, mert ha egyszer az olcsó műsorok hatása nyomorékká tette a gyerek lelkét, akkor már semmiféle szigor, semmiféle könyörgés nem adja nekünk vissza a gyerekünket, s ami még rosszabb: a gyerek romlását EGYEDÜL MAGUNKNAK KÖSZÖNHETJÜK. Dr. Pangloes: A MAGYAR ANEKDOTAKINCSBŐL Hires kocsisa volt az egyik magyar főurnak. Különöse» kitűnő ló-dajka hírében állott, s ezért igen szerette a gazdája. Kímélte is a lovait, ritkán fogott be, majdhogy kanapéra nem ültette őket. Mikor aztán a főur megházasodott, egy alkalommal, — igen rossz időben — a fiatalasszony leizent az istállóba, hogy fogjon be a kocsis. Az öreg kereken visszaüzente, hogy ilyen időben a római pápának sem. Miután mézesheteiket élték, a főur a menyecske pártját fogta, felfortyant és rákiáltott a vén kocsisra, hogy azonnal fogjon, vagy pakolhat! Az öreg nagy búsan leakasztotta a szegről a strucctollas, pántlikás kalapot és mogorván felmordult: — Hát megyek is! Egy percet sem maradok ollan helyen, ahol az asszonynak több böcsülete van, mint a lúnak! SIKERTELEN ° MENEKÜLÉSI KÍSÉRLET SAJÁT GYÁRTMÁNYÚ DUNAI "TENGERALATTJÁRÓN"-----------o-----------(FEP) Bajáról nemrég szabadföldre menekült munkás hozta hírét a legszenzációsabb menekülési kísérletnek, mely sajnos — balul ütött ki a két boldogtalan budapesti mérnök számára, akik Saját gyártmányú dunai “tengeralattjárón” próbáltak kiszökni a vörös paradicsomból. A két mérnök aluminiumlemezből épített magának egy viz alatt járó készüléket, melyet lábpedállal hajtottak. A levegőt szolgáltató csövet, mely mint egy periszkóp állt ki a készülékből, a bajai motorőrség észrevette, s a menekülőket elfogta. További sorsukról nincs hir. Jobban járt egy bajai fiatalember, aki felfújt kerékpárj tömlőkbe kapaszkodva úszott át a Dunán jugoszláv területire. Az ő vállalkozása sikerült.
