Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-09 / 2. szám

V AN/ DAT MA OY / RSÁG 2 1954 január 9 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Laptulajdonos-főszerkesztő: < KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válaszbé-Iyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM »-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. ,V\ WWW ÖTÖDIK ÉVFORDULÓ Dr. Saád Ferenc, egyetemi tanár beszéde Mindszety József hercegprímás martyrumának ötödik évfordulóján Montreálban. veszett gyűlölet gátat szakitó hullámai az egyik oldalon, an­nál jobban világított a kereszt a másikon. Végül öt évvel ez­előtt elhangzott a szó: “Beteljesedett”. Beteljesedett és megtörtént a csoda. A kereszt még a 1 börtön falai közül is kivilágit és jobban sugárzik, mint vala­­í ha. Ki győzött hát itt? Az emberi jbgokat lábbal tipró moszkvai cselédség el a­­karta hallgatni Mindszenty bíboros hercegprímást és meg akarta gyülölteni őt a magyarokkal. Eredmény: A magya­rok jobban szeretik Mindszenty Józsefet, mint valaha és ha valamikor undorodtak Moszkva cselédeitől, hát most undo­rodnak. Ezen felül ez a gazság ferázta az egész világot és nincs annyi pénz aminek a segítségével olyan hatásos propa­gandát lehetett volna csinálni, mint a budapesti komédia perrel. Mindszenty József a nyugati civilizációt észázadokon át •vérével védő, soha meg nem értett, testvértelen és ebben az évszázadban már másodszor megalázott magyar nemzet ve­zérlő csillaga- Hiszem, mélységesen hiszem, egyben hajnal­­csillag is. Hirdeti a napfelkeltét a Kárpátok medencéjében. Hirdeti azt az igazságot, hogy a hit ereje megrepeszti még a kősziklákat is. Hirdeti, hogy Isten nélkül nincs felemelke­dés. A tizenkilencedik század óta, mióta Marx eszméi kezd­ték megfertőzni az európai embereket, Magyarországot min­dig azzal vádolták, hogy klerikális. Ez a minden alapot nél­külöző demagóg felfogás azért születhetett meg, mert a ma­terialisták minden áron csak az uralom megszerzésére törtek és nem voltak, ma sem hajlandók, egy nemzet fejlődésének tényeit okszerű összefüggésben megvizsgálni és tárgyalni. Azt akarták, hogy mi töröljük ki emlékezetünkből ezeresz­tendős múltúnkat, tagadjuk meg fejlődésünk alapjait és sa­ját magunk vágjuk el életünk fájának gyökereit. Magyarország ezer esztendő óta keresztény ország. ' A nép lelke és a kereszténység nálunk azonos fogalommá vál­tak és az egyház hazánkban, mártír, küzdő, gyógyító és ta­nító egyház volt egy személyben. * * * Mindszenti József áldásdús élete a magyar történelem­nek és a katolikus egyház történelmének csak egy ragyogó fejezete maradna akkor, ha ez a remek példa nem alakítaná át gyökerében lelkünket, ha nem tanulnánk belőle. Nézzük tehát mit tanulhat a magyar emigráció és a ma­gyar ember Mindszenty József hercegprímás példájából! “Kövesd az egyenes útat” — mondja Mindszenty Jó­zsef példája. “Kövesd akkor is, ha üldöznek, megcsufolnak és megaláznak miatta, ahogyan a mi urunk Jézus Krisztus is ezt az útat követte.” Hosszú esztendők óta, mintha fenekestől felfordult vol­na a világ. Eszmék harcoltak egymással és népmilliók törtek egymás életére- Országok lakóinak élethelyzete megválto­zott máról holnapra és az emberek lassankint annyira véde­kezhettek csak, mint az űzött vadak. Az űzött vad pedig so­hasem menekül nyílegyenes irányban, hanem ösztönszerűen keresi az útvesztőket, a kitérőket, hogy üldözőjét megtévesz­­*ze. Korunk embere is igy tett. Puszta létét mentette, ki­csiny falat kenyerét mentette és közben eltévedt az útvesztő­ben. Ez az alkalmazkodás a mindennapi ember részéről még lélektanilag indokolható, <!e ezrek és ezrek tértek le ezekben az időkben az egyenes útról azért, hogy hasznot húzzanak, hogy karriert csináljanak, hogy tehetség és érdem nélkül az élre kerüljenek, hogy embertársaikon bosszút álljanak. Meg­tagadták az Istent, elárulták a hazát és nemzetet, sárba ti­porták az emberiség örök eszményeit, keresztül gázoltak testvéreinken és sokszor a vadállatok mohóságával hajszolták az igy megszerzett javakat azzal a tudattal, hogy amennyi­ben újból megfordul a kocka, ők legfeljebb újból fordítanak egyet a köpönyegen és beállnak valamely uj rendszer haszon­­élvezői közé. Ennek a viselkedésnek milliók és milliók estek áldozatául. Elveszett az emberi élet célja és értelme, elsik­* * * A kommunista vezetők hirdetik az egyenlőséget. A ja­vak egyforma elosztását. Valójában azonban ők a javak ki­zárólagos haszonélvezői- Egyes uj dinasztiák szemérmetle­nül tolják be jobbnál jobb, jövedelmezőbbnél jövedelmezőbb állásokba idült hülyeségben szenvedő és semmire sem alkal­mas tagjaikat. A cél a meggazdagodás és a vagyonnak kül­földre való síbolása azzal a mellékgondolattal: “Legfeljebb majd disszidálok. Elmenekülök a süllyedő hajóról, mint a patkány.” Persze azt gondolják, hogy a propaganda mákonyá­­val elbolonditott nép ezt nem látja. Pedig a magyar nép nem azonos az orosz néppel. Nem túltengőén érzelmes és épen ez­ért tudott megkapaszkodni földjében ezer esztendő óta, mert volt benne elég reális érzék. Legalábbis annyi, amennyi fenn­maradásához szükséges volt. Azt mindenesetre jól látta a magyar nép, hogy Mind­szenty József hercegprímás osztozik az ő szenvedéseiben, ő aztán igazán maradhatott volna külföldön, vagy mehetett vol­na külföldre. Azonban maradt. Minden poklokon keresztül is maradt. Azt akarta, hogy küzdjön a magyar nép a szláv be­olvasztás ellen, de ebben a küzdelemben ő járt az élen. Em­berfeletti bátorság kellett ehez. Márpedig valljuk meg, a bá­torság imponál. Bár volna még egy ilyen emberünk- Aki bátor, erősaka­­ratu, elvhű fáklyavivő lenne az emigráció sötétségében. Egység! Egység! Egység! Hallatszik ma mindenütt a hivő és kérő szó szerte a világon. Az élet nagy zenekarát a­­zonban sehogysem sikerült összehangolni. Mi ennek az oka? Egyszerű! Az emberek lelkében nincsen harmónia. Hiszen a­­lig akad valaki, aki hiszi is amit olyan hangos szóval hirdet. Nincs meg az igazság harmóniája, mert ezt a szót mindenki saját javára értelmezi. Nincs meg az emberiesség harmóniá­ja, mert milliók sínylődnek rabszolga sorsban és milliók kon­centrációs, meg hadifogoly táborokban. Nincs meg a. szép­ség harmóniája, mert minden az irányított propaganda szolgá latában áll. Nincs meg a jó harmóniája, mert az ember odá­ig merészkedik, hogy az önmaga korcs alkotásait össze meri hasonlitani Isten kezének munkájával. Mindszenty József hercegprímás Magyarországon meg tudta valósítani az egységet. A hit egységét. Az ő idejében azért jártak templomba az emberek, hogy erőt merítsenek a hit hatalmas forrásából. ** Ha fordulna a kocka, azt hiszem nagyon nagy tolongás lesz hazánkban, de merjük remélni, hogy a nagy hang és a tág tüdő, na meg a még tágabb lelkiismeret kora lejárt és a jövő állam vezetőinek kiválasztásánál első szempont lesz a jellem. Háború utáni inflációs időkben, mikor a spekulánsok ül­nek tort, az emberekben könnyen kialakul a meggyőződés, hogy nem érdemes dolgozni. Sajnos ez az elv aztán sok eset­ben életfelfogássá kristályosodik ki és megmérgezi a fiatal­ság lelkét- Aki könnyen gondolkozik art még nem érte elég megpróbáltatás és ezért nem tud sem imádkozni, sem dol­gozni. Csak odahaza találhatjuk meg főleg ma az imának lán­goló tisztaságát. Mindszenty József tanította meg ezt a népet újból igazán és mélyen imádkozni, ő volt az az ember, aki messze a jövőbe látott. Aki az első pillanatban megérezte, hogy a bolsevistákkal alkudni nem lehet. A nemzet és az egy­ház örökségét nem volt hajlandó egy tál lencséért eladni és ma az egész világ szomorúan láthatja, hogy mennyire iga­za volt. Mélységes hálával tartozunk neki. Hálánk jeléül fogad­juk meg, hogy bizonyságául annak, miszerint hazánk minden erőszakoskodás ellenére a nyugati keresztény kultúra védő­­j e és letéteményese, országunk felszabadulása' után azonnal, a Duna-Tisza völgyének legszebb helyén monumentális foga­dalmi templomot építünk. Hirdesse majdan ez a templom azt a tényt, hogy hazánkat a végveszélyből egyedül a hite és a hitéhez való ragaszkodása mentette meg. Viselje majdan ez a templom időtlen időkig Mindszenty József nevét és sirkam­­rái szolgáljanak temetkezőhelyül a nemzet nagyjai szá- i mára. kadtak az örök eszmények és az emberiség nagyobbik fele j Adja az Isten> hogy a mártir biboros láthassa fogadalmi rabszolga sorba süllyedt. Ezek az üldözöttek keresni kezdték hát az embert. Azt az egy embert, aki még méltó erre a név­re és akinek erős egyénisége visszasugározza az ő egyénisé­güket is, akinek oroszláni bátorsága bátorságot önt az ő lel­kűkbe is, akinek bűvkörében kikristályosodhat még egy esz­me és aki mint évszázados magányos tölgy állja a vihart. Magyarország meggyötört, rabszolga sorba süllyedt né­pe Mindszenty József hercegprímás személyében találta meg az embert. Aki korábbról ismerte őt, tudta róla, hogy az Is­ten törvényeit és az emberiséget illetőleg, alkudni nem haj­landó. Szivébe vésődött az a meggyőződés, hogy az erkölcsi világrend a Tízparancsolatra van felépítve és neki, mint Is­ten szolgájának ezt a világrendet élete feláldozásával is meg kell védenie. Alku itt nincs és nem is lehet- A kőtáblákhoz, amire Isten parancsai vannak vésve, egyenes út vezet. ^ templomunk falainak ég felé emelkedését. Bárhogy ala­kuljon is azonban a sors, szelleme minden bizonnyal ott lesz velünk a Gondviselés által kijelölt útunkon. * * * Mindszenty József volt az az ember, akit eleinte az ellen­állás hősének neveztek Moszkva cselédei, majdpedig amikor rájöttek arra, hogy ő eszmét szolgál és nem világi hatalmas­ságot, amikor látták, hogy megingathatatlan és megtörhe­tetlen, akkor elkezdték ellene a világtörténelem legszennye­­sebb hadjáratát. Gyűlölet, mocsok, hazugságot okádó propa­gandacsalás volt a fegyver az egyik oldalon és egy szál ke­reszt a másikon. Minél jobban harsogtak a féktelen és esze-Lapunk könyvosztályán kaphatók Béla deák : "" Füry Lajos Hulló Vércseppek .............................. $1.50 | Árva Magyar János............................$1-80 fi fi Füry Lajos : Két Állomás Között.......................... $2.00 ff vászonkötésben...... $3.00 k Mikszáth Káhnán : A Beszélő Köntös..................$1.20 % Móra Ferenc : Elbeszélések .................................. $1.20 jg .Móricz Zslgmond : Pacsirtaszó-.............................. $1.20 Magyar játékkártya...............................................$1.50 fjj ■Jrbán Frigyes : Görbe Tükör ............................. $1.00 É Rázza.Jenő : A kanadai magyarság története .... $2.50 ff I B Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. § ISMERD MjGKANADÁT NOVA SCOTIA Az első felelős kanadai kormány székhe­lye, s az 1867 julius elsejei Konfederáció el­ső négy tartományának egyike Nova Scotia. Eredeti neve Acadia. A franciák 1605-ben telepedtek itt meg. Húsz év múlva, mikor angol fennhatóság alá kerül nevét Nova Sco­­tia-ra (Ujskócia) változtatják. A tartomány első skót telepesei a zord, beugró partvidék­ről és a hullámzó fennsíkról szülőföldjükre emlékeztek. Nova Scotia 21,000 négyzetmérföldnyi terü­lete 380 mérföld hosszú s 75 mérföld széles- Alkotórészei, New Brunswick tartomány­nyal az Isthmus of Chignecto-n keresztül összekötött félsziget, s a szárazföldtől a Stra­it of Canso útján elválasztott Cape Breton Island. A Canso Strait-en keresztül most é­­pül egy töltés, s már vagy félszázada szó van az Isthmus of Chignecto-n átvezető 17 mérföldes csatornáról. Számtalan elsőrendű kikötője mind a ha­jóépítők, mind pedig a tengerészek csoport­ját jócsengésü nevekkel gazdagította. A ha­lászat egyike a legősibb foglalkozási ágak­nak. Hatalmas mennyiségű tőkehal, s roko­nai, herring, rák és fésűcsiga kerül innen piacra. Halfeldolgozás, eltevés egy vonalban fut a tartomány acéltermelésével, mint ve­zető iparággal. A tavakban és folyókban csak úgy hem­zseg a lazac és a pisztráng, — az észak-ame­rikai sporthorgászok nagy örömére. A parti vizek pedig a világ legnagyobb tunazsákmá­­nyával büszkélkedhetnek. Az acélgyártás fontosságát a tartomány nagy szénkészlete s a szomszédos Newfound­land fontos vasérc-termelése huzza alá. A nova-scotiai bányákból kerül ki Kanada szén­­termelésének egyharmada. Olyan bányák is akadnak, melyek messze az Atlanti Óceán alá nyúlnak. Legújabban a tartományban gaz­dag uránium-leletre akadtak. Éghajlata mérsékelt. Különösen a völ­gyekben a talaj igazán dúsan termő- Két dombvonulat, North és South Mountain né­ven őrzi a hires Annapolis Valley-t- A tarto­mány világhíres almatermelése központja e« a 80 mérföld hosszú s 2-10 mérföld széles völgy-vonulat. Tejgazdasági termékek, fa­­kitermelés, állattenyésztés, tojás, disznó, szárnyas s burgonya egyaránt jól jövedelme­ző iparága a tartománynak. Nova Scotia fővárosa Halifax egész éven át nyitott kikötőjével, mely egyben világvi­szonylatban is komoly helyet foglal el. Az északamerikai kikötők egyik legfontosabb­­ja. Legtöbb kanadai bevándorló is itt száll partra. S ugyancsak innen hajóztak ld azok a szállitóhajók a második világháború alatt, melyek Anglia vérkeringését szolgálták. Halifaxban került először parlamentáris kormányzatra sor Kanadában. 1758-ban a­­lakult meg elsőként, egy 22 tagú testület. Nova Scotia oroszlánrészt vállalt az angol történelem talán legnagyobb müvelt-rétegö bevándorlásában, mikor az amerikai forra­dalmat követve 30,000 United Empire Loyal­ist itt telepszik meg. A másik jelentős be­vándorlásra a tizenkilencedik század elején 40,000 felföldi skót bevándorlóval kerül sor. A tartomány túlnyomóan skót jellegét lép­­ten-nyomon felfedhetjük. A családi nevek s a szokások egyaránt jó útbaigazítóink. Nagy csoport németszármazásu lakos is él Nova Scotiában, különösen a hires haltarisznya, Lunenburg közelében. Lakosságszáma ugyan 642.000, de minden tartományban találunk jócskán novaskóciai­­akat- Hiszen még a mondás is úgy szól, hogy Kanada legjobb üzletemberei a 'no­­vaskóciaiak. Nyugodt, szilárd természetük,' energiájuk s intelligenciájuk következtében a novaskóciaiak a közigazgatás, nevelésügy, üzleti élet s a művészetek terén egyaránt ve­zető helyet vívtak ki maguknak Kanadában. Kanada kulturális és gazdasági életéhez va­ló tevékeny hozzájárulásuk számukhoz vi­szonyítva aránylagosan egyedülálló. BARÁTOK KÖZÖTT VAGY--------o-------­Csak mostanában jött a hir Calgaryból, hogy egy ujkanadás öngyilkosságot kísérelt meg, mert “bizonytalannak látta a jövőt.” A rendőrségen tolmács útján elmondta, hogy nincs pénze, munkára nincs kilátása sem, mert nem tud angolul... Mélyen megrázó eset ez egy olyan ország­ban, ahol a lehetőségek állítólag korlátlanok. Abban is biztosak vagyunk, hogy — ha eddig még nem került rá sor — a kommunista saj­tó majd jó propagandát csinál az esetből. Mindazonáltal nem mehetünk el szó nél­kül a kétségbeesett ujkanadás sorsa mel­lett. A “baj” véleményünk szerint ott kezdő­dik, hogy sok ujkanadás erejét meghaladó vállalkozásba kezd. Aztán ha az üzlet nem sikerül mindjárt a kezdetben, elveszti a re­ményt. Sokan, vannak, akik azt hiszik, hogy itt Kanadában az utcán hever az arany. Mert az ugyan kétségtelen, hogy az itteni lehetőségek majdhogy korlátlanok, de azért az egyéntől függ, hogy saját sorsának, sze­rencséjének kovácsa legyen. A kemény mun­ka azonban még má is a későbbi kényelem s az anyagi jólét előfeltétele- Ugyanakkor az is igaz, hogy a népjóléti és szociáis gondos­kodás szempontjából Kanada kevésbbé fej­lett, mint a legtöbb európai állam, és ezen a téren még sok a tennivaló. De, ha igy is van, azért senkinek sem kell ebben az országban éhenhalnia. Bármikor, ha fedélre, élelemre, vagy pénzre van égetően szükség — ott vannak a hivatalos szervek, a társadalmi jótékonysági intézmények. A kanadaiak évente dollármilliókat áldoz­nak, hogy olyan intézmények, mint a Red Cross, Travellers Aid, a Salvation Army, a Neighbourhood Workers, a Children’s Aid és a hasonló szervezetek fenntartására. S bár az orvosi kezelés s a kórházi ápolás legnagyobb részt az egyén vállain nyugszik, ha beteg, ha sérült s nincsen pénze: a közkór házak s közösségek nyilvános klinikái gond­jaikba veszik. Ha kezelt azután később fizet­ni tud, hálásan nyugtázzák ezt is. Az úton járó ujkanadás, ha segítségre szo­rul, forduljon egyenesen a Travellers Aid­­hez. Kanada legtöbb kis és nagy városában megtalálhatjuk. Ha pedig az egyén vagy csa­ládja szorongatott helyzetbe kerül, — Vörös . Kereszt maga áll segítségére, vagy odakül­­di, ahol a legjobban s a legmegfelelőbben se­gítenek rajta. Lakáskeresés nem kis gond Kanadában, mégis egy családnak sem kell a mezőn, vagy hid alatt meghúzódnia, ha azonnali elhelyez­kedést nem is talált. A lakóhely kérdés meg­oldásában a helybeli illetékes Üdvhadsereg, Vöröskereszt, Szomszéd-segitő, vagy a kü­lönféle vallási szervezetek bizton segítenek. Állásszerzés szempontjából az Országos Munkaközvetítő (National Employment Service) körzeti hivatalához forduljunk. Ál­talános útbaigazítás érdekében pedig a leg­közelebbi Állampolgársági és Bevándorlási ügyosztályt keressük fel. Torontóban a New Canadians Service Association, 415 Jarvis St. is rendelkezésünkre áll- A nemzetiségi szervezetek hasonlóképen nagyban lehetnek segítségünkre. Sohase tartsunk attól, hogy segítségért egy rendőrhöz forduljunk. A rendőrség el­sődleges feladata ebben az országban, hogy a rendet fenntartsa, a törvények tisztelet­­ben-tartásáról gondoskodjék, s hogy a pol­gárság rendelkezésére álljon, — nem pedig az, hogy üldözések foganatosításában közre­játszom Jogi viták eldöntésére ott van a bí­róság. S az • angol példát követve a törvény előtt mindenki egyenlő, s senki sem bűnös, ha csak bűnössége minden kétséget kizáró­lag be nem igazolódott. Arról sem szabad megfeledkeznünk, ha uj­­kanadások vagyunk, hogy Kanadában nem vagyunk egyedül. A háború' vége óta több, mint egy millió uj polgára van ennek az or­szágnak, s bár soknak talán a mienkénél is sokkal keservesebb sorsa volt, mégis csak si­keresen és eredményesen megoldották a le­telepedéssel és uj élet kialakulásával járó ne­hézségeket. Arra is jó gondolnunk, hogy eb­ben a fiatal és kialakulóban lévő országban a faji előitéletnek nincs komoly gyökere. A kanadaiaknak egyáltalán nem meglepő, ha idegen kiejtést hallanak, vagy furcsa szo­kásokat észlelnek. Ebben az országban sem szereti mindenki a szomszédját, de az is biz­tos, hogy az ország 98 százaléka, mint egyént bírál el bennünket, s igazán ne mtörődik az­zal, hogy Vancouverben, vagy Vaduzban szü­lettünk.----------------------o---------------------­KANADAI SZOKÁSOK-----------o---------­Kérdés : Egyik olvasónk kellemes meglepetésének ad hangot, hogy Kanadában a legtöbb vi­­szontelárusitó, s majdnem minden nagyobb üzletház szívesen visszatéríti a meg nem fe­lelő árucikk vételárát. “Általános kanadai ez a szokás” kérdi, “vagy csak én lakom egy bőkezű közösségben?” Felelet : Ez az eljárási mód jóformán egész Kana­dában meghonosodott, s a nagyobb üzlethá­zak üzleti politikájához tartozik. Timothy Eaton, a kanadai üzletházak úttörője vezet­te be”. Megfelelő árucikk, vagy pénzvissza­térítés” jeligével. Másik, szintén kanadai kezdeményezésű eljárási mód az árucik árál nak feltüntetése.

Next

/
Thumbnails
Contents