Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-13 / 11. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 március 13 ges magyar szeretetet mutatna feléjük. S még jobb lenne — ha pár napra, amig munkát találnak — legalább egy szalmaj zsákot és egy falás kenyeret adnának nekik azok a magyaidőt; hogy az általános magyar ügyekre (lásd a Szövetség célkitűzéseit) is felhívják a tagok figyelmét s eleget tegyenek az általuk létrehívott Szövetség iránt vállalt kötelezett•I rok, akiknek vagyont adott az Isten. Kívánom, és Hazánknak ségeiknek. is érdeke, hogy minél több jómódú magyar éljen Kanadában A tagegyesületek vezetőinek kell képezni azt a láncsze-Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Valaszbólyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. eeesessoeososesooeeoeoscsesoogoseeecoosoeeosoeoes és mindenütt szerte a világban De ha szivük nem mozdul met, mely a Szövetségbe tömörült egyesületi tagok és az álmeg a nyomorgó magyarok láttán, akkor nem jobbak a régi, taluk demokratikus úton megválasztott elnökség közötti elgazdagoknál, akiknek Ikárörvendenek. megérdemelt romlásán olyan sokan engedhetetlen összeköttetést képezi. Az együttműködést az egy helyen lévő tagegyesületek-Tömöry Jenő szkv. vezérőrnagy, a Kanadai Magyarok Szövetsége elnökének székfoglaló beszéde De nemcsak az ujkanadásokról van szó. A régiek között j ben kell elkezdeni. Ennek elérése céljából elengedhetetlen a is vannak elesettek, betegek, munkában megrokkant, ma-' már 2 év óta húzódó helyi csoportok haladéktalan megalkogukra maradt öregek, akikre szintén rá kellene borítani a tása, amire az Elnökség külön körlevélben fogja felkérni a krisztusi szeretet unalomig prédikált palástját! Első teendő lenne e téren egy szociális központi szervezet felállítása, mely számbavenné a teendőket, nyilvántartaná egyrészt a támogatásra szorulókat, másrészt felkutatná a segélyforrásokat és munkalehetőségeket. Ha évente csak egy gyüjtőnapot rendeznénk, s ez alkalommal minden jól kereső magyar csak egy pakli cigaretta, vagy egy gallon benzin árát adná elesett honfitársaink megsegítésére, már lehetne egy kis segélyalapot létesíteni, s ebből nyilvános elszámolás és ellenőrzés mellett apró segélyeket és kölcsönöket folyósítani. Nem volna elérhetetlen vágyálom néhány év múlva egy magyar menház, később egy magyar kórház felállítása sem, ahol kitűnő magyar orvosok a mostani léleknélküli kórházi ápolás költségeinek feléért, szeretetteljes kezeléssel adnák vissza a betegek egészségét. Az alaptőkét ügyes propagandával, előadások, mulatságok, ünnepélyek rendezésével lehetne előteremteni. 8. Az alapszabály 5b. pontjának azzal a részével, mely világnézeti felvilágosítást is kíván a Szövetségtől — külön akarok foglalkozni. Ennek a pontnak az alapszabályokba való felvételét annak idején a magunk és- gyermekeink jövője iránti felelőstagegyesületeket. 4. Végül is az 5d. pontra akarok kitérni, amely a magyar nemzet történelmi igazságainak és kulturértékeinek megismertetését és megvédését kívánja a Szövetsgtől. Ez az a pont, amelynek alkalmazásában sajnos még az Elnökség tagjai között is merültek fel nézeteltérések, s mivel régi Hazánk mai eltiportságában és lakóinak tökéletes elnémitottságában ez a kérdés a legfontosabb és a legégetőbb, feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a közgyűlés tisztázza ezt a kérdést és állapítsa meg félreérthetetlenül azt a határt, ameddig fajtánk védelmében elmenni kötelességünk. Magyarok vagyunk és Kanadában szabad földön élünk. Ez a szimpla kettős tény megszabja azt, hogy mit kell tennünk, s hogy mit tehetünk. Kanadának nincs olyan törvénye, amely megtiltaná, hogy rabbá tett, elnémított és halálraítélt régi Hazánk felszabadítását kivánjuk és ezen munkálkodjunk. Senkisem kívánja, hogy beleegyező hallgatással asszisztáljunk régi Hazánk sirbatételéhez! Ellenkezőleg, 13 millió magyar egyetlen reménye és kívánsága az, hogy helyettük, akik nem szólhatnak, szóljanak azok, akik beszélhetnek. Annál inkább kötelességünk ez, mert a magyarságnak nincs olyan politikai TISZTELT KÖZGYŰLÉS, KEDVES MAGYAR TESTVÉREIM ! Az elhangzott titkári jelentésből értesültek arról a munkáról, amit a Szövetség fennállásának első 2 évében végzett. Kétségtelen, hogy valamit tettünk és valami eredményt is értünk el. A Kanadában élő magyarságban felébresztettük ... a Szövetség létezésének tudatát, s tudomására hoztuk ezt e V* Sle ,yez_,e A ' Kanada kormányának is. Rendeztünk egy pár jól sikerült ünnepélyt s ezzel értékes magyar propagandát végeztünk. Néhányszor alkalmunk volf a Kanadában élő többi nemzetiségekkel közösen készített különféle memorandumokkal a bolseviki elnyomatás alatt élő népek szenvedéseire rámutatni, s a szabad Nemzetek közbelépését kértük. Ennél többet az Elnökség nem tehetett, mert nem kaptuk meg azt a támogatást, amely minden komoly és eredményes munkának elengedhetetlen alapfeltétele. De ha végigolvassuk a Szövetség alapszabályaiban lefektetett célkitűzéseket — miket a Szövetség Elnökségének feladataként kell tekintenie — akkor tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy az el nem végzett feladatok súlya erősen lenyomja a mérleg eredményeinek serpenyőjét. 1. Az “alapszabály” 5. pontja “Kanada magyarságának egységes képviseletét” az 5b. pont pedig “érdekeinek védelmét” kívánja meg. Ez azt jelenti, hogy legelőször fel kellene venni a kapcsolatokat azokkal a szervekkel, melyek felé a képviselet és az érdekvédelem kívánatos. Elsősorban a kormánnyal és pedig azzal a szándékkal, hogy a magyarság ügyeiben a kormány a Szövetséghez forduljon tájékoztatásért, hallgassa meg javaslatainkat és — mindkét fél érdekében — ennek figyelembevételével döntsön. Kanada még sokáig nemzetiségi állam marad s igy nemzetiségeinek óhajaival számot kell vetnie Ezt meg is teszi és tudomásunk van arról, hogy a kormány évente milliókat fordít arra, hogy nemzetiségeinek kívánságait, mozgalmait megismerje, s azokat zökkenésmentesen tudja az állami közösségbe bevezetni. Kizárólag rajtunk múlik, hogy a kormány munkájába — mindkét fél érdekében — eredményesen bekapcsolódj unk. A bekapcsolódásnak azonban előfeltételei vannak! Az egyik az, hogy Kanada hazafias érzésű magyarsága megértse a Szövetség szükségességét és kívánja, hogy érdekeit képviseljük. A másik pedig az, hogy Kanada kormánya is tudja és érezze, hogy a Szövetség mögött a hazafias kanadai magyarság egységesen áll, s ennek következtében érdemesnek találja az Elnökség útján a kapcsolatok felvételét. Ámde az egységtől még nagyon messze vagyunk! Nemcsak azért, mert a kanadai magyar egyesületek tekintélyes része — éppen a Szövetség célkitűzéseinek nemismeretében, vagy azok felől tudatosan hamisan informálva — még mindig nem tagja a Szövetségnek, hanem azért is, ségünk, valamint Uj Hazánk iránti köteles hűségünk kívánta, j vezetőszerve, amely a Nemzet élniakarását szüntelenül bele- A bolsevista felszabadítás rettenetes következményeire a- harsogná a nagyothalló nyugati nemzetek fülébe. Nincs, aki karjuk felhívni honfitársaink és rajtuk keresztül Kanada la- visszakövetelné a Szibériában halódó százezreket, nincs aki kosságát, mert őszintén kivánjuk, hogy Kanada ne legyen réa fogolytáborrá tett Magyarország felszabadítását tenné főszévé azoknak az “áldásoknak”, amik elől 18 millió európai j feladatává, aki az ország kirablása ellen tiltakoznék, aki a menekült el, — s amely “áldások” az otthoni magyarság élereszélyeztetik. A bolsevista világnézet ellen csak a kereszt énv demokrácia világszemlélete veheti fel eredményesen a küzdelmet s ebben a küzdelemben támogatni akarjuk az egyházak felvilágosító munkáját. Kétségtelen, hogy ebben a kérdésben politika van. S mivel a politikától sokan babonás félelemmel irtóznak, engedjék meg, hogy erre a kérdésre is kitérjek- , Mi a politika? Görög eredetű szó, amely ügyességet, ügyeskedést jelent. Ma már ezzel a szóvá1 illetnek minden céltudatos vezetési tevékenységei, legyen akár egy állam, egy^áll a gátra, — majd ha kell — Kanadáért is. Ezt pedig csak vállalat, vagy a magánember életének berendezéséről szó. »az fogja megtenni, aki odahaza is dolgozott s a magyarság- Mert a magánéletnek is van politikája, azaz vezető gon- íért is fegyvert fogott. Békében becsületesen dolgozó polgádolata. Mégpedig nemcsak az, amit az állampolgárok a közsé- i rokra, háborúban pedig önfeláldozó katonákra van szüksége kegyetlenül meggyalázott magyar nők százezreinek tragédiáját, az ország eloroszositását a nyugati közvélemény elé tárná és pedig nemcsak alkalomszerűen, hanem szüntelenül. Mindezek a feladatok a szabad földön élő magyarságra hárulnak, s abból Kanadának is ki kell venni a részét. S ezt vezetni, magyarságunk tudatát ébrentartani, a Szövetség dolga. És meg is tehetjük, mert Kanada azt sem kívánja tő- j lünk, hogy megtagadjuk magyar származásunkat. Felelős kanadai vezetők szájból nem egyszer, — legutóbb március 15-én és augusztusban hangzott el az a vélemény, hogy jó kanadai_csak az lehet, aki becsben tartja régi hazáját is. Kigi proviciális vagy dominiális képviselők választásakor gyakorolnak, hanem a mindennapi életben is. Mikor a háziasszony bevásárlásokat eszközöl, amikor a férj újságot olvas, politizál. De még abban is politika van, hogy milyen iskolába járassuk gyermekeinket, mert hiszen az iskolák az állam politikájának nevelési eszközei is! Kanadának is. S a magyar mindkét szempontból első helyen áll. Azzal nem teszünk szolgálatot a magyarságnak, ha belső harcainkat kiteregetjük, s kijelentjük, hogy Kanada magyarságának 20-25 százaléka kommunista, — ami először is nem igaz, — másodszor pedig fegyvert ad az ellenünk ma is A politika ma már nemcsak egyes uralkodók, elnökök,' áskálódó ellenségeink kezébe. miniszterek, vagy csoportok kizárólagos joga és kötelessége, Sokkal jobban tennénk, ha arról beszélnénk és arról cikde minden egyes emberé is. Mégpedig azon egyszerű okból, keznénk, hogy a magyarság Európa legrégibb kulturnemzete; kifolyóan, hogy a politikai döntések kihatásait az állam minden egyes polgára viselni kénytelen. Ez az oka annak, hogy a népek évezredes küzdelmet folytattak és folytatnak még ma is azért, hogy a politikába vagy másszóval sorsuk irányításába beleszólhassanak. Ez a beleszólás gyakorlatilag a választások alkalmával leadott szavazatok formájában érvényesül. A politikába való befolyásról való lemondás tehát viszszaesést és az évezredes küzdelem által kivivott jogok feladását jelentené. Ami annál nagyobb dőreség lenne, mert a nem politzálók helyett renedsen mások politizálnak s ezzel az átadott joggal — megbízóik kárára — gyakran visszaélnek. melynek ősnépei már 2500 évvel Krisztus előtt rendezett állami keretben éltek a Volga mentén s virágzó kultúrával, kereskedelmi és ipari ismeretekkel ajándékozták meg az akkor még barbár indogermán népeket. S inkább arra mutatnánk rá, hogy a magyarok 64 évvel évvel korábban koronáztak királyt, mint az angolok, vagy azokról a szolgálatokról beszélnénk, amit az európai kultúrának tettünk, amely szolgálatokban elvéreztünk. Büszke, hatalmas kultúrájú, nagyhatalmú, nemes nemzetnek vagyunk leszármazottai s erre önérzetesen kell rámutatnunk. Magyarságunkat, múltúnkat, vállalnunk kell, hogy fajtánk jövőjéért dolgozhassunk, mert egyszer mindenért szá-Európa pusztulása és az egész emberiség felett lebegő 1 mot fog kelleni adnunk. atomháború kisértete mind csak annak következménye, hogy I a jóhiszemű és nem politizáló, vagy talán arra nem is érett embermilliók áldozatául estek ügyesen formulázott jelszavaknak, s jóhiszeműen támogattak olyan államrendszereket és vezetőket, akik ezzel a bizalommal visszaéltek, s hatalmukat a rombolásra használták fel-A megértés kedvéért csak a mi elhagyott Magyarországunkat említem. Vájjon a magyar értelmiség józan része, a munkásság és a parasztság nagy többsége azért kivánta-e a mert még a tagegyesületek tagjai — néhol a vezetőség is — régi “feudális” Magyarország kétségtelen hibáinak kiküszöidegenül, bizonytalanul, kételyekkel terhelten állnak a Sző- bölését, hogy helyébe az orosz bolsevizmust kapja? Vagy i 2 ' 1 . i- í__________j i /1 i i • i • ✓ . i i vétséggel szemben. másszóval: támogatták volna-e annakidején azt a bizonyos f Az Óhaza sorsán való segíteni akarás azt kívánná tőlünk, hogy vegyük fel a kapcsolatokat a Kanadában élő többi nemzetiség hasonló szervezetével, mert hangunk akkor sokkal erősebb lesz. Szerintem elsősorban azokról a nemzetiségekről van szó, amelyekkel az Óhazában évszázadokon keresztül együttéltünk és továbbra is együtt akarunk élni. (szlovákok, horvátok, erdélyi románok) és azokkal, amelyek — akár tetszik, akár nem — szomszédaink voltak a múltban és leszijek a jövőben is) osztrákok, németek, lengyelek, románok, szerbek.) Ha majd egy nemzetközi tiltakozó gyűlésen a 4000 ukrán, 2000 lengyel és sokszáz egyéb nációbeli mellett Toronto 10.000 főnyi magyarságából nemcsak 16-an (mond és ird 16) fognak magyarok felvonulni, akkor számithatunk a kölcsönös támogatásra. És ha majd a hősök napján nem 4-5 magyar lopakodik az emlékmű megkoszorúzására, akkor lesz te, , . . , , , , .... kintélyünk, súlyúnk és szóbaállnak velünk. S ha majd lesz az ban foglalt “a bevándorlóknak az uj haza életébe való heil-(ganda hazugságoknak s magunk es nemzetünk sírásóivá le- j ottawai parlamentnek magyar képviselője is, akkor a memoleszkedését és elhelyezkedését elősegítse.” i hetünk. 1 - - - - - .......... Ez lényegében emberbaráti kötelesség, amelyben a ma-' Ehhez a tisztánlátáshoz akar segítségül lenni a Szövet - gyarság minden népek között a legelső helyen áll. Hogy pe- j ség. Ha már a politikánál tartunk, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy ez a politizálás, amely nem más, mint önvédelem — belefér egy társadalmi egyesület keretébe. (Ilyen a K. M. Sz. is.) S ezt semmilyen kanadai törvény nem tiltja. Ellenben a Szövetségre nézve végzetes lenne ha bármilyen Az Elnökség munkáját ólomsulyként akadályozza a kö- i “népfrontot” (szoc- dem. kom. párt) ha fel tudták volna mérzöny, a megnemértés és a támogatás mondhatni teljes hiá- I n* e támogatás következményeit? ' ! Avagy: a.politikába való beleszólás joga kell, hogy mély 2. Eddig az Elnökség semmit sem tett — mert nem volt j felelősség érzettel és tisztánlátással párosuljon, mert ha nem hozzá semmi eszköze — hogy az alapszabályok 5b. pontjá- úgy van, könyen áldozatai leszünk ügyesen feltálalt, propanya. dig nemcsak a magyar szivek, hanem a zsebek is megnyílnak, ha arra szükség van, azt a nemrégiben vizbefulladt szülők árváinak felsegélyezésére a K.M.U- által rendezett gyűjtése eredménye mutatja. De mennyivel többre mennénk, ha az elesett magyarok könnyeit nem egy-egy egyesület, vagy egy emberséges uj- ] politikai párt, társadalmi osztály, vagy felekezet szempontság gyűjtése próbálná letörölni, hanem 1.00.000 magyar megszervezett segitőkészsége. Itt sem az akaratban van a hiány, hanem a szervezetlenségben. Az óhazából újonnan jövők még koldusabb körülmények között érkeznek, mint ezelőtt 30-40 évvel az u.n. régi kanajából politizálnánk, vagy olyan kérdések felett vitatkoznánk, amelyeknek eldöntése nem ránk tartozik. (Államforma, alkotmány, stb-) 4. 5c. pont “a tagegyesületnek harmonikus együttműködését” akarja biztosítani. E téren az Eldások. Nemcsak azért, mert puszta életükön kivül egyebet j nökség csak az egyes esetekben elfoglalt álláspontjának és nem tudtak kihozni, az óhazából, hanem azért is, mert a há- indokainak közlésével kezdeményezhet. De az együttműköborus propaganda által rájuk sütött fasiszta, feudális és egyéb bélyegek még mindig égetik a lelkeket. Milyen nemes dolog lenne, ha ezeket a testben és lélekben összetört magyadést az egyes tagegyesületek, vezetőségeinek kell élettel megtölteni, megvalósítani azáltal, hogy saját egyesületeik munkájának vezetésén kivül — amibe a Szövetségnek semmi berokat valaki fogná s ha pénzt nem Is, de legalább embersé-< leszólása nincs és nem is lehet, — arra is találnak módot és j randumok is el fognak intéződni 6. Az elmondottakkal iparkodtam rámutatni azokra a feladatokra, amelyek a Szövetséget méltóvá teszik a kanadai magyarság képviseletére és az összmagyarság megbecsülésére. Nem a türelmetlenség vezet. Tudom azt, hogy a vázolt feladatok végrehajtása időt kíván és a Szövetség megerősödését- Ámde ne feledjük el, hogy 'az atomkorszak kezdetén élünk. Az események már nem a postakocsi kocogásával haladnak, hanem a rakétarepülőgépek 1000 mérföldes óránkénti sebességével. Ha arra akarunk várni, hogy mint az USA- beli magyar Szövetség, — majd 50 év múlva kezdünk hozzá a feladatokhoz, az események elrohannak, mellettünk és elsodornak bennünket anélkül, hogy beleszólhatnánk saját, vagy fajtánk sorsába. Az elmúlt két év megmutatta a hibákat és lehetőségeket és tisztázta a célkitűzéseket. Itt az ideje annak, hogy —bár csak fokról fokra, — de hozzákezdjünk a komoly munkához. Folytatása a harmadik oldalon. CSEPP A TENGERBEN---------o-------A Torontoi Baj társak, egyik Családi Estjük bevételét, a még mindig Európában siny lődő magyar testvéreink se- ' gélyezésére fordították. A 220 fontos ruhaküldeményt —amely a többi között 14 télikabátot ( 24 férfi öltönyt, 36 kosztümöt és női ruhát, 200 drb. gyermek ruhát, 36 pár harisnyát, bébi kelengyét és egyéb ruhaneműt tartalmazott, az alábbi levélben most nyugtázta v- Marton Béla az Innsbruck-i Social Service magyar osztályának vezetője: “Torontóban január 16-án feladott 11 csomag cimünkre megérkezett. Fogadják kérem a magyar sorsközösséget átérző támogatásukért mind a magunk, mind az adományban részesülő magyarok nevében őszinte köszönetünket. A csomagok tartalma valóban használható, jó ruhanemű volt és igy tényleg segítséget jelentett menekült testvéreinknek. Kérjük, hogy a jövőben sem feledkezzenek meg a legnagyobb részt még mindig düledező barakkokban élő honfitársainkról, akiknek nem volt és nem is igen lesz módjában kivándorolni. Az ittmaradottak helyzete már azért is mind nehezebb lesz, mert a megszálló csapatok leépítésével azaz nagyrészük eltávozásával az eddig tőlük kapott különböző segítség megszűnt. Ezért fokozottan hálásak vagyunk bármely küldeményért, amivel a gondozásunkra bízottakon segíthetünk.” A rövid hivatalos levél is sejtetni engedi az odaát rekedt és egyre nagyobb nehézségekkel küzdő magyar véreink helyzetét. A Torontoi Raj társak elismerésre méltó küldeménye azönban csak csepp a tengerben. De, ha Toronto húszegynéhány és Kanada közel 500 különböző magyar egyesülete követné a bajtársi példát, úgy tényleg arról számolhatnánk be, hogy teljesítettük magyar kötelességünket és nem felejtkeztünk meg a legnagyobb részt még mindig düledező barakkokban élő és segítségre szoruló honfitársainkról.---------------o-------------SZERKESZTŐI ÜZENETEK ——o----“Előrelátó János” Ha a butaság fájna, ön egész nap orditana. “Sokak nevében” A fenti üzenetünk önnek is szól és minden névtelenül firkáló rongyembernek. Egyébként a kutya ugat, a karaván halad. P. S. Hamilton. Köszönjük kedves sorait, amely a tisztességesen gondolkodó magyaroknak a véleményét fejezi ki. Egyik számunkban közölni fogjuk. Id. M. F. Montreal. Beküldött Írását közölni fogjuk, csak egy kis türelmet kérünk- Fáy, Brantford. Kézirata nem közölhető. Versei jók, de egyelőre a rengeteg felhalmozott anyag miatt azok közlésére nem kerülhet sor. Dr. Szabó, Cleveland. Az ügyben lépjen érintkezésbe Nagy Károllyal, Hungarian House, Delhi, Ont. I. B. Calgary. Nem maradunk neki adósak. E. F. Montreal. Csakis “kizárólag” érdekel- Szives üdvözlet. MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi magyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Rózsa László a clevelandi rádió adásában március 15-én emlékünnepélyt sugároz A torontói CKFH rádióállomás a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály-Cim: Hungarian Souvenir 11 Braenar Ave., Toronto.
