Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-13 / 11. szám

KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 március 13 ges magyar szeretetet mutatna feléjük. S még jobb lenne — ha pár napra, amig munkát találnak — legalább egy szalma­­j zsákot és egy falás kenyeret adnának nekik azok a magya­időt; hogy az általános magyar ügyekre (lásd a Szövetség célkitűzéseit) is felhívják a tagok figyelmét s eleget tegye­nek az általuk létrehívott Szövetség iránt vállalt kötelezett­•I rok, akiknek vagyont adott az Isten. Kívánom, és Hazánknak ségeiknek. is érdeke, hogy minél több jómódú magyar éljen Kanadában A tagegyesületek vezetőinek kell képezni azt a láncsze-Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Valaszbólyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. eeesessoeososesooeeoeoscsesoogoseeecoosoeeosoeoes és mindenütt szerte a világban De ha szivük nem mozdul met, mely a Szövetségbe tömörült egyesületi tagok és az ál­­meg a nyomorgó magyarok láttán, akkor nem jobbak a régi, taluk demokratikus úton megválasztott elnökség közötti el­gazdagoknál, akiknek Ikárörvendenek. megérdemelt romlásán olyan sokan engedhetetlen összeköttetést képezi. Az együttműködést az egy helyen lévő tagegyesületek-Tömöry Jenő szkv. vezérőrnagy, a Kanadai Magyarok Szövetsége elnökének székfoglaló beszéde De nemcsak az ujkanadásokról van szó. A régiek között j ben kell elkezdeni. Ennek elérése céljából elengedhetetlen a is vannak elesettek, betegek, munkában megrokkant, ma-' már 2 év óta húzódó helyi csoportok haladéktalan megalko­­gukra maradt öregek, akikre szintén rá kellene borítani a tása, amire az Elnökség külön körlevélben fogja felkérni a krisztusi szeretet unalomig prédikált palástját! Első teendő lenne e téren egy szociális központi szerve­zet felállítása, mely számbavenné a teendőket, nyilvántarta­ná egyrészt a támogatásra szorulókat, másrészt felkutatná a segélyforrásokat és munkalehetőségeket. Ha évente csak egy gyüjtőnapot rendeznénk, s ez alka­lommal minden jól kereső magyar csak egy pakli cigaretta, vagy egy gallon benzin árát adná elesett honfitársaink meg­segítésére, már lehetne egy kis segélyalapot létesíteni, s eb­ből nyilvános elszámolás és ellenőrzés mellett apró segélye­ket és kölcsönöket folyósítani. Nem volna elérhetetlen vágy­álom néhány év múlva egy magyar menház, később egy ma­gyar kórház felállítása sem, ahol kitűnő magyar orvosok a mostani léleknélküli kórházi ápolás költségeinek feléért, sze­retetteljes kezeléssel adnák vissza a betegek egészségét. Az alaptőkét ügyes propagandával, előadások, mulatságok, ün­nepélyek rendezésével lehetne előteremteni. 8. Az alapszabály 5b. pontjának azzal a részével, mely világnézeti felvilágosítást is kíván a Szövetségtől — külön akarok foglalkozni. Ennek a pontnak az alapszabályokba való felvételét an­nak idején a magunk és- gyermekeink jövője iránti felelős­tagegyesületeket. 4. Végül is az 5d. pontra akarok kitérni, amely a magyar nemzet történelmi igazságainak és kulturértékeinek megis­mertetését és megvédését kívánja a Szövetsgtől. Ez az a pont, amelynek alkalmazásában sajnos még az Elnökség tag­jai között is merültek fel nézeteltérések, s mivel régi Hazánk mai eltiportságában és lakóinak tökéletes elnémitottságában ez a kérdés a legfontosabb és a legégetőbb, feltétlenül szük­ségesnek tartom, hogy a közgyűlés tisztázza ezt a kérdést és állapítsa meg félreérthetetlenül azt a határt, ameddig fajtánk védelmében elmenni kötelességünk. Magyarok vagyunk és Kanadában szabad földön élünk. Ez a szimpla kettős tény megszabja azt, hogy mit kell ten­nünk, s hogy mit tehetünk. Kanadának nincs olyan törvénye, amely megtiltaná, hogy rabbá tett, elnémított és halálraítélt régi Hazánk fel­szabadítását kivánjuk és ezen munkálkodjunk. Senkisem kí­vánja, hogy beleegyező hallgatással asszisztáljunk régi Ha­zánk sirbatételéhez! Ellenkezőleg, 13 millió magyar egyet­len reménye és kívánsága az, hogy helyettük, akik nem szólhatnak, szóljanak azok, akik beszélhetnek. Annál inkább kötelességünk ez, mert a magyarságnak nincs olyan politikai TISZTELT KÖZGYŰLÉS, KEDVES MAGYAR TESTVÉREIM ! Az elhangzott titkári jelentésből értesültek arról a mun­káról, amit a Szövetség fennállásának első 2 évében végzett. Kétségtelen, hogy valamit tettünk és valami eredményt is értünk el. A Kanadában élő magyarságban felébresztettük ... a Szövetség létezésének tudatát, s tudomására hoztuk ezt e V* Sle ,yez_,e A ' Kanada kormányának is. Rendeztünk egy pár jól sikerült ün­nepélyt s ezzel értékes magyar propagandát végeztünk. Né­hányszor alkalmunk volf a Kanadában élő többi nemzetisé­gekkel közösen készített különféle memorandumokkal a bol­­seviki elnyomatás alatt élő népek szenvedéseire rámutatni, s a szabad Nemzetek közbelépését kértük. Ennél többet az Elnökség nem tehetett, mert nem kap­tuk meg azt a támogatást, amely minden komoly és ered­ményes munkának elengedhetetlen alapfeltétele. De ha vé­gigolvassuk a Szövetség alapszabályaiban lefektetett célkitű­zéseket — miket a Szövetség Elnökségének feladataként kell tekintenie — akkor tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy az el nem végzett feladatok súlya erősen lenyomja a mérleg eredményeinek serpenyőjét. 1. Az “alapszabály” 5. pontja “Kanada magyarságának egységes képviseletét” az 5b. pont pedig “érdekeinek védel­mét” kívánja meg. Ez azt jelenti, hogy legelőször fel kellene venni a kap­csolatokat azokkal a szervekkel, melyek felé a képviselet és az érdekvédelem kívánatos. Elsősorban a kormánnyal és pedig azzal a szándékkal, hogy a magyarság ügyeiben a kormány a Szövetséghez for­duljon tájékoztatásért, hallgassa meg javaslatainkat és — mindkét fél érdekében — ennek figyelembevételével döntsön. Kanada még sokáig nemzetiségi állam marad s igy nem­zetiségeinek óhajaival számot kell vetnie Ezt meg is teszi és tudomásunk van arról, hogy a kormány évente milliókat for­dít arra, hogy nemzetiségeinek kívánságait, mozgalmait megismerje, s azokat zökkenésmentesen tudja az állami kö­zösségbe bevezetni. Kizárólag rajtunk múlik, hogy a kor­mány munkájába — mindkét fél érdekében — eredményesen bekapcsolódj unk. A bekapcsolódásnak azonban előfeltételei vannak! Az egyik az, hogy Kanada hazafias érzésű magyarsága megért­se a Szövetség szükségességét és kívánja, hogy érdekeit kép­viseljük. A másik pedig az, hogy Kanada kormánya is tudja és érezze, hogy a Szövetség mögött a hazafias kanadai ma­gyarság egységesen áll, s ennek következtében érdemesnek találja az Elnökség útján a kapcsolatok felvételét. Ámde az egységtől még nagyon messze vagyunk! Nemcsak azért, mert a kanadai magyar egyesületek te­kintélyes része — éppen a Szövetség célkitűzéseinek nem­ismeretében, vagy azok felől tudatosan hamisan informálva — még mindig nem tagja a Szövetségnek, hanem azért is, ségünk, valamint Uj Hazánk iránti köteles hűségünk kívánta, j vezetőszerve, amely a Nemzet élniakarását szüntelenül bele- A bolsevista felszabadítás rettenetes következményeire a- harsogná a nagyothalló nyugati nemzetek fülébe. Nincs, aki karjuk felhívni honfitársaink és rajtuk keresztül Kanada la- visszakövetelné a Szibériában halódó százezreket, nincs aki kosságát, mert őszintén kivánjuk, hogy Kanada ne legyen ré­a fogolytáborrá tett Magyarország felszabadítását tenné fő­szévé azoknak az “áldásoknak”, amik elől 18 millió európai j feladatává, aki az ország kirablása ellen tiltakoznék, aki a menekült el, — s amely “áldások” az otthoni magyarság éle­­reszélyeztetik. A bolsevista világnézet ellen csak a kereszt énv demok­rácia világszemlélete veheti fel eredményesen a küzdelmet s ebben a küzdelemben támogatni akarjuk az egyházak felvi­lágosító munkáját. Kétségtelen, hogy ebben a kérdésben politika van. S mi­vel a politikától sokan babonás félelemmel irtóznak, enged­jék meg, hogy erre a kérdésre is kitérjek- , Mi a politika? Görög eredetű szó, amely ügyességet, ü­­gyeskedést jelent. Ma már ezzel a szóvá1 illetnek minden cél­tudatos vezetési tevékenységei, legyen akár egy állam, egy^áll a gátra, — majd ha kell — Kanadáért is. Ezt pedig csak vállalat, vagy a magánember életének berendezéséről szó. »az fogja megtenni, aki odahaza is dolgozott s a magyarság- Mert a magánéletnek is van politikája, azaz vezető gon- íért is fegyvert fogott. Békében becsületesen dolgozó polgá­­dolata. Mégpedig nemcsak az, amit az állampolgárok a közsé- i rokra, háborúban pedig önfeláldozó katonákra van szüksége kegyetlenül meggyalázott magyar nők százezreinek tragédiá­ját, az ország eloroszositását a nyugati közvélemény elé tár­ná és pedig nemcsak alkalomszerűen, hanem szüntelenül. Mindezek a feladatok a szabad földön élő magyarságra hárulnak, s abból Kanadának is ki kell venni a részét. S ezt vezetni, magyarságunk tudatát ébrentartani, a Szövetség dolga. És meg is tehetjük, mert Kanada azt sem kívánja tő- j lünk, hogy megtagadjuk magyar származásunkat. Felelős kanadai vezetők szájból nem egyszer, — legutóbb március 15-én és augusztusban hangzott el az a vélemény, hogy jó kanadai_csak az lehet, aki becsben tartja régi hazáját is. Ki­gi proviciális vagy dominiális képviselők választásakor gya­korolnak, hanem a mindennapi életben is. Mikor a háziasszony bevásárlásokat eszközöl, amikor a férj újságot olvas, politizál. De még abban is politika van, hogy milyen iskolába járassuk gyermekeinket, mert hiszen az iskolák az állam politikájának nevelési eszközei is! Kanadának is. S a magyar mindkét szempontból első helyen áll. Azzal nem teszünk szolgálatot a magyarságnak, ha bel­ső harcainkat kiteregetjük, s kijelentjük, hogy Kanada ma­gyarságának 20-25 százaléka kommunista, — ami először is nem igaz, — másodszor pedig fegyvert ad az ellenünk ma is A politika ma már nemcsak egyes uralkodók, elnökök,' áskálódó ellenségeink kezébe. miniszterek, vagy csoportok kizárólagos joga és kötelessége, Sokkal jobban tennénk, ha arról beszélnénk és arról cik­de minden egyes emberé is. Mégpedig azon egyszerű okból, keznénk, hogy a magyarság Európa legrégibb kulturnemzete; kifolyóan, hogy a politikai döntések kihatásait az állam min­den egyes polgára viselni kénytelen. Ez az oka annak, hogy a népek évezredes küzdelmet folytattak és folytatnak még ma is azért, hogy a politikába vagy másszóval sorsuk irányításába beleszólhassanak. Ez a beleszólás gyakorlatilag a választások alkalmával leadott szavazatok formájában érvényesül. A politikába való befolyásról való lemondás tehát visz­­szaesést és az évezredes küzdelem által kivivott jogok fel­adását jelentené. Ami annál nagyobb dőreség lenne, mert a nem politzálók helyett renedsen mások politizálnak s ezzel az átadott joggal — megbízóik kárára — gyakran visszaél­nek. melynek ősnépei már 2500 évvel Krisztus előtt rendezett ál­lami keretben éltek a Volga mentén s virágzó kultúrával, ke­reskedelmi és ipari ismeretekkel ajándékozták meg az akkor még barbár indogermán népeket. S inkább arra mutatnánk rá, hogy a magyarok 64 évvel évvel korábban koronáztak ki­rályt, mint az angolok, vagy azokról a szolgálatokról beszél­nénk, amit az európai kultúrának tettünk, amely szolgála­tokban elvéreztünk. Büszke, hatalmas kultúrájú, nagyhatalmú, nemes nem­zetnek vagyunk leszármazottai s erre önérzetesen kell rámu­tatnunk. Magyarságunkat, múltúnkat, vállalnunk kell, hogy faj­tánk jövőjéért dolgozhassunk, mert egyszer mindenért szá-Európa pusztulása és az egész emberiség felett lebegő 1 mot fog kelleni adnunk. atomháború kisértete mind csak annak következménye, hogy I a jóhiszemű és nem politizáló, vagy talán arra nem is érett embermilliók áldozatául estek ügyesen formulázott jelszavak­nak, s jóhiszeműen támogattak olyan államrendszereket és vezetőket, akik ezzel a bizalommal visszaéltek, s hatalmukat a rombolásra használták fel-A megértés kedvéért csak a mi elhagyott Magyarorszá­gunkat említem. Vájjon a magyar értelmiség józan része, a munkásság és a parasztság nagy többsége azért kivánta-e a mert még a tagegyesületek tagjai — néhol a vezetőség is — régi “feudális” Magyarország kétségtelen hibáinak kiküszö­­idegenül, bizonytalanul, kételyekkel terhelten állnak a Sző- bölését, hogy helyébe az orosz bolsevizmust kapja? Vagy i 2 ' 1 . i- í__________j i /1 i i • i • ✓ . i i vétséggel szemben. másszóval: támogatták volna-e annakidején azt a bizonyos f Az Óhaza sorsán való segíteni akarás azt kívánná tő­lünk, hogy vegyük fel a kapcsolatokat a Kanadában élő töb­bi nemzetiség hasonló szervezetével, mert hangunk akkor sokkal erősebb lesz. Szerintem elsősorban azokról a nemzeti­ségekről van szó, amelyekkel az Óhazában évszázadokon ke­resztül együttéltünk és továbbra is együtt akarunk élni. (szlovákok, horvátok, erdélyi románok) és azokkal, ame­lyek — akár tetszik, akár nem — szomszédaink voltak a múltban és leszijek a jövőben is) osztrákok, németek, len­gyelek, románok, szerbek.) Ha majd egy nemzetközi tiltakozó gyűlésen a 4000 uk­rán, 2000 lengyel és sokszáz egyéb nációbeli mellett Toronto 10.000 főnyi magyarságából nemcsak 16-an (mond és ird 16) fognak magyarok felvonulni, akkor számithatunk a kölcsö­nös támogatásra. És ha majd a hősök napján nem 4-5 ma­gyar lopakodik az emlékmű megkoszorúzására, akkor lesz te­, , . . , , , , .... kintélyünk, súlyúnk és szóbaállnak velünk. S ha majd lesz az ban foglalt “a bevándorlóknak az uj haza életébe való heil-(ganda hazugságoknak s magunk es nemzetünk sírásóivá le- j ottawai parlamentnek magyar képviselője is, akkor a memo­leszkedését és elhelyezkedését elősegítse.” i hetünk. 1 - - - - - .......... Ez lényegében emberbaráti kötelesség, amelyben a ma-' Ehhez a tisztánlátáshoz akar segítségül lenni a Szövet - gyarság minden népek között a legelső helyen áll. Hogy pe- j ség. Ha már a politikánál tartunk, szükségesnek tartom meg­említeni, hogy ez a politizálás, amely nem más, mint önvéde­lem — belefér egy társadalmi egyesület keretébe. (Ilyen a K. M. Sz. is.) S ezt semmilyen kanadai törvény nem tiltja. Ellenben a Szövetségre nézve végzetes lenne ha bármilyen Az Elnökség munkáját ólomsulyként akadályozza a kö- i “népfrontot” (szoc- dem. kom. párt) ha fel tudták volna mér­­zöny, a megnemértés és a támogatás mondhatni teljes hiá- I n* e támogatás következményeit? ' ! Avagy: a.politikába való beleszólás joga kell, hogy mély 2. Eddig az Elnökség semmit sem tett — mert nem volt j felelősség érzettel és tisztánlátással párosuljon, mert ha nem hozzá semmi eszköze — hogy az alapszabályok 5b. pontjá- úgy van, könyen áldozatai leszünk ügyesen feltálalt, propa­nya. dig nemcsak a magyar szivek, hanem a zsebek is megnyíl­nak, ha arra szükség van, azt a nemrégiben vizbefulladt szü­lők árváinak felsegélyezésére a K.M.U- által rendezett gyűj­tése eredménye mutatja. De mennyivel többre mennénk, ha az elesett magyarok könnyeit nem egy-egy egyesület, vagy egy emberséges uj- ] politikai párt, társadalmi osztály, vagy felekezet szempont­­ság gyűjtése próbálná letörölni, hanem 1.00.000 magyar meg­szervezett segitőkészsége. Itt sem az akaratban van a hiány, hanem a szervezetlenségben. Az óhazából újonnan jövők még koldusabb körülmények között érkeznek, mint ezelőtt 30-40 évvel az u.n. régi kana­jából politizálnánk, vagy olyan kérdések felett vitatkoznánk, amelyeknek eldöntése nem ránk tartozik. (Államforma, al­kotmány, stb-) 4. 5c. pont “a tagegyesületnek harmonikus együttmű­ködését” akarja biztosítani. E téren az El­dások. Nemcsak azért, mert puszta életükön kivül egyebet j nökség csak az egyes esetekben elfoglalt álláspontjának és nem tudtak kihozni, az óhazából, hanem azért is, mert a há- indokainak közlésével kezdeményezhet. De az együttműkö­borus propaganda által rájuk sütött fasiszta, feudális és e­­gyéb bélyegek még mindig égetik a lelkeket. Milyen nemes dolog lenne, ha ezeket a testben és lélekben összetört magya­dést az egyes tagegyesületek, vezetőségeinek kell élettel meg­tölteni, megvalósítani azáltal, hogy saját egyesületeik mun­kájának vezetésén kivül — amibe a Szövetségnek semmi be­rokat valaki fogná s ha pénzt nem Is, de legalább embersé-< leszólása nincs és nem is lehet, — arra is találnak módot és j randumok is el fognak intéződni 6. Az elmondottakkal iparkodtam rámutatni azokra a feladatokra, amelyek a Szövetséget méltóvá teszik a kanadai magyarság képviseletére és az összmagyarság megbecsülé­sére. Nem a türelmetlenség vezet. Tudom azt, hogy a vázolt feladatok végrehajtása időt kíván és a Szövetség megerősö­dését- Ámde ne feledjük el, hogy 'az atomkorszak kezdetén élünk. Az események már nem a postakocsi kocogásával ha­ladnak, hanem a rakétarepülőgépek 1000 mérföldes óránkén­ti sebességével. Ha arra akarunk várni, hogy mint az USA- beli magyar Szövetség, — majd 50 év múlva kezdünk hozzá a feladatokhoz, az események elrohannak, mellettünk és el­sodornak bennünket anélkül, hogy beleszólhatnánk saját, vagy fajtánk sorsába. Az elmúlt két év megmutatta a hibákat és lehetőségeket és tisztázta a célkitűzéseket. Itt az ideje annak, hogy —bár csak fokról fokra, — de hozzákezdjünk a komoly munkához. Folytatása a harmadik oldalon. CSEPP A TENGERBEN---------o-------­A Torontoi Baj társak, e­­gyik Családi Estjük bevételét, a még mindig Európában siny lődő magyar testvéreink se- ' gélyezésére fordították. A 220 fontos ruhaküldeményt —a­­mely a többi között 14 télika­bátot ( 24 férfi öltönyt, 36 kosztümöt és női ruhát, 200 drb. gyermek ruhát, 36 pár harisnyát, bébi kelengyét és egyéb ruhaneműt tartalma­zott, az alábbi levélben most nyugtázta v- Marton Béla az Innsbruck-i Social Service magyar osztályának vezetője: “Torontóban január 16-án feladott 11 csomag cimünkre megérkezett. Fogadják kérem a magyar sorsközösséget át­­érző támogatásukért mind a magunk, mind az adomány­ban részesülő magyarok ne­vében őszinte köszönetünket. A csomagok tartalma való­ban használható, jó ruhane­mű volt és igy tényleg segít­séget jelentett menekült test­véreinknek. Kérjük, hogy a jövőben sem feledkezzenek meg a legnagyobb részt még mindig düledező barakkok­ban élő honfitársainkról, a­­kiknek nem volt és nem is igen lesz módjában kivándo­rolni. Az ittmaradottak hely­zete már azért is mind nehe­zebb lesz, mert a megszálló csapatok leépítésével azaz nagyrészük eltávozásával az eddig tőlük kapott különböző segítség megszűnt. Ezért fo­kozottan hálásak vagyunk bármely küldeményért, amivel a gondozásunkra bízottakon segíthetünk.” A rövid hivatalos levél is sejtetni engedi az odaát re­kedt és egyre nagyobb nehéz­ségekkel küzdő magyar vére­ink helyzetét. A Torontoi Raj társak elis­merésre méltó küldeménye a­­zönban csak csepp a tenger­ben. De, ha Toronto húszegy­néhány és Kanada közel 500 különböző magyar egyesülete követné a bajtársi példát, úgy tényleg arról számolhatnánk be, hogy teljesítettük magyar kötelességünket és nem fe­lejtkeztünk meg a legnagyobb részt még mindig düledező barakkokban élő és segítségre szoruló honfitársainkról.---------------o-------------­SZERKESZTŐI ÜZENETEK ——o----­“Előrelátó János” Ha a buta­ság fájna, ön egész nap ordi­­tana. “Sokak nevében” A fenti üze­netünk önnek is szól és min­den névtelenül firkáló rongy­embernek. Egyébként a kutya ugat, a karaván halad. P. S. Hamilton. Köszönjük kedves sorait, amely a tisztes­ségesen gondolkodó magya­roknak a véleményét fejezi ki. Egyik számunkban közöl­ni fogjuk. Id. M. F. Montreal. Beküldött Írását közölni fogjuk, csak egy kis türelmet kérünk- Fáy, Brantford. Kézirata nem közölhető. Versei jók, de egy­előre a rengeteg felhalmozott anyag miatt azok közlésére nem kerülhet sor. Dr. Szabó, Cleveland. Az ügy­ben lépjen érintkezésbe Nagy Károllyal, Hungarian House, Delhi, Ont. I. B. Calgary. Nem maradunk neki adósak. E. F. Montreal. Csakis “kizá­rólag” érdekel- Szives üdvöz­let. MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. Felhívjuk olvasóink figyel­mét arra, hogy Rózsa László a clevelandi rádió adásában március 15-én emlékünnepélyt sugároz A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály-Cim: Hungarian Souvenir 11 Braenar Ave., Toronto.

Next

/
Thumbnails
Contents