Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-06 / 10. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után ßuzgö imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty largest '*-***«4<M®*l Anti-Communist weekly in the Hungarian language Edited and Published at 362 Bathurst St« Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 4 évfolyam március Ára : 10 Cent. Toronto, 1954 március 6 NACIONALIZMUS: A fiatal népek gyerekbetegsége------------o----------­AZOK AZ ORSZÁGOK, amelyekből most egyre-másra forradalmakat, puccsokat, rendszerváltozásokat jelentenek, tulajdonképpen nagyon régi birodalmak maradványai. Per­zsia, Egyiptom, Arábia, India, — évezredekkel ezelőtt fenn­álló, ősi, nagyrészt elpusztult kultúrák romjain keltek uj é­­letre, s amikor az Egyesült Nemzetek alapokmányának alá­írásakor a nagyhatalmak elhatározták, mely népeket tekin­tenek eléggé érettnek és önállónak arra, hogy eddigi gyar­mati, dominioni, vagy másképpen másodranguvá minősített közjogi helyzetük helyett teljes szuverénitást kapjanak, nagy mértékben befolyásolta őket az az ódon nimbus, amely ezek­nek a népeknek ókori történelméből fakad. AZ ŐSI EGYIPTOM, amely Krisztus születése előtt 3 évezreden át az akkori legmagasabb emberi kultúra hordozó­ja volt, — A Perzsa Birodalom, amely a babiloniak és szumé­­rok bölcsője volt, ahol az Írást feltalálták, majd Nagy Sán­dor korában az egész hellén világot meghóditó világbiroda­lommá szélesült,—Arábia, ahol a világ legrégibb városai buk­kannak *ki a Sivatag homokjából, — India, amelynek földjén születtek meg a mai európai nyelvek, művészetek, — ma, a huszadik század közepén csak mint néhányéves csecsemő-ál­lamok élnek. S mint az lenni szokott, egyikük sem tanult sa­ját történelméből, hanem ehelyett elvakult nacionalista po­litikát folytat a tapasztaltabb nyugati népekkel szemben. Ennek a politikának csak két útja van: vagy erőszakot erő­szakra halmoz, ami a nagyhatalmak reakcióját váltja ki, ▼agy áldozatául esik a belső pártküzdelmeknek, elgyengül és belehullik valamelyik imperialista hódító karmai közé. EGYIPTOMBAN, mint tudvalevő, tavaly tavasszal az 57 éves Naguib ezredes katonai puccsal magához ragadta a hatalmat, elkergette a korrupt Faruk királyt és szélső nacio­nalista jelszavak alatt angolellenes politikát kezdett “Ki az angolokkal Szuezből” és “Szudán Egyiptomé” felkiáltással. Az angolok higgadtan és hűvösen fogadták az egyiptomi han­­dabandázást. Egyiptom ma sincs közelebb Szuez elfoglalá­sához, mint Neguib uralomrajutásakor volt. Minthogy azon­ban Naguib okos lévén, másféléves uralma alatt szordinát tett a hangjára, s bár terveiről formaszerint nem mondott le, mégis hajlandó volt egy Angliának is megfelelő modus viven­­dit elfogadni. De aki a nacionalista tűzzel játszik, nem képes a tűzvészt eloltani. Az elmúlt héten Naguib kormányának hadügyminisztere, Nasser, egy 37 éves moziszinész külsejű diktátor jelölt, elmozdította Naguibot, elfoglalta a helyét és Naguibot őrizetbe vétette. Három napi palotaforradalom után Nasser megkegyelmezett Naguibnak, akit a hatalomnélküli cimet jelentő köztársasági elnöki cimmel ruházott fel. De en­nek a kegyelemnek az volt a feltétele, hogy Naguib köteles szállítani Egyiptomnak a szudáni parlament csatlakozó nyi­latkozatát. Naguib meg is jelent a szudáni vadonatúj parla­ment ülésén, ahol részben üdvrivalgás, részben halálos fenye­getések özöne fogadta. A folytatás pontosan az volt, amit várni lehetett: Khartoumban, Szudán fővárosában vér folyt; a rendőrség rálőtt a tüntető tömegre, amelyet a még Egyip­tomnál is szélsőbb szudáni nacionalisták iázitottak fel. A tö­meg megostromolta a brit helytartó palotáját, melyet a kato­naság védett. A végeredmény: 27 halott Khartoumban azért, mert Nassemek nem volt elég a Naguib-féle mérsékelt na­cionalista politika. A HELYES KÖVETKEZTETÉS jedig az, hogy sem Egyiptom, sem Szudán nem érettek arra, hogy önálló politi­kát folytassanak, pláne az angolok ellen, akikre gazdasági­lag teljes mértékben rá vannak útalva. SZÍRIÁBAN, AMI A RÉGI ARÁBIA egyik részének a neve — három éve volt katonai puccs. A 76 éves államel­nököt elmozdította Shishekly ezredes, aztán átvette a teljes polgári és katonai hatalmat és üres jelszavak hangoztatásá­ul — nem csinált semmit. De ez sem felelt meg a pártellen­tétek során bebörtönzött politikusoknak. Három nappal ez­előtt megbuktatták Shisheklyt, aki Libanonba menekült, majd a most már 79 éves Hachem elAttasi vonult be helyet­te Damaskuszba, Szíria fővárosába. A rehabilitált elnök uj miniszterelnöke, Yafi, szintén nacionalista programmal in­dul a kiirandó ui választásokon. DE A KÖZELMÚLTBAN ugyancsak a nacionalizmus hi­bájába esett az eddig sok bölcsességet mutatott Pandit Nehru is. Tudvalevő, hogy Pakisztán és India a mohamedán és buddhista India két nagy állama egymással ellenséges vi­szonyban vannak a Kashmir fensík birtoka miatt, amelyet in­diai csapatok tartanak megszállva, a terület kormányzása a­­zonban az Egyesült Nemzetek mandátuma alatt folyik, s a hatalmat egy száztagú állandó nemzetközi bizottság gyako­rolja, melynek 14 amerikai tagja van. MINT MÚLT SZÁMUNKBAN JELEZTÜK, az USA ka­tonai szerződést kötött Pakisztánnal és hasonló szerződést ajánlott fel Indiának. Nehru a szerződést nem fogadta el, sőt közölte, hogy a Pakisztánnal kötött szerződés következtében az USA már nem semleges a kashmiri kérdésben, s így a UN A VILÁ6 KÖRÜL ADANAUER TERVE: FRANCIA-NÉMET KÖZÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁG LÉTREHOZÁSA-----------o-----------­Konrad Adenauer, Nyugatnémetország kancellárja nyilatkozatot tett, amelyben azt ajánlotta, hogy a Franciaország és Németor­szág közötti évszázados ellentét végleges ki­küszöbölésére fűzzék a politikai szálakat oly szorosra, hogy a két ország polgárai közös állampolgárságot kapjanak. Adenauer ajánlata nagyjából ugyanazon a síkon mozog, mint Churchill hires 1940-es terve, amikor a németek által megszállt Fran­ciaország minden polgárának közös angol­francia állampolgárságot kínált fel. A német állaníférfi rendkívül világosan fejtette ki, hogy a berlini konferencián a Szovjet oly félreérthetetlenül hangsúlyozta, 'vhogy egész Európában hegemóniára törek- I szik, hogy ezzel a fenyegetéssel szemben csupán teljesen egységes Európával és töret­len erejű európai hadsereggel és amerikai fegyveres támogatással lehet fellépni. “Azok­nak” mondotta Adenauer — ’’akik még ma is félnek a Németország és Franciaország közös részvételével felépülő európai közös­ségtől, azt kell mondanom, hogy itt az utol­só alkalom arra, hogy egyesüljünk, vagy ál­dozatául fogunk esni a bolsévista expanzió­nak.” A közös állampolgárságra irányuló aján­lat célja az, hogy a francia népből a csiráját is kiöljék a németektől való félelemnek. --------------------o-----------------------­AZ ATOMERŐTELEPEK RÁDIÓAKTTV HULLADÉKJA-----------o—--------­A New York Times rendkívül érdekes ve­zércikket közöl arról a kérdésről, hogy az atomerőtelepek hulladékja, illetve ennek el­távolítása milyen súlyos problémát fog okoz­ni az energiafejlesztő iparnak, mihelyt nagy számban létesülnek ilyen telepek. Az “el­használt” anyagok ugyanis veszedelmesen radioaktivok, s ezt a hatásukat csupán az idő szünteti meg, — néha néhány perc, más esetekben azonban több évtized. A radioak­tív hulladékot kellően elszigetelve, betonkoc­kákban a tengerbe lehetne dobni, de kérdé- I ses, hogy ez idővel nem vezetne-e a tenger­víz megfertőzésére. Sem elégetés, sem egyéb kémiai folyamat nem szünteti meg a káros gamma-sugarak keletkezését.------------------------o----------------------­REVOLVERES MERÉNYLET AZ AMERIKAI PARLAMENTBEN------------o-----------­A washingtoni alsóházban március elsején négy portoricoi személy — egy nő és három férfi — revolveres merényletet intézett az ülésező képviselők ellen. Az ülésteremben mintegy 200 képviselő tartózkodott, amikor a karzatról hirtelen pisztolylövések hangzottak. A négy portori­­cói merénylő golyókkal söpörte végig az ülés­termet: négy képviselőt ért golyó, egyik ál­lapota válságos- Mind a négy merénylő New York-i lakos; az értelmi szerző Lolita Lebron ■4 \ 34 éves leány. Lövöldözés közben ezt ordí­tották: “Puerto Rico szabadságáért!” Miss Lebron annak a Mrs. Collazo-nak a barátnője, akinek férje 1950 november 1-én Truman amerikai elnök ellen revolveres me­rényletet követett el. Collazot, akinek golyói megöltek egy rendőrt, halálraitélték, Truman azonban kegyelmet adott neki. A merénylők nem kíséreltek meg menekü­lést. Szószólójuk, Miss Lebron csupán annyit mondott, hogy a merénylet célja az volt, hogy a világ figyelmét felhívják Puerto Ri­co “elnyomott helyzetére”. Puerto Rico köztársasági elnöke nyilatko­zatot adott, amelyben a merénylet “egy őrült banda megmagyarázhatatlan rémtet­tének” minősítette.------------------------o------------------------ / XII. PIUS PÁPA ÜZENETE----------o-----------­XII. Pius. pápa, akinek egészségi állapota örvendetesen javult, üzenetet intézett a vi­lág katolikus lakosságához, elsősorban pedig a katolikus papokhoz és a katolikus egyház­­községek világi vezetőembereihez, üzeneté­ben hangsúlyozta, hogy az aktiv katoliciz­must, legfőképpen pedig a szegényeken és el­esetteken való segítést nem annyira a pap­ságnak, mint a világi katolikusoknak kell gyakorolniuk. Azt mondotta a pápa, hog/ a kommunista propagandát a saját területén kell legyőzni azzal, hogy még hatásosabb, még jobban kidolgozott antikommunista pro­pagandát folytatunk. Ezután példákat ho­zott fel olyan területekről, ahol ez a munka kiválóan sikerült. Itt említjük meg, hogy Kanada után most már valószínűleg az Egyesült Államok is nemsokára közvetlen diplomáciai viszonyt fognak felvenni a Szentszékkel.--------------------o-------------------------­A CARACASI AMERIKAI KONFERENCIA-----------o-----------­Venezuela fővárosában, Caracasban már­cius elsején nyílt meg a 10-ik Amerikaközi Konferencia. A megbeszélésen, melyet a vi­lág egyik legnagyobb és legmodernebb nagy­termében tartanak, 21 amerikai nemzet kép­viselői vesznek részt. A konferencia vezérszónoka Dulles ameri­kai külügyminiszter, akinek legfőbb tanács­adója John M. Cabot, az amerikai külügy­minisztérium latinamerikai referense. Az amerikai delegáció Caracasban éppúgy, mint az utolsó, Bogotában megtartott konfe­rencián, elsősorban a kommunizmus fenye­getésére hívja fel a latinamerikai államok figyelmét. Egyetlen állam van a nyugati kontinensen, éspedig Guatemala, amelynek élén kommunista jellegű kormány áll- A ca­­racasi konferencia egyik célja az, hogy ezt a veszélyes állapotot megszüntesse. A washingtoni parlamentben elkövetett revolveres merénylet különben épp úgy volt időzítve, hogy egybeessék a konferencia meg nyitásával. bizottság 14 amerikai tagjának eltávolítását kérte. MEG LEHET ÉRTENI, hogy a kashmiri kérdés fájdal­mas pont India számára. Talán olyasféleképen érezhet Neh-' ru a kashmiri kérdésben, mint mi magyarok érzünk, mikor Erdélyről van szó. Azonban Nehru válasza három sarkalatos hibát követett el egyszerre: Visszautasította az amerikai ka­tonai szerződést s ezzel kiszolgáltatta magát a Szovjet fegy­veres fenyegetésének, — nacionalista jelszavak kedvéért pár­toskodással vádolta meg az USA-t, amelytől gazdasági jólé­te függ, — végül ugyancsak nacionalista elfogultságból két­ségbevonta az Egyesült Nemzetek szervezetének államokfe­­letti tekintélyét, holott az Egyesült Nemzetek az egyetlen szervezet, amely Indiát támadás esetén valóban meg tudná védeni. NEHRU BÖLCSESSÉGE szertefoszlott a nacionalista demagógia első szelére. A következmények csak ugyanazok lehetnek, mint a közelkeleti államokban. BÉKEKISÉRLET Remélhető, hogy a kommu­nisták által szított Mau-Mau lázadás nemsokára véget ér Kenyában. Tudvalevő, hogy a harc már majdnem három éve folyik, s a fanatikus benszü­­lött harcosoknak rengeteg ember esett áldozatául. A harcok során, most az angol csapatok fogságába esett a Mau-Mau mozgalom 2- számú vezetője, aki “China generá­lis” fedőnév alatt működött. A benszülött generális most békekötésre hivta fel a Mau- Maukat. Néhány szó a magyar reménységről, jövőnk zálogáról-----------o----------­Minden nemzetnek legféltettebb kincse, fennmaradásá­nak egyetlen biztosítéka* a fiatalsága. Amelyik népfaj fia­talságát elhanyagolta, nem adott neki erkölcsös nevelést, letűnt a történelem színpadáról. Ha visszatekintünk ezeréves multunkra( megállapíthat­juk, hogy talán soha sem volt olyan fontos ezt a kérdést lel­kiismeretesen szemünk előtt tartani, mint éppen most. Az el­múlt évezred telve van küzdelmekkel, néhányszor igen-igen megfogyatkoztunk, de a magyar lelkiség, a magyar faji ön­tudat, még soha nem volt olyan veszélyben, mint napjaink­ban. A “Dicsőséges felszabadulás” óta hazánkban a magyar lelkiségtől, a magyar öntudattól teljesen idegen világ van ki­alakulóban. A mai otthoni fiatalságot az ősi magyar eszmé­től teljesen elidegenitve az Istentelenség, az abszolút mate­rializmus jegyében nevelik- Bármilyen erős a faji öntudat a szülőkben, ha közeli változás nem történik, a helyzet tragi­kussá vállhat. Tehát marad a szabad világba menekült fiatalság. A ki­vándorlásokat elősegítő és a kivándorlókat befogadó államok vezetői is nagyon jól tudják, hogy elsősorban csak a fiatal­ságra számíthatnak. Tehát a cél, tűzzel-vassal megszerezni az emigrációs fiatalságot. Ha ezeket figyelembe vesszük láthatjuk, milyen szomo­rú jövő vár fajtánkra, ha a magyar öntudatos szülők a lehe­tőséget kiejtik a kezükből. Láthatjuk, hogy történelmünk so­rán soha nem hárult nagyobb és szentebb feladat a magyar szülőkre, mint éppen most. Fel kell rázódjanak az öntudatlan aléltságból, a lelket és testet romboló robot hatása alól addig, míg nem késő, mig segiteni lehet. Mondhatnám a 12-ik órá­ban vagyunk. A feladat nem kicsi, de nem is keresztülvihetetlen. Min­dent el kell követniök, hogy gyermekeik lelkében felkeltsék I a magyar faj i öntudatot, hogy minden magyar gyermek, bárhol él ma a világban, érezze azt, hogy elszakíthatatlan szálak kötik a magyar Hazához. Nem az a feladat, hogy eltiltsuk a gyermekeinket pl. az angol nyelv tanulásától, sőt az a cél, hogy még jobbak, kivá­lóbbak legyenek, mint a benszülöttek, de ugyanakkor érezzék azt, hogy tudásukat, a világban szerzett kapcsolataikat egy­kor a magyar Haza javára fogják fordítani. Tehát az angol nyelv mellett meg kell tanulniuk saját anyanyelvűket, ismer­niük kell történelmünket, irodalmunkat, mindent, ami a ma­gyarsággal összefügg. Ha ezeket a tudásokat magukba szív­ják, egyszerre eltűnik szivünkből az a kellemetlen érzés, hogy szégyeljék magyarságukat. És ennek a büszke öntudatnak a jegyében, minden magyar gyermek egy-egy követ, egy-egy i szószólója kell, hogy legyen a magyar érdekeknek, a magyar Hazának. Ennek a feladatnak a súlyosságát ismerték fel az emig­rációs magyar egyházak akkor, amikor magyar iskolák fel­állításával siettek a szülők segítségére. Sokan nem tudják, hogy milyen határtalan áldozatokat vállalnak azok a fanati­kus magyarok, kik fáradságos munkájuk szabadidejének fel­áldozásával, minden anyagi haszon nélkül, fáradoznak azon, hogy a magyar gyermekkel megismertessék a magyar be­tűt, történelmet, irodalmat stb. De ez a szép munka semmi­vé válik, ha a magyar szülők nem értik, nem küldik el gyer­mekeiket ezekre a tanításokra. Ma mindenütt az emigráció­ban, ahol nagyobb magyar csoportok élnek, megalakultak a magyar iskolák és nagy szeretettel várják a növendékeket. Azt sem mindenki tudja, hogy a németországi magyar emigráció e kérdést olyan komolyan vette, hogy a német kor­mány által elismert magyar középiskolát, magyar reálgimná­ziumot létesített. Ebben az iskolában évente sok-sok magyar gyermek nyer tökéletes magyar oktatást és a német vizsga­­biztosok teljes elismerése mellett érettségi bizonyítványt. Ez olyan gyönyörű példája a magyar öntudatnak, amivel nem sok emigráció dicsekedhet. Említést kell tennem, mint léleknevelő szervről a magyar cserkészetről. Ma a világban szétszórt magyarok között szám­talan magyar cserkészcsapat működik, melyeknek vezetői a cserkészszellem mellett, a faji öntudatra is tanítják tagjai­kat. Gyönyörű és felemelő érzés ha ezekre az intézményekre tekintünk. De azt is láthatjuk, hogy mindennek az eredmé­nyes volta, a magyar szülő kezében van letéve- ők kell a hely­zet magaslatára emelkedjenek, ők kell e sorsdöntő kérdést magukévá tegyék, hogy segítségükkel a faji öntudat átment­hető legyen A Magyarok Istene adjon erőt és kitartást a világban szétszórt magyar szülőknek, hogy a reájuk bízott legdrágább kincset, a magyar gyermeket megmentsék a magyar Haza, a magyar jövő számára. Sallak Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents