Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-13 / 7. szám

1954 február 13 —' v 3 KANADAI MAGYARSÁG DR. PANGLOSS : A FEHER HALAI Der weisse Tod — a fehér halál — igy nevezi Ausztria és Svájc lakossága a lavinákat, amelyek minden évben oly sok halálos áldozatot követelnek az alpok magasabb völgyei­ben. Békésen alvó falvak lakosságát megtizedeli, néha telje­sen elpusztítja a meredek hegyoldalakról lezúduló hó, amely ellen a legfejlettebb technika sem vojt képes eddig komoly védelmet találni. Éveken át, évtizedeken át teljes csend van a kis alpesi községekben. Egy-két méteres hó esik minden évben, örö­mére a síelőknek, a farmernek és a gyerekeknek. Csak távol, a sziklás csúcsok alatt hallani néha-néha egy távoli vészt jós­ló robajt, amikor egy hegyoldal teljes szélességében megin­dul a hó és lezúdul az alatta lassan kúszó gleccserre. De o­­lyan magasságban nem laknak emberek, s az alpinisták, a­­kik télen is a magas csúcsokat járják, tudják, melyek a ve­szélyes lejtők és vidékek. De néha egyszerre szokatlanul sok hó esik- Hideg, szél­csendes az idő, s a sziklás gerincek tetején a lehelletfinomsá­­gu hó sok méter magasságban rakódik le. Azután egy reggel kisüt a nap, játékos kis szellő fuj és valamelyik gerincen meg­bomlik a laza hó egyensúlya. Előbb néhány méter széles da­rabban csuszamlik meg a hóréteg, aztán a légnyomás széle­sebb és szélesebb rétegeket mozgat meg, végül kilométeres kiterjedésű darabokban kezd csúszni a billiónyi könnyed hó­pehely. A hó csúszása néhány száz méterrel lejjebb a havasi legelők fölött már száguldássá nő, s mire eléri a falvak fe­letti erdőket, olyan a hatása, mintha száz meg száz atombom­ba robbant volna fel. Sokszázéves fák, sok kilométer széles­ségben gyufászálként törnek össze, sokmillió éves sziklák tör­nek ki a gránitfalakból, mig végül a hóból, földből, fatör­zsekből álló rohanó massza valahol eléri az emberlakta vi­déket. Nyomában alaktalan romhalmaz marad. A legnagyobb pusztulást nem is a tömeg okozza, hanem az irtózatos erejű légnyomás, amely ellen segítség nincsen. Métervastag falak kártyavárként törnek össze, egész házakat egy darabban so­dor a völgybe a lavina, s talán a legszörnyűbb az egészben az, hogy teljesen kiszámíthatatlan. Néha egyik ház minden lakosa elpusztul, s a közvetlen mellette fekvő kis pajtában a tehenek nyugodtan kérődznek tovább. Van, akit azonnal megöl a hó, a lezúduló épület, vagy a légnyomás, de van, aki három napon át él a hó alatt, és semmi baja sem történik. Az 1951 januárjában és 1954 januárban Ausztriát, Sváj­cot, Bajorországot és Északolaszországot sújtó irtózatos la­vinakatasztrófáknak sokszáz halálos áldozata volt. Most kezdi közölni néhány magazin az ez év január 14-én Auszt­riában lezúdult lavinák pusztításának képeit. Látunk rajta aggastyánokat, akik egyedül maradtak életben egy tizfőnyi viruló családból, csecsemőt, aki két napig élt a hó alatt és csodálatosan megmenekült, míg körülötte mindenki egy pillanat alatt meghalt, látunk teljes vasúti szerelvénye­ket, amelyeket a hógörgeteg kilométernyi távolságba taszí­tott a sínekről és apró kis viskókat, amelyen keresztülment a lavina és mégsem tört be még egy ablakuk sem. Az évszázad legborzasztóbb lavinakatasztrófája az első világháborúban történt az akkori osztrák-olasz fronton, 1915 december 13-án. A front a déltiroli határon húzódott, s mindkét fél egészen a háromezer méteres határig építette fel fedezékeit és barakkjait. Olyan tiszta meleg november és december eleje volt, hogy a katonák meg is feledkeztek ar­ról, hogy a magas hegységben élnek. December 13-án éjjel óriási hó esett, s a lavinák másnap reggeltől éjszakáig dörög­tek. Több, mint 18.000 katona életét vették el néhány óra alatt a csillogó hópelyhek. A lavinák ellen évszázadok óta hiába küzd a hegyvidék lakossága. Sokat lehet segíteni, a veszélyt lehet csökkenteni, az eltemetettek egy részét meg lehet menteni, de a haragvó elemek ellen komoly védekezés nincs. Néhány órai havazás, néhány billió játékos hópehellyel több, s a természet borzal­mas erői ismét megmutatják az embereknek, ki az igazi úr a földön. Híreink a nagyvilágból MAGUNK KÖZÖTT Kiss Mária írja : Hitem szerint a magány az ujkanadások egyik problé­mája. Hogy ez ellen, a magányosság ellen küzdjünk — cso­portokba tömörülünk. S hogy az elszigeteltség érzésétől meg­szabadulhassunk, ezeknek a csoportoknak is szerves részévé kell válnunk. Nálam az első ilyen lépésre akkor került sor, mikor adomány-gyűjtésre jelentkeztem. S egyszerre nem voltam idegen. Közösséghez “tartoztam”. Most azután, ha azt kérdik: “Dipi Maga?”, nevetve csak annyit mondok: “Le­het, hogy valamikor az voltam, de ma már ez az otthonom.” ------------o----------­Észrevétlenül leszünk kanadaiak. Az egyik ilyen válto­zás a bankokkal szemben nyilvánul meg. Bizony sokáig tar­tott, mire meggondoltam, hogy elmenjek-e az IMPERIAL BANK OF CANADA-ba. De annyira kedvesen és udvariasan fogadtak, hogy minden félszegségem azonnal elmúlt- Azóta állandóan felkeresem az IMPERIAL BANK-ot, ha tanácsra van szükségem. Az IMPERIAL BANK OF CANADA-t “a szolgálat építette bank” néven ismerik, s biztosithatom, hogy ez a szolgálat mindannyiunknak rendelkezésére áll. ÉRTESÍTÉS Ezúton közlöm volt kedves vendégeimmel, ismerőseim­mel, hogy az “EUROPEAN BEAUTY SALON ’751/, SPADINA AVE. — TORONTO vezetését ismét átvettem és továbbra is kérem a magyarság szives támogatását. D A K ó N É “JOLÁN” MÉG A CIPŐK IS LIBABŐRÖSÖK MAGYARORSZÁGON-----------o-----------­A budapesti Állami Cipőgyár közölte, hogy a bőrhiány miatt egyelőre kisérletképen öt ezer pár libabőrcipőt és 10 ezer pár pulyka - bőrcipőt fog gyártani. A libabőrből gyikbőr­­utánzatot, a pulykabőrből krokodilbőr-után­­zatot fognak készíteni.----------------------------o--------------------------------­A PÁPA BETEGSÉGE XII. Pius pápa súlyos beteg. Az elmúlt hé­ten állapota erősen romlott, úgy, hogy házi­orvosa a Vatikánba költözött és megkezd­ték a hivatalos bulletinek kiadását. Most je­lentős javulás állott be az egészségében, s remélhető, hogy az életveszélyen nemsoká­ra túl lesz. A pápa 78 éves, s szervezetét megviselte a túlfeszített munka és a világ sorsán érzett aggodalom.--------------------o-----------------------­A MALAYAI KOMMUNISTÁK MEGHÁTRÁLNAK A malayai dzsungelben működő kommu­nista partizáncsapatok vezérkara kivonult Malayaból és székhelyét Szumatra szigetére tette át. Szumatrát a 14 mile széles Malaccai tengerszoros választja el Malayától. Való­színű, hogy halászhajók segítségével fogják vezetni mostantól fogva a mintegy 6 ezer fő­nyi kommunista felforgató csoport tevékeny­ségét. Az angol hadvezetőség 7 éve küzd a mala­yai kommunista lázadók ellen, s most készül a döntő csapásra. A bolsevista vezérkar va­lószínűleg a nagy támadástól való félelmé­ben számolta fel ezt a délázsiai támaszpon­tot.-----------------------o-----------------------­SÚLYOS A HELYZET VIETNAMBAN A kommunista Vietminth hadsereg ismét nagy támadásba lendült a vietnami fronton. A franca csapatok kénytelenek voltak több őserdei erődöt kiüriteni, s uj védelmi állása­ik mindössze 15 mérföldre fekszenek Laos fővárosától- Luang Prabangtól. A kommu­nista csapatok elfoglalták a fővárostól 18 mérföldre fekvő Pakou városát, s több helyen elérték a Mekong folyót. A francia hadügy­miniszter, M. Pleven Indokinába utazott, hogy a helyszínen nyerjen értesülést a hely­zetről. Egyúttal tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államok vezérkari főnökével is. A támadás célja valószínűleg az, hogy a berlini konferencián támogassa Molotov o­­rosz külügyminiszter azon tervét, hogy a nyugati nagy hatalmakat belevigye egy Vö­rös Kínával közösen tartandó öthatalmi nemzetközi konferenciába. Tudvalevő, hogy a három nyugati nagyhatalom mereven el­zárkózik attól, hogy Vöröskínával leüljön egy asztalhoz akkor, amikor a nagy nemzetközi kérdések megoldásáról, s a világ problémái­nak általános rendezéséről van szó. Azonban valószínű, hogy tudomásul vennék Vöröskí­­na részvételét egy olyan nemzetközi konfe­rencián, ahol kizárólag az ázsiai kérdések ke­rülnek szóba, hiszen az ázsiai kommunista expanzió közvetlenül Vörös-kína vezetése a­­latt áll. A mostani vietnami újabb offenziva tehát a nyugati nagyhatalmakat, elsősorban Franciaországot olyan kényszerhelyzetbe a­­karja hozni, amelyben saját érdekükben kénytelenek lesznek a Vöröskínával való köz­vetlen tárgyalást nemcsak elfogadni, hanem annak létrehozását sürgetni.--------------------o-------------------------­AZ AMERIKAI SZENÁTUS MEGSZAVAZTA A ST. LAWRENCE CSATORNÁRÓL SZÓLÓ JAVASLATOT Január 20-án, pontosan egy évvel Eisen­hower elnök hivatalbalépése után az ameri­kai parlament felsőháza megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely 105 millió dolláros U.S. hozzájárulást biztosit a közös Kanada­USA St. Lawrence csatorna építéséhez. A csatorna lehetővé teszi, hogy háború e­­setén tengeri hajók zavartalanul szállíthas­sanak vasércet és egyéb hadifontosságu a­­nyagokat átrakodás nélkül a Nagy Tavak vi­dékén levő gyárakba. Demokrata részről évek óta támadták ezt a fontos javaslatot és a parlament alsóháza a legutóbbi ülésszakban mégcsak tárgyalni sem volt hajlandó róla. Politikai körökben Eisenhower elnök első nagy, személyes győ­zelmének tartják, hogy az idei ülésszakban tárgyalásra került törvényjavaslatok közül ezt a fontos és nagyhorderejű indítványt 51- 33 arányban szavazták meg, holott a szená­tusnak tudvalévőén 48 republikánus, 57 de­mokrata és 1 pártonkivüli (Moose) tagja van. A szavazásra hat napos élénk vita után ke­rült sor, azonban kétséges, hogy az alsóház mikor tűzi napirendre — és, ha tárgyalja, vájjon megszavazza-e a törvényjavaslatot. Kanada már régebben törvénybe iktatta a csatorna építését és ha a Lehmann new­­yorki szenátor vezetése alatt álló csatornael­lenes csoport győzne az USA-ban, a csator­na igy is, úgy is megépül.------------------------o----------------------­UJ KOMMUNISTA KÖZPONT COSTA-RICA-BAN TÉNY AZ, HOGY A dominicai kémelháritó hatóság jelenti, hogy a középamerikai kommunista kémköz­pont átteszi székhelyét Mexikóból és Guate­malából Costa Ricába. A dominicai hatósá­gok az utolsó hat hét alatt 30 orosz, magyar és román kommunista ügynököt figyeltek meg, akik mind San Jóséba, Costa Rica fő­városába igyekeztek.--------------------o--------------------------­A GYERMEKFANTÁZIA KIS HALOTTJ A Egy tizéves torontói kisfiú minden sza­badidejében cowboy-históriákat játszott e­­gyedül. Csapongó fantáziával szegényke sa­játmagát akasztotta fel szülei pincéjében. Apja, anyja templomban voltak, s mire visz­­szajöttek, a kisfiú már nem élt. College/t. hít>}!9 ÓRIÁSI SIKER. MÁSODIK HÉTRE PROLONGÁLVA. MASKE IN BLAil (KÉK ÁLARC) ANGOL FELIRATOKKAL Ismét magyartárgyu szinesfilm, egy magyar kislány, Várady Juliska romantikus és egyben mulatságos története. Főszereplő: RÖKK MARIKA. Ez a darab valóban a magyaros tűz, a magyaros hangulat és a magyar tánc propagandája. ZÁRT ELŐADÁSOK AZ ELŐADÁSOK KEZDETE NAPONTA 6.30 ÉS 8.45-KOR. Szombaton 2.30, 4.45, 7 és 9.15-kor. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyek naponta elővételben válthatók. a torontói magyarság megszokott találj kozó helye továbbra is a FÉSZEK ÉTTEREM (Nest Restaurant) 263 College St. Toronto. Tel: KI.-6753< KÉMEK AZ EMIGRÁCIÓBAN Folytatás az első oldalról.-----------o----------­ki pojácaállást a moszkvai drótokon táncoló háboruutáni par­lamentben) Hubay Kálmánnal folytatott képviselőházi vi­tája nyilvánosságra kerülne a “zsidótörvény” idejéből. • A parasztpárti Kovács Imre múltjában van talán a leg­sötétebb foltok egyike: kémkedés a háború alatt az orosz hadsereg számára. Ne felejtsük el, hogy az amerikai Alger Hiss, aki a háború alatt az akkor az USA-val szövetséges Szovjetunió részére kémkedett, ma börtönben ül. Tehát, ha az oroszok nyilvánosságra hoznák Kovács Imre ügyének ok­mányait, amerikai körök előtt nem játszhatná tovább az "antibolsevistát” — legalább is addig, mig be nem vallja ő­­szintén, töredelmesen, hazudozás nélkül politikai múltját. Itt érkeztünk el egy nagyon lényeges ponthoz. A nyu­gati, keresztény erkölcsi alapokon álló világ meg tudja bo­­csájtani a multat annak, aki töredelmesen bevallja baklövé­seit. Nem kárhoztatjuk, nem Ítéljük el azokat, akik fedetlen, lehajtott fővel odaállnak a nyilvánosság elé: tévedtem, vagy vétkeztem, ezt és ezt tettem, belátom helytelen volt. Gondoljunk csak az amerikai Whittaker Chambers-re, aki miután több mint tiz éven át a kommunistáknak dolgo­zott, szakított velük és nyilvánosan elismerte tévedéseit, be­vallotta bűneit. Senki sem harapta le az orrát. Vagy gondoljunk egy másik amerikaira: Adlemére. Ez az asszony évtizedeken át bordélyházakat tartott fenn és prostituáltak keserves keresetéből élt. Most nemrég könyvet irt életéről — és a könyv az USA tiz legolvasottabb köny­vének jegyzékébe, a “best seller” listápa került. Nos, ha Jé­­kely — Jakubovits, a “Magyar Nemzeti Bizottmány” tagja töredelmesen bevallaná, hogy nyilvános házai voltak Buda­pesten és abból a pénzből gazdagodott meg, amit szegény “lányokon” keresett — senki sem törődne vele. De igy, hogy ez a volt bordélyházas politikai működést fejt ki, tagadva túl­ságosan közismert múltját, az ember kénytelen arra gondol­ni, hogy nyomás, zsarolás esetén hajlandó lenne talán megal­kuvásokra is, csakhogy ki ne derüljön az igazság. Nem egy ujságicikket, de egész köteteket lehetne Írni arról, hogy mennyi minden teszi a bizottmány tagjait egy­részt alkalmassá a megzsarolásra, másrészt alkalmatlanná a politikai szereplésre-Ma 1954-ben már nincs és nem lehet mentség: minden­kinek, aki valahogy valaha együttműködött a bolsevistákkal, választania kell, hogy mit ismer el a két lehetőség közül. Vagy olyan buta volt, hogy jóhiszeműen beugrott a moszk­vai csábhangoknak -— ez esetben tűnjön el a politikai élet­ből — vagy rosszhiszeműen, érdekből dolgozott a bolsevis­táknak — ez esetben pedig tartson bünbánatot és viselje a következményeket. Pontosan 10 esztendeje, 1944-ben kezdődött a nyugatra menekülés. Nem ítéljük meg az embereket a szerint, hogy 1945-ben vagy 1951-ben menekültek, hiszen lehetett otthon is, belső emigrációban élni, hallgatni, tűrni, várni a szabadu­lást. De egyet minden emigránsnak el kell ismernie: az el­múlt tiz esztendő alatt a nemzeti emigrációk alig, vagy sem­mi eredményt nem értek el. Ennek az eredménytelenségnek egyik főoka az, hogy Moszkva ügyesen elhelyezte kémeit, rendbontóit, szabotőrjeit az emigrációk soraiban. Pedig, hogy a nemzeti emigrációk, — különösen pedig a mind szellemi értékben, mind számszerűen legerősebb ma­gyar emigráció — igenis hatásosan tudna működni a világ­uralomra törő bolsevizmus ellen, azt mi sem bizonyítja jó­ban, mint a tény, hogy Moszkva minden erőfeszítést megtesz az emigráció vezetésének kézbekaparintására és az emig­ránsok kommunista zsoldba állítására. Megintcsak Sulzbergerre hivatkozunk: “.. .megbízható és hiteles forrásokhoz... jelentések ér­keznek arról, hogy Magyarország, Bulgária és Cseh­szlovákia, — mindhárom ország a Szovjetunió csatlós­állama,—mindent elkövetnek, hogy megnyerjék az emig­ránsokat. Rövid idővel ezelőtt, — amint az a jelentések­ből kitűnik — egy magyar lebdarugó csapat mindent megpróbált, hogy Franciaországban és Angliában össze­köttetésbe kerüljön a magyar emigránsokkal és jó bá­násmódot ifféi-tek mindenkinek, aki szülőföldjére haza­tér. A bulgár büntetőjogi törvényeket két hónapja meg­változtatták úgy, hogy eltöröljék az emigránsok számá­ra eddig fenntartott halálbüntetést és azt a törvényt, a­­mely szerint az elmenekült családját eddig bebörtönöz­ték. November óta a csehszlovákiai kommunista sajtó “bizonyos reakciós politikusok” áldozataiként tünteti fel az emigránsokat és számos cikkben utalt rá, hogy a hazatérők bünbocsánatot nyernek.” íme, ez a mai helyzet. Következő befejező cikkünkben a közeljövőben várható eseményekre fogunk rámutatni. i FÉNYES KÍSÉRŐMÜSOR ! FÉNY ES KÍSÉRŐMÜSOR ! Közelebbi felvilágosításért forduljon: ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE > | KT-08.50 — KÍ-6319 Í WAVAVW//AV/A’AV,V.W,AVW\‘AVWft,JV.,AVUVAVW.,.V»mWcV,V,V,W.V, EXPRESS TRAVEL AGENCY DR. TELEKES LAJOS volt budapesti ügyvéd ÚJBÓL KÜLDHETŐ RUHÁSCSOMAG MAGYARORSZÁGBA Kérjen részletes tájékoztatót. Szeretet csomagok a világ minden részébe. Pénzküldés a legelőnyösebb áron. Gyógyszerküldés. Bármilyen recept megrendelhető. jHajó- és repülőjegyek. Jogi, kereskedelmi, könyvelési, ADÓ, bevándorlási és állampolgársági ügyekben tájékoztató. Fordítások. 396 College St. Toronto, Ont., Canada. — RA.-7743

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents