Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-13 / 7. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

C a n a d a’ s

largest

Anti-Communist

weekly

in the Hungarian language

Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa

4 évfolyam 7 szám.

Ára : 16 Cent.

Toronto, 1954 február 13

A VILÁGBÉKE ÍS A SZOVJET...------------o—--------LEHET-E A SZOVJETTEL MEGEGYEZNI ?---------------------------------o-------------------------Lapunk legutóbbi számában kifejtettük azt a véleményünket, hogy a berlini konferencia igazi célja nem egy Kelet-Nyugat közötti egyezség kötése volt, hanem az, hogy a résztvevő országok a saját közvéleményük előtt igazolják, hogy egyezséget kötni nem lehet.

A múlt hét eseményei ezt a véleményünket teljességgel igazolták. Molotov, miután tudomásul vette, hogy a nyugati nagyhatalmak egyöntetűen ragaszkodnak ahhoz, hogy Németországban mindenekelőtt szabad választás legyen, s csak azután alakuljon egységes német kormány — újabb, módosító javaslatot terjesztett a berlini konferencia elé, természetesen ezt is abban a tudatban, hogy ezt a módosított formulát sem lehet elfogadni. Molotov ajánlata első látszatra az volt, hogy a német népet népszavazás formájában kell megkérdezni, vájjon keletet, vagy nyugatot választja-e; eddig ez az ajánlat tisztességesnek is látszanék, azonban a szovjet külügyminiszter azt is megmondotta, milyen kérdéseket kíván a népszavazás alkalmával feltenni. S az a mód, ahogy Molotov a kérdéseket megfogalmazza, s szavazásra akarja feltenni, jellemző nemcsak a lelkiismeretlen, szófacsaró szofisztikus gondolkodásmódra, amellyel a kommunista vezetők állandóan lelki csapdákat állítanak a szerencsétlen tömegnek, hanem jellemző egyúttal az egész marxista és leninista nyakatekert logikára.

A bolsevista ajánlat szerint a német szavazónak a kö-! vetkező két alternativa között kell választania: Vagy akar egyesülni nyugattal, vagy azonnali német békeszerződést kíván, amely Németországot örökre semlegességre kötelezi.

Akinek nincs gyakorlata az értelmetlen bolsevista szófűzési játékban, amelynek a lényege mindig a diktatúra, ta-1 Ián nem is érti, mit is akar hát Molotov megkérdezni a németektől ?

A két alternativa között melyiknek az elfogadása jelenti a bolsevista rendszert, melyik a nyugati demokráciát? Hiszen nyilvánvaló, hogy minden keletnémet polgár — a csekélyszámu árulótól és opportunistától eltekintve — egyesülni akar a nyugattal. De az is nyilvánvaló, hogy minden német a békeszerződés azonnali megkötését kívánja. Ennélfogva a két alternativa, amely között — Molotov terve szerint — a keletnémeteknek választania kellene, egyáltalán nem két egymással ellentétes óhaj, amely között választani lehetne, hanem két kívánság, amely mindegyike a keletnémet nép óhaját fejezné ki. Ennélfogva nem a szavazó polgár dönti el a “kérdést”, mert kérdés egyáltalában nincs is feltéve, —hanem a szovjetorosz politikai ellenőr állapítja meg, hogy a j szavazat alapján kit kell Szibériába deportálni, mint szovjet- j ellenes (ők majd azt mondják, “antidemokratikus”) szavazót.

Molotov egy pillanatig sem várta, hogy ezt a szarvasokoskodásos “népszavazást” a nyugati nagyhatalmak egyáltalán tárgyalás alá is vegyék, aminthogy a választ Dulles amerikai külügyminiszter mindhármuk nevében, egy rövid “nem” alakjában azonnal meg is adta, s csak azt tette hozzá, hogy ezért kár volt két napig fárasztani a hallgatóságot- Arra azonban alkalmas volt Molotov “Demokratikus népszavazást!” című javaslata, hogy a vasfüggöny mögötti lapok — beleértve a nyugaton működő, kútmérgező kommunista orgánumokat is — arra hivatkozhassanak, hogy a Nyugattal nem lehet megegyezni, mert az olyan közismerten demokratikus megoldást, mint az általános népszavazás, sem hajlandók elfogadni. És arra is nagyon alkalmas volt Molotov terve, hogy a vasfüggöny mögötti országokban megint egyszer “tömegfelvonulásokra” kényszerithessék a meggyötört rabszolgákat, hogy tüntessenek a Molotov-terv mellett. De legfőképpen arra volt alkalmas, hogy azon a címen, hogy Keletnémetországban a “terv” nem talált általános elfogadásra, újra be lehessen vezetni a terrorisztikus óvintézkedéseket, le lehessen tartóztatni sokezer veszedelmesen népszerű németet, újra tisztogatási akciókat lehessen kezdeni.

EZ A LÉNYEG, és mindig újra meg újra EZ a lényeg. Kár végighallgatni, kár leírni, kár lefordítani azt, amit bármelyik szovjet diplomata bármilyen konferencián mond, vagy előterjeszt. A bolsevista dogmák szerint minden beszéd egyetlen értelme az, hogy a tömeg-rabszolgaság rendszere számára uj, formalisztikus érvet lehessen találni. Akárhány konferencia lesz, akárki fogja vezetni az orosz, vöröskinai, vagy más bolsevista delegációt, akármilyen egyezményt javasolnak, vagy akár imák alá, annak mindig csak az az értelme, hogy a bolsevizmus egy jottányit sem enged abból, a-! mit rablás útján eddig szerzett, és mindig mindent elrabol, amit a jóhiszemű nyugat gyengesége nem őriz élesre töltött fegyverekkel. i

A VILÁG KÖRÜL

ISMÉT FORRÓ A HANGULAT KELETBERLINBEN------------o----------Mint lapunk más helyén közöltük, Molotov a berlini konferencián azt az abszurd javaslatot tette, hogy Németország lakossága általános népszavazáson válasszon a következő két alternativa között: Vagy csatlakozik a nyugati védelmi egyezményhez, vagy egyesült Németországot akar kommunista vezetés mellett. Ennek az ostoba és gonosz alternatívának a felvetése már magában foglalja azt a határozott kijelentést, hogy a Szovjet —békés úton— soha nem fog Keletnémetországból kivonulni, sem megengedni, hogy ott a nép valaha is nemkommunista kormányt válasszon.

Az éhező, nyomorgó keletnémet lakosságot ez a molotovi nyilatkozat úgy felbőszítette, hogy úgy mint 1953 júniusában, ismét nyílt oroszellenes tüntetésekre került a sor. De a bolsevista terror-rendőrség most résen állott. Azonnal letartóztattak 500 munkásvezetőt azon a címen, hogy a Molotov-féle javaslat ellen tüntettek. Azon gyárakban, ahol a munkásság letépte a kommunista zászlót — többek között a Rákosi Mátyásról elnevezett Leuchtammeri szénbányában — a politikai rendőrség a munkásság negyedrészét börtönbe vetette- A merseburgi Leuna-művekben, ahol 28 ezer munkás dolgozik, minden munkateremben fegyveres poltikai rendőrök foglaltak helyet. A Keletnémetországot megszálló orosz katonaságot készültségi állapotba helyezték.

Ez a Szovjet válasz arra, amikor egy nép szabad választások megtartását kívánja.------------------------o----------------------A TÁVOLKELETI KÉRDÉS ÉS AZ OSZTRÁK BÉKESZERZŐDÉS A BERLINI KONFERENCIÁN---------o--------Miután a német békeszerződés végleg kátyúba jutott, most a három nyugati nagyhatalom tett olyan javaslatot, amelyről előre lehet látni, hogy a szovjet nem fogadja el. Az elmúlt héten Dulles azt javasolta, hogy öthatalmi konferencia üljön össze Vörös-Kína részvételével, amely kizárólag a koreai békeszerződésről, és az indokínai kommunista támadás kérdéséről tárgyaljon, — egyúttal Szovjetoroszország már addig is javasolja Vörös-Kínának, hogy az indokínai kommunistáknak nyújtott mindennemű segítséget szüntessen be.

Molotov válasza: — mint várható volt — NEM.

A konferencia ezután rövid jelentést adott ki az eddig sikertelen tárgyalásokról azzal, hogy a napirend utolsó pontját, az osztrák békeszerződést, e hét péntekjén kezdik tárgyalni. A tárgyalásra Figl osztrák kancellárt is meghívták, aki Ausztria álláspontját előterjesztheti------------------------o-----------------------AZ OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG-----------o-----------Fanfani olasz miniszterelnök tizenegynapi uralom után megbukott. Az olasz köztársasági elnök most V. Scelbát bízta meg a kormányalakítással, akit a közvélemény “vaskezű Scelba” néven ismer, mert 1947-ben rendkívül kemény intézkedésekkel törte le a kommunisták által szított, katasztrófával fenyegető általános sztrájkot.------------------------o-------------------A SZIGORÚ TÉL PUSZTÍTÁSAI EURÓPÁBAN------------o-----------Európát hatalmas fagyhullám öntötte el, amelynek Portugáliától Lengyelországig és

Norvégiától Marokkóig többszáz halálos áldozata van. Különösen súlyos a helyzet Észak Angliában és Hollandia egyes részein.

Magyarországon is igen nagy a hideg. A Dunát helyenként több méter vastag jég borítja, s a hideg következtében a gázszolgáltatás egész Budapest területén megszűnt. ------------------------o-----------------------SYNGHMAN RHEE FENYEGETŐZIK-----------o----------Synghman Rhee, a Délkoreai Köztársaság ősz elnöke, a külföldi sajtó számára adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Délköre a el van szánva arra, hogy Északkorea ellen ismét meginditja a háborút, akár kap az Egyesült Nemzetektől segítséget, akár nem. Rhee nem mondotta meg, hogy mikor akar Északkorea felszabadítására csapatokat küldeni, csak annyit jegyzett meg, hogy

“az Idő rövid, s ha nem cselekszünk gyorsan, elpusztulunk.”

Értesüléseink vannak — mondotta,— hogy Északkorea ismét készülődik, s nemsokára ismét támadni fog. Minden konferencia utján való egyesítési kísérlet nevetséges, — de annál komolyabbak azok az uj fegyverek, melyeket Északkorea és Vöröskína a Szovjettől kapott.”

Rhee ezután kijelentette, hogy csupán hadianyagot, benzint, szállítóeszközöket, legfeljebb repülőtámogatást kér az UN-tól, a hadseregről ő maga gondoskodik, — majd az újságírók azon kérdésére, hogy nem gondolja-e, hogy a Délkoreának esetleg adandó újabb támogatás a harmadik világháború kitörésére vezethet, azt felelte, hogy erre ma sokkal kisebb a valószínűség, mint 1950-ben volt.

Rhee elejtett szavaiból úgy látszik, hogy értesülései szerint a Szovjet a koreai harctéren akarja kipróbálni uj atomfegyvereit.

Azt hisszük, nem tévedünk, mikor azt mondjuk, hogy Rhee még sok fejtörést fog okozni az UN-nak- Mert ELVILEG feltétlenül igaza van, s ha a nyugati hatalmak ma nem állhatnak ki mellette, ez csak azért van, mert a világpolitikát nem az érzelmek, hanem a pillanatnyilag legpraktikusabbnak mu tatkozó megoldások irányítják.------------------------o-----------------------HATALMAS MÉRETŰ RÁKKUTATÓ INTÉZET ÉPÜL TORONTÓBAN ------------o—--------6 és fél millió dollár költséggel speciális rákkutató osztály és tudományos intézet épül a Toronto Western Hospital mellett az emberiség ezen szörnyű betegségének további kutatására és a gyógymódok tökéletesítésére. Az intézet vezetésére rendelt tudósok á torontói televízión félórás programmban mutatták be a legújabb gyógyítási eredményeket, s azt helyezték kilátásba, hogy ez a betegség, amelyben ma nyugaton minden hatodik ember szenved, két-három éven belül éppen olyan elszigetelt jelenséggé fog válni, mint ma a diftéria, vagy a himlő.------------------------o-----------------------ST. LAURENT MINISZTERELNÖK NÉMETORSZÁGBAN ------------o-----------Kanada miniszterelnöke, St. Laurent tudvalevőleg világkörüli úton van, azzal a hivatalos céllal, hogy a nagy nemzetközi kérdések megoldását személyes, őszinte és barátságos megbeszélések során megkönnyítse. St. Laurent, mint Kanada politikai vezetője, erre az egyengető szerepre kiválóan alkalmas, egyrészt azért, mert szívélyes, közvetlen modorával és tekintélyével meleg és emberi hangon tud tárgyalni politikai ellenfelekkel is, — másrészt azonban azért is, mert Kanada, földrajzi és gazdasági helyzeténél fogva kulcspozíciót foglal el a nyugati hatalmak között.

St. Laurent, aki Angliában Churchill miniszterelnökkel, Franciaországban Laniel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat, most Bonnba utazott, ahol Adenauer fogadta. A kanadai miniszterelnök a következő szavakkal üdvözölte Adenauert: “Kanada népe szívből jövő, barátságos üdvözletét hozom a német népnek. Mi nem felejtettük el a multat, de örömmel nézünk elébe népeink jövendő együttműködésének, amely mindkét nép számára boldogabb életet fog biztosítani. Tudjuk, hogy az önök célja ugyanaz, mint a mi célunk: a tartós béke.”

GYÁRAKI GÉZA:

KÉMEK AZ EMIGRÁCIÓBAN

H.

Moszkva fizetett ügynökei és akaratlan segítői egyaránt azt kiáltják rendszerint a közéleti bajokat leleplező újságíró felé, hogy “nem szabad belügyeinket kiteregetni a nemzetközi nyilvánosság előtt” és, hogy “ártalmas a magyar életre”, ha megírja valaki az igazat.

Ezen a címen azután “rendbontó” és “áruló” mindenki, aki fel meri vetni a kérdést, hogy alkalmasak e erkölcsileg és politikailag az emigráció vezetésére azok, akik az amerikai magántőke pénzén és megbízásból vezérkednek.

Mint cikksorozatunk első részében, most is C. L. Sulzbergerre, a New York Times európai főmunkatársára hivatkozunk, remélve, hogy róla se a “Bizottmány” urai, se Göndör és kapcsolt részei nem fogják azt állítani, hogy “náci”, “fasiszta” vagy, hogy “Hitler ügynök”. Reméljük, hogy az ő szavahihetőségében, vagy forrásainak megbízhatóságában sem fognak kételkedni. Sulzberger azt írja a N. Y. Times 1954 január 21-i számában, az 5 oldalon, Párisból, január 20- ról keltezve:

“Felelős tényezőktől származó értesülés szerint a szovjet különleges erőfeszítéseket tesz, hogy politikai menekülteket nyugatról hazatérésre csábítson, vagy rávegye őket arra, hogy kémkedjenek.

A pontos értesülések szerint kétféle módszert használnak a bolsevisták: zsarolás és fenyegetődzés az egyik, kecsegtető Ígéretek hangoztatása a másik.

A zsarolásnak két fajtáját alkalmazzák. Egyes menekülteket azzal fenyegetnek meg, hogy a vasfüggöny mögött maradt hozzátartozóikat megkinozzák és megölik, ha nem engedelmeskednek a moszkvai parancsnak, másokat pedig azzal igyekeznek kémkedésre bírni, hogy múltjuk sötét foltjait feltárják a nyugati nyilvánosság

előtt, ha nem teljesítik a bolsevisták utasításait.”

**

*

Eddig tart az idézet.

Most pedig vizsgáljuk meg magyar szempontból a jelenlegi helyzetet.

Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban alakult egy magántársaság, a “Crusade of Freedom” Incorporation, amely viszont megalakította a “Free Europe Committee” Inc-t. Ez a — és ezt nem győzzük hangsúlyozni — minden “hivatalos” vagy “állami” jellegtől teljesen mentes magántársaság részben “felszippantott” részben “életrehivott” ugvnevezett bizottmányokat és bizottságokat a különböző vasfüggöny mögötti nemzetek és országok menekültjeinek bevonásával. Az egyes bizottmányok vezetői és tagjai nem egyebek, mint fizetett alkalmazottai ennek az ismeretlen végcélu magántársaságnak.

Nagyon ügyesen és ravaszul úgy igyekeznek magukat kijátszani a tájékozatlan közvélemény előtt ezek a bizottmányok, — igy az úgynevezett “Magyar Nemzeti Bizottmány” is — mintha valamiféle hivatalos, vagy legalább is félhivatalos szervek lennének jó összeköttetésekkel az Egyesült Államok kormánya felé.

A bizottmányok fenntartásához szükséges hatalmas összegeket magánemberek és vállalatok adják össze és évente egyszer gyűjtenek az USA egész területén, nyilvánosan is a “Crusade of Freedom” céljaira.

Ha sorra vesszük őket, megfigyelhetjük, hogy csaknem mindegyikük feje felett olyan tisztázatlan ügyek, olyan soha meg nem cáfolt vádak lebegnek, amelyekre a bizonyítékok jelenleg szovjet kézben vannak. Emberileg természetes és érthető, hogy nem mernek a bolsevizmus ellen olyan bátran és akkora erkölcsi erővel kiállani, ahogy az feddhetetlen, makulátlan előéletű politikusoktól várható lenne.

De vegyünk csak példákat.

A magyar országgyűlés naplója és az egykori, úgynevezett “harminchármas bizottság” titkos üléseinek jegyzőkönyvei, melyek ma Rákosiék és moszkvai gazdáik birtokában vannak, bizonyítják, hogy Nagy Ferenc, a moszkovitákat hajlongva kiszolgáló lakáj miniszterelnök volt az egyetlen kisgazdapárti képviselő, aki annakidején megszavazta a németek oldalán való hadbalépést a Szovjetunió ellen. Tévedés ne essék: mi, a magunk részéről ezt az egyetlen dolgot tartjuk helyesnek Nagy Ferenc egész girbe-görbe politikai múltjában. De nem tudjuk, hogy mit szólnának Lehman szenátor, Frankfurter Félix, Morgenthau és a többi “agytröszt” tagok hozzá, ha egy szép napon a szovjet ügynökei eljuttatnák hozzájuk Nagy Ferenc egész politikai múltjának hiteles bizonyítékait-Nehéz eldönteni, hogy kizárólagosan jóindulatú tudatlanságból-e, vagy talán tudatosan, de tény az, hogy például a magyar “bizottmány” vezetői és tagjai oly szerencsétlenül vannak összeválogatva, hogy személyi hátterük, politikai és erkölcsi múltjuk legtöbbjüket alkalmassá teszi a szovjet zsarolására.

Az is furcsa lenne, ha Varga Bélának (aki Mindszenty hercegprímás egyenes tilalma ellenére vállalta el a házelnö- Folytatása a harmadik oldalon.