Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-06 / 6. szám

1954 február 6 3 KANADAI MAGYARSÁG A NÉPEK BÉKEVÁGYA ÉS A HIDEGHÁBORÚ Az utóbbi hónapokban a nyugati közvéleményben olyan légkör alakult ki, amely kísértetiesen emlékeztet arra, amely a második világháború előtti években uralkodott Európában. A mai nyugati közvélemény éppen annyira távol áll az adott realitásoktól és éppen annyira illúziókat kerget, mint az ak­kori, amely a Hitlerrel való békés megegyezést lehetségesnek tartotta és ennek megvalósítása érdekében oly politikát kény­­szeritett a kormányokra, amely a háború kitörését elkerül­hetetlenné tette. Ma ugyanez ismétlődik meg sokkal vesze­delmesebb körülmények között, mint akkor, mert ma egy va­lóban világuralomra törő és a megfelelő hatalmi eszközökkel is rendelkező szuperhatalommal áll szemben a Nyugat és tényleg a “lenni vagy nem lenni” kérdése mered eléje. Tra­gikus látni, hogy mennyire igaz az a megállapítás, hogy a né­pek sohasem tanulnak a történelemből. Mint a jelen példa mutatja, még akkor sem, ha az saját szemeik előtt játszó­dott le és ők maguk voltak annak szenvedő alanyai-Hogy a népeket a két világháború szörnyű szenvedései és egy még borzalmasabb atomháború latomasaval lelki szemeik előtt, olthatatlan békevágy uralja, ez nemcsak érthető, de természetes is. A baj csak ott kezdődik, amikor ez a béke­vágy olyan egészségtelen pacificizmussá fajul, amely az ön­­gyilkosság határán mozog. Erre legjobb példa a két világ­háború közötti Anglia, amelyet pacificizmusa a második vi­lágháború elején a megsemmisüles szelere juttatott es csak egy Churchill zsenialitása és hallatlan energiája mentett meg a végpusztulástól. Ma a nyugaton az akkori pacifisták, mint neutristák jelentkeznek. A szövetségeseik ma is, mint akkor, a szocialisták, de uj szövetségesekre is tettek szert a nacionalistákban, akik hazájuk szűk határain túl nem lát­nak és vakon haladnak el a világfejlődés mellett, amely nem­zeteiket két szuperhatalom közé ékelte. A világkommunizmus vezetői tisztában vannak azzal, hogy milyen szolgálatot tehet nekik céljaik elérésére a nyu­gati népeknek ez a békevágya és igyekeznek is azt minden eszközzel fokozni és kihasználni. Ezt a célt szolgálja békepro­pagandájuk, amely minden átlátszósága ellenére komoly si­kert könyvelhet el a nyugaton. Hogy mást ne említsünk, mai napig sikerült zavarkeltéssel megakadályoznia a Európai Védelmi Közösség megszervezését és igy a német haderő fel­állítását, amely pedig Juin marshall szerint is elengedhetet­len előfeltétele annak, hogy Nyugateurópát meg lehessen vé­deni egy orosz támadás ellen-A békét áhítozó közvélemény nyomása alól nem vonhat­ják ki magukat a felelős kormánytényezők sem, mint azt a harmincas évek végén sem tehették. Ennek következménye a sok illuziórius határozat és kormánynyilatkozat a Nyugat és Kelet között fennálló feszültség enyhítésének és a békés megegyezésnek lehetőségeiről, amelyekről a nyilatkozóknak már eleve tudniok kell, hogy minden komoly alapot nélkülöz­nek. Ezek a nyilatkozatok viszont alkalmasak arra, hogy a közvéleményt illúzióiban megerősítsék és ezáltal a fennálló zavart növeljék, ami a legszükségesebb védelmi intézkedé­sek keresztülvitelére is bénitólag hat. Ha a megegyezési le­hetőségeket józan ésszel mérlegeljük, mindig csak arra a megállapításra kell jutnunk, hogy azok vajmi „csekélyek. Mint már megírtuk, egy megegyezés csak szovjetorosz kon­cessziók alapján jöhetne létre, erre hiányzik azonban úgy az akarat, mint a képesség a mai orosz vezetők részéről. A Nyu­gat pedig koncessziókat nem tehet, mert nincs miből tennie. Ma már többé-kevésbbé nyilvánvaló, hogy mindkét fél milyen feltételek mellett volna hajlandó tárgyalni. A Nyugat felté­telei: Békeszerződés egyesitett Németországgal, osztrák államszerződés, Keleteurópa katonai kiürítése, valószínűleg a polgári szabadságjogok visszaállításának követelésével, mint azt Dulles külügyi államtitkár egyik beszédében kijelen­tette, Korea egyesítése és az indokinai háború beszüntetése. Ezzel szemben a Szovjetunió feltételei: Németország demili­­tarizálása és semlegesítése, az amerikai haderők és támpon­tok kiürítése Európában, Vörös Kína elismerése és Formoza feladása. Ezek összehasonlításából kétségtelenül megállapít­ható, hogy áthidalhatatlan ellentétek állanak fenn a két ha­talmi blokk között a feltételeket illetőleg, amelyek alapján megegyezésre hajlandók. A Szovjetunió mai belső helyzetében teljesen elképzel­hetetlen, hogy a Nyugat fenti feltételeit elfogadhassa,, mert nincs olyan hatalmi tényező, amely ezt megtehesse. Ettől el­tekintve azonban azok elfogadása esetén az egész nyolc év alatt felépített, kommunista hatalmi rendszer összeomlana, ami olyan megrázkódtatással járna, amely Szovjetoroszor­­szág fennállását is veszélybe sodorhatná. Még olyan kis kon­cessziót sem tehet a Szovjetunió, mint Korea egyesítésének elfogadása, mert ez feltétlenül elseperné az északkoreai kom­munista rendszert, ami az egész keletázsiai kommunista ha­talmi pozíciót megrendíthetné. De ugyanez a helyzet a Nyugatot illetőleg is- Ez sem fo­gadhatja el a Szovjetunió feltételeit. Ha az amerikaiak ki­ürítenék Nyugat- és Dél-európát, ez a jelenlegi helyzetben azt jelentené, hogy védtelenül kiszolgáltatnák Európát egy esetleg bekövetkező orosz támadásnak. Ez csak úgy volna el­képzelhető, ha Németország előbb felfegyverkezne és létre­jönne az Európai Védelmi Közösség és ezáltal egy bizonyos e­­gyensulyi helyzet alakulna ki Európában. De éppen ez ellen küzd minden eszközzel évek óta a Szovjetunió. Mindezekből nyilvánvaló, hogy hiányoznak az előfeltéte­lei a Nyugat és Kelet közötti tárgyalásoknak, amelyek alap­ján ezek eredményre vezethetnének. Szovjetorosz részről va­lószínűnek látszik, hogy nincs is meg a szándék ilyen tárgya­lásokra. Nyugati részről pedig mindeddig homályos, hogy mi volna a célja ilyen eleve sikertelenségre kárhoztatott tárgya­lásoknak. Itt talán két szempont játszik szerepet, az egyik erkölcsi, a másik politikai. Most, amikor kitűnik, hogy a ✓ Szovjetunió éppen úgy birtokába van az atom és hidrogén­­bombáknak, mint Amerika, a nyugatiak mégegyszer meg­akarják kísérelni erkölcsi okokból a megegyezést, mielőtt végleír belevetnék magukat az atomfegyverkezési verseny­be, amely előbb-utóbb atomháborúhoz és igy a legnagyobb vihV'sze^encsétlenséghez vezetne. A másik szempont pedig, hogv a nvugati felelős államférfiak be akarják bizonyítani néne k’iek. hogy nem rajtuk, hanem a Szovjetunió vezetőin múlik a békés megegyezés lehetetlensége. Ha ez kétségtele-Híreink a nagyvilágból DISSZIDÁLT A TOKIOI SZOVJET ANGLIA KERESKEDELMI MISSZIÓ TITKÁRA TÁRGYALÁSOKAT KEZD------------o-----------­­MAGYARORSZÁGGAL Huri A. Rastvorev, a tokioi szovjet dip­lomáciai misszió titkára, a tokioi szovjet kémközpont helyettes vezetője ez év január 24-én elhagyta munkahelyét és az Egyesült Államokban politikai menedékjogot kért. Japánban nem működik szovjet követség, csupán egy ideiglenes jellegű szovjet misszió, amely főként egy 30-40 tagú hírszerző iro­dát, azaz kémközpontot tart fenn. Ennek a vezetőhelyettese volt Rastvorev. A japán hir szolgálati iroda szerint Rastvorevot hazaren­delték Moszkvába, s ezért keresett menedé­ket. Természetes, hogy az orosz hivatalos álláspont szerint Rastvorovot “erőszakkal hurcolták el.” Minden valószínűség szerint egy újabb Gouzenko-esetről van szó.--------------------o-------------------------­EGY BARLANGBAN AZ ALVÓ MEDVÉVEL Patrick Whalen, egy New Brunswick-i er­dészt hivatalos erdőkerülő utján hatalmas hóvihar lepett meg, amely elől egy kidőlt fa mögötti kis barlangban keresett menedéket. A barlang szája előtt tüzet rakott, s hajnal­ban a keresésére indult barátai érte jöttek. Csak ekkor vették észre, hogy Whalen a szűk barlangot egy hatalmas alvó medvével osztotta meg, amelyet sem a tűz fénye, sem a lárma nem ébresztett fel. Az erdészek to­vább hagyták aludni a medvét, — lehet, hogy Whalen még külön takarót is tett ba­rátságos hálótársára.---------------------o-------------------------­MAGYAR RENDEZŐ FILMJE A VASFÜGGÖNYRŐL Egyik Torontóban élő honfitársunk, Szö­­vértfy Gábor, a Globe and Mail jelentése sze­rint Torontóban filmet rendez a vasfüggöny­ről. A film, amelyet amerikai pénzemberek támogatnak, hét jelenetet mutat be a vas­függöny mögül való szökésekről. A jelenetek nagy részét Torontóban forgatják, három jelenet fog Magyarországról szólni, a többi a vasfüggöny mögötti egyéb államokról. Kü­lönösen érdekes rész lesz annak a kis vitor­lás hajónak a sorsa, amelyen 36 lett és lit­ván menekült kelt át az óceánon.------------o-----------­Nagy-Britannia bejelentette, hogy keres­­kedemi és pénzügyi tárgyalásokat kezd Ma­gyarországgal és Csehszlovákiával- A brit kereskedelmi minisztérium szóvivője szerint Nagy-Britannia ugyan nem fogja megváltoz­tatni azt az álláspontját, hogy a csatlósál­lamoknak hadifontosságu anyagokat nem szállít, azonban a maga részéről támogatni fogja a hadianyagnak nem számitó áruk köl­csönös exportját és importját. A Magyarországgal való kereskedelmi tár­gyalások ez év márciusában fognak kezdőd­ni Londonban, öt évi szünet után. Magyar­­ország valószínűleg kenyérmagvak és egyéb élelmiszert fog szállítani, Anglia pedig textil­anyagot és kész iparcikkeket.-----------------------o----------------------­AGA KÁN SÚLYA PLATINÁBAN ---------o--------­A mérhetlen kincseiről ismert Aga Kán ez évben ünnepli hetvenedik születésnapját. Minden születésnapját azzal szokta megün­nepelni, hogy átveszi 20 millió alattvalójá­nak szokásos évi ajándékát, amely rendsze­rint annyi font arany, mint amennyit az ural kodó nyom. Ez évben nem aranyban, hanem platinában fogják a súlyának megfelelő kin­cset kimérni. Az ajándék értéke mintegy 300.000 dollár. Aga Kán az ajándékot az idén is, mint minden évben, teljes egészében jóté­kony adományokra fordítja.--------------------o-------------------------­A MAU-MAU MOZGALOM HELYETTES VEZETŐJÉT HALALRA ÍTÉLTÉK ---------------o-----------­China generális, a kommunista Kenyatta által vezetett Máu-Mau afrikai fehérellenes terrormozgalom helyettes vezetője, az ango­lok fogságába esett. Tömeggyilkosság miatt halálra ítélték. A mozgalom vezetője, a Moszkvában nevelt Kenyatta 7 évi fegyház­büntetését tölti. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­adóhivatalunkkal. *"■""",V|,V,,,,,,,V"«,.W.V / V.V//AV VW.W/.'AVAW.VW.ViVAV.V.'.W.'.VW 5UÍ C'0/teijeJk KÍ65W FIGYELEM! Harsányi Zsolt világhírű regénye filmen. FIGYELEM! MAGDOLNA Érdekesen izgalmas teljesen újszerű történet, az anyai önfeláldozás hőskölteménye. SZEREPLŐK: Lázár Mária, Turay Ida, Rácz Vali, Vágóné Margit,. Somogyi Nusi, Vaszary Piri Sárdy János, Somlay Arthur, Lehotay Árpád, Petrovics Szilárd, Bilicsi Tivadar és Benkő Gyula. 1954 február 4-én, 5-én és 6-án, (csütörtökön, pénteken, szombaton) este 6.30 és 8.30 kezdettel- Szombaton d. u. 2 órától folytatólagosan. ' FÉNYES KISÉRŐMÜSOR ! ^ FÉNYES KISÉRŐMÜSOR ! \V.V/AVAV,V.,.V.WA,.V.W/.V/.VW/.VA%W.,.UV, WWVWWWWVliW MASKE IN (KÉK ÁLARC) ANGOL FELIRATOKKAL Ismét magyartárgyu szinesfilm, egy magyar kislány, Várady Juliska romantikus és egyben mulatságos története. Főszereplő: RÖKK MARIKA. Ez a darab valóban a magyaros tűz, a magyaros hangulat és a magyar tánc propagandája. ZÁRT ELŐADÁSOK 1954 FEBRUÁR 8-TóL, HÉTFŐTŐL KEZDŐDŐEN NAPONTA 6.30 ÉS 8.45-KOR. Szombaton 2.30, 4.45, 7 és 9.15-kor. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyek naponta elővételben válthatók. **VV W WV VN^^SAAAAA#>^^^WWWWWW^WWVWWWVWV Í Közelebbi felvilágosításért forduljon: ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE I KI-0850 — KI-6319 V.\%V.%WA\V,VAV.W.,.V.V’.V.V.VAWA,.VMVA,AV.WA,.W.V.V.V/.W.%wi mil kitűnik, nincs helye többé a megegyezésben való oktalan reménykedésnek, erre való hivatkozással a fegyverkezés ter­hei alól való kibúvásnak, az egymás közötti féltékenykedés­nek és ellenséges érzületnek, mert nyilvánvaló lesz, hogy egy csónakban ülnek mind a nyugati népek és ugyanaz a halálos veszély fenyegeti mindnyájukat, amelyet csak együttes erő­vel tudnak elhárítani, ha nem akarnak elmerülni. Amikor ez a belátás felül fog kerekedni a Nyugat népei­ben, akkor vége szakad annak a kísérteties analógiának, a­­mely ma olyan súlyos aggodalommal tölt el sok embert, ki gondolkodó fővel figyeli a mai világfejleményeket, látja, hogy éppen a nyugati népek egészségtelen pacificizmusa az, ami a békét leginkább veszélyezteti, ugyanúgy, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ma nyugaton inkább, mint valaha érvényes a sokszor idézett római közmondás: “Si vis pacem, para bel­lum.” M. I. MAGÁNYOS férfi szoba konv­­hás lakást adna egy olyan há­zaspárnak, aki a házra ügyel­ne esetleg egy személy részé­re főzne. Bővebbet: 98 Walles St. Toronto, Ont. Tel. L05117 2 szoba, konyha, fürdőszobás lakás a Yonge és College kör­­nvékén (családnak is) kiadó. BővehhíU- GR. 1381. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy hirdetési és könyvügyekben forduljanak hirdetési és könyvosztálvunk­­hoz ; 362 Bathurst St. Tel. : EM. 3-7678. TÉNY AZ, HOGY a torontói magyarság megszokott talál-] kozó helye továbbra is a FÉSZEK ÉTTEREM (Nest Restaurant) 263 College St. Toronto. Tel: KI.-6753< KÉMEK AZ EMIGRÁCIÓBAN---------------o--------------\ Folytatás az első oldalról.-------------8-----------­kai hatágok, hogy ártatlan tízezrek vágóhidra hurcolását je­lenti a “hazatelepités” címén űzött rabszolgakereskedelem és, hogy az úgynevezett “háborús bűnösök” egyrészt inkább személyi és faji bosszúhadjáratok alapján összeszedett ártat­lanokkal kerülnek közös listákra, csak azért, mert nevük, tar­tózkodási helyük és nemzeti gondolkozásuk az üldözők előtt ismeretes, másrészt pedig ha bűnösök, ha nem, úgysem ke­rülnek bíróság elé, hanem egyszerűen elpusztítják őket, anél­kül, hogy meghallgassák, vagy védekezésre jogosítanák 6- ket. Ahogy azután az amerikaiak, angolok és franciák egyre közelebbről ismerkedtek meg a bolsevistákkal, a menekültek helyzete megváltozott és Moszkvának újabb módszerre lett szüksége. A különböző nemzetek emigrációi, ha nem is szer­vezkedtek, de tömörültek már ezidőben és jelentéktelen po­litikai nézeteltérésektől eltekintve, szellemük egységes volt. Ekkoriban kezdtek nyugatra szállingózni az első “de­mokratikus” menekültek. Szótárukba uj, bolsevista kifejezé­sek kerültek, viselkedésükön, szellemükön — tisztelet a kivé­telnek — meglátszott a szovjet uralom alatt eltöltött néhány esztendő hatása. Az addig egységesen antibolsevista és na­cionalista emigrációk sorai megbomlottak. Az akkoriban fel­állított nemzetközi menekültügyi szervezetet, az IRA-t meg­szállták az “uj” emigránsok és később nem egyről derült ki, hogy moszkvai megbízás alapján működik. Vége-hossza nem lenne a felsoroásnak, ha valamennyi “emigráns” álruhába bujt szovjet kémet felsorolnánk, ezért most csak a legjelentősebbekről emlékezünk meg-Nemrégen tartóztatták le Svájcban, Luzernben ROES­­LER (Rőzler) Rudolfot. A második világháború idején Svájc­ban dolgozott ez a hivatásos kém, Lucy fedőnév alatt, a Szov­jetunió számára. Később Csehszlovákiába ment, ahol Moszk­va nyugateurópai képközpontjának felállításánál segédkezett. 1947-ben mint “menekült” újra Svájcba utazott és most, a tárgyaláson beismerte, hogy svájci összekötőjével, Dr. Sch­­nieper Xavérral együtt 160 jelentést küldtek Moszkva szá­mára Csehszlovákiába. Valamennyi jelentés az Északatlanti Szövetség (North Atlantic Treaty Organization) katonai tit­kairól szólt. Joseph Kubai, egy fiatal cseh “diák” 1948-ban mint “menekült” Franciaországba érkezett. Tavaly, mint kémet letartóztatták. Vallomásában beismerte, hogy a prágai szov­jet kémközpont számára Nyugateurópában lévő amerikai ka­tonai bázisokat, erődítéseket, raktárakat és gyakorlótere­ket fényképezett. Az összes nemzetek közül a csehek bizonyultak a kémke­désre, árulásra, alakoskodásra a legalkalmasabbnak. A cse­heknek egész emigrációs szervezeteik, pártjaik vannak át­itatva bolsevista szellemmel és kémek tömegével. Hogy ne­hogy az legyen valakinek a téves benyomása, hogy a magyar elfogultság, vagy valami alaptalan cseh-gyűlölet mondatja ezt velünk, idézzük C. L. Sulzbergert, a New York Times eu­rópai főmunkatársát, aki a következőket Írja: “Egy ismert csehszlovák emigráns politikai párt (példá­ul) oly nagy mértékben van (bolsevista) kémekkel penetrál­­va, hogy a beépített kémeknek sikerült saját embereiket de­­legálniok fontos nemzetközi szervekbe, többek között az E- gyesült Nemzetek Európai Gazdasági Tanácsába (Genf) e­­zenkivül emigráns politikai és propagandacsoportokba és fontos, töbnyelvű rádióállomásokhoz.” (R-F.E.) A fent már említett Kubai nevű csehvel egyidőben egy nő is érkezett Franciaországba, mint “menekült” — és rö­videsen egyik vezető cseh emigráns politikus titkárnője lett. így módjában állott egyrészt befolyásolni a cseh emigráció politikai életét, másrészt jelentéseket küldeni Moszkvának minden említésre méltó eseményről. Közvetlen főnöke a kémhálózatban Bedrich Reicin volt, aki ellen Franciaországban kémkedésért vádat emeltek. Ez a nő 1951-ben visszatért Prágába, persze, nem üres kézzel. Né­hány hónap múlva uj, fontos megbízatással elindult, ismét, mint menekült Tangirba, ahol egy Spanyolországot behálózó kémszervezetet kellett volna megszerveznie. Útközben, Svájcban a rendőrség elfogta és 1953 júliusában, a berni börtönben öngyilkos lett. íme, néhány már “befejezett” emigrációs kémkedési ügy dióhéjban. Következő cikkünkben az emigrációs kémkedés jelenle­gi helyzetét mutatjuk be, főként a magyar vonatkozású ügyeket. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nagyobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. I EXPRESS TRAVEL AGENCY I DR. TELEKES LAJOS volt budapesti ügvvéd ÚJBÓL KÜLDHETŐ RUHÁSCSOMAG MAGYARORSZÁGBA Kérjen részletes tájékoztatót. Szeretelcsomagok a világ minden részébe. Pénzküldés a legelőnyösebb áron. Gyógyszerküldés. Bármilyen recept megrendelhető. Hajó- és repülőjegyek. Jogi, kereskedelmi, könyvelési, ADÓ, bevándorlási és állampolgársági ügyekben tájékoztató. Fordítások. 396 College St. Toronto, Ont., Canada. — RA.-7743

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents