Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 3. szám

V AN/ DA7 MA^V'RSáG 2 1954 január 16 ISMERD MEG KANADÁT Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Eló'fizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. MAGYAR HÍREK ÉHÍNSÉG MAGYARORSZÁGON A budapesti kommunista lapok közölték Hegedűs And­rás helyettes miniszterelnök és földmivelésügyi miniszter újévi szózatát a magyar gazdálkodókhoz. Szomorú beisme­rés és rettenetes nyomor képe mutatkozik meg a beszédből. Hegedűs elismeri, hogy még kenyér sincs elegendő. A ke­nyérellátás szerint csak akkor lenne a jövőben megoldható, ha a holdankinti átlagtermés másfél mázsára emelkednék. A miniszter beszédéből kiderül, hogy csak 3millió hold van kenyérgabonával bevetve (mig az 1930-as “Statisztikai Év­könyv’’ szerint akkor 5 millió holdon felül volt a kenyérma­gokkal bevetett, terület- Szerk.) és ez is már tiz százalék e­­melkedés a tavalyihoz viszonyítva! Arról persze nem szá­molt be a moszkvai zsoldos-miniszter, hogy a Magyarorszá­gon termelt kenyérmagvakból mennyit visz el a Szovjetunió azon “szerződések” jogán, amelyeket Nagy Ferenc minisz­terelnöksége alatt Nyárády pénzügyminiszter kötött és Var­ga Béla elnök parlamentje szavazott meg.---------------------------------o-------------------------­HALÁL A DRÓTAKADÁLYON A Reuter-iroda jelenti Bécsből, hogy az osztrák határ­rendőrség január 2-án kelt közlése szerint Szilveszter éjsza­káján tévedésből megölték az osztrák határőrök golyói Dr. Lada István magyar ügyvédet, aki testvérével, Andrással át akart kelni az aknamezőkön és drótakadályokon, amelyek Magyarországot elzárják Ausztriától.------------------------------o----------------------------­EGY MAGYAR SZOBRÁSZ HALÁLA A New York Times jelentése szerint 73 éves korában New Yorkban meghalt Juszkó Jenő világszerte ismert ma­gyar szobrászművész, aki 1906-ban vándorolt ki Amerikába és szobraival számos dijat és kitüntetést nyert. Az Egyesült Államok tulajdonában levő művei közül a leghíresebb a Grant tábornok síremlékét diszitő hatalmas hősi szobormű. V. QUEBEC A nemzet történelmi és modern vetülete közti élénk színeket egyesíti magában Kana­da tiz tartománya legnagyobbika, a francia­kanadai kultúra góca: Quebec. Területe: 594,860 négyzetmérföld. Fran­ciaország, Németország s Spanyolország e­­gyesitett területével egyenlő. Északi partját a sarköv alatti Hudson Strait jeges vize mos­sa, míg déli része a termékeny s meleg New York állammal határos, Apró, üdvözlőlapok­­ra-kivánkozó, három évszázada alig változó kisvárosok tartománya. S égretörő felhőkar­­colós, óriási -ipartelepes nagyvárosok orszá­ga. Quebec teljességében a régi s az uj Ka­nada. Szirtes, tavakkal-tüzdelt északja aranyat, ezüstöt, rezet, aszbesztet, vasércet, urániu­mot, nikkelt, krómot és platinát rejt magá­ba. A St. Lawrapce folyam déli partjain meg­bújó, zölden hullámzó mezőgazdasági vi­dék pedig gyümölcsöt, dohányt, zöldségféle­séget. Quebec a világ legnagyobb fafeldol­gozója. A legnagyobb kanadai vasutifelsze­relés előálitója, a cipő s textilipar góca, a do­hány központja, s az ország legnagyobb vi­­zierő forrásának birtokosa-Kanada első s kezdeti feltárása a franciák érdeme, kik a ma Quebec néven isniert terü­letre a telepeseikkel a kereszténységet s a civilizációt hozták. A nagy nyugati kincstár hírétől s talán a mesés indiai átjárótól vezetve, Jacques Car­­tier 1534-ben elindult a franciaországi St. Malo-ból s Kanada keleti partvidékét s a St. Lawrance alsó folyását felkutatta. 1535-ben ismét itt járt és akkor a St. Lawrance-en e­­gészén a Hochelaga nevű indián községig ju­tott. (A mai Montreal.) A folyam tüzetes felkutatása is az ő érdeme. A következő évek­ben megint csak visszatér, de a terület — mely New France nevet nyer — betelepíté­sére csak egy másik francia felfedezővel, Sa­muel de Champlain-nel a tizenhetedik szá­zad elején kerül sor. A következő másfélszázadban a franciák a bevándorlók ezreit küldték Ujfranciaország­­ba. Egészséges kormányzatot létesítenek, mely a római katoikus vallás s a termékeny francia kultúra alapján épülve napjainkban csak olyan erős, mint egykor. A 1756-63- ig tartó háborúban Anglia meghóditotta Ka­nadát s a francia uralom végéhez ért. S még­is napjainkban, az 1950-es évek Quebecjéről joggal mondják: “Inkább Francia, mint Franciaország.” Quebec tartomány fővárosa a St. Lawran­ce folyam csatornája védelmére épült erő­dítményen alapuló Quebec City- A közel két­százezer lelket számláló város a nagyon ré­gi és uj festői színek keveréke. Amellett, hogy idegenforgalmi központ, gyáripari je­lentősége is komoly. A folyam felsőbb szakaszán terül el a vi­lág egyik legnagyobb kikötője s nagyvárosa Montreál. Lakossága az 1,500.000-et közelí­ti meg. Pénzügyi, ipari, divat, kultuközpont; közlekedési, nevelési, kiadóvállalati, és el­osztói góc. Hir és táviró ütőér. Nagyszerű vendéglőiről, szállodáiról, kellemes életviszo­nyairól messze földön ismert. További fontos városai: Verdun (80.000), Sherbrooke (50.000), Trois Rivers (46.000), Hull (45.000), Lachine (28.000), Chicotini (24.000), Valleyfield (22,000), Granby (22- 000), Jonquiere (21,000). A tartomány je­lenlegi lakossága körülbelül: 4,200,000. '.VtVW.WAW.VaWpV.V^WAVAV/AV. V*V.VAV.V.VA,.V^///.V,W.V.,.V,,AV, A HÍVŐK TEMPLOMA Montreal szivében, a St. Andrew és a St- Paul Church kancelláriájában van a Black Watch Window, a Kanadáért az első világ­háborúban hősi halált halt katonák, s a ka­nadai The Black Wach (R. H. R.) 42 ezrede emlékére. A templom egyben a Fekete őrszem nevű ezred kápolnája is. A Back Watch az angol hadsereg Felföldi Hadosztálya egyik részé­ből 1862-ben alakult. A Highland Regiment pedig már 1739-ben Skóciában létesült és ma Kanadában csak úgy, mint Ausztráliában, New Zealandon ,s Délafrikában is testvérez­­redekkel rendelkezik. HA LEJÁRT AZ ELŐFIZETÉSE, ÚJÍTSA MEG ! Egy évre $5.00. ÜGYES REKLÁM Chicagóban az egyik nagy napilapban hir-1 detés jelent meg, mely szerint a hirdető min­den külön kikötés vagy feltétel nékül azok­nak, a háztulajdonosoknak, akik szénnel fü­­tenek teljesen ingyen ad egy tiszta uj szenes­lapátot. Természetes, órák alatt ezer meg ezer személy jelentkezett az ingyen lapátért. A lapátok kiosztásakor a jelentkezőktől sem nevet, sem címet nem kérdeztek, ami feltű­nő volt. Az uj lapát tulajdonosok amikor hazavit­ték a lapátot, annak nyelén ez állott: “Ha önnek a mi önműködő olajfütéses be­rendezése lenne, akkor most az emeleten ké­nyelmesen elnyujtózkódhatna és-nem kelle­ne szenet lapátolnia. EURÚPAI HÍREK AUSZTRIA ÉS A SZABADSÁG ------------o-----------­Kilenc éve tartja a négy nagyhatalom megszállva Auszt­riát és most az Újév alkalmából Theodor Körnek osztrák ál­lamelnök (aki mellesleg Komáromban született) arra kérte a világot, hogy adják végre vissza Ausztriának a független­ségét és a szabadságot. Lám, lám, azalatt a négyszáz eszten­dő alatt, míg Ausztria tartotta megszállva Magyarországot, nem volt olyan fontos a szabadság ! De most, hogy ők van­nak egy kicsit megszállva, már kilenc év is sok !--------------------------------o-------------------------------­MEGDÖBBENTŐ LEMONDÁSOK A SCOTLAND YARDON--------------o-------------­A világ leghíresebb rendőri nyomozótestületében, a lon­doni Scotland Yardon a legutóbbi 6 hónap alatt 200 detektív és rendőr mondott le állásáról önként. A súlyos veszteséget most az tetőzi be, hogy január elsejével a Yard 4 legfonto­sabb vezető embere, a bűnügyi nyomozás, a csalás-sikkasz­tás, az ujjlenyomat osztály és a gyilkossági ügyek vezetője, otthagyták állásukat. A tömeges lemondások oka: a világ legrosszabbul fizetett rendőrei a világ leghíresebb rendőrei! (Egy rendőr legmagasabb fizetése 22 évi szolgálat után pl. heti 26-28 dollár !) A londoni, sőt az egész világ bűnözői ör­vendenek az igazságszolgáltatás ilyen gyöngülésének és az angol lapok szerint máris érezhető a lemondások hatása a bűnesetek emelkedésében. _------------------------------o------------------------------­RESZKESS, SZABAD NYUGAT!-----------u-----------­, Rettenetes fenyegetés reszkettette meg Újév napján a szabad nyugati világot. CepiCko Sanyo, cseh hadügyminiszter napiparancsot intézett a hadsereghez, melyben kijelentette, hogy a csehszlovák haderők a lehető legmodernebb fegyve­rekkel vannak felszerelve. (Emlékezetünk szerint a cseh ka­tonák legfeljebb zenészeknek voltak jók csak a múltban, akkor is csak béke esetén.) így a modern fegyverek valószí­nűleg villanyzongorák, elektromos trombiták és atomenergi­ával működő nagydobok meg cintányérok lehetnek.--------------------------------o-------------------------------­A LEVEGŐBŐL A FÖLD ALÁ -----------o----------­A szovjet légihaderő főparancsnoka volt hadügyminisz­tert tisztet is betöltötte a Moszkvából Kujbisevbe menekült orosz kormányban- Neve az utóbbi időben eltűnt a szovjet újságokból. Január első hetében egy visszatért német hadi­fogoly, Robert Butlar Brandenfels gróf közölte, hogy a légi marsalal együtt dolgozott az északurali Vorkuta szénbányár Ipán, ahol Novikov 15 évi kényszermunkára Ítélten szenet csákányoz a tárnák mélyén.--------------------------------o-------------------------------­TRIESZTBŐL TRIESZTBE MENEKÜLTEK--------------o--------------­Az Isztriái nemzeti felszabadító bizottság közlése sze­rint az utóbbi 3 hónapban 2754, nagyobbrészt olasz nemzeti­ségű egyén költözött át az amerikai megszállás alatt álló “A” övezetbe, mert nem akarnak Titó-vezette jugoszláv urjalom alatt élni. Az ezist toboz Irta: Füry Lajos. Bőkezűen pazarolta aranyát a nyár, mintha ki akarta vol­na pótolni azt a néhány szür­ke felhős, esős napot, amikor nem ragyoghatott be minden lombot napsugaraival. A ma­darak is önfeledten ujjong­tak és uj melódiák születtek az erdők mélyén. Mind a nyár­ról, a békességről és a boldog­ságról szólt, mintha nem is közeledne a tél és az éhség- A napsugarak keresztülra­gyogtak az erdő kárpitján és egyszerre megtelt örömmel minden. Mintha az Isten is megelégelte volna a sok szen­vedést idelent a földön, a bök rok piroslottak a nagy szemű érett szamócáktól, a málna gő gösen terebélyesedett az ap­ró, de szapora szeder fölé, a­­mely szomjasan itta a napsu­garat, hogy meg édesedjék. A gombák is felnyomták a ta­valyi korhadó faleveleket és nagy kalapjuk egymásután e­­melkedett a felszínre, mintha csak a törpék mesevilágából jöttek volna. Az ember is észerevette, hogy valami történt. Tegnap óta valami történt. Tegnap még zuhogott az eső, hűvös szél borzongatta a fákat, a szél átjárta a csontokat, a lyukas cipőkbe ki bejárt a viz. A.z asszony is, a gyere­kek is jobban köhögtek és az éhség is jobban fájt. Ma reggel azzal indult el hazulról, hogy addig nem jön vissza, amig valami munkát nem kap és élelmet, meg tü­zelőt nem hoz haza. Megcsó­kolta az asszonyt, megsimo­gatta a gyerekek fejét és min­denkinek ígért valamit. Jan­csikának piros szamócát, Klá­rikának édes málnát, a min­dig éhes Lacinak gombát, az asszonynak tüzelőt meg vala­mi főznivalót és éppen menni akart, amikor a legkisebbik, Gyurka kiáltozott utána. —Édesapám hozzon nekem egy ezüsttobozt. Nevetve paskolta meg a gyereket és éhes gyomorral, de jókedvűen indult neki a napfényben ragyogó erdőnek. Az asszony mosni készült, pe­dig szédült a feje és mintha késsel szúrták volna a hátát, de azért mosolygott. Versenyt fütyüllt a rigók­kal és tetszett neki, hogy a madarak féltékenyen igye­keztek válaszolni. Néha őz ugrott fel előtte és néha nyu­­lak kergetőztek- Az első mál­nabokornál lehajolt és marék­­ra való málnát szedett, hogy éhes gyomrát megrakja vala­mivel, aztán lehasalt és a kis tejeskannába kezdte szedni a málnát. Mindig beljebb és bel­jebb ment laz erdőbe, aztán gombára bukkant. Mohón ka­pott rajt, először csak egyet látott, aztán amikor lehajolt és megkotorta az avart, elő­tűntek a kalapok, egy, kettő, háro, öt, tiz. Szép nagy, hú­sos vargányák, ismerte jól va­lamennyit, hiszen ezt' keres­ték egész nyáron és most né­hány perc alatt teliszedte a tarisznyáját, örömében felki­áltott a fán kíváncsiskodó ri­gónak és nagyot rikkantott. Túl sok egyszerre a jóból. A- mikor feltűnt az erdész. Az erdész nem a legjobb hírnek örvendett a magyarok között, hiszen úgy vigyázta előlük a fát, mint az aranyat. Az er­dész egyenesen hozzátartott. Ráncbaszökött a homloka és begörbült a keze. Mit akar ez a fösvény tőle, talán a gom­bát, meg a szamócát irigyli. Előre kibontotta már a zsák­ját, hogy az orra alá lökje: itt van ládd-é, ezt szabad szedni, ezt még a magyartól sem lehet elvenni. Az erdész megállt előtte és nézte egy darabig, nem a gombát, nem a szamócát nézte, hanem a szemét, látta benne azt a fék­telen sárga gyűlöletet, aztán csakúgy megemlítette: itt az út mellett hever két stőr fa, több mint egy éve, ha akarja, elviheti haza, - mielőtt elrot­hadna, nem, semmit nem kell érte fizetni. Aztán sarkon for­dult és ment tovább az erdő­ben, csak a fácánok kiáltoz­tak néha a bozótosban- Olyan álomszerének tűnt fel, hogy meg kelett győződnie, talán csak képzelődött, az éhség csöngette fülében a szavakat. Megindult és néhány lépésnyi­re ott hevert a stőr fa, két karó közé rakva. Felbecsülte a száraz fenyőfa értékét azon­nal és hangosan felnevetett, előre látta az örömet és a bol­dogságot, amit otthon okoz majd. Az erdő a Dunáig ért és a parton már Entau földjei te­rültek el. Az ökrök egyhangú lassú­sággal húzták a szénavágó gépet és a parasztok ugyan­csak biztatták. Illatos széna szag csapott az orrába és meg állt a föld szélén. A paraszt rákiáltott. —Akarsz dolgozni, kapd meg azt a~villát és szprd szét hadd száradjon. Tarisznyáját elrejtette az árnyékban, • aztán dolgozni kezdett. Néha megszédült az éhség­től, de a napsütés most nem bágyasztotta, hanem erőt a­­dott. Tizenegy órakor bemen­tek a faluba Brotzeitre. Tejet, füstölt húst meg kenyeret ad­tak eléje. Szeme előtt karikák táncoltak, füle csengett, hal­lotta még a Vater unsert, ar­ra gondolt még, hogy talán a beteg asszonynak kellene a hús, a gyerekeknek a tej. Ebédután újra kezdték a munkát-Este fáradtan zuhant az agyba és arra gondolt, hogy most már nemcsak gombát, szamócát, hanem húst is visz majd haza. Három napig dolgozott a parasztnál, aki azt mondta, hogy a jövő héten újra jöjjön vissza. Kapott egy darab füs­tölt húst, fél kenyeret, meg néhány font ki'omplit. Boldo­gan indult az erdőn keresztül hazafelé. Mégegyszer meg­szemlélte a stőr fáját. Mókusok kergetőztek a fák derekán. Néhány tobozt is zsebredu­­gott, aztán a kert felöl került a házhoz és a kocsiszínben elő kotorta a gerenda mögül az ezüstszínű kályha festéket és meghengergette benne a tobozt. A házban csend volt, a gye­rekeket sem hallotta. A bajor parasztasszony o­­lyan furcsán nézett rá ami­kor ment fel a lépcsőkön. Benyitott a padlásszobába és egyszerre valami döbbenet csapott az arcába. A lakás nagy üressége megállította. Az asztalon hevert egy levél. Még nem bontotta ki, de ínár agya dolgozott, már kezdett sejteni mindent- Mégis meg­akart bizonyosodni. Feltépte a levelet. Igen, amit sejtett, megbizonyosodott, most már késő. Elment.az asszony a gye rekekkel. Hazament Magyar­­országra. Régebben, amikor a hazamenés megindult, beszél­tek erről, de nem akarta, hogy szétszakadjanak, majd lesz jobb is, munkát kap vala­hol és majd csak segít az Is­ten. Az asszonyt a szülei hív­ták haza. Megvan a ház, min­denük megvan, jól vannak. Az ember nem mehetett haza kéz dettől fogva, hiszen rajta volt a passaui listán, mert Orosz­országban volt haditudósító és egyszer megírta, hogyan lőtt ki Kálóczy őrmester egy orosz tankot. Ezért most ott­hon háborús bűnös. Aztán jött a köhögés. Észrevétlenül lopakodott be a kis padlásszo­bába. Egyszer éjjel arra ri­adtak fel, hogy a sovány, sá­padt asszony köhögni kezd, aztán a középső gyerek. A pá­paszemes német orvos csóvál­ta a fejét, de ez nem segített a beteg tüdőn. A nyomorral e­­gyütt nőttek a halálrózsái az asszony arcán és szaporodott az észbontó köhögés­.. .Ne haragudj ránk, hidd el, igy kell ennek lennie, ne­künk is jiobb, meg neked is... Isten rendezte így,- hiszen a bucsuzáshoz nem lett volna e­­rőnk, tegnap itt volt a Faze­kas és mondta, hogy megüre­sedett a vonaton három hely, Kardosék visszamondták és, ha akarok elmehetek a három gyerekkel. Bocsáss meg, hogy igy tettem, tudom, hogy nagy fájdalmat okoztam neked, de hidd el a gyerekek érdekében, meg az enyémben is és a ti­édben, hiszek a,bban, hogy megsegít az Isten és találko­zunk. . . Szeméből ráhullt a könny a papírra és elmosta a tintát. . • .Itt csak nyomor volt mindennap és kín, amit él­tünk, otthon pedig az anyám­nál minden megvan, tej is lesz a gyerekeknek, és én is meggyógyulok... Kihullt a papiros a kezéből. Lábánál ott hevert a zsák megszedve gombával, a kék tejes kanna illatos szamócá­val, az asztalon újságpapírba csavarva a feketére füstölt hús, meg a kenyér és a krump li és az erdőben a stőr fa. És elmentek. Az asztal sarkán az ezüst toboz nyiladozott, csak éppen a gyerekek hiányoztak, csak éppen ők nincsenek itt. Talán még nem késő, még elérheti a vonatot. Rohan le a lépcsőkön, az em­berek ijedten néztek rá és fél­reállnak az útjából. Kölcsön­kérte a szabó biciklijét és ne­kivágott az útnak- Meg kell e­­lőznie a vonatot Tudta jól, hogy merre megy, hiszen sok átvirrasztott éjszakán beszél­tek már erről, hogy menjen-e a család, vagy nem. A kerék­pár lánca nyikorgott fölfelé a dombnak. Az út egyre e­­melkedett. Valahol lent á völgyben csattogott egy vo­nat, talán éppen az n amelyik­kel ők mennek. Sípolt a tüde­je és nehezen kapta a leve­gőt, de úgy érezte, hogy e­­lőnyhöz jutott, hogy mégis el éri a vonatot és leszedi őket a vonatról, nem engedi el­menni, hiszen most már min­den jó lesz. A lejtőnél ujult erővel lendült neki és az ál­lomásba úgy esett be. A vasutas nézett rá. Még reggel elment a vonat. Nekiesett a falnak, forgott vele minden és kapaszkodni kellett valamibe, hogy el ne vágódjék az állomás piszkos kövezetén. A vasutas adta a kapaszkodót. — A vonat Münchennek megy és öt perc múlva itt a gyors, azzal, elérheti. Újra élt. A villanyvonat zakatolt München felé. Gondolatban megelőzte a vonatot kilométe­rekre. Már a váltókon csattogott át a vonat és éppen esak las­­sitptt, amikor leugrott és sza­ladt egy vasutashoz. Kérdezte a vonatot. Nem tudta, a másik sem, a harmadik sem, a ne­gyedik sem, végre egy olajos ruhás ember mondta, hogy a külső teherpályaudvarra von­tatták át, most is ott áll még. Villamossal fél óra, de ha ügyes, itt a sínek mellett néhány perc az egész, de vi­gyáznia kell. Leugrott a be­tonról és nekilódult a sínek­nek, vasutasok kiabáltak, rendőr is rohant utána, de az­tán egy villanyvonat közbe­jött, a szele majd lesodorta a lábáról. Ugrált keresztül a sí­neken, néha majd beleszaladt egy tolató vonatba. Mind több és több üres szerelvény és te­herkocsi visztegelt a síneken. Jóhelyen járt. Már látta is a vonatot. Egy váltóőr megállította. —Milyen vonatot keres, a magyar hazatelepülő vonatot, az ott van. Előre mutatott kezével. Két vöröslámpa lassan el­veszett a messzeségben. Fél napig itt vesztegelt a vonat, amig végre mozdonyt kapott és elindították. Nekitámaszkodott a felhaj­ló vágánynak, ahonnan elin­dult a vonat. Gondolatban meghosszabbította a síneket Hegyeshalom, Győr, Komá­rom, Budapest, Szolnok, Deb­recen felé-Vonatok jöttek mentek a síneken, lámpás vasutasok in­tegettek, pöfögő mozdonyok tolattak és lökdösték a vago­nokat. Zsebéből előhúzta az ezüst tobozt és áhogy nézegette, forgatta a kezében, megjelent, szeme előtt Gyurika: hogy ö­­rülne az ezüsttoboznak, tap­sikolna kis kezével és gurgu­­lázna a nevetés örömében. Látta az örvendő boldog kis ■gyereket és nevetni kezdeett, hangosan, szeméből pedig folytak a könnyek végig az arcán és a ruháján. A KANADAI MAGYARSÁG évi előfizetési dija csak $5.00 Rendelje meg még ma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents