Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-08 / 19. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 május 8 KANADAI NOTESZ MOTORGYÁRTÓ ÓRIÁS Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst Si. Toronto. Telefon: EM-3-7878. Laptulajdonos-í'ó'szerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. MATTYASOVSZKY KORNÉL : ZeLDNYAKKENDőS HADSEREG A németek talán sohasem voltak annyira hajlamosak arra, hogy dicső császárságok idejét épugy elfeledjék, mint Hitler Harmadik Birodalmának kezdeti sikereit és rendszerének szociális alkotásait. Sohasem vágytak jobban arra, hogy megbéküljenek a franciákkal s a Saarvidék visszanyerése után örökre elássák a harcibárdot. Csak éppen nehezen hiszik el, hogy ez valóban sikerüljön is. Ezért egy kicsit szkeptikusan fogadták a napokban Blank képviselőnek a Biztonsági Hivatal vezetőjének a sajtó számára adott információit a német felszerelésről s az uj európai hadseregről. E- szerint olajzöld egyenruhát kapnak majd az “európai katonák” bilgerit és zöld nyakkendőt kell hordaniok. Huszonnégy hónappal az európai védelmi közösség életbelépése után a német kontingens ütőképes lesz — mondotta a jövendő német hadügyminiszter. Az egyelőre 400 ezer főt számláló hadseregnek nyolcvanezer főnyi légihadereje lesz és 1500 nehéz páncélosa. A még életben lévő 1400 tábornoknak csak tizenöt százalékát tudják foglalkoztatni, viszont mindenkiből tiszt lehet, aki arra alkalmas és megfelelő tanfolyamokat végez. Fiatal német hadnagyok ezreit akarják két év alatt az olajzöld egyenruhában látni, ők lennének az európai hadsereg első “európai szellemű” katonái, azé az Európáé, amelynek integrációjáért senki sem küzd lelkesebben, mint a német kancellár és aki ettől az egyesült Európától várja a pé- í met történelmi jogok elismerése és kielégítése után az örök európai békét. •. Utópia lenne ez? Ideálisták álma és vágya? Vagy immár történelmi szükségesség a hidrogénbomba félelmetesen felvillant fényétől megvilágítva? Ha a francia és angol sajtó legutóbbi közleményeit olvassuk, akkor még mindig kétkednünk kell abban, hogy minden európai államférfi és minden európai nemzet ezt óhajtja és semmi mást. Mert ez a sajtó most hosszú és barátságot kommentárokkal kisérte az “entente cordiale”, a szivszövetség (magyarul nagyántánt) ötven esztendős jubileumát* Miután Anglia és Franciaország kereken kétszáz eztendeíg háborút viseltek egymás ellen, miután Jeanne d’Arc óta minden francia és angol szivébe az volt beleoltva, hogy a franciák és angolok ősi ellenségek, — 1904- ben Chamberlain angol és Calbon francia miniszterelnök aláírták a nevezetes szövetségi szerződést. A tizennyolc esztendeje az angol miniszterelnök Íróasztalának fiókjában heverő angol-német szövetségi szerződésterv irattárba került: — aláiratlanul. Bismarcknak lett igaza, aki azt mondotta Ferenc Józsefnek: — mi szeretjük az angolokat, de ők nem hagyják magukat. Hogy ennek az entente cordialenak, nagyántántnak az adta meg a kezdeti sebességét, hogy öt évvel korábban 1899-ben brit gyárosok egy csoportja látogatta meg a Ruhr-vidék német nehéziparát, amely után az angol ipar, az angol sajtó lármájától kisérve valóságos hisztérikus félelemmel jósolta, hogy a brit ipart milliós exportveszteségek fenyegetik s hogy a németek konkurrenciája nemcsak elviselhetetlen lesz, hanem egyenesen az angol ipar alapjait rendíti meg, — nos, most arról sokkal óvatosabban, enyhébben s az akkori páni félelem nyoma nélkül Írnak franciák és angolok. A német sajtó pedig felteszi a kérdést: — ha akkor, ötven esztendőven ezelőtt két halálos ellenség sziv-szövetséget köthetett egymással, elfeledve a történelem folyamán egymás ellen viselt véres és kegyetlen háborúkat, elfeledve a gyarmati hódítások körüli ádáz ellenségeskedést, irigységet, történelmi brutalitást a két évszázadon át tartó versengést a tengerek uralmáért, Indiáért s más gyarmati háborúkat, akkor miért ne létesülhetne ma, egy sokkal szükségszerűbb szivszövetség, egy uj entente cordiale a franciák és németek között, illetve a franciák, németek és angolok között. Hiszen ez a három nemzet szabja meg a jövőben az európai sorsot...! OROSZ KÉZBEN VÄN A KAPOSVÁRI HÜTŐHÁZ Hogy Kanada az elmúlt ötven év alatt iparilag milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül arra a jubileumát most ünneplő Ford Motor Company of Canada az egyik legjobb példa. 1904 óta minden Kanadában készült öt gépjárműből kettőt a Ford of Canáda gyártott. Üzletkötése összértéke: $3,500.000.000. A más országokban levő fiók vállalatai jövedelmét nem számitva a félszázados vállalat minden egy dollár eladáson 4 cent tiszta hasznot tud felmutatni. S az 50 évből 45-öt nyereséggel zárt-1904 augusztus 17-én alakult meg. Először egy valamikori vagón-gyár helyén, igen szerény keretek között kezdte meg működését. Mai virágzó gyártelepe is hű maradt azonban az eredeti telep-helyhez. Az első évben 17 alkalmazottjának $12.000 munkabért fizetett ki, s 117 kocsit állított elő. Ma a külföldi fiókvállalatokkal együtt a Ford of Canada gyártelepei, műhelyei és raktárai egyesitett működési területe 165 acre. Alkalmazottai száma kb. 25.000. Ma a kanadai gyártelep egymagában nem egészen két óra leforgása alatt annyi autót állít elő, mint az egész vállalat fennállása első 12 hónapja alatt.-------—------------o-----------------—-— A Női MUNKAERŐ SZÁMBELI NÖVEKEDÉSE-o-Tavaly ősszel helyezték üzembe a 250 vágón befogadó képességű Kaposvári Állami Hűtőüzemet és Tárházat, amelyet újabban teljes egészében a magyarországi szovjet hadsereg vett igénybe a dunántúli orosz csapatok élelmezésére. A telep igazgatását orosz katonaorvosok ellenőrzik. A Kaposvárról indított hütőkocsik nagy része Szombathelyen át Ausztriába megy, az ottani orosz megszálló hadsereg élelmezésére. A kaposvári villanyáram hiány elsősorban a hütőház nagymennyiségű áramfogyasztásának tulajdonítható- A hűtőház ugyanis a város részére engedélyezett áramkontingensnek kb. 14 százalékát használja el. (FEP) készül. Hatékonysága kivizsgálására félmillió amerikai iskolásgyermekek oltanak be. Dr. Cameron szerint ilyen jellegű vizsgálatra Kanadában már csak azért se * mkerül sor, mert az eredmény mennyiségi alátámasztása terén a kanadai hozzájárulás nem lenne döntő. A kanadai hivatalos egészségügyi szervek viszont állandó kapcsolatot tartanak az amerikai kísérletet végző intézetekkel, s megállapításaik igy késedelem nélkül hozzánk is eljutnak. Dr. Cameron felhívta a nagyközönség figyelmét, hogy az uj szérum hatékonyságának teljes felmérése még évekbe kerülhet. A jelentős kanadai résztvállalás (Dr. Cameron szerint nagyobb nyilvánosságot érdemelne) szintere a torontoi Connaught orvostudományi kísérleti intézet. Itt kerül a virus nagybani előállítására sor, s ez teszi lehetővé az amerikai kísérletek lebonyolítását . Ha az amerikai gyerekeken végzett kísérletek sikeresnek bizonyulnak az uj szérum a nagyközönség számára is hozzáférhető lesz------------------------o-----------------------AKI A FÜSTÖLTHUS SZENDVICSNEK KÖSZÖNHETI SIKERÉT Az elmúlt félévszázad során a kanadai dolgozó nők száma egy negyedmillióról majdnem egy és egy negyedmillióra emelkedett. Ma a tizennégy évet betöltött minden negyedik kanadai nő alkalmazásban áll. A munkában levő férjezett asszonyok száma is ugrásszerűen nő- 1941 óta számuk megnégyszereződött. De az alkalmazott nők életkora is emelkedett. A szövetségi kormány kimutatásából vett adataink arra mutatnak, hogy a kanadai munkaadók közti “ősi” előítélet a férjes aszszonyok alkalmazásával szemben jóformán a múlté, s hogy a 30 évet betöltött nő a kanadai munkaerő jelentős részét jelentik ma.-----------------------o------------------------KANADA ÉS A NEMZETKÖZI REPÜLŐFORGALOM A nemzetközi repülőforgalom terén Kanadának előkelő hely jut. A nemzetközi repülőforgalomnak Kanada tiz éve, hogy hivatalosan is központja lett. Kanada legnagyobb városát, Montreált választották az érdekeltek a nemzetközi légiforgalmi társaság főhadiszállásául. Ma az Egyesült Nemzetek kebelébe tartozó ICAO 63 tagnemzettel rendelkezik. Rendeltetése s feladatköre sorából csak néhányat említünk : megbízható rendszeresített légi járat, a légiforgalom gazdaságos fejlesztése, vám- és bevándorlásügyi formaságok csökkentése, egészségügyi és valutaellenőrzés, a nemzetközi légügyi rendelkezések folytatólagos kiterjesztése. Ugyancsak Montreálban székel az International Air Transport Association (IATA), mely a hetven társult repülővállalat kezében a világ légi csomagszálitása 95 százalékáért felel. Az IATA-n keresztül a nemzetközi légi szállítás számos benyolult kérdésének közös megoldására keresnek feleletet az egyesült repülővállalatok. Mind az ICAO, mind az IATA működését jogilag is alátámasztja a montreáli McGill University nemzetközi légi rendelkezésének intézete, az Institute of International Air Law. Kanada légügyi szerepe persze nem merül ki e nemzetközi szervezeteknek adott szállásai, segitséggel. Két legnagyobb repülővállalata — Trans-Canada Air Lines és a Canadian Pacific Air Lines — a világ legismertebb légitársaság sorában szerepel. A közérdekeltségü Trans-Canada Air Lines légi járatai 19,000 mérföld hosszúságban a föld negyedét hálózzák be. Kanadai és amerikai járatai mellett Európában s Mexikót s a Carib-i körzetet beleértve Középamerikában egyaránt tart fenn szolgálatot. A Canadian Pacific Air Lines a 10,000 mérföldes hazai járatok mellett a Vancouvertől Távolkeletre, Ausztráliába s Délamerikába nyúló 17,000 mérföldes külföldi légijáratot tart fenn------------------------o-----------------------KANADA JELENTŐS SZEREPE A POLIO ELLENI KÜZDELEMBEN A Maclean’s Magazine áprilisi számában közölt cikk az ujkanadások különleges érdeklődésére tarthat számot. Ben Kravitz története ez, aki a litvániai Kovnóból 55 éve jött Kanadába. Ma, 77 éves korában Montreálban egy millió dolláros üzletet mondhat magáénak. Kanadába érkeztekor heti két dollárért és ellátásért dolgozott. De minden kínálkozó munkaalkalmat megragadott; s takarékoskodott, ahogy csak tudott. Mikor azután $200-t összekuporgatott, megnősült. Felesége az oroszországi Odesszából való. Ezután fuvarozásba fogott. Talyigáján rühaszállítmányokat vitt a város egyik végéből a másikba. Alighogy egy kis pénzre tett szert, a balszerencse megint jelentkezik. Egész rakományát egyszer ellopják. Majd $500-at fizet ki a tulajdonosnak — hét éves takarékoskodása eredményét — a veszteség fejében. A fuvarozással igy felhagy. Felesége rábeszélésére a ruhavilág egyik központjában, Montreálban ruhaüzletet nyit. De hamarosan az élelmiszer szakmára tér át. A környező gyárakban dolgozó munkáslányoknak süteményeket ennivalóul árul- Ekkor határozza el, hogy olyan marhahús szend vieseket készít, amit otthon Litvániában kedvelt meg. Marhahús-szeleteket felfüstölt, bepácolt; mikor azonban ráakarta venni, hogy megizleljék — visszautasították. Végre is hoszszas rábeszélés után az egyik megizlelte, s a többieknek is elujságolta, hogy nagyon ízletes. Alig kezdte lábát megvetni, az 1929-es depresszió őt is eléri. Erre nagy családi tanács után szerény megtakarított pénzüket a montreáli turistanegyedben elindított vállalkozásba fektették. Sikereit. Vendéglője a színészek kedvenc találkozója lett, s igy állandó, ingyen hirdetésre tesz szert: egész angol Északamerikában. Hiába akarák visszavonulásra rávenni. Bár 77 éves ma is hat napi 17 órát dolgozik vendéglőjében. NYILTTÉR Dr. C. D. W. Cameron egészségügyi miniszter helyettes szerint a gyermekparalizis felszámolására hivatott oltás előállítása terén életbevágóan fontos a kanadai tudósok és laboránsok szerepe. Hatalmas mennyiségben állítják elő e meg1“ betegedés vireszát, melyből azután a szérum “Molnár Film” Montreal-i (2829 Maplewood Ave.) cég felkérte lapunkat az alábbi ak közlésére: Az elmúlt években és a jelen pillanatban is sorozatosan játszanak magyar filmeket hamis előadási (licenc) joggal- Az ilyen jogtalan játszásból eredő kellemetlenségek elkerülésére felhívom a közönség figyelmét a következőkre: Az alábbi filmek előadási jogai kizárólagosan a Molnár-Film birtokában állanak: Beszélő Köntös, M. K. Hangverseny, Egy nap a világ, Bercsényi Huszárok, 2. M. K. Hangverseny, Életre ítéltek, Gyurkovits Fiuk, Földindulás, Cigány, Jelmezbál, Uj Földesur, Az Első, Gorodi Fogoly, Végre, Kegyelmes Ur Rokona, Ismeretlen Ellenfél, Ne kérdezd ki voltam, Estélyi ruha kötelező, Az Utolsó Vereczkey, Eladó Birtok, Férfihüség, Behajtani tilos. A fent felsorolt filmek csak az alulírott cég engedélyével játszhatók Kanada területén. A filmek eladásához szintén az alulírott cég engedélye szükséges. Aki e filmek közül bármelyiket másvalakitől szerzett jogok alapján forgalmazza, játszási jogot tulajdonit el, s ellene a cég a törvényes eljárást azon nal meg fogja indítani, amely a film azonnali letiltásával, a kópia lefoglalásával és jelentékeny kártérítéssel jár. Aláírás: Molnár-Film, 2829 Maplewood Ave, Montreal, P. Q. DR. CSERY C. MIHÁLY: ELEFÁNTCSONTTORNYOM SÓL A napokban elvonultam az elefántcsonttornyomba. Azt hittem, hogy igy egy ideig nyugalmam lesz és nem fogom iépten-nyomon érezni némely embertárs kellemetlen közelségét. Igen, bevallom, úrrá lett rajtam valami gőg és úgy éreztem, hogy igaza van Horatiusnak, aki egykoron azt irta: Odi profanum vulgus et arceo... Gyűlölöm a tömeget és elkerülöm. Tudom, hogy. ez nagyon pogány gondolkozás, hiszen a Bibliában is írva vagyon, hogy nem jó az embernek egyedül lenni s ezért az Ur társakat rendelt nekünk. A tízparancsolat egyenesen megköveteli, hogy szeressük felebarátainkat! Aquinói Szent Tamás mindezeken elmélkedve körülbelül erre a megállapításra jutott: Az ember társas lény és céljait — legyenek azok e világiak vagy túlvilágiak — együttes, közös erőfeszítéssel kell elérnie.. ■ S ime, én mégis elvonultam sebzett lélekkel, tele utálkozással... Mert ahelyett, hogy embertársaim közös erőfeszítésével találkoztam volna, állandóan csak széthúzást, egyenetlenséget, meg nem értést tapasztaltam. Kifáradtam, kimerültem a meddő viaskodásban, amit hosszú időn át folytattam az egység, a közös erőfeszítés lehetőségeinek megteremtése érdekében. Hiába békitgettem, hiába magyaráztam, hogy egységben van az erő. Hiába állapítottuk meg, hogy ma igazán szükség van az erőre, tehát az előfeltételére: az egységre! — Mindig akadt egy-egy intrikus de. De én csak akkor veszek részt a közös munkában... De mi csak akkor vagyunk hajlandók együtt menni.. • De. .. és csak... Érthető, hogy belefáradtam e bosszantó kicsinyességsorozatba, az egyéni és pártérdekek egyeztetgetésébe. Mindez rengeteg időbe, még több energiába került s egy tapodtat sem jutottunk előre. Sőt, ha felállítom e próbálkozások őszinte mérlegét, arra az eredményre kell jutnom, hogy nemcsak én vesztettem el sok barátomat, hanem azok, akik eddig legfeljebb ellenfelek voltak, most kérlelhetetlen ellenségekké váltak. Sürgősen csomagoltam tehát és amint már írtam, elvonultam elefántcsonttornyomba. Jó magasan fekszik ez a menedékhely. Közel s távol sehol emberi lény. De az ember az ilyen Isten háta mögötti helyen is ember. Az agya dolgozik. Emlékezik, eszmék kapcsolódnak, megoldási tervek villannak föl; majd, amilyen gyorsan támadtak, olyan gyorsan ki is hunynak... örülök, ha megszűnnek kínozni, — de hiába! Az elme kutat, keres-.. Újabb megfigyelések jönnek, újabb megállapítások születnek s újabb megoldási javaslatok merülnek föl. Hozzájuk csatlakozik ismét a remény, hogy talán ezzel kísérletezhetünk, hogy segítsünk egymáson. Egyszer talán mégis rádöbbenünk arra, hogy hiszen egymás ráutaltak vagyunk! E gyötrődéses reményben születtek e sorok, amiket most átadok a nyilvánosságnak. — Az üdvözítő egyszer mély megindultsággal tekintett szét a körülötte hullámzó tömegre és ajkáról elrebbent az azóta annyi követőjét megihlető szánakozás szava: Misereor turbam. .. ! Szánom a tömeget. .. ! Kikről beszélt az Üdvözítő ? Kikről beszélnek uton-utfélen egyre többet politikusok, szociológusok, filantrópok? Egyáltalán mi a tömeg? Kik alkotják? Avagy hogyan alakul? Valóban olyan szánalomraméltó rétege a társadalomnak? Mit tesz és mit mulaszt el egyfelől a tömeg, másfelől a társadalom? Megannyi kérdés, amire az utóbbi időben — mindenesetre az emberiség legjobbjai — kerestek választ. (Le Bon, Stoddard, Ortega y Gasset, N. Berdiaeff stb.) Feleleteik pedig minket elefántcsonttoronyban ülőket tölthetnek el a legnagyobb szorongással, mert a dühödt áradattal szemben, — aminek egyértelműleg jellemzik a tömeget, — hogyan védhetne meg minket ez a törékeny jószág?! De hát menjünk sorjában. Egy szó jelentését kutatva a történelmi háttér sem érdektelen. Legjobb tehát, ha átböngésszük az úgynevezett értelmező szótárakat, amilyen pl. a Larousse stb. Mohón rávetettem magam a könyvtárak szótárgyüjteményére. Nyomozásom eredménye engem is meglepett, mert az Encyplopaedia of the Social Sciencesben (New York, 1935 McMillan) nem találtam semmit! Az 1877-ben kiadbtt „Encyclopédie du XIXe siede” csak a masse szó természettudományi jelentésével foglalkozik, holott Dupiney de Vorpierre 1868-ban megjelent Dictionnaire francais illustré etc. c. szógyűjteményében már a másik, a társadalmi tényt kifejező jelentés is szerepel. íme: “Le peuple, la multitude.” És még a hozzáfűzött példák, amelyek meg akarják világij tani, hogy hát micsoda is ez a „nép”, „sokaság”, amelyre azt Ilehet mondani: tömeg! 1) Cela qst bon pour la masse. 2) Les i masses se laissent facilement entrainer- 1) Ez jó a tömegnek. Í2) A tömegeket könnyű elragadni. Bizonyára minden további I magyarázat nélkül is érzi mindenki, mennyi megvétés árad * e példákból a tömeg iránt... ! Nagyot fordult a világ a „misereor turbam” óta! Az üdvözítő szánta a tömeget, részvéttel hajolt föléje. Korunk éppen azzal a megvetéssel fordul el tőle, mint amilyennel a pogány költő lökte ki magából indulatosan az idézett sort: „Odi profanum vulgus et arceo”... Az említett példákból rögtön szembetűnik, hogy a latinban a néptömeg megjelölésére e szavak járták: turba és vulgus. Ezekhez csatolható még a plebs. A populus kevésbbé, mert a Populus Romanus szerkezetből is következtethetőleg inkább a római „nemzet”, mint a római „nép” a helyes fordítás a mai fogalmak szerint. Viszontláthatjuk, manapság az anyagi világ jelenségét meghatározó massa (masse stb.) szót használják széltében-hosszában- Világos, hogy a XIX. századi természettudományos gondolkozás egy szembeötlő példájával állunk itt szemben, amikor az emberek sokaságát, mint a lelketlen anyag meghatározatlan mennyiségét szemléli. Hogy milyen társadalomtudományt szült ez a természettudományos szemlélet, azt sem kell bővebben fejtegetni. Röviden jellemezhetjük: alapjában elhibázottat. Igaz, hogy felállította a maga felfogásának megfelelő mechanisztikus társadalomtudományi törvényeit s híven követve a technika haladását, ma már ott tart, hogy az atombontáshoz hasonló eljárással kisérletezik a társadalom bőrére. Az osztályharc és más a társadalom rétegeit, valamint immár egyedeit is egymással szembefordító eszköz igénybevételével atomjaira szaggatja a társadalmat. A szétszakított társadalom mindenkor, természetesen, irritált, s ha ezt az idegességét fokozzák, annyira megtelik feszültséggel, hogy robbanáshoz vezet. Következő számunkban folytatjuk.
