Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-17 / 16. szám

KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 április 17 KANADAI NOTESZ KANADAI SZOKÁSOK Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válasz bélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. , Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. oecooooaooooaoooposooaccoosBOBcgosoopsooocccoooog Kérdés: Kanadában jótékonykodásra számos fel­hívás történik. Szükséges-e ez egy ilyen gazdag országban, s ha igen, e szükséglet kielégítése nem lenne-e a kormány feladata? Felelet: A GYŰLÖLKÖDÉST kellene kiölni minden ember szivéből, — írja egyik ked­ves előfizetőnk. Igaza van. Magunk lennénk a legboldogab­bak, ha soha nem kelleni imi az emberi gyarlóságról, széj­­jelhúzásról, a társadalom egyéb rákfenéjéről. A gyűlölet a­­zonban nem magától születik, nő, terjed, mint a vadonban a fű, hanem az emberi természet, mondhatnánk úgy is, az em­beri rossztermészet szüli azt. Tehát ellene a védekezés mód­ja is ott kezdődik, hogy az embereket kellene megnevelni, fő­leg önmagunkból kellene kiölni azt az érzést, amely a szere­­tetet és a megértés helyett a rosszat szórja embertársai fe­lé. Nekünk magyaroknak különösen nem volna szabad egy­mást .gyűlölni. Hisz a világnak talán nincs még egy olyan rokontalan népe, amelyiket annyira nem tud és nem akar a világ megérteni. Pedig talán senki úgy nem vágyik a jóra, nem éhezi a megértést, a szeretetet, mint a magyar ember. Velünk jó szóval, szeretettel, mindent el lehet érni, gyűlö­lettel, erőszakkal azonban semmit sem. Furcsa az is, hogy a nemzeti életünkben előforduló nagy-nagy tragédiák idején nem hogy közelebb, hanem mindig távolabb kerülünk egy­mástól. A keserűséget, jnelyet külső erők brutalitása lop be­le a szivünkbe, oly nehezen tudjuk onnan eltávolítani. De azért még sem szabad egy percig sem abbanhagynunk a küz­delmet a gyűlölet, a megnemértés ellen. A győzelmet azon­ban csakis akkor remélhetjük, ha mindannyian nem a hibát, hanem a jót, a kellemesebb vonást keressük embertársaink­ban. ; i! ifi n! Mindenkiben van kellemes, szeretetteljes emberi vonás, csak fel kell fedezni bennük. Ki kell szedni szeretettel, jó­akarattal és megértéssel, amihez azonban nagy emberisme­ret kell. Az emberismeret nagy tudomány, amit azonban ta­nulni nem lehet, csak az életből elsajátítani... Szeretet kell a gyűlölet legyőzéséhez, végtelen nagy, megbocsátó szeretet. Próbáljunk ezen az úton elindulni — ne holnap, hanem még ma- Meglátjuk, hogy végül is célba ju­tunk. F.L. Nézzük csak először az első kérdést. Miért kerül sor annyi közadakozási felhívásra, ha egyszer annyira jól megy a dolgunk? A jó­lét még nem hozza magával az emberi bol­dogságot és nem oldja meg az ggyén, vagy a család sajátos problémáit sem. Sőt sok eset­ben még mélyíti is a bajokat. Országszerte felépítettük a magán s közös* ségi tőke-alapra támaszkodó, nem hivata­los szociális s népgondozási szervek s szerve­zetek sorozatát- A Vöröstoll (közösségi jó­léti alap) égisze alatt számos népjóléti szerv fogott egybe, hogy bárkinek egészségügyi, családgondozási, gyerekgondozási, ápolási, szülési kérdések, tanácsadási s irányítási vo­natkozások, öregkori s rokkant-ügyek szem­pontjából segítségére siessen. A Vöröstoll szervezetek sorába tartozik a YMCA, a YW­CA, a YM-YWHA s a Travellers’ Aid (uta­zási segély). Az ujkanadások is sokszor ve­szik igénybe támogatásukat. Gyerekek nyá­ri táborozása is a Vöröstoll rendezésében bo­nyolódik le. Vallási és faji megkülönböztetés nélkül segít. A Vöröskereszt, mely mindnyájunk előtt ismert, a nagy csapások órájában segít, a kórházi ápoltakon, katonákon, civileken egy­aránt. Az ország nagy vérplazma-gyűjtését is lebonyolítja. Ugyancsak önálló felhívással fordul a tár­sadalomhoz az Üdvhadsereg, mely az öregek, a betegek, az idegenek s a hontalanok támo­gatására hivatott. Az Easter Seal (húsvéti bélyeg) eladás évente a nyomorék gyerekek tízezrein segít, míg a Christmas Seal a tüdővész elleni küz­delemből veszi ki részét. Persze országos s helyi viszonylatban egy­aránt sok-sok további jótékonysági szervezet fordul hozzánk adakozásra való felhívással. Az azonban szintén biztos, hogy a Red Feather-nek nyújtott egy adomány számos szervezetet segít. Mi mégis arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy mielőtt adako­zunk: ismerkedjünk meg jól az adományt­­kérő mibenlétével, s az ajtónkon kopogtató adomány-gyűjtőnek személyazonossági iga­zolvány nélkül ne igen adjunk-Arra is sor kerülhet, hogy vásárra, vagy teaestre kapunk meghívást a szomszédos egyházközségtől. Bevett szokás ez a helybe­li sajátos szükségletek fedezésére szolgáló összeg előteremtésére. Rájövünk, hogy a gyűjtő-bizottság nagyon is eltökélt, s nehéz kitérni előlük. S minthogy ügyük meghall­gatásra érdemes, rendszerint könnyebb, ha a kisebb ellenállás útját választva — a meghívást elfogadjuk. Persze mindez még nem felel a második kérdésre, hogy miért nem a kormány néz utána ezeknek a dolgoknak. Kétségtelen, hogy ilyen jeHegű javaslat­ra Kanadában is sor került, de a többi orszá­gok kiadásait számításba véve a kanadaiak általában elvetik a teljes hatósági népjólé­ti gondozás rendszerét. Ugyanakkor persze azt is tagadhatatlan, hogy mind több és több ilyen irányú szolgáltatás kerül hatósági kézbe. Ha mindent átvennék, az adókban kellene sokkal fokozottabban ezért helyt állnunk. Arról nem is szólva, hogy kérdéses népjólé­ti gondozás ebben az esetben is annyira gyors s hatásos lenne, mint a magánszervek kezében.------------------------o-----------------------­MÁJUS 21-ÉN LESZ A KANADAI ÁLLAMPOLGÁRSÁG NAPJA ZENÉLŐ BOROTVAPENGE Walter Harris, az Állampolgársági és Be­vándorlási Ügyek minisztere bejelentette, hogy ez évben május 21-én lesz az Állam­­polgárság Napja. Ezen a napon szónoki és szabad előadás-versenyek lesznek minden is­kolában arról a tárgyról, hogy mit jelent ka­nadai állampolgárnak lenni. A miniszter az újonnan bevándoroltakról szólva azt mondotta, hogy a háború után ér­kezett kanadai lakosok nagy része még nem töltötte el Kanadában az állampolgárság megszerzéséhez szükséges öt esztendőt, azon ban a nagyszámban befutott “Declaration of intention”-ok (az állampolgárság megszer­zése iránti szándék bejelentése) azt mutat­ják, hogy a bevándoroltak nagy része mi­előbb kanadai állampolgár kíván lenni. ---------------------o-----------------------­INDUSTRIAL DEVELOPMENT BANK (Iparfejlesztési Bank-) Az Iparfejlesztési Bank célja az, hogy tő­kével lássa el mindazokat az ipari vállalato­kat, amelyeknek üzemük felállításához, vagy folytatásához közép- vagy hosszúlejá­ratú kölcsönre van szükségük. A Bank a leg­kisebb vállalkozásnak is hajlandó kölcsönt folyósítani, igen kedvező feltételek mellett. A Bank általános üzletpolitikája az, hogy legfeljebb annyi tőkét nyújt a tulajdonos­nak, mint amennyit ő maga is befektetett. Akár ingatlan- akár ingófedezetet elfogad a Bank, ha a kölcsönt egyébként a vállalkozás egészséges jellegénél fogva biztosítva látja. A banknak fiókjai vannak Montreálban, Torontóban, Winnipegben és Vancouverben. Kérvényformák kaphatók a Bank of Canada minden fiókjában, továbbá a Canadian Manu­facturers Association, 67 Yonge Street, To­ronto alatti irodájában. A kérvényhez rész­letes felállítást kell csatolni akár a létesí­tendő üzem tervével, akár a már működés­ben lévő üzem vagyoni helyzetének pontos kimutatásával. Miután a bank hivatalos intézmény, érde­kelt olvasóink jólteszik, ha bizalommal for­dulnak az illetékes fiókintézethez.------:-------------o-----------------------­WINNIPEG ÉVENTE NYOLC EZER LÉLEKKEL GYARAPSZIK Nagy-Winnipeg lakossága az utolsó két évben évi nyolc ezer lélekkel gyarapszik. 1953 december végén Nagy Winnipeg la­kossága 370.620, míg 1951 decembere végén 354.069. A város lakossága nagy része euró­pai eredetű. ötven évvel ezelőtt a város lakossága öt­venezer lélek volt­(FEP) Nem mi találtuk ki a fenti jelzőt, henem a kom­munista Kossuth-rádió, amely március 25-i adásában szósze­­rint az alábbiakat sugározta: “Már hónapok óta Ígérik, hogy javulni fog a borotvapenge minősége. Ez használat közben nem igen derül ki, sőt egyes pengék használat köz­ben furcsa rossz tulajdonságról tesznek tanúbizonyságot. Még a muzsika kedvelői se bírják, hogy borotválkozás köz­ben, mikor a penge a bőrrel kerül kapcsolatba, valóságos szimfóniát nyikorog a borotvapenge. A férfiak sokat szen­vednek a rosszminőségű pengéktől s várják a minőség ja­vulását, mert eddig semmi sem történt ezen a vonalon.” A borotvapengén kívül az utóbbi időben sok a panasz “a fog­kefék és borotvapamacsok ellen, amelyekből rövid haszná­lat után hamarosan kihullik a szőr.” A sorozat 19-ik közleménye. A kifejezetten újkanadásoknak 3 szóló cikksorozat egyike. # ■ HITEL 1 ! Calvert n Életünk szerves tartozéka a hitel. A kölcsönök leg- í nagyobb része az üzletkötés egyik alapágazata, a „hitel- | re való vásárlásiban jelentkezik. A hitel-vásárlás rendszerét a pénzügyi szakértők a jj a kanadai nemzetgazdaságra nézve előnyös számba ve- X szik, bár ugyanakkor veszélyére is rámutatnak. Nyíl- \ vánvaló ugyanis a meggondolatlan kölcsönvevő szórón- f gatottsága. Könnyű “hitel”-re venni, pénzt kölcsönkér- \ ni, míg azután a fizetés “annyira betáblázódik, hogy vaj- jj mi kevés marad még háztartási kiadásokra is.” Vagy \ esetleg még rosszabb helyzet áll elő. . j A személyi hitelvétellel kapcsolatban igy a Calvert ; cég jótanácsa: ne tegyük! Vagy legalább is ne kérjünk \ kölcsönt, ha csak nem feltétlenül szükséges. Érdekes s j elgondolkoztató, hogy felelősségteljes pénzintézetek j ugyanennek a tanácsnak adnak hangot- Más, ha a köl- i csönvételt semmiképpen sem tudjuk elkerülni, — s eb- \ ben egyedül mi vagyunk hivatottak dönteni, — ekkor j csak annyit: gondosan járjunk el. A megfelelő bankhoz, j vagy pénzintézethez forduljunk; s csak annyit kérjünk, \ melyre azonnal feltétlenül szükségünk van. Mindenek i előtt, olyan fizetési feltételeket vállaljunk csak magunk- j ra, melyek magunkat és családunkat — a visszafizetés kapcsán — az életszükségletünktől nem fosztanak meg-Mikor pénzt veszünk föl kölcsön, a biztosíték kér­dése fontos. A fizetési kötelezettséggel kapcsolatos fel­tételek mibenléte függ attól, hogy milyen biztosítékot tudunk nyújtani. A kölcsön fedezésére szolgáló elfogad­ható biztosítékunk számos alakban jelentkezhet. Lehet ez egy másik személy aláirásos jótállása. De lehet vala­mely tulajdonunk betáblázása. Ilyen esetben a kölcsön­zőt felhatalmazzuk arra, hogy fizetési kötelezettségünk nem teljesítése esetén tulajdonunkat birtokba vegye. Vannak azután u.n. “becsületbeli kölcsönök”, hol bizto­sítékot nem kémek, mert a kölcsönvevő személyi becsü­lete szolgál biztosítékul. Mikor pénzt veszünk kölcsön, akárcsak az írásos megegyezés egyéb formájában is: aláírásunk nagyon fontos. Sohasem szabad annyira türelmetlennek len­nünk, kell hogy mennyit kapunk, hogy mennyiért, s sunkat eszközölnénk: állapítsuk meg, hogy mindenegyes számadat megállapodásszerinti-e. Soha, de soha se Ír­junk alá valamit, amit majd később töltenek ki. S az e­­gész megegyezés szövegét tanulmányozzuk át. Ha az üzletkötés kölcsönvételünket foglalja magában: tud­nunk kell, hogy mennyit kapunk, hogy mennyitért, s hogyan is kell majd visszafizetnünk. A sorozat további cikkeire vonatkozó észrevételeit, javaslatait szívesen vesszük; az újság szerkesztője ut­ján a Calvert House-hoz eljutnak. KÖVETKEZŐ HÓNAP: ÁLLÁSKERESÉS, Calvert SS Sp DISTILLERS LIMITED i AMHEKSTBURO, ONTAJBO / i Kék paradicsom, liliom Irta: Gárdonyi Géza. Tíz órakor negyedórái szünet van az is­kolában. Ha napos az idő, a gyermekek az udvarra rohannak. A fiuk labdaznak, tót­ágast állnak, átugrálják a fűrészbakot, vagy lovaznak; a lányok meg az apró fiuk összefogódznak és keringélnek. Magam is kiülök néha a verőfénybe és nézem őket pipázgatva, hogyan mulatnak. Mert csak a gyermek mulat egész lei­kével, magának teljes odaadásával. A fel­nőtt embernek már borba kell vesztenie a fele lelkét, hogy a másik fele mulathas­son. Micsoda vidámság van ezeken az üde gyermeki arcokon! Ruhájuk a falusi bolt­nak legolcsóbb portékája. Cipőjük nincs is. Kávé helyett krumpli vagy sült tök a reggelijök- De vájjon'boldogabbak-e ezek­nél a budapesti bársonyruhás gyermekek, vagy akár a királyok, császárok gyerme­kei? A lánykák néha táncolnak. Kettő-kettő összeölelkezik. Cigány Laci két kis fada­rabbal hegedül. S mivelhogy a fadarab nem szól, ő zenél az orrán át: tnde-tnde... És a kis mezítlábas leányok mosolygó arccal táncolnak. De milyen könnyű a forgásuk! Mint a virágpehely! És a szmokingos cigányok bandája ott Budapesten nem ringatja na­gyobb gyönyörűségbe a selyemmel fedett sziveket, mint itt a Cigány Laci két kis fadarabja. Hanem a kicsinyek világába is kerül né­ha újság. A nagyok kapnak évenként két­­hái’om uj nótát, a kicsinyek kapnak egy­­egy uj szót, vagy sort, vagy uj mozdula­tot az ismert játékaikba. Honnan kapják a nagyok? Hozzák az aratásból. Honnan kapják a kicsinyek? A faluba látogató vendég gyermekektől. Ilyenkor aztán hetekig azt játszák, s elmondják százszor-ezerszer ugyanazt a négy sort, nyalc sort egymásután. így jött egyszer a Kék paradicsom, li­liom játék versébe ez az uj sor: ÉDESEM, SEM, SEM, SEM! s attól fogva mindig ez járta az udvaron. Cigány Laci is abbahagyta a hegedülést. Befogták maguk közé a körbe. És a feke­te szemű kis vidám cigánygyerek buzgón és gyönyörűséggel fújta velük, hogy: ÉDESEM, SEM, SEM, SEM! A játék különben csak annyi, hogy kör­be keringélnek, s egy leány magányosan áll a kör közepén- Mikor odajutnak a dal­ban: AKIT SZERETSZ, FOGD MEG! megérint egy fiút. A fiú bemegy hozzá a körbe, s vele kezet fogva keringél. Azalatt ezt dalolják: EZT SZERETEM, EZT KEDVELEM, EZ AZ ÉN KEDVESEM! S járnak egy vers táncot. Városi iskolákban aligha engednének meg ilyen játékot. De én magam is falusi iskolás voltam valamikor és játszottam ezt. A szerető fogalma a gyermeknek nem az, ami a felnőttnek, hát minek zavarnám meg az ártatlanságokat? Hiszen nyáron át a mezőn, az utcán, udvarokon a négy-öt éves gyerekek is ezt játszák. Hanem egyszer csak figyelmembe öt­­lik, hogy Cigány Laci soha nem kerül be a körbe. Volt úgy, hogy minden fiú meg­fordult már benn, némelyik kétszer is, de Laci mintha köztük se volna. Mondom, ez feltűnt nekem. A gyermek elvégre mind szocialista- Az egyenlőség érzése velünk születik. A gyer­mek csak a korkülönbség szerint osztá­lyozza az embereket. Hogy van hát, hogy Cigány Lacit egy lány se vonja be soha? Hiszen azt se lehet mondani, hogy nem szeretik, mert nagyon is szereti az egész iskola, ő az egyetlen például, aki sohasem hoz magával kenyeret vagy almát, de azért nem marad éhen, mert hol ez, hol az ad neki. Irótollat, palavesszőt, tintát se vesz soha. Neki jó a használt irótoll is, amely­­lyel megajándékozzák. A rövidre fogyott palavesszők is őhozzá kerülnek. Tintát is kérencsél mindig egy nyakatekert orvos­­ságos üvegbe. Néha több a tintája, mint akárkinek. Hát mondom: szeretik őt. Dehát miért nem választja senki párjának? Itt megint visszatérek az én falusi gyermekkoromba. Mihelyt a falusi fiú is­kolába kerül, azonnal kap szeretőt. Kioszt­ják neki. Ha csereberél egy lánnyal, vagy egy falatot ad neki a tarisznyájából; vagy ha egyfelé laknak, s együtt járnak haza, már akkor nyilvánvaló, hogy az az ő sze­retője- A leány pirul persze, ha emlegetik. A fiú is tagadja. De nincs tovább, ők ma­guk között nem beszélnek róla, legföljebb, ha összetéved egy egymást vizsgáló ár­tatlan pillantásuk, vagy ha valamelyikük a társasjátékban nyilvántartja, hogy igen­is ez az ő választottja. Később, mikor kikerülnek az iskolából, változik ez a kapcsolat: a legénynek más lány tetszik meg, a lány is mást választ. De néha megmaradnak a gyermekkori vá­lasztásnál, s ezekből váljak a leg’qoldo­­gabb házasok. így aztán meg is lehetett érteni, hogy bármilyen kedves társ volt is a Laci gye­rek, ő sohase került be a körbe. Ez kissé bántotta a szememet. Nem egyszer a nyelvemen volt, hogy megszólí­tom őket: Ugyan nézzetek már egyszer a Lacira is! Mert a játék változatosságához tartozik, hogy mindenik forduljon egyet a körben. A kis ártatlan szivek talán meg is dobbannak ilyenkor. Az arcuk boldog és mosolygó. Hát mért éppen Cigány Laci az örökkön mellőzött? De nem szóltam mégse. Attól tartottam, hogy aki éppen a körben áll és a szólitá­­somra Lacit választja, csúfolással fogják búsitani. Lehet, hogy nem lett volna igy, de az is bizonyos, hogy a gyermekek já­tékát csak rontjuk, ha beleavatkozunk. Hát mondom, nem szóltam semmit- Csak magamban hümmögtem, hogy a kis cigányt nem ismerik magukkal egyenlő rendűnek. Hanem egyszer mi történik: október közepén a szomszéd falucskából jön hoz­zám egy vályogvető cigány s hoz egy kis hatéves feketeszemü Juliskát. A szomszéd falu tiz percnyire van tőlünk s kálvinista iskola van benne. A cigány kénytelen a leánykáját hozzám járatni. Eleven kis ördög s ugyancsak kisasz­szonykásán van öltözve. A Jézus tudja, melyik kastélyban szedték a ruháját, de igen tarka. Még harisnyája is van, noha egyik piros, a másik fekete, de azért csak harisnya az. Az első órán elhagyatottnak érzi ma­gát. Nagy fekete szeméből babszemnyi könnycseppek hullanak. Azonban az óra végén a leányok csoportosan állják körül s tapogatjá a kabátját, fogdossák, bá­mulják a gombjait. Ezen megvigasztaló­dik. A fiuk nem sokat törődnek vele. Csak Cigány Lacit látom, hogy föltérdel a pad tetejére s hosszú kiváncsi pillantást vet rá. De aztán az se foglalkozik vele többet A legelső napsugaras napon ott kerin­gél ő is a Kékparadicsomos játékban. Kis­sé ostoba még, s látszik az arcán, hogy ünnepi érzéssel nézi a vezérhangot fújó öreglányokat. De örül és boldog. Egyszer csak azt látom, hogy ő van a kör közepén. Áll, mint a tájékozatlan em­ber az idegen város közepén, de aztán mo­solyogva változik az arca; látszik rajta, hogy figyelem közepének érzi magát s ez jólesik neki. A lányok dalolják: HAJLIK A MEGGYFA, TENGERI MARISKA AKIT SZERETSZ, FOGD MEG! A leányka szeme egyet villan, s határo­zott mozdulattal ragadja karon Cigány La­cit. , HA LEJÁRT AZ ELŐFIZETÉSE, ÚJÍTSA MEG ! Egy évre $5.00.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents