Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)
1953-08-29 / 34. szám
Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság eperiez Százezrek ajakán. Vörösmarty i *«** * •- i1 '<'■< C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in the Hungarian language Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZIaö Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 3 évfoyam 34 szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1953 augusztus 29 \ LőRINCZ ISTVÁN: Ä HAMIS “CSIPKERÓZSA” Csipkerózsa, — ha nem ismernénk, — a mesebeli királyleányt, nagyot aludt egyszer, vagy jó száz esztendőt. És azután, mikor felébredt, csodálkozva ült fel, dörzsölgette világszép arcocskáját és nem akart hinni csillagragyogásu, csodálkozástól kerekrenyilt szemének, hogy mennyit változott a világ. így tesz most az amerikai sajtó is, így dörzsölgeti az álmot, így csodálkozik azon, amit az északkoreai, illetve vöröskinai fogságból hazatért csaknem ezer amerikai fogoly beszél el a “vörös paradicsomban” szerzett kiköpött tüdővel, tönkrement idegekkel megfizetett tapasztalatokról. “Nahát, hogy milyenek ezek a kommunisták!” — mondják az amerikai újságírók és taktusra csóválják mendenttudó fejüket. “Nahát, ezek a kommunisták!?” Az amerikai újságírók csodálkozása az egyetlen igazán csodálkozásra késztető az egész szomorú ügyben. Mert az amerikai sajtó nagyon is jól tudta, csak nem akarta tudni, nem akarta észrevenni, amiről a szegény hazatérő foglyok beszélnek. ' írott és szenátusi vizsgálóbizottság előtt tett eskü ala^tt vallott bizonyítékok vannak rá, hogy F. D. Roosevelt és áz egész amerikai sajtó tudott lengyel forrásból már 1943-ban arról, amit a vörös banditák Katynban műveltek tízezer lengyel tiszttel. Hogy mit müveitek? Oh, semmi különöset! Sírt ásattak velük, azután tarkónlőtték őket, egy kis meszet szórtak minden sorra és azzal se törődtek, ha még élt, hörgött, mozgott, kegyelemlövésért könyörgött egy-egy áldozat, földet szórtak rájuk a többiekkel, azután uj sírásás, uj tarkónlövés, uj mész, uj föld, uj gödrök, uj lövések, uj hörgés — mindaddig míg a tízezer el nem némult a katyni erdő vérszagu, égetett mészszagu, hullaszagu levegőjében. “Kérem a sajtót, hallgassanak Katynról — mondotta F. D. Roosevelt a többszáz újságírónak egy sajtókonferencián— mert ne makarom Sztálin személyes érzékenységét megsérteni és veszélyeztetni az amerikai-szovjet jóviszonyt.” Ott volt ezen a sajtókonferencián az a Mr. White is, aki kétévre rá, 1945-ben nyilvánosságra hozta “Report on the Russians” cimü bolsevistaimádó könyvét. Ott voltak a többiek is, mind, akik “náci propagandának”, fasiszta hazugságnak minősítették mindazt, amit az istentelen bolsevizmus ellen harcoló német, olasz, lengyel, szlovák, belga, finn, holland, magyar, román, bulgár, horvát é& maguk az orosz fajú, a Vlaszov hadseregben küzdő volt szovjetállampolgárok vallottak az amerikai hadsereg kezébe kerülve a háború után. Unatkozva hallgatták a tömeggyilkosságokról, halálmenetelésekről, kínzási módszerekről, orvosi kísérletekről szóló vallomásokat — és nem hitték el őket. Sajnos, minket a háborút végigkínlódottakat nem tudnak meglepni, borzalommal, csodálkozással eltölteni a hazatérő amerikai foglyok elbeszélései. Mi egyszerűen nem is számítottunk másra, mert mi ismerjük a saját bőrünkön megismertük az U. S. A. egykori nagy “szövetségesét”, a Szovjetuniót. Mi nem tudunk már álmából felriasztott Csipkerózsika módjára csodálkozni azon, hogy a foglyulejtett amerikai katonáknak csontrepesztő hidegben, étlen-szomj an kellett napokon, éjszakákon át gyalogolniok. Hogy aki elfáradt azt lelőtték, vagy puskatussal agyonverték. Hogy kábítószerekkel próbálták árulóvá tenni a foglyokat. Hogy csak az kapott enni, aki hajlandó volt katonai titkot elárulni. Hogy szemenköpték, arculütötték, kinevették, aki a nemzetközi hadifogoly egyezményekre próbált hivatkozni. Számunkra, —sajnos mindez régen nem újság, mint azok számára volt, akik az amerikai sajtóból ismerve az oroszokat illetve a bolsevistákat indultak el a Korea-i harctérre s estek a vörösök fogságába. Van egy amerikai találóskérdés: “Fehér alapon fekete — és mégis teljesen vörös, mi az?” — És a megfejtése: “újság”! Ez a találóskérdés teljesen jellemző volt az amerikai sajtóra és részben még ma is az. Mister White a New York Herald Tribune-tól roppant büszke arra, hogy ő mindég a legaktuálisabb kérdésről írja a vezércikkeit. De most, ezekben a napokban, mikor a visszatérő katonák a szovjetbánásmódról számolnak be, Mr. White egyetlen mondatot, egyetlen szót nem irt le és nem ir le Koreával kapcsolatban. A “wonderful” bolsevistákról nem mer most Írni, hát másról beszél, kínosan, keservesen összeír tücsköt, bogarat és remegve reméli, hogy az emberek elfelejtették már a könyvet, amit a bolesvistákról irt. Elkenni, elhallgatni nem lehet azt, amit a hazatérők mondanak. Pár nap, pár hét és ezer család kapja vissza régen elveszettnek hitt, mégis visszavárt családtagot. Kétezer szomszéd, jobbra-balra az ezer hazatérőtől hallani fogja rövidesen a meztelen, kegyetlen, vádoló igazságot. Ez már háromezer család. És ha a háromezer család csak egy-egy barátnak mondja el, az már hatezer és ha a hatezer a szomszédoknak, az tizennyolcezer család és egy hónap múlva milliók Folytatása a 2-ik oldalon. CHURCHILL-EISENHOWER TALÁLKOZÓ A LÁTHATÁRON -----o----Angliai jelentések szerint Sir Winston Churchill angol miniszterelnök tárgyalni fog Eisenhower elnökkel, hogy a koreai kérdés miatt fennálló feszültséget Anglia és Amei’ika között megszüntesse. Az elmúlt héten Churchill j kétszer járt Londonban, hogy í fontos politikai konferenciákon vegyen részt. A tárgyalások központja a koreai kérdc sek tisztázása volt. Londoni nagy újságok szakértőinek véleménye szerint sokkal fontosabb, hogy Amerika és Anglia fennakadás nélkül együtt haladjon, mint hogy csekély jelentőségű dolgokon, mint például az India felett folytatott vitán összevesszenek.------------o------------MÁR SZIÁMBÁN IS.... -----o----A sziámi rendőrség letartóztatott 11 embert, köztük Sziám volt katonai parancsnokát kommunista összeeskü véssél vádolva, melynek célja Pibulsongram kormányának megdöntése volt. Rendőri jelentések szerint az összeesküvés mögött Viet Nam-i kommunisták álltak.------------o------------TEJSZÁL LITÓK SZTRÁJKJA FENYEGETI TORONTÓT-----o----- ' Könnyen előfordulhat, hogy egy rege! a háziasszonyok nem fognak tejet találni az ajtó élőit. Komoly tárgyalások folynak a szakszervezet lés a torontói tej szállító társaság között a szállítók részére bevezetendő 5 napos hét problémájáról- A szakszervezet kívánsága szerint szerdán nem dolgoznának a tejesek, viszint ez munkatöbletet jelentene keddre, mert a szerdai szükségletet is kedden kellene kiszállitaniok. Ha a tárgyaló felek nem tudnak megegyezni, a tejszállító munkások sztrájkot kezdenek.-----------o-----------ANYAGI SEGÍTSÉGET KAP IRÁN AMERIKÁTÓL-----o----Loy W. Henderson, Amerika iráni követe tárgyalásokat folytatott F. Zahedivel, Irán jelenlegi miniszterelnökével. A tárgyalások során az amerikai követ bejelentette, hogy Amerika hajlandó anyagi segítséget nyújtani Iránnak. Éhben az esetben még ezévben kapna Irán 23.500.000 dollárt- A feltételek: Irán meg tisztítása a kommunistáktól. NT ^ W V 'W' 'W 'V 'W V ▼TWW ,Vr '*5PrW^ VILÁGKÖRÜLI ÚTJÁRÓL---------o---------Adlai E. Stevenson, az USA demokrata pártjának elnökjelöltje, aki többhónapos világkörüli úton pihente ki a bukás fájdalmait és a választási harc fáradtságát, néhány napja érkezett vissza az U. S. A.-ba. Első dolga az volt, hogy a repülőtéren kijelentette az újságíróknak: Angliától Japánig mindenütt többet kérdezték őt a “McCarthysmusról”, mint bánni másról. Hogy a kérdés milyen természetű volt, az világos: Azok az elemek, amelyek demokratikusnak játszák ki magukat, természetesen “szörnyűnek” tartják McCarthy működését. Nem tetszik nekik, hogy a kormányzat hivatalaiból ki akarja küszöbölni a kommunistákat, hogy az U. S. A. külföldi könyvtáraiból ki akarja tetetni a bolsevista könyveket. Ez fáj a “demokratáknak” és az emberi szabadságjogok megsértését látja benne, hogyha egy egyetemi tanártól meg merik kérdezni, hogy kommunista szellemben neveli vagy nem az ifjúságot. Ez a McCarthy elleni támadás volt. A. E. Stevenson legfontosabb dolga, 6 hónapi külföldi útja végén. Hogy Ázsia lángol, Afrka forrong. Európa haldoklik a demokraták 20 éves gyászuralma következtében, arról mélyen hallgat. nyíró József KÖSZÖNETÉ----------o---------Nyolc hónapja tartó súlyos és minden pillanatban katasztrófával fenyegető betegség után talán sikerült újra az élet partjára kapaszkodnom és a gyógyulás útjára lépnem. Bár orvosaim véleménye szerint még mindig hosszú hónapokra van szükség a legkedvezőbb esetben is, hogy veszélyen kívül elfogadható állapotba kerüljek, nem halogathatom tovább a kötelességet, hogy ha közvetve is, hálás köszönetét ne mondjak a kitűnő és tekintélyes “Kanadai Magyarság”nak ügyem szives felkarolásáért és a nyújtott segítségért. Ebben szerény személyemen túl a hazátlan és árva menekült magyar kultúra megbecsülését és értékelését látom, annak a nagy és nemes hivatásnak gondozását, amely ebben a tekintetben mindannyiunkat kötelez. Külön köszönetem és becsülésem illesse Lőrincz István, bizonyára székely-magyar véremet hivatott, kitűnő “A Fáklya” cimü cikkéért és bátor kiállásáért. Nem, vagyok méltó rá, de a tárgyi igazmondáson túl jól esik az a szeretet, amelylyel életdrámámban mellém állott és segítségemre sietett. Címe hiányában így szoríthatom meg a kezét érte. Nagy megnyugvással tőit el, hogy a magyar ügynek és kultúrának ilyen harcosai vannak. Az élet útjai kiszámíthatatlanok. Talán a legnagyobb meglepetés Paláncz Lipót barátom, egykori székelyudvarhelyi játszó- és iskolatársam okozta, aki hirtelen több mint félévszázad temetőjéből elsőnek lépett elő, hogy a hasonló gondolkodású, értékes magyarok élén segítségemre siessen és a halál ellen folytatott harcom anyagi feltételeit biztosítani segítsen. Az ő példájukat követte aztán Kanada magyarsága. Nehéz szavakba fog.alni ilyenkor, amit az ember érez és csak néma öleléssel viszonozhatom a magyarság jóságát, megértését és szeretetét. Áldja meg az Isten mindannyiokat, óvja, védelmezze az idegenben, hogy majd együtt örvendezhessünk a mindenek fölött való pillanatnak, mikor újra édes Hazánk földjére léphetünk, ahol minden, de minden vár, hív és áldást tartogat számunkra. Amit értem tettetek kanadai magyarok, azt jóvátétlen nem fogja hagyni, megfizet érte legnagyobb kincsem és mindenek fölött való közös hazánk, szép Magyarország. Igaz magyar szeretettel és becsüléssel: El Escorial, 1953 augusztus 17. NYÍRÓ JÓZSEF. Azt mondják: “madarat tolláról, embert barátjáról” — nos: Stevenson hazaérkezése után Rooseveltnéhez sietett leg-HAZÁRDJÁTÉK BÖRTÖNBE KERÜLT MOSSADEGH, IRÁN VOLT MINISZTERELNÖKE először és neki számolt be egy bizalmas értekezleten. Annak a Rooseveltnének, aki Titót istenítette nemrégen, aki a Szovjetuniót állítja példaképül az U. S. A. elé — annak a Rooseveltnénak, aki nemrégen hazatérve földkörüli útjáról, szintén azzal kezdte, hogy az egész világ fel van háborodva Cc- Carthy miatt. Nyilvánvaló, hogy ugyanazokkal a körökkel érintkeztek mindketten : a Rosenberg barátokkal, akik azt szeretnék, ha az U.S.A.-ban továbbra is a kommunisták lennének az állami hivatalokban. Miért fáj az egész világ demokratáinak McCarthy működése? Mr. Stevenson — talán akaratlanul, amit egy olyan művelt koponyáról, amilyen ő kétségtelenül, nehéz elhinni — a bolsevista-marxista harcmodort, az úgynevezett “dialektikus materializmust” használja ki McCarthy ellen. Azt mondja, hogy McCarthy “módszerei” ártanak külföldön az USA hírnevének. Tehát az, hogy szenátusi vizsgálóbizottság elé állítja. a gyanús elemeket és kellemetlen kérdéseket tesz fel nekik. És azt merészeli mondani, hogy a külföld úgy nézi McCarthy vizsgálatait, mint a nyugati világ a bolsevista “kirakatpereket”. Mintha az U.S.A. szenátusának tagjai injekciókkal, pofonokkal, éheztetéssel és kínzásokkal kénvszeritenék vallomástételre a kihallgatott személyeket, amint azt a szovjet teszi! A külföld nem tekinti így a McCarthysmust! Legfeljebb bizonyos elemek világszerte! Azok az elemek, amelyeknek fáj az, hogy valaki meg akarja akadályozni azt, ami eddig történt, hogy a Rosenbergek, Alger Hissek, Rotschildek kiárusítsák az U. S. A. összes katonai és politikai titkait a legtöbbetigérőnek, a Szovjetuniónak! Érdekes tanulmány lenne, ha Stevenson megmutatná azoknak a listáját, akik előtte elítélően nyilatkoztak az USA- ban folytaott antibolsevista harcról. Nem lenne különös, se véletlen, ha ugyanazok nevét találnánk meg ebben a névsorban, akik annakidején a Rcosevelt-Truman éra alatt segédj kezet nyújtottak hatszázmillió ember kommunista rémuralom alá hajtásában! FOGÓCSKA — BUJÓCSKA 1 A mi elképzelésünk szerint gyerekeknek való játék a fogócska-bújócska, de úgy látszik más a helyzet Teheránban, ahol felnőttek, államfők és miniszterek fogócskáznak, bújócskáznak. A játék nem uj ott se. A jelenlegi uralkodó apja, az öreg SHAH vagy három évtizeddel ezelőtt elfogatott és börtönbe záratott egy izgága férfit, akit Mossadegh-nek hívtak. Azután az öreg Shah meghalt, a fia lett az uralkodó — és a volt fogolyból Irán miniszterelnöke, majd diktátora lett. Akkor ő kezdett el fogócskázni: az uralkodó család tagjait elfogta, ha azok el nem bújtak előle. Kéthete maga a Shah volt kénytelen szökve kirepülni világszép felesége társaságában, saját repülőgépén a saját országából. Pár napra rá az uralkodóhű csapatok akarták elfogni Mossadegh-et, de csak az üres ágyát találták. Elbújt. Az uralmat a Rómából akkor hazainduló Shah parancsára Zahedi tábornok vette át és felszólította az elbújt miniszterelnököt, hogy adja meg magát. Erre az egyik rádióállomás egy másik fel szólitást közölt, amelyben Mossadegh szólítja fel megadásra a tábornokot. Két napig így fogócskáztak, míg végül az öreg, beteg Mossadegh megadta magát. Abban a pizsamában, amelyben megszökött, jelentkezett a tábornoknál, sírva, nádbotra támaszkodva... És amíg igy fogócskáznak, bújócskáznak Teheránban az uralkodók és miniszterek, addig az iráni ^kommunista párt, a Tudeh párt komolyan szervezkedik, persze Moszkvából irányítva! Oroszországnak feltétlen szüksége van háború esetén az iráni olajra. Az áldatlan, évek óta húzódó olaj vita a vörösök malmára hajtja a vizet — egyszerrecsak a szovjet lesz az úr a gazdag olajmezőkön. Akkor többé nem fogócskáznak, bujócskáznak már a Shahok és miniszterek, mert az----------o---------Mossadeghet, Irán volt miniszterelnökét börtönbe juttatta a multheti iráni forrongás, amelyik először menekülésre kényszeritette a Sha-t. Az uralmat ideiglenesen Zahedi vette át- Mossadegh-el együtt börtönbe került három segítője is, a volt belügyminiszter és Mossadegh politikai tanácsadója. Teheránban megnyugodott az élet, és a Shah véleménye szerint hamarosan véglegesen lezárul a forrongás. Zahedi magához rendelte a külföldi diplomatákat. hogy a kormány változásait megbeszéljék.-----------------o------------------400 UN-BELI KATONA MARAD A VÖRÖSÖKNÉL----------o---------Tokio. A kommunisták értesítették az UN vezetőségét, hogy körülbelül 400 hadifogoly úgy döntött, hogy nem tér vissza hazájába, hanem a vörösöknél marad. A vörös rádió jelentése szerint a kommunisták “megtettek mindent”, hogy rávegyék őket a hazatérésre, azonban minden rábeszélés ellenére sokan választották a szabadság helyett a kommuniz must. s • t-----------------o----------------AMERIKAI ÉS KANADAI KÖZÖS LÉGVÉDELMET SÜRGET BRADLEY General Omar N- Bradley, az amerikai szárazföldi haderők parancsnoka az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy elérkezett az idő, hogy Amerika és Kanada halasztást nemtürően azonnal építse ki a közös légvédelmét egy esetleges orvtámadással szemben. Ez ügyben személyesen óhajt tárgyalni Eisenhower elnökkel, kit arra kér, hogy haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat St. Laurent kanadai miniszterelnökkel ez ügyben. A VILÁG KÖRÜL
