Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-08-22 / 33. szám

1953 augusztus 22 KANADAI MAGYARSÁG ISTVÁN KIRÁLY JOBBJA Irta: Béla deák. Ezer esztendeig áldott és vigyázott, némán, mozdulatlan küldött imádságot Urnák zsámolyához, Pátrónánk trónjához; vigságban is intett: “Népem el ne kárhozz!.. Óvott a balsorsban, fénylett dicsőségben, méltósággal pihent aranyos szekrényben; minden évben járta diadalmas útját s az égben angyalok fénnyel koszoruzták. i ős Budavár népe de büszkén kisérte, messzi zarándokok vándoroltak érte, lüktetett az élet, csillogott a pompa, mintha egy nép szive egyszerre dobogna. Harangok kondultak, zászlók lengedeztek s a villogó kardok némán tisztelegtek; virág volt a bástya, díszt öltött az útca s imával kisérte mind, aki csak tudta. í Áhítattal zengte sok-sok ezernyi száj: “Téged magyar kíván — hol vagy István király? Ha király nem is volt, ott pihent a jobbja, díszes tartójában egy ország hordozta. Egy nép bízta, hitte fényes csillagának s nem szüntmeg e hitben színében a gyásznak ... Idegen zsarnokság vörös ökle sújtott, hagyományt, ünnepet dölyfösen betiltott. S a királynak keze csendes imádsággal némán dacol leprás idegen világgal, ma is ő a rabnép istápja, őrzője s az uj harcra szorult keményen ökölbe. Calvert KANADAI JEGYZŐKÖNYV Az ujkanadásoknak szóló cikksorozat egyik közleménye. 11-ik cikksorozat. BÁNYÁSZAT Nincs abban semmi különös, hogy egy ilyen hatal­mas kiterjedésű ország, mint Kanada, hol a földtani képződmények és szerkezetek akkora változatossága található, — a világ ásványkincse jelentős hányadát mondhatja magáénak, s hogy jónéhány kitermelése terén vezető szerepet visz. Kanada vezet a nikkel, platina, palladium, rádium és az aszbesztos-termelésben, második az aranybányá­szat terén, s a fémes és nem-fémes ásványi termékek jónéhánya jelentős kiaknázó ja. Bár áll az, hogy az ország földtani képződménye folytán az ásványkincs nagyon is egyenlőtlenül osz­tódik meg, az is igaz. hogy a bányaiparnak különösen az elműt évtized során tapasztalt szinte tüneményes arányú fejlődése az egyik jelentős okozója az ország egészséges gazdasági helyzetének. S a látszólag kiaknázhatatlan ásványkincs-lerakat ellenére is, hatalmas területek nagyon kedvező föld­tani adottságokkal érintetlenül maradtak. Különösen áll ez a Cambrian Shield (Ontario) és British Colum­bia északi vidékeire s a Yukon-ra nem kevésbbé. így a bánya-ipar folytatólagos fejlődésének nagyon is rózsás a kilátása. A kanadai ásványi kitermelést három nagyobb cso­portra oszthatjuk: 1. fémes, 2. nem-fémes, 3. strukturális ásványok. A fémes csoportban a legfontosabbak: arany, ezüst, (majdnem kizárólagosan Ontarioban és British Co­lumbiában, nikkel és platina) Sudbury, Ont., (réz) On­tario és Quebec, (aszbeszt) Quebec (cink) British Columbia és Quebec (ólom) British Columbia, rádium és uránium (Nagymedve tó). A nem-fémes csoportban a széné a legelőkelőbb hely (Préri tartományok, Maritimes és British Co­lumbia). Kanada szénkészlete a világ bármelyik nem­zetével is vetekszik. A portland cement, a különféle agyag-képződmé­nyek és a márvány-előfordulás számos változata kép­viseli ennek az ásványkincsekben bővelkedő ország­nak a legjelentősebb (szeráezeti) strukturális ás­vány-tárházát Ha pedig ezekhez még hozzávesszük az olajat, a sót, a cinket, a gypsum (kristályos)-kvarc, silicia brick (kovaföld), szóda-sulfát, tungsten, antimony, galena, plumbago, mangánérc-előfordulást: az ás­ványkincsek valóságos tárházáról beszélhetünk. Napjainkban pedig, mikor a technika minden vív­mánya és a régi idők legendásan bátor szelleme egy­másba fonódik: a ma rettenthetetlen kutatójának Ka­nada óriási ásványgazdasága soha nem csökkenő ér­vényű kihívást jelent. Szívesen vesszük a cikksorozatra vonatkozó észre­vételeit és javaslatait, melyek e lap szerkesztője út­ján a Calvert House-hoz eljutnak. Következő hónap: HALÁSZAT. Calvert MAGYAR ELET IDEGENBEN HAMILTON A KOSTYó HÁZASPÁR 20 ÉVES HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓJA Szép és kellemes ünnepély­ben részesítették ismerősei és barátai Kostyó Menyhértet és bájos feleségét (Emilia asszonyt) abból az alkalom­ból, hogy most ünnepelték há­zasságuk 20 éves évforduló­ját. Magunk részéről is sok sze­rencsét és boldogságot kívá­nunk a jubiláló házaspárnak. Windsori Független Magyar Református Egyház. Lelkipásztor : Borbás Antal. Telefon: 2-9994 Istentisztelet vasárnap és ünnepnap 10:30 órakor. Gyászhír: Nt. Becker Ja­kab detroiti magyar evangéli­kus esperes lelkész elhunyt. A megboldogult őszinte jó ba­rátja volt windsori független egyházunknak. Elhalálozása mély gyászba borította család ját és gyülekezetét. Fájdal­mukban együttérző lélekkel osztozunk mi is. A vasárnap tartott presbyteri ülés jegy­zőkönyvben is megörökítette Nt. Becker Jakab emlékeze­tét, azonkívül úgy határozott, hogy a gyászoló család és a gyülekezet iránti együttérzése jeléül, koszorumegváltás cí­men 10 dollárt küld el a ligo­­nieri árvák és aggok otthona javára. Ugyanezen a cimen Borbás Antal lelkész és csa­ládja is 10 dollárt küldött el Ligonierbe a megboldogult lel­kész emlékezetére. Adományok: Az uj kenyéri úrvacsoraosztás alkalmával a kenyeret és a bort Mokcsay Gyula és neje adományozta. Ez alkalomból Isten dicsősé­gére még a következő adomá­nyok folytak be: Kovács Lász­­lóné, $5. Kanócz János, Mol­nár István, Veres Zoltán, Tö­rök Lajos és neje, Sziszák Mi­hál yné, Veres Lajos és neje, Gáli János és neje $2. Kopasz István, Tóth Istvánná, Veres János és neje, Vájná András l$-t. Isten áldása legyen az ő dicsőségét szolgáló hálás lelkeken. Piknik: Augusztus 23-án délután a nőegylet rendezésé­ben a gyülekezet szalonasütő pikniket rendez a Reaume- Parkban. DELHI, ONTARIO FOLYIK A DOHÁNYTÖRÉS Második hete folyik már tel­jes lendülettel a “zöld arany­nak” a betakarítása. Mint ér­tesülünk az idei dohányter­més talán egyike lesz a legjob­baknak az elmúlt 20 év óta. így minden remény megvan ar ra, hogy a sok fáradsággal és szorgalommal dolgozó ma­gyar fa: mer testvéreink is megkapj k jutalmukat szor­galmas munkájukért. --------------o--------------­Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét arra, hogy a múlt­ban több levél csak megkésve vagy nem jutott el hozzánk, mert a borítékon a “Kanadai Magyarság” név nem volt kü­lön feltüntetve s így az épü­letben levő másnemzetiségü szerkesztőség postájába keve­redett. Kérjük tehát, hogy a borí­tékon ezentúl a “Canadian Hungarians” lapcimet külön feltüntetni szíveskedjenek. A magyar egységért harcol a “Kanadai Magyarság”. Állj mellénk, hogy minél előbb megvalósuljon ! Mr. és Mrs. Frank Simon köz­li barátaival és ismerőseivel, hogy leányuk Ilona Erzsébet julius 25-én házasságot kötött Dómján Józseffel. FIATAL HÁZASPÁR egy két és egy négyéves gyermekkel házat keres bérbe jó referen­ciákkal. Telefon: LL-8703 KERESTETÉS Károsy Béláné szül. Juhász Sarolta, keresi férjét, Károsy Bélát, akit legutoljára Haar­lem, Hollandiában 1940 május 10-én látott. Aki tud róla, ér­tesítse Vass Ferenc ügyvédet, 455 Spadina Ave., Toronto. * * * Kérem Gyűrűs Erikát, hogy közölje velem címét. Molnár Ferenc 1895 Ellen Avenue Niagara Falls, Ont. HAVANÁBAN ISMÉT MINDEN “CSENDES” Batista elnök a cubai rádió­ban beszédet mondott, mely­ben bejelentette, hogy “A lá­zadást leverték és a bűnösök a börtönben vannak”. A cu­bai ellenforradalomnak több miht 50 ember esett áldozatá­ul. A NYUGHATATLAN ÖREG ‘“LADY” (folytatás az első oldalról) “mindenütt McCarthyról érdeklődnek és Amerikáról nagyon rossz a véleményük McCarthy miatt.” Pedig McCarthyért egyedül a Roosevelt család felelős. Mert, ha Roosevelték nem emelik magas állásokba az Alger - Hiss-eket, Lattimore-ket, nem helyezik bizalmi kulcspozíci­ókba a Rosenbergeket, Greenglasokat, akkor McCarthynak nem kellene kommunistákra vadásznia az U. S. A. közéleté­ben. Különben se tudjuk, hogy miért éppen McCarthyt ha­sonlítanák az európai újságírók Hitlerhez? Mi tudunk egy amerikairól, aki sokmindenben hasonlított hozzá ! Tessék, beszéljenek a tények ! Hitler: “Egyetlen német katonát se fogok a birodalom határain túlra küldeni támadó szándékkal. (Csehszlovákiai annektálása utáni beszédéből). Az amerikai: “amerikai anyák, ne féljetek! Ha engem választatot meg, egyetlen amerikai fiú se fog harcolni az U. S. A. határain kívül.” —És az “amerikai” aki ezt mondta — nem McCarthy volt, hanem Franklin Delano Roosevelt! A másik hasonlóság a sok közül: senki nem látta soha Hitler holttestét. — És: senki, soha nem látta F. D. Roose­velt holttestét! ő volt az egyetlen amerikai elnök, akit senki nem látott a ravatalon. Még azok se találtak belőle semmit, akik a “F. D. Roosevelt Memorial Park”-ban állítólagos nyug­vóhelyén sok lábnyi mélységbe leásták a sírköve alá! Hol van Hitler holtteste? — ha meghalt ! És hol van F. D. Roosevelté?! ? Erről beszéljen egyszer Eleanor asszony — ha tud, ha mer ! SZENT ISTVÁN NAPJÁN A haladó ember végzete közel ezer éve beteljesedett raj­ta és nemzedékén. Műve azonban, miként áldott Jobbja, itt van napjainkban is. Itt van a mű: az ország! — bár talán soha annyira szétdarabolva, meggyalázva, mint napjaink­ban. És ez a szétdarabolt, meggyalázott örökség szörnyen égeti a XX. század magyarjainak a lelkét, ó tudom, sokan eldobták maguktól e terhes örökséget.. . Igen sokan hátat fordítottak meggyalázott tetemének, mert nagyratörő egyéni becs- és haszonvágyukat nem tudta többé kielégíteni. S tu­dom, akadnak olyanok is, akik temetésén fáradoznak. De vannak még, Ó Haza! hű gyermekeid, akik zokogva borulnak sebeid fölé, akikben minden fájdalmad láza ég, a­­kik az emberiség nagy testvériesülésének mozgalmaiban a saját édes testvéreinkről nem tudnak elfeledkezni! Ezek a magyarságot megátalkodottan szerető magyarok naponta megküzdenek az éjsötét reménytelenséggel. Nem azért, hogy harcaikért vívódásaikért majd számlát nyújtsanak be a bol­dogabb jövendőnek. S még talán azért sem, hogy véres bosz­­szut álljanak mindazokon, akik vétettek a magyarság ellen határokon innen és túl. Nem! Valóban nem! Bennünk egészen más vágyak tüzei lobognak. Melegítő és nem pusztító lángok biztos fénye irá­nyit minket. Fény, amelytől azonban gyáván megfutamodik az alattomos ellenfél, s amelynek világosságát kerüli az ön­ző, haszonleső, a kapzsi. .. Szent Istvánban a krisztusi eszme és a nemzeti gondo­lat nagyszerű találkozását ünnepli századok óta a magyar­ság. A huszadik század megkísérelte a kereszténységet a templomok mélyére kényszeríteni és a nemzeti gondolatot mindenek fölébe helyezni. — (Lényegében ezt teszi az orosz politika is; a nagy pánszláv álom — az összes szlávok egy bi­rodalomba való egyesítése — megvalósítása szolgálatába ál­lította a marxizmust, kifejlesztve belőle a moszkovita bolse­­vizmust. Ezért olyan kitűnő hídfőállása a bolsevizmusnak pl. Csehország, Jugoszlávia, és a vérségében, érzésvilágában, egész természetében is inkább szláv, mint latin Románia.) A nemzeti eszmék túlzásainak ellenhatásaképen megin­dult egy másik elmemozgás. Most azon próbálkoznak, ho­gyan lehetne kilúgozni a társadalomból a nemzeti gondola­tot, és minden problémát valami különös uj keresztény szem­pontból nézegetni és oldozgatni. — Amilyen helytelen volt az egyik irányzat túlzása, ugyanolyan téves a másik. Korunk eseményei a napnál is fényesebben világosítják meg előt­tünk — nyilván az emberiség sorsát alakító Gondviselés aka­ratából azt a tényt, hogy a nacionalizmus korában élünk. Kezdve a gyarmati sorba süllyedt, valaha önálló nemzeti lét­tel biró nagy népeken a még ma is félvad törzsekig, minde­nütt a világon a nemzeti önállósulás vágya mozgatja a föld­kerekség lakóit. Mi hisszük, hogy a népek vágya nem ellenkezik az őket Teremtő fölséges akaratával. Nem! Az Isten nem akar rab­szolga nemzeteket, nem akar egyszinü falanszter-világot! Az Isten azt akarja, hogy teremtői nagyságának kimeríthe­tetlen gazdagságát példázza a szabad népek szabad világa!— Az természetes, hogy ezt a szabadságot csak a krisztusi tör­vények alkalmazása biztosítja maradéktalanul. Tévednek te­hát, akik a kereszténységet és a nemzeti érzést vagy öntuda­tot összeegyeztethetetlennek tartják, s következéskép a ket­tőt egymás ellen akarják kijátszani. Szent István példája az. — miként történelmünk bizo­nyítja, — hogy a vallásos és hazafias gondolatvilág nincs el­lentétben egymással! Sőt ellenkezőleg, egymást kiegészítve vezette mindenkor a Kárpátmedence népeit szabad érvénye­sülésük és igy boldogulásuk felé. Ezért hisszük, hogy e vál­ságos idők tanúi a múlt értékes hagyományain okulva ala­kítják majd a maguk és mindnyájunk jobb jövőjét. Dr. Takáts Géza. Jókai Mór : Az Uj Földesúr Jókai Mór DISTILLERS LIMITED AMHÖtSTBURG, ONT AH O Ez azonban csak az eszmét költötte; az alak, ki An­kerschmidt tábornokban van személyesítve, nem ennek a históriai személynek a képmása: több hasonló ismerős­ből van az összetéve, ámbár egy-egy erős vonás, mint a tromfból jóltevés az üldözöttel, ennél is meg volt. A börtönből kiszabadult ifjú hősben rá lehet ismerni a szabadságharcz legmerészebb bajnokára, ki egy ma­roknyi csapattal dandárokat vert ki állásukból, s tömlö­­ezében is oly csuda jó kedvvel viselte magát; későbbi sza­badulási tervekben vezérszerepet vitt, s utoljára a legrej­télyesebb módon eltűnt: a Duna hullámai vetették ki a szigetparton, keze lába összekötözve. Máig is rejtély Beniczky Lajos élete és halála. Tőle magától hallottam, a fogságában mi történt vele. Az ál-Petőfi alakja, s aztán a bevándorolt hivatalnok­csapat kíséretével, az uj törvényt és rendet használó juris doctorokkal, a külhoni gazdászok, kiket a hibás tudomá­nyuk és ismeretlenségük a jégre visz s azok mellett a kár­örvendő hazafi, ki szövetséges társának tartja a szegény­­legényt és az elemi csapást s belekaczag a pusztító ziva­tar süvöltésébe, mind ennek a korszaknak a jellemalakjai. Közel negyven éve már annak, hogy ez a regény Író­dott; a kor, a melyet lefest, akkor még friss emlékezetben élt, ez magyarázza a hatást, a mit akkor az olvasó közön­ségre gyakorolt. Nemcsak Magyarországon. Leforditották legelébb angolra. Minden angol lap a legkedvezőbb ismer­tetéseket irta róla; az angolból ment át a svéd, dán hol­landi közönséghez, finn nyelven is megjelent. Mindenütt megértették ezt. És ma már arra kell kémem az olvasót, hogy higyje el nekem, hogy ez az egész regény, évtizedekkel az ő szü­letése előtt, valóban igy történt meg. Hogy voltak emberek, a kik lemondtak az élet minden Az Uj Földesúr Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta. Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyu­galmazottat) magyar ruhában, széles szalagú darutollas túri süveggel a fején, a legkizárólagosabb magyar urak társaságában megjelenni. Még élnek többen, a kik hallot­ták tőle ezen erős mondást: wir Ungarn lassen unsere Rechte nicht confisciren!” Már akkor a nyuga!­­rnaoztt tábornagy magyarországi földbirtokos volt. Ehhez a néhány szóhoz is magyarázat kell: “magyar ruhában, széles szalagu darutollas túri süveggel”. A Bach-korszakban annyira ment az állambölcsek figyelme, hogy még a magyarok öltözetére is kiterjedt. Miniszteri rendelet folytán betiltatott a széles szalagu kalapok viselése; de különösen a tollviselés a kalapok mellett. E classicus rendelet végrehajtására az alföldön épen egy magyar nemesi családból származott kerületi főnök vállalkozott, a ki sok századon át érdemekkel teté­zett ősi család nevét Bon.vhádyra változtatta, s a ki az országos vásárokon szedette le a kalapok mellől a tolla­kat; amiért aztán megörökíttetett az országszerte éne­kelt népdalban : Kecskeméten kidobolták, Hogy a tollat ne hordozzák. Most a tollat kettő szedi, Amsli zsidó s a Bonyhády. Ebből aztán el lehet képzelni, micsoda ellendemon­­traczió lehetett az, mikor egy ilyen betiltott tollas sü­veget egy olyan ismeretes szakádbajuszos alak nyomott fel a tarkójára, a minő a rettegett nevű cidevant tábor­nagy volt! Mi mindennek kellett történni ebben az országban, a mi ezt a pontiusi alakot a Golgothától a Thábor hegyéig elvezette — a Makkabéusok daez-váráig? — 294 — 295 —

Next

/
Thumbnails
Contents