Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-07-25 / 30. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 1953 julius 25 STEPHANUS: POGÁNY MAGYARSÁG -KERESZTÉNY MAGYARSÁG I. A Jó és a Gonosz, az igazság és a hamisság, az istenféle­­lem és a hitetlenség küzdelme olyan idős, mint maga az em­beriség. A vadon primitiv népeinél ugyanúgy megtalálhat­juk, mint a fejlett műveltségű kultúrnemzeteknél. Legré­gibb történelmi forrásaink éppenúgy megemlékeznek erről az állandóan folyó ádáz harcról, mint ahogy a jelenkor em­berei is élő tanúja a szembenálló világnézetek erőteljes ösz­­szecsapásainak. A keresztény Egyház kétezer éves törté­nete örökös diadalmas hac a Gonosz kisértései ellen. Az el­múlt évtized eseményei valahogyan mégis azt mutatják, hogy a hitellenes küzdelem a föld egyes részein eddig még soha nem látott szervezettséggel folyik s a bebörtönzött vagy meggyilkolt áldozatok száma jóval nagyobb, mint valaha is volt. Bennünket, magyarokat Mindszenty bíboros és Grősz érsek mártiromsága, egyházi iskoláink erőszakos megszün­tetése, a hitoktatás szervezett akadályozása, a vallásos élet általános elnyomása és egyéb sérelmek miatt egészen közelről érint a kérdés. Amióta a “szovjet kultúra” propagálása megindult, na­ponta jelentek meg cikkek, amelyek nem a mindenható Is­tenről. hanem Sztálinról: az örök Lény”-ről elmélkedtek, a­­kinek nagysága csak a Himalájával hasonlítható össze (“Ti­­szatáj”, 1952 december). A Budapesten magyar nyelven ki­adott “Szovjet Kultúra” múlt decemberi füzete addig ment, hogy a Népek Atyját isteni magasságba emelte, aki a világ felett őrködik, akinek szavai a tengdr mélységébe s a csilla­gok mérhetetlen távolságába is elhatolnak. Már korábban — 1950 újévén — Sztálin Atyánknak mondott köszönetét a Szabad Nép, azért, hogy “miénk” lett a gyár, az iskola, a föld ... Egy menekült jelentése szerint a Kossuth Lajos Diák­otthon igazgatója diákjai előtt állítólag ismételten megálla­pította, hogy nincsen Isten, mert nem láthatjuk őt. Hinni pedig csak abban lehet, akit láthatunk. Sztálinban hihetünk, mert őt láthatjuk, ő a világ feje (Hírek a vasfüggöny mö­gül. Angolul 1958 március.) A ploitikai szemináriumok, a világnézeti előadások ilyen értelemben igyekeztek félrevezetni a gyakran naiv, de még igy is nehezen megtéveszthető hallgatóságot. Ez év elején összeomlott a nagy bálvány, megsemmisült az ‘“öröklény”: a Himalájaméretü nagyság elköltözött az élők sorából, az istenített Sztálin egyszerű halandónak bizonyult... De nem állott vissza a vallásszabadság, nem szűntek meg a bolsevista tévtanok, s a meggyőződéses hitvallók to­vábbra is börtönökben sínylődnek vagy országunktól távol eső bányák mélyén tengetik sanyarú életüket. . . A kereszténység egy évezred folyamán lényeges — mondhatnánk: elválaszthatatlan része a magyar életformá­nak. Ez tette a keletről jött nomád magyarságot európaivá és a nyugati művelődés közösségének tagjává. Ennek védel­mében hullottak el legjobbjaink a kun, tatár, török és más hitetlen népek támadásai közepette. Érdemes tehát vizsgálat­tárgyává tenni, hogy miként lett a steppék vándorló, szilaj népéből később a középeurópai keresztény végvár hősi nem­zete. Az ősmagyarok vallásáról csak keveset tudunk. A nép­szokásokban, a paraszti rétegek ünnepi szertartásaiban, da­laiban, meséiben, játékaiban és babonáiban kétségtelenül a régi hitvilág sok hagyománya él tovább. A néphitet azonban nem szabad az ősvallással azonosítanunk. Csak nagy elővi­gyázatossággal lehet belőle néha különválasztani az egykori élő vallás egyik-másik elemét. Az ősmagyarok — akárcsak a többi nomád népek — hit­tek a mindenható és tökéletes, tisztán szellemi, égistenben. Bizonyos pusztai, de főleg a szibériai népek vallási je­lensége a sámánizmus. A török népek egy részénél is megta­láljuk ezt a világképet. Mivel őseink vándorlásaik közben e népekkel érintkeztek, sok hitelemet vehetitek át tőlük. A főistenség az előbbi népeknél általában szellemi lény. Az Ob mentén élő ugorok főistenének, Nümi Taromnak, pl. nincse­nek bálványai. Annyira felette ál az emberi vágyaknak és kí­vánságoknak, hogy hivei sem áldozattal, sem imával nem fordulnak hozzá. A sámánizmus tana: szerint a sámánok (táltosok) köz­vetítetnek az élők világa, az égisten tartózkodási helye és az elhaltak leikéinek hazája között. A sámán nemcsak a törzs orvosa, tapasztalatokban gazdag tanácsadója, hanem egye­dül ő tudja megtenni az utat — önkívületi állapotban — az égbe, hogy bemutassa az áldozati ló lelkét az istenségnek. Ugyancsak ő képes a halottak lelkeit ezer akadályon át is elkísérni az alvilágba. Érdekes itt megjegyezni, hogy a hűn törzsszövetség, a­­rnely annak idején nemcsak a Mennyei Birodalmat veszélyez­tette, hanem Európában is a római birodalom veszedelmes ve­­télytársa lett, egy uralkodó sámán nemzetség irányitása alatt állott. A fejedelem arra használta fel magasabb szer­vező tehetségét, hogy a világot hatalma alá hajtsa. A törzs­szövetség nagy fejedelme az Ég Fia volt. Hatalma éppen­úgy végtelen, mint ahogy végtelen az égistennek, a legfel­sőbb lénynek a hatalma. A határtalan ég ráborul az egész világra, fia pedig az egész világ ura. Az alattvalók szinte úgy érzik, hogy a főisten a föld feletti hatalmat teljesen fi­ára ruházta rá. Igen nagy szerepet játszott — főleg a török népeknél— az ősök tisztelete. Szellemüket gyakran különböző áldoza­tokkal igyekeztek kiengesztelni. A középkori hagyomány szerint az Árpád nemzetségé­nek a turul volt a totemja, szentállata. Ez arra mutat, hogy az állattiszteletnek is jutott hely a pogány magyarság hitvi­lágában. Folytatjuk. SPORT MAGYAR VÍVÓ SIKERE LONDONBAN A “University of Western Gazette” az alábbi cikkben száméi be Dr. Gáli E. magyar vívó sikeréről. “Mióta Dr. E. G. Gall vívó­mester vette kezébe a tanítást, újból feléledt az érdeklődés ez iránt az ősi sport iránt. Kedden és csütörtökön sisa­kos diákok gyakorlatoznak két óra hosszat életlen tőrök­kel Dr. Gáli mesteri vezetése mellett. Csak annyi diákja van Dr. Gálinak éppen, amennyiből a kollégiumok közötti versenyre egy csapatot kiállíthat. Dr. Gáli, aki a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát végez­te, egyikét azoknak a kevés­számú ilyen intézeteknek, a­­melyek diplomát adnak diák­jaiknak kizárólagosan testne­velési tanulmányaikról. Most első évét tölti a westerni kol­légiumban. Azelőtt odahaza a magyar rendőrségnek volt az oktatója mind a három tárgy­ban, tőr, kard és párbajtőrví­vásban. Azonkívül az osztrák Sportszövetség oktatója is volt Salzburgban. Gáli dr. úgyérzi, hogy Ka­nadának nagy szüksége van az egyéni sportolás iránti ér­deklődés felébresztéséibe és azt tartja, hogy Kanada sze­replése az olimpiai játékokon sem lett volna annyira ered­ménytelen, ha több figyelmet szenteltek velna itt előzőleg az egyéni sport ügyesség fej­lesztésére |a középiskolákban és a kollégiumokban. Bár pillanatnyilag nincs női tanítványa, Gáli dr. hangsú­lyozza, hogy a vívás nem tipi­kus férfi sport. Éppen ellen­kezőleg, mondja mosolyogva, a vívás igen hatásosan befo­lyásolja a hölgyeket áramvo­nalas alakjuk megtartásá­ban.” A magunk részéről is, sok sikert kívánunk Dr. Gálinak. HUNGÁRIA-ST. 1:1 ANDREWS Füllesztő meleg időben ke­vés érdeklődő közönség előtt játszotta le a Hungária kupa­­mérkőzését a St. Andrews csa­patával. A kapkodó, bágyadt nívótlan játék egyik fél szá­mára sem hozott győzelmet, de nem is érdemelte volna meg egyik csapat sem. így az eredmény igazságos.------------o-----------­Nagy sikerrel szerepelt a Sudbury-i Hungária footballcsaoat Sudbury-i tudósítónk je­lentése szerint az ottani Hun­gária szép győzelmet aratott az Itália football csapat fe­lett. Az olasz csapat általában minden mérkőzésén könnye­dén győzte le minden ellenfe­lét. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy a lelkes ma­gyar gárda kétvállra fektet­te a baj nők jelöltet.---------------o--------------­U T ó H A N G A svéd sajtó még ma is ha­tása alatt van a julius 5-én lejátszott magyar-svéd válo­gatott mérkőzésnek. Mint em lékezetes a magyar csapat tüneményes játékkal 4:2-re verte az 1948-as olimpiai baj­nokságot nyert svéd csapa­tot. Úgy a sport, mint egyéb lapok is a legnagyobb elisme­réssel írnak a magyarok já­tékáról és általában meg­egyeznek abban, hogy a ma­gyar tizenegy ma a világ leg­jobb játékerejét képviseli. Magunk részéről hisszük, hogy az 1954-ben rendezen­dő futball világbajnokságot is a magyarok fogják nyer­ni. Mi büszkék vagyunk vére­ink csodálatos teljesítményei­re, mert tudjuk, hogy a ma­gyar fiúk minden egyes győ­zelme jó szolgálatot tesz a magyar ügynek. EGY MOST MENEKÜLT ÜGYVÉD MEGRÁZÓ KÉPET FEST AZ ÉHEZŐ, DE REMÉLŐ ORSZÁGRÓL------------o-----------­Bécsi tudósitónk jelenti: A napokban alkalmuk nyílt a Bécsben állomásozó nyugati újságíróknak, hogy meggyőződ­jenek róla, hogy festenek a vilóságban a szovjet ígéretek. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy Dr. Kapus Géza. közismert pesti ügyvéd, felesége és 6 éves Éva leánya kíséretében az osztrák-magyar határon húzódó aknazáron át Ausztriába me­nekült. Dr. Kapus Géza sógora William Key-nek, aki az US egy­kori budapesti katonai misszió vezetőjének, Wiliam S. Key generálisnak a fia és budapesti tartózkodása idején regényes szerelem és sok viszontagság után Kapusné húgát vette fe­leségül. Kapusék hosszú éveken át mindent elkövettek, hogy törvényes úton az Egyesült Államokba vándorolhassanak, a­­zonban minden kísérletük meghiúsult, mert1 a hatóságok egyre újabb akadályokat támasztottak. Végülis szökésre szánta magát Dr. Kapus és julius kö­zepén, két héttel Nagy Imre kormányralépése után nekivág­tak a veszélyes útnak. A határig szerencsésen el is jutottak, de a drótakadályoknál a kommunista őrség észrevette őket és tüzelni kezdtek rájuk. Egy kézigránát a menekülő család közelében robbant fel és Kapusné súlyosan megsebesült és a nagy vérveszte­ségtől alig támolyogva ért csak át osztrák területre. Valóságos csoda, hogy se Dr. Kapus, se a kis Éva, aki nem is sejtette, hogy a “kirándulás”, amelyen résztvesz, mi­lyen veszélyes, nem sebesültek meg. Hosszas és kinzó viszon­tagságok után érkezett a család Bécsbe, ahol Kapusné jobb lábát azonnal le kellett amputálni és a másik lábát valószí­nűleg szintén le kell vágni, hogy az életét megmentsék. Dr. Kapus a bécsi újságírók felkérésére sajtókonferen­ciát adott és beszámolt élményeiről, valamint a magyaror­szági helyzetről. “Nagy Imre kormányralépése után — mondotta — az ország szenvedő népe egy kicsit reménykedni kezdett. Azzal minden magyar tisztában volt, hogy a politikai nyomás nem­hogy megszűnne, de enyhülni se fog, hiszen már mindenki jól ismeri a balsevistákat. De mégis, legalább azt remélték, hogy taktikai okokból a legkínzóbb kérdés, az élelmezés kér­dése enyhülni fog. Magyarországon, Európa egykori élés­kamrájában a dolgozók éheznek és a munkából kirekesztett “nem kívánatos elemek” számára a jóllakás teljesen ismeret­len fogalommá vált. Az üzletek üresek, a kenyér fekete, ra­gadós sár és húsról, zöldségről, főzelékfélékről és gyümölcs­ről álmodni sem lehet. A vajra alig emlékeznek már a ma­gyarok. és a gyerekek nem is tudják, hogy mit jelentenek azok a szavak, hogy “lekvár”, “cukorka”, “csokoládé”, “süte­mény”. A testet éheztetik — folytatta dr. Kapus Géza ügyvéd— de a lelkeket nem tudják kiéheztetni. A vasfüggöny elzárta a magyarokat a Nyugattól, de nem tudta és soha nem fogja tudni elzárni a lelkeket. A remény egy pillanatra sem halt meg a magyar szivekben és a magyarok életük, szabadságuk kockáztatása árán is hallgatják a nyugati rádióállomásokat, főként a magyarnyelvű adásokat.” Egy héttel Nagy Imre sokatigérő beszéde után Rákosi Mátyás tartott beszédet (a nagy nyugati hirügynökségek — jellemző módon — “megfeledkeztek” erről a beszédről, a szerk.) amelyben Nagy Imrének minden Ígéretét legyengí­tette, illetve “megmagyarázás” cimén félremagyarázta. Lé­nyegébe véve pedig semmi változás nem történt Magyaror­szágon. MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? —o— Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brantford, CKPC 1880 hul­lámhosszon. Cim: Mrs. Erna Végh 63 Palace Street, Brantford, Ontario. MEGHÍVÓ Az Oshawai Magyar Kultur Klub Női Csoportja 1953 Augusztur 2-án rendezi nagyszabású NYÁRI PIKNIKJÉT az újonnan kiépitett gyönyörű piknikhelyén. Kitűnő hazai ételekről, magyar cigányzenéről gondoskodva van. Akik nem ismerik még a piknikhelyet, azokat a Kulturház elől (Albany St.) vezetők kisérik a helyszínre. Minden magyart szeretettel vár a Rendezőség. A “Kanadai Magyarság” Kiadóhivatalának, 362 Bathurst Street, Toronto, Ont. EZENNEL MEGRENDELEM A KANADAI MAGYARSÁGOT Azelőfizetési díjat ............................................................................évre egyidejűleg megküldöm. Név : .................................................................................................................. Cím : ................................................................................................................... Előfizetési árak egy évre 5, fél évre 2.75 dollár. 4 4 4 4 4 4* 4 4 4 4 4 4 4 4 4* 4 4 4 x 4 4* 4 4* 4 4 4 4 444 4 4 4* 4 4 4 4 4* 4 4 4 4 4 4 4 4 4* 4* x * b 4 4 4 4 4 4 4 4 4 * * 4 4 ♦ 4 4 4 4 4 4 4 SZŰNJÖN NEG AZ ADÓ-RABSZOLGASÁG! 4 4* 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 K 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 X T Az adót, melyet a kormány tőlünk beszed gondosan és a közjó figyelembevételével kel­lene elköltenie. Az adózás több, mint szokás: a bizalom lényegi kérdése, ezért nem sza­badna visszaélni vele. Évről évre az ottawai liberális kormányzat százmillió dollárokkal többet szed be adók­ban. mint amire az ország ügyeinek intézésére szüksége lenne. Az országgyűlés elé tár­tak bizonyítékot arról, hogy a kormány dollármilliókat vesztegetett el azon a címen, hogy minden kanadai katonának 20 pár cipője legyen, összesen 22 millió dollárt költöt­tek el így. Howe, kereskedelmi miniszter a parlamentben jelentette ki: berakott zongorát kérne: azt is megszerezném neki.” ‘Ha a hadsereg arannyal Pedig a MI pénzünkről van itt szó. A tiedéről meg az enyémről. Mikor a hivatalos parlamenti ellenzéknek, a Progressive Conservative Pártnak a tagja, megkérdezték a kormány tagjait, hogy mit is tesznek a közpénzzel: azt a feleletet kap­ták, hogy a maguk dolgával törődjenek. Az egyik vezető liberális miniszter pedig a par­lamentben így nyilatkozott: “Ha mindig megússzuk ezt, — ki állíthat le bennünket?” Minthogy az utolsó országgyűlési időszakban a Progresszive Conservative Ellenzék a túlnyomó liberális többséggel szemben képtelen volt ezt a pocsékolást megakadályoz­ni: egyedül a nép SZÜNTETHETI ezt meg! Egyedül a választók, kik FELELŐSSÉG­TELJES kormányzatot bíznak meg! 4 4 4 . 4 4 4 4 4 4 4 4 4 x 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 •x ************************************************* J í 4 4 4 4 4 4 4 X 4 4 4 4 4 4 TUDJA-E? HOGY az átlag kétgyermekes munkáscsalád a múlt évben közvetett és egyenes adóban a liberális kor­mányzatnak $1340.00-et fizetett ki. HOGY az utolsó hét évben a liberális kormányzat egy billió négyszázezer millió dollárral több adót sze­dett be, mint amire szüksége volt, HOGY a Progresszive Conservative-ok már ősszel le­szállítják az adókat, amint csak megválasztásukra sor kerül. HOGY ez az adócsökkentés évi $500 milliónak felel meg; azaz családonként $170.00-nak. MAGASAN LOBOGJON A SZABADSÁG ZÁSZLAJA ! Augusztus i10-én Szavazzunk Progressive Conservative-okra! 4

Next

/
Thumbnails
Contents