Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-07-04 / 27. szám

KANADAI MAGYARSÁG 1953 Julius 4 Híreink a nagyvilágból KÜLÖNLEGES ÉRTESÍTÉS 99 ÓRA ALATT A VILÁG KÖRÜL I ÚJABB MEGDÖBBENTŐ LELEPLEZÉSEK AZ USA POLITIKÁBAN Horace C. Borén, a Braniff International Airways propagandafőnöke uj világrekor­dot állított fel: kizárólag menetrendszerűen f közlekedő kereskedelmi utasszállitógépek i-' génybevételével 99 óra és 16 perc alatt körül­repülte az egész földgolyót. New Yorkból, az International Airportról indult el vasár­nap délben 12.35-kor London felé, onnan To­kióba repült és csütörtökön délután 3 óra 51 perckor, pontosan 99 óra és 16 perc múlva újra a newyorki repülőtéren volt. Az eddigi világrekordnál 20 óra és 13 perccel rövidebb időre volt szükség'e az úthoz.--------------------o----------------;— BOLSIK EGYMÁS KÖZÖTT “Még ma is baloldaliak irányítják az USA külpolitika sok ágát” — vallotta J. Anthony Panuch, volt helyettes US államtitkár a bel-biztonsági bizottság előtt. Egyik kutya, másik eb — mondja a ma­gyar közmondás. Talán sohasem illett úgy semmire ez a megállapítás, mint a “kétféle” kommunizmusra, azaz a “moszkvai” és a “belgrádi” eívtársakra. Most a titoisták pa­naszkodnak, hogy a Magyarországtól elra­bolt Vaskapu szoros feletti osztozkodás cél­jából Bukarestben ülésező vegyesbizottság jugoszláv tagjait a román hatóságok a leg­­válogatottabb módon zaklatták és a bizottság vezetőjét a román rendőrség felbérelt ügy­nökei meg is verték. Ez a hir annál érdeke­sebb, ha ugyanakkor megjegyezzük, hogy a­­mig a csatlósállamok határain állandó táma­dások folynak a jugoszláv őrség ellen és Bu­dapesten, Bukarestben, Prágábáh gyakoriak a jugoszláv-ellenes és Tito-ellenes tüntetések, Moszkva keresi a közeledést és a jugoszláv diplomatákkal szemben eddig tanúsított meg­vető bánásmód megszűnt a szovjet főváros­ban.--------------------o--------------------­SZTÁLIN FIA MEGSZÖKÖTT Londoni hírek szerint Vaszilij Sztálin altá­bornagy, a meghalt vörös diktátor fiatalab­bik fia, apja titkos végrendeletével elmene­kült Moszkvából és eddig ismeretlen helyre távozott. Az uj kormányzat állítólag szemé­re vetette, hogy a vadászrepülésre tulnagy összegeket költött.--------------------o--------------------­GYILKOL A SZOVJET AFRIKÁBAN A Moszkvából irányított Mau-Mau mozga­lomnak Kenyában újabb öt halálos áldozata van a Reuter jelentése szerint. Angol csapa­tok igyekeznek kifüstölni a 11 ezer láb ma­gasságban fészkelő terrorista banda rejtek­helyeit. A terroristák támadásait a moszkvai iskolát járt Dedan Kimathi vezeti. Washington, D. C. Megdöbbentő és elgon­dolkoztató leleplezéseket tett a szenátus bel­biztonsági bizottsága előtt J. A. Panuch, aki közvetlenül a második világháború befe­jezése után a State Department adminisztrá­ciós államtitkára volt. Kihallgatása során elmondotta, hogy an­nak idején figyelmeztette az illetékeseket, hogy a jelenleg börtönben ülő Alger Hiss a kommunistáknak kémkedik és az egész ál­lami gépezet tele van a vörösök ügynökei­vel. Erélyes fellépésének akkor az lett az e­­redménye, hogy amint George C. Marshall államtitkár lett, Panuchot Acheson sugalla­tára elbocsájtóttá állásából. A továbbiak so­rán közölte, hogy Hiss áruló szelleme él ma is a State Department egyes osztályain és baloldali, kommunista elemek ülnek jelen­tős pozíciókban. Panuch annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a Moszkva felé kacsintgató tiszt­viselők gyakorlottan és finoman szabotál­ják most is Eisenhower és Dulles külpolitiká­ját és biztonsági intézkedéseit.-----------------—o--------------------­JELLEMZŐ ! Rooseveltnének, aki mint kísértet tűnik fel időnként, (nemrég japán nők tüntettek ellene Tokióban), nem tetszik McCarthy szfc nátor antibolsevista működése. Csodálnánk is ha tetszenék. Hiszen nemrégen bizonyo­sodott be, hogy annak idején, mikor férje el­nök volt, őt vitte be az ifjukommunista ve­zetőket a Fehér Házba. Most azon háboro­dott fel a szűnni nem akaró öreg baloldali po­litikusnő, hogy ‘külföldön rossz hire lesz az USA-nak’, mert McCarthy “üldözi” a “libe­rális elemeket”, — értsd kommunistákat.---------------------o--------------------­VASFÜGGÖNYT KAP WINNIPEG Manitoba fővárosa most kezdi meg a 35 ezer dolláros költséggel készülő berendezés kipróbálását, amely arra szolgál, hogy há­ború esetén, idegen légierők elől füstfüg­gönnyel borítsa el és tegye láthatatlanná ezt az egyre fontosabb kanadai várost. A ké­szülékeket az Egyesült Államok kormánya szállítja a kölcsönös védelmi programm ke­retében. séggel elmondta, hogy már odaát Európában az IRO-nál is, azt hitték néhányszor, hogy magyar, ő ugyan annyit hallott a felesége anyjától. Anakinától, aki a Camp de Fe­yen legöregebb menekültje volt, pontosan nem tudták, de úgy százöt évesnek gondol­ták, az beszélt arról, hogy az ő nevük magyar név és, hogy egyszer, vagy száz éve sok ma­gyar foglyot hoztak az oro­szok Vengriából és itt telepí­tették le őket Turkesztániá­­ba, a magyarok összeházasod­tak és így lett ő is Huszár, a nevét pedig a franciáknál ta­nulta meg így írni. Összeomlott minden ben­ne. Elköszönt és a legközelebbi vonattal ment vissza a Mato Groásora. Mintha Isten büntetése vol­na. Mintha a saját kimondott átka. Magyar nevű és nem magyar. Már előre örült, hogy magyarul beszélhet az anyanyelvén és Magyarország ról- Otthonról, ahol nincs lá­zas őrjítő forróság. Fecskék csicseregnek kecsesen az eresz alatt, rigók fütyülnek és pa­csirta lebeg a búzatáblák fe­lett. Még a békák is másként kérik a tópartján az esőt, csil­­laghullásos nyári estéken. Sápadtan ért vissza a telep­re. Kiverte a láz. Nem veszélyes, csak a szo­kásos Mato Grosso lehellete, néha egy hétig is eltart. Jó orvosság ellene a yerba mate, a paraguayiak csak azt isszák. Álmatlanul forgott, az ágy­nemű vizesen tapadt hozzá és ez még jobban őrjítette. Ülüm, ülüm, kvak, kvak. A ventillátor semmi enyhü­lést nem nyújtott. Az éjszakából muzsika hal­latszott, a bennszülöttek ze­néje. Olyan, mint az erdő za­ja, észbontó, őrjítő és mégis van benne ütem. A freysingi kapuban kimon­dott átok jut az eszébe és most összekulcsolta a kezét és hangosan imádkozott. —Istenem, add meg, hogy mégegyszer magyarul beszél­hessek .. • Évek óta először imádko­zott. És hangosan mondta ki a szavakat. Olyan furcsán csengett a barakban. A kari­kán gubbasztó papagáj fel­borzolta a nyakán a tollat és krákogott. A bennszülöttlány kicsavarta a ruhát és rárakta a hopilokára. Aztán elaludt, amikor hűvös re fordult a rejtelmes éjsza­ka. Hétfőre felkelt és elment a munkára. Néhány uj embert hozott a teherautó. Törődöttek, bá­gyadtak és éppencsak lézeng­tek. Csak úgy futtában né­zett rájuk és intett a bennszü­lötteknek, hogy induljanak. A teherautóról lemászó em­berek egyike a tegnapi eső po­csolyájába lépett. — A rosszsebes anyád . . Félrelökte a feketéket, oda­rohant az emberhez, átkarol­ta, átölelte és vitte be a ba­­rakba­—Bocsáss meg nekem . .. bocsáss meg nekem ... Nem tudott többet mondani és könnyezett a szeme. Az ember elfogultan né­zett rá. —Nem teccik összetévesz­teni valakivel, nekem nem csinált sömmi rosszat, mér kő megbocsátani.. . Szorongatta a kezét. —Istenem, hát magyarul beszélünk. A feketék elunták az ácsor­­gást és leguggoltak. A békák vartyogtak. Ülüm, ülüm, kvak, kvak. És nemsokára lezuhant a szokásos napi eső a Mato Grasson és kopogott a kát­­ránypapirtetőn szüntelenül. Meg kel! mondanunk hogy az utóbbi időben többen fordultak hozzánk bizonyos egyházak, egyesületek vagy személyek ellen irányuló nyi­latkozatokkal, ezeknek közlé­se céljából. Az ilyen eljárások szomorú bizonyságai annak, hogy mi magyarok nemhogy közelebb, de egyre távolabb kerülünk egymástól. Felhívjuk minden honfitár. sunk figyelmét arra, hogy az ilyen nyilatkozatoknak, “esz­mefuttatásoknak”, melyek tisztes egyházi vagy világi in­tézményeket, vezetőket, illet­ve, személyes okokból, becsü­letes embereket támadnak, lapunk hasábjain NEM adunk helyet. Eljárásunkat helyes­nek érezzük, mert az a felfo­gásunk, hogy a magyar egy­séget és a lelkek megbékélését csakis így tudjuk igazán szol­gálni, nem pedig az egyéni ér­dekekből és ellentétekből fa­kadó súrlódások nyilvánosság­­rahozatalával. Mindez azonban nem jelen­ti azt, hogy nem adunk he­lyet jogos kritikának, véle­mény-nyilvánításnak, hiszen tisztességes sajtónak köteles­sége a hibákra rámutatni és őrködni a közösséget sértő megnyilvánulások felett. Az ilyen hozzászólásoknak azon­ban nem szabad a gyűlöletből fakadniok, azoknak mindig épitőszellemüeknek kell len­niük. Reméljük, hogy ezzel a cselekedetünkkel a tisztessé­gesen gondolkodó, idegenben élő magyarság nagyrészének helyeslésével találkozunk. És ha majd hozzánk hasonlóan, a nemzeti szellemben szerkesz­tett laptársaink is így cselek­szenek, akkor egészen biztos, hogy közelebb jutunk a mind­annyiunk által annyira óhaj­tott lelki megbéküléshez. Ha az idei augusztusban a Progressive Conservative Párt kerül kormányra, az uj kormányzat az évi adókat fél billió dollárral csökkenteni fogja — jelentette ki pénteken (junius 19-én) George Drew, a Progressive Conservative Párt vezére Guelph, Ontarióban. A guelphi beszéddel nyi­totta meg George Drew a Progressive Conservative Párt választási kampányát. Leszö­gezte, hogy kormánya októ­berre a parlamentet külön ü­­lésszakra hívná össze, hogy az adócsökkentést azonnal tár gyalás alá vehessék. Azt is megígérte, hogy a konzervatívok lakásépítési tér ve a dolgozó férfiakat és nő­­kat a munkahelyükön mutat­­juttatná, s hogy a munkáso­kat a munkaheylükön mutat­kozó faji és vallási különbség­­tevés ellen megvédenék. A Progressive Conservative George Drew a Progressive Párt vezére 2-000-es hallgató- Conservative Párt vezére, közönség előtt szólt. A gyűlés színhelye, a guelphi laktanya a fülledt és forró júniusi este ellenére is zsúfolásig tömve volt. Drew-nek a gyűlés egyben hazaérkezés is volt. Guelph-ben született és nőtt fel. Még hu­szas éveiben választották meg városi tanácsnoknak, s 28 éves korában már a város polgármestere lett. Hatalmas taps kisérte a konzervatív pártvezér szavait, mikor a Párt célkitűzéseit ismertette. A férfiak nagyrésze ingujjban, a hölgyek pedig könnyű nyári ruhában vettek részt a gyűlésen. Mikor pedig beszéde befejezésére került a sor, a nagyszámú hallgatóság felállva ünnepelte. A szónoki emelvény fényárban fürdött, a filmfelvevők és a tcleviziós készülékek összpontosuló sugaraiban. Az ottawai liberális kormányt pazarlással és herdálással vádolta meg. Külön is rámutatott a katonai beruházkodás te­rén mutatkozó visszaélésekre, melyre a legutóbbi kiképző-tá­­bori botrány is oly élesen világított rá. A kormányt azért is felelőssé tette, hogy mindinkább elszakad a néptől, s hogy a választott országgyűlési képvi­selők semmibevevésével önkényesen kormányoz. Arra is rámutatott, hogy teljesen légből kapott az az ál­lítás, mintha a konzervatívok az öregkori járulék csökkenté­sét, a családi segély és az egyéb szociális rendelkezések meg­nyirbálását terveznék- Kijelentése szerint: maga a liberális miniszterelnök. St. Laurent is elismerte, hogy erre sohasem kerülne sor. Az alkalmazásban levőket érintő általános kereseti adó­­csökkentés, a kisház építési tervezet és a kölönbségtevés fel­számolására adott elkötelezettségéhez járulóan, a konzerva­tívok vezére leszögezte, hogy pártja a következő célkitűzése­ket viszi tető alá: Bevezeti az általános és egyéni hozzájárulásra épülő e­­gészségügyi biztosítást, hogy az orvosi és kórházi kiadások kapcsán mindenegyes kanadai védelemben részesüljön. Megszigorítja a törvényeket, hogy “kommunista és e­­gyéb felforgató tevékenységben” való részvétel büntetendő cselekmény számba menjen. Módosítja a munkaügyi törvényeket, hogy a közösségi munkaszerződéssel kapcsolatos eljárásmód megjavuljon. Felállítja a szenátus átszervezésével kapcsolatos bizott­ságot. Tagjai jelenleg életfogytiglani kinevezést élvező férfi­ak és nők. Hogy a helyi birtokra kivetett adóterhet leszállíthassák, a körzeti közigazgatási testületek és iskolaügyi hatóságok által megvett anyagokról és felszerelésekről az eladási adót és a kincstári illeték-részesedést törli. Összehívja a tartományi és szövetségi szervek konferen­ciáját, hogy az adózást országos viszonylatban vegyék vizs­gálat alá, hogy a pocsékolást, kettős adóterhet megakadá­lyozzák, s pénzt is takarítsanak meg. Visszaállítja a parlament felsőbbségét azáltal, hogy tit­kos rendeleteket nem foganatosít, s hogy a parlament megkérdezése nélkül közigazgatási rendelkezéseket biztositó kivételes hatalom törvényét eltörli. Élénkíti a kereskedelmi kapcsolatokat más országokkal. Megszervezi az Országos Mezőgazdasági Táblát, hogy a termények ára igazságos legyen. Vizsgálat alá vonja a szállítási költségeket, hogy az egész országban elfogadhassák. Módosítja a közalkalmazotti törvényeket, hogy az álla­mi alkalmazottak megfelelő fizetést és állás-biztonságot él­vezhessenek. Az ország ásványi kincseinek kiaknázására nemzeti ér­vényű fejlesztést eszközöl-A szabad nemzetekkel való szövetségi viszonyt fenntart­ja és erősíti. Még további programmpontoknak is elkötelezte magát a párt, de a rádióközvetités miatti szükreszabott idő ezek taglálását nem tette lehetővé. Választási közlemény. Választási közlemény.---------------------o--------------------­A BRAZÍLIAI MAGYAR COMITÉ A Braziliában működő Magyar Segélyezési Bizottság, melyet mostanában szerveztek újjá, Jordán Emil bencés igazgató kezdeményezéséből 1945-ben alakult meg. Célja az volt, hogy a vesztett háború, a szörnyű harcok és orosz dúlá­­sok után nyomorgó magyarság nehéz sorsán segítsen. Az ak­ció folyamán hatalmas összegeket érő orvosság, gyermek­tápszer, ruhanemű, sőt készpénz ment a koldussá lett Ma­gyarországra, egészen addig, amíg a vasfüggöny szorosan el nem zárta a segítő külföld elől. Ezzel a komité segitőszerepe csökkent jelentőségében, a munkássága azonban nem, mert éppen a kényszer folytán uj, fontos hivatása alakult. Minthogy Brazília nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a magyaror­szági kommunista kormánnyal, a brazíliai Magyaar Segélye­zési Bizottság vált fokozatosan olyan hivatalos szervvé, a­­.mely a hiányzó konzuli hivatalt pótolja, s ennek feladatait végzi. Ez a komité intézi tehát a brazíliai emigrációs magyar­ság ügyes-bajos dolgait és képvseli egyre inkább elismerten és újabban már félhivatalosan annak érdekeit a brazil ható­ságok, főleg pedig a kül- és belügyminisztérium előtt. A bizottság politikamentesen, azonban persze anti-bol­­sevista szellemben és a nemzet védelmében dolgozik.. Jelen­leg is azon fáradozik, hogy a mai Magyarországtól való füg­getlenségét hivatalosan elismerjék, s igy háború esetén tel­jes joggal képviselje a brazíliai menekült magyarság érdeke­it. Ez esetben a bizottság főfeladata a megbízható, bolsevis­taellenes magyarok igazolása és védelme lesz, nehogy mint ellenséges ország alattvalóit kezeljék őket. ÉRTED KÜZD! ÉRTED HARCOL! — A — “KANADAI MAGYARSÁG” Állj mellénk, harcolj velünk a magyar jövőért. § ■«►> *♦>. >:♦> -m­­­m * mmmmmmmmmm r* § “Nincs idegen Kanadában - mindnyájan kanadaiak vagyunk” — GEORGE DREW Szeresd uj hazádat, de sose feledd szülőföldedet. I i' I & I y I | § 1 I I i i ; - <*> A Progressive Conservative Párt az, egészséges bevándorlási politika legnagyobb szószólója Kanadában. Ontarioi miniszterelnöksége alatt George Drew, a Progressive Conservative Párt vezére az ottawai liberálisoknak a bevándorlás körüli huzavonájába annyira beleunt, hogy maga bérelt re­pülőgépeket és az ujkanadások ezreit hozta az országba. A szövetségi parlamentben George Drew, mint az ellenzék vezére nagyobbarányu bevándorl ásért küzdött a népesség növelése céljából és sikra­­szállt a bevándorlók befogadásának méltányosabb rendezése érdekében, ő mondotta: “Kanada több lehetőséget nyújt, mint bármelyik ország a világon. Nekünk pedig szükségünk van bevándorlókra.” Ugyancsak ő jelentette ki, hogy Kanada százmilliónyi lakosságot is el tud tartani. Az ő véleménye volt, hogy az ujkanadásokat szívesen keli fogadni és éreztetni velük, hogy “nincs idegen Kanadában — mindnyájan Kanadaiak vagyunk.” 4» 4* 4? 4? 4? 4?4?4?4?,4?4?4?4?4?4,4?4?4?4fe‘4?4? 4? 4? TUDJA-E? I iim. Hogy az ontarioi Progressive Conservative I I I 1 I 8 I i i $ ■ $ 4* 4^ 4* 4>-4* JT. V JC; €? 4» kormányzat 30.000 ujkanadást hozott be* A SZAVAZZUNK Hogy a liberális politika célja a bevándoríá- if* o. sok értelmetlen korlátozása. r b X v 'v 4* 4* 4» 4P* 4’ 4- 4* 4 4* 4”4*14"4*14"4* 4* 4* v 4* 4s* AUGUSZTUS 10-ÉN PROGRESSIVE CONSERVATlVE-OKRA :4-: $ I ■ 8 i § 1 i 8* V ■ 1 p 1 ■ I I I i *

Next

/
Thumbnails
Contents