Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-10-31 / 43. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 1953 Október 31 y Egy boldog órát töltöttem a most megnyílt “HAPPY HOURS” UJ MAGYAR ÉTTEREMBEN és a pénztárcámból alig hiányzik valami! ízletes ételek. Mérsékelt árak Előzékeny kiszolgálást nyújt önnek is a Happy Hours ’ 348 College Sí. — Toronto-— Esküvőkre, összejövetelekre gyönyörű külön terem! AMARYLLIS KOZMETIKAI BITKEI 61 Charles Street West, — Toronto, Ont.----- Telefon: RA.-9011 -----Vezető: Madame Elza Perkons, rigai (Lettország) szak­értő mester-kozmetikus, aki szakképzettségét Európá­­hanban Páriban, Bécsben, Berlinben és Torontóban szerezte. Tudományos arc- és hajápolás. Maradandó szemöldök és szempillafestés. Felesleges szőrzet, szemölcsök és pattanások eltávolítása. — Tanácsadás. Nyitva 10-től 6-ig- Esti ápolás megbeszélés szerint. MEGHÍVÓ A BRANTFORDI MAGYAR BETEGSEGÉLYZő EGYLET WELLANDI 9-IK OSZTÁLYA OKTÓBER 31-ÉN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL WELLANDON AZ ÖNKÉPZŐKÖR HELYISÉGÉBEN NAGYSZABÁSÚ rendez, melyre minden magyar testvérünket meghívunk. A zenét a tánchoz Danku és Takács közkedvelt zenekara szolgáltatja. A táncmulatságon lesz kisorsolva az a gyönyörű három érté­kes tárgy, melyekre a jegyeket már kiküldöttük tagjainknak. Kitűnő ennivalókról valamint nagyszerű italokról a rendező­ség gondoskodott. Hívja el barátait és ismerőseit is. Belépődíj: személyenkint 75 cent. Az Egyesület Vezetősége ezúton is felkéri a wellandi magyar­ságot, hogy válljanak tagjaivá egyesületünknek- Beállási korhatár 16-tól 45 éves korig. Jelentkezni lehet az osztály gyűlésein, mely minden hónap utolsó vasárnapján van meg­tartva az Önképzőkörben, vagy az osztály elnökénél: 222 Hel­­lems Ave., vagy a titkárnál Dallos Sebestyénnél 35 Victoria Street, Welland. V»WWVWVVW^VWWWW^WWVV^VAMWWVVWA\ George Biro Real Estate ALKALMI VÉTELEK! $2.000 lefizetéssel, Bloor és Avenue Rd. környékén 7 szobás kőház. $5.000 lefizetései 8 szobás ház modem konyhával ée némi bútorral, College és Lippincot környékén. $10.000 lefizetéssel 10 szobás tégla ház, elsőrendű rooming háznak a Huron Streeten. ELADÓ HÁZÁÉRT KÉSZPÉNZZEL FIZETÜNK ! • A házvételhez 1000 dollár kölcsönt adunk ! Ha házat akar venni, vagy eladni, hívja magyar képviselőnket J. S. MOLNÁR, Telefon számok: PR.-6261 vagy RA.-6795 VÁSÁRLÁSNÁL E HIRDETÉS $10 KEDVEZMÉNYT ÉR. s Akar olcsón bundát vásárolni? Használja fel e hónapi kiárusításunkat Telefon: EM-8-2341 — NYITVA MINDEN ESTE 9 ÓRÁIG. — Magyar ügyvéd, torontói la­kos, november elején Európá­ba utazik. Komoly megbízáso­kat anyagi felelősséggel vál­lal. 49, Avenue Rd. 2nd floor, Telefon: MI.-6784. USA-ba való költözés miatt különböző bútorok nagyon ol­csón eladók. Tel. LL.-8703. Jól bevezetett torontói élel­miszer- és csemege üzlet egy­szobás összkomfortos lakás­sal, melynek bére üzlettel e­­gyütt csak 90 dollár, eladó. Bő vebb felvilágosítással szíve­sen szolgál a tulajdonos. Tele­fon: OX-0018. GYÓGYSZERT AZ ÓHAZÁBA Legolcsóbban és garanciá­val vállaljuk bármely gyógyszer küldését, sürgős esetben légipostával is. Küldje el óhazai receptjét vagy keressen fel személyes megbeszélés végett. A gyógyszerekhez magyar­­nyelvű utasítást melléke­lünk és díjtalan tanáccsal szolgálunk. MED. - EXPORT 26 Castle View Ave. TORONTO, ONT. Telefon: RA-2824 r W ^ y y M ■■ ■--------SZTRÁJKJOG ÉS KOMMUNISTA LÁZI TÁS ~~~— A munkások sztrájkhoz való jogát a nyu­gati világban senki sem tagadja. A sztrájk­jog a legtöbb országban törvénybe is van ik­tatva; Kanadában ezt a jogot a törvény a szakszervezeteknek tartja fenn, s a követke­zőképpen határozza meg: “A sztrájk a munka abbanhagyása, avagy a munka folytatsának megtagadása a mun­kások részéről, közös elhatározás alapján.” A szakszervezetet pedig, amely a sztrájkot elhatározhatja és végrehajtja, a törvény e­­képpen határozza meg: “A szakszervezet” jelenti a munkavállalók oly szervezetét, mely a munkaadók és munkások közötti viszony szabályozását célozza. ” A kanadai törvény, a “Labor Relations Act”, mely 1950 szeptem­ber 1-én lépett életbe, úgy intézkedik, hogy sztrájk esetén a Munkaügyi Minisztérium békéltető bizottságot küld ki, amely a mun­kás szervezeteknek és a munkaadói szövet­ségeknek és egyéb szerveknek ajánlatot tesz a békés megoldásra. Ha a szakszervezet és a munkaadó, vagy munkaadói szövetség kö­zött kollektiv szerződés jön létre, ez minden­kire nézve egyformán kötelező. Sztrájkot csupán olyan szakszervezet ren­delhet el, amely törvényesen be van iktatva. A beiktatás a szakszervezet megalaknlásának egyébként nem előfeltétele. A kanadai törvény előnye más nyugati or szágok hasonló törvényeivel szemben az, hogy határozottan kimondja, hogy szakszer­vezet csupán azon egyesület lehet, amely a munkaadók és munkások közötti viszony sza­bályozására alakult, — politikai célt tehát nem követhet. — Hátránya az, hogy a szak­­szervezeteket nem ruházza fel önálló jogi személyiséggel; nem mondja ki tehát, hogy a szakszervezet határozatai kötelezők a sa­ját tagjaira vagy, hogy a szakszervezet ve­zetői felelősek azokért a tagokért, akik a sztrájkra vonatkozó határozatait megszegik. A kanadai törvény nagyjából azonos az angliai törvénnyel és jogszokással, de lénye­gesen különbözik az Egyesült Államokban fennálló jogszabályoktól, amelyeknek gerin­ce a Taft-Hartley-féle törvény, melyet lapunk egyik régebbi számában már ismertettünk A sztrájk a törvény által is elismert kö­zös védelmi intézkedés, a 19-ik század köze­pén alakult ki, és pedig legelőször az észak­angliai textilgyárakban, ahol a munkások rendkívül rossz egészségügyi és anyagi kö­rülmények között éltek, a bérük a mai szem­mel nézve fantasztikusan csekély volt (kö­rülbelül annyi, mint a mai kommunista ál­lamokban). A különféle kormányok eleinte egyszerű munkásiázadásnak fogták fel a sztrájkot és ennek megfelelően is bántak a munkásokkal, akiknek jogos követeléseit ab­ban az időben sokszor folytotta el a rendőr­ség, vagy katonaság rendfenntartó intézke­dése. Azokban az országokban — pl. Oroszor­szágban,. a francia császárságban, az osztrák császárságban — ahol a munkások ebben az időben még a régi feudális tradíciónak meg­felelően helyhez volttak kötve (azaz magya­rul rabszolgák voltak) a kormányok a sztrájk jogot nem ismerték el, mert nem rendelkez­tek elég bölcsességgel arra, hogy felismer­jék, mekkora erő van a munkások kezében, ha tömegesen léphetnek fel, még akkor is, ha fegyvertelenül harcolnak. De a haladottabb országokban, Angliában, Németországban, s a polgárháború utáni Egyesült Államokban a kormányok demokratikusabb irányt követ­tek, mert felismerték nemcsak azt, hogy a I tömegmozgalmakat egyszerűen elfojtani le­hetetlen, hanem azt is, hogy ha a munkásság életviszonyait a teljes szabadság megadásá­val jelentékenyen javítják, akkor azokból is fogyasztóközönség válik, a munkásság érde­kei lassankint azonosokká válnak a munka­adóéval és az ipari fejlődés legfőbb korlátja, a politikai harc magától el fog ülni. így ala­kult ki a ma nagyjából fennálló Északame­rikai és kanadai helyzet, amelyben minden munkás egyúttal számtalan más munkásnak munkaadója is, — gyakorlatban alig van lé­nyeges különbség a munkaadó és munkás életnívója között, — az a helyzet, amelyet úgy hívnak, hogy szabadság. De ha a munkaadók és munkások életní­vója és legfőbb érdekei nagyjából azonosak, — miért van mégis annyi szakszervezet, mi­ért vannak sztrájkok a mi szabad országunk­ban, — és tovább menve, miért nincsenek sztrájkok Oroszországban és a csatlósálla­mokban, ahol olyan irtózatos a munkásság helyzete"? Ennél a pontnál kell rámutatnunk arra a végzetes különbségre, amely fennáll egy­részt a kanadai — és számos egyéb — tör­vényben meghatározott sztrájk-célok, más­részt a valóságos célok között. Amikor Euró­pában megalakultak az első szocialista pár­tok, azzal a határozott programmal, hogy az ipari munkásság anyagi helyzetét a munka­adók terhére javítsák, — s mivel az akkori kormányzó társadalmi rétegekben a munkás­ság nem volt képviselve, a kormányok meg­buktatásával szocialista kormányok mcga.a­­kitására törekedtek — akkor még a szocial­izmus, illetve a szocialista szakszervezetek célja ennyi volt: uj kormányt, illetve uj tör­vényhozást létrehozni, hogy a munkások hely zetét egy nívóra hozzuk a munkaadók hely­zetével. Abban az időben valóban a sztrájk és a szocialista politika volt az egyetlen esz­köz, amellyel ezt el lehetett érni. De amint Európában megalakultak az el­ső szocialista kormányok, s azok élén — más helyeken pedig a hatalmasnál hatalmasabb szakszervezetek élén — volt munkások áll­tak, — s amint törvényesen megvalósították programmjuk lényegét, a munkás szabadsá­gát — a munkásvezetők tiszta fejét elhomá­lyosította a HATALOM, a birtoklás szenve­délye. Mind jobban és jobban elfelejtették a munkásvezetők, hogy ők a kihasznált, rossz viszonyok között élő és dolgozó munkások erejéből kerültek uralomra és hogy a felada­tuk nem a hatalom megtartása és a mások­nak való parancsolás, hanem a hatalom nél­kül valók megsegítése. Azóta hosszú évtizedek teltek el. Ma már sok nyugati országban szocialista kormány uralkodik abban az értelemben, hogy a kor­mányok mindenütt elsősorban a munkás sza­vazó rétegtől kapják szavazataikat, s hogy minden nyugati kormány legfontosabb fela­data az, hogy gondoskodjék arról, hogy min­denki emberhez méltó életet élhessen. Azok a vezetők tehát, akik az amerikai kontinen­sen és Angliában működő sok tízezer szak­­szervezet élén állnak, tulajdonképpen nem kívánhatnak szebbet, mint — különösen az USA-ban és Kanadában — a fennálló szociá­lis helyzet fenntartását. S ezt mindenkinél jobban igazolhatjuk mi, akik a kommunista elnyomásból, vagy egy-két generációval e­­lőbb, a régi Magyarország feudális Ízű rend­szeréből menekülve, ezen a kontinensen kezd­tünk, uj életet. Helyes gondolkozás szerint a szakszervezeti vezetők lennének a legkonzer­vatívabb politikusok, hiszen szebbet már nem is álmodhatunk, mint a munkásság számára meglévő biztonság és jólét fenntartását. S mégis mit kell látnunk? Sztrájkoltak a torontói tej kihordók, mert keveselték a heti 80 dolláros átlagkeresetet. Sztrájkoltak a ha­­miltoni és környékbeli teherautósoffőrök és nem hagyták abba asztrájkot a saját szak­­szervezeti vezetőik útasításai ellenére sem, mert a sztrájkot Detroitból (mi azt hisszük: Moszkvából) irányították. Sztrájkoltak a ré­gebben hivatásos gangsterek által vezetett New York-i rakodómunkások, s nem is kö­veteltek béremelést, csupán a vezetőség ki­cserélését. Sztrájkolnak a new-yorki tejki­­hordók, mert keveslik a heti 110 dolláros át­lagkeresetet (milyen kevés magyar keres Kanadában akár megközelítőleg is ennyit) és sztrájkolnak a londoni autóbuszkalauzok és sztrájkoltak Franciaországban a közleke­dési alkalmazottak. Mindezek nem pénzt kér­nek. Nem hagyták abba sztrájkot, amikor a munkaadó többet Ígért. A szakszervezetek vezetői helyenkint semmiféle fizetésjavitás ellenében sem voltak hajlandók lefújni a sztrájkot- Más helyeken — különösen Kana­dában — a szakszervezetek vezetői kijelen­tették, hogy ők nem felelősek a tagjaikért, de ugyanakkor ők maguk küldtek “nem fele­lős” tagokat az utcára, hogy a dolgozni aka­ró szakszervezeti tagokat a munkában meg­akadályozzák. Mi van e mögött? Könnyű válaszolni. A ha­talom vágya, a birtoklás, a parancsolni aka­rás, az erő kimutatásának a vágya a szak­­szervezeti vezetők részéről; olyanok részéről, akik évi 6009-től és 150.000 dollárig terjedő fizetéseket élveznek. ■ S ezt az olyan jól ismert emberi gyenge­séget, az önmagáért való hatalom vágyat használja ki a kommunizmus. Az a kommu­nista rendszer, amely a munkások vezető sze­repét Írja a zászlóra, egyúttal pedig, keve­sebbet ad a munkásnak, mint a száz év előtti legmunkásnyúzóbb zsarnok, — az a rend­szer, amelynek vezetői a totalitárius dikta­túrák minden rabszolgahajcsárvivmánvát a tökéletességig fejlesztette, a nyugati félte­kén élő hamis munkásvezetőket a HATA­LOM vágyán keresztül csábítja el. Minden felesleges, politikai célzatú sztrájk mögött kivétel nélkül megtalálhatjuk a kom­munisták kezét. Ahol csak egyetlenegy kom­munista van, az az egy dirigál a háttérből. A szakszervezeti vezetőnek több hatalmat igér, a dolgozni akaró munkásnak több fizetést, a lustának kevesebb munkát. Teheti, mert min­den zavar, minden sztrájk, minden munka­óra kiesése Moszkvának jó. Mi csak azt ajánlhatjuk kedves olvasó­inknak: Minden olyan sztrájk mögött, ame­lyet ők maguk, a saját személyükben felesle­gesnek éreznek, keressék a kommunisták ke­zét- Meg fogják találni. Minden olyan szak­­szervezeti vezető mögött, aki teljes felelős­sége tudatában politikai sztrájk folytatásra ingeri i a munkásokat egy olyan anyagi hely-PAULUS TÁBORNOK ÁLLÍTÓLAG SZABADLÁBRA KERÜLT Paulus volt német tábornagy neve tiz évvel ezelőtt a mindkét küzdőfél sajtójában első helyen szerepelt, ő volt a sztálingrádi 360.000 főnyi német hadsereg parancsnoka, a­­mely 1 9 4 3 januárjában letette a fegyvert- Megelő­zőleg Hitler parancsának engedelmeskedve, milliós orosz had­seregtől körülzártan kellett védekeznie az utolsó emberig. Paulus tábornok sem a fegyverletétel előtt, sem azután nem viselkedett szimpatikusán. Monoklis, hideg megjelené­sével a tipikus porosz katonatiszt megtestesítője volt, amig Hitlernek parancsára harcolt. De fogságbaesése után néhány nappal az orosz rádióban rövid beszédet mondott, melyben a teljes német hadsereget fegyverletételre szólította fel, majd a következő években több Ízben ugyanilyen tartalmú felhívá­sokat olvasott be a rádióba. Az oroszok egészen a háború be­fejezéséig hangoztatták, hogy Paulus teljesen áttért a kom­munista életfelfogásra és úgy emlegették, mind a jövendő, háború utáni Németország vezetőjét. Későbbi hírek szerint a háború után egyik moszkvai katonai iskolának a parancs­noka lett, s orosz egyenruhában járt. Az orosz kormány a napokban közzétette, hogy az összes még hadifogságban lévő német katonát szabadonbocsájtóttá, kivéve azokat, akiket az orosz bíróságok háborús bűnök mi­att hosszabb tartamú szabadságvesztésre Ítéltek. Ezek között az elitéltek között volt Paulus tábornagy, akit az orosz bíró­ság, most, 1953-ban 25 évi börtönre Ítélt. Egyúttal azonban azt is közölték, hogy Paulusnak megkegyelmeztek és egész­ségi állapotára és korára való tekintettel szabadonbocsájtot­­ták. A hírek szerint Paulus, aki sem nem öreg, sem nem be­teg, Keletnémetországban tartózkodik, ahol a keletnémet had­sereg megszervezésével van megbízva. Toronto legnagyobb ingatlanforgalmi irodája 0. I. CARSON REAL ESTATE LIMITED Központi iroda: 490 College St. — Telefon: PR.-3313 Magyar ügynökeink: Mr. Adorján — Mr. Forstner — Mr. Kelein Mr. Csepely — Mr. Gross. Házak már $1.000 lefizetéssel kaphatók. Közel ezer ház közül választhat- Cégünk több, mint 100 ügynökkel és 90 modern irodával rendelkezik. Most nyitottuk meg uj osztályunkat, ahol mindenféle üzletet, telket, farmot, gyárat és bérházat talál megvé­telre, a legelőnyösebb feltételek mellett. Forduljon hozzánk bizalommal. Bármely vételi vagy eladási ügyben szívesen szolgálunk felvilágosítással. mz. :■*&: -mm. mmmm mm/mmmm HILL’S VIRÁGÜZLET — 924 Bloor St., W. — — Telefon: LO-1923 — Szálitás a város minden részébe :♦> •»> <♦> <♦> »:♦>: <♦> mm:«♦>:mm:mmmmmmmmmmmmmrÁ % $ A Kanadai Magyarság minden olvasója i mm mm <♦> . <♦> : •»>... <♦> MftNROS uj és használt bútorok 836 College St. Toronto (Ossington sarok) — Telefon: OL-5890 — <♦> <♦> meggyőződhet róla, hogy nálunk vannak a legszebb ajándékok! 1 WONDERLAND 1 & 135 Danforth Ave., Toronto (Broadview közelében) Ú ------Telefon: HA-3169------­­* >•-. ' <♦> *5b* <♦>; 'mvs< -j» 5» ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE BEMUTATJA HAMILTONBAN SAVOY THEATRE-BEN l.).)J November 2-án, 3-án s 4-én, (hétfőtől szerdáig) naponta délután 1 órától folytatólagosan az uj, nagy német zenés­szinesfilmet SENSATION IN SAN REMO (Szenzáció San Remóban) With English Titles (Angol felirattal van a film ellátva.) A film dallamokban és színekben tobzódó mámoros álom- Az azúrkék tenger partján tündöklő mese város, a Riviera pa­zar szinpompája elevenedik meg előttünk a vásznon. A ritmus királynője RÖKK MARIKA játszik, táncol és énekel partne­rével, Peter Pasettivel ebben a pompás, színes revűfilmben REMEK ELŐADÁS! FÉNYES KÍSÉRŐ MŰSOR! zetben, amelynél lényegesen jobbat nem is remélhetnek — keressük Moszkva pénzét, a moszkvai hatalom ígéretét. S ha már a kanadai törvényhozás nem akarja törvényen kívül helyezni a kommunizmust, — helyezzük törvényen kí­vül mi magunk, kanadai magyar munkások, mert nem azért jöttünk a szabad Kanadába, hogy innen kerülő úton jussunk el Szibériába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents