Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-27 / 26. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 1953 junius 27 BECSÜLD HŐSEINK EMLÉKÉT------------0-----------Magyarországon május utolsó vasárnapját a törvény»hozás a Hősök Napjának nyilvánította és ezen a napon az egész nemzet kegyeletes lélekkel, valóban őszinte átérzéssel áldozott a hazáért megdicsőiilt magyar hősök emlékének. Mindenki érezte azt, hogy a nemzetnek köszönheti létét és ezért kötelessége élete árán is hűségesen szolgálnia népe érdekeit. Nálunk, nagyon kevés kivétellel, minden családnak volt hősi halottja és sokan, a féltve őrzött családi hagyományokon keresztül, száz esztendőre emlékeztek vissza, felelevenítve egy-egy a szabadságharcban elesett déd- vagy ükapa dicsőségét. A halottak beszéltek tehát Magyarországon május utolsó vasárnapján és a halottak szava komoly szó. Ahogyan kezdett felettünk beteljesedni a vég, egyre komolyabb intéseket kaptunk és egyre többet, hiszen a Dontól az Atlanti-óceánig egyre több és több hősi sírt hagytunk hátra, és eljutottunk /addig, hogy még a nagy városok köveit is fel kellett tömünk, hogy nyomorultul halálragyalázott asszonyainkat, ártatlanságukban földbetaposott gyermekeinket legyen hová temetni. Holtrafáradt, de életben maradt harcosaink mégis azzal a tudattal lépték át az ország nyugati határát, hogy ennek ellenére Magyarország nincs pusztulásra szánva, mert ha így volna, akkor a háború és annak minden borzalma helyett jó napokat látnánk és minden a kedvünk szerint történne. Mi nem szoktunk a nagy módhoz s az előbb tönkretenne bennünket, mint a veszedelem. A háború és a velejáró borzalmak régi ismerőseink és ezek nem is tudnak minket elsöpörni a föld színéről. A mostani idők nevelőeszközök az Isten kezében, aki azt akarja, hogy népünkből legyen valami. Titokzatos valami a földi küzdelem. Térdenállva ostromoljuk az Egek Urát, hogy távoztassa el felőlünk és amikor nincs, akkor szinte ösztönszerüleg magunk keressük, hogy acélozhassuk testünket és lelkünket. Mikor 1918-ben befejeződött ez első világháború, a hirtelen lelkesedő és spontán cselekvő franciák Párisban koporsót vittek végig az utcákon ezzel a felírással : “Világháború.” — Mindenütt temették akkor ia, háborút. Politikusok és egész nemzetek fogadkoztak: “Soha többé nem tesszük ezt az őrültséget.” Ugyanakkor Francisco Nitti irta már Rómában a könyvét: “Nincs béke Európában” — címmel. Körülbelül háromezer esztendeje a világ tudósai és államférfiai sokat vitatkoztak azon, hogy valójában mi is a háború ? Ragyogó elméleteket állítottak fel és az elméletek sokszor arra engedtek következtetni, hogy valóban lángész fogalmazta meg őket. N/ietsche elkerülhetetlennek, sőt szükségesnek tartja a háborút, a férfi szent kötelességének. Szerinte az emberiség célját, a felsőbbrendü embert a háború valósítja meg. Az ember itt talál a legnagyobb ellenállásra és itt a legnagyobb a küzdelem kiáradása- Két véglet vár rá. Ha belép a küzdelembe, a tirannizmustól csak öt lépés választja el, De a szolgaság küszöbét éri lábával, ha tétlen marad. Darwin azt mondta, hogy az egész Földön és minden időben úgy volt, hogy az egyik törzs kiszorította a másikat és minthogy a siker tekintetében a legnagyobb fontosságú volt az erkölcsiség, ennek következtében az emberiség minden körében fokozódnia kellett az erkölcsnek és szaporodnia a jóérzésü embereknek. Az olyan törzs, mely sok olyan tagot számlál, akik nagy mértékben rendelkeznek a hazaszeretet, hűség, engedelmesség, bátorság és szeretet szellemével, úgyhogy mindig készek egymást támogatni és magukat az általános jóért feláldozni, — rendszerint győzedelmeskedni fog más népek felett és éppen ebben jut kifejezésre a természetes kiválogatódás elve. Olyanok is akadtak, mint Kropotkin, aki azt mondja, hogy a kölcsönös segítség törvénye legalább is olyan erővel nyúl bele az élet folyásába, mint a, háború. A huszadik század nagy háborúi igen erősen rácáfoltak erre az elméletre. Órák, napok hosszat sorolhatnánk el nagy emberek mondásait a háborúról, de végső megoldást nem tudnánk találni. Pedig talán nem is olyan nehéz a probléma és lehet, hogy azért nem tudták megfejteni, mert már eleve tulbonyolultnak fogták fel. Nem kétséges ugyanis, hogy a Föld a Nap elszakadt gyermeke. Már pedig a Napban egy szünetnélküli, emberi képzelettel szinte fel nem fogható, nagy küzdelem, egy évmilliók óta tartó atomrobolás folyik és az elemeknek ez a gigantikus harca, maga az élet. Mégpedig a törvényszerű élet. Hatásaként az emberiség egyetemes történelme korunkig körülbelül nyolcezerhatszáz nagyobb háborút és ugyanennyi békekötést ismer és nagyon óvatosan 250 millióra becsüli a háborúkban elesett katonák számát. Nézzük, hogy alkalmazkodott az életnek ehhez a törvényszerűségéhez évszázadok folyamán a magyar nemzet. Egy nép csak úgy tud megbirkózni az eléje tornyosult akadályokkal, ha mindenegyes számottevő tagja át van hatva a jövőnek valami megnevezhetetlen előérzetétől. Amikor Európa és Ázsia küszöbén végleg megalakult magyar nemzet kemény tekintettel nyugatra, nézve felsorakozott a népek színpadára, bizton állíthatjuk, hogy minden ember ettől a jövőérzettől volt áthatva. Népünk főleg ezért alakította úgy állami berendezkedését és társadalmi szervezetét, hogy azokat minden vonatkozásban batonaszellem hassa át. Életerőtől duzzadó őseink tudták, hogy a sors forgatagában ide-oda hányódó nemzet meg kell, hogy találja Attila örökét és ehhez az eszményhez igazították életüket. Ez az egyetlen cél évszázadokra előre meghatározta testvértelen népünk jövőjét. Ez alakította a nemzeti lelket és ez szabta meg a faji tulajdonságokat. Ezért nevelte a honfoglaló magyar ember gyermekét bátornak, ébernek, mozgékonynak, kisigényűnek, éhséget és nélkülözést kitünően türőnek. A magyar földműves azért még ma is a világ legértelmesebb és legtisztább gondolkodású farmere, mert már az ősökben, hadviselési módjuknak ' megfelelően, hihetetlenül fejlett volt az elhatározó, cselekvő és tájékozódó képesség. Nyilvánvaló tehát, hogy a katonás életfelfogás segítségével tudtunk fegyelmezett, nemzetté összekovácsolódni, így tudtuk felépíteni Európa egyik legelső alkotmányát és élünkre tudtunk állítani olyan tehetségeket, hogy ebben a tekintetben kevés nép versenyezhet velünk. Hazánkat mindenesetre ezzel az életfelfogással szereztük meg és a későbbi századokban is bebizonyosodott, hogyha a honszerzésre ez a felfogás volt jó, /akkor annak megtartására sem találunk sehol és soha jobbat. A turáni hadikul túrának állandó felújítására irányuló törekvés végigvonul az egész magyar történelmen. Elég említeni a nagy katonakirályokat: Szent Istvánt, Szent Lászlót, Nagy Lajost és Mátyás királyt. A hanyatlás korszakaiban is mindig az volt a végső tanulság, hogy helyre kell állítani iaz ősi magyar katonai erényeket. 1518-ban a tolnai országgyűlés határozatban mondja ki: “Minden országot két eszköz kormányoz és tart fenn: a fegyver és a törvény.” 1583-ban a pápa követe, Possevino Antal, többek közt ezt jelenti Magyarországról: “EZ ország minduntalan ki lévén téve a szomszéd népek támadásainak, a jelen században pedig a török pusztításnak, a védelem szükségessége természetük harcias vonását oly erőssé tette, hogy ezt még a magyar papságnál ás lehetetlen észre nem venni.” Zrínyi Miklós munkássága ebben az egy mondatban kristályosodik ki: “Tegyük régi helyére és méltóságára a katonai fegyelmet”. Kossuth Lajos is így gondolkozott, amikor azt mondta: “Neveljük az egész nemzetet honvéddé. Tegyük a honvédelemre való kiképzést a nemzeti közoktatási rendszer lényeges kiegészítő részévé, a falusi iskolától kezdve az egyetemig.” Az első világháború hihetetlen véráldozatot követelt nemzetünktől. Mégis /az a tény, hogy újra és újra átéltük a múlt nagyszerű eseményeit, azt eredményezte, hogy bizonyos erkölcsi emelkedettség lett rajtunk úrrá, amely jelenünknek a történelmi múlttal való előnyös összehasonlításból származott. A harciasság szuggesztív ereje növelte az egyéni bátorságot és vállalkozó szellemet. Erősebb lett a nemzeti összetartozandóság és érdekközösség tudata. Fokozottabb mértékben kezdtük megbecsülni sajátos nemzeti vonatkozásainkat. Sokkal jobban ragaszkodtunk a magyar földhöz. Az egymásraismerés, közös baj, közös szenvedés közelebb hozta embert az emberhez. Valahogyan az első világháború olyan volt, mint a választóvíz, mely megmutatta, mi bennünk az igazi arany és mi a haszontalan külső csillogás.-----------------------------o-----------------------------A MOUNT EVEREST HŐSEINEK KITÜNTETÉSE ------------o-----------A 34 éves new-zealandi Edward Hillaryt, aki nepáli vezetőjével elsőnek érte el a Mount Everest csúcsát és John Hunt ezredest, az expedíció fejét Erzsébet királynő lovaggá ütötte. A kitüntetés váratlan gyorsasággal történt és nyilván még a koronázásra való tekintettel, mert különben csak újévkor és az uralkodó születésnapján szokásos Angliában az uj méltóságok adományozása. A hírek szerint a nepáli vezető is megfelelő kitüntetésben fog részesülni, de mivel ő nem angol állampolgár, még nem történt végleges döntés afelől, hogy mivel jutalmazzák meg érdemeit.------------------------i-----o----------------------------HEYDRICHET NÉMETEK ÖLTÉK MEG? Sokak számára emlékezetes még, hogy Reinhard Heyrich tábornokot, a nemzeti szocialista német birodalom cseh- és morvaországi helytartóját 1942-ben meggyilkolták Prágában. Az akkori rendszer Lidice falu gyászosemlékü megsemmisítésével állt bosszút a merényletért-Lübecki jelentés szerint egy német törvényszék arra a felfedezésre jutott, hogy Heydrich megölését Angliában tervezték ki és ottélő emigránsok hajtották végre, akik brit repülőgépekről ejtőernyőkkel ugrottak le cseh terület fölött. A SHUMADIJA! NŐI VISELET Shumadija Közép-Szerbiának az a része, mely terménygazdaságáról közismert. A shumadijai asszonyok nyaklánca rendszerint hármas gyöngy-, vagy pénzfüzér. Blúz helyett házi-szőttes inget hordanak. Ujjatlan kabátjuk, a somot, barna, vagy kékszinű, — viselője hajszínéhez igazodva. A házi-szőttes ing sötétebb árnyalatú. Köténykéjüket virágokkal hímzik ki. A virágmintákra nagyon is büszkék a leányok ; s egymással is versenyre kelnek egybevetésükre. Térdharisnyájuk gyapjú, mokaszinjuk pedig Szerbia e vidékének jellegzetes viselete. Az u j kanadások közti szorosabb egybefogás érdekében közli a Brading Breweries Limited. BEADING'S BRADING BREWERIES LIMITED OTTAWA AND WINDSOR BRADING’S (KIEJTÉSE : BRÉDINGSZ) Híreink a nagyvilágból USA SEGÍTSÉG A VILGKOMMUNIZMUSNAK------------o-----------Amig Koreában egyre halnak az amerikai katonák a Moszkvából irányított vörös csapatok fegyvereitől, az USA újabb 15 millió dolláros segélyt ad a kommunizmus másik központjának, Belgrádnak. A Reuter jelentése szerint az istentagadó, papokat kivégeztető, bebörtönző, tízezreket halomragyilkoló és százezreket rabszolgasorsban tartó Tito részére ezzel a 15 milliós búza-, szén- és gyapotsegéllyel együtt összesen 121 millió dollár értéket kapott 1952-53-ban az Egyesült Államoktól.---------------------o--------------------VISINSZKY HAZAMENT------------o-----------Diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Andrej Visinszky váratlanul viszszatért Moszkvába. Orosz forrásból eredő hírek szerint az UNO szovjet fődelegátusa beteg feleségét akarja meglátogatni, aki leányukkal együtt otthon maradt, amerikai diplomaták azonban a koreai fegyverszünettel hozzák kapcsolatba Visinszky hirtelen elutazását. Azt sem tartják lehetetlennek, hogy a szovjet kormány fiatalabb embert küld öregedő, bár még mindig éppen eléggé harcias külpolitikusa helyébe.---------------------o--------------------A SZORGALMAS NAGYMAMA Pittsburgban egy kislány gratulálhatott nagymamájának, aki sikeresen tette le az érettségit. Az idős hölgy kijelentette, hogy tanulni sohasincs későn.--------------------o--------------------CSAK NEM A BÉKEGALAMB ? Néhány napja érkezett New Yorkba a Cunard hajóstársaság “Britannic” nevű hajója — egy potyautassal a fedélzetén. Az utasok elbeszélése szerint az Atlanti óceánon, 180 mérföldnyire a legközelebbi szárazföldtől egy galamb zuhant fáradtan és aléltan a fedélzetre- A hajó pékje, aki “civilben” nagy galambszakértő, a madár lábán levő gyűrűből megállapította, hogy hires, versenyző postagalambról van szó. Mindját gondos ápolás alá vette a végkimerültnek látszó kis postást és nemsokára visszaviszi Angliába, ahonnan elindult. Vájjon nem a béke szimbólumának megtestesülése ez a madár ?--------------------o——--------------Jó ÜZLET A HÁBORÚ ------------o-----------Jó üzlet a háború, — már akinek. Ha nem is a hősi halált haló vagy kezüket, lábukat vesztő katonáknak Koreában. Annál busásabb a haszon, amit mások vére árán a hongkongi angol kereskedők bezsebelnek. Hivatalos jelentések szerint 1953 első öt hónapjában 179 százalékkal több üzletet bonyolított le Vörös-Kínával Hong-Kong kikötője, mint az előző év ugyanezen időszakában. Dollárban kifejezve 540 millió az export-import üzletek összege az elmúlt öt hónap alatt. Most indult el 18 angol kereskedelmi megbízott ötven brit cég nevében, hogy Peipingben, a vörös fővárosban újabb 140 millió dolláros üzletet kössenek.--------------------o-------------------A KIRABLOTT FIZESSEN ------------o-----------Ausztriával akarják megfizettetni, amit az oroszok elraboltak. Még javában folyt a második világháború, mikor a szovjetorosz kormány ünnepélyesen kijelentette, hogy Ausztriát tekinti Hitler első európai áldozatának és győzelem esetén azonnal felszabadítják és függetlenítik a Habsburgok egykori világbirodalmából kis középeurópai állammá zsugorodott országot. A háború vége óta 8 év telt el, a vörös hadsereg ma is bent ül Ausztriában, és ezzel most 77 millió dollárt akarnak megfizettetni olyan egykori zsidó javakért, amelyeket 8 éve az oroszok sajátítottak ki. Különböző zsidó világszövetségek és az osztrák kormány tárgyalásokat folytatnak ebben az ügyben. A világszövetségek azt hangoztatják, hogy nekik az oroszokkal semmi dolguk sincsen, ők az osztrák államtól követelik a pénzt, az osztrákok meg intézzék el az oroszokkal, 'ahogy tudják. A Jewish World Organization arra hivatkozik, hogy a bolsevisták nemrég adták vissza egykori zsidó tulajdonosának a “Brunner” üveggyárat, tehát az osztrák kormány csak fizesse ki a 77 milliót, azután kérje Malenkovtól az ellenértékét.--------------------o--------------------KÜLÖNÖS PROBLÉMA Hat évi börtönbüntetést kapott a hamburgi (Németorsz-) törvényszéktől Kari Kiarmann volt rendőrfőkapitány, amiért a háború alatt a stanislaui (Lengyelország) németellenes lázadása idején “későn adott parancsot a lázadók elleni tüzelés megszüntetésére”. így ő a felelős azoknak a lázadóknak életéért, akik a felkelők lőszereinek elfogyása és a rendőrök tüzbeszüntetése között meghaltak. Ez elég érdekes indokolás. Mert, ha egyféle jog van, (ahogy annak lenni kellene) ez azt jelenti, hogyha valahol a rendőrséget rablók, lázadók, felkelők ellen igénybeveszik, a rendőröknek csak addig szabad lőni, amíg a lázadók lőnek. De honnan tudja a rendőrtiszt, hogy van-e még tölténye az ellenségnek vagy nincsen. SÚLYOS GAZDASÁGI VÁLSÁG FINNORSZÁGBAN Talán egyetlen európai népet sem sújtott olyan rettenetesen a háború, rajtunk, magyarokon kívül, mint árva északi rokonainkat, a hős finn nemzetet. Óriási vér- és területi veszteségek után Finnország az egyetlen vasfüggöny mögötti állam, ahol nem a kommunisták kezében van a vezetés. Ez annak köszönhető, hogy a finn nemzet az egyetlen, amelybe nem férkőztek be azok <az idegen ejemek, amelyek a kommunista párt gerincét képezik a többi szovjet-csatlósállamokban. Finnországnak nincs “Rákosi Mátyása, Gerő Ernője, Péter Gábora” ott még a kisszámú kommunisták is finnek, vérségileg és szellemileg egyaránt. Most azonban a politikai bajok helyett gazdasági válság kezdi nyomorgatni az “ezer tó” országát. A szocialista és parasztpárti szövetségből alakult kormányon belül nagy és úgylátszik áthidalhatatlan ellentétek támadtak az ár-bér kérdésben. Kekkonen, a koalíciós kormány miniszterelnöke már másodízben kísérelte meg az ellentétek közös nevezőre való hozását, úgylátszik, sikertelenül. Ha a szocialisták ragaszkodnak az árleszállításhoz, illetve fizetésemeléshez, a kormány megbukik 21 hónapi hivatalvezetés után és uj választások lesznek---------------------o-------------------— KANADAI KATONÁK HARCA A TŰZZEL Edmontonból (Alta.) jelenti az U. P., hogy egy kanadai hadiszállító repülőgép csapatokat szállított Észak-Albertába, a tiz nap óta tomboló erdőtűz megfékezésre. A könnyű gyalogsági alakulat -egységei Fort McMurray-nél szálltak le és eredményesen vesznek részt a milliós károkat okozó tűzvész leküzdésében.-------------------~o--------------------WONDERFUL COPENHAGEN Csak néhány hete irtuk tréfásan, hogy a “Hans Christian Andersen” cimü film kedves slágerdala, a “csodaszép, csodaszép Kopenhága” arra csábította a legyei pilótákat, hogy vörös gazdáiktól búcsú nélkül távozva, a nyugati szabadságot a dán fővárosban keressék. Ugylátszik, nem is olyan tréfás az ügy, mert néhány nappal ezelőtt a dániai rendőrség jelentette, hogy -a “Nők Világkongresszusa” nevű kommunista fedőszerv bolgár delegátusa, Sophie Ivanenko megszökött szállodájából és a kopenhágai rendőrségtől kért védelmet és menedéket. Kijelentette, hogy nem óhajt hazatérni mindaddig, amig az oroszok és bolgár kiszolgálóik parancsolnak a rózsaolaj és a szőke cigaretták sokatszenvedett hazájában.-----------o-----------MI A TANULSÁG ? Torontói szülők pert indítottak egy fodrásznő ellen, aki 6 éves kislányuk haját tartósh ullámma! úgy tönkretette, hogy az teljesen kihullott. Bőrgyógyászok véleménye szerint egyelőre nincs is lehetőség a segítségre. Tanulság: a szülők inkább legyenek józanok, mint hiúk, s ne csináltassanak tartóshullámot kisgyermekeiknek.--------------------o--------------------HIDEG IDŐJÁRÁS EURÓPÁBAN Junius első felében hideg, nedves időjárás uralkodott Európában. Az Alpokban hóviharok tomboltak, Hollandiában fűteni kellett a lakásokat, Párisban tiz napon belül 90 fokról 54 fokra esett a hőmérséklet. Hírek szerint Magyarországon májusban is szokatlanul hideg hetek voltak. —------------------o--------------------MEGSZŰNT A VILÁG EGYIK LEGRÉGIBB KIRÁLYSÁGA Egyiptomot junius 18-án hivatalosan köztársasággá kiáltották ki, s ezzel megszűnt az 5000 esztendős egyiptomi királyság. Mohamed Naguib tábornok lett az uj köztársaság elnöke, de egyben megtartotta miniszterelnöki tisztségét is. Helyettes miniszterelnökké és belügyminiszterré Naguib jobbkezét, a mindössze 35 éves Gamal Abdel Nassert nevezték ki. A hivatalos közlemény szerint a királyi család tagjait megfosztották cimeiktől. Faruk ex-királyt 1952 júliusában mondatták le trónjáról és kényszeritették családjával és híveivel együtt az ország elhagyására. év februárjában Naguib alkotmányos ki- Vtráuyt bocsájtott ki, melynek értelmében ' évi időtartamra ő és egy 13 tagú kalonatanács vette át az uralmat. Ekkor még úgy látszott, hogy e három esztendő alatt Abdel Moneim herceg, Faruk fia, a 17 hónapos II. Fuad helyett mint régens fog működni. A junius 18-iki kiáltvány azonban a régensségnek is éppen úgy, mint a királyságnak, véget vetett. A kis Fuad utolsó királya volt a Mohamed Ali dinasztiának, mely 148 éven keresztül uralkodott Egyiptomban. Ismét letűnt tehát egy kor. A hajdani hatalmas fáraók késő utóda, a pazarlásairól és nőügyeiről hírhedt Faruk most az olasz és francia tengerpart luxushoteljeiben elmélkedhet arról, hogy ősei önkényuralmának a 20. században nincs többé helye. Nincs helye sem a régi monarchisztikus, sem pedig a modern úgynevezett “népi demokratikus” formában.
