Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-03 / 1. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 1953 JANUÁR 3. KARNAY K. ISTVÁN “Átok fekszi e világot, átok sötét átok, Hogy mit hoz a holnap rátok, jobb ha nem várjátok, úgy is megjön, minden megjön, ahogy meg van írva, Ne borulj hát könnyes szemmel e kis versre sírva”. írta utolsó versében, melyet halála előtt két nappal adott át e sorok írójának. Kedves és vidám volt, mint rendesen szokott lenni ; terveket szőtt és azt mondta : — sokkal jobban érzem magam, mint egy héttel ezelőtt. Halála úgy ért bennünket, mint hóesésben a villámcsapás ; nem tudtuk elhinni, hogy Karnay K. István, ez az aranyszivű ember, ez a nemeslelkű nagy magyar nincs többé. “Ne borulj hát könnyes szemmel e kis versre sírva”. S mi, kik ismertük, szerettük, most mindannyian könnyezünk. De sírnak azok is, akik csak írásain, versein keresztül ismerték. Mert Karnay K. István költészete, a szív költészete ; egy csodálatosan szép lelkivilágú ember szedte rímekbe azokat a gondolatokat, melyeket becsületes szivével és agyával megálmodott. Lapunknak már kezdettől hű barátja volt, mindent elkövetett, hogy Hamilton és környékén népszerűsítse azt. De lelkes barátja volt minden magyarszellemben szerkesztett lapnak is. Nagy művelője és igazi szakértője volt a magyar népdalnak ; százával fekszenek kéziratgyüjteményében a szebbnél-szebb nótaszövegek, melyek a legkitűnőbbekkel is felveszik a versenyt. Rajongott minden szépért és nem volt olyan magyar ügy, melyből ne vette volna ki a részét. Rengeteget, erején felül áldozott a magyar gondolatnak. Fanatikus magyar volt, bár több mint 30 éve élt távol a szülőhazájától mégis mindig könnyes szemmel emlékezett az ő “kis falujára Batytyán”-ra. — Csak még egyszer szeretném látni ! — szokta mondani. Kedves kis feleségével, a “kismamával” és Tibor fiával mindenütt látni lehetett őket, ahol csak magyar megmozdulás volt. Nem volt nála népszerűbb ember egész Kanadában és korai halála (mindössze 56 éves volt), nagy vesztesége az egész magyarságnak. Mi, a hontalanságba kényszerült magyar írók, újságírók egyik legtehetségesebb kartársunkat vesztettük el benne. Regényei, elbeszélései százával jelentek meg Kanada és Amerika különböző magyarnyelvű lapjaiban és reánk, barátaira hárul a feladat, hogy egyszer majd azokat könyvalakban is megjelentessük, mert ezzel nemcsak az ő emlékének áldozunk, hanem beteg és szerény körülmények között élő feleségének és családjának is segítségére leszünk. Kenesei F. László. (Folyt, az 1. oldalról). ISMÉT HAZUDIK, ISMÉT HAMISÍT ES GYILKOSSÁGRA USZÍT : A “KANADAI MAGYAR MUNKÁS” minden DP.-t agyon kell verni !” Eközben jött segítségünkre Balogh Sándor s hármasban aztán legyűrtük támadóinkat. A harmadik “DP. bandita” Horváth József, hasonlóképen mondja el az esetet. — Dehogy akartunk mi verekedni, — mondja az egyszerű, becsületes ember benyomását keltő Horváth József. — Mi nagyon jól tudjuk, hogy az ellenségnek teszünk csak jó szolgálatot, ha egymást bántjuk régiek és újak. A baj ott van, hogy a “Munkás” és más boisi szennylapok állandóan uszítják ellenünk a régikanadásokat. ha egyszer ezek a lapok megszűnnek, akkor majd megszűnik a gyűlölködés is. V Olvasóinknak már beszámoltunk arról, hogy milyen végtelenül aljas, a Kremlből irányított propaganda folyik mindenütt az ujbevándorlók ellen. Célja, hogy a bolsevizmusnak ezeket a meggyőződéses ellenfeleit tönkre tegyék, megsemmisítsék. Egy ilyen törekvést látunk a vellandi esetben is. Mi óvatosságra intjük minden olvasónkat : ne hagyják magukat hitvány besúgóktól, fizetett boisi ügynököktől befolyásolni. Aki régikanadás testvéreink ellen uszít, az már “gyanús”, mert az ilyen legtöbb esetben DP-k ellen is agitál, tehát : vagy megfizetett ügynök, vagy más okból gyűlöli a magyarságot. A szláv bolsevizmussal való leszámolás ideje veszedelmesen közeledik ; a szabad nemzetek és a szabadságuktól megfosztott népek már fenik azt a kést, amellyel elvágják majd az ázsiai pestis nyakát, mely rettegésben tartja az egész világot. Mi, szabad földön élő magyarok részt akarunk venni Magyarország felszabadításában és^nagunknak követeljük majd azt a jogot, hogy megbüntessük azokat, akik vétettek : az igazságosság, az emberiség és a magyar jogrendszer ellen. A bűnösök megkapják azt amit megérdemelnek, bárhova menekülnek is. A kanadai magyarnyelvű bolsiknak pedig ezt üzenjük : Vakarják le azonnal és haladéktalanul a szláv vörös imperializmus célját szolgáló párthelyiségeikről és az ennek fedőszervül szolgáló “Kossuth Betegsegélyző Egyesület” nevéből, a minden becsületes magyar által tisztelt Kossuth Lajos nevét. A szabadság e nagynevű vezére halálos ellensége volt a szláv imperializmusnak, amelyik megakadályozta, leverte, népünk szabadságharcát, már 104 évvel ezelőtt is. Ha Kossuth mostanában élt volna a “Minden Oroszok Cárjának” politikáját képviselő Sztálin és ennek magyarországi ügynökei már régen kivégezték volna. Vakarják le azonnal és haladéktalanul a “Magyar” szót is és írják fel a megfelelő címet, hogy : “Sztálin Otthon” vagy “Boisi Ház”. Ez esetben garantáljuk, hogy egyetlenegy 4)P. de semilyen más magyar nem teszi be oda a lábát soha többé ! Ha ezt megcsinálják, akkor elismerjük, hogy tisztességes politikát folytatnak. Ez esetben azt is megígérjük, hogy soha többé, még csak véletlenül sem tévesztjük össze a “Párthelyiségeiket” a “Magyar Otthonokkal”. Kérjük külső munkatársainkat, tudósítóinkat és hirdető- I inket : hogy cikkeiket, tudósításaikat, hirdetéseiket úgy adják postára, hogy mi azt hétfőn (lapzártakor) megkapjuk. Ez történt a ViIágban., NEM VOLT KARÁCSONY MAGYARORSZÁGON Szent Karácsony ünnepe teljesen eltűnt a szovjetizált népi demokráciákban, a gyermekek december 24-én “kis télapót” várják, aki meghozza az ajándékokat és ezzel együtt a kommunista propagandát is. Magyarországon ezidén teljesen eltűntek a karácsonyfák, szigorú rendelet tiltja a fenyőfák kivágását, melyre az építőiparban van nagy szükség, ezenkívül pedig nincs fuvarjármű a szigorúan adagolt benzin takarékosságra való tekintettel. A hagyományos magyar ünneplést a kormány azzal igyekezett megakadályozni, hogy december 26-át hivatalos munkanappá nyilvánította “a dolgozók kívánságának” megfelelően. A gyermekeknek ezidén elsőízben mondták az iskolában, hogy nem karácsonyt ünnepelnek, hanem “a télapó” eljövetelét, aki az ajándékokkal együtt elhozza a magyar úttörőknek a szovjet “fiatal pionírok” üdvözletét. Az iskolákban mindenhol “fenyőünnepélyeket” tartottak, amelyen a hagyományos karácsonyi ünnepi énekeket szovjetizált népdalok váltották fel, a Biblia olvasása helyett pedig Sztálin magyarul kiadott műveiből volt rövid felolvasás. Hasonló intézkedések történtek Csehszlovákiában is ahol “télapó” érkezését minden cseh városban nyilvánosan ünnepelték meg, dicsőítve a “legyőzhetetlen Szovjetuniót minden népek barátját”. Romániában Magyarországhoz hasonlóan tilos a templomokban a betlehemi jászol felállítása, valamint az angyalos karácsonyi díszítések használata. Ehelyett a köztereken felállított fenyőfák csúcsán mindenhol az ötágú szovjetcsillag “ékeskedik”. Lengyelek letartóztatták az uj hercegprímást Vatikáni jelentések szerint a kommunista lengyel kormány bíborossá történt kinevezése után pár nappal letartóztatta Msgr. Eugene Baziak krakkói érseket és ezzel újabb fejezetet nyitott a vasfüggöny mögötti antikatolikus üldözésnek. Az érseken kívül még öt magas tisztséget betöltő lengyel egyháznagyot hurcoltak el ismeretlen helyre. A katowiczi püspököt Msgr. Adamskit, két segédpüspökével együtt éjnek idején kényszerítették lakásuk elhagyására. Lengyelországban a mostani eseményekig a vallásüldözés enyhébb volt a magyarországinál és romániainál, de a jelek szerint Moszkva itt is A rablásnak eddig még ismeretlen f ormáj áról hallottunk nemrégen Vörös-Magyarországról. Névrablásról van ugyanis szó, helyesebben államilag elrendelt névváltoztatásról. Egy Rákosi Géza nevű lakatosnak Vöröshadsereg útja 7. sz. lakására belügyminiszteri végzést kézbesít a posta, mely szerint őt ezentúl nem Rákosinak, hanem Rátkainak fogják hívni. Ez a Rákosi az, aki mint a Vasas labdarúgócsapat goromba játékosa, ellenfelét lerúgja, elgáncsolja szóval sportszerűtlenül Államelnököket választottak, háború tombolt, uralkodók buktak el, atombombák robbantak , árvízkatasztrófák sújtottak, banditák raboltak 1952-ben, de az újságolvasó kanadai közönséget az angol király halála ragadta meg legjobban. A sok vastagbetűs vezércikk közül “az év vezető hírjelentése” a február 6-án bekövetkezett angol uralkodó halála volt, melyet a közvéleménykutatás alapján Eisenhower elnökké választása követ második helyen. Sorrendben a harmadik legérdekesebb hír volt Kurt Karlssen dán hajóskapitánynak heroikus küz-Nagy razziák Budapesten Az államvédelmi rendőrség gazdasági osztagai karácsony előtt nagy razziákat tartottak a magyar fővárosban. Nyilvántartások és besugások alapján rajtaütésszerű házkutatásokat tartottak azoknál a személyeknél, akik a népidemokrácia “feketekönyvében”, mint reakciós elemek szerepelnek akár előéletük, magatartásuk vagy származásuk miatt. A kifosztott és éhező magyar fővárosban szinte a lehetetlenséggel határos 1 kg. vajnak, 5 kg. cukornak vagy egy tucat tojásnak a megszerzése, erre legfeljebb a közellátási szervekkel összejátszó és a magyar nép nyomorán nyerészkedni akaró kufárok mernek vállalkozni, akik a titokban mégis ünnepelni vágyóknak búsás felárért megszerzik a karácsonyi sütés-főzéshez szükséges régnemlátott élelmiszert. A karácsonyi ünneprontók most rettegésben tartják a magyar fővárost, mert “tiltott árúfelvásárlás, ellenséggel való összejátszás hajtani a kommunista rendszer legkeményebb ellenfelének, a katolikus egyháznak a liquidálását. Tito, Jugoszlávia tiltakozását jelentette be a Vatikánnál Stepinac zágrábi érseknek bíborossá történt kinevezése ellen és ezokból a diplomáciai viszonyt is megszakította. A pápa időközben saját számlájára Stepinac bíboros részére egy teljes bíbornoki öltözetet csináltat, mert a telj esen vagyontalan szerb főpap, — aki csak nemrégen töltötte le 5 éves börtönbüntetését, melyre a szerb kommunisták a németekkel való együttműködés miatt ítélték — hívei adakozásából tartja fenn magát. ség hosszasan tüntet ellene ilyen kiáltásokkal : Pfuj Rákosi,le vele ! Ez a tüntetés egyre gyakoribb lett és a feltűnő az volt, hogy a közönség akkor is kiáltozott, amikor Rákosi nem is durváskodott a pályán. Az árgus szemekkel figyelő ÁVO tehetetlen volt az esettel szemben, mert pár ezer embert mégsem tartóztathat le. Megtette azonban jelentését a belügyminiszternek, aki sürgősen intézkedett. így lett Rákosi Gézából Rátkai Géza, a “hájfejű diktátor” nimbudelme, mellyel a zátonyra futott Flying Enterprise nevű hajót meg akarta menteni. Faruk egyiptomi király száműzetése és a kojei hadifogolylázadás kötötte le ezután legjobban a kanadai újságolvasót, aki a belföldi eseményeket a következő rangsorba osztályozza érdekességük sorrendjében : 1. A Boyd banditák rablásai és elfogatása, 2. Száj- és körömfájási járvány.Albertéban, 3. Massey kinevezése főkormányzónak, 4. A kanadai dollár áremelkedése, 5. A Social Credit párt győzelem B. és hangulatkeltés” címén számos budapesti lakost Ítéltek el 3—6 évig terjedő börtönre, vagyonelkobzásra és Budapest területéről való örökös kitiltásra. Két millió áldozat Koreában A koreai háború ezideig több mint két millió áldozatot követelt a hadviselő felek részéről, amint az Egyesült Nemzetek főhadiszállása jelenti. A 2,129.310 katonai veszteségből 364,370 esik az U.N. csapatokra 1,764.940 pedig a kommunisták vesztesége. A vörös kínaiak 795.000 halottat vesztettek az északkoreaiak 497.000-vel szemben. Az U.N. zászlaja alatt küzdő 15 ország közül a legnagyobb veszteséget az U.S.A. szenvedte el, 20.000 halottal, 94.000 sebesülttel, 13.000 eltűnttel összesen 127.000 fővel. Utána következik Törökország 2.570-el, Kanada vesztesége 1.253 a sebesültekkel együtt. U.N. ISKOLÁK ARAB MENEKÜLTEK RÉSZERE Több mint 50.000 arab menekült gyermek jár most az Egyesült Nemzetek által Közel-Keleten fenntartott 117 szükség iskolába. Ez az élmult évhez képest 21-el több iskolát és 10.000 -el több tanulót jelent. Ezeket az iskolákat az Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és művelésügyi szervezete (UNESCO) irányítja, az Egyesült Nemzeteknek a közelkeleti, Palesztinái menekültek számára szervezett segítő és munkaügyi bizottsága (UNRWA.) közreműködésével. Az iskoláról szóló utolsó jelentésében az UNESCO, közli, hogy 1951 folyamán a sátrakban, vagy vályogházakban elhelyezett iskolák száma 96-ról 117-re, a tanulók száma pedig 41.053-ról 51.081-re szaporodott. A két bizottság tehát az egyiptomi ellenőrzés alatt álló Gaza körzetben, továbbá Jordánban, Libanonban és Syriában a palesztinai menekültek 232.000 iskolaköteles gyermeke közül majdnem 22%-nak tart fenn iskolát. Az állami és a magán iskolákban további 50.000 tanul, így a 6 és 14 év között lévő gyermekeknek öszszesen 44%-a jár iskolába. Ez a két nemzetközi bizottság 1951-ben az elemi iskolákon túlmenő oktatást is megindította. 2.500 menekült arab fiú számára gyakorló szakiskolákat nyitott, ahol azok ács, cipész, takács, bádogos, földműves, seprőkészítő, baromfitenyésztő, könyvkötő és szerelő kiképzésben részesülnek. A 72 oktató által vezetett gyakorló szakiskoláknak az a célja, hogy a menekült gyermekeket önfenntartóvá neveljék. A tanítóképzés mind több oktatót biztosít az egyre bővülő rendszer számára. Jelenleg 50 tanítóképzős tanul a Beirut-! kollégiumban, további 100 pedig Syriában, Jordánban és Egyiptomban. Az UNESCO, jelentése kiemeli, hogy ezeknek a nemzetközi vezetés alatt álló iskoláknak tantárgyai teljesen megegyeznek a terület állami és magániskoláinak tárgyaival, így a tanulók minden nehézség nélkül cserélhetnek iskolát. Magát a programot az UNRWA, igazgatja, egyben a kiadások zömét is fedezi, az UNESCO, pedig az iskolák technikai felülvizsgálásáért felelős, 1951 első hat hónapjának költségei 228.451 dollárt tettek ki melyből az UNESCO. 92.000dollárt fedezett. Az UNESCO, széleskörű érdeklődést mutat Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok magániskolái iránt is. Ez az a három ország, mely máris részesedik az UNESCO, ajándék-szelvény programjában, melyben rövidesen Kanada is részesedni fog. Az UNESCO, úgy tervezi, hogy ezeket az iskolákat könyvekkel, szemléltető eszközökkel, szakoktató felszereléssel, a középiskolákat tudományos felszereléssel, a területi központokat pedig mozgókép-berendezéssel látja el. önkéntes szervezetek máris 20.000 dolláron felüli értékben adakoztak erre a célra. könyörtelenül végre akarja Návrablás Magyarországon viselkedik úgy hogy a közön- szának védelmére. A király halála a vezető újsághír 1952-ben C.-ban. Szilveszter éjjelén 1952-ben Szerte a világon éjfélt üt az óra, Az esztendő végén, rövid búcsúzóra, Álljunk meg egy szóra. Temetjük az időt a múlandó évvel, Köszöntjük az újat, néma büszkeséggel Telve reménységgel. Kevés örömünk volt, sok könnyet ejtettünk, Sokat szomorkodtunk, keveset végeztünk, Alig cselekedtünk. Elfogyott a jókedv, megmaradt az átok, ígértek az évek, megcsaltak az álmok, És a jó barátok. Szomorú karácsony, — boldog új esztendő ? Reménykedve várjuk, mit hoz a jövendő, Mit ád a Teremtő. Az ünnepi órán, — akik távol vannak — Szálljon a gondolat kicsinek és nagynak, Minden bús magyarnak. Szálljon a gondolat szerte a vüágba, Vigyen üzenetet újév hajnalára, Bujdosók számára. Vigyen üzenetet Duna-Tisza tájra, Hősök sírhalmára, árvák panaszára, Mindenki számára. Az új esztendőnek öröm lesz a vége ! Ez lesz a szeretet, a reménység éve, Eljön majd a béke ! És ha virágos lesz a szabadság fája, Nem hullott a vérünk, a könnyünk a sárba, Nem éltünk hiába. Fehér János. Hogyan harcolnak Amerikában az előítéletek ellen ? Abban a nyolc államban, ahol az állások betöltésénél a faji, felekezeti, vagy nemzetiségi megkülönböztetést törvényesen eltiltották, azt tapasztalták, hogy az ilyen törvények nagyban hozzájárulnak I ahoz, hogy az előítéletek más téren is megszűnjenek. A törvény kezdeményezői nem tételezték fel azt, hogy az majd egyszerre kiirtja az elfogultságot mindenkiből. New Yorkban például ugyanaz a törvény, amely bíróság elé állítja a makacs törvényszegőt, gondoskodik arról, hogy a közönséget nevelés útján szoktassák a méltányos gondolkozáshoz. A törvénynek a gyakorlatban való alkalmazása már magában véve is köznevelési akció. Ha a panasz jogosult, az összehívott tanácskozás, egyeztetés és meggyőzés eszközei, amelyeket a bepanaszolt munkaadóval, állásközvetítővel vagy munkásszervezettel szemben alkalmaznak, felvilágosító és nevelő munka. Épen ezért New Yorkban 1945 óta — amikor a törvény életbelépett — csak igen kevés panasz j ütött el odáig, hogy büntető eljárást kellett volna indítani a bepanaszlottak ellen, ellenben sokszáz esetben sikerült a felvilágosítás és rábeszélés eszközeivel jobb belátásra bírni a munkaadókat. Egy iparos például így védekezett : “Én nem vagyok elfogult, de csak fehér keresztényeket akarok alkalmazni !” Több órai tárgyalás után látta csak be, hogy nem lehet jogosan rossz véleménye a négerekkel és zsidókkal szemben, amikor sohasem voltak ilyen alkalmazottai. Egy ruhagyáros ezzel szemben csak középeurópai munkásokat akart alkalmazni, mert azt vallotta, hogy a máshonnan jöttek nem olyan ügyes szabók. Csodálkozva vette tudomásul a bizottság bizonyítékait, hogy a svédek között mennyi kitűnő szabómunkás akad. Az egyik munkásszakszervezet a kínaiakat zárta ki a felvételből ; a bizottság rábeszélésére megengedték hogy azok a kínaiak, akik az előírt képesítésnek megfelelnek, felvehetők legyenek. Csodálkozva tapasztalták rövid idő múlva, hogy számos kínai munkás átment a felvételi vizsgán. Ugyanakkor véletlenül nagy hiány mutatkozott a szakmában gyakorlott munkásokban. Amikor a kisebbségekhez tartozó munkásokkal szemben felállított gátakat megnyitották, a bizottság jótékony munkája más gyümölcsöket is hozott. A bankelnök, aki azt hitte, hogy régi munkatársait kellemetlenül fogja érinteni, ha zsidókat is felvesz a bankba, csakhamar ámulva tapasztalta, hogy cégvezetői szívesen löncsöltek együtt a tehetségesebb zsidókkal. Egy északi városkában protestáns mun kások hallani sem akartak olasz katolikus újoncokról. De amikor a bizottság rábeszélésére megszüntették a rég'i diszkriminációt, a protestánsok belátták, hogy bár az uj munkások más templomba járnak és a kiejtésük is kívánni valót hagy hátra, épolyan ügyesek a munkában és épúgy vélekednek az uniókról, a munkafeltételekről és például családi viszonyaikról, mint ők. A katolikus-ellenes érzés lassanként megszűnt. A bizottság sokszor megállapította, hogy ha a különböző eredetű embereknek alkalmat adnak egymás megismerésére, az indolatlan idegenkedés és ellenszenv megszűnik. A New York State Commission Against Discrimination e köznevelő tevékenységében felhasználja a sajtó, a rádió, a mozi, a televízió közreműködését és az egyházak, az iskolák és jótékony egyesületek segítségét, hogy megismertesse a törvényt a közönséggel és az emberek között jobb megértést teremtsen. Községi tanácsokat is felállít, amelyekben a község kiválóbb polgárai fizetés nélkül működnek a nemes cél érdekében. Tizenkét ilyen helyi tanács dolgozik ma New York állam területén, amelyek a helyi viszonyokat ebből a szempontból mérlegelik, érintkezésben vannak a polgársággal és az egyesületekkel és javaslataikat és észrevételeiket a központi bizottsághoz eljuttatják. Ez a new-yorki törvény például szolgált a többi hét állam részére, ahol törvényt hoztak a megkülönböztetések ellen. New York, New Jersey, Massachusetts, Connectiut, Rhode Island, New Mexico, Oregon és Washington államok egyformán büntetik a szándékos és sértő megkülönböztetést. Ezeken kívül még három állam van, ahol csak felvilágosító és köznevelő eszközöket alkalmaznak, büntető szankciók nélkül, hogy igyekezzenek az előítéleteket, amelyek az amerikai hagyományokba ütköznek, gyökeresen kiirtani. Common Council. MAGYARBETÜS ÍRÓGÉPET részletre is vásárolhat KIADÓHIVATALUNKNÁL 362 Bathurst St.