Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-06 / 23. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 A 1953 junius 6 Híreink A RECEPT EGYFORMA A kommunizmus és a csa­lád viszonyáról ad jellemző és tanulságos képet Alexander Rankovic titoista kommunis­ta vezető nyilatkozata a “Yu­goslav Review of Internatio­nal Affairs” című félhivatalos jugoszláv lapban. Ugyanis arról van szó, hogy nyugati országokban élő jugoszláviai menekültek kérték a belgrádi kommunista kormányt, en­gedélyezze, hogy otthonma­radt feleségük, gyermekeik szabadon hozzájuk utazhassa­nak. A titoista kormány ezt a kérést elvileg megtagadja és gyakorlatilag sem engedi a családok egyesülését. Az ok Rankovic szerint az, hogy a kiutazó családtagok rossz hí­reket terjesztenének a kom­munista “paradicsomról” és ezzel rontanák az ország hír­nevét. Tehát az állam, a kommunista párt érdeke fon­tosabb és előbbrevaló, mint a család, nemcsak Malenkovék­­nál, hanem Titoéknál is! Jó lesz ezt megjegyezniük azok­nak, akik elhiszik a suttogó propagandát, hogy : “a Tito­­izmus jobb, mint a bolseviz­­mus”.-----------o----------­MI LESZ A ROSENBERG HÁZASPÁRRAL ? —o— Az US Legfelsőbb Bírósá­ga május 25-én harmadszor is elutasította Julius és Ethel Rosenberg kérvényét. Ez azt jelenti, hogy a házaspár csak abban az esetben menekülhet még meg a villamosszéktől, ha bevallja az eddig elhallgatott titkokat az atomkémkedéssel kapcsolatban. Rosenbergék február 17-re kitűzött kivégzését a kérvény elintézéséig halasztották el, s most Irwing K. Kaufman new yorki bíró feladata, hogy meghatározza az uj időpon­tot. E. Bloch, a házaspár e­­gyik ügyvédje kijelentette, hogy újabb kegyelmi kér­vényt nyújt be Eisenhower elnökhöz. Legújabb hírek szerint Ro­senbergék kivégzésére való­színűleg junius második felé­ben kerül sor, bár a védelem még mindig kétségbeesett erő feszítéseket tesz a hazaáruló kémházaspár megmentésére. -----------o----------­Oroszország célja: a nagyvilágból így dolgoznak ők...------0-----­UJ ORYOSTODOMÁNYI FELFEDEZÉSEK ------------o-----------­Egy nemrégiben megtartott müncheni sebészkongresz­­szuson kb. 2000 európai orvos vett részt, akik 150 előadás­ban cserélték ki tapasztalataikat és legújabb gyógytudomá­­nyi felismeréseiket. Többek között vetített képekkel a nyelő­cső-műtét legmodernebb módját is bemutatták. Az orvos a hasüregből kiindulva dolgozik és szemléltetően bizonyítja, hogy az ember még nyelőcső nélkül is életképes, ha a gyom­rot felhelyezik a mellkasba. Az is bebizonyosodott, hogy a reuma bizonyos fajtái ma már operativ utón gyógyíthatók. A mesterséges vérkerin­gés problémáját, mely miatt eddig sok szívoperáció csődöt mondott — csaknem teljesen megoldottnak nyilvánították. A narkózis terén újabban elért eredmények a sebészeknek a jövőben nagy lehetőségeket biztosítanak, mert általuk még olyan betegeket is megmenthetnek, akiknek reménytelen ál­lapota miatt az operáció kockázatát eddig nem merték vál­lalni. Az uj eljárás még azt a könnyebbséget is jelenti a se­bész számára, hogy a műtét gyakran teljesen “vértelenül” folyik le.---------------------------o--------------------------­ROMMEL KIÁLLÍTÁS LONDONBAN------------o-----------­Az angol fővárosban Rommel német tábornagy emlé­kezetére kiállítást rendeztek, melyet Auchinleck brit tábor­nagy nyitott meg. Beszédében Auchinleck a legnagyobb el­ismeréssel adózott hajdani nagy ellenfele érdemeinek és ki­jelentette, hogy Rommel mindenkor fair módon harcolt. -----------------------------o--------------------------­ELHALASZTJÁK A BERMUDAI TALÁLKOZÓT---------------o--------------­Párisi jelentés szerint az e hónap végére tervezett ber­mudai konferenciát, melyen Eisenhower, Churchill és a fran­cia miniszterelnök vesznek részt, Churchill kérésére néhány nappal elhalasztották. Francia körök örömmel üdvözlik az eltolódást, mert re­mélik, hogy a 12 napos kormányválság alatt feldúlt belpoli­tikai helyzet addigra megnyugszik.-----------------------------o--------------------------­A KORONÁZÁSI MENET ÚTVONALA MENTÉN FELSZÖKTEK AZ ÜLŐHELYEK ÁRAI---------o--------­Hírek szerint az utolsó reggelen a menet útvonala men­tén húzódó ülőhelyek árai a hátsó sorokban 210 dollárra e­­melkedtek. Újabb történet a bolsevisták aljas eszközeiről. A közelmúltban egy hety­kén viselkedő idegen állított be Valeriu Gorgescu 49 éves románszármazásu amerikai állampolgár newyorki lakásá­ba és a következő, szinte lehe­tetlen választás elé állította a megdöbbent embert: 1. Vagy hajlandó kémked­ni a bolsevistáknak és ezzel elárulni befogadó hazáját, de megmenteni két Romániában élő gyermekét, akik segítsé­gét kérik, 2. Vagy hű marad az USA- hoz, de ezzel veszélyezteti hat esztendeje nem látott gyerme­keinek sorsát és biztonságát. Gorgescu gondolkozási időt kért ... és határozott. Eluta­zott Washingtonba és a State Departmentnál bejelentette az esetet. A külügyminiszté­rium megtudta, hogy a hetyke idegen Christache Zambeti, a kommunista román követsé­gen működő diplomata volt, akit azután a USA területének azonnali elhagyására szólí­tott fel. Egy washingtoni sajtókon­ferencián Gorgescu részlete­sen elmesélte történetét, mely regény- vagy filmtémának is beillik. Gorgescu, aki egy kőolaj­társaság mérnöke volt, 1937- ben a new-jersei Standard Oil Company romániai fiókjá­nak lett főnöke. A háború befejezése után a társaságnak hatalmas problémát jelentett a hadiesemények folytán meg­rendült olajipar helyreállítása. Minthogy amerikai üzletem­ber már 1947-ben nehezen ju­tott be Romániába és onnan vissza az USA-ba, a vezetőség úgy határozott, hogy Gorges­­cut tárgyalások céljából át­hozzák Amerikába. Gorgescu és felesége abban a hiszemben indultak el, hogy csak rövid üzleti útról van szó, s így két gyermeküket, a 8 éves Pétert és a 13 éves Konstantint az asszony szüleinek gondosko­dására bízva, mindenüket ott­honhagyták. Időközben azonban olyan események történtek, melyek Gorgescuék. életét alapjaiban renditették meg. A román kormány az olajiparra is rá­tette kezét, Gorgescu bará­tait és munkatársait egymás­után tartóztatták le. így lehe­tetlenné vált a hazatérés. A házaspár ekkor megkezd­te szívtépő és idegőrlő küzdel­mét, hogy a gyermekeket visszakapja, — mindeddig eredménytelenül. Gorgescu apósa eltűnt, anyósát valami­lyen táborba deportáltak.Min­­den hónapban küldött pénzt gyermekeinek, s az aláírt pos­tautalványok, melyeket vissza­kapott, voltak egyedüli bizo­­nyitékai, hogy még élnek. Nemrégiben új reményt ön­tött beléj ük a hír, hogy a kom­munista intézkedések enyhül­tek és több foglyot szabadon­­bocsájtottak. „Miért tartaná­nak továbbra is vissza két ártatlan gyermeket?” — pró­bálgatták magukat vigasz­talni. Május közepe táján, egyik este megszólalt a telefon Gor­gescu lakásában. Az idegen akinek nevét nem értette, kö­zölte az apával, hogy most ér kezett Romániából és levelet The Coronation of our Queen A NYUGATI EGYSÉG MEGSZAKÍTÁSA. —o— Wilgress kanadai külügyi államtitkár kijelentette, hogy a világ legfontosabb feladata a Nyugat egységének meg­őrzése. Az államtitkár a British- Columbia-i egyetem évi kong­resszusához intézett beszédé­ben kifejtette, hogy a Szovjet egyik főcélja, hogy a hatal­mán kívül fekvő országok között egyenetlenséget szít­son. A Nyugatnak éberen kell őrködni és küzdeni a bolsevis­ta erőfeszítések ellen, melyek ellenfeleiknek széthúzását cé­lozzák. Az orosz békeszólamokra vonatkozólag Wilgress annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a kommunista és kapitalista világ békés együtt­működése talán valószínűbb­nek látszik most, mint azelőtt, azonban a túlságos bizakodás katasztrófához vezethet. A Nyugat mindaddig nem csök­kentheti hadfelszerelési Prog­ramm ját, amíg katonai erő tekintetében közte és a Kelet között helyre nem áll az egyen lőség. .» ------------o----------­HIRTELEN MEGHALT SZTÁLIN EGYIK ORVOSA. Moszkvai jelentés csak most közli, hogy nemrégiben hirtelen elhunyt Rusakow professzor, egyike a kilenc or­vosnak, akik a haldokló Stalin ágya mellett voltak és állapo­táról, valamint haláláról szóló jelentéseket aláírták. Rusa­kow a Kreml vezető orvosai közé tartozott. KIRÁLYNŐNK KORONÁZÁSA MÁSODIK ERZSÉBET KIRÁLYNŐ A LÁTHATÓ KAPOCS, MELY A BRIT ÁLLAMSZÖVETSÉGET ÖSSZETARTJA. BÁR KANADA FÜGGETLEN ORSZÁG, ŐFELSÉGE SZE­MÉLYE SZELLEMILEG ÉS ÉRZÉSBEN NAGY-BRITAN­­NIÁHOZ ÉS AZ ÁLLAMSZÖVETSÉG TÖBBI RÉSZÉHEZ KÖTI. MINDEN KANADAI MÉLTÁN ÖRVENDEZHE­TETT A KORONÁZÁS NAPJÁN, MERT KEGYES KI­RÁLYNŐNK ÉLETÉT ÖSSZES NÉPEI SZOLGÁLATÁNAK SZENTELI. ÉLJEN A KIRÁLYNŐ! O’KEEFE’S BREWING COMPANY LIMITED PER A SZERAJEVÓI MERÉNYLET KÖRÜL------------o-----------­Belgrádi hírek szerint Tito pert szándékozik lefolytatni a 40 év előtti szerajevói ügyben, melynek középpontjában Fe­renc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös meggyilkolása áll. Vádlott a “Narodna Obrana”, azaz “Fekete Kéz” nevű titkos szervezet, melyet tudvalévőén az első világháborút ki­robbantó gyilkos merénylet terhel. Mindeddig tiztázatlan ma­radt, hogy az akkori szerb trónörökös, a későbbi Sándor ki­rály, aki 1934-ben Marseilleben esett merénylet áldozatául, mennyiben tudott a szerb tisztek szövetségéből álló “Narod­na Obrana” terveiről és céljairól. Egy mindmostig titokban tartott levélben, melyet az agyonlőtt merénylők egyike a­­dott át halála előtt a papnak, s utóbb a kormány birtokába került, állítólag adatok vannak ezzel kapcsolatban is. hozott számára fiaitól. Gorgescu természetesen arra kérte, hogy azonnal jöj­jön hozzá. Az idegen be is állított és fellépése mindjárt mutatta, hogy nagyonis biz­tos a sikerben. A megrendült apának felmutatta gyermekei­nek nemrégen készült fényké­pét, melyen mindkét fiú alá­írásával a következő szöveg volt: „Édesapánk, kérünk, tegyél meg mindent, hogy se­gíts rajtunk.” Az idegen ezután fényképes igazolványt húzott elő, mely­ből kiderült, hogy a Washing­tonban működő román követ­ség első titkára. Zambeti nem sokat kertelt. Felszólította Gorgescut, hogy „működjék együtt” velük, s ennek fejében kilátásba he­lyezte, hogy jutalomként egy éven belül viszontláthatja gyermekeit. Gorgescu kérdé­sére, hogy az együttműködés alatt a jelenlegi román kom­munista rendszernek teendő szolgálatokat érti-e, Zambeti igenlően felelt. Mikor pedig Gorgescu kijelentette, hogy ő egy esztendeje amerikai állam­polgár, csak annyit válaszolt, hogy az nem számit-Bár Zambeti a „kém” szót egyszersem használta, s azt sem részletezte, hogy Goi*ges­­cunak milyen feladatot szán­tak, a külügyminisztérium szerint is kétségtelen, hogy a Standard Oil Co. közép- és tá­volkeleti ügyeiben is működő mérnököt fontos ipari kémke­désre akarták felhasználni. E célból attól sem riadtak vissza a kommunisták, hogy a sze­rencsétlen apát gyermekeinek életével zsarolják. Gorgescu kijelentette, hogy feleségével való megbeszélése után az volt a közös elhatáro­zásuk, hogy a kommunisták aljas merényletét a világ tudo­mására hozzák. Remélik, hogy így kapják vissza leggyorsab­ban és legbiztosabban fiaikat, mert a botrány kényszeríteni fogja a román kormányt sza­­badonbocsájtásukra. Ezért, de azért is, mert az USA hű polgára akart maradni, jelen­tette mindjárt az esetet a külügyminisztériumnak és a Szövetséges Nyomozóirodá­nak. Ahogy Peter Gable kanadai újságíró látja : AZ ELMÚLT PARLAMENTI IDŐSZAK EREDMÉNYEI---------------o----------— A nemzet 21-ik országgyűlése feloszlott és működésének eredménye a választók és történészek kezében van. Bel- és külföldi tekintetben egyaránt a. 21-ik országgyű­lés olyan eredményt ért el, mint még egyik sem. A kanadai történelem négy legvirágzóbb esztendején keresztül tény­kedett, de egyidejűleg megvalósította a legköltségesebb programmokat, melyekkel valaha is kísérleteztek, így a bé­keidők honvédelmi és társadalombiztosítási tervezetét. Alig egy évvel megválasztása után, az országgyűlés a koreai szovjet agresszió súlyos követelményeivel állt szem­ben és 5.milliárd honvédelmi költséget szavazott meg a nem­zet haderejének felépítésére. Támogatta a kormány elhatá­rozását, mely szerint Kanada ezrével küldte csapatait a Tá­vol-Keletre, hogy csatlakozzanak az U.N. haderejéhez ott és Európában, a North Atlantic Treaty Organization kereté­ben, legmodernebb Sabre jet vadászgépekből álló légi had­osztályt küldött Francia- és Németországba, repülő transz­­portkülönitményt Japánba, cirkálókat a Csendes-Óceán vi­zeire. Az országgyűlés öregségi biztosítási programmot dol­gozott ki. Eszerint vagyoni helyzetre való tekintet nélkül ha­vi 40 dollár öregségi segély jár minden 70 éven felüli sze­mély számára és szükség esetén kiterjed olyan 65-69 év kö­zötti kanadai lakosokra is, akik reászorulnak. A tervezet költ­ségeit az egyének és társaságok, valamint üzleti árak 2 szá­zalékos megadóztatásából fedezik. (Meg kell jegyeznünk, hogy a sokak által reakciósnak tartott, szegény Magyaror­szágon már 1938-ben megjelent a törvény, mely szerint min­den 60 évet betöltött munkás állami nyugdíjban részesült. A szerk.) A 21-ik országgyűlés milliókat ölt a nemzeti egészség­­ügyi tervezetbe, melyet még a néhai Mackenzie King minisz­terelnök avatott fel 1948-ban, a 20-ik országgyűlésben. A tervezet, melynek nagyrészét megvalósították az utolsó négy év alatt, emelte a kanadai nép kórházi ellátását, az uj egész­ségügyi alkalmazottak ezreit képezte ki és a különböző be­tegségek elleni küzdelem céljából költséges uj technikai fel­szerelésekkel látta el a kórházakat és klinikákat. A jótékony eredmény máris megmutatkozik a csecsemő- és tüdővészbe­­teg-halálozási arányszám csökkenésében. Üzleti téren a 21-ik országgyűlés erélyes intézkedése­ket foganatosított olyan társaságok ellen, melyek erőszak­kal megsértették a szabad vállalkozás és üzleti verseny fo­galmát. Az árdrágítókat megbüntették és működésűktől el­tiltották. Gazdaságilag nehéz problémát jelentett az 1952 elején Saskatchewanban kitört száj- és körömfájás. Az Egyesült Államok oly fontos állatpiaca emiatt bezárult Kanada előtt, s ennek következtében ipari téren is általános hanyatlás fe­nyegetett. A parlament hatalmas összeget szavazott meg a ’árvány megszüntetésére, s mikor az amerikai piac ismét megnyílt, az ipar is fellendült újból. Az utóbbi időben Kanada külkereskedelme is évről-évre emelkedett. Kanadai élelmiszerek, gyári áruk és nyersanya­gok olyan piacokon is megjelentek, ahol azelőtt soha és a jö­vőre már szintén nagy lehetőségek nyíltak uj piacok megszer­zésére. Természetesen mindez a fejlődés nem teljesen a kormány és a parlament érdeme, de az is kétségtelen, hogy nagy ré­szük volt benne. Az ítéletet a következő hónapok folyamán a választók, s a maradandó véleményt majd egyszer a törté­nészek mondják ki. Haladó Kázmér élpedagógus földrajzórán felelteti a gyereke­ket : — Na, Kovács Pisti, meg tudnád-e mondani, hogy melyik középeurópai országnak a legsimább a területe? Pisti gondolkodás nélkül vágja rá : — Magyarországé. —Nagyon jól van, fiam és azt is meg tudnád-e mondani, hogy miért? — Hogyne, tanító pajtás, azért, mert erre se­lejt, arra selejt...

Next

/
Thumbnails
Contents