Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 3. szám

Edited and Published at 362 Bathurst Street, Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 3. évfolyam, — 3. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1953 január 17. “óriási fantázia van a magyar jövőben” mondta Ottó főherceg, aki nyilatkozott lapunk külpolitikai munkatársának, Szittya M. Zoltánnak. A “Catholic World of St. Paul” egyesület meghívására Torontóban tartózkodó Ottó főherceg a Royal York Hotelban sajtófogadást tartott, melyen az angol világlapok képviselői mellett a “Kanadai Magyarság” munkatársával is hosszasan elbeszélgetett. Ottó főherceg a beszélgetés folyamán teljes tájékozottsággal nyilatkozott a magyar ügyről és részletesen válaszolt mindazon kérdésekre, melyeket lapunk munkatársa hozzá intézett : — Hogyan látja Főherceg Ur Magyarország jövőjét egy szükségszerűen bekövetkező európai elrendezésben ? — A legnagyobb optimizmussal nézek a magyar jövő elé. Huszonnégyórás washingtoni tartózkodásom alatt alkalmam volt meggyőződni arról, hogy milyen nagy fontosságot tulaj­donítanak felelős tényezők az uj Európa kialakulásánál egy erős Magyarországnak. Úgy London mint Washington belátta már, hogy milyen nagy hiba volt a magyar birodalom szét­­darabolása, amely nagymértékben oka volt az elmúlt világ­­katasztrófa előidézésének. A magyar jövőben óriási a fantá­zia,ezt Mr. Dulles, a leendő külügyminiszter kijelentéséből tudom és azt hiszem, nem túlzók, mikor azt mondom, hogy az Egyesült Államok kormánya a szivén viseli Magyarország sorsát. — Mi volna előnyösebb Magyarország szempontjából : ha a kialakítandó Európai Egyesült Államok szerkezetében közvetlenül vagy államszövetség keretében venne részt ? — Feltétlenül a federatív megoldás mellett foglalok ál­lást, mert a jövő Európájában a Duna-medence sajátos föld­rajzi helyzete a környező országok testvéri együttműködését kívánja meg a szilárd és erős politikai és gazdasági hatalom megteremtése céljából. — Miben látja az emigrációban élő magyarság feladatát ? — Legelső feladatunk, hogy belső ügyeinket a legsürgő­sebben rendezzük. Ne foglalkozzunk olyan sokat meddő bel­politikai kérdésekkel, mert ezekre itt, idegenben választ úgy­sem kaphatunk. Ez egyedül a felszabadított magyar népre tartozik, neki lesz majd joga és kötelessége ezekben a kérdé­sekben dönteni. Az emigráns magyarság egyetemes feladata az, hogy a nyugati hatalmak szimpátiáját és érdeklődését Magyarország iránt növelni tudja. Ezen túlmenően már ma fel kell készülni mindenkinek a felszabadult Magyarország újjáépítésére és gondolatainkat egy általános, részletesen ki­dolgozandó tervre kell összpontosítanunk, mellyel úgy a saját, mint nemzetünk érdekét legjobban tudjuk szolgálni. — Mit üzen Főherceg Ur a kanadai magyaroknak ? — Legyenek bizalommal, mert a felszabadulás százszá­zalékos bizonyossággal közeleg. A helyzet Magyarország szempontjából az utóbbi hónapok alatt sokat javult. Dolgoz­zanak és tanuljanak, mert meg kell erősödniök a magyarok­nak mind anyagilag mind erkölcsileg. De ha anyagilag nem is sikerül, erkölcsi vonalon feltétlenül meg kell ennek történnie. Járjanak nyitott szemmel, mert az otthon szenvedő magyar­ságnak szüksége lesz majd azokra a tapasztalatokra, amelye­ket a száműzetés éveiben itt kint szereztek. Meg kell kisérel­­niök az építő gondolkodás elsajátítását, higgadtan és szen­vedélymentesen kell közös erővel egy uj és jobb világ létre­hozásán munkálkodniok, — fejezte be értékes és nagy politi­kai felkészültségről tanúskodó nyilatkozatát Ottó főherceg. (A fenti interjút csakis lapunk megjelölésével lehet közölni). Truman drámai üzenete Sztálinnak A hivatalából lelépő Truman elnök ünnepélyes formák kö­zött 11.000 szavas drámai üze­netet intézett Sztálinhoz, melyben figyelmeztette a szovjet diktátort az Egyesült Államok birtokában levő hyd­­rogén bomba óriási pusztító hatására, mellyel egész Szov­­jetoroszországot el lehet pusz­títani. “A jövő háborújában pilla­natok alatt emberéletek mil­lióit lehet majd elpusztítani, a világ legnagyobb városait a föld színével egyenlővé tenni és a múlt évezredek civilizá­cióját kitörülni a történelem­ből, — mondotta az elnök. — Kétségbevonta ezután Lenin­nek azon jóslatát, hogy a tör­ténelmi fejlődés egy bizonyos szakaszában a kommunista társadalmi rend elkerülhetet­lenül ellenkezésbe kerül a ka­pitalista gazdasági világrend­del, amelynek végső kifejlő­dése háborút kell, hogy ered­ményezzen Lenin az atomkor­szak előtt, világban élt és a társadalmat és történelmet atomkorszak előtti szemszög­ből vizsgálta. Az ő írásai óta hatalmas változás történt, ma a háború formája és módsze­re teljesen átalakult és egy ilyen háború bekövetkezése képes lerombolni a szovjet ál­lamot, a kommunista rend­szert és Sztálin kormányát”. V-lövedékek sürgős gyártása Kanadában A kanadai kormány mellett működő Védelmi Kutató Ta­nács váratlanul és elsőízben igen nagy V-lövedékek gyár­tására történő rendeléssel bíz­ta meg a montreáli Canadair gyárat és a hamiltoni West­inghouse társaságot. A szabad védelemre irányuló fontos ese­ményt hosszas kísérletek előz­ték meg, melyekről csak az igen szűkkörű vezérkar bírt tudomással. Hírek szerint az említett két gyáron kívül több nagy iparvállalatnál folynak a műszaki munkálatok, hogy a rakéta lövedékek sorozatgyár­tása megindulhasson. Ez történt a Világban... Mindenki látni akarja “Ike” beiktatását A washingtoni Capitol előt­ti nagy téren 15.000 néző ré­szére építik a fatribünöket, de 200.000 hely is kevés lenne oly nagy az érdeklődés Eisen­hower elnök hivatalbalépése iránt. A képviselők és szená­torok percenként ostromolják az ünnepséget előkészítő hiva­talt jegyekért, mert rajtuk keresztül szeretné a legtöbb amerikai polgár ezt a ritka eseményt biztosítani magá­nak. A 15.000 jegyet azonban pillanatok alatt szétosztották már az előzetes jelentkezők­nek, akik közül elsőbség ilette Naguib tábornok kormányá­nak egyik tagja nyíltan fel­­szóllította az angolokat, hogy vonják vissza csapataikat a szuezi csatornától, mert ellen­kező esetben egyiptomi gueril­­lacsapatok fogják őket hama­rosan megtámadni. A feltűnést keltő hír mögött a fanatikusan anti-angol Wafd párt akciója húzódik meg, melynek tagjai a mai Egyip­tom fontos közhivatalaiban ül-Eisenhower elnök a közeljö­vőben kinevezi a “lélektani hadviselési tanácsot”, amely hivatva lesz a kommunizmus elleni harcot teljesen uj mód­szerekkel kidolgozni úgy, hogy a hidegháborúban a szabad vi­lág erői magukhoz tudják ra­gadni a kezdeményezést a szovjettel szemben és a lehető legkisebb emberáldozattal eredményesen tudják felvenni a harcot a kommunizmus el­len. Az uj elgondolás alapja az, hogy lélektani eszközökkel az A kommunisták állandóan békéről prédikálnak. Békét hirdetnek sajtójukban és nem­zetközi értekezleteken. Béke­kérvényeket szövegeznek és békegyűléseket szerveznek. De amikor lehetőség' nyílt arra legutóbb, hogy fegyverszüne­tet kössünk, a Szovjet akadá­lyozta meg. Andrei Vishin­­szky tette ezt az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, amely karácsony előtt napolta el ülé­seit. Világosan és drámai mó­don mutatta be a kommunis­ták felfogását a béke kérdé­sében. Ezen a közgyűlésen a döntő pont a hadifoglyok szabadon­­bocsátása volt. A kommunis­ták követelték, hogy minden foglyot eredeti hazájába kény­szerítsenek vissza. Az Egye­sült Államok ezzel szemben ragaszkodtak ahhoz, hogy Északkoreába és Kínába ne kényszerítsék vissza a foglyo­kat akaratuk ellenére. Ez a vitás pont akadályozta meg a fegyverszüneti tárgyalások si­keres befejezését, pedig ha a Szovjet őszintén kívánta vol­na a békét, megegyezhettünk volna ebben is. India, amely az Egyesült Nemzetek ülésein gyakran Oroszországnak kedvez, hogy semleges maradjon a kommu­nista és szabad világ összeüt­meg a diplomáciai képviselő­ket, az egyes államok kor­mányzóit, szenátorait képvi­selőit a hadsereg magasrangú tisztjeit és azokat a katoná­kat, akiket a vöröskereszt er­re kijelölt és javasolt a harc­téri érdemeikre való tekintet­tel. Azok, akik nem tartoznak a kivételezettek közé 3 dollá­rért még kaphatnak jegyeket a Capitolt környező utcák jár­da-állóhelyeire, vagy. 15—20 dollárért az élelmes üzletembe­rek által kibérelt utcákat sze­gélyező fák egyikén, melyek­re “Kényelmes” faülőhelyeket szereltek fel. nek és akik legutóbb Naguib tábornokot is az angolok elle­ni intézkedések' megtételére bírták rá. Az uralmat gyakor­ló katonai junta egyik tagja azt is kijelentette, hogy a feb­ruárra kitűzött egyiptomi nemzeti választásokat mind­addig ne mfogják megtartani, amíg az angol cs ipátok el nem hagyják a szuezi csatornát. Egész Egyiptom területére el­rendelték a hírzárlatot. Egyesült Államok meg tudja rendíteni a vasfüggöny mö­götti kormányokba vetett bi­zalmat, lehetőséget enged egy anti-kommunista forradalom kifejlődésének Keleteurópában és így meg tudják akadályoz­ni a Szovjetuniót abbeli szán­dékában, hogy háborút kezde­ményezzen. Az uj szervezet két vezetőj e előreláthatólag Bedell Smith tábornok volt moszkvai követ és Alan Kirk admirális szintén volt moszk­vai köve# lesznek. közöseiben, egyességet j ava­solt, amely semleges bizott­ságra bízta volna a foglyok kicserélésének kérdését. Az indiai javaslat nem elégítette ki ugyan az amerikaiakat, mert nem biztosította volna a foglyok szabad akaratának megnyilvánulását, semleges bizottságra bízva sorsukat, de békevágyuktól ösztönözve, nem ellenezték az indiai javas­latot, csak a módosításukat kérték. De Andrei Vishinsky emel­kedett ekkor szólásra, meg­nyilvánítva a Szovjet cinizmu­sának igazi arculatát. Az in­diai javaslatot teljes egészé­ben elvetette és élesen támad­ta meg Indiát és személyük­ben annak képviselőit. Töké­letesen elzárta ezzel az egyes­­séghez vezető utat, amely be­fejezhette volna a koreai vér­ontást, amely a szabad világ közgazdaságára oly súlyosan nehezedik és sokmillió ember­áldozatba kerül, ami nem a Szovjet saját embertartaléká­ból kerül ki. Világossá lett, hogy a kommunisták a béké­re irányuló minden őszinte törekvést hevesen ellenezni fognak. Amikor külföldre — de nem Magyarországra — írunk, érinthetjük ezt a kérdést. Pél­dául ilyenformán : “A kará­“Nem akarunk meghalni” mondja Rosenberg Ethel és Julius Rosenberg a történelem két legnagoybb bűnözőjének ügyében újabb fordulat állott be, amelynek következtében a január 14-re kitűzött kivégzésük is halasz­tást fog szenvedni. A két atomkém ugyanis egy negy­venegy oldalas levélben az Egyesült Államok elnökéhez fordultak végsőfokon kegyei lemért. A kérvényben a Ro­­senbergek többek közt a kö­vetkezőket írják : “Teljesen ártatlanok vagyunk és a tárgyalásunkon tett val­lomás csak a fogságban el­szenvedett fáradságunknak tudható be. Mi nem akarunk meghalni, mert még túl fiata­lok vagyunk, látni akarj uk két fiunknak Mihálynak és Róbert nek a fejlődését és nevelését. A mi állítólagos bűnünk nem volt árulás, mert békében tör­tént, amikor az ellenségről szó sem lehetett, ezért semmi alapja nem lehet a halálbünte­tés kiszabásának a mi ese­tünkben”. Truman elnök utoljára 1952 júliusában kegyelmezett meg egy halálraítéltnek, Oscar Col­­lazzo fanatikus PortoRicoinak, aki ellene merényletet kísérelt meg. csonyi és újévi ünnepeket csa­ládi és baráti körben töltöttük el, pár néhányan hiányoztak közülünk, azok, akik Koreá­ban harcolnak. Eleinte remél­tük, hogy karácsonyra befe­jeződik ez a vérontás, különö­sen amikor India közvetítő in­dítványt tett az Egyesült Nemzetek ülésén. De a Kreml emberei közbeléptek és mere­ven visszautasítottak minden­féle egyességet. Az oroszok mindig békéről papolnak, de amikor egyszer lehetővé vált, a megegyezés, minden közele­déstől elzárkóztak. Kilátszott a lóláb, hogy ők a háborút, amely nekik nem kerül vérál­dozatba, a végtelenségig akar­ják meghosszabbítani !” Mint tényt kell leszögez­nünk, hogy az oroszok békét prédikálnak, de háborút kíván­nak ! FELAKASZTOTTÁK A BOMBAMERÉNYLET NŐI RÉSZESÉT IS Montreál, jan. 9. A Bor­deaux fogházban ma felakasz­tották Mrs. Arthur Pitre-t, aki részese volt a hónapokkal ezelőtt történt bombamerény­letnek, mely egy utasszállító repülőgép katasztrófáját és 23 utas halálát okozta. A me­rényletről annakidején beszá­moltunk. Albert Guay québeci ékszerész beleszeretett egy pincérnőbe s hogy felesége ne állhasson útjában, Ruest órás­sal egy Időzített bombát ké­szíttetett. Ezt a bombát Mrs. Pitre helyezte abba a repülő­gépbe, amelyen Guay felesége utazott. A két férfit már szep­temberben felakasztották és hosszú tárgyalások után, me­lyek folyamán Mrs. Pitre elke­seredetten harcolt életéért, most az ő kivégzésére is sor került. Mrs. Pitre özvegy volt és két gyermek, egy 19 éves és egy 10 éves fiú anyja. WVVV**VS*>S*|NVV*VN*»VS*A<VI»\N**^A»*A*>>WVV’WWW>/*'VVV Naguib Szuez felé tekint Uj módszer a kommunizmus ellen Békét akar-e a Szovjet ? Eisenhower kormánya Évekkel ezelőtt egy Guy Benson nevű amerikai az U.S.A. 29 legnagyobb ipari vállalatainak "elnökeihez azo­nos tartalmú levelet intézett, amelyben kijelentette, hogy az illetőknek tulmagas a jöve­delmük. Huszonhét címzettől barátságos hangú, magyaráz­kodó választ kapott s kettő kö­zülük még igazat is adott Ben­­sonnak. Ezeket a leveleket ak­koriban a “Forbes Magazine” nevű lap közölte, mely szenzá­cióként foglalkozott az üggyel. Csak két ember zárkózott el ridegen a válasz elől s kü­lönösképen mindkettőt Char­les E. Wilsonnak hívják. Már gyakran megtörtént, hogy összecserélték őket, de az egyik, Charles Edward Wil­son a General Electric, míg a másik, Charles Erwin Wilson a General Motors elnöke. Előb­bit, “Electric Charliet” Roose­­welt, majd 1950-ben Truman hívta meg kormányába, hogy a hadiipargyártást megszer­vezze, de mindkét alkalommal nagy zajjal vált meg az állam­ügyektől, minthogy nem ér­tett egyet a New-deal kormá­nyok ár- és bérpolitikájával. Charles Erwin Wilsont, Amerika legnagyobb magán­­vállalatának a General Motors­nak elnökét, most Eisenhower tábornok hívta meg kormá­nyába hadügyminiszternek, Robert Lovett utódaként. A pénzember helyébe ezzel a ter­melés embere lép. “Motors- Charlie” már évek óta erősen kritizálja a Truman kormány politikáját és még régi ellen­felével, Walther Reutherrel, az autóipari munkásszakszer­vezet vezetőjével is szövetke­zett, hogy névrokona, Electric Charlie az autógyártás csök­kentésére vonatkozó rendelete ellen viharosan protestáljon. Tiltakozását azzal okolta meg, hogy nincs is annyi hadiipari i’endelése Amerikának, amely a gépi és emberi termelőerőt kellőképen kihasználná. Ebben a tiltakozásban gyökerezik Wilson terve a “kettőscélú” iparra vonatkozóan, melyet úgy akar megszervezni, hogy “félnormális” időkben a hadi és a békeipar egymással pár­huzamosan haladnának, de oly módon, hogy szükség ese­tén az egyiket mindjárt há­borús-, illetve békés gyártás­ra lehessen átállítani. A Wilson és Reuther közötti viszony éveken keresztül min­den inkább volt mint barátsá­gos, de akkoriban még a Ge­neral Motors az alapító Sloan befolyása alatt állt, s maka­csul ellene szegült minden szakszervezeti követelésnek. 1951-ben azonban Wilson volt az, aki saját meggyőződésből és annak ellenére, hogy a szak­­szervezet lemondott a sztrájk­ról, nagylelkű gesztussal uj bér- és öregségi biztosítási szerződést kötött. Ma is az a vezérelve, hogy a bértarifákat mindig a helyzet szerint kell megállapítani és nem az árak alkalmazkodnak a bérekhez, hanem a bérek az árakhoz. Wilson tipikus self-made­­man, szülei tanítók voltak. A technika rejtelmeibe először a szomszédságukban lakó moz­donyvezetők, Charlie gyer­mekkorának hősei, vezették be a kisfiút. Hatalmas karrier­je zajtalan, de gyors volt és Amerika történelmének egyik legfontosabb szakában most ő fogja teljesíteni a hadügymi­niszter feladatát, mely fele­lősségteljesebb, mint talán va­laha i's volt. ** * G. M. Humphrey, a jöven­dő pénzügyminiszter, a cleve­landi és pittsburghi nagyipa­rok elnöke. Szén- és antracit­bányák, acél- és kémiai gyá­rak tartoznak birodalmába és őmaga 100.000 mérföldet uta­zik évente, hogy a hatásköre alá tartozó ipari telepeket meglátogassa. Neki is voltak nehézségei a szakszervezettel, de 1947-ben megegyezett Le­­wis-szal, az ismert szakszer­vezeti vezetővel. Pályafutását mint ügyvéd kezdte és ma ő is, mint Wilson, 62 éves. Wilson és Humphrey képvi­selik Eisenhower kormányá­ban a nagytőkét. A választási harcok során Humphrey Taft, míg Wilson Eisenhower sze­mélyét támogatta, olyannyira, hogy az összes General Motors fiókoknak utasítása volt, Eisenhower számára dolgozza­nak és a vállalat egyik ügy­védje állandóan a tábornok mellett tartózkodott. Megfi­gyelők szerint a jövendő had­ügyminiszter egyelőre inkább termeléssel mint katonai stra­tégiával fog foglalkozni, mert ezt a tábornok-elnök magának tartja fenn. Eisenhower “egyensúly po­litikájának” két embere, John Foster Dulles és Herbert Brownell a Dewey-táborból származnak s a republikánu­sok e liberális szárnyához so­rolható a különben “egyedül­járó” Harold Stassen is. Sum­­merfield postaügyi miniszter a Grand Old Party elnöke. Ezra Taft Benson, aki a föld­művelésügyi minisztériumot veszi át, kimondott Taft-re­­publikánus és mint második neve is mutatja, a Taft család távoli rokona. Egyébként a mormonszekta egyik vezetője és tagja a 12 apostol tanácsá­nak. Eisenhowert a kinevezé­se napjáig nem ismerte, de helyesli és támogatja mező­­gazdasági programját. Egyéb­ként ő maga is farmer, majd a farmerszövetkezet főtitkára volt és nagy piaci szakértő­nek tartják. Ez tehát az uj elnök uj kor­mánya, amely nemsokára ke­zébe veszi nemcsak a világ egyik leghatalmasabb államá­nak, de talán magának a vi­lágnak a sorsát is. Ha sokan nagy reményeket is fűznek a változáshoz, csak a jövő fogja megmutatni, hogy milyen munkát végeznek és milyen irányba vezetik nemzetük és «vele az emberiség jövőjét. Újfajta repülőgépet próbáltak ki Angliában A Daily Mail jelentése sze­rint Anglia újfajta repülőgé­pet próbál ki, amely képes a London—NewYork közötti tá­volságot egy nap alatt kétszer oda-vissza átrepülni. Állítólag ez a gép polgári változata egy uj angol bombázónak, melynek nevét azonban nem jelölték meg. Hogy a gép valóban négyszer tegye meg naponta a London—New York közötti utat leszállás nélkül, óránként 550 mérföldnyi sebességgel kell haladnia.

Next

/
Thumbnails
Contents