Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-09 / 19. szám

1953 Május 9 6 KANADAI MAGYARSÁG “Mellfekvenc és Bájdanász”---------0--------­Csodálatos dolog a nyelv. Soha meg nem áll a fejlő­dése, új meg uj szavak születnek minden nyelvben állandóan és más szavak elkopnak, meghalnak, eltűnnek- Isa, isa- Azaz bizony, bizony. De alig ezer éve (ami egy nyelv történetében nem nagy idő, még úgy mondták a bizony, bizonyt, hogy isa, isa. Ki tudja ma már, hogy a jónk belet, belsőséget jelent, Pázmány Péter korában még élő szó volt- Inkább ismerjük a jónk középfokát: inkább (azaz jonkább a beljebb, jobban, ma inkább) és felsőfokát: leginkább.) Bizonyos korokban a nyelvészek nagytakaritásokat ren­deztek a nyelvben és utána uj beszerzéseket eszközölnek. Ezt hívjuk nyelvújításnak- Előre megmondani nem-igen tudja senki, hogy egy-egy új szó milyen hosszú életű lesz, meghal-e csecsemőkorában vagy felnő és ezer évig él. A mellfekvenc ugyanakkor keletkezett Kazinczy idejé­ben, mikor a kedvenc, kegyenc, tanonc. Mindezeket a szavakat a “labbanc” szó mintájára “készítette” az újkori magyar nyelv legnagyobb újítója, Kazinczy Ferenc. A labbancot pedig a kurucvilágban “tsinálták” a lappang igéből, a régi magyar ribanc mintájára- A kurázsiból ugyanakkor lett a kuruc. A kurucokról és labbancokról eszünkbe jutnak a magu­kat “magyar nemzeti bizottmányi tag”-oknak nevezők, akik magukat kurucoknak, azaz a szó egykori, eredeti értelmezé­se szerint a magyar ügyért kurázsival, bátorsággal kiállók­nak tartják, ellenfeleik viszont a labancság nem éppen hízel­gő jelzőjével emlegetik őket. A bizottmányról már annyi mindent Írtak, hogy szinte unalmas lenne, ha nem a mi bőrünkről volna szó- Nézzük meg, hogy nyelvészeti alapon mi a helyzet a magát “bizottmány­nak” nevező társasággal. A bizottmány szó alig több mint százéves. A negyven­­nyolcas időkben keletkezett Pesten, (Buda akkor még külön város volt) a Pilvax kávéházban, vagy már pipafüstös jo­­gásztányán. Ki tudja már, hogy ki mondta ki először, ki csi­nálta a szintén nyelvújítás korbeli, alig 50 évvel öregebb hir­detmény, koholmány, förmedvény, mintájára. De a magyar szabadság idegen erővel történt letiprásakor eltűnt a bizo­­mány szó is, ugyanúgy, mint a hazudmány szó-Tulajdonkéen hosszú “í”-vel Írták, mert nem a biza­lomból, hanem ta megbízás igéből készült. Azt jelenti, hogy egy testület, amelynek tagjait valamivel megbízták- De ter­mészetesen azért bízták meg, mert bíztak benne, hogy azt a célt fogja szolgálni, amelynek érdekében létesült. így az elnevezés nagyon helyes. A bizottmány tényleg bizottmány, mert bizalmi alapon, megbízásból létesült. Csak a jelzőivel van egy kis baj. Ugyanis a jelzők szerint magyar nemzeti bizottmány, ami félreértésekre adhat okot- Mert így azt jelenti, hogy olyan társaság, alakulat, szervezet, cso­port, tömörület (vagy akárminek nevezzük), amelyet a ma­gyar nemzet bízott meg, mert bízik benne-A bizottmány tagjai azt állítják, hogy mióta ők eljöttek, nincs szabad akarata a magyar nemzetnek. Ebben igazuk is van-De akkor ki bízta meg őket? Aki bízott bennük? Téte­lezzük fel, hogy a magyar nemzet 1945-ben tényleg “demok­ratikus és szabad” választásokon választotta meg őket. De — indulhattak volna egyáltalán a választásokon, ha a szov­jet megszállók nem bíztak volna bennük? Ugye nem ?! Az eredeti orosz terv az volt, hogy egyetlen lista lesz csak az 1945-ös választásokon. Ezt ugyanis nem én mondom, hanem Rákosi Mátyás jelentette ki Tábori Pálnak adott inter­jújában, 1945 decemberében : “Magyar»rszágon azért van -annyi baj, mert az angol és amerikai katonai missziók vezetői nem engedték az októberi választásokat egyetlen listával megtartani.” De Rákosi és Vorosilov voltak olyan fiúk, hogy az egyetlen lista neveit szépen elosztották : ez lesz az ellenzék, ez lesz a kormánypárt és ez a pár lesz a pártonkivüli- Azután felosztották szépen az “ellenzékét” különböző pártokra. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy akiben bíztak, a­­zok mind kommunisták voltak ! Dehogy ! Nagy Ferenc pl. soha nem ütötte meg azt a szellemi mértéket, ami nélkül szá­mitó párttag senki sem lehetett- De ő volt az a kisgazdapár­ti, aki annak idején, mint a 33-as bizottság tagja, megszavaz ta a magyar hadbalépést a Szovjet ellen. (Bajesi Zsilinszky Endre nem szavazta meg- Barankovics volt az a katholikus, akiről tudták a bolsevisták, hogy Mindszenty bíboros soha, semmiben nem állt vele közös nevezőn — és így tovább. Úgy mondhatnák, hogy megbízhatatlansági alapon bíztak meg bennük-A címben két halvaszületett magyar szó volt : mellfek­venc és bájdanász. A mellfekvenc valaha nyakkendőt jelentett volna, — ha használatba kerül, de szerencsére nem így történt. A bájdanász meg trubadúrt, dalnokot, aki abból él, hogy nagy urak ablaka alatt addig énekel, míg ledobnak neki né­hány garast-Ha már a kriptából kiemelték -a békében nyugvó “bízott-, mány” szót, akkor mint nyelvész indítványozom, hogy : 1. Nevezzük a bizottmányt mellfekvencnek, mert bizony megfekszi a mellet. 2. Azokat a tagokat, akik Lehman ablakához szaladtak, hogy “az Eckhardt ezt mondta”, vagy McCarthy -ablakához, hogy „a Kovács Imre azt mondta”, nevezzük bájdanászok­­nak-Nem igaz ? Azt a rézfán fütyülő bájdanászát neki ! SEGÍTIK AZ U.IK AN ADÁSOKAT A KANADAI MÉRNÖKÖK (Canadian Scene) A tettrekész demokrácia szép példáját nyújtja a Hí­vatásos Mérnökök Testületé­nek ontarioi ága. Tagjai se­gítik és egyengetik számos kartársuk útját, kik család­juknak és maguknak u,j éle­tet építenek Kanada földjén-A szervezet, mely e hivatás csoport érdekképviseleti szer­ve s benne az üvegnyitótól a hídépítésig minden mérnöki szakcsoport képviselve van, már a múlt két évben is' 390 ujkanadás mérnököt segített szakmai elhelyezkedéshez- So­kan közülük szak-területükön világviszonylatban is jelen­tősek-Öt éve, hogy a szervezet megindította a Kanadába jött mérnökök nyilvántartá­sát. Mérnökökét, kik eleinte, mint mezőgazdasági és ipari munkások keresték meg ke­nyerüket, de kik már kezdet­től fogva szakképzettségük jeléről tettek tanúságot- A szervezet megalapozta a szak­májukba való visszajutásuk útját, s a karnak is tudomá­sára hozta, hogy minden uj­kanadás mérnök, ki folyamo­dását megejtette és meghall­gatást nyert, jogosult a “P. Eng.” (mérnök-hivatás­­kari) cím felvételére, mind­azon jelleggel, mely e hivatás tagjainak kijár- A jelentkezők tői szakmai jártasságuk mel­lett a megfelelő angol nyelv­tudást is számonkérik- Álta­lában a jelentkezés és végle­ges felvétel között másfél év telik el-A vizsgáló bizottság elnö­ke, Prof- W. L- Sager megfo­galmazásában : “Úgy érez-« zük, hogy hazánkkal szem­ben vannak elsődleges köte­lességeink- S ezért a nemzet minden fiának ügyességére, szakértelmére —akár itt szü­letettekről, akár pedig beván­doroltakról is van szó— szük­ségünk van-” A bizottság ele inte nagy' óvatosságot tanú­sított. Eddig 69 európai mér­nök esett át a vizsgálaton- Ezekből 41-ett ismertek el. Az eljárásmód gyakran kö­rülményes. Vannak jelentke­zők, akik a háború és a há­ború utáni évek forgatagá­ban szakképzettségük írás­beli bizonyítékát elvesztet­ték. Ilyenkor is segít a bizott­ság. Pontosan megadja, hogy mit tegyenek- Kanadában, az Egyesült Államokban és Angliában az ilyen esetekben a szakképzettség megállapitá­­sa céljából minden rendelke­zésre álló adattárat igénybe vettek- Olyan érdekfeszitő do­kumentumok kerültek így elő, melyek a legizgalmasabb de­tektív regénnyel is veteked­tek-Előkerült egy skótosan be­szélő norvég, ki a háború alatt Norvégiába ejtőernyő­vel ledobott skót repülőegy­ség keretében négy évet töl­tött a földalatti mozgalom­ban- Azután egy holland, ki úgy beszél angolul, mint a B.B.C. bemondói. Elmondta, hogy a német megszállás a­­latt állandóan ezt az adót fog­ta. Egyikük referenciáját Ka­nada előző főkormányzója, Viscount Alexander juttatta el a bizottsághoz, ki visszaem­lékezett “nagyszerű szakkép­zettségére az olaszországi had műveletek során, ahol mint a lengyel technikai hadosztály egyik magasrangú tisztje működött-” Előkerült a vizsgálatok fo­lyamán a világ egyik vezető rakéta-löveg tekintélye, láp­­talanítási szakembere, (Ka­nadában milliónyi ilyen vi­dék van) egy mélyépítészeti szak-könyv író, a magyaror­szági mérnökár volt elnöke, ki a mérnökök társadalmi fe­lelősségéről írt könyvet, stb­“Már két éve, hogy kapcso­latba kerültünk velük. Látjuk, hogy nagyra értékelik Kana­dát- Munkaadóiktól egyetlen egyszer sem jött panasz hoz­zánk, dicsérő elismerésük vi­szont kötegekre rúg. Mindez csak még jobban megerősíti hitünket, hogy Kanada a kö­vetkező évek során felmérhe­tetlen előnyökhöz jut általuk”. — jelentette ki Prof. Sager, a vizsgáló-bizottság teljes hozzájárulásával. “És tud­juk, hogy felbecsülhetetlen értékű erkölcsi tőkét hoztak e férfiak magukkal- Mind a mérnökkar, mind pedig az or­szág igaz javára-LEHMANN SZENÁTOR McCarthy ellen A demokrata párt balszár­nyának new yorki vacsoráján, (ahol 100 dollárba került egy vacsora), Lehmann szenátor élesen kirohant McCarthy el­len és amerikaitlansággal vá­dolta. A new-yorki szenátor szerint McCarthy “inkvizitor” és a demokrata párt legfőbb feladata Amerika “megsza­badítása” a macarthizmus­­tól, amely “kártékony beteg­ség”. ANYÁK NAPJA A CLEVELANDI MAGYAR RÁDIÓMŰSORON Rózsa László május 10-én, Anyák Napjának szenteli clevelandi magyar rádió-mű­sorát, amely vasárnaponként d- e. 11 órától fél 12-ig hall­ható a WJW állomáson, a 850-es hullámhosszon. A mű­sor keretében fellépnek Do­­lesh Melinda, az emigráció egyik legtehetségesebb fiatal énekesnője és Zilahy Farnos Eszter, az otthonról is jólis­mert költő- és zeneszerzőnő- A mennyiben a kanadai hall gatóknak volna valami kíván­ságuk ia clevelandi műsorok­kal kapcsolatban, írjanak Ró­zsa Lászlónak a WJW Bldg. Euclid Avenue, Cleveland, O. címre és ő készséggel eleget tesz az óhajoknak-ÉRTED KÜZD A KANADAI MAGYARSÁG Hova járjunk ebédelni, vacsorázni? — A TORONTÓI MAGYAR ÉTTERMEK CÍMTÁRA — A Jó BORNAK NEM KELL CÉGÉR! A jó ételnek nem kell hirdetés, erről Ön is meggyőződ­hetik, ha egyszer az „Európa” Étteremben étkezik! NÁSZUTASOK FIGYELMÉBE! Az „Európa” gyönyörű nyaralója a legideálisabb hely a felejthetetlen mézeshetek számára! Szórakozási lehetőség, fürdés, örökké emlékezetes, kellemes üdülés! Érdeklődni lehet Rúzsa László tulajdonosnál: L'Emrope Restaurant 469 Bloor St. W. Toronto MAGYAR TALÁLKOZÓ HELY A j: BUDAPEST RESTAURANT * ]í 395 Queen St. W. Toronto, Ont. Telefon : EM. 8-0502 <; UJ VEZETÉS! ízletes magyar ételek ! jt Figyelmes kiszolgálás ! Méltányos árak ! Étkezési problémáját legkönnyebben oldhatja meg a Fészek Étteremben Tulajdonos : NEMES DÉNES 263 College St. Toronto KIngsdale 6753 Kitűnő magyar konyha ! Európai cukrász sütemények Szolid árak ! Figyelmes kiszolgálás ! “BLUE BIRD” (Kék madár) TORONTO UJ MAGYAR ÉTTERME 322 Spadina Ave. Magyar ételkülönlegességek. Hazai hangulat. Mérsékelt árak ! BLUE DANUBE RESTAURANT (Kék Duna Étterem) 262 Spadina Ave. Torontó legrégibb magyar ét­terme- ízletes ételeit, sütemé­nyeit magyar szakács és cuk­rász készíti ! Tulajdonos : SZOLLÁR ENDRE “NEW VIENNA LUNCH” a magyarok találkozóhelye 338 Huron St.—Tel: PR-3491 ízletes magyar ételek- Mindennap nyitva- Lakodalmi, névnapi alkalmi külön-terem. >A/V\A*VVV>^>VV^1‘Ni<V^VVVvVVS Finta Imre és Szabó Miklós “CANDLELIGHT CAFÉ” (Gyertyafény Éttenne és Kávéháza) (volt Littlé Miami) 376 Bloor St. W. Tel-: MI-039I Jó konyha, elsőrendű zserbó­­sütemények, esküvőkre, coc­­tail-partykra hideg tálak, 1 sütemények, torták pontos szállítása, wvwvwvwwwvi<vw»wi<ii-LAPUNKBA EGY HIRDETÉS A LEGJOBB TŐKEBEFEKTETÉS! Pártolja hirdetőinket ! SZEREZZEN ÖN IS EGY ELŐFIZETŐT LAPUNKRA, A MAGYAR ÉRDEKEK IGAZ HARCOSÁNAK. Jókai Mór :________ Az Uj Földesúr kénytelen volt elismerni, hogy a Tisza valóban igen nagy úr-A felháborodott szőke folyam a közepén egészen ki­domborodva zúdult nyílsebesen gátjai közt alá. A töltésen kívül maradt topolyfák koronái, miknek csak a hegye látszott már ki a vízből, mutatták, mekkorát kellett annak néhány nap alatt áradni-A nagy szágúldó víz színén egyetlen hajót, egy jár­művet sem látni, máskor e hely malmokkal szokott rakva lenni, a mik sorjában, mint vadludak az égben, libegnek a kék víz fölött; terhes hajókat vontatnak máskor alatt­­ságra fogott lovak; míg vízmentében mármarosi oláhok tutajai szoktak csendesen vízmentén szállani; közben egy-egy könnyű gőzös füstje is jelt ád a távolból, míg a part mentében halászcsónakok vontatják a kivetett háló apacsúrját, mely magasan áll ki fanyelével a vízből; — most mind ez eltűnt. A malmok összezúzva, letépve lán­caikról, a járművek partra vontatva, az egész víz színe járatlan, még csak az egyik partról a másikra átjáró komp sem próbálkozik a víz erejével. A kötél feszesen megda­gadva, húzódik egyik parttól a másikig; a varjúk százával ülnek rajta sorban, mintha az ő számukra volna az csu­pán ottan. Csak néha rémlik meg az egymás hátára tola­kodó hullámok között valami fekete, a mi a vízből kétes alakú félrésszel kilátszik. Az ember találgatja, mi le­hetne az? darab fa? házból elhozott bútor, vagy holt ember ? És a parton mindenki úgy dolgozik, úgy izzad, mintha hadjáratban hányna sánezot ellenség tábora ellen: nyi­korgó talyigakerék sírása, csattogó sulyok-bak pufogása több az emberzajnál, a ki mind nem ér rá most a be­szédre, midőn a Tisza a gát utolsó araszát mossa-Ankerschmidt első tekintetre megértett annyit, hogy a munka legsürgősebb része abból áll, miszerint egy zsi-Jókai Mór : Az Uj Földesúr — Oh, édes tiszttartó ur. világért sem akarom elvi­tatni ezt a dicsőséget Magyarországtól, hanem csak azt akarom mondani, hogy állhat egy folyó vize hat lábbal a tér fellett, melyet átszel, ha a gátak erősek, semmi veszély sem támadhat. — Igen, de az uj gát nem erős, a pilóták máris inga­doznak. Itt Ankerschmidt is közbe szólt dr. Grisákhoz for­dulva. — Azon védműveket pedig az ön védence készítette-Dr. Grisák nagyon kellemetlenül érezte magát e fi­gyelmeztetés által érintve­— Azok bizonyosan elég jók is, sietett bizonyítani a doctor juris azon jeles jog-maxima szerint: “ si fecitsti nega”. Tudja, édes kasznár úr, a mérnök urak mind oya­­nok, egyik a másik munkáját ócsárolja. Még soha sem találtam olyan inzsellért, aki az előtte ott jártnak a mun­káját eivetendőnek ne nyilatkoztatta volna-De már ezt nem állhatta tovább Rampós uram. Mé­lyen megsértve hajtogató össze a levelet s eldugta zsebébe — Engedelmet kérek, nem akarok a fiskális úrral disputáim. Én csak mé'* 1' 'Tódnak akartam átadni ez ize­­netet, kötelesség1-; 1 Ha méltóztatik-e azt figye­lembe venni, v; ’ : 'dóságodnak a dolga- Mi részünkről : ' intézkedési . Most sietnem!-­­- birkákat a ma­jorságí mi?. nem oly sürgős tá ’ kérdé Anker­ga is nagymértékben hihetetlennek talál­ok szép zöld mező, ami most is virágosán, terül, amerre a szem lát; pár nap alatt ten­gem ,„é állasson. Kampós uram vállat vont. gvébiránt, biztatá Ankerschmidtet Grisák úr, t Jókai Mór : Az Uj Földesúr e»y ilyen kastélynek, mint méltóságodé, még az árvíz sem ártana meg. Egészen más az olyan ős paloták sorsa, miket vályogból, meg polyvás sárból építettek; azok per­sze mind rendre omlanak; de ezt egy bécsi építész emelte, ezt nem ingatja meg minden kis tréfa. Kampós uram türelmének ez volt a kegyelemdöfés­— Már hiszen fiskális úr, a mi házunkat az igaz, hogy csak idevaló pallér építette, nincs azon semmi cifra kívül; de azt.mondhatom, mert ott voltang hogy olyan téglából épült’ mint a porcellán csak úgy pergett; a vasat sem kíméltük annál, s a javát válogattuk hozzá a fenyő­fának. Azt is láttam, amikor az a híres bécsi architek­­tus ezt a kastélyt emelte; láttam micsoda téglákat éget­tek hozzá; láttam, hogyan rakták meg az oszlopok kö­zeit törmelékkel; láttam milyen keveset ügyeltek arra, hogy a fundamentumot mélyebbre ássák, mert alatta ho­mok van; s azt mondom, hogy árvíz napján nem laknám egy óráig ebben a kastélyban, ha ingyen nekem adnák. Engedelmet kérek méltóságodtól, hogy igy kimondom az igazat. — De ispán úr! pattant fel dühösen dr. Grisák.-—Megyek már, mert ha soká maradok, még kulcsár­nak szólít; mondá felezihelődve Kampós uram s még egy­szer bocsánatot kért Ankerschmidttől, ki szépen megkö­­szöné a hozott tudósítást, s azt mondta, hogy majd sze­mélyesen fog meggyőződést szerezni a veszély mekkora­­ságáról, s még ma ki fog kocsizni a Tiszára. Grisák úrnak erre a hírre rögtön nagy mehetnékje támadt. Eszébe jutott, hogy holnap sürgetős megjelenési határideje van Pesten- Ankerschmidt nem is marasz­­totta nagyon, hiszen Erzsiké maradhat még egy ideig leánynak, nem oly sürgős az a fiúvá létei. A doctor juris lázas sietséggel iparkodott kocsira jut­ni,még Ankerschmidt tréfált vele- hogy tán attól tart,. — 225 — — 222 — 223 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents