Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-25 / 17. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 1953 ÁPRILIS 25. Vaszary Kálmánná HOGYAN KÉSZÜL A HARMADIK TRIANON... Nem az első eset, hogy lapunk hasábjain szóba kerül a nemzeti propaganda ügye. Azé a magyar propagandáé, amelynek lennie kellene és amely úgy látszik nincs, mert nincs aki csinálja. Akinek megvan a pénzügyi lehetősége hozzá, — vagy legalábbis nekünk úgy tűnik, hogy megvan — az nem mer propagandát csinálni, vagy lusta hozzá, aki pedig tudja és csinálná, annak nincsenek meg az anyagi lehetőségei a sikerhez. így, mint már annyiszor a múltban, a magyar propaganda ügye mint gyengeelméjű, vízfejű gyerek imbolyog az emigrációs vacuumban, láthatólag a felnövekedés teljes reménye nélkül, korai sírja felé tartva és nevetségességre ítélve. Pedig aki ma magyar propagandát csinál, az történelmet csinál és szerepének mibenléte szerint okozójává vagy akadályozójává válik a harmadik magyar Trianonnak. Gyerekkoromban, mikor először olvastam Reményik Sándor “Némely pesti poétához” című versének utolsó sorait, hogy “. .. Megmutatnám az ebként kivert magyart, mint ’búcsúzik a határszéli fától, Azután, ha tudtok daloljatok másról !” megrendült gyerekszivem biztosra vette, hogy ezekutftn soha többé senki nem fog tudni és akarni másról írni, mint az ebként kivert magyarról, akivel a világ legszörnyűbb dolga történt, mert búcsúznia kell a határszéli fától. Sokáig még idegenkedő csodálkozással fogadtam a tényt, hogy ez nem következett be. Ma már mindnyájan keserves esztendők szenvedése árán megtanultuk, hogy valóban nincs nagyobb tragédia magyar számára, mint búcsúzni, a határszéli fától, akkor is, ha nyugati határszélen van az a fa és százszorosán akkor, ha keleten. És mégis, tudatában a történelem véreinket irtó, naponta ismétlődő legnagyobb tragédiájának, otthoni deportálásoknak, börtönöknek és akasztások nak, nem teszünk semmit. Nem teszünk semmit azért, hogy a hályog még idejében lehulljon azoknak a külföldi hatalmaknak a szeméről, akik egy európai ujjárendezés során majd a mi sorsunkat fogják immár harmadízben eldönteni. Hogy helyzetünk mi a mai napon, azt itt a következőkben behatóan és világosan fogjuk ismertetni a hozzánk eljutott Emigrációs Sajtóarchivum Tájékoztató Szemléjének egyes kiemelt részleteivel. A Sajtóarchivumot Kassai István szerkeszti New- Yorkban. A továbbiakban az ő, illetve a Tájékoztató Szemle szavait idézzük és mikor ezt tesszük, csak azt sajnáljuk, hogy a Szemlét anyagiak hiányában nem tudjuk teljes egészében minden magyar asztalára helyezni. “. . . távolról sem tudtuk még megvalósítani azt a programmot, amit megindulásunk kor — bizakodva hivatalos magyar helyek esetleges támogatásában —- magunk elé tűztünk volt. (Az E. S. harmadik esztendejébe lépett. — Szerk.) Ez a támogatás — az udvarias tapsok ellenére — sem következett be. Az emigráció szinte katasztrofális szegénysége folytán a céljaink iránt megértést mutató szervezetek is kénytelenek voltak beszüntetni vállalkozásunk támogatását, annak minden anyagi terhe a mi vállunkra hárul már hosszabb idő óta. .. a nagyobb, jelentősebb tevékenység egyelőre a háttérben folyik. Kapcsolatok épülnek szálak erősödnek, nem csak a magyar testvérszervezetek felé, hanem társemigrációk s egyéb nemzetközi fórumok irányában is. Hangunkat ha ritkán szólunk is, kezdik mái meghallani nemcsak magyar de nem-magyar körökben is Ami pedig még ennél is reménytkeltőbb, mintha az u; mentalitásnak a magvai, me iyet elvetni igyekszünk, kezdenének itt-ott megfogamza ni... ez a mentalitás idekünr Kis hírek a nagyvilágból íz emigrációban nem egyes pártok, vagy csoportok, hárem a nemzet szekerét akarja ;olni, azt vállalván, hogy egy ;migrációnak nem az a feladaa, hogy politikát, hanem hogy örténelmet csináljon”. Eddig bizakodó a hangja a elkes, fiatal szerkesztőnek, iki élete céljaként, mint látjuk, többé-kevésbbé egyedül ;olja ezen a vonalon a “nemzet szekerét”. De benn a lapban már keservesen jaj dúl a hangja és itt jön az, amit tanulságul, szenvedélymentesen ma a' kanadai magyarok elé szeretnénk tárni, hogy megrendülve rbből vonják le a konzekvenciát, ki-ki a maga részére úgy, amint őt illeti és álljanak be Kassai István mellé kis pártos, cgyesületes széthúzásukat fe-; ledve, a “nemzet szekerét tolni”. A Gloria Bohemia rovatból idézve : j A csehszlovák propaganda megnyerte hadjáratának első szakaszát. I A láthatatlan front világszerte szétszórt tüzelőállásai i ismét jól dolgoztak ; kisebb-! nagyobb kaliberekből évek óta ' fáradhatatlanul kilövöldözött hír-rakétáik és szenzáció-bombáik lassan, de biztosan megtették hatásukat : mintmegannyi csillogó-villogó pont sorakoznak tervszerűen egymásmellé azon sötét horizont fölött, mely ráborul a Vasfüggöny mögött szenvedő népekre. Nyugatról nézve az ezernyi kis pont félreérthetetlenül egy ország fölött látszik ragyogni, mintegy hősöknek és mártíroknak kijáró dicsfényt sugározva egy nemzet : a “csehszlovák” nemzet fölé, mely a Nyugat szemében ma már mint a kommunizmus elleni harc bajnokaként és legtöbb sebből vérző hőseként tündököl. E mesterségesen megteremtett dicsfény vakít s egyben árnyékot vet : vakítja a szabad világ tisztánlátását s árnyékot vet, homályba borítván a többi rabországban izzó ellenállás sok-sok milliónyi apró mécseset, de még a szabotázscselekmények által levegőberöpített lőszergyárak magasra fellobbanó rőt tüzeit is. Igen, a bámulatosan dolgozó cseh propagandának sikerült alig néhány év alatt azt a szilárd hiedelmet elültetni a szabad világ közvéleményében, hogy a Vasfüggöny mögött a “csehszlovákok” harcolnak leg szivósabban és legnagyobb hősiességgel a kommunizmus és a Szovjetunió ellen. E teljesítmény annál elképesztőbb, ha azokra a szinte hallatlan erkölcsi handicap-ekre gondolunk, melyeket e propagandának sikerült áthidalnia, tényekre, melyet sikerült a világgal elfeledtetnie, — mint pl. ; hogy Csehszlovákia az egyet len ország, ahol nincs orosz megszállás, tehát szorosan vett Vasfüggöny sem ; hogy Csehszlovákia 1946- ben szabad választásokon több mint 50%-ban marxista pártokra szavazott (KP. 38%) ; hogy Oroszország után a Kommunista Pártnak létszáma Európában Csehszlovákiában a legmagasabb. (Folyt, köv.) GYOMORRONTÁS “Az elnök első helyrehozhatatlan politikai baklövése az lenne, ha a golfozás miatt — (rövid elnöksége alatt harmadszor ment Eisenhower egyhetes golf szabadságra, a Szerk.) — nem ő dobná az első labdát a baseball-évad megnyitásán” —, írták az amerikai lapok, mikor Ike kijelentette, hogy “csak nem képzelik, hogy megszakítom szabadságomat a baseball miatt”. De azután engedve az erős nyomásnak, még is csak repülőgépre ült április 16-án és Washingtonba utazott, hogy a sokévtizedes szokáshoz híven ő dobja be a pályára a labdát, mikor a washingtoni Senátorok és a newyorki Yankeek megnyitják az évadot. Pedig minden oka meg volt rá, hogy ne menjen: előző napon ételmérgezést kapott, láza volt és orvosa ágybanfekvést tanácsolt. A láz még néhány napig tartott, de semmi komoly következménye nem lett az elnöki gyomorrontásnak. HüLÉS Amíg Washingtonban a “gyomorrontás” volt az események középpontjában, addig Moszkvában a “hülés”, — ha nem is meg-hülés, de erős le-hülés. Méghozzá Sztálin irányában. A “Pravda”, az orosz kommunista párt hivatalos lapja éleshangú cikkben kelt ki azok ellen, akik “mindent mindenkinél jobban tudnak és azt hiszik, hogy egyedül és csalhatatlanul tudnak dönteni minden kérdésben”. A cikk nyíltan nem mondja ki, hogy Sztálinról van szó, de a tartalmából félreérthetetlenül kivehető, hogy a nemi’ég meghalt diktátor hírnevét akarja megnyirbálni. “A pártban nincs helyük olyan vezetőknek, akik nem akarják és nem tudják meghallgatni a többiek véleményét —mondja — és csak azt kérdezik, hogy ki ért velük egyet, de soha nem j ut eszükbe, hogy valakinek ellenvéleménye is lehet”. Az amerikai sajtó rózsaszínű része “demokratikus fejlődésnek” minősíti ezt a cikket. A mi jóslatunk : eló'ször le keli szedni a volt félisten szobrát a talpazatról, hogy utána hely legyen az uj félistennek (és Malenkovnak elég sok heiyre van szüksége !) FEJFÁJÁS Izrael politikai és diplomáciai köreiben súlyos fejfájást okoz a bolsevisták “érthetetlen és kiismerhetetlen” viselkedése a zsidókérdésben. A fejfájás oka a következő öszszeegyezhetetlen mozzanatokban rejlik : 1. K. P. Gorshenin, szovjet igazságügyminiszter fenyegető nyilatkozatban súlyos büntetést helyezett kilátásba mindazok számára, akik “faji és felekezeti gyűlöletet” hirdetnek és “ártatlanul .rágalmaznak jó kommunistákat, mint például a vezető szovjet orvosokat, csak azért, mert a zsidó vagy más kisebbséghez tartoznak”. 2.Ugyanekkor Visinszky, a Szovjet főmegbízottja az UNO-nál, “piszok”nak (“dirt”) nevezte Izrael álláspontját a cionista kérdésben, az Egyesült Nemzetek gyűlésén. 3. Csehszlovákia újabb vádakat emelt a “nyugati imperialistákat szolgáló cionista kémek” ellen. 4. Az arab államok a Szovjet blokkhoz csatlakoztak az UN politikai bizottságában, Izrael ellen. 5. Mikor még úgy látszott, hogy antiszemitizmus a Szovjetunió legújabb trükkje, Izrael követelte, hogy nyissák meg a határokat és engedjék Izraelbe vándorolni a vasfüggöny mögött élő többmillió zsidót. Most, hogy a moszkvai politika megváltozott, azon tanakodnak Izrael államférfiai, hogy mit csináljanak, ha valóban kiengedik a kivándorolni akaró zsidókat. Izraelben még ma is nyomorúságos barak- és sátortáborokban élnek az évekkel ezelőtt bevándoroltak tízezrei. Ha most csak fél vagy egymillió uj bevándorló jön, az amúgy sem tulszilárd gazdasági élet teljesen összeomlik. Ha viszont nem fogadják be őket, az ugyanolyan nagy baj. REKEDTSÉG Silvermaster Nathan Oroszországból vándorolt be az USA-ba, később a Rooseveltrendszer gazdasági szakértője lett. Most a szenátus “belső biztonsági” vizsgálóbizottsága előtt néhány kérdésre kellett volna felelnie, de úgy látszik, berekedt, mert nem felelt egyikre sem. Feleltek helyette viszont a tanuk ! Eskü alatt vallották és tárgyi bizonyítékokkal bizonyították, hogy Silvermaster 1. vezető szerepet játszott a háború alatt egy szovjet kémhálózatban, 2. “titkos”, “bizalmas”, “szigorúan bizalmas” és “hadititok” jelzésű dokumentumokat juttatott szovjet kézre,3. szabotázsakciókban vett részt az USA erejének gyengítésére. 4. Az ő házában fényképezte mikrofilmre W. Ullman a különböző okmányokat és tervrajzokat a szovj et kémhálózat részére. Ullman akkor az US légierők őrnagya volt, most Nathan Silvermaster “csendes társa” egy magánvállalkozásban. SZÍVFÁJDALOM “Gyűlölöm, hogy azt kell mondanom neked menj” — mondta R. I. Johnson, az US propaganda uj főnöke Reed Harrisnak, a ‘/Voice of America” távozó vezetőjének, akiről McCarthy vizsgálatai kiderítették, hogy kommunista párttag volt és a kommunizmust dicsérő könyveket írt. De McCarthynak más volt a véleménye az “önként távozó” tisztviselővel kapcsolatban “Ez volt egyike a legjobb dolgoknak, ami az Amerika Hang jával történhetett”. CSONTTÖRÉS Jasha Heifetz, a világ egyik legnagyobb hegedűművésze az utóbbi évtizedekben, — de úgy látszik, nem próféta a saját hazájában. Azt hitte, hogy a művészet és a politika, a szellemi élvezet és a faji gyűlölködés elválasztható fogalmak. Tévedett. Tel-Avivban, Izrael fővárosában egy hangversenyen Richard Strauss egyik művét játszotta el. Nem azért, mert Strauss német volt, hanem, mert a darab szép. A hangversenyen kifütyülték, utána pedig egy fémtárggyal súlyosan megverték. Nem azért, mert a darab nem tetszett, hanem mert német szerző műve. ELMEBAJ Lady Astor, amerikai születésű angol társaságbeli “dáma” egy washingtoni coctailpartyn, amelyen McCarthy, a kommunizmus 1. számú ellensége is résztvett, azt mondta, mikor a szenátor ivott : “Kár, hogy nincs méreg a poharában”. Nemrégen, mikor hajóra szállt, hogy hazamenjen Angliába, Lady Astor így nyilatkozott az újságíróknak : “Adjanak csak időt annak az alaknak, (McCarthynak) úgyis fel fogja akasztani magát”. A “dáma” azért haragszik a republikánus szenátorra, mert az gyűlöli a vörösöket. (Mi ez, ha nem elmebaj ?) SZIVGÖRCS Coburg Károly volt román király, aki Argentínában élt száműzetésben, 59 éves korában szegényen és elhagyatva, szívgörcs következtében meghalt. Apja, Ferdinánd nem akarta, hogy trónra lépjen, mert még a lazaerkölcsű Bukarestet is megbotránkoztatta féktelen orgiáival és teljesen erkölcstelen, semmitől vissza nem riadó jellemével. Szerelmeit úgy váltogatta mint más a fehérneműt, míg végül ki nem kötött Lupescu Magdánál a vöröshajú “szépség”-nél. Károly hol uralkodott, hol nem, de Lupescuné kitartott mellette, egészen a sírig. Fia, Mihály exkirály nem ment el apja halálos ágyához. SÁRGASÁG Az US földművelésügyi minisztériumban a különböző tisztviselők felülvizsgálata során kiderült, hogy Trumanék egy tisztviselőnek évi $13.000 fizettek azért, hogy a sárga nárcisz piaci forgalmát tanulmányozza. Egy másik tisztviselő a sárga kutyatej (gyermekláncfű) piaci forgalmát figyelte évi 12.000 dollárért. Ugyanakkor Trumanék beleegyeztek, hogy Anna Rosenberg hadügyi helyettes államtitkárnő leszedesse az összes amerikai katonasírokról a keresztet, azon a címen, hogy “olcsóbb a négyszögletes kőtáblák karbantartása”. EPEKŐ Anthony Eden, angol külügyminiszter felgyógyult súlyos epekőoperációja után és rövidesen újra átveszi hivatala vezetését. VÁLTÓLÁZ Egyetlen nemzetközi vonat járt menetrendszerűen a vasfüggönyön keresztül : a Páris - Bécs - Budapest - Bukaresti gyors, az “Orient express”. Néhány napja a magyar határon a vasutasok átkapcsoltak egy váltót, óvatosan vakvágányra vezették a szerelvényt és lázasan átkutatták, de úgy, hogy még a villanykörtéket is kicsavarták és benéztek a foglalatba. Végigkopogtatták a kocsik falait, azután, mivel semmit sem találtak, továbbengedték a vonatot. És még mondja valaki, hogy nem beteg a világ ! ANGOL, NÉMET FORDÍTÁSOKAT VÁLLALUNK! TELEFON : EM. 3-7678. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét arra, hogy a múltban több levél csak megkésve vagy nem jutott el hozzánk, mert a borítékon a “Kanadai Magyarság” név nem volt külön feltüntetve s így az épületben levő másnemzetiségű szerkesztőség postájába keveredett. Kérjük tehát, hogy a borítékon ezentúl a “Canadian Hungarians” lapcímet külön feltüntetni szíveskedjenek. Bérbe keresünk 8—10 szobás házat lehetőleg a város belterületén. Tel. : EM.3-7678 MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ ÚTI RENDJE A G Ü L BABA NAGY OPERETTEL Április 25-én.............................................. Hamilton Április 26-án délután fél 3 órai kezdettel . .. Delhi Április 26-án este .................................... Brantford Április 27-én.............................................. Lackawanna Április 28-án ............................................. Április 29-én ............................................. Április 30-án............................................... Május 1-én ......................................... SZEREPLŐK: Gül Baba.................. Nagy Imre Leila a leánya i.......... ftagy Gizi Gábor diák....................Földessy Lilla Ali basa .................... Máté Jenő Mujkó cigány............. Német József Zülfi kár.................... Hidasi László Budai bíró........'. . . . Görgey Kálmán azonkívül gyerekek Welland Toronto Oshawa Montreal Nem kincs, de szabadság volt Professor Paplauskas-Ramunas célja, mikor Litvániából a kommunista betörés elől Kanada baráti partjaira menekült. S mégis a lehetőség ez országban a tanár úr mind a szabadságot, mind a jólétet elnyeile. A szabadságot az életre... a vallásra s a tevékenységre, félelem nélkül... s a jó szerencsét, hogy ragyogó tudományos munkálkodását tovább folytathassa. Ma Professor Paplauskas a jót jóval viszonozza. Mint az ottawai egyetem nyilvános rendkívüli tanára a neveléstani tanszéken Kanada nevelésügyi munkásságából bőven kiveszi részét s a fenövekvő uj nemzedék jó állampolgárrá nevelésében nem kevésbbé. Dr. Paplauskas-Ramunas-nak nagyszerű tanulmányi előképzettsége van. A hazai egyetemi tanulmányok mellett Németországban, Ausztriában is folytatott tanulmányokat. Ez az egyike azon sorozatnak, melyet jó polgárság érdekében közöl George Weston Limited, kiváló minőségű kenyér, sütemények, torták és cukorkák gyártója. MINDIG A LEGJOBBAT — WESTON-T VEGYEN. GEORGE WESTON L I M I T E D ... C A N A D A F13-2
